Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-01 / 126. szám
Több mint négyszázan Szakmai továbbképzés a konzervgyárban Februártól április végéig több mint 400 konzervgyári dolgozó tanult munkahelyén. A tanfolyamokat úgy szervezték meg, hogy a termelés és a tanulás ne keresztezze egymást. A továbbképzésben elsősorban azok vettek részt, akiknek a munkája a késztermékek minőségét befolyásolja: a zárógépkezelők és -javítók, a felöntőlé-készítők, a nyersanyag átvételénél dolgozók bővítették szakmai ismereteiket. Jubilál az énekkar Készülődés a hangversenyre Szorgalmasan készülődik a nagykőrösi Arany János Művelődési Központ férfikara: a nagykőrösi nyár ’73 rendezvényei keretében, június 23- án kerül sor a fennállásának 90. jubileumát ünneplő együttes hangversenyére, amelyen öt vidéki énekkar is részt vesz. A művelődési otthoniak bemutatják a körösi zenetahár, Kovács István „No, de vigadjunk!” című, háromszólamú szerzeményét is, amelyet hamar megkedveltek. r r r KIVÁLÓ ÚJÍTOK / Átvették az arany fokozatot Kazareczi Kálmán mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes nyújtotta át a minap az ÉDOSZ-székház- ban a kiváló újító kitüntetés arany fokozatát Migaskó Lajos, Faragó Balázs és Pintér Lajos konzervgyári dolgozóknak. A kitüntetettek eddig négymillió forint vállalati eredményt értek el újításaikkal. Tíz brigádvezető a tanácskozáson Az ÉDOSZ székházban tartották immár nyolcadszor a konzervipari szocialista brigádvezetők országos tanácskozását, melyen a Nagykőrösi Konzervgyárat tíz brigádvezető képviselte. NAfflnJÓ A PESTME CrY E I' H f R LA P ' tCpLON K. I A D A SÄT XVII. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM 1973. JÜNIUS 1., PÉNTEK A szárazság ellen a Szabadság Tsz-hen Napi tejtermelésük már meghaladja az ezerhétszáz litert A hosszan tartó szárazság, főleg a magasabb fekvésű homokföldeken alapos aggodalomra ad okot: szenvednek a kalászosok, a borsótáblák és a kapás vetemények is. A Szabadság Termelőszövetkezetben megkérdeztük Bozsó Bertalan főmezőgazdászt, hogy miként küzdenek a szárazság fenyegető kártételei ellen. — Termelőszövetkezetünknek hét öntözőtelepe van — mondotta —, teljesítőképességüket mindenütt igyekszünk maximálisan kihasználni. Mintegy 400 hold területen öntözzük a kertészeti zöldségféléket, az uborkát, a paprikát, a paradicsomot s a burgonyát, valamint a közös kukoricavetések jó részét, de a lege- lőterülétet is. — Milyen fő munkák folynak most a termelőszövetkezetben? — Hatvan hektár paradicsomunk kiültetését befejeztük. A kukoricaföldek vegyA kistermelőknek sem kell a rézgálic Jó a vetőmagellátás — Víztömlők és szőlőprések A háztartási boltban jártunk, s felfigyeltünk rá, hogy egy idős asszony vegyszeres gyomirtót vásárolt. Beszédbe elegyedtünk vele. — Tudják — magyarázta —, nehéz már nekünk a kapa. Megpróbálkozom a vegyszerrel. Mert segítséget nagyon nehéz kapni. — Asszonyom, hány éves, és hol lakik? — Hetven múltam, özvegy Nagy Balázsné a nevem, és a Kürtilaposban lakom. Varga István boltvezetőtől megkérdeztük, hogy a kistermelők mióta vásárolnak vegyszeres gyomirtót? — Pár év óta, de évről évre többen. Megismerték a termelőszövetkezetekben, és ők is alkalmazzák. — Megkezdődtek a szőlőpermetezések is. A régóta használt rézgálicot vagy az új fajta, peronoszpóra elleni szereket vásárolják-e jobban? — Az új fajta szereket, melyeknek egyszerűbb a használata. Válogathatnak a termelők. Van Cuprosan, Dithane, Zineb, Antracol és Vitigrán. A moly ellen Fiibolt, a lisztharmat ellen Fiovitot tesznek a permedébe. — Az almamoly ellen mivel permeteznek? — B—58, Antio, Ditrifon és több bevált szer van. A gombabetegségek ellen Dithanet, a lisztharmat ellen Fundazolt kevernek hozzá. — Milyen a vetőmagellátás? — Mindenben kielégítjük az igényeket. Megérkeztek a téli fejes- és kelkáposztamagvak, a fűmagkeverékek és van julis- kabab-vetőmag is. — Mi akad még a boltban? — Megkaptuk az új pétisó- szállítmányt, az öntözésekhez sokféle víztömlő kapható, és már a szüreti szőlőprések is itt vannak. K. L. Elsárgult lapok vallomásai (II.) Hogyan működött a tanács? / / a a XVIII, századi Pest megye térképére nézünk, városunk körül különböző övezeteket látunk. Az első a legelők övezete. Beljebb haladva, nyugatról erdő, délről, délkeletről szántóföldek övezete következik. A harmadik a szőlők övezete, a negyedik a belső legelőké, az ötödik az akiok övezete. A XVIII. század elején a várost több soros árok választotta el az akolövtől. Az aklokat is kö- rülárkolták. A templomot is fal, a falon kívül pedig árok választotta el a tulajdonképpeni lakóvárostól. Felvetődhet a kérdés, hogy mit kívánhatott a nagykőrösi ember a várostól? Nagykőrös vezető szerve abban az időben is a tanács volt: mióta szervezett közösség, az a szerv irányította, a városlakó attól várhatta kívánsága teljesítését. Elsősorban személye fis vagyona védelmét kívánta. Elvárta, hogy a korhelyektől, az iszákosaktól, a családi békétlenkedök- töl, erkölcstelenektől megvédje, a természeti csapásokkal szemben segítséget nyújtson. Sáskajáráskor sáskaírtásra, farkasok pusztításakor farkas- kergetésre, ragadozó madarak irtására, a pusztákon tanyázó tolvajok üldözésére mozgósítsa az embereket, hogy a felsoroltak ellen védelmet biztosítson. Az utcákra parazsat, hamut ne engedjen vinni. Az utcán járókat pipázni ne engedje. Az utcákon a járáskelés biztonságát a elvárta tőle. Lóval vagy kocsival a város utcáin gyorsan hajtani ne engedjen. Tiltsa meg az idegen és gyanús személyeknek a városba való beengedései. A városi tanács megszer- vezte a tűzvédelmet. Tornyot építtetett, melyben a „tornyos” éjjel-nappal vigyázott a városra. Ha tüzet eszlelt, a „lárnuLharanggal” riasztotta a város népet a tűzoltásra. A parazsat kiszórókat, pipázókat, a kocsit, lovat gyorsan hajtókát büntette. Veszedelmes időben a város sáncait felújíttatta, a kapukat kijavíttatta, őrséget állított, a jövőmenőket ellenőriztette, az idegeneket, békét- lenkedőket „kicsapatta.” (A kicsapás azt jelentette, hogy míg az illető a városból ki nem ért, mindig ütötték). Az erkölcseikben nem javítható nők sorsa is a „kicsapás” volt, kolompolás, seprűzés, korbácsolás kíséretében, pacallal borított fejjel, A városba senki a tanács engedelme nélkül nem települhetett le, birtokot (házat, szőlőt, aklot, veteményes kertet, szántóföldet) a tanács engedelme nélkül nem vehetett. A városlakó kérhette a tanácstól, hogy az házhelyet jelöljön ki neki, kérhette, hogy a belső legelő szélén aklot keríthessen, a határban mezei kertet (szántóföld) kapjon, örökösen, vagy a bérelt pusztákon, haszonbérben. Szőlő- földet is kérhetett a szőlők szomszédságában lévő homokon. Műhely, malom, pálinkafőző építésére is a tanács uaoxt engedélyt. A szőlőn, az erdők, mezei kertek védelméről is a tanács gondoskodott. A hangsúly mégis a szőlőkön volt, mert azok a város népé-i nek jelentős megélhetési forrásai voltak. A XVlll. században még az átvonuló katonaságtól is a tanács védelmezte meg a lakosságot. A város belső rendjének biztosítására az utcatizedesek, a külterületen a pusztázóhad- nagy és emberei őrködtek. A városlakó megkívánhatta, hogy ügyeiben a tanács mint polgári és büntetőbíróság eljárjon, Büntetőügyekben 1—60 pálcáig gyakorolta a fenyítést. Ugyanannyi korbácsütést is kiszabhatott. Elzárást (áresto- mot) is alkalmazott. 12 forint erejéig pénzbüntetést is kirótt, A pálca a férfiak, a korbács a nők büntetése volt. (Káromkodás, paráznaság, becsületsértés, rágalmazás, kisebb lopás, verekedés stb. ügyekben kapott szerepet a pálca és a korbács). C aját telkén mindenki építkezhetett, de, hogy mely részen és mekkora épületet, azt a tanács szabta meg. Az utak, utcák javítását, egyengetését, a kátyúk feltöl- tögetését, az úlszéli árkok javítását közerővel végezték, A közmunkából senki ki nem vonhatta magát. A város véd- műveit ts a városlakóknak tolt kötelessége javítani. Az utcákra szemetet, állati hullákat, trágyát kihordani nem volt szabad, ugyanígy az árkokba sem. Akit rajtakaptak, kénytelen volt a pálcákat, a korbácsot vagy a pénzbírságot viselni. Dr. Balanyi Béla (Vége) szeres gyomirtásával is végeztünk. A lucerna szépen beszáradt, első kaszálását begyűjtöttük. Betakarítjuk az őszi takarmánykeveréket, s a jószágok által feletetpsre nem kerülő mennyiséget a jövő télre silózzuk. Nagy gondot fordítunk a szarvasmarhatelepre és a tehenészetre. Napi tejtermelésünk már meghaladja az 1700 litert. — Szőlőtelepünk ígéretes termést mutat. Most fejeztük be a második permetezést, de máris hozzáfogunk a harmadikhoz is, mert a száraz idő ellenére már találni peronoszpórafertőzést. > — Mindennap aggódó reménykedéssel várjuk a szenvedő növényvilág gyógyszerét, az áldásos esőt. Remé- nyeinket megerősíti a hír, hogy a környékben a napokban több helyen már kiadósa bb eső hullott a szomjazó földre — fejezte be nyilatkozatát a főmezőgazdász. Kopa László Kevesebb gép a növényvédelemben , A jobb minőségért, a magasabb átlagtermésért Tanácskozás a csonthéjas gyümölcs termesztéséi ől Elterjedt gyakorlat volt, hogy gyümölcsösöket általában oda telepítettek, ahová más növény termesztése már alkalmatlan volt. Az eddigi tapasztalatok bebizonyították, hogy ez a gyakorlat rossz, hiszen a balatonboglári és a bajai állami gazdaság is kimutatta: ha megfelelő talajba ültetik a gyümölcsfákat, az eredmény szintén megfelelő. A jövőben a telepítést pályázati rendszer alapján engedélyezik, és az állami támogatást csak az élvezheti, aki az Országos Szaporítóanyag Felügyelőségének engedélyével rendelkezik. Az ártámogatást oda adják, ahol a gyümBlcsterület nagysága az üzemen belül három év alatt eléri a 100 hektárt. A esonthéjasgyümölcs-ter- melés egyik alapfeltétele a fajták ötévenkénti felülvizsgálata. A legjobbnak eddig is a pándi meggy bizonyult az összes meggyfajtából, az őszibarackból a sárga húsú szaporítása a kívánatos, tartósításra az a legalkalmasabb. Olaszországban is azt a fajtát konzerválják. Tartály ládákba szedik, mert kevésbé érzékeny. A sárgabarackok versenyében a kajszi bizonyult a legjobbnak, és nem a rózsabarack. A szilvából a besztercei típus vezet. A legutóbbi tanácskozáson a szakemberek a jobb minőség, a magasabb átlagtermés elérését szorgalmazták. Az utóbbi időben, az őszibarack kivételével, megoldották á csonthéjas gyümölcsök szedését, gépi rázással. Kevesebb gépre lesz szükség a növényvédelemben: kidolgozták azt a módszert, amellyel kevesebb permetlét használnak, több hatóanyaggal, következésképp csökken a gépvásárlásra fordítandó ősz- szeg a gazdaságokban. Dr. Konrád Zoltán Százhatvanegy bajnoki kézilabdagól Nk. Kinizsi—Gödöllői EAC 23:18 (11:9). Nk.: Szabó — Nagy A. (2), Tóth (3), D. Kovács F. (2), Varsányi G. (9), Bertalan (4), Vikartóczki; csere: Bekő, Szőke (1), Zubány Naponta hétszáz ebéd A Toldi Miklós Szakközépiskola konyhája naponta 6—700 adag finom ebédet készít a tanulóknak. Az étkező önkiszolgáló rendszerű, senkinek nem kell várakoznia az ételre. Makai Zsigmondné főszakácsnő irányításával, Király Dénesné és Hajdú Lászlóné tálalja az ételt a diákseregnek. — Bizony, nehéz munka az étkezés utáni mosogatás, de fél év óta könnyebbé vált, ugyan-s mosogatógép segít — mondja Szűcs Ambrusné, aki két éve dolgozik a konyhán. Varga Irén felvétele M. (1), Nagy Z. (1), Fülep. Hamar beérett a góltermés. A pár percig tartó kapkodás ellenére, több, ügyesen szerzett labdából indított támadásokkal nőtt a Kinizsi előnye. Az I. félidő végétől a hazaiak védekezésébe több hiba csúszott, s a 35. percben 12:12 lett az eredmény. A Kinizsi az utolsó negyedórában egy embere ként, jól játszott. Gödöllői EAC—Nk. Kinizsi 23:14 (9:6). Nk.: Bekő —Nagy A. (2), Tóth (5), Varsányi G. (1) , D. Kovács F. (5), Bertalan, Vikartóczki; csere: Szar bó, Szőke (1), Zubány M. A jól képzett egyetemiek kapusa remekelt, ők maguk ügye- sen kihasználták a körösi k ul cs j átékosok lanyhulását. Ez volt a Kinizsi idei első baj- noki veresége. A Martfűn megrendezett Ti- sza Cipő—Nk. Kinizsi mér- kőzést a gólzsákjaikat nélkülöző körösi ifik ellen a hazaiak nyerték, 6 góllal. NŐK Nk. Toldi 1TSK—Gödi TK 18:8 (8:5). Nk.: Steák — Boda (5), Egyed (4), Sütő, Nagy (1), Vikartóczki (6), Dér (2); csere: Plavecz, Gálig. Az újonc hazaiak két gyors gólja után, élvezetes, jó játékot mutatott a Toldi. Nk. Toldi ITSK—Gödi TK 29:10 (16:4). Nk.: Steák — Boda (5), Egyed (3), Sütő (3), Nagy (5), Vikartóczki (7), Dér (3); csere: Gálig (1), Plavecz (2) . A jól játszó körösiek 12 perc alatt már 10:2-re vezettek. Nem volt olyan nagy különbség a két együttes között, mint amennyit a számszerű eredmény kifejez. Gödi ifi—Toldi ifi 5:3 (2:3). Gödön rendkívül körülményesek voltak a körösiek. Góldobók: Habony (2), Polgár (1). Nk. Toldi ifi—Gödi ifi 6:4 (4:3). A fizikai fölényben lévő toldisok, Irimi 3, Habony, Polgár és Bacsó 1—1 góljával, visszavágtak. Nk. Toldi—Városföldi ME- DOSZ 13:10 (5:3, 5:3, 3:4). Az első két harmadban az első, a harmadikban az ificsapat játszott az NB III-asok ellen, azok pályáján. Pénteki műsor Gimnáziumi torna- és labdajátékterem. 9: az úttörőolimpia területi fiú tornász döntője, Cegléd: az úttörő-olimpia atlétikai, kosárlabda- és leánytorna területi döntője. S. Z. Mit látunk ma a moziban? Harmadik nekifutás. Magyar film. Kisérőműsor: Kalendárium. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. I J 4
