Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-30 / 124. szám
Harminc év, nyolcvan év Délben a megszokott képet mutatta a pokolszigeti csárda. Telt helyiség, népes vendégsereg, siető pincérek. Két asztalnál népesebb csoport foglalt helyet. A váci gimnázium öregdiákjai tartottak 30 éves érettséni találkozót. Dr. Szimon Béla osztályfőnök olvasta megkopott tanári zsebkönyvéböl a névsort. A másik asztalnál húszán ültek. Az asztalfőn a 80 éves Still VerencnP, öt gyermekével. három nejével, két menyével. öt unokájával és négy dédunokájával. Küldönc érkezett Hatalmas ajándék csemegekosarat hozott. Szalagoa' melléfűzve egy díszes köszöntőlapot, nagy 80- as számmal. Köszöntő hangzott. Egy munkával eltöltött élet méltatása, a hála szavai, a sok fáradozásért, aggódásért, anyai szeretetért. S egy idős asszony fátyolos szemmel tekintett végig az ünneplő, népes családon. A többi asztalnál is elcsendesedtek ezekben a percekben. Mindenki részese lett egy kissé ennek a megkapó, példamutató szép családi ünnepségnek. (papp) MA: Bridzsverseny Ma, május 30-án, este hat órai kezdettel, bridzsversenyt rendeznek a fegyveres erők váci klubjában. A versenyre a helyszínen is lehet jelentkezni. VÁCf A PEST MEGYE) HÍRLAP KÜIÖNKIAOÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM 1973. MÁJUS 30., SZERDA Arányosan, a szükségleteknek megfelelően Az idén Penc, jövőre Rád fejlődik Uj iskolatermek — Szivattyús kút — Szilárd burkolatú járdák Rád és Penc közös tanácsának elnöke, Csernák József, a tanács 1976-ig szóló, nyomtatott munkaprogramját veszi elő, amikor arról kérdezem, mi épül ebben az esztendőben a két községben? Mint mondja, Pencen az idén sok a tennivaló. Az iskolában alakítanak ki újabb termeket, kerítést építenek és folyóvizes mellékhelyiséget kap az intézmény Az óvodát is bővítik, de ott nem a foglalkoztató termek megnagyobbítására van szükség, hanem mellékhelyiségeket kell építeni. Az iskola bővítésére 150 ezer, az óvoda bővítésére 30 ezer forintot költenek. Ugyancsak Pencen van szükség négy állami ház felújítására. Az egyiket pedagógus szolgálati lakássá alakítják át. Az egészségügyi intézmények közül ebben az esztendőben az anya- és csecsemővédőt korszerűsítik A közegészség- ügyet szolgálják azzal, hogy a penci Szabadság utcai és ciEMELKEDIK A TESTNEVELÉS RANGJA Kétszáz pedagógus balesetelhárítási vizsgát tett MIND MEGFELELT A KÖVETELMÉNYEKNEK A művelődésügyi miniszter az utóbbi időben több fontos rendelkezést adott ki. Közülük ismert az, melynek értelmében az 1973. szeptember 1-vel kezdődő iskolai évben a heti testnevelési órák száma minden iskolatípusban kettőről háromra emelkedik, s a többletet' mindenekelőtt sporttal, játékkal, a szabadban való mozgással kívánatos eltölteni. Mindez a túlterheltség enyhítésének keretében, a tananyag- csökkentés szellemében hozott intézkedések között szerepel. Egy másik rendelkezés is ehhez a témához kapcsolódik. Már a Pedagógus Szakszervezet IX kongresszusa javasolta. hogy a fokozottabb testmozgás okából a testnevelő tanárok, a sportfoglalkozást vezetők, a honvédelmi sportmunkával foglalkozók balesetelhárítási vizsgát tegyenek. Ennek a rendelkezésnek tettek eleget az elmúlt napokban a váci járás pedagógusai. Két körzetben, több mint kétszázan adtak számot arról, hogy felkészültek a testnevelési, honvédelmi gyakorlatok esetleges baleseteinek megelőzésére, de tudják azt is. hogy mi a teendőjük baj esetén, ha mint elsősegélynyújtók szerepelnek. Erre, bizony, nagy szükség van, mert az iskolai balesetek több mint fele testnevelési balesetből adódik. Kérésünkre Berkó Árpád, a váci járási hivatal művelődés- ügyi osztályának vezetője azt is elmondta, hogy a vizsgabizottságok véleménye szerint, az érdekeltek megértőén fogadták az intézkedést, s a rendelkezésükre álló igen rövid idő alatt alaposan felkészültek a vizsgákra. A gyakorlottabb pedagógusok tudásuk felújítását látták a rendelkezésben, így a vizsgák figyelemfelhívó szerepe érvényesült. A váci és szobi körzet vizsgáin minden résztvevő megfelelt a követelményeknek. K. T. A Fehér-tói rezervátum évtizedeken keresztül Európa egyik legnagyobb „madár- szállója” volt. A szürkés-fehér gzínű vadvizekből (nevét is innét nyerte) kiemelkedő szigetek biztonságos védelmet nyúí- tottak az ott költő és átvonuló madaraknak. A kultúra terjedése azonban egyre nagyobb teritle- > tét hódít el a pusztai világból. A táj arculatának megváltoztatásával, a fészkelő helyek megcsappanásával sok madárfej kiszorult hajdani otthonából. A rezervátum fenntartása, megmentése most még nem késő. Ezért tervet dolgoztak ki 4t rekonstrukcióra. Sorrendben első feladatként jelölték meg a Korom-sziget helyreál] lítását, partjainak megerősítését hullámverések romboló i hatása ellen. Mivel, nagyon I szűk már a sziget, ezért felmerült az az elképzelés, hogy a nádkévékből épített mesterséges úszószigeteket készítenek, amelyben a vízimadarak fészket rakhatnak. A rekonstrukciós tervben szerepel a természetvédelmi terület megismertetése. értékeinek feltárása az érdeklődő, pihenni, tanulni vágyó természetkedvelők előtt. Ezért olyan kilátó- torony építését tervezik, ahonnan beépített távcsöveken gyönyörködhetnek majd a turisták a tavaszi és őszi vonulások mad' rt'ímegeiben és egyúttal az ősi szépségét még részben őrző szikes pusztai tájban. gánkai közkutat szivattyús kúttá alakítják át. Hetvenezer forintot költenek ebben az esztendőben a község járdásítására: a rádi Váci út bal oldala, Pencen a Rákóczi út — az óvodától a Kossuth utcáig —, a János út és az Ev- va út vége kap szilárd burkolatú járdát. Tizenkétezer forintból új közvilágítási lámpahelyeket építenek, Rádon az óvoda bejáratához, Pencen pedig a Csővári úton. Tizenötezer forintba kerül a községi tanácsnak a rádi Váci út bal oldalán és Pencen, a Kossuth út mindkét oldalán a gyalogjárókat összekötő hidak és átereszek megépítése. Idén Penc, jövőre viszont Rád fejlődik. Akkor ott hoznak rendbe két állami házat, mindkét községben átalakítják és felújítják a postahivatal épületét. 1974-ben a rádi általános iskolát bővítik egy tanteremmel, s építenek egy új pedagógus ikerházat. Átalakítják a rádi orvosi fogorvosi rendelőt is. A két község tanácsának összevonásakor, amikor a községi tanács székhelye Rádra került, a penciek attól tartottak, ezentúl majd megfeledkezik róluk a tanács. Mint a ta nácselnök tájékoztatójából ki tűnik, feleslegesen aggódtak. Arányosan, az anyagi lehetőségeknek megfelelően fejlesztik mindkét községet. B. H. KIS ÁRUHÁZ a korszerűsített váci könyvesbolt Érkeznek az ünnepi újdonságok A hét elején is többször megállt a tehergépkocsi az Attila utca 20. számú ház kapujában. Az udvaron találjuk a Zalka Máté Könyvesbolt egyik erdei házban berendezett raktárát. Ide érkeznek sorra az idei ünnepi könyvhét újdonságai. Garai Gábor, Benjámin László, Csoóri Sándor és Hajnal Anna verskötetei mellett találjuk Cseres Tibor, Hidas Antal, Fejes Endre, Szabó Magda, Moldova György és Kolozsvári Grandpierre Emil új regényeit. Megjött a Minerva nagy képes enciklopédiájának második kötete és Móricz Zsig- mond műve, a most induló újabb sorozatból. Szőke Pálné boltvezetőt egy Beloiannisz utcai magánház gépkocsigarázsában találjuk: ez is kényszermegoldás, a kettes számú raktárban becsomagolt s még csomagolatlan kötetek százai várják átszállításukat a korszerűsített Széchenyi utcai üzletbe. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat anyagi áldozatvállalása lehetővé tette, hogy végre valóban modern elárusítóhelyet kapjanak a szépirodalmi kötetek és a szakmunkák. Mind a kirakatban, mind az elárusítótérben a narancssárga szín uralkodik, kitűnő hátteret adva a sok színű fedőlapok sorához. A polcok felett neonfénycsövek, új a padlózat, a teljes berendezés. Kis könyváruháznak is nevezhetjük a váci üzletet, mert az darusítás hasonló lesz a fővárosi, Rákóczi úti könyváruházéhoz: kosarat kap a belépő vevő, szabadon válogathat, belelapozhat a könyvekbe, s távozás előtt, a pénztárnál fizet. Ha szaktanácsra van szüksége, a bolti dolgozók rendelkezésére állnak. A belső ajtón keresztül, a réginél tágasabb raktárba jutunk, ahol fehérek a falak, két nagy polc húzódik végig a helyiségen: ezeken tárolják az utánpótlást, amely az eladótér megkerülésével, az udvari ajtón át érkezik. Szociális helyiségek egészítik ki a létesítményt. E hét végére, a könyvhét megnyitására tervezik a bolt átadását. Valamennyi dolgozó megfeszített munkájára, áldozatvállalására van szükség ahhoz, hogy ezt a terminust tartani tudják. P. R. Földek, paílagcn Mi tesz a Harminc nap múlva újabb határszemle Hibátlanul, művészi átéléssel Úttörő-seregszemle Váchartyánban tyáni általános iskola lelkes kis gárdája.” Boglár Anna Emléktábla a városalapítónak A Képes Krónikából tudjuk, hogy Vácot feltehetően Géza király alapította 1075- ben. A királyt városunkban temették el. Uralkodása alatt a német nagyhatalmi törekvések ellen küzdött. Géza király alapító tevékenységét Vác városa emléktáblán akarja megörökíteni. Az emléktábla körül egyelőre még Vita folyik, hogy a Géza király téri iskola falán vagy külön emlékművön helyezzék-e el, de az már biztos, hogy a tábla a Géza király feltételezhető sírhelyének közelében, a Géza király téren lesz. HUSZONÖT ÉVES AZ MHSZ Jubileumi megemlékezés Nagymaroson ÜNNEPSÉG UTÁN -* HÁZI VERSENY dalomtörténészek szerint a Pencen töltött napok ihlették meg, ott tudhatta meg első, aszódi szerelmének, a kis Cancriny Emminek hűtlenségét. A harmadik látogatásra -öt évvel később, 1843-ban kerül sor. Egy regényt fordít, ezért Gödöllőre költözik, hogy a munkát hamarabb befejezhesse. Oniian látogatja meg, csak úgy gyalogszerrel, barátját, Horváth Károly tanítót Héviz- györkön, s együtt rándulnak át, Dlhányi Zsigmondot fölkeresni Domonyba, az evangélikus papiakba. Onnan már hármasban mennek tovább, a Galga völgyében, Pencre, Csörföly Lajoshoz, s ott töltenek néhány napot, a Csörföly család körében. Ezután visszatérnek Domonyba. nem sokkal később ismét Pencre látogatnak, majd visszakísérik Petőfit Gödöllőre. Ez a második 1843-as látogatás volt a költő utolsó penci látogatása. IYf agynénje, barátai is elköl- ' töznek később a környékről, és Petőfi penci látogatásainak, a községhez fűződő kapcsolatainak emléke hosszú időre feledésbe merül, egészen 1924-ig, amikor is néhai Gerendái Pál penci tanító és helytörténetkulató gyűjtést kezdeményez, s ennek nyomán 1926 szeptemberében fölavatják az első Pe- tőfi-emléktáblát a községben. A felszabadulás után a Pe- tőfi-kultusz újraéled Pencen. 1957-ben, Jakus Lajos kezdeményezésére, ismét emléktáblát avatnak a községben, Dienes András, a nagy Pe- tőfi-kutató mondja az avató beszédet. A két emléktábla mellé az elmúlt vasárnap egy harmadik is került, s mostantól — a falurílúzeum előtt — emlékmű is hirdeti, hogy nagy becsben tartják Pencen Petőfi emléliét. Bányász Hédi arra, hogy az evezősök helyiségeiben MHSZ-klubot hozzanak létre: ott az egyesítésre váró klubok otthonra találhatnának, például a műszaki, a rakétáé- és a rádiósklub. Sürgető feladat a jelenlegi kis- puskalőtér 6 állásosra való kiépítése is. Lukács György, az MHSZ járási vezetőségének tagja, a jubileum alkalmából kitüntetéseket, okleveleket adott át a legjobban dolgozó MHSZ- aktíváknak, -vezetőknek. Megyei titkári oklevelet kapott Szalai Árpád, az MSZMP nagyközségi szervezetének csúcstitkára, valamint dr. Jancskár Sándor tanácselnök. Megyei plakettelismerésben részesült Osztényi Endre iskola- igazgató, Ábrahám Géza lövészklubtitkár, Vékony Sándor tartalékos klubtitkár. Jaitcs István, Császár András, Bajkony Imre járási titkári oklevelet, heten járási plakettet kaptak. Kedves befejezése volt az ünnepi megemlékezésnek: a résztvevők izgalmas házi versenyen avatták fel a község újonnan elkészített légpuska- pincelőterét mely, remélhetően, további jó eredményékre serkenti majd a nagymarosi fiatalokat s lelkes vezetőiket. K. T. NAGYOBB LETT A CSALÁD Barna József né váci lakos panaszos levelét közölte az Ország-Világ című hetilap egyik májusi száma. A levélíró gondja: a család alaposan kinőtte az 1966-ban épített, egyszobás KISZ-iakást, azt nagyobbra szeretné elcserélni, de az OTP helyi fiókja szerint arra nincsen mód. A lap felhívta a panaszos ügyre az Országos Takarék- pénztár Pest megyei Igazgatóságának figyelmét. / — E határszemle során megállapítottuk, hogy mintegy 120 hold zárthelyi, személyi tulajdonban levő ingatlant nem müveinek a tulajdonosai. Főleg a Diósvölgy-dűlőben nagyfokú az elparlagiasodás. — A városi tanács felhívta az érintett tulajdonosok figyelmét, hogy mielőbb kezdjék meg a rendeltetésszerű művelést, ugyanis 30 nap elteltével újabb határszemle lesz, s az akkor parlagon talált földek tulajdonosai ellen szabálysértési eljárás indul, az elparlagiasodás megfékezés^ érdekében. ‘ A városi tartalékföldek sorsáról ősszel döntenek. (papp) Jólesik ilyenkor, május végén járnunk a határt. Gyönyörködnünk a szépen fejlődő vetésben, a zöldellő szőlősorokban, a pompázó gyümölcsfákban. Csak akkor borul árnyék e derűs határszemlére, ha bevetetlen, parlagon heverő földekkel találkozunk. llniczky János mezőgazda- sági mérnök adott tájékoztatást e területek sorsáról, a városi tanács szakigazgatási osztályán. — Május közepén a városi tanács és a váci járási földhivatal képviselői közösen felmérték a város határában található, parlagon álló, műveletlen mezőgazdasági területeket. A váchartyáni általános iskola a kultúrház dísztermében tartotta az úttörő-seregszemlét. A rendezvényen részt vett a budapesti állami zeneiskola hegedű tanszakának tanára, aki az iskolának küldött levelében a legnagyobb elismeréssel írt a kis előadók és tanítóik teljesítményéről: „Az iskola tanulói hibátlanul, művészi átéléssel szerepeltek. Természetesen a legnagyobb elismerés a tanárokat illeti, akik a számokat nagy hozzáértéssel, leleményességgel (bábok) úgy állították színre, hogy kiérdemelték a lelkes, nagyszámú, fegyelmezett hallgatóság megelégedését: szűnni nem akaró taps jutalmazta mind a kis előadó- művészek szereplését, mind az áldozatos munkát végző, lelkes, fiatal tanári testületet. A főváros bármelyik iskolai rendezvényének szereplőivel felveheti a versenyt a vácharNagymaroson jubileumi megemlékezést tartottak az MHSZ fennállásának 25. évfordulója alkalmából. Dr. Jancskár Sándor, a nagyközségi tanács elnöke, a szövetség negyedszázados történetének kiemelkedőbb eseményeit méltatta. A tartalékos klub, a lövészklub, a modellezőszakkör, a két lövészszakkör igen szép sikereket ért el a honvédelmi nevelőmunkában. Ezt bizonyítják a járási versenyeken elért előkelő helyezések is. Vékony Sándor, a tartalékos klub titkára, a jövő terveiről szólva, a központi klubhelyiség létesítésének tervéről beszélt. Nemsokára lehetőség lesz A költő négy ízben járt Pencen. Először — aszódi gimnazista korában — 1835- ben érkezett a faluba, nagynénje, Hrúz Éva, özvegy Benczúr Mátyásné meglátogatására. Ekkor a karácsonyi iskolai szünetet tölti ott, barátai és iskolatársai, Csörföly Lajos, Dlliányi Zsigmond, a Jakubo- vics testvérek, Horváth Károly és Dömötör Elek társaságában, akik az aszódi gimnáziumban iskolatársai. 1838-ban az aszódi diákok befejezik középiskolai tanulmányaikat, és egy időre elszakadnak egymástól. Petőfi és Dlhányi Selmecre mennek, hogy tanulmányaikat folytassák. Ősszel a diákok vakációt kapnak Selmecen, s ezt használják fel, hogy részt vegyenek a Penci szüreten. Akkoriban boráról híres község Penc, messze földről, még Csehországból és Lengyelországból is jönnek borért a Menyecskehegy alá. Tj1 hhez a látogatáshoz fűző- dik — feltehetően — a költő kéziratban maradt verse, „A hűtlenhez”, amely 1838. október 26-án íródott. Az iroPetőfi Pencen NÉGY LÁTOGATÁS Kilátó — vadvízországra A fehér-lói rezervátum rekonstrukciós terve
