Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-08 / 105. szám

1973. MÁJUS 8.. KEDD nsr uecret kJCMop Javítják a hidat A ráckevei hídföíjáró borító lemeze elcsúszott. Lerner Jó­zsef és Gulyás Orbán, a KPM Közúti Igazgatósága ráckevei űt- mesterségének dolgozói most azon dolgoznak, hogy mielőbb biztonságos és zavartalan legyen a közlekedés. Ékes János felvételei A KISOSZ közgyűlése A Kiskereskedők Országos Szervezete, a KISOSZ hétfőn tartotta idei közgyűlését a Béke Szállóban. A több mint 11 ezer kiskereskedő képvi­seletében megjelent küldöttek között részt vett a tanácskozá­son dr. Sághy Vilmos, a bel­kereskedelmi miniszter első 'helyettese. A közgyűlésen Gerle Imre, a KISOSZ elnöke, beszámoló­jában részletesen foglalko­zott a kiskereskedők tavalyi tevékenységével és beszélt a tevékenységüket érintő, be­folyásoló intézkedésekről. Hangsúlyozta, hogy o kereske­delmi forgalom növekedése nyomán a szakminisztérium 'és a közönség többet vár a magánkereskedőktől mint ed­dig. Az elmúlt egy esztendő alatt 1700 új iparigazolványt adtak ki. Így nevelték munkássá őket Az AV—II. brigád S/ázhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál 1965- ben alig 100 tagja volt 7, ta­valy már 2500 tagja 158 bri­gádnak. Közöttük számtalan az arany-, ezüst- és bronzko­szorús szocialista brigád. A fejlődés óriási, s ez elsősorban annak eredménye, hogy im­már nyolcadik esztendeje fo­lyik szervezett munkaverseny a vállalatnál. Harmincegyen — Jöttek a fiatalok, itt kel­lett őket munkássá nevelni — mondja Strasszer Gáspár, a munkaverseny függetlenített szervezője. — Nekik is tulaj­donítható, hogy tavaly ismét lendületet kapott a munkaver- seny-mozgalom, sok kiemelke­dő eredmény született. Ezek közül az AV—11. brigád, pon­tosabban: az atmoszférikus vákuumdesztillációs üzeni 31 fős kollektívájának teljesítmé­nye mondható a legjobbnak. Főleg azért, mert az itt dol­gozó fiatalok között egészséges szellem uralkodik, a termelési feladatokat, a vállalat gazda­sági érdekeit, a közösségi tö­rekvéseket tekintik elsőrendű feladatuknak. *A brigád Gábor. — Három kőolajfinomító tizem működik Százhalombat­vezetője Gyűri Kiküldetésben (Zsoldos rajza) tán — mondja. — Az AV—I., az AV—II. és a tavaly decem­berben üzembe lépett AV— III. Az utóbbi a legnagyobb teljesítményű: évi hárommil­lió tonna kőolaj finomítására alkalmas. A teljes termelést azonban csak a járulékos léte­sítmények fokozatos üzembe helyezésével éri majd el, így továbbra is a másik két üzem, de főként a nagyobb teljesít­ményű II-esben — a mi üze­münkben — történik a lepár­lás. Ránk, fűtőkre, szivattyú­kezelőkre, műszeres irányítók­ra vár a feladat, hogy a fel­dolgozásban és az ellátásban fennakadás ne legyen, hogy elegendő nyersanyagot kapja­nak a továbbfeldolgozó üze­mek, hogy zökkenőmentes le­gyen a gázolaj termelés. Eddig a megnövekedett igényeket tel jdT mértékben ki tudtuk elégíteni. “ *&-1 jy gjfc Tavaly a fehéráru (benzin) hozamának növelésével, az energia- és vegyszerfelhaszná­lás csökkentésével 19 millió forint értékű többlettermelést értek el. Ök ugyan nem dicse­kednek vele, mint ahogy azzal sem, hogy a DKV-lakótelep fáit nagy részben ők ültették, hogy a „Vért Vietnamnak” akció keretében sokan jelent­keztek véradásra. Sört és halat Különleges emberek? Ugyan­olyanok, mint bárki más a DKV-ban — mondják maguk­ról. Szeretik a sört, a halat és a sült szalonnát. Szívesen fo­gadják a munkatársakat. Pó- csik Attila első munkahelyes szivattyúkezelő mesélte, hogy férfihoz szokatlan meghatódós vett erőt rajta, amikor a kol­légák felköszöntötték a név­napján, s a napot az egyik munkatársánál ünnepelték meg. Mint mondják, gyakorta rendeznek ilyen összejövetele­ket itt és másutt is, csupán az a baj, hogy a folyamatos üzem miatt nem tud mindenki eljönni. Jól élnek, eredményesen dolgoznak. A vállalat legered­ményesebb brigádja cím bir­tokosai. Szeretnék ezt a címet megőrizni, amit mi sem bizo­nyít jobban, mint az, hogy máris keresik a módokat, hogy az új üzemek építésénél mi-, képpen lehetnének az építők segítségére, hogyan gyorsít­hatnák meg a beruházás kivi­telezését. Korompay János Az üzemekben még mindig beszédtéma a béremelés. Fo­rintok, százalékok röpködnek ilyenkor a levegőben és ter­mészetesen tervek. Tervek arról, mivé alakuljanak át a forintok, hogyan legyen ez­után. A gyár szb-titkárának asz­talán hetek óta egy grafikon ‘hever. Rajta a gyár segéd­munkásainak március előtti és utáni bérszintje, a betaní­tott munkások két kategó­riájáé és a hat csoportba sorolt szakmunkásoké. Az oszlopok fölött táblázat mu­tatja, melyik kategóriában irány munkás dolgozik, ösz- szesen 2760-an vannak. Ik- ladon, az Ipari Műszergyár- ban ennyi dolgozót érintett a kormányhatározat. A központi keretből 3,8 •millió forint állt rendelkezé­sükre. Ehhez tette hozzá a gyár a maga 1 millió hat­százezrét. Akik megérdemelték „Azok kapták a fizetéseme­lést, akik megérdemelték” — fnondja Abonyi Miklós üzem­vezető. Az ő üzemében dolgo­zik Csabán Istvánná. Mun­kája nem könnyű. Három “műszakba jár, napi nyolc órában szívja a port és a gázt a bakelitprésgép mel­lett. Tizenöt éve jött a gyár­ba. Két gyermek édesanyja. — A tizenöt év alatt két­szer voltam szülési szabadsá­gon. Ezalatt elmaradt az óra­bérem a többi ekétől. Feb­ruárban nyolcforintos óra­bérem volt, most 9,80 — me­séli, majd rövid számolás •után hozzáteszi — Havonta ŰRI Skarlát íbiszek, kaláncsőrű bakcsók Új szerzemények a virágpompás Állatkertben Májusban a Fővárosi Állat­kertijén már mindenütt színes virágszőnyeg fogadja a látoga­tókat. Tulipánok, árvácskák, tarka egynyári ak, évelő növé­nyek ezrei nyílnak. Külön lát­ványosság a sziklakért több mint 700 növényfajtával. Földünk egyik legkülönö­sebb rovarával gazdagodott a rovarház állatállománya. A koronás levéllábú botsáska Ausztrália lakója. Tüskékkel fedett teste, száraz levelekre emlékeztető lábai és potroha legalább olyan szokatlan és ér­dekes, mint különös viselke­dése. A paksi halászok április el­ső napjaiban egy vágótokot fogtak ki a Dunából, melyet nem a piacra, hanem az Ál­latkert édesvízi akváriumába küldtek. Ez a halfaj a Fekete­tengerben őshonos, és csak ta­vasszal úszik az édesvízű tó­Azonnal felveszünk villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtésszerelő, kőműves, ács. vasbetonr-"'elő, asztclos, tetőfedő, bádogos, lakatos, testó. parkettás, burkolj, útkövező, külső vizszerelő, Qutinord szakismerettel rendelkező szakmunkásokat, hegesztő szakvizsgával rendelkező épitógépszerelót. toronydaru-szerelól. ..Schwing" betonszivottyúhoz kezelőt, nehézgépkezelői jogosítvánnyal rendelkező aggregótorkezelőt, könnyűgépkezelőt, gépkocsivezetőket, betanított és :~'~’dmunkósokat (16. évüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat jelentkezni lehet: a „PROSPERITÁS99 KSZ munkaügyi osztályán, Budapest IX., Viola u. 45. lyókba. Hosszú és fáradságos utat tett meg, mert sikerült átjutnia a Duna-délta háló- rengetegén és a Vaskapunál épült hatalmas vízduzzasztó­műnél. Nevezetessége, hogy ikrája a híres kaviár. „Telt ház” van a haltenyész­tő medencékben. A tavasz a díszhalaik szaporításának fő­idénye: több tucat bal rakta le ikráit a gondosan előkészített tenyésztő akváriumokban.. Így többek közit a fekete tetrák, a vitorláshalak és a különféle japán aranyhal-különlegessé­gek. A madárosztályom vala­mennyi madár kikerült már telelőhelyéről a napfényes nyári kifutókba. így látoga­tóink közelről csodálhatják meg legújabb szerzeményein­ket. Ilyenek a dél-amerikai skarlát íbiszek, kaláncsőrű bakcsók, vagy a természetben ma már rendkívül ritka mi- kádó-, edward-, hume- és el- liotfácánok. Az emlősosztályon május­ban nyílik meg az állatóvoda, ahol kísérletképpen újszerű megoldást alkalmazunk: az óvodát kettéválasztjuk. Az egyik részben helyezzük el bamamedvebocsaink egy ré­szét, ide látogatók nem me­hetnek be, hanem csak a meg­szokott módon, a kerítésen kí­vülről szemlélhetik őket A másik részben különböző, ve­szélytelen, kis állatok (bárány, kecskegida, sörényes juhgida, nyúl, tengeri malac, kutyakö- lyök. malac) kapnak helyet és ezt a részt megnyitjuk a 10 éven aluli gyermekek részére. Természetesen a gyermekek ide is csak szülői vagy kísérői felügyelettel mehetnek be. A tigrisház közelében elké­szült a szibériai tigrisek új te- nyészketrece, és ugyancsak kész már a törpe vízilovak új belső és Külső ketrece is. Az Állatkert sok-sok érde­kes növényét és állatát a lá­togatók hétköznapokon reggel fél kilenctől este hétig, vasár- és ünnepnapokon pedig este fél nyolcig tekinthetik meg. háromszáz forinttal keresek többet. Mire fordítja a csa­lád ? Kell ez is, az is, meg a 'házat is szeretnénk bővíteni. Nőnek a gyerekek. A megbecsülés Tíz éve szerzett szakmát, két éve dolgozik a gyárban Benkóczi Ferenc. A fiatal esztergályos a szellőzök for­górészeit és a motorházakat munkálja meg. Vele és Hajdú Sándorral, a műhelybizottság ■titkárával beszélgetünk az üzemvezetői irodában. — A „kötelező” nyolc száza­lék nálam egy forintot jelen­tett. De kaptam abból a ke­retből is, amit szorgalomért osztottak. Mi magunk között csak „megbecsülésnek” hív­juk. Szóval a szorgalmat öt­ven fillérre taksálták. Most 2800 forintot keresek. Három­százzal többet, mint február­ban — mondja az esztergá­lyos. — Demokratikusan osztot­tuk el a jól dolgozók jutal­mazására szolgáló összeget, összeült az üzemi négyszög és sorra vettük az embereket. Csak azok kaphattak a „meg­becsülésre” szánt összegből, akikre lehet számítani a mun­kában — szól közbe a mű­helybizottsági titkár. — Tavaly 84 dolgozóra 24 forintnyi bérfejlesztési kere­tet kaptunk — mondja Bállá György művezető. — Az idén: 51 munkásra 58 forint jutott. Ugye, érzi a különbséget? Reklamáció Reklamáció? Akadt. Elmesél egy történetet. Ak­koriban esett meg, amikor még csak a vezetők tudták, ki, mennyit kap. Az üzemben két beállító lakatos dolgo­zik. A iiatalabbal nincs sem­mi baj, csendes, szorgalmas, szolgáratkész munkás, akit há megkéritek, inég á szalag­ra is „beugrik” segíteni. Nem így az „öreg szaki”. Ű kizá­rólag azokat a feladatokat végzi el, amik feltétlenül a munkakörébe tartoznak. Mást nem. Február végén a műve­zető kint felejtette határidő- naplóját az üzemben, benne az új órabérekkel. Alig telt el egy kis idő, jön az öreg nagy dirrel-durral és ve­szekszik, hogy az ő órabérét miért csak 1,50-nel emelték, amikor a „nyálasszájú” 1,80- at kapott. A művezető pró­bálta magyarázni. Érvelt a szorgalommal, azzal, hogy a „nyálasszájúra” bármikor le­het számítani. Eredménytele­nül. Nem tudta, talán nem is akarta megérteni az Öreg­Komoly összeget fordítottak a vezetők arra a célra, hogy a gyár fiatal szakmunkásainak órabérét javítsák. A kedvcsi­náló pénz mögött egyetlen cél rejlik: megtartani őket. Az­előtt minden második fiatal, aki szakmát szerzett a gyár­ban. kilépett. — Kezdéskor nyoicforintos órabért kaptam — mondja Könczöl Pál, a tmk fiatal elektrolakatosá, áld tavaly sza­badult a gyár tanműhelyében. — Ez a pénz most 10 forintra nőtt. Nem akartam hinni a szememnek, amikor a kezeimbe nyomták a papírt a kétforintos emelésről. Rizsák Márton a gyárhoz hű ember. A 47 éves idomszerész 21 éve dolgozik itt, ide hozta feleségét és két lányát is. — Ha alaposan utánaszámo­lok, 57 évet dolgoztunk eddig a gyárban, mi, Rizsákok — mondja. A két lány már férjnél van. Ketten élnek otthon a fe­leségével. — Annyit kaptam, amennyit vártam: 1,80-at. Kettőnk ke­resete négyszáz forinttal nőtt. Nem lehet okunk panaszra. Jól megélünk belőle. A munka se könnyű* . Az öntőknek az új órabérek megállapításával alaposan megnőtt a keresetük. Túl azon, hogy megkapták a „kötelezőt”, fizetésükhöz csatolták a tíz- százalékos munkahelyi pótlé­kot is. Mender László egyike azoknak, akiket az otthoni munkaalkalom csalogatott ha­za Pestről, és most Ikladom, a gyár öntödéjében tanulják az öntőszakmát. — Februárban 106%-os tel­jesítménnyel 2300 forintot vit­tem haza. Március elsejétől ugyanilyen teljesítményért már 2800—2900 forint jár — mondja, — Nem rossz pénz ez, de meg kell hagyni, a munka se könnyű. A dolgozók többsége elége­dett, hiszen terveik, álmaik megvalósításához segítség a megnövekedett kereset. Akad­nak persze, csalódottak is. Olyanok, akik többet vártak, nem annyit, ^mennyit kaptak. — Felróhan tíénnerriá pum­pa, ha arról hallok sutyorogni az üzemben, hogy ennél vagy - annál a vállalatnál 12 meg 14%-os bérfejlesztés volt — mondja az egyik gyáregység­vezető. — Pedig, ha nem a szom­szédba kukucskálnánk, hanem saját portánk rendjét néznénk, nyugodtan mondhatnánk, nincs mit szégyenkeznünk. Dolgozóink többsége elé­gedett — mohdja Majer Ká­roly, a gyár szb-titkára. — Az elégedetlenkedők azok közül kerülnek ki, akik munkájukat, szorgalmúkat „felértékelve” vártak többet a megérdemelt­nél, a kapottnál. A túlzott és a valóság talajától elrugaszko­dott igények még a legjobb szándékú kezdeményezésekbe is képesek fanyar ízt lopni. Úgy gondolom, azt nevezik „rossz szóhasználattal” túlzott elvárásnak. Az elosztott pénz a gyár két­évi bérfejlesztésére lett volna elegendő. Berkó Pál Mi legyen a napraforgóval? Évente $000 tonnával nő az étolaj- és margariníogyasztás A lakosság étolaj- és mar­garinfogyasztása évente átla­gosan 8000 tonnával növek­szik — mondották az MTI munkatársának a Növényolaj­ipari és Mosószergyártó Vál­lalatnál. Gondot okoz azonban, hogy a növényi olajok növekvő termelésével egy időben lelassult az olaj­magtermesztés fejlődése, sőt 1973-ban is csak a tava­lyihoz hasonló, mintegy 85 000 'hektáros ipari oiajosmag- vetésterülettel számolnak a szakemberek. így csak a ta­valyinál jobb termés esetén ■jut az ipar ebben az esztendő­ben több alapanyaghoz. A szakemberek az olajmag­termesztés megtorpanásának okát abban látják, hogy az olajipari növényeknek, első- sorban a napraforgónak, még nincs meg a végleges helye az egyre szakosodó és kon­centrálódó mezőgazdaság i ■nagyüzemi termelésben. Ezért a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium jóváha­gyásával az egyik legnagyobb napraforgó-termesztő gazda­ságban, a Bácsalmási Állami Gazdaságban kialakították a napraforgó-termesztés zárt technológiai rendszerét; a talajelőkészítéstől kezd­ve a vetésen és a nö­vényápoláson át a betaka­rításig minden munkát gépesítettek. A szakemberek arra számíta­nak, hogy 1974-ben a ter­mőterületnek legalább 3d százalékán már a legkorsze­rűbb nagyüzemi eljárásokat alkalmazzák majd a mezőgaz­dasági termelésben. /, Nagyobb bér ..A házat is szeretnénk bővíteni"

Next

/
Oldalképek
Tartalom