Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-24 / 119. szám

\ 4 ":kJCírlap 1973. MÄJUS 24., CSÜTÖRTÖK Elhunyt Gergely Márta író Gergely Márta író, az Író­szövetség tagja, hosszú beteg­ség után meghalt. Az Írószö­vetség és a Művészeti Alapok irodalmi szakosztálya saját halottjának tekinti. Temetésé­ről később intézkednek. JELT HÁZ44 A TANTEREMBEN Gyermekkönyvtár Szentendrén Tizenötödik évadját kezdi a szegedi szabadtéri Külön autóbuszok, látogató csoportok Pest megyéből Jubileumhoz érkezik az idén az ország legnagyobb szabad­téri színháza, a szegedi sza­badtéri játékok: július 20-án Madách Imre Mózes című drá­májának előadásával tizenötö­dik évadját kezdi. A több mint egyhónapos ünnepi eseményso­rozatban az idén hét premiert láthatnak a város vendégei, s ezenkívül ötven művészeti, tu­dományos 'program, szórakoz­tató rendezvény és sportver­seny teszi még vonzóbbá a Ti- sza-parti város nyári fesztivál- ját­Papp Gyula, a Szegedi Fesz­tivál Intézőbizottságának elnö­ke, a városi tanács általános elnökhelyettese tegnap dél­előtt erről a gazdag program­ról tájékoztatta az újságírókat Budapesten, a Magyar Sajtó Házában. A játékok megnyitása után, július 21-én — a július 15-én kezdődő — nemzetközi szak- szervezeti néptáncfesztivál gá­laestjét, a Hegyen-völgyön la­kodalom című, tavaly már nagy sikert aratott táncjátékot láthatja felújításban a közön­ség. Jylius 27-én a híres ame­rikai zeneszerző, Gershwin Porgy és Bess című operája kerül a Dóm előtti színpadra. Augusztus 2-án az Ukrán Álla­mi Táncegyüttes lép a közön­ség elé. Petőfi Sándor születé­sének jubileumára emlékezve tűzi idén ismét műsorra a sza­badtéri Kacsóh János vitéz cí­mű daljátékát, amely augusz­tus 10-én, 11-én, 12-én és 19- én szerepel a programban. Az ukrán táncosokon kívül még egy külföldi együttest ismer­het meg a közönség az idén. A belgrádi opera teljes társulata augusztus 16-án Borodin Igor herceg, augusztus 18-án Bellini Norma című operáját mutatja be. Az előadásokban kiváló mű­vészek működnek közre. Ma­dách drámájának címszerepét Sinkovits Imre játssza, s a Marton Endre rendezte elő­adásban a budapesti Nemzeti Színháznak úgyszólván a teljes társulata fellép. Gershwin operájának főbb szerepeiben Házy Erzsébetet, Bagényi Fe­rencet, Szirmai Mártát és Pal- csó Sándort láthatják a nézők. A János vitéz főszereplői: Há­zy Erzsébet, Turpinszky Béla és Gobbi Hilda. A város felkészült a várható nagy idegenforgalomra. Eddig már ötvenezer jegy kelt el — rekord ez a játékok történeté­ben —, s nemcsak az ország­ból, de külföldről is nagyobb az érdeklődés a szokásosnál. A szegedi fesztivál eseményei iránt a Pest megyeiek is élén­ken érdeklődnek. Jó néhány csoportot szerveztek már és különautóbuszokat is rendel­tek a megyében. Cegléden öt csoport szervezése már befe­jeződött, s igen sokan indul­nak majd júliusban és augusz­tusban Szegedre Nagykőrösről is, főképpen a konzervgyárból. Az átlagosnál nagyobb az ér­deklődés Vácott és a budai já­rás több helységében. Ö. L. Nagybörzsönyi napok Május 26-án, szombaton dél­után 14 órakor ünnepélyes megnyitóval veszi kezdetét a nagybörzsönyi napok esemény- sorozata a Börzsöny-vidék kis­községében. Ezt követően egy­szerre két kiállítás nyitja meg kapuit, a néprajzi és a Bör­zsöny vadjait bemutató kiállí­tás. Este 17 órakor a rendezők kirándulásra invitálják az ér­deklődőket: kisvasúdon a Hosz­szúvölgybe; 20 órakor kezdő­dik a művészeti csoportok né­pi hagyományokat felelevení­tő bemutatója. Vasárnap reggel 9 órakor sportesemények nyitják meg a napi programot. Két órával később kezdődik az a hang­verseny, amelyen közreműkö­dik Peskó György orgonamű­vész és a vakok Homérosz Énekkara. nos iskolában Mándy Iván már-már> klasszikusnak szá­mító ifjúsági regénye, a Csu­tak és a szürke ló volt a rend­hagyó irodalomóra anyaga. A rendhagyó tanárok: Takács Márta előadóművész és' Hor­gas Béla költő. Ma a Rákóczi úti általá­nos iskola tanulóit dr. Anghy Csaba kalauzolja el az állatvilág óriásai kö­zé. Pénteken, a gyermekkönyv­hét utolsó napján, mintegy negyven olvasó vesz búcsút a gyermekkönyvtártól, s láto­gatja meg egyúttal a szomszé­dos felnőttkönyvtárat. A gyermekkönyvhét alatt mindhárom általános iskolá­ban „500 éves a nyomtatott magyar könyv” címmel bemu­tatót tart a gyermekkönyvtár, K. P. Kezdődnek a pótlófoglalkozások az általános iskolákban Régi gond: az általános is­kolások egy részét a tanév végén osztályismétlésre uta­sítják, illetve egy vagy két tantárgyból javítóvizsgát kell tenniök. Ezen a helyzeten lé­nyegében nem változtatott az augusztusban szervezett kor­repetálás sem, amely a ja­vítóvizsgára készített elő. Különböző okok miattez nem vált be. Ezért más, eredményesebb megoldást kerestek az illeté­kesek, hogy a tanév végén egy vagy két tárgyból elég­telenre álló diákok pótolhas­sák hiányaikat. Az elmúlt tanévek során számos általá­nos iskolában kísérleteztek úgynevezett pótlófoglalkozá­sok megszervezésével. A Mű­velődésügyi Minisztérium ál­lásfoglalása szerint a potlófoglalkozást az ál­talános iskolák vala­mennyi évfolyamában célszerű megszervezni. A kijelölt tanulók számára kötelező a részvétel. Június elsején kezdik meg a foglal­kozást abban az esetben, ha az iskolában a tanévhez szükséges 198 tanítási napot már teljesítették. Ennek hiá­nyában a további folytatan­dó mindennapi tanítást jú­nius 8-cal be kell fejezni- Tehát legkésőbb június 9-én mindenképpen megtartják az első pótlófoglalkozásokat, eze­ket általában a tanévzáró ér­tekezletig befejezik, a pótló­foglalkozások időtartama te­hát tizeznegy munkanap. Akik egy-két tantárgyból elégtelenre állnak, azoknak ezt az osztályzatát sem az osztályozó naplóba, sem az anyakönyvbe, sem a bizo­nyítványba nem vezetik be, a többi osztályzatot azonban igen. A foglalkozást naponként két-három órában tart­ják, és azit is biztosítják a peda­gógusok, hogyha két tantárgy­ból vesz ilyenen részt a ta­nuló, a korrepetálás időpont­ja ne ütközzön. A foglalkozá­sokon azokat a tantervi anyagrészeket igyekeznek a pedagógusok megértetni és gyakoroltatni, amelyek szük­ségesek az év végi követel­mények teljesítéséhez. A napközis tanulókkal a napkö­zi otthonban is küllőn foglal­koznak. Az utolsó foglalko­zást közvetlenül követően a végleges érdemjegyet osztá­lyozó értekezleten állapítják meg, és megfelelő határoza­tot hoznak. Amennyiben a diák az egyik vagy mindkét tantárgyból elégtelen; au­gusztus végén javítóvizsgát kell tennie. Erre azonban a diákok egyénileg készülnek. KÖNYVESPOLC „Magyar antifasiszták Franciaország­ban, 1934—1944” — ezt az alcímet viseli a Kossuth Könyvkiadónál megjelent kötet. Komját Irén és Pécsi Anna mun­kája. A szerzők nem a könyvtárak csendjé­ben és a levéltárak polcairól kutatták össze értékes anyagukat, hanem szemé­lyes részesei voltak mindannak, amit könyvük lapján leírnak Nem memoár irodalmat tartunk mégsem a kezünk­ben, hanem hiteles történelmi tanul­mányt, amelynek azonban a személyes élmények, a kapcsolatok, összefüggések pontos ismerete biztosít eleven közvet­lenséget, olvasmányosságot. Mitagadás: efről a témáról keveset tudtunk eddig. A Horthy-korszak fran­cia emigrációjáról alig-alig olvashat­tunk, hiszen az ötvenes évek elején a hallgatás, sőt, az elhallgatásnál is ese­tenként súlyosabb volt az osztályrésze azoknak, akik ebben részt vettek. Pe­dig — mint e kötetből is hitelt érdem­lően kiderül — a franciaországi ma­gyar emigráció jelentékeny részének tiszteletre méltó érdemei vannak az an­tifasiszta harcban, az internacionalis­ta összefogás előmozdításában. Nem kétséges, hogy — mint ugyan­csak rámutatnak a szerzők — a fran­ciaországi magyarságnak nagyobb ré­sze, az 1920-as évek elejétől, gazdasági okokból, a munkanélküliség és a nyo­mor elől menekült a nagy és virágzó nyugat-európai országba. A politikai emigráció befolyása alatt azonban kez­dettől fogva a Horthy-rendszerrel szem­benálló, demokratikus, részben anti­fasiszta érzületű tömeget alkotott a ki­vándorlóknak ez a része is. Ehhez já­rultak aztán hozzá hatékony erővel a fehérterror elől elmenekült magyar kommunisták. Ök voltak a kovászai an­nak is, hogy kifejlődjék a magyar és francia munkásoknak a politikai barát-^ sága, s a második világháború alatt legjobbjainál a hősi ellenállás, a nem­zetközi szolidaritás legmagasabb foká­ra emelkedjék. E harcoknak volt jóformán kezdettől részese a kötet egyik szerzője, Komját Irén. férjével, az emigrációban elhunyt Komját Aladár költővel együtt. Szer­zőtársa, Pécsi Anna már a másik nem­zedéket képviseli, aki a felszabadulás­kor a MADISZ-korosztályhoz tartozott, s csak itthon találkoztak össze, ismer­ték meg egymást személyesen. Mindket­tőjüket éppúgy, mint az emigráció két nemzedékét, a történelmi harc közös gyökerei kapcsolják össze, s így adják közre közösen, töredékes jegyzeteikből, emlékeikből és dokumentumokból ösz- szeálló tanulmányukat. Részletesebben —'mint az alcím is mutatja — tíz évet, tíz történelmi esz­tendőt ölelnek fel, de visszanyúlnak az előzményekhez is. így világosan tárul­kozik ki a franciaországi magyar emig­ráció kialakulása, rétegzettsége és szin­te évről évre, eseményről eseményre kísérhetjük nyomon életüket, harcaikat, körülményeiket. Megismerkedünk egye­bek között a Párizsi Munkás című (ké­rőbb Szabad Szó) lap köré tömörülő politikai erővel, amely az osztályharcos szemléletet ápolta, s közel hozták a ha­zai proletárok sorsát, harcait az emig­ráns magyar dolgozókhoz. Megismerjük a magyarok szerepét a francia kommu­nisták oldalán az antifasiszta egység­front létrehozásában, a szocialistákkal és más baloldali, nácizmus elleni erők­kel együtt megalakított akcióegységben. Fejezetről fejezetre kísérhetjük nyomon a fasizmus előretörését, a spanyol sza­badságharcban részt vett franciaországi emigránsok hősiességét, a MOí-nak, a Bevándorolt Munkások Mozgalmának tevékenységét, a fegyveres ellenállás mozzanatait, s a magyar—francia barát­ság megnyilvánulásait a haladás és a béke szolgálatában. S a kötet végén naplószerű, őszintén szép oldalakat találunk a szerzők haza­téréséről a felszabadult Magyarország­ra. A kortörténeti tanulmányként és ol­vasmányként egyaránt értékes, élveze­tes műnek külön érdekességéül szolgál számos eredeti fénykép, nálunk eleddig ismeretlen dokumentum. L>. Z. HETI FILMJEGYZET Sherlock Holmes magánélete Robert Stephens, a Sherlock Holmes magánélete főszereplője Szuperdetektívek jöhetnek és mehetnek, Maigret fel­ügyelő vetekedhet Angyallal a nézők és olvasók kegyeiért, de az ős, az első és a leghíre­sebb „Nagy Szimat” Sherlock Holmes marad. Marad, mert kitalálója, Conan Doyle, tu­dott valamit, amit a mai, megszámlálhatatlan mennyi­ségben ránkzúduló krimiára­dat szerzői közül csak nagyon kevesen tudnak. Nevezetesen azt tudta, hogy hőse nem azáltal lesz az olvasók ked­vence, hogy állandóan verek­szik, lövöldöz, vagy női szí­veket tipor tucatszám min­den fejezetben. Doyle hőse nem szuperhős, hanem mind­össze olyan ember, aki mes­teri fokra fejlesztette a megfi­gyelést, a logikus következte­tést, a szívós kutatást és az elmemunkát követelő kom­binációs készséget. Sherlock Holmesnek sosem állott ren­delkezésére olyan kriminoló­giai apparátus, olyan techni­ka, olyan laboratóriumi beren­dezések, mint amilyenek ma­napság a bűnüldözést segítik, vagy különösen, mint amilye­neket a krimiszerzők nekiva­dult fantáziája néha elkép­zel. Holmes mester legfonto­sabb kelléke egy nagyító, egy ravasz szerkezetű bilincs és egy kisöbű, szinte játéknak tűnő revolver volt. Utóbbi in­kább csak ijesztés, mintsem tényleges használat céljából. Holmes emberszabású és hoz­zánk hasonlóan egyszerű fi­gura volt — mindössze frissebb agyú, logikusabb, szí- vósabb és jobb megfigyelő, mint az átlagember. E hosszas „előszóra” azért volt szükség, mert az új an­gol film, a Sherlock Holmes magánélete, úgy eleveníti fel a híres detektív alakját, hogy egyben kicsit meg is fjricskázza azt a legendát, amely körülöt­te és szerzője körül az év­tizedek során kialakult. Billy Wilder, a rendező, és a for­gatókönyv egyik szerzője, ná­lunk látott filmjei alapján a filmkomédiák mesterének szá­mít Most sem csalódunk benne; a Legénylakás, az Ir­ma, te édes, a Van, aki for­rón szereti mellé méltán sora­kozik ez a film is. Wildert egyáltalán nem iz­gatja hőse legendás múltja, sem az, hogy mikor élt és mű­ködött (persze nem a valóság­ban, hanem Doyle regényei­ben). A rendező — azt leszá­mítva, hogy a környezetet, a ruhákat, a berendezéseket meghagyja Viktória-korabeli- nek — mai figuraként fogja fel a detektívet, aki olyan, mint egy megcsontosodott szo­kások szerint élő mai, konzer­vatív angol úr, akinek nem is mindig ártatlan passziói vannak, és aki rigolyás, hiú, sér- tődékeny, fahumorú, valamint minden zsenialitása mellett is elképesztően naív, s járatlan a női lélek rejtelmeiben. Egy­szóval igazi Billy Wilder-hős lett belőle, és ez nem is baj, mert Wilder hősei pompás figurák, remek humoruk van, (illetve azt kapnak a rende­zőtől). és mindig történik ve­lük valami. Akárcsak ebben a filmben is. Az egész művön átvonul a szituációk és a dia­lógusok precízen kidolgozott humora, minden poén, min­den geg pontosan ül, nincse­nek logikai-lélektani bukfen­cek — egyszóval olyan profi munka, amelyből érzik, al­kotójának a kisujjában van a műfaj minden követelménye, s az a plusz is, amitől a sza­bálykönyv élővé válik. Segíti ebben Wildert a remek cím­szereplő, Robert Stephens, és Watson doktor szerepében Colin Blakely. Jól szórakoz­tató, kitűnően megcsinált film, igen jó magyar szinkronnal. Meséjéről semmit sem sza­bad elárulni — mert a film, hőséhez illően, mégiscsak kri­mi. A vénlány Ügy látszik, nem véletlenül került a hét moziműsorába két vígjáték is. A programok ösz- szeállítói is érzik a nyár köze­ledtét, és ez köztudomásúan jótékony hatással szokott lenni a filmnézők nevetőizmaira, mert ekkor kerülnek elő a rak­tárakból a filmkomédiák. A fanyar humorú angol film mel­lé most egy francia—olasz víg­játékot kínál a műsor, Jean- Pierre Blanc rendező munká­ját A vénlány cím azonban megtévesztő; noha a film hős­nőjét, Muriéit tinédzsernek ugyan nem lehet nevezni, de annyira koros sincsen, hogy valóban vénlánynak tituláljuk. Különösen, hogy Annie Girar- dot játssza elbűvölően, a sab­lonokból építkező film színvo­nalát messze meghaladóan. Blanc, a rendező, maga írta a forgatókönyvet, de ebben sok­kal véznább tehetségnek mu­tatkozott, mint a rendezői A felkelő r Sokadik színes filmbeszá­moló Japánról, azzál a többlet­tel, hogy Velő Radev bolgár rendező igyekszik mást Is ész­revenni ebben az egzotikus or­szágban, mint ami a turisták számára kézenfekvő és látha­tó. Lehetőségeihez mérten a ja­munkában. A film ugyanis egy korosodni kezdő, de még rop­pant vonzó, csinos lányról szól, aki egy harmadosztályú szálló­ban nyaral a tengerparton, megismerkedik itt egy mackós külsejű agglegénnyel, valami­féle kölcsönösen suta vonza­lom támad bennük egymás iránt, véget ér a nyaralás, mindegyik megy a maga útján, de lehet, hogy még találkoz­nak, eddig volt,'mese volt. E pár szóból is kiderül, mennyire nem új a film alapötlete és nem újak a szituációi, figurái. Blanc azonban áthidalja a'zök­kenőket ízléses rendezésével, kissé fáradt humorával, vala­mint női főszereplője pompás alakításával, meg egy nagysze­rű férfi színész, Philipe Noiret testreszabott szerepben nyúj­tott kitűnő játékával. A filmet vígjátéknak szánták, de in­kább a derűs-szomorkás lírai hangvétel jellemző rá. ap országa pán ember életét, szokásait, jellemét, a japán lélek szá­munkra szokatlan tulajdonsá­gait próbálja bemutatni, több­nyire sikerrel. Ennyi volt a film célja, és ezt lényegében el is érte. Takács István i l I A Pest megyei könyvtár ta­valyi kezdeményezése óta a könyvhét már nemcsak a fel­nőtteké, hanem a gyerekeké is. Ám, mert a könyvek idei se­regszemléje az utolsó tanítá­si nap után kezdődik, a szent­endrei városi-járási könyvtár­ban úgy döntöttek, hogy má­jus utolsó hetében tartják meg a gyermekkönyvhe­tet. A nagyszabású rendezvény- sorozat premierjeként hétfőn a televízió Fabula műsorából jól ismert Vargha Balázs tar­tott rendhagyó irodalomórát a Bajcsy-Zsilinszky úti álta­lános iskola egyik harmadik és hatodik osztályában — mindkét esetben „telt ház” előtt. Kedden délelőtt Szom- bathy Viktor író találkozott a gyermekkönyvtárban olvasói­val. Délután, ugyancsak a könyvtárban, a legfiatalabb ol­vasók klubdélután keretében adtak nevet új társuknak, „Könyvtáros Bercinek”. Tegnap a Lenin úti általá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom