Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-08 / 105. szám

Visszavont elismerés Aki teheti, elkerüli A nap nem fukarkodik melegével, olyannyira, Hogy még a „szurok is megolvad” — így a szólásmondás, amit valóságban is szemlél­het a vecsési ember, noha nem a szurok, de a bitumen olvadt meg az alig fél éve újjáalakított Bajcsy-Zsi­linszky ütőin. A nehezebb járművek keréknyoma is mélyen az úttestben marad, s a jármű vezetője nem kis bosszúsá­gára „rabolja” a bitument, mely belevág néha a tenge­lyekbe, és akkor jön a „bukfenc”. Hallhatunk bosszús szavak kíséretében szakvéleményt azoktól, akik megállnak és tisztogatják a kocsit, persze, eredmény­telenül. A sebességkorlátozást itt a KRESZ nem írja elő, de a járművek mégis csak lé­pésben haladhatnak a lágy felületen. Aki szemfüles, letér a Bajcsy-Zsilinszky útról, és mellékutcán veri fel inkább a port. Mikor elkészült ez a Id- szélesített útszakasz, la­punkban csatlakoztunk az elismerő véleményekhez. Most sajnálattal állapítjuk meg, igazuk van a jármű­vezetőknek, mert valóban rossz az út, saját cipősar­kunk is alaposan belera­gadt. Vecsésen most, a nap­sütéses időben, aki teheti, elkerüli a Bajcsy-Zsilinszky utat. Mi pedig sajnos, kénytelenek vagyunk a ko­rábbi elismerő véleményt visszavonnunk — a vecsé- siek nevében. F. G. MONOB'VIDf P.EST MSGYFI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 105. SZÄM 1973. MÁJUS 8., KEDD Közművesítenek, járdákat építenek Látogatás három községi tanácsházán A választási díszeket eltün­tette a május 1-i dekoráció, de hol vafinak már azok is? Vége az ünnepnapoknak, meg­kezdődött a hétköznapi mun­ka. Hogyan kezdték vagy In­kább folytatják tevékenységü­ket a tanácselnökök? Ezt néz­tük meg három községben. LTj kapcsolati Eorma Maglódon A maglódi tanácsháza fo- lyoeóján érdeklődünk az egyik tanácsi tiszviselőnötől. — Az elnök elvtárs szobája a 4-es, de most nálunk tár­gyal — mutat egy másik szo­bára. — Sok mindent szeretnénk ebben az évben megvalósíta­ni — halljuk, már a csendes elnöki szobában. — Közsn űvesítenünk kell , a falusi óvodát, kövezni a Kossuth utca egy részét. Egymillió 600 ezer forint­ba kerül. Szeretnénk vásárolni egy há­zat a 3. orvosi rendelő és la­kás céljára. Jó vizet is szeret­nénk adni öt utcának, és itt van ez a régi tanácsháza is, maholnap összeomlik. De mi­nek soroljam, a ciklusprog­ramban minden benne van. — A tanácsok klubja? Ná­lunk tanácsok fóruma van, mely e hónap 28-án tartja el­ső ülését. Meghívunk gazda­sági vezetőket és választópol­Tetszés szerint érték el kosaraikat PEDAGÓGUSNAPI EREDMÉNYEK Monori járás—Gödöllői já­rás 16:4 (12:0), Kosárdóbók; Vitéz (8), Balázsáé (6), Köz&W'' (2). Jók: Hagy S.-né, Veress, dr. Borsai J.-né. Monori járás—Váci járás 30:5 (17:2). A monori járás ko­sarasainak majdnem minden lefutás» kosárral fejeződött be. Ezen a mérkőzésen Vitéz Ilo­na ellenállhatatlanul játszott: sok mozgása folytán az ellen­fél játékosai nem tudták meg­akadályozni a kosárdobásban. Vitéz 16, dr. Borsai J.-né 5, Balázs Gy.-né 5, Veres 1, Ko­zák 2 és Nagy S.-né 1 kosarat dolxjtt. Az "első, második helyért a Monori járás—Vác üáHoS lát­szott. .Eredmény: 14:0 (6:0). A monori járás játékosai majdnem tetszés szerint érték el kosaraikat: Vác város csa­pata nem késztette teljes erő* bedobásra őket. Kosárdobók: Vitéz (6), Ve­ress (4), Balázs Gy.-né és Ko­zák (2—2). A torna állása: járás. 1. Monori (v.) Kosárlabda MONORI SE—SALGÖTAR- JÁNI BÁNYÁSZ NB III NŐI 40:35 (21:14). A vendégcsapat kezdett job­ban, s már az 5. percben 6:0 arányú vezetésre telt szert, de azután feljött a hazai csapat is: Bokros Éva vezérletével, egymás után dobta a kosara­kat, s a 10. percben már csak egy pont — 10:9 — volt a ven­dégek javára, a 13. percben pedig már a monori lányok vezettek, 13:10 arányban. Ered­ményüket a félidő végéig még növelték is. Szünet után a moncrri ak kezdtek jobban, négy-öt kosár­előnyre tettek szert, de ahogy a percek teltek, az előny úgy csőikként. A mérkőzés kezdett izgalmassá válni. Bokros Évát, a monoriak legjobbját kipon­tozták, s már-már majdnem egyenlítettek a vendégek, de a 15. perctől ismét a monori lá­nyok húztak el négy-öt kosár­ral, s ezt a pluszt a mérkőzés végéig meg is tudták tartani. Nagyon izgalmas mérkőzést vívott a két csapat. A salgó­tarjániak 1972-ben még az NB II-ben szerepeltek, ami meg is látszott a játékukon. Kár, hogy a mérkőzés végére elfáradtok, hiszen már délelőtt 10 órakor elindultak, hogy idejében Mo- norra érkezzenek. Kosárdobók: Bokros (20), Benkő (7), Bajkai (5), Katus, Lentár (4—4). Jók: Bokros, Tóth, Antal, Benkő. (vitéz) Területi labdarúgó-mérkőzés PÉTERI—ALBERTIRSA 1:1 (0:0) A hazai csapat kezdte a já­tékot, és egymás után vezette a jobbnál jobb támadásokat. A 15. percben Máté. majd a 20. percben Tóth hagyott ki hely­zetet. Az irsai csapat ritkán jutott át a félvonalon, mert csatársorában nem volt átütő erő. Az első igazi nagy hely­zetet a 40. percben az irsai Petrik hagyta ki. A 42. perc­ben büntetőhöz jutott a hazai csapat, a büntetőt Máté gyat­rán mellé lőtte. Szünet után is a hazai csa­pat irányított, de a csatárok lövései kapu fölé vagy mellé szálltak. A 65. percben Máté jó labdát kapott, és nem hibá­zott, 1:0. A gól után a vendég­csapat is vezetett támadáso­kat, de Jancsik mellé lőtt. A 83. percben, egy váratlan le­futásból, Erőss egyesített, 1:1. A 88. percben a hazai Tóth növelhette volna a hazai csa­pat előnyét, de közelről mellé lőtt. A vendégcsapat játéka csa­lódást keltett, a hazaiak, kis szerencsével, akár három­négy góllal is megnyerhették volna a mérkőzést. Jók: Kalina (a mezőny leg­jobbja), Láng, Tóth és Molnár. (v. i.) gárokat is. Egyszerre csak egy kérdést beszélünk meg, de azt alaposan. — Ügy gondolom, hogy já­rási vonatkozásban is új kap­csolati fórmát vezettünk be, persze, sok-sok tárgyalás után — folytatja Kovács József, aki járásszerte arról ismert, hogy igen őszinte, mindig nyíltan beszél. — Nem kérünk többé. Nyílt titok, hogy állandó gon­dunk volt a pénz előteremté­se, például a tűzoltóverse­nyekre, az író—tolvasó találko­zókra, az öregek napjának megünneplésére. Aztán a tü­dőszűrés, a véradás stb. sem jár kiadás nélkül, azokra pe­dig, ugye, a tanácsi költségve­tés nem biztosít fedezetet. Most a gazdasági szervek éven­te 5—5 ezer forintot ösz- szeadnak, illetve befizet­nek a Hazafias Népfront helyi elnökségének, ápri­lis 30-ig, kulturális alap­jukból. Ezt az összeget szabályosan könyvelik, sőt költségvetést is készítenek róla. De adnak pénzt az ifjúsági törvény vég­rehajtására is, mégpedig 80 ezer forintot. Abból fejezzük be a sportklub építését. IVyolcvanszemélyes óvoda Ecseren Az ecseri tanácsházán lázas munka folyik. Kopognak a gépek, és dolgaikat intéző em­berek mindenfelé. Gutái Pál tanácselnök szobájában Hor­nyok Mihály községi párttit- kár és Lajkovics - ózsef, a víz­társulat elnöke vitatkozik. Több mint tíz percig hall­gatjuk őket, amikor betoppan az elnök is. — A májusi tanácsülés anyagát készítjük elő. Egye­bek közt azt is tárgyaljuk, hogyan fúrjuk át a vízvezeté­kek miatt a kövesutat. Aztán kinek a feladata lesz az? A tulajdonosé, vagy a fenntar­tóé, a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalaté? — Ez év őszén át keli ad­nunk a nyolcvanszemélyes óvodát. De építünk egy ifjúsági házat, klubkönyv­(árral, és járdákat is. Végül ő is kezünkbe nyom egy ciklusprogramot. Közben a vitázók meg­egyeznek: a tanácsülés előtt még össze kell hívni az intéző bizottságot, s meg kell hívni a PVCS képviselőit is. Min­denesetre, és ez megnyugtató, a közgyűlési határozatot vég­rehajtották. A községben van a víz, 300 méterenként egy-egy ki­folyó mindenhol. Most a lakásokba is be kell vezetni a vizet, az pedig újabb nehézségekkel jár, de azt is megoldják. Péteriben Szinte kihalt a péteri ta­nácsháza. A bejárati folyosó nagykapujának kilincsét két­kedve nyomjuk le. Vajon ta- lálunk-e valakit? Az elnök, Kalina János, Pesten tárgyal, a titkár, Ka­lina Pál iratokba temetkezve fogad. — Mai határidős jelentésen dolgozom, de hogv ez nem lesz ma a járásnál, az biztos — mondja. Egyetlen előadó van, és egy fél napra szerződtetett adminisztrátor. Régebben, amíg kevesebb volt a ha­táskör, Péteriben is több tanácsi alkalmazott dolgo­zott. — Nem, ezt így nem lehet győzni — folytatja tréfás mérgelődéssel. — Ráadásul ta­nítok is a gimnáziumban, most éppen elengedtek. Ebben az évben került je­lenlegi beosztásába. Közben valamit kérdez az előadó, telefonálnak is... Szó­val csak látszólag kihalt a tanácsháza: falain belül dol­goznak. Kovács György Nyolc község részvételével Honismereti vetélkedő Monom KI TUD TÖBBET A JÁRÁSRÓL? A második helyezést elért monori csapat. Gondban a gyömrőiek: milyen filmet forgattak a monori járásban? Ismerjük-e eléggé szűkebb pátriánkat, a monori járást? A kérdésre gyakorta nem a felet. Az évről évre megrende­zésre kerülő honismereti vetél­kedők is hivatottak arra, hogy gyarapítsák az ismereteket, s játékos formában ösztönözze- pék arra, hogy egyre többen lapozgassák "a sók kérdőjelre választ adó kiadványokat. Vasárnap délután a monori járási művelődési házban nyolc község, Manor, Vecsés, Gyömrö, Pilis, Üllő, Mende, Sülysáp és Péteri csapatai „mérkőztek” egymással: ki tud többet a járásról ? Magócsi Károly, a járási hi­vatal művelődésügyi osztályá­nak vezetője nyitotta meg a versenyt, majd Gulyás László, a monori községi népművelé­si felügyelő vezetésével indul­hatott az újabb vetélkedő, amit a rendezők pergőbbnek, Beszélgetés a vecsési művelődési ház új igazgatójával Sokáig volt betöltetlen, a ve­csési művelődési ház igazgatói állása. Még alig száradt meg az aláírás a szerződésen, mi­kor hivatali szobájában talál­koztunk az új kultúriigazgató- val. Dinnyés László csupa lelke­sedés, tennivágyás, aggódás és bizakodás. Mindenképpen új légkört akar teremteni. Tervez, vitatkozik, érvel, egyenes őszinteséggel mondja el, mi tetszik neki, mi nem. S mind­ebből az tűnik ki, hogy szen­vedélyesen szereti a népműve­lést. Könyvtári sóik év® gyakor­latát az ipari technikumi vég­zettség után szerezte, majd a népművelő diploma még szé­lesebb látókörűvé tette. Nem titkolja, bizony, nem tetszik neki minden, ami új helyén fogadta. Rendezgeti íróasztalát, a fió­kok mélyét. Míg a régi ügyek ott vannak, nem lehet tiszta lappal indulnia. Szekrények polcain rakosgat, közben han­gulatos függönyöket képzel el az üvegajtókra. Könyveket rak sorba, szeretettel bánik velük. Szerzett néhány képzőművé­szeti alkotást: rámába kerül­nek. Mindenekelőtt rendben, ragyogó tisztán alkarja látni a nagytermet — Sár, por, agyonhasznált parketta: a táncos rendezvé­nyek eredménye. Ezek a ren­dezvények inkább ráfizetése­sek. Állítását mindjárt alátá­masztja a gazdasági vezető gyors számvetése is: — Ha kiléncven-száz fiatal eljön táncestre, és kifizetjük a zenét, a rezsit, a villany, a fűtés, satöbbi díját, egy fillér hasznunk sincs. — Kulturált szórakozást sze­retnék, melyet nem a táncra alapozok. . A pinceklub már épül, és az jó segítség, mert ott már legalább rend lesz. A Ferroelektronikai Szövetkezet a művelődési ház hangtechni­kai berendezését is megjavít­ja. ( Milyen legyen a festék színe a kerítésen? Még ez a kérdés is foglalkoztatja, az igazgatót. — Elriasztó volt a külseje, mikor először szemügyre vet­tem ezt a művelődési házat — így emlékezik visszia. — Addig csak azt tudtam, Vecsés a tér­képen van. Hallottam a ká­posztáról, Bács megyében is emlegetik, mint hírességet. Mi­kor, a Művelődésügyi Közlöny márciusi számában olvastam, hogy Vecsés nagyközségi taná­csa művelődésiház-igaizgatói állást hirdet, útrakeltem. Ta­tyolodtam. De ha már itt va­gyok, gondoltam, folytatom. Tanácskoztam a tanácselnök­kel, a párttitkárral, és rájöt­tem, a vigasztalan külső mö­gött ragyogó múlt és tartalom húzódik meg. — Akkor a jövő is lehetsé­ges? — Igen, én is reménykedem benne. Aláírtuk a szerződést, s most itt vagyok . .. Szeretem a falut, vidéki vagyok. — Mik a tervei? — Csinosítani, szépíteni, ott­honossá tenni a házat, hogy akik már régebben jól érezték magukat itt, újra vissza járja­nak. Művészeti, irodalmi, ifjú­sági, barkácsklubok találjanak otthont a faliak között. Szeret­nék vitrint berendezni József Attila, a névadó költő tiszte­letére. Sok-sok kiállítást sze­retnék. A tervek megvalósítá­sára, tudom, magam képtelen leszek, de remélem, akad, aki a község művelődése érdeké­ben mellém áll. Csak már rend lenne! Vázát tesz az asztalra, nagy csokor, szél letörte virágzó meggyfaágat süllyeszt bele és máris barátságosabb a szoba. Fekete Gizella Trócsányi Andiké felvételei játékosabbnak szántak az ed­digieknél. Tanácselnökök, ta­nítónők, tanácsi dolgozók, ipa­ri tanulók, fiatalok és idősek képviseltek egy-egy községet, hogy minden kérdésnek ava­tott válaszadója legyen. A kérdések is, a válaszok is peregtek: a zenei részigt után minden papírra helyes válasz került. Katona József Gombán írta Bánk bán című drámájá­nak egy részét. Taps jutalmaz­ta a bátrakat, akik az „ugrá- lós játékban” vállalkoztak ar­ra, hogy pontokat szerezze­nek. Jó hangulatban, kis izga­lommal és sok szórakozással zajlott a vetélkedő, s azzal a sokat emlegetett. tanulsággal zárult, hogy érdemes megren­dezni, érdemes részt venni, ér­demes végi gszurkolni. A há­rom első helyezett csapat — Vecsés, Monor és Üllő — 500, 400 és 300 forint értékű könyv- jutalmat nyert, a többiek is könyvet kaptak, a helyezések­kel arányos értékben. S akik nem vetítek részt a vetélkedőn sem versenyzőként (akad néhány község, amelyik nem küldött csapatot), sem né­zőként, elmulasztottak egy al­kalmat, ahol nvemiük lehetett volna értékes ismereteket. (k. zs.) MŰSOR MOZIK Gyömrö: Idegen a cowbo- yok között I—II. Maglód: Fuss, hogy utolérjenek. Men­de: Tizenkét szék I—II. Mo­nor: Csajkovszkij I—II. Pilis: Lövés a lángokból. Üllő: Santa Vittoria titka. Vecsés: A munkásosztály a paradi­csomba megy. KLUBSOROZAT Gyömrö, művelődési ház, 18 órakor: Bemutatjuk a VIT-vá- rosokat, Prága. KIÁLLÍTÁS Az elhunyt idős Pál Mihály szobrainak kertkiálilítása Gyömrőn mindennap 8-tól 16 óráig tekinthető meg. A cso­portos tárlatvezetési igényekei — szerda kivételével — a Pe­tőfi Művelődési Házban lehei írásban bejelenteni. Egyéni lá­togatók a kulcsot és a ven­dégkönyvet a TÖVÁL portá­ján találják meg. Virágos meggyfaág

Next

/
Oldalképek
Tartalom