Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-24 / 119. szám
\ 4 ":kJCírlap 1973. MÄJUS 24., CSÜTÖRTÖK Elhunyt Gergely Márta író Gergely Márta író, az Írószövetség tagja, hosszú betegség után meghalt. Az Írószövetség és a Művészeti Alapok irodalmi szakosztálya saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. JELT HÁZ44 A TANTEREMBEN Gyermekkönyvtár Szentendrén Tizenötödik évadját kezdi a szegedi szabadtéri Külön autóbuszok, látogató csoportok Pest megyéből Jubileumhoz érkezik az idén az ország legnagyobb szabadtéri színháza, a szegedi szabadtéri játékok: július 20-án Madách Imre Mózes című drámájának előadásával tizenötödik évadját kezdi. A több mint egyhónapos ünnepi eseménysorozatban az idén hét premiert láthatnak a város vendégei, s ezenkívül ötven művészeti, tudományos 'program, szórakoztató rendezvény és sportverseny teszi még vonzóbbá a Ti- sza-parti város nyári fesztivál- játPapp Gyula, a Szegedi Fesztivál Intézőbizottságának elnöke, a városi tanács általános elnökhelyettese tegnap délelőtt erről a gazdag programról tájékoztatta az újságírókat Budapesten, a Magyar Sajtó Házában. A játékok megnyitása után, július 21-én — a július 15-én kezdődő — nemzetközi szak- szervezeti néptáncfesztivál gálaestjét, a Hegyen-völgyön lakodalom című, tavaly már nagy sikert aratott táncjátékot láthatja felújításban a közönség. Jylius 27-én a híres amerikai zeneszerző, Gershwin Porgy és Bess című operája kerül a Dóm előtti színpadra. Augusztus 2-án az Ukrán Állami Táncegyüttes lép a közönség elé. Petőfi Sándor születésének jubileumára emlékezve tűzi idén ismét műsorra a szabadtéri Kacsóh János vitéz című daljátékát, amely augusztus 10-én, 11-én, 12-én és 19- én szerepel a programban. Az ukrán táncosokon kívül még egy külföldi együttest ismerhet meg a közönség az idén. A belgrádi opera teljes társulata augusztus 16-án Borodin Igor herceg, augusztus 18-án Bellini Norma című operáját mutatja be. Az előadásokban kiváló művészek működnek közre. Madách drámájának címszerepét Sinkovits Imre játssza, s a Marton Endre rendezte előadásban a budapesti Nemzeti Színháznak úgyszólván a teljes társulata fellép. Gershwin operájának főbb szerepeiben Házy Erzsébetet, Bagényi Ferencet, Szirmai Mártát és Pal- csó Sándort láthatják a nézők. A János vitéz főszereplői: Házy Erzsébet, Turpinszky Béla és Gobbi Hilda. A város felkészült a várható nagy idegenforgalomra. Eddig már ötvenezer jegy kelt el — rekord ez a játékok történetében —, s nemcsak az országból, de külföldről is nagyobb az érdeklődés a szokásosnál. A szegedi fesztivál eseményei iránt a Pest megyeiek is élénken érdeklődnek. Jó néhány csoportot szerveztek már és különautóbuszokat is rendeltek a megyében. Cegléden öt csoport szervezése már befejeződött, s igen sokan indulnak majd júliusban és augusztusban Szegedre Nagykőrösről is, főképpen a konzervgyárból. Az átlagosnál nagyobb az érdeklődés Vácott és a budai járás több helységében. Ö. L. Nagybörzsönyi napok Május 26-án, szombaton délután 14 órakor ünnepélyes megnyitóval veszi kezdetét a nagybörzsönyi napok esemény- sorozata a Börzsöny-vidék kisközségében. Ezt követően egyszerre két kiállítás nyitja meg kapuit, a néprajzi és a Börzsöny vadjait bemutató kiállítás. Este 17 órakor a rendezők kirándulásra invitálják az érdeklődőket: kisvasúdon a Hoszszúvölgybe; 20 órakor kezdődik a művészeti csoportok népi hagyományokat felelevenítő bemutatója. Vasárnap reggel 9 órakor sportesemények nyitják meg a napi programot. Két órával később kezdődik az a hangverseny, amelyen közreműködik Peskó György orgonaművész és a vakok Homérosz Énekkara. nos iskolában Mándy Iván már-már> klasszikusnak számító ifjúsági regénye, a Csutak és a szürke ló volt a rendhagyó irodalomóra anyaga. A rendhagyó tanárok: Takács Márta előadóművész és' Horgas Béla költő. Ma a Rákóczi úti általános iskola tanulóit dr. Anghy Csaba kalauzolja el az állatvilág óriásai közé. Pénteken, a gyermekkönyvhét utolsó napján, mintegy negyven olvasó vesz búcsút a gyermekkönyvtártól, s látogatja meg egyúttal a szomszédos felnőttkönyvtárat. A gyermekkönyvhét alatt mindhárom általános iskolában „500 éves a nyomtatott magyar könyv” címmel bemutatót tart a gyermekkönyvtár, K. P. Kezdődnek a pótlófoglalkozások az általános iskolákban Régi gond: az általános iskolások egy részét a tanév végén osztályismétlésre utasítják, illetve egy vagy két tantárgyból javítóvizsgát kell tenniök. Ezen a helyzeten lényegében nem változtatott az augusztusban szervezett korrepetálás sem, amely a javítóvizsgára készített elő. Különböző okok miattez nem vált be. Ezért más, eredményesebb megoldást kerestek az illetékesek, hogy a tanév végén egy vagy két tárgyból elégtelenre álló diákok pótolhassák hiányaikat. Az elmúlt tanévek során számos általános iskolában kísérleteztek úgynevezett pótlófoglalkozások megszervezésével. A Művelődésügyi Minisztérium állásfoglalása szerint a potlófoglalkozást az általános iskolák valamennyi évfolyamában célszerű megszervezni. A kijelölt tanulók számára kötelező a részvétel. Június elsején kezdik meg a foglalkozást abban az esetben, ha az iskolában a tanévhez szükséges 198 tanítási napot már teljesítették. Ennek hiányában a további folytatandó mindennapi tanítást június 8-cal be kell fejezni- Tehát legkésőbb június 9-én mindenképpen megtartják az első pótlófoglalkozásokat, ezeket általában a tanévzáró értekezletig befejezik, a pótlófoglalkozások időtartama tehát tizeznegy munkanap. Akik egy-két tantárgyból elégtelenre állnak, azoknak ezt az osztályzatát sem az osztályozó naplóba, sem az anyakönyvbe, sem a bizonyítványba nem vezetik be, a többi osztályzatot azonban igen. A foglalkozást naponként két-három órában tartják, és azit is biztosítják a pedagógusok, hogyha két tantárgyból vesz ilyenen részt a tanuló, a korrepetálás időpontja ne ütközzön. A foglalkozásokon azokat a tantervi anyagrészeket igyekeznek a pedagógusok megértetni és gyakoroltatni, amelyek szükségesek az év végi követelmények teljesítéséhez. A napközis tanulókkal a napközi otthonban is küllőn foglalkoznak. Az utolsó foglalkozást közvetlenül követően a végleges érdemjegyet osztályozó értekezleten állapítják meg, és megfelelő határozatot hoznak. Amennyiben a diák az egyik vagy mindkét tantárgyból elégtelen; augusztus végén javítóvizsgát kell tennie. Erre azonban a diákok egyénileg készülnek. KÖNYVESPOLC „Magyar antifasiszták Franciaországban, 1934—1944” — ezt az alcímet viseli a Kossuth Könyvkiadónál megjelent kötet. Komját Irén és Pécsi Anna munkája. A szerzők nem a könyvtárak csendjében és a levéltárak polcairól kutatták össze értékes anyagukat, hanem személyes részesei voltak mindannak, amit könyvük lapján leírnak Nem memoár irodalmat tartunk mégsem a kezünkben, hanem hiteles történelmi tanulmányt, amelynek azonban a személyes élmények, a kapcsolatok, összefüggések pontos ismerete biztosít eleven közvetlenséget, olvasmányosságot. Mitagadás: efről a témáról keveset tudtunk eddig. A Horthy-korszak francia emigrációjáról alig-alig olvashattunk, hiszen az ötvenes évek elején a hallgatás, sőt, az elhallgatásnál is esetenként súlyosabb volt az osztályrésze azoknak, akik ebben részt vettek. Pedig — mint e kötetből is hitelt érdemlően kiderül — a franciaországi magyar emigráció jelentékeny részének tiszteletre méltó érdemei vannak az antifasiszta harcban, az internacionalista összefogás előmozdításában. Nem kétséges, hogy — mint ugyancsak rámutatnak a szerzők — a franciaországi magyarságnak nagyobb része, az 1920-as évek elejétől, gazdasági okokból, a munkanélküliség és a nyomor elől menekült a nagy és virágzó nyugat-európai országba. A politikai emigráció befolyása alatt azonban kezdettől fogva a Horthy-rendszerrel szembenálló, demokratikus, részben antifasiszta érzületű tömeget alkotott a kivándorlóknak ez a része is. Ehhez járultak aztán hozzá hatékony erővel a fehérterror elől elmenekült magyar kommunisták. Ök voltak a kovászai annak is, hogy kifejlődjék a magyar és francia munkásoknak a politikai barát-^ sága, s a második világháború alatt legjobbjainál a hősi ellenállás, a nemzetközi szolidaritás legmagasabb fokára emelkedjék. E harcoknak volt jóformán kezdettől részese a kötet egyik szerzője, Komját Irén. férjével, az emigrációban elhunyt Komját Aladár költővel együtt. Szerzőtársa, Pécsi Anna már a másik nemzedéket képviseli, aki a felszabaduláskor a MADISZ-korosztályhoz tartozott, s csak itthon találkoztak össze, ismerték meg egymást személyesen. Mindkettőjüket éppúgy, mint az emigráció két nemzedékét, a történelmi harc közös gyökerei kapcsolják össze, s így adják közre közösen, töredékes jegyzeteikből, emlékeikből és dokumentumokból ösz- szeálló tanulmányukat. Részletesebben —'mint az alcím is mutatja — tíz évet, tíz történelmi esztendőt ölelnek fel, de visszanyúlnak az előzményekhez is. így világosan tárulkozik ki a franciaországi magyar emigráció kialakulása, rétegzettsége és szinte évről évre, eseményről eseményre kísérhetjük nyomon életüket, harcaikat, körülményeiket. Megismerkedünk egyebek között a Párizsi Munkás című (kérőbb Szabad Szó) lap köré tömörülő politikai erővel, amely az osztályharcos szemléletet ápolta, s közel hozták a hazai proletárok sorsát, harcait az emigráns magyar dolgozókhoz. Megismerjük a magyarok szerepét a francia kommunisták oldalán az antifasiszta egységfront létrehozásában, a szocialistákkal és más baloldali, nácizmus elleni erőkkel együtt megalakított akcióegységben. Fejezetről fejezetre kísérhetjük nyomon a fasizmus előretörését, a spanyol szabadságharcban részt vett franciaországi emigránsok hősiességét, a MOí-nak, a Bevándorolt Munkások Mozgalmának tevékenységét, a fegyveres ellenállás mozzanatait, s a magyar—francia barátság megnyilvánulásait a haladás és a béke szolgálatában. S a kötet végén naplószerű, őszintén szép oldalakat találunk a szerzők hazatéréséről a felszabadult Magyarországra. A kortörténeti tanulmányként és olvasmányként egyaránt értékes, élvezetes műnek külön érdekességéül szolgál számos eredeti fénykép, nálunk eleddig ismeretlen dokumentum. L>. Z. HETI FILMJEGYZET Sherlock Holmes magánélete Robert Stephens, a Sherlock Holmes magánélete főszereplője Szuperdetektívek jöhetnek és mehetnek, Maigret felügyelő vetekedhet Angyallal a nézők és olvasók kegyeiért, de az ős, az első és a leghíresebb „Nagy Szimat” Sherlock Holmes marad. Marad, mert kitalálója, Conan Doyle, tudott valamit, amit a mai, megszámlálhatatlan mennyiségben ránkzúduló krimiáradat szerzői közül csak nagyon kevesen tudnak. Nevezetesen azt tudta, hogy hőse nem azáltal lesz az olvasók kedvence, hogy állandóan verekszik, lövöldöz, vagy női szíveket tipor tucatszám minden fejezetben. Doyle hőse nem szuperhős, hanem mindössze olyan ember, aki mesteri fokra fejlesztette a megfigyelést, a logikus következtetést, a szívós kutatást és az elmemunkát követelő kombinációs készséget. Sherlock Holmesnek sosem állott rendelkezésére olyan kriminológiai apparátus, olyan technika, olyan laboratóriumi berendezések, mint amilyenek manapság a bűnüldözést segítik, vagy különösen, mint amilyeneket a krimiszerzők nekivadult fantáziája néha elképzel. Holmes mester legfontosabb kelléke egy nagyító, egy ravasz szerkezetű bilincs és egy kisöbű, szinte játéknak tűnő revolver volt. Utóbbi inkább csak ijesztés, mintsem tényleges használat céljából. Holmes emberszabású és hozzánk hasonlóan egyszerű figura volt — mindössze frissebb agyú, logikusabb, szí- vósabb és jobb megfigyelő, mint az átlagember. E hosszas „előszóra” azért volt szükség, mert az új angol film, a Sherlock Holmes magánélete, úgy eleveníti fel a híres detektív alakját, hogy egyben kicsit meg is fjricskázza azt a legendát, amely körülötte és szerzője körül az évtizedek során kialakult. Billy Wilder, a rendező, és a forgatókönyv egyik szerzője, nálunk látott filmjei alapján a filmkomédiák mesterének számít Most sem csalódunk benne; a Legénylakás, az Irma, te édes, a Van, aki forrón szereti mellé méltán sorakozik ez a film is. Wildert egyáltalán nem izgatja hőse legendás múltja, sem az, hogy mikor élt és működött (persze nem a valóságban, hanem Doyle regényeiben). A rendező — azt leszámítva, hogy a környezetet, a ruhákat, a berendezéseket meghagyja Viktória-korabeli- nek — mai figuraként fogja fel a detektívet, aki olyan, mint egy megcsontosodott szokások szerint élő mai, konzervatív angol úr, akinek nem is mindig ártatlan passziói vannak, és aki rigolyás, hiú, sér- tődékeny, fahumorú, valamint minden zsenialitása mellett is elképesztően naív, s járatlan a női lélek rejtelmeiben. Egyszóval igazi Billy Wilder-hős lett belőle, és ez nem is baj, mert Wilder hősei pompás figurák, remek humoruk van, (illetve azt kapnak a rendezőtől). és mindig történik velük valami. Akárcsak ebben a filmben is. Az egész művön átvonul a szituációk és a dialógusok precízen kidolgozott humora, minden poén, minden geg pontosan ül, nincsenek logikai-lélektani bukfencek — egyszóval olyan profi munka, amelyből érzik, alkotójának a kisujjában van a műfaj minden követelménye, s az a plusz is, amitől a szabálykönyv élővé válik. Segíti ebben Wildert a remek címszereplő, Robert Stephens, és Watson doktor szerepében Colin Blakely. Jól szórakoztató, kitűnően megcsinált film, igen jó magyar szinkronnal. Meséjéről semmit sem szabad elárulni — mert a film, hőséhez illően, mégiscsak krimi. A vénlány Ügy látszik, nem véletlenül került a hét moziműsorába két vígjáték is. A programok ösz- szeállítói is érzik a nyár közeledtét, és ez köztudomásúan jótékony hatással szokott lenni a filmnézők nevetőizmaira, mert ekkor kerülnek elő a raktárakból a filmkomédiák. A fanyar humorú angol film mellé most egy francia—olasz vígjátékot kínál a műsor, Jean- Pierre Blanc rendező munkáját A vénlány cím azonban megtévesztő; noha a film hősnőjét, Muriéit tinédzsernek ugyan nem lehet nevezni, de annyira koros sincsen, hogy valóban vénlánynak tituláljuk. Különösen, hogy Annie Girar- dot játssza elbűvölően, a sablonokból építkező film színvonalát messze meghaladóan. Blanc, a rendező, maga írta a forgatókönyvet, de ebben sokkal véznább tehetségnek mutatkozott, mint a rendezői A felkelő r Sokadik színes filmbeszámoló Japánról, azzál a többlettel, hogy Velő Radev bolgár rendező igyekszik mást Is észrevenni ebben az egzotikus országban, mint ami a turisták számára kézenfekvő és látható. Lehetőségeihez mérten a jamunkában. A film ugyanis egy korosodni kezdő, de még roppant vonzó, csinos lányról szól, aki egy harmadosztályú szállóban nyaral a tengerparton, megismerkedik itt egy mackós külsejű agglegénnyel, valamiféle kölcsönösen suta vonzalom támad bennük egymás iránt, véget ér a nyaralás, mindegyik megy a maga útján, de lehet, hogy még találkoznak, eddig volt,'mese volt. E pár szóból is kiderül, mennyire nem új a film alapötlete és nem újak a szituációi, figurái. Blanc azonban áthidalja a'zökkenőket ízléses rendezésével, kissé fáradt humorával, valamint női főszereplője pompás alakításával, meg egy nagyszerű férfi színész, Philipe Noiret testreszabott szerepben nyújtott kitűnő játékával. A filmet vígjátéknak szánták, de inkább a derűs-szomorkás lírai hangvétel jellemző rá. ap országa pán ember életét, szokásait, jellemét, a japán lélek számunkra szokatlan tulajdonságait próbálja bemutatni, többnyire sikerrel. Ennyi volt a film célja, és ezt lényegében el is érte. Takács István i l I A Pest megyei könyvtár tavalyi kezdeményezése óta a könyvhét már nemcsak a felnőtteké, hanem a gyerekeké is. Ám, mert a könyvek idei seregszemléje az utolsó tanítási nap után kezdődik, a szentendrei városi-járási könyvtárban úgy döntöttek, hogy május utolsó hetében tartják meg a gyermekkönyvhetet. A nagyszabású rendezvény- sorozat premierjeként hétfőn a televízió Fabula műsorából jól ismert Vargha Balázs tartott rendhagyó irodalomórát a Bajcsy-Zsilinszky úti általános iskola egyik harmadik és hatodik osztályában — mindkét esetben „telt ház” előtt. Kedden délelőtt Szom- bathy Viktor író találkozott a gyermekkönyvtárban olvasóival. Délután, ugyancsak a könyvtárban, a legfiatalabb olvasók klubdélután keretében adtak nevet új társuknak, „Könyvtáros Bercinek”. Tegnap a Lenin úti általá-