Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-08 / 105. szám
1973. MÁJUS 8., KEDD HlCtt ‘^/Ortan Két ülésszak között Mfigoldódik a közvilágítás Kerepes-Kistarcsán Kerepes iskola-óvoda közötti útszakaszra is. Mindez együttesen — a tervkészítéssel együtt — négyszázhatvanezer forintba kerül. Már hozzákezdtek A levél kézhezvétele után beszélgettünk Kovács Istvánná képviselővel, aki elmondotta: — Minden tekintetben kielégítőnek tartom a közlekedés- és postaügyi miniszter válaszát, annál is inkább, mert szinte a levél érkezésével egy időben már hozzá is kezdtek a megjelölt munkálatok elvégzéséhez. Választóim nevében is köszönöm dr. Csanádi Györgynek a gyors intézkedést. Prukner Pál Magyar vízmű Tanzániában Hazaérkezett Afrikából a magyar vízügyi küldöttség, amely Mlinganóban felavatta azt a vízmüvet, amelyet a magyar kormány Tanzánia függetlenségének 10. évfordulója alkalmából adományozott az országnak. Az óránként 10 köbméter ivóvizet nyolgáltató létesítményt Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese ünnepélyes keretek között adta át I. Eli- nawinga vízügyi miniszternek. Huszonöt esztendő A cél: a korszerűbb honvédelmi felkészítés Beszélgetés Szászi Béla őrnaggyal, az MHSZ Pest megyei titkárával Az 1973-as év a százezernél is több aktivistát számláló Magyar Honvédelmi Szövetség jubileumi esztendeje. Negyedszázada, 1948. február 29-én, a népi demokratikus átalakulás utolsó, a hatalom kérdését eldöntő szakaszában, a Magyar Partizán Szövetség és a Magyar Partizánbarátok Szövetsége egyesülésével jött létre az MHSZ jogelődje, a Magyar Szabadságharcos Szövetség. A hadseregen kívüli honvédelmi felkészítés szervezete azóta több fejlődési fokozaton jutott túl, neve is többször megváltozott, a tartalma, lényege azonban változatlan maradt. A 25 év során - megtett útról, a ma eredményeiről és gondjairól beszélgettünk Szászi Béla őrnaggyal, az MHSZ Pest megyei titkárával. — Elődünk, a Magyar Szabadságharcos Szövetség — joggal elmondhatjuk — a szocialista átalakulásért, a proleOSZTONZO PÓTLÉK Elérték a nyugdíjkort - tovább dolgoznak Az általános iskola 8, osztályát elvégzett IPARI TANULÚKAT i az 1973/74-es tanévre FELVESZÜNK: KŐMŰVES, ÁCS és V'.l/'NYSZERELÖ SZAKMÁBA. A vidékieknek szállásról, teljes ellátásról aondoskodunk. A tanulmányi eredménytől függő ösztöndíjat az ács és a kőműves szakmában társadalmi c:-’*"ndünt is fizetünk. Jelentkezni lehet: a PROSPERITÁS KSZ munkaügyi osztályán, Budapest IX., Viola u. 45. munkásai viszont a nyugdíj jogosultság megszerzése után is szívesen maradtak munkahelyükön. A tanácsi iparban, múlt év végén összesen százhu&zonnégyen érték el a nyugdíjkorhatárt és közülük kilencvenöt maradt meg állásában, éspedig hatvan munkás,' harmincöt alkalmazott. A kereskedelemben lényegesen kisebb arányban választották a tovább dolgozást Ennek oka kétségkívül az, hogy bár többségük jövedelme a forgalomtól függ, s így lényegében a munkáskategóriába tartoznak, mégsem .részesülnek, ahogy aasMiüpari munkások bét-, hanem csak az alkalmazottaknak járó háromszázalékos ösztönző nyugdíjpótlékban. Ezért azután, a kereskedelem 176 nyugdíjas korú dolgozója közül csali 64, a forgalom után díjazott nem ment nyugdíjba, míg a forgalomtól független, fix jö- vedélműekből 17. Tehát mindössze 81 nem a nyugdí jazást választotta. A munkáltatói jogokat gya. korló helyi tanácsok a pedagógus- és egészségügyi szakemberek hiányára való tekintettel arra törekszenek, hogy az ezeken a területeken dolgozók minél nagyobb számben vegyék igénybe az ösztönző nyugdíjpótlékot. Amitől különben az ezekben a munkaágazatokban dolgozók sem idegenkednek. Múlt év végén 250 pedagógus érte el a nyugdíjkorhatárt, de mindössze 23 vált meg a katedrától, vagyis 227, tehát x 89 százalékuk változatlanul dolgozik tovább. Még nagyobb a munkában maradt idős egészségügyi dolgozók aránya. Kilencvennyolc százalékuk, 181 közül 178 nem vonult nyugalomba, éspedig 39 orvos, valamint 139 középkáder. Sz. E. Szabad szombat az államigazgatásban Folyamatos a félfogadás Mint ismeretes, az állam- igazgatási, valamint egyes állami és társadalmi szervek dolgozóinak átlagos heti munkaidejét ez év június 1-től 44 órára kell csökkenteni. A munkaidő rövidítését létszámnövelés és többletbér igény- bevétele nélkül, az ügyintézés zavartalanságának és folyamatosságának biztosítása mellett kell megvalósítani, a munkaidő-csökkentés miatt a dolgozók bére nem csökkenhet. A közszolgálat körében a munkaidő-csökkentést úgy kell végrehajtani, hogy a kormányzás és az állam- igazgatás igényeinek megfelelően a hivatalok feladataikat a szombati munkanapokon is betöltsék. Ennek keretében a lakossági és vállalati igények kielégítésében fennakadás nem lehet; a lakosság ügyeinek intézésére fordított (félfogadási stb.) időt csökkenteni nem lehet, és azt a lakosság igényeinek megfelelően kell meghatározni. A munkarendet úgy kell kialakítani, hogy a dolgozók szabad szombatjukat kéthetenként felváltva vegyék igénybe, és így a szombati munkanapon a dolgozói létszám mintegy fele munkát végezzen. A munkaidő-csökkentés a dolgozók munkaidejét úgy változtatja meg, hogy átlagban a kétheti 88 órás munkaidőt a dolgozóknak kéthetenkénti egy szabad szombat biztosításával 11 nap alatt kell teljesíteniük. A dolgozók munkaidejét — a kéthetenkénti szabad szombat biztosításával együttjáró munkaidő-csökkentésen túl — minden héten pénteki munkanapon egy órával, a szombati munkanapon pedig fél órával keli csökkenteni. A minisztériumok és az Országos Tervhivatal, valamint az országos hatáskörű szervek, a tanácsok és egyéb intézmények a munkaidő-csökkentés utáni új működési rendjét a miniszterek, az Országos Tervhivatal elnöke, az országos hatáskörű szervek vezetői, a tanácsoknál a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke egyidejűleg úgy szabályozzák, hogy az államigazgatási munka folyamatossága a szombati napokon is biztosított legyen. tárdiktatúráért folytatott harc egyik jelentős szervezett ereje, bázisa volit. Soraiban tömörítetté mindazokat, akik munkájuk mellett, ha kellett, készeik voltak fegyverrel is harcba szállni a munkáshatalom vívmányainak védelmében, akikre póriunk, dolgozó népünk minden időben számíthatott. Tevékenysége is e cél szellemiében alakult, a kor történelmi körülményei, adottságai határozták meg. Vezetőd az egykori illegális mozgalom, az antifasiszta ellenállás kipróbált, tapasztalt harcosai köréből kerültek ki, tömegbázisát zömében fiatalok — 18 év körüli fiúk és lányok —alkották. A szervezet fő feladata az önkéntesek katonai kiképzése volt, mai szóhasználattál élve: az „egyes harcos kiképzés”. A nyári. táborokban — a megyében ilyen Al- sógödön volt — a fiatalok megtanulták és gyakorolták a fegyveres harc alapelemeit, közvetlenül megismerkedtek a katonai hivatással. Sokan az itteni élmények hatására léptek be később néphadseregünk tisztikarába. • A szövetség igen rövid idő alatt népszerűvé vált, és tekintélyt vívott ki magának, különösen a fiatalok körében. Mi volt a titka ennek a gyors sikernek? — Mindenekelőtt az, hogy célkitűzéseiket és a megvalósítás formáit tekintve mindenben megfelelt a kor igényeinek. A lehetőségekhez képest messzemenően kielégítette a fiatal korosztálynak a nagy eszmék szolgálata, a nagy tettek véghezvitele iránti őszinte vágyát, lelkesedését. Sokuknak új és új területeken tette lehetővé, hogy kipróbálják képességeiket. A gépkocsivezető-képzés, de ebben az időben különösen a motoros tanfolyamolt, a rádiós körök, nem is beszélve a repülésről és az ejtőernyős sportról — hogy csalt néhány példát említsek — nem véletlenül vonzották az ifjúság nagy tömegeit. • Mégis mi indokolta a szervezet többszöri átszervezését, nevének megváltoztatását? Milyen célok érdekében született meg végül Is a Magyar Honvédelmi Szövetség? — Az alapvető okok a történelmi és társadalmi viszonyok. illetve, ezzel párhuzamosan, a honvédelmi felkészítéssel szemben támasztott követelmények változásában keresendők. A párt és a kormány honvédelmi poliliLEGELTETESI BIZTOSÍTÁS Kedvezőbb feltételek A szarvasmarha-programnak köszönhetően nemcsak állami és termelőszövetkezeti gazdaságokban, hanem a háztáji és az egyéni gazdaságokban is megnőtt az állatállomány. Az Állami Biztosító a megváltozott igények kielégítését tartotta szem előtt, amikor módosítottá a legeltetési biztosítás feltételeit. Eszerint a fizethető kártérítési ősz- szegek felső határa magasabb a réginél. A korábbi feltételek alapján növendékmarhánként legfeljebb 1000 forint, tehenenként 3000 forint kártérítés kifizetésére volt lehetőség. Az új legeltetési biztosítás alapján növendékmarhánként — koruktól függően — 1500—3500, tehenenként 4500 forintot térít a biztosító. A legeltetési biztosítást az egyéb módozatú állatbiztosítás mellett is meg lehet kötni: ebben az esetben mindkét biztosítás alapján jár a kártérítési összeg. A kockázatviselés tartama az első közös kihajtás napján kezdődik, s az utolsó őszi közös behajtás napján ér véget. A biztosítást a legeltetési bizottságnál, ahol pedig annak feladatkörét a termelőszövetkezet vette át, a tsz-nél lehet megkötni- A biztosítás díja a fűbérrel együtt esedékes. kajának részeként, a mozgalomnak mindig sikerült megtalálnia azokat a tevékenységi formákat, amelyek találkoztak a tömegek, a fiatalok igényeivel, mégpedig úgy, hogy alapvető tartalmuk változatlanul honvédelmünk erősítését szolgálta. Ez az a szál, mely a jogfolytonosságot jelzi a Magyar Szabadságharcos Szövetség és a Magyar Honvédelmi Szövetség közötti időszakban is. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1967. június 20-i állásfoglalása alapján, a kormány az év augusztus 8-i határozatával hozta létre a Magyar Honvédelmi Szövetséget, mely felépítését, szervezetét és irányítását tekintve tervszerűbb, céltudatosabb és magasabb színvonalú honvédelmi felkészítő munka végzését tette lehetővé. Olyan felkészítést, amely ma már — a haditechnika forradalmának korában — nélkülözhetetlen. • Melyek a megyében az MHSZ honvédelmi felkészítő- nevelő munkájának színterei? — Nálunk is, mint az országiban bárhol, a szervezet klubokra épül, amelyek mindenhol működnek, a legkisebb településtől kezdve az üzemeken, tsz-eken keresztül a városokig. A mi esetünkben a községi klubok szerepe a meghatározó. Legtöbb a lövészklub; ezek keretében és irányításával folyik tulajdonképpen az általános honvédelmi előképzés. Az ő feladatuk a többi között, hogy segítsék a honvédelmi ismeretek iskolai oktatását. Az abonyi lövész- klub például 3, az érdi 7 iskolát patronál sikeresen. Sorrendiben és jelentőségben második a tartalékosklubok hálózata, amely a tartalékos állomány rendszeres továbbképzését, összekovácsol tságát hivatott tervszerűen biztosítani. A rádiósklubok nemcsak az elektronika iránt érdeklődőknek nyújtanak sokoldalú lehetőséget „hobbyjuk” folytatásához, de komoly, a KPM által rendszeresített rádiótávirászí és nemzetközi forgalmazási vizsgára is felkészítik a vállalkozókat. Ugyancsak ide tartozni a f iatalok között igen népszerű rádió-iránymérő (régebben „rókavadász”) képzés. A modellezőklubok a legnépesebbek, általában 40—50 főt tömörítenék. De elsősorban az úttörők körében még ennél is nagyobb a vonzásuk. A váci klub például a járás csaknem minden iskolájában vezet alap- és középfokú modellező tanfolyamokat, A nagykőrösi klubtól indult ki országosan a rádió-távirányításúmodell-ve- zetők képzése; a képzés bővítése közvetlenül kapcsolódik a honvédelem érdekeihez. Népszerűek könnyűbúvárklubjaink is, sajnos sok jelentkezőt — felszerelés hiányában — nem tudunk fogadni. Nemrég repülőklubunk is alakult. Népgazdaságig is jelentős munkát végeznek a megye több pontján működő gépkocsivezető-bázisaink. Tavaly csaknem ezer hivatásos és majdnem ugyanennyi nem hivatásos gépjárművezetői engedélyt adtak ki a nálunk tanulóiknak. • A közelmúltban zajlott le a 25 éves évfordulóval kapcsolatos megyei ünnepség. Milyen események jelzik a továbbiakban a jubileumi évet? — Több községben versenyek és vetélkedősorozat kezdődött, hogy ezáltal is mind többen megismerjék munkánkat, céljainkat. E rendezvényeken adjuk át hosszabb ideje tevékenykedő aktivistáinknak az elismerő okleveleket, em- lékpláketteket. Az ünnepi hangulat, az eredményeikre való visszatekintés várhatóan újabb lendületet ad majd klubjaink munkájának, hogy még eredményesebben felkészülhessenek az elkövetkezendőkben rájuk háruló, a mainál bonyolultabb, igényesebb feladatok megoldására. Hiszen az elmúlt 25 év mindnyájunkat kötelez. Mészáros János Az országgyűlés idei tavaszi ülésszakán Kovács Istvánná, Pest megye 1. választókörzetének országgyűlési képviselője interpellációt nyújtott be dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszterhez a Kerepes—Kistarcsa közötti M—3-as főközlekedési út közvilágításával kapcsolatban, mivel — mint elmondotta — ezen a szakaszon az utóbbi négy évben százharmincnégy közlekedési baleset történt. Az . interpellációra válaszolva dr,. Csanádi György ígéretet tett arra, hogy az M—7-es után az M—3-as főközlekedési út korszerűsítésére is sor kerül, de addig is a világítás, a járdák és a gyalogosközlekedés biztonságának megjavításával igyekeznek enyhíteni a gondokon. * A helyszínen Az interpellációt s az arra adott választ követően, a közelmúltban dr. Csanádi György levélben kereste meg Kovács Istvánná képviselőt, részletesen beszámolva a megtett intézkedésekről. „Visszatérve az M—3-as főiközlekedési út Kerepes—Kistarcsa átkelési szakaszával kapcsolatos parlamenti interpellációjára, szíves tudomására hozom, hogy a közvilágítás megjavítása érdekében — tekintettel arra, hogy ennek megoldása tanácsi feladat — interveniáltam dr. Mondok Pál elvtársnál, a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnökénél. Dr. Mondok Pál utasítására — valamennyi érdekelt fél bevonásával — helyszíni bejárást tartottak, ahol meghatározták a teendő intézkedéseket és felmérték annak várható költségeit is. Ezek teljes átkelési szak a jHMMpJ gításánák megoldása* rnijStegy kétmillió-százezer forintba kerülne.” Csak a legfontosabbakat A közlekedés- és postaügyi miniszter levelének további részéből kiderül, hogy a kivitelezéshez szükséges hitelfedezet 1973-ban nem áll a megyei tanács rendelkezésére, .így az idén csak a baleseti veszély szempontjából legkritikusabb három szakasz közvilágítása kerül megoldásra. Ugyanakkor még az idén elkészítik a teljes átkelési szakasz közvilágítási terveit is, ami önmagában százezer forintba kerül. A kistarcsai és a zsófialigeti HÉV-állomás közti szakaszon új hálózatot építenek és sor kerül a transzformátor cseréjére is. A Kerepes HÉV-állo- máshoz vezető gyalogátkelőhely megvilágítására új lámpatesteket szerelnek fel. És tizenöt új lámpatest kerül a Ez év eleje óta ösztönző nyugdíjpótlék jár a nyugdíjkorhatárt elért, de a munkahelyükön maradó dolgozóknak. Hányán vették igénybe ezt a kedvezményt? — ezt vizsgálta meg a megyei tanács munkaügyi osztálya Pest megye tanácsi vállalatánál és a helyi tanácsok alkalmazottai körében. A most befejezett vizsgálat eredményéről azután dr. Rév Jenő, az. osztály vezetője részletes jelentésben tájékoztatta a Munkaügyi Minisztériumot A pótlékra vonatkozó rendelkezés célja azzal, hogy a nyugdíjkorhatárt átlépettek- ^qéjLájöicülséget biatokít g.to- vábftSolgozásra, az idős, dolgozók anyagi helyzetének javítása mellett a munkaerőhiány csökkentése volt. Éppen ezért a rendelet hatálybátéptekor a vállalatok megvizsgálták saját munkaerőhelyzetüket és általában úgy találták, hogy szükségük van a tapasztalt, nagy gyakorlattal rendelkező, idős munkavállalóik tovább foglalkoztatására. Természetesen csak azok jöhetnek számba, akiknek egészségi állapota megengedi, hogy még dolgozzanak. A jelentés megállapítja, hogy az ipari munkásak közül a nehéz fizikai munkát végzők és kedvezőtlen munkakörülmények között dolgozók a rendeletben oiztosi- tott kedvezmények ellenére is többnyire nyugdíjazásukat kérték, és legfeljebb az évi meghatározott óraszámban vállalnak további munkát. A korszerűen gépesített és ezért magasabb jövedelmet biztosító tanácsi ipari vállalatok, például a PEMU, és a PEVDI
