Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-08 / 105. szám
1913. MÁJUS 8., KEDD FEST MEG T El kMMop Megalakult a Fővárosi Tanács Hétfőn, az Újvárosháza dísztermében megtartotta alakuló ülését a közelmúltban újjáválasztott, 201 tagú Fővárosi Tanács. Az ünnepélyes alakuló ülésen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Budapesti Pártbizottság első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke és dr. Trautmann Rezső, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke. A tanácstagok egyhangú szavazata alapján a Fővárosi Tanács elnöke ismét Szépvölgyi Zoltán lett. Általános elnökhelyettessé Kelemen Lajost, elnökhelyettessé Csikesz Józsefnét, Farkasinszky Lajost, Giltner Andort és Kőmíves Istvánt választották. Az alakuló ülés végén Fock Jenő köszöntötte a Fővárosi Tanács tagjait. Tanácskozik az Akadémia t idei közgyűlése F. Brúnó és Szabó Imre, az Akadémia alelnöksi, Tétényi Pál és Láng István, az Akadémia főtitkárhelyettesei, valamint az Akadémia elnökségének tagjai. Az akádémiku- sokon, az akadémiai intézetek és a szakigazgatás vezetőin, kutatóin kívül nagy számban vettek részt a közgyűlésen tudományos életünk ismert személyiségei, egyetemi tanárok, más főhatóságok irányítása alá tartozó intézetek vezetőd és kutatói is. A közgyűlést Erdey-Grúz Tibor elnök nyitotta meg, majd előterjesztette az elnökség beszámolóját. ...orvosaink szívesen vállalnák..:" Vizit után a klubba Reggel 8-kor bemegy a kórházba, fehér köpeny t vesz magára, egy-két betegéhez benéz — és máris kezdődik a vizit. Aztán műtét, délutáni vizit. Ekkor már kissé fáradt. Jólesik a kikapcsolódás, az önként vállalt kötelesség: a KISZ-klubban várnak rá. Ha véget ér a klubban a program, még felszalad az osztályra, körülnéz, s csak utána megy haza feleségéhez és másfél éves .kislányához. mmmm ' I ' ►% 4 tw'~- i#.'Vií'Jlf »5 Tizenhárom ev Dr. Bánki László, a Pest megyei kórház sebészorvosa és KISZ-titkára mosolygós, kék szemű fiatalember. Már 13 éve tagja az ifjúsági szövetségnek, hét éve párttag és öt éve a kórház KISZ-titkára. Az ötéves titkári tevékenysége alatt voltak hullámvölgyek és volt igazán pezsgő KISZ-élet a kórházban. — Tulajdonképpen csak az egyetemen kapcsolódtam be aktívan a KISZ-munkába. Ott olyan nyüzsgés, élénkség volt, hogy egész egyszerűen nem lehetett kimaradni belőle Kezdetben az orvosi egyetem lapjánál az ifjúságpolitikai rovatot szerkesztettem társadalmi munkában. Később klubvezető lettem: a jazz-, majd a bridzsklubot vezettem. — Amikor kikerültem az egyetemről, azt hittem, az egyetemi KISZ-élet pezsgését a kórházba is magammal hozhatom. Idekerülésem után hamarosan megválasztottak KISZ-titkárnak, tehát a lehetőség elvileg adva volt. Aztán előre nem látott akadályokba ütköztem. Csak egyetlen apróság: az üzemi, egyetemi KISZ-esek talán el sem tudják képzelni, hogy milyen nehéz közvetlen kapcsolatot kialakítani a KISZ-en belül akkor, ha a KISZ-tagok nem tegeződnek. Nos, nálunk a különböző beosztásúak (a kórházban szükséges fegyelem és a szokás alapján) egymással tegeződnek — a többiekkel nem. A KISZ-tagság 35 százaléka, orvos, de vannak köztük műszakiak is, legtöbbjük pedig egészségügyi középkáder, azaz ápolónő. Nyelvtan folyam tót bridzsig — A másik meglepetés akkor ért, amikor rájöttem, hogy a kórházi KISZ-eseket elsősorban a speciális programok érdeklik. Rá kellett jönnöm: a speciális igényeket fel kell mérnem, és ennek megfelelő programjavaslatot kell összeállítanom. Arra is csak a helyi tapasztalatokból következtethettem. hogy a kirándulások iránt nagy az érdeklődés. Volt is jó néhány sikerült kirándulásunk; most éppén Esztergomba készülünk. — Másfél évvel ezelőtt kaptuk meg a kórház pincéjében épült KISZ-klubot. Azóta sok minden megváltozott aKISZ- életben. Azóta lehetőségünk van a sokrétű igények kielégítésére. A fiatalok kívánságára nyelvtanfolyamokat szerveztünk haladó és kezdő fokon. A legfontosabb világnyelveket — angolt, oroszt, németet — tanulhatják a KESZ-kluhban a .fiatalok. A nemrég megnyílt briózéklub iránt is nagy az érdeklődés. Hasznosnak ígérkezik az orvosetikai kérdésekkel foglalkozó előadássorozat, vagy a pályakezdőket érintő kérdések közös megvitatása. Legközelebb a kórház igazgatója és párttitkára lesz klubunk vendége. ’ — Az ifjúsági törvény megjelenése óta érdekvédelmi funkcióját is betölti KISZ- szervezetünk. Ma már fegyelminél, elbocsátásnál és a jutalmak szétosztásánál kikérik a KISZ véleményét. A KISZ- szervezet legfontosabb feladatának én mégis azt tartom, hogy a fiatalokban rejlő energiát összefogja, hasznosítsa. Ahhoz azonban, hogy feladatunkat maradéktalanul végrehajtsuk, kapcsolatokat kell keresnünk más KlSZ-szerve- zetekkel. Fiatal orvosaink például szívesen vállalnák, hogy egészségügyi ismeretterjesztő előadásokat tartsanak Pest megye iskoláiban, KlSZ-szer- vezeteiben. A következő teendőnk tehát a lehetőségek feltárása lesz. Kérdés, válasz nélkül — Távlati terveink közt szerepel az is, hogy valamilyen módon enyhítsünk az ápolónőhiányból fakadó gondokon. Gondoltunk arra is, hogy a középiskolában felkeressük az érettségi előtt álló lányokat és baráti beszélgetések során felhívjuk figyelmüket az ápolónői hivatás szépségeire. Dr. Bánki László nem felelt az újságíró kérdésére: hány órát áldoz naponta a KISZ-munkára. Azt válaszolta, hogy ez nem áldozat, hanem kötelesség és egyben szórakozás is. Fiatal felesége nem neheztel azért, ha késve érkezik haza, hiszen munkahelyén — külkereskedelmi vállalatnál dolgozik — maga is KISZ-vezetőségi tag. Bármilyen furcsán hangzik is — mondja Bánki László —, a hivatali és az egészségügyi KISZ-szervezetnek vannak közös gondjai, problémái. Tudja, mert feleségével otthon gyakran beszélgetnek erről. Árokszállási £va Társadalomtudományi kutatóhelyeink középtávú terveikbe iktatták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága' mellett működő agitációs és propagandabizottság ajánlásait, amelyek hazánk fejlődésének időszerű gazdasági, társadalmi, politikai, ideológiai és kulturális kérdései kutatására irányulnak — mondotta bevezetőben Köpeczi Béla. — A tudománypolitikai irányelvek és a tudomány belső fejlődési tendenciái alapján kidolgoztuk, és az írásbeli beszámolóban közreadtuk az akadémiai kutatóhálózat távlati fejlesztési irányelveit. A párt tudománypolitikai irányelveinek megfelelően elsősorban intenzív jellegű fejlesztésre törekszünk. A hálózatfejlesztési irányelvek számolnak az akadémiai és az Akadémián kívüli kutatóhálózat közötti, az eddiginél nagyobb mértékű munkamegosztással, és az akadémiai fejlesztés súlypontjait a természettudományokban a fizikai, kémiai, biológiai, geológiai, a társadalomtudományokban pedig a közgazdasági, jogi, szociológiai, pedagógiai és pszichológiai kutatásokban jelölik meg. A főtitkár végül megállapította: A tudomány és a gyakorlat közötti jó kapcsolatokat igazolják azok az eredmények, amelyeket kutatók és kutatókollektívák értek el, és amelyekért az idén közülük többet Állami vagy Kossuth- díjban részesítettek. A főtitkár tetszéssel fogadott beszámolója után Vályi Péter, a kormány elnökhelyettese szólalt fel. Vályi Péter felszólalása A tudomány ma már rendkívül komplex, totális és nyílt társadalmi tevékenység — állapította meg bevezetőjében Vályi Péter. — A tudományos tevékenység egyre céltudatosabbá, szervezettebbé váló megismerési, alkalmazási és előrelátási mozzanatokat foglal magába. Ugyanakkor a tudomány egyre sokrétűbb kapcsolatba lép, kölcsönhatást alakít ki a tudományon kívüli társadalmi tevékenységgel, és eredményekkel. A nemzetközi élet is egyre kedvezőbb közeggé válik a tudományos kooperáció számára. A KGST-tagországok integrációs programja például külön fejezetet szentel a tudományos együttműködésnek. Ennek keretében 18 kiemelt tudományos területen kívánjuk megszervezni a tudományos erők koncentrálását. Megoldódott a közös tudományos és műszaki kutatások finanszírozásának rendszere, rendeződtek az együttműködés során felmerülő találmányi kérdések, a tudományos-műszaki eredmények átadásának és felhasználásának feltételei. — Megkülönböztetett figyelemmel kisérjük — mondotta Vályi Péter — a távlati tudományos kutatási terv megvalósulását, s a megvalósítás során elért eredményeket. A kormány ezért e tervek beszámoltatásának rendszerét kidolgoztatta. Az akadémiai dijak átadása Ezután Király István ' akadémiai levelező tag Hazafiság és internacionalizmus (A szocialista hazafiság és a magyar szabadságharcos hagyományok) címmel tartott előadást, majd az akadémiai aranyérem és az akadémiai díjak átadása következett. Az Akadémia aranyérmét Erdey-Grúz Tibor elnök nyújtotta át Gegesi Kiss Pál akadémikusnak. Az Akadémia elnöksége akadémiai díjban részesítette Stoll Béla tudományos munkatársat; megosztott díjban; Diószegi István, Dolmányos István és Erényi Tibor kandidátust, Galántai Józsefet, a történelemtudományok doktorát, Hanák Péter és Katus László kandidátust, Kolossá Tibor tudományos munkatársat, Pö- löskei Ferencet és Szabad Györgyöt, a történelemtudományok doktorát, Szász Zoltán tudományos munkatársat és S, Vincze Edit kandidátust Egyéni díjjal tüntette ki az elnökség Mályusz Elemért, a történelemtudományok doktorát, Arató Mátyást, a matematikai tudományok doktorát. Megosztott díjban részesült' Kiss Dezső, a fizikai tudományok doktora. Nagy Elemér kandidátus, továbbá Urban László és Vesztergombi valamint Klement Zoltán kan- László tudományos munkatárs, didátus és Dancsné dr. Rozs- nyál Zsuzsa tudományos munkatárs. Megosztva kapta az akadémiai díjat Romhányi György, Somogyi Endre és Jetiinek Harry, az orvostudományok doktorai, továbbá Kovács Sándor kandidátus, Kemény Tamás tudományos osztályvezető és Papp Kálmán tudományos munkatárs. Egyéni akadémiai díjban részesült Terplán Zénó, a műszaki tudományok doktora, Török Tibor, a kémiai tudományok doktora. Megosztott díjban részesítették Simon Tibort, a biológiai tudományok doktorát, Kovácsné Láng Edit adjunktust és Juhász Nagy Pál kandidátust, végül Patvaros József és Kovács Ferenc kandidátust, valamint Jancsitz János tudományos munkatársat. Ezzel az elnök a közgyűlés nyilvános részét berekesztette, és közölte, hogy az elhangzott beszámolók vitájára csütörtökön és pénteken a várbeli kongresszusi teremben tartandó zárt ülésen kerül sor, amelyen megválasztják a tudományos testületek tisztségviselőit és az új akadémikusokat, és határozatba foglalják az Akadémia előtt álló legközelebbi feladatokat. A közbeeső időben a tudományos osztályok üléseznek, ezenkívül — az érintett osztályok együttműködésével — több tudományos ülésre is sor kerül A rend rendje E gy-egy bűncselekmény nagy feltűnést kelt a .,eiepülésen, legyen az varos vagy község, ha az a bűncselekmény gyilkosság, garázdaság, betörés, ha- borognak az embereit, kemény ítéletet követelnek. Ha az a bűncselekmény „csak’ társadalmi tulajdon megkárosítása, arról mindössze beszélnek az emberek. Érdekességként. „Hallotta?” „És azt is mondják...” így valahogy. Az nem ügy. Az a hatóság dolga. A bűn társadalmi jelenség; harcolni is társadalmi eszközökkel, módszerekkel, összefogással kell ellene. Az országgyűlés márciusi ülésszakán elfogadta a büntetőeljárásról szóló törvényt. Az igazságszolgáltatás két ága, a polgári pereken és a bűnügyekben eljárók korszerű, a megváltozott társadalmi körülményeket és erkölcsöket jobban tükröző jogszabályokra támaszkodhatnak. Változatlanul nem nélkülözhetik azonban sem ők, sem a bűnüldöző szervek a társadalmi segítséget. T.öbb mint háromezer önkéntes rendőr dolgozik a megyében, nevükhöz illően önkéntesen, azaz önzetlenül, szabad idejüket áldozva. Több év átlagában négy és fél ezer körül van azok száma, akiket a megyében a bíróságok elítélnek. Ha csupán a számot nézzük, s összevetjük a megye lakosságával, nincs okunk elégedetlenkedésre. Az összesítő adat azonban nagyon keveset mond. Mert igaz, növekedett — elsősorban — a városokban és az agglomerációs övezet településein a közbiztonsági járőrszolgálatok száma, de sajnos, évek óta gyarapodik a fiatalkorú elítéltek csoportja is a megyében. Ahogy a garázdáké szintén. Ahogy a csoportos bűnelkövetőké ugyancsak. T örvényeink egyre világosabban vonják meg a határt a megtévedt és a bűnöző ember között. A közvélekedés, ma még úgy tűnik, csak esetenként hajlandó erre. Mintha a bűntől való irtózás — ami egészséges emberi ösztön — a bűnözésre fordított figyelmet is visszataszítóvá tenné sokak szemében. Nem a mi dolgunk, azért van rendőrség, ügyészség, bíróság — vélik az emberek. S csak akkor csattannak fel, ha éppen az ő bőrükre folytatja ügyködését a tolvaj, a betörő, a garázda. A bűncselekmények jelentős részét a társadalom megelőzhetné. Évekre visszamenőleg a bűnesetek 42—43 százalékánál található meg döntő okként az alkohol, a megyében működő bíróságok tapasztalatai szerint. A garázdáknál ez az aránv nyolcvan százalék fölött van! Hol isznak ezek az emberek legtöbbször? Persze, vannak, akik házaknál, bögrekocsmákban vedelnek. De a túlnyomó többség? Az állami és a szövetkezeti vendéglátó helyeken. Senkinek nem tűnik fel a bandába verődött fiatalok ólálkodása a hétvégi házak körül, az üzletek előtt? A szülőknek sem, akik nem tudják, merre van fiúk, lányuk? Még az sem gyanús, hogy a gyerek idegen holmik garmadáját hurcolja haza ? , Folytassam? A munkahelyek szembekötősdijével, mert évekig manipulálhat a sikkasztó, de senki nem veszi énsze. Olyannyira nem, hogy a sűrűn emlegetett erkölcsi bizonyítvány kötelező bemufcattatásáról is elfeledkeznek ... Folytassam? Vagy már nem tűnik elhamarkodottnak az a megállapítás, hogy a társadalom némely csoportja, s nem kevés tagja egész egyszerűen ma még alkalmatlan a rend rendjének, azaz a ‘ törvények tiszteletének megőrzésére, megóvására? I gaz, nem ennyire sötét a kép, hiszen nagyon sok esetben a bűnüldöző, igazságszolgáltató szervezetek élvezik a lakosság segítségét, támogatását. Példák serege tanúskodik arról, hogy a lakosság hívta fel a figyelmet a mozgó bűnözők — a fővárosból a megyébe kijáró, s ott bűn- cselekményt elkövetők — némelyikére. Nem hiányzik ez a támogatás akkor sem, ha tolvaj kézrekeríté- ééről, eltűnt személy felkutatásáról van szó. Mégis, elég ez? Érjük be ennyivel? A bűncselekmények megelőzése ott kezdődik, hogy a társadalom ma még közömbös — sőt, hallgatásával olykor akaratlanul is Cinkos — csoportjait fokozatosan ’fölsorakoztassuk az értők, féltők táborába, azaz a törvényt nemcsak tisztelők, hanem tiszteltetők közé! Ennek első lépését az iskolában kell megtenni, megismertetve a törvények adta jogokat, kötelességeket, a törvények szabályozta mindennapokat. S megtoldani ezt az első lépést azzal is lehet, hogy — például — már az iskolai oktatáskor megkülönböztetett figyelmet élveznek azok, akik sokat hiányoznak, kikimaradnak. A fiatalkorú bűnözők túlnyomó része ugyanis az alig néhány osztályt végzettek közül kerül ki---Eg yszerű összefüggések? Természetesen nem ennyire egyszerűek, de talán érzékeltetik, hogy minden területen mód van a cselekvésre, a többet tevésre. Ehhez azonban elengedhetetlen magának az igénynek a megteremtése, az. hogy az állampolgár — bár semmiféle tisztséget nem visel — a maga legféltettebb kincsei közé sorolja a törvényt, úgy vigyázzon rá, mint becsületére, házára, jószágára ügyel. Mert a rend rendjének legfőbb alkotóeleme a törvényt tisztelő, s e tiszteletet mindenki mástól megkövetelő államDolgár. Mészáros Ottó A vállalati bérgazdálkodásról tárgyalt a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége hétfői ülésén arra hívta fel a szak- szervezeteket, hogy fokozottan szorgalmazzák és segítsék a bérek differenciálását. A dolgozók keresete jobban fejezze ki a teljesítményt, a szakképzettséget, a szakmai gyakorlatot, s jobban igazodjék a munkakörülményekhez, a munka nehézségi fokához. Egész sor központi intézkedés jelent meg, amely a bérek differenciálására ösztönöz, s az ötödik ötéves terv kidolgozása során további intézkedések várhatók. A vállalatok azonban még nem használják ki a nagyobb önállósággal járó lehetőségeket. A vállalatok jelentős része nem dolgozott ki több évre szóló bérpolitkai koncepciót, laza a kollektiv szerződések és a vállalati középtávú tervek kapcsolata. A várható részesedési alapot gyakran nem mérik fel kellőképpen, s vagy túl kicsi a bér- fejlesztés vagy éppen bérverseny alakul ki újabb munkaerő megszerzéséért, ami ugyancsak csorbítja a munka szerinti elosztás elvét. A vállalatok jelentős része nem tartja be azt a rendelkedést, amely szerint az új dolgozók egy évig nem kaphatnak magasabb alapbért, mint az azonos szakmájú törzsgárdatagok; t lönböző tudományágak hazai helyzetét elemezve az elnökség arra a következtetésre jutott, hogy az alapkutatás egészében véve tekintélyes helyet foglal el tudományos életünkben, kellően kiveszi részét ß társadalom időszerű, konkrét igényeinek kielégítéséből és sikereket mutathat fel a haladás szolgálatában. A tudományok általános fejlesztésére irányuló tevékenységünk külföldi visszhangja is arra vall, hogy a hazai kutatások egészen — az ország nagyságával és erőforrásaival arányban álló — méltó és megbecsült helyet foglalnak el a nemzetközi tudományos életben. A tetszéssel fogadott beszámoló után Köpeczi Béla, az Akadémia főtitkára adott számat az akadémiai intézetekés szakigazgatás elmúlt évi munkájáról. Erdey-Grúz Tibor beszámolója I ni az országos távlati tudományos kutatási terv hatásai is. Az MTA elnöke a továbbiakban megállapította: a kü— Az elnökség úgy látja,1 hogy a hazai tudományos élet, fő vonásait tekintve, egészségesen fejlődik — mondotta Erdey-Grúz Tibor. — Jelentős mértékben előrehaladt a Központi Bizottság tudománypolitikai irányelveinek megvalósítása. Kezdenek mutatkoz- I Köpeczi Béla az intézetek munkáidról Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdődött az Akadémia ez évi — sorrendben 133. — közgyűlése. A közgyűlés ünnepélyes megnyitásán részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Vályi Péter, a kormány elnökhelyettese, Nagy Miklós, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője, dr. Horgos j Gyula kohó- és gépipari mi- ■ niszter, Jánossy Lajos, Straub .
