Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-03 / 101. szám

1973. MÁJUS 3., CSÜTÖRTÖK HECYF.t <c/C£rlap Forrás-est Veresegyházon Fiatal együttes a veresegy­házi művelődési ház Forrás irodalmi színpada, alig másfél esztendeje, 1971 szeptemberé­ben alakult, de máris egyike a megye legismertebb és leg­rangosabb amatőr csoportjai­nak. Tagjai fiatalok, diákok, munkások és pedagógusok, akik heti két alkalommal rendszeresen összegyűlnek a művelődési házban, hogy né­hány órán át vezetőjük, ifj. Dániel Kornél irányításával beszédtechnikát, színpadi mozgást, illetve szerepet ta­nuljanak. A 18 tagú munka- szerető, dolgos társaság tavaly nyolc műsort állított össze és mutatott be, s falujukon kívül felléptek a többi között Nyír­egyházán, Balassagyarmaton, Dunakeszin és néhány buda­pesti üzemben, a házgyárban és a fűtőerőműgyárban is. Az együttes népszerűsé­gét egyrészt annak az alapos és gondos mun­kának köszönheti, amely- lyel műsorait színpadra állít­ja, másrészt elsőrendű szere­pet játszik ebben a Forrás ér­deklődése a modern irodalom alkotásai iránt. Aki műsorai­kat nézi, mindig a modem vi­lág, a mai élet problémáival találkozik a színpadon. Ennek jegyében állította össze a veresegyházi irodalmi színpad idei első műsorát Is, ameiyet a napokban mutatott be a művelődési házban, nagy érdeklődés és igen szép siker­től kísérve. A kamaraestre ifj. Dániel Koméi Szathmári Sán­dornak a Kazohinia című is­mert regény szerzőjének két, novelláját, a Tökéletes alatt­valót és a Dongókat dramati­zálta. A két adaptációval an­nak idején felkereste a Buda­pesten élő írót, aki elégedetten fogadta az átdolgozásokat, hozzájárult előadásukhoz és részt vett a bemutatón is. A két darab érdekessége, hogy olyan világba viszi a né­zőt, amelynek megjelenítésére műkedvelő együttesek ritkán vállalkoznak. A Tökéletes alattvaló és a Dongák egyaránt a sci-fi, a tudományos-fantasz­tikus irodalom műfajához tartozik, méghozzá ahhoz az ágához, amely a fantasztiku­mot a társadalmi szatírával egyesíti. Az. első egy gépember születése körüli bonyodalmak­ról mesél, kiemelve, hogy nincs az a gép, amelyik jobb alattvaló lenne, mint az em­ber, a m ásik egy életforma - váltás nehézségeit beszéli el, alaposan odamondogatva a váltás ellenzőinek és híveinek is. A Forrás a két dramatizált novellát roppant egyszerű, de Ösztöndíjak külföldre Az Országos Ösztöndíj Ta­nács elkészítette és a mi­nisztériumok, országos főha­tóságok rendelkezésére bocsá­totta az 1974/75-ös akadé­miai, illetve naptári év­ben a nem szocialista orszá­gokba megpályázható ösz­töndíjakra, tanulmányutakra vonatkozó tájékoztatóját. A tájékoztató országonként részletesen ismerteti a meg­pályázható ösztöndíjtípusokat, valamint a pályázatok be­nyújtásának feltételeit A tá­jékoztató beszerezhető a mi­nisztériumok, főhatóságok, nemzetközi kapcsolatok fő­osztályain, személyzeti osztá­lyaim, az egyetemek, kutató- intézetek, vállalatok személy-' zeti vezetőinél, továbbá az Országos Ösztöndíj Tanács titkárságán Budapest, II. kerület Mártírok útja 24.* CEGLÉD, Szabadság NAGYKÖRÖS GÖDÖLLŐ SZENTENDRE A60NY BUDAÖRS DUNAKESZI, Vörös Csillag ÉRD FÓT GYÁL KISTARCSA MONOR NAGYKATA PILISVOROSVÁR POMÁZ RÁCKEVE SZIGET­SZENTMIKLÓS VECSÉS MÁJUS 4-TOL 9-IG (A filmszínház a Kossuth Művelődési Köz­pontban tartja előadásait) 3—4: Csajkovszkij I—n. 5— 6: Santa Vittoria titka 7— 9: A svéd asszony 3— 4: A jövő emlékei 5— 6: Csajkovszkij I—n. 7— 8: Betyárok 9—10: Betyárok bosszúja 3— 6: Az űzött szamuráj* 7— 9: A lángoló tenger 3— 6: Lázadás a Bountyn I—EL 7— 9: A gátlástalanság lovagja 3— 4: A mukásosztály a paradicsomba megy* 5— 6: A svéd asszony 7— 8: Közöny* 3— 5: A lángoló tenger 6— 7: Lila ákác 8— 9: Nagy medve fiai 4— 6: A törvénysértő seriff* 7— 8: Az atamán halála I—II. ÉJSZAKAI ELŐADÁS: 5: A szicíliaiak klánja* 5— 7: A fekete farmer 9 — 10: A magyar ugaron 3— 4: Valcerkirály 5— 6: Lányarcok tükörben 7: Folytassa, doktor! 8: Évfolyamtársak 4— 5: Eltelt egy nap 6 — 7: Pisztolypárbaj 3— 4: Közöny* 5— 6: A család őrangyala 7— 8: Tecumseh 3— 4: A svéd asszony 5— 6: A munkásosztály a paradicsomba megy* 7— 8: Csajkovszkij I—II. ÉJSZAKAI ELŐADÁS: 5: Egymillió karátos ötlet 3— 6: A tengeri farkas I — II. 7 — 10: Bolondos újoncok 4— 6: A fogoly ítéletre vár 7 — 9: Az eilopott csata 3— 4: A gátlástalanság lovagja 5— 6: A félbeszakadt vallatás 7— 8: Lázadás a Bountyn I—II. 4— 6: A magyar ugaron 7— 9: Az űzött szamuráj* 3— 4: Folytassa, doktor! 5— 6: A gátlástalanság lovagja 7— 8: A magyar ugaron 3— 6: Tecumseh 7— 9: A mukásosztály a paradicsomba megy* ÉJSZAKAI ELŐADÁS: 5: A hét aranyember • Csak 16 éven felülieknek! JŐ SZÓRAKOZÁST KIVAN A PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT nagyon hatásos kifejezőeszkö­zökkel formálta színpadi elő­adássá. A lelkes és nagyon ügyes együttesből Marosvölgyi Zsuzsa, Tóth Ilona, Horváth Sándor, Illés Zoltán, Ivicsics Sándor, Maruszki János, Sejtes Vendel és Tóth Sándor érdemel elsősorban dicséretet. A bemutatón politikai dalok előadásával a közvetlen han­gulatot teremtő, kitűnő Berki Tamás működött közre. Felavatták Uitz Béla síremlékét Tisztelgő emlékünnepség zajlott le szerdán a Mező Im­re úti Temetőben. Dr. Orbán László, az MSZMP KB tagja, a művelődésügyi miniszter el­ső helyettese, az MSZMP Központi Bizottsága és a Mű­velődésügyi Minisztérium ne­vében felavatta Vitz Béla, a nagy kommunista művész és harcos, századunk forra­dalmi művészete egyik út­törőjének síremlékét. VÁC Kende Levente zongoraestje NAGYSZERŰ fiatal zongo- raművész-gárdánkoin bedül je­lentős helyet foglal el a váci Kende Levente, aki csak ta­valy nyert > művészdiplomát a Zeneakadémián, de nevét még főiskolai tanulmányai idején megismerhette a közönség, sőt komoly külföldi sikereket is mondhat magáénak. Tavaly a Zeneakadémia végzősver- senyének nagydíját nyerte el és szerepelt Lengyelországban, Ausztriában, Romániában, Bulgáriában, a Szovjetunióban és több ízben Spanyolország­ban. Salzburgban is már két alkalommal vett részt ,Carlo Zecchi nyári mesterkurzusán. Itthoni tanulmányainak befe­jezése után ösztöndíjat nyert a moszkvai -Csajkovszkij Kon­zervatóriumra, ahol két éven keresztül az 1974-es nemzetkö­zi Csajkovszkij-versenyre ké­szül. MOSZKVAI TANULMÁ­NYAI és külföldi meghívásai ellenére szülővárosában az idén is megtartotta szólóestjét, amely minden alkalommal a város zenei életének ünnepi eseményét jelenti. Vácna egy­hónapos spanyolországi hang­versenyét után érkezett; Sevil­lában közös bérleti hangver­senyen' szerepelt Arthur Rn- binsleinnel. Hangversenyének műsorát, az általa legjobban birtokolt sftíluskörből, a ro­mantika és a francia impresz- szionizmus alkotásaiból állí­totta össze. A romantikus zon­gorairodalom kiemelkedő cik­lusa Chopin 24 prelüdje vál­tozatos, szélsőséges, érzelmi- hangulati tartalma mellett, meghökkentő újításaival, vir­tuóz igényeivel támaszt rend­kívüli követelményeket elő­adójával szemben. A fiatal művész a legmagasabb fokon oldotta meg e feladatokat. A nagy hírű szovjet zangoraisko- lában tovább tökéletesedett nagyszerű technikája, amely sohasem válik öncélú virtuózi- tássá, hanem mindig a belső tartalom kifejezését szolgálja. Az emberi érzések e legszéle­sebb skáláját felvonultató da­rabok mindegyikét nagysze­rűen tolmácsolta, külön emlí­tést érdemelnek 'az ismertebb darabok közül a nosztalgikus, lírai a-moll prelüd, a szenve­délyes d-moll prelüd, a mal­lorcai zivatart festő fisz-móll darab, vagy az „Esőcsepp” programot viselő merész újítá­sokkal teli Desz-dúr orelüd. RITKÁN HALLOTT tökéle­tességgel szólalt ríieg Liszt ha­talmas lélegzetű, súlyos alko­tása, a h-moll szonáta, a Ha- láltánc, a Mefisztó-keringő vagy a Funetailles hangulati rokondarabja. Debussy L’ Isle Joyeuse (A boldog sziget) című darabjának előadásából teljes szépségében bontakozott ki a mű sejtelmes hangulata, egye­dülálló színgazdagsága. K. A. TV-FIGYELŐ Csattanó. A Trónörökös cí­mű tv-játék, amelyet szomba­ton este láthattunk, szervi szívbajban szenvedett Ko­lozsvári Grandpierre Emil fu­ra története egy olyan fiatal­ember köré épült, aki nem szereti a nőket, akit fárasz­tanak az udvarlás izgalmai és bonyodalmai. Apja föld­birtokát azonban csak akikor kaphatja meg, ha megnősül és utódról is gondoskodik. A méltóságos fiatalember képte­len erre, minduntalan elront­ja dolgait a nők körül, nem tud feleséget szerezni, ha meg az utódra gondol, még a hideg is kiteli. Ilyen fura szerzet. A tv-játékot eddig a pontig, tehát az expozíció lezárá­sáig lehetett érdeklődéssel figyelni. Ezután megjelent egy ember, a méltóságos úr házi borbélya, és a hátralevő események azonnal, egy pilla­nat alatt kivilágosodtak. En-, nélfogva a nézők jóval előbb tudták, mi fog történni, mint ahogyan az a képernyőn be­következett. A borbély megjelenésével ugyanis kiderült két dolog. A mester közölte a méltóságos úrral, hogy ő hajlandó segí­teni a nősülésben, megmenti a fiatal urat a nők utáni sza­ladgálás fáradalmaitól. Aztán azt is megtudtuk, hogy a mes­ternek öt eladó lánya van .. Nyilvánvaló, hogy itt cse- lekménybonyolítási hibával állunk szemben. A borbély a méltóságos úrhoz adhatta volna egyik lányát akkor és úgy is, ha nem közli rög­tön. hogy ..segíteni” akar. lá­nyait és a fiatal urat e nélkül is simán összehozhatta volna. Ha ez a közlés elmarad, nyil­vánvalóan nem látjuk előre a történet végét, lett volna mit találgatnunk. miért ügyeskedik ez a mester, mi az ördögöt akar stb. A játékban volt még egy meglepetésnek szánt ötlet. Miközben a férjszerzés folyt, az egyik lányról kiderült, hogy áldott állapotban van. Nem kétséges, mi történt: ez a lány lett a méltóságos asz- szony. De ez az ötlet sem robbant, a nézők ezt a for­dulatot ás előre láttáik. Nem a játék vitte, röpítet­te tehát a nézőket, hanem az történit, hogy bizonyos ponton a nézők megálltak és megvárták, hogy a cselek­ménybonyolítással körülmé- nyeskedő író odaérjen hoz­zájuk. Ez bizony konstrukciós hiba, szervi szívbaj. Az ilyen­féle sztorikban a csattanó nem lényegtelen. Szerencsére a szereplők minderről nem vettek tudo­mást. Egri István úgy ren­dezte a játékot, mintha az alapvető hibáról mitsem tud­na, a színészek pedig úgy ját­szottak, mintha azt hitték volna, hogy mindaz, amit csinálnak, csakugyan megle­petés a nézők számára. Ez a magatartás, amely egyéb­ként kétségkívül különös, bi­zonyos lendületet, naiv bájt adott a játéknak, mindenek­előtt Tahi Tóth László (a mél­tóságos úr), Agárdi Gábor (a borbély) és Halász Judit (a menyasszony) közreműködésé­nek. Májusfa. a televízió gazdag programmal köszöntötte má­jus elsejét, de főműsornak nyilvánvalóan a kedd este sugárzott Májusfát szánta. Ezt a ongot a fordulatos, szelle­mes vetélkedő,. három gimná­zium diákjainak vidám ver­sengése meg is érdemelte. A televízió technikailag is ki­tűnően vizsgázott. Sok ilyen kedves, szórakoztató _ játékot kívánunk még a televíziónak és természetesen maguknak, nézőknek is. Ökrös László Heti filmjegyzet Kakuk Marci Jelenet a Kakuk Marci című filmből. Középen Gobbi Hilda, az egyik szereplő. Kevés író van, aki valamely hősét annyira önnön képére és hasonlatosságára teremtette volna, mint Tersánszky Józsi Jenő tette Kakuk Marcival. Ez a bűbájosán link (kópé, Till EulenSpiegel kései rokona, iro­dalmunk egyik legjellegzete­sebb figurája, S nemcsak azért, mert magán hordja író­jának sok-soik vonását: a ka­landvágyait, a szüntelen újat, érdekeset keresés kényszerét, a szoknyabolondságig menő szépnem-tiszteletet, az örök jókedvet és az állandó csíny- rekész állapotot, egyszóval, az élet felhabzisolását. Kakuk Marci, és társa-ellenfele, a még nála is nagyobb svihák Soma, ennél azonban többet jelent. Egy fejtetőre állított korszak, a húszas-harmincas évek Magyarországának „lébe- colói”, az életet átevickélő ügyeskedő kisemberei ők, akik nem csekély mértékben a kor viszonyainak nyomása alatt lesznek olyanná, amilyenek. Túlzás lenne azt állítani, hogy Tersánsziky Kakuk Marci tör­ténetei holmi kemény társada- lomkritíkát hordoznak — de azt is túlzás volna figyelmen kívül hagyni, hogy a fergete­gesen mulatságos esetek, a ka­landok, a nőkergetések hátte­re mindig a valóságos magyar világ, annak a szatírára na- gyonis alkalmas jelenségeivel. S amikor Kakuk Marci vagy Soma például korteskedik, nem lehet a Horthy-kor szak választási komédiáira nem gondolni. Révész György legutóbb Ka­rinthy Frigyes regénye, az Utazás a koponyám körül alapján rendezett olyan fil­met, amely egy író világát kí­vánta felidézni, bemutatni. Az a film sikerre vitte a vállalt feladatot. Ennek alapján jog­gal reméltük, hogy a Kakuk Marciban megismétli ezt a tel­jesítményt. Sajnos, nem így történt, s hogy miért, arra a válasz viszonylag egyszerű. A forgatókönyv, mélyet ugyancsak Révész György írt, szerencsés kézzel váloga­tott a sok-sok Kakuk Marci történetből, s alakított ki egy életteli, jó humorú, változatos, pezsgő és kalandos sztorit, középpontjában Marcival, So­mával, Marci szerelmeivel és többnyire balul végződő viselt dolgaival. Kitűnő ötlet volt, hogy egy filmmusicaíl pompás verseit (Vargha Balázs, Weö­res Sándor munkái) és zenéjét (Vukán György komponálta) is felhasználta a történethez, s ezáltal egy Tersánszkyhoz nagyon,is illő stílust talált. Meglelte a majdnem ideális főszereplőiket is Harsányi Gá­bor i (Kakuk Marci) és Hau- mann Péter (Soma) személyé­ben. Miért latit hát a film mégis fakó, tampótlan, bá­gyadt humorú és túlságosan jólfésült? Véleményem szerint azért, mert Révész bátortala­nabb és ötlettelenebb rende­zőnek bizonyult, mint forgató­könyvírónak. Azt a groteszk humort, azt a félszeg bájt és azt a vaskos tréfákban is fel­lelhető lírát, amely Tersánsziky Kakák Marcijában oly jellem­ző, a forgatókönyv még tartal­mazza, a film már nem. A fő­hős már-már népmeséd voná­sai, az eulenspiegeli szatíra és polgárpukkasztás meg társa­dalom fri cskázás is hiányzik a filmből, holott erre a jelene­tek és szövegük nagyonis al­kalmasak lettek volna. Félre­visz kissé a különben jó zene is, amely értékei mellett sem illik egészen ehhez a filmhez, ehhez a figurához és ehhez a világhoz. Mindent egybevetve: a Kakuk Marci felidézi ugyan. Tersánszkyt és legkedvesebb hősét, de adós marad az író igazi légkörével, s nem tudja átkölteni a film műfajába Kakuk Marcit és világát. Sor­rendben talán már a negyedik új magyar filmünk ez, amely így vagy úgy kudarcot vall egy író egyenértékű filmre transzponálásával. Orosz mezők Nagylélegzetű, szép film Nyiloolaj Moszkalenko szovjet rendező alkotása. Dovzsenko és Pudovkin korszakot jelző műveit juttatja eszünkbe, s nem véletlenül. Különösen Dovzsenko stílusa, filmkölité- szete áll közel Mószkalenkó- hoz. Persze, olyan a téma is, hogy szinte kiköveteli magá­nak ezt a stílust. Tulajdonképpen a kolhozok kialakulásának, megerősödé­sének folyamata adja a hátte­rét a szívünkbe lopózó Fedosz- ja egyéni sorsának. Ez az ener­gikus asszony, akinek családi élete zátonyra fut, s aki csak fiában és a' kolhoz lányainak, asszonyainak társaságában ta­lál vigaszt, a klasszikus orosz irodalom és a klasszikus szov­jet film teremtette legszebb alakok sorába tartozik. Nagy része van ebben egy - remek színésznőnek, Fedoszja alakí­tójának, Nonna Morgyuková- nak, aki valósággal saimboli- kus és mégis roppant emberi, egyszerű alakot formál ebből az asszonyból. Nagy kár, hogy a film helyenként nem tud szabadulni a didaktikusságltól és a lassú tempóktól. Az orosz mező azonban, e hibákkal együtt is, szép és tiszta em­berségű film. Tudósítás az alvilágból Nem hízeleg a lengyel fia­talok és a lengyel nagyváro­sok bizonyos rétegeinek ez a film, mélyet Aleksander Sci- bor-Rylski írt, és Andrzej Trzos-Rastawicki rendezett. Alakjai a társadalom pere­mén élő, vagy inkább élőskö­dő figurák, bűnözők, orgaz­dák, lánykereskedők, selyem­fiúk és tolvajok, , betörők és prostituáltak. A történet néhol már a hátborzongatás, a teljes elriasztás erős effektusaival élve rajzolja ki egy, a börtön­ből frissen szabadult, de a múltjával szakítani akaró fér­fi és jobb sorsra érdemes öos- cse vergődését a bűn és a bű- npzők szorításában, egy leány­kereskedő banda felszámolása kapcsán. Ha kevesebb művi idegtépés és naturalizmus len­ne a filmben, s helyette ár­nyaltabb lélekrajzot és társa­dalmi beágyazottságot kap­nánk, jobban örültünk volna a sok jó színészt felsorakoztató alkotásnak. Takács István I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom