Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-01 / 126. szám

Több mint négyszázan Szakmai továbbképzés a konzervgyárban Februártól április végéig több mint 400 konzervgyári dolgozó tanult munkahelyén. A tanfolyamokat úgy szervezték meg, hogy a termelés és a ta­nulás ne keresztezze egymást. A továbbképzésben elsősor­ban azok vettek részt, akiknek a munkája a késztermékek minőségét befolyásolja: a zá­rógépkezelők és -javítók, a felöntőlé-készítők, a nyers­anyag átvételénél dolgozók bő­vítették szakmai ismereteiket. Jubilál az énekkar Készülődés a hangversenyre Szorgalmasan készülődik a nagykőrösi Arany János Mű­velődési Központ férfikara: a nagykőrösi nyár ’73 rendez­vényei keretében, június 23- án kerül sor a fennállásának 90. jubileumát ünneplő együt­tes hangversenyére, amelyen öt vidéki énekkar is részt vesz. A művelődési otthoniak be­mutatják a körösi zenetahár, Kovács István „No, de vigad­junk!” című, háromszólamú szerzeményét is, amelyet ha­mar megkedveltek. r r r KIVÁLÓ ÚJÍTOK / Átvették az arany fokozatot Kazareczi Kálmán mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes nyújtotta át a minap az ÉDOSZ-székház- ban a kiváló újító kitüntetés arany fokozatát Migaskó La­jos, Faragó Balázs és Pintér Lajos konzervgyári dolgozók­nak. A kitüntetettek eddig négy­millió forint vállalati ered­ményt értek el újításaikkal. Tíz brigádvezető a tanácskozáson Az ÉDOSZ székházban tar­tották immár nyolcadszor a konzervipari szocialista bri­gádvezetők országos tanácsko­zását, melyen a Nagykőrösi Konzervgyárat tíz brigádveze­tő képviselte. NAfflnJÓ A PESTME CrY E I' H f R LA P ' tCpLON K. I A D A SÄT XVII. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM 1973. JÜNIUS 1., PÉNTEK A szárazság ellen a Szabadság Tsz-hen Napi tejtermelésük már meghaladja az ezerhétszáz litert A hosszan tartó szárazság, főleg a magasabb fekvésű ho­mokföldeken alapos aggoda­lomra ad okot: szenvednek a kalászosok, a borsótáblák és a kapás vetemények is. A Szabadság Termelőszö­vetkezetben megkérdeztük Bozsó Bertalan főmezőgaz­dászt, hogy miként küzdenek a szárazság fenyegető kártéte­lei ellen. — Termelőszövetkezetünk­nek hét öntözőtelepe van — mondotta —, teljesítőképessé­güket mindenütt igyekszünk maximálisan kihasználni. Mintegy 400 hold terüle­ten öntözzük a kertészeti zöldségféléket, az uborkát, a paprikát, a paradicso­mot s a burgonyát, vala­mint a közös kukoricave­tések jó részét, de a lege- lőterülétet is. — Milyen fő munkák foly­nak most a termelőszövetke­zetben? — Hatvan hektár paradi­csomunk kiültetését befejez­tük. A kukoricaföldek vegy­A kistermelőknek sem kell a rézgálic Jó a vetőmagellátás — Víztömlők és szőlőprések A háztartási boltban jár­tunk, s felfigyeltünk rá, hogy egy idős asszony vegyszeres gyomirtót vásárolt. Beszédbe elegyedtünk vele. — Tudják — magyarázta —, nehéz már nekünk a kapa. Megpróbálkozom a vegyszer­rel. Mert segítséget nagyon ne­héz kapni. — Asszonyom, hány éves, és hol lakik? — Hetven múltam, özvegy Nagy Balázsné a nevem, és a Kürtilaposban lakom. Varga István boltvezetőtől megkérdeztük, hogy a kister­melők mióta vásárolnak vegy­szeres gyomirtót? — Pár év óta, de évről évre többen. Megismerték a terme­lőszövetkezetekben, és ők is alkalmazzák. — Megkezdődtek a szőlőper­metezések is. A régóta hasz­nált rézgálicot vagy az új faj­ta, peronoszpóra elleni szere­ket vásárolják-e jobban? — Az új fajta szereket, me­lyeknek egyszerűbb a haszná­lata. Válogathatnak a terme­lők. Van Cuprosan, Dithane, Zineb, Antracol és Vitigrán. A moly ellen Fiibolt, a liszthar­mat ellen Fiovitot tesznek a permedébe. — Az almamoly ellen mivel permeteznek? — B—58, Antio, Ditrifon és több bevált szer van. A gom­babetegségek ellen Dithanet, a lisztharmat ellen Fundazolt kevernek hozzá. — Milyen a vetőmagellátás? — Mindenben kielégítjük az igényeket. Megérkeztek a téli fejes- és kelkáposztamagvak, a fűmagkeverékek és van julis- kabab-vetőmag is. — Mi akad még a boltban? — Megkaptuk az új pétisó- szállítmányt, az öntözésekhez sokféle víztömlő kapható, és már a szüreti szőlőprések is itt vannak. K. L. Elsárgult lapok vallomásai (II.) Hogyan működött a tanács? / / a a XVIII, századi Pest megye térképére né­zünk, városunk körül külön­böző övezeteket látunk. Az el­ső a legelők övezete. Beljebb haladva, nyugatról erdő, dél­ről, délkeletről szántóföldek övezete következik. A harma­dik a szőlők övezete, a negye­dik a belső legelőké, az ötö­dik az akiok övezete. A XVIII. század elején a várost több soros árok választotta el az akolövtől. Az aklokat is kö- rülárkolták. A templomot is fal, a falon kívül pedig árok választotta el a tulajdonkép­peni lakóvárostól. Felvetődhet a kérdés, hogy mit kívánhatott a nagykőrö­si ember a várostól? Nagykőrös vezető szerve abban az időben is a tanács volt: mióta szervezett közös­ség, az a szerv irányította, a városlakó attól várhatta kí­vánsága teljesítését. Elsősor­ban személye fis vagyona vé­delmét kívánta. Elvárta, hogy a korhelyektől, az iszákosak­tól, a családi békétlenkedök- töl, erkölcstelenektől megvéd­je, a természeti csapásokkal szemben segítséget nyújtson. Sáskajáráskor sáskaírtásra, farkasok pusztításakor farkas- kergetésre, ragadozó madarak irtására, a pusztákon tanyá­zó tolvajok üldözésére moz­gósítsa az embereket, hogy a felsoroltak ellen védelmet biztosítson. Az utcákra para­zsat, hamut ne engedjen vin­ni. Az utcán járókat pipázni ne engedje. Az utcákon a já­ráskelés biztonságát a elvár­ta tőle. Lóval vagy kocsival a város utcáin gyorsan hajtani ne engedjen. Tiltsa meg az idegen és gyanús személyek­nek a városba való beengedé­sei. A városi tanács megszer- vezte a tűzvédelmet. Tornyot építtetett, melyben a „tornyos” éjjel-nappal vigyá­zott a városra. Ha tüzet esz­lelt, a „lárnuLharanggal” riasztotta a város népet a tűzoltásra. A parazsat kiszó­rókat, pipázókat, a kocsit, lo­vat gyorsan hajtókát büntet­te. Veszedelmes időben a vá­ros sáncait felújíttatta, a ka­pukat kijavíttatta, őrséget ál­lított, a jövőmenőket ellen­őriztette, az idegeneket, békét- lenkedőket „kicsapatta.” (A kicsapás azt jelentette, hogy míg az illető a városból ki nem ért, mindig ütötték). Az erkölcseikben nem javítható nők sorsa is a „kicsapás” volt, kolompolás, seprűzés, korbácsolás kíséretében, pa­callal borított fejjel, A városba senki a tanács engedelme nélkül nem tele­pülhetett le, birtokot (házat, szőlőt, aklot, veteményes ker­tet, szántóföldet) a tanács en­gedelme nélkül nem vehetett. A városlakó kérhette a ta­nácstól, hogy az házhelyet je­löljön ki neki, kérhette, hogy a belső legelő szélén aklot keríthessen, a határban mezei kertet (szántóföld) kapjon, örökösen, vagy a bérelt pusz­tákon, haszonbérben. Szőlő- földet is kérhetett a szőlők szomszédságában lévő homo­kon. Műhely, malom, pálin­kafőző építésére is a tanács uaoxt engedélyt. A szőlőn, az erdők, mezei kertek védelmé­ről is a tanács gondoskodott. A hangsúly mégis a szőlőkön volt, mert azok a város népé-i nek jelentős megélhetési for­rásai voltak. A XVlll. század­ban még az átvonuló katona­ságtól is a tanács védelmezte meg a lakosságot. A város belső rendjének biz­tosítására az utcatizedesek, a külterületen a pusztázóhad- nagy és emberei őrködtek. A városlakó megkívánhatta, hogy ügyeiben a tanács mint polgári és büntetőbíróság el­járjon, Büntetőügyekben 1—60 pálcáig gyakorolta a fenyítést. Ugyanannyi korbácsütést is kiszabhatott. Elzárást (áresto- mot) is alkalmazott. 12 forint erejéig pénzbüntetést is ki­rótt, A pálca a férfiak, a kor­bács a nők büntetése volt. (Káromkodás, paráznaság, be­csületsértés, rágalmazás, ki­sebb lopás, verekedés stb. ügyekben kapott szerepet a pálca és a korbács). C aját telkén mindenki építkezhetett, de, hogy mely részen és mekkora épü­letet, azt a tanács szabta meg. Az utak, utcák javítását, egyengetését, a kátyúk feltöl- tögetését, az úlszéli árkok ja­vítását közerővel végezték, A közmunkából senki ki nem vonhatta magát. A város véd- műveit ts a városlakóknak tolt kötelessége javítani. Az utcákra szemetet, állati hul­lákat, trágyát kihordani nem volt szabad, ugyanígy az ár­kokba sem. Akit rajtakaptak, kénytelen volt a pálcákat, a korbácsot vagy a pénzbírságot viselni. Dr. Balanyi Béla (Vége) szeres gyomirtásával is vé­geztünk. A lucerna szépen beszáradt, első kaszálását be­gyűjtöttük. Betakarítjuk az őszi takarmánykeveréket, s a jószágok által feletetpsre nem kerülő mennyiséget a jövő tél­re silózzuk. Nagy gondot for­dítunk a szarvasmarhatelep­re és a tehenészetre. Napi tej­termelésünk már meghaladja az 1700 litert. — Szőlőtelepünk ígéretes termést mutat. Most fejez­tük be a második perme­tezést, de máris hozzáfo­gunk a harmadikhoz is, mert a száraz idő ellené­re már találni peronosz­pórafertőzést. > — Mindennap aggódó re­ménykedéssel várjuk a szen­vedő növényvilág gyógysze­rét, az áldásos esőt. Remé- nyeinket megerősíti a hír, hogy a környékben a napok­ban több helyen már kiadó­sa bb eső hullott a szomjazó földre — fejezte be nyilatko­zatát a főmezőgazdász. Kopa László Kevesebb gép a növényvédelemben , A jobb minőségért, a magasabb átlagtermésért Tanácskozás a csonthéjas gyümölcs termesztéséi ől Elterjedt gyakorlat volt, hogy gyümölcsösöket általá­ban oda telepítettek, ahová más növény termesztése már alkalmatlan volt. Az eddigi ta­pasztalatok bebizonyították, hogy ez a gyakorlat rossz, hi­szen a balatonboglári és a ba­jai állami gazdaság is kimu­tatta: ha megfelelő talajba ül­tetik a gyümölcsfákat, az eredmény szintén megfelelő. A jövőben a telepítést pá­lyázati rendszer alapján engedélyezik, és az állami támogatást csak az élvezheti, aki az Országos Szaporítóanyag Felügyelőségé­nek engedélyével rendelkezik. Az ártámogatást oda adják, ahol a gyümBlcsterület nagy­sága az üzemen belül három év alatt eléri a 100 hektárt. A esonthéjasgyümölcs-ter- melés egyik alapfeltétele a fajták ötévenkénti felülvizs­gálata. A legjobbnak eddig is a pándi meggy bizonyult az összes meggyfajtából, az őszibarackból a sárga hú­sú szaporítása a kívánatos, tartósításra az a legalkal­masabb. Olaszországban is azt a fajtát konzerválják. Tartály ládákba szedik, mert kevésbé érzé­keny. A sárgabarackok verse­nyében a kajszi bizonyult a legjobbnak, és nem a rózsaba­rack. A szilvából a besztercei típus vezet. A legutóbbi tanácskozáson a szakemberek a jobb minőség, a magasabb átlagtermés eléré­sét szorgalmazták. Az utóbbi időben, az őszibarack kivételé­vel, megoldották á csonthéjas gyümölcsök szedését, gépi rá­zással. Kevesebb gépre lesz szük­ség a növényvédelemben: kidolgozták azt a mód­szert, amellyel kevesebb permetlét használnak, több hatóanyaggal, következésképp csökken a gépvásárlásra fordítandó ősz- szeg a gazdaságokban. Dr. Konrád Zoltán Százhatvanegy bajnoki kézilabdagól Nk. Kinizsi—Gödöllői EAC 23:18 (11:9). Nk.: Szabó — Nagy A. (2), Tóth (3), D. Ko­vács F. (2), Varsányi G. (9), Bertalan (4), Vikartóczki; cse­re: Bekő, Szőke (1), Zubány Naponta hétszáz ebéd A Toldi Miklós Szakközépiskola konyhája naponta 6—700 adag finom ebédet készít a tanulóknak. Az étkező önkiszolgáló rendszerű, senkinek nem kell várakoznia az ételre. Makai Zsigmondné főszakácsnő irányításával, Király Dénesné és Hajdú Lászlóné tálalja az ételt a diákseregnek. — Bizony, nehéz munka az étkezés utáni mosogatás, de fél év óta könnyebbé vált, ugyan-s mosogatógép segít — mond­ja Szűcs Ambrusné, aki két éve dolgozik a konyhán. Varga Irén felvétele M. (1), Nagy Z. (1), Fülep. Ha­mar beérett a góltermés. A pár percig tartó kapkodás el­lenére, több, ügyesen szerzett labdából indított támadások­kal nőtt a Kinizsi előnye. Az I. félidő végétől a hazaiak vé­dekezésébe több hiba csúszott, s a 35. percben 12:12 lett az eredmény. A Kinizsi az utol­só negyedórában egy embere ként, jól játszott. Gödöllői EAC—Nk. Kinizsi 23:14 (9:6). Nk.: Bekő —Nagy A. (2), Tóth (5), Varsányi G. (1) , D. Kovács F. (5), Berta­lan, Vikartóczki; csere: Szar bó, Szőke (1), Zubány M. A jól képzett egyetemiek kapu­sa remekelt, ők maguk ügye- sen kihasználták a körösi k ul cs j átékosok lanyhulását. Ez volt a Kinizsi idei első baj- noki veresége. A Martfűn megrendezett Ti- sza Cipő—Nk. Kinizsi mér- kőzést a gólzsákjaikat nélkü­löző körösi ifik ellen a ha­zaiak nyerték, 6 góllal. NŐK Nk. Toldi 1TSK—Gödi TK 18:8 (8:5). Nk.: Steák — Boda (5), Egyed (4), Sütő, Nagy (1), Vikartóczki (6), Dér (2); cse­re: Plavecz, Gálig. Az újonc hazaiak két gyors gólja után, élvezetes, jó játékot mutatott a Toldi. Nk. Toldi ITSK—Gödi TK 29:10 (16:4). Nk.: Steák — Bo­da (5), Egyed (3), Sütő (3), Nagy (5), Vikartóczki (7), Dér (3); csere: Gálig (1), Plavecz (2) . A jól játszó körösiek 12 perc alatt már 10:2-re vezet­tek. Nem volt olyan nagy kü­lönbség a két együttes között, mint amennyit a számszerű eredmény kifejez. Gödi ifi—Toldi ifi 5:3 (2:3). Gödön rendkívül körülménye­sek voltak a körösiek. Góldo­bók: Habony (2), Polgár (1). Nk. Toldi ifi—Gödi ifi 6:4 (4:3). A fizikai fölényben lévő toldisok, Irimi 3, Habony, Pol­gár és Bacsó 1—1 góljával, visszavágtak. Nk. Toldi—Városföldi ME- DOSZ 13:10 (5:3, 5:3, 3:4). Az első két harmadban az első, a harmadikban az ificsapat ját­szott az NB III-asok ellen, azok pályáján. Pénteki műsor Gimnáziumi torna- és lab­dajátékterem. 9: az úttörő­olimpia területi fiú tornász döntője, Cegléd: az úttörő-olimpia atlétikai, kosárlabda- és leány­torna területi döntője. S. Z. Mit látunk ma a moziban? Harmadik nekifutás. Ma­gyar film. Kisérőműsor: Kalendárium. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. I J 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom