Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-29 / 123. szám

Öröm a bélésszövőgyárban: Harmadik a Petőfi-brigád Hétfőn örömmel köszöntöt­ték a Magyar Selyemipari Vál­lalat Váci Bélésszövőgyárában a Petőfi-brigádot. Szombaton részt vettek a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának szék­házában rendezett harmadik elődöntőn, és a nagyon erős mezőnyben harmadik helye­zést értek el. (Nem kerültek be a döntőbe, amelyet augusz­tus 12-én Dunakeszin tartanak meg.) A nemes versengésben a Petőfi Sándor nevét viselő, megyei brigádok vettek részt. A váciak v alapos előkészítés után utaztak a fővárosba. Fel­készítésüket segítette — a vál­lalatvezetés felkérésére — Pe- tővári Gyula, a szakmaközi bizottság könyvtárosa. — Ott voltam, együtt izgul­tam a brigáddal — mondja. — Nem vallottunk szégyent Igaz, bogy a nagykátai és a gödöllői brigád után csak a harmadik helyet értük el, de a fizilcai munkásokból álló brigádok között elsők lettünk. Szentpé- teri Károlyné szövőnő volt a csapat vezetőbe. Brigádja el­ismerést érdemel. VÁCI UAPLfl A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 123. SZÄM 1973. MÁJUS 29., KEDD NYÁRI KISZ-TABOR VÁCOTT Középiskolások segítik az iíj művelődési és ifjúsági ház, valamint a leánykollégium építését Június 4-től augusztus 3-ig ötszázan Jutalom a legjobb brigádoknak A KISZ váci városi bizott­sága szerződést kötött a Pest megyei Állami Építőipari Vállalattal, hogy a fiatalok hagyományossá vált nyári munkafelajánlását az idén két fontos építkezés előbbrevi- telére összpontosítsák. A má­sodik félévben kezdődik az új városi művelődési és if­júsági ház, valamint a közép­A FORTE TAJEKOZODASI FUTÓI Nemzetközi versenyen is helytálltak KÜLÖN ELISMERÉS Hét nemzet 800 tájékozódá­si futója (köztük svédek, fin­nek) küzdött, 19 kategóriá­ban, a Nemzetközi Vasutas Kupában, vasárnap, Tatabá­nyától északra, a Gerecse- hegységben. A Forte versenyzői az idén is három első helyet szerez­tek az egyéb helyezéseken kí­vül. Külön elismerés illeti az élete első igazi versenyén in­duló, s a teljes mezőny leg- fiatalabbjává vált, negye­dikes deákvári Sólyom Sza- bolcsot, aki, tapasztalt ver­senyzőtársai sorozatos pont­vesztése után, megmentette a serdülő „C” fiúcsapat „becsü­letét”. Az eredmények értékelése során illik megjegyeznünk, hogy például a serdülő lá­nyok mezőnyében a legjobb külföldi csak hetedik lett. Serdülő lányok (50 induló): 1. Vargadi Lívia, 4. Apró Anikó. Serdülő „C”, fiúk (50 ind.): 2. Hirth Jenő, csapatban: 4. Hirth—V izkelethy—Sólyom. Serdülő „B”, fiúk (19 ind.): 1. Petöcz László, 3. Posta Bo- tond, csapatban: 1. Petöcz— Posta—Vasi. Felnőtt „B”, férfi (80 ind.): 7. Suba Attila. KÉZILABDA Vidéken még veretlen a Híradás táci Híradás—Gyöngyösi Vasas Izzó 20:18 (11:10) Gyöngyös, 300 néző. Váci Híradás: Seres — Sas- vári (1) — Kohlmann (4) — Együd (4), Rácz (2) — Ber- czelly (5) — Székely (4). Cserejátékosok: Soós, Sári, Petre, Tímár. Dicséretes bravúrt hajtott végre vasárnap a Híradás ké­zilabdacsapata : otthonában fektette két vállra a harma­dik helyen álló Gyöngyösi Iz­zó együttesét. Jól kezdtek a váciak, nem ijedtek meg a hazaiak nagy lövőjátékosaitól, keményen védekeztek, és az ellentáma­dások rendre sikerültek. A félidő végére feljöttek a ha­zaiak, és szorossá tették a mérkőzést, A második játékrész eleje ismét a Híradásé volt, mely 4 gólos előnyt szerzett. Ekkor a gyöngyösiek változtattak játékukon, rendkívül kímélet­len „belemenésekkel” próbál­koztak. Sajnos, a játékvezetők nem büntettek kellőképpen, sikerült is a hazaiaknak egyenlíteniük, sőt még a ve­zetést is megszerezték. Ráczot 5 percre kiállították, s ekkor kritikus perceket éltek át a váciak, de sikerült, ügyes lab­datartással „kibekkelniük” a kiállítást, majd, ragyogó haj­rával, a maguk javára fordí­tották az eredményt. Értékes pontokat hozott el a Híradás, és megerősítette helyét az élmezőnyben. Jók: Kolhmann, Együd, Székely, Sári. A csapatot kísérő mintegy 20 lelkes szurkoló végig biz­tatta csapatát, túlharsogra a hazaiak közönségét. Vasárnap, június 3-án, 11 órakor, Nyíregyháza együt­tesét fogadja a Híradós. Papírforma szerint Váci Fonó—Kecskemét 19:10 (9:6) Vác: 400 néző. Vezette: Horváth, Jerem. Váci Fonó: Török S. —Sza- lontai (1) — Toldi (3) — Tö­rök G. (6) — Lakatos (3) — Veres (1) — Szabó (3). Csere: Kovács, Danyi (1), Pápa (1), Nábelek, Király. A vendégek a játékidő ele­jén kemény, helyenként dur­va védekezéssel még vissza tudták tartani a Fonó táma­dásait, sőt, az első félidő kö­zepén két góllal is megköze­lítették a Fonót. A játékidő második részének elején tel­jesen nyílt volt a játék, me­lyet a Fonó sok kihagyott helyzete eredményezett. Az utolsó tíz percben azonban magára talált a Fonó, s a né­zők lelkes biztatásával, vég­eredményben, papírforma sze­rint, győzött e kézilabda­mérkőzésen. A Fonó értékes győzelmé­vel és jobb gólaránnyal az NB II középcsoport élén áll, a Szarvasi Spartacus és a Sze­gedi Építők előtt. A követke­ző két mérkőzést a Fonó ide­genben játssza, Tiszaföldvá- ron, illetve Szarvason. A Fonó ifjúsági csapata, 32:14 arányban legyőzve a Lő­rinci Fonó ifjúsági csapatát, a Budapesti Ifjúsági Bajnok­ság élére került. Toldi Sándor iskolai leánykollégium épí­tése. A közismert munkaerő­gondokat enyhíti a KISZ- esek nyári építőtáborá­nak létrehozása Vácott, hiszen a legtöbb segítség az említett létesítmények építése során éppen a te­reprendezési és talajmun­kákhoz, valamint az ala­pozáshoz szükséges. A KISZ-tábor lakói, a vá­ros középiskolás diákjai, jú­nius 4-én kezdenek dolgozni, s öthetes turnusban, össze­sen háromszázhetvenen vesz­nek részt a munkában. A KISZ-bizottság azt is felaján­lotta, hogy ha a vállalat meg­felelő munkaterületet bizto­sít június elejére, az első tur­nus nyolcvanas létszámát to­vábbi százhússzal tudja nö­velni. Ebben az esetben a nyári KISZ-tábornak, tíz hí­ján, ötszáz lakója lesz. Az építőtáborozáson részt vevő fiatalok a munkát csak orvosi vizsgálat után kezdhe­tik meg, s munkába lépésü­ket munkavédelmi oktatás is megelőzi. A táborlakók elhelyezésé­ről és étkeztetéséről a KISZ városi bizottsága gondoskodik, az építőipari vállalat pedig hozzájárul a költségekhez. Nagy Sándor, a KISZ vá­rosi bizottságának titkára el­mondotta, hogy a táborrend­ben ötnapos munkahetet ter­veztek, a szabad szombatokat szórakozásra, kultúrálódásra és sportra fordítják, de hét­közben is tartanak klubeste­ket és politikai tájékoztatás is szerepel a szabadidőprogram­ban. A munkaidő a hét első két napján reggel 7-től fél né­gyig, szerdán, csütörtökön és pénteken három óráig tart: egy óra ebédidő osztja ketté. A fiatalok teljesítménybért kapnak, lehetőleg egy össze­gű utalványozással. Ez azt je­lenti, hogy a 80 vagy 59 tagú turnu­sok előre tudják, mit kell elvégezniük, s azért meny­nyi bér jár nekik. A mun­kaversenyben élenjáró brigádok részére jutal­mat ad az építőipari vál­lalat. A nyári KISZ-tábor jó mun­káján múlik, hogy az első­sorban a fiatalok szórakozá­sát, művelődését segítő új, impozáns kultúrcentrum, amelyre igen nagy szüksége van a városnak, elkészül-e 1975-re. B. J. Válasz cikkanfirti Eg^érielmiíen £e3áái illetik a polipackos tej szavatossági idejét „Rejtjeles megjelölés” cí­men szóvá tette a Váci Napló, hogy a polipack tej szavatos­sági ideje nincs a csomagolá­son kellőképpen feltüntetve. Köszönjük a cikk megjele­nését, mert a sajtó azzal min­ket is igazolt, és segítségünkre volt. Tudniillik még megjele­nései előtt levelet írtunk a Kö­zépmagyarországi Tejipari Vállalat váci üzemének, és vá­sárlóink érdekében kértük, hogy a tej szavatossági idejét egyértelműen és megfelelően tüntessék fel. Azon túlmenően, hogy a megjelölés elmosódik, a feltüntetés módját is rekla­máltuk, mert például a 8-as számról nem lehet megállapí­tani, hogy az hónapot, napot, vagy üzemegységet jelent, a két számból álló napi dátum pedig egymástól olyan távol esik, hogy abból nem lehet semmit megállapítani. Egyben javasoltuk, amíg más megol­dást nem találnak, a régi jel­zést állítsa vissza a tejipar, mely szerint a forgalomba hozhatóság napját egyértel­műen, betűikkel közük. A mai napon a tejipar ér­tesített minket, hogy javasla­tunkat elfogadta: a forgalom­ba hozhatóság napját betűkkel tüntetik fel. Egyébként szab­vány szerint csak azt a poü- packos tejet lehet forgalomba hozni, amelynek hőfoka a reg­geli átvételkor a plusz 12 fo­kot nem haladja meg, ezért a fogyasztók érdekvédelmének és a minőségi átvétel meg­könnyítésének érdekében, bolt­jainkat tejhőmérővel láttuk el. Ha a boltvezető azt tapasztal­ja, hogy az átvétel időpontjá­ban a rekesz belsejében a hő­mérséklet meghaladja a 12 fokot, minőségi kifogással kell élnie. A tejipar a tej megfe­lelő minőségének biztosítása okából a napi egyszeri száüi- tásról a napi kétszeri szállí­tásra tért át. Jemey Gábor áruforgalmi osztályvezető ★ A fenti levelet a Vác és Kör­nyéke Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalattól kaptuk. In­tézkedését és a cikkre adott gyors választ köszönjük. Rátermetten, ügyesen Képesítés nélkül Az első gyengén sikerült Vasárnap, május 27-én tar­tották Vácott, a stadion és a benzinkút közötti parkírozó­helyen az első használtgépko- csi-vásárt. A gyenge hírverés folytán mindössze 158 kocsit árusítottak, s közülük 7 cserélt gazdát. A legközelebbi gépkocsivá­sár június negyedik vasárnap­ján lesz, ugyanott, majd augusztus negyedik és október második vasárnapján a követ­kező kettő. Délelőtt csendes Rád. Csak a posta melletti kis élelmi­szerboltban van élet. A pul­ton, a kosárban ropogós, friss péksütemény. Sajtot ehet mel­lé, aki megéhezett. — Felvágottat csak egyszer egy héten, a hét végén kapok, akkor sem annyit, hogy elég lenne a következő szállításig, a hét elejére mindig elfogy — magyarázkodik Kövesdi Já­nosáé, az egyszemélyes bolt vezetője. Három üzlet van a község­ben, s nyivta tartásukat úgy határozta meg a Vác és Vidé­ke ÁFÉSZ, hogy reggel hattól este nyolcig mindig lehessen vásárolni a faluban élelmi­szert. A kis boltban változnak a vevők. Népviseletben idős asszony lép be, lisztet vesz, tíz deka élesztőt, margarint. (Mekkora családnak készül­het kalács belőle?) Az egyik váci eszpresszó kis felszolgá­lónője tarka otthonkában jön, sietősen: hamar itt a dél, dél­után pedig fekete-fehérben a vendégek óhajait kell teljesí­tenie. Gyerekek futnak be, kif­lit vesznek, fogorvosnál vol­tak, s fogászati vizsgálat előtt nem lehetett enniük. Valaki szénsavpatront kér. Nem törzs- vásárló, különben tudná, hogy ebben az üzletben nem árusí­tanak. De Kövesdi Lászlóné máris útbaigazítja, hogy a ha­tosba éppen most vitt a szö­vetkezet autója. Kövesdi Jánosné kiváló dol­gozó, oklevele bekeretezve ott lóg az egyik falon. Róla mond­ta egyszer az igazgatóság elnö­ke: — Példa arra, hogy a szakkép­zettség nem elég a kereskede­lemben. Neki nincs szakképe­sítése, de olyan rátermetten, ügyesen vezeti ezt a boltot, hogy tanult kereskedő sem tehetné jobban. A vásárlói is bizonyítják. B. H. Kismaros: MINDEN EDDIGINÉL NAGYOBB Vásár volt Vácon Nagy vásár. Talán azért, mert a korábbi néhány elma­radt. Sátorutcák. Cipő- és csiz­mautca. Ruhautca. Pulóver- és kardigánutca. Bútor-utca. S több ezer ember az utcákban. Azt hittem, legtöbbjük csak nézegeti a sokféle portékát. De nem! A többség vásárolni akart. Jóval több volt a járás köz­ségeiből való, mint a váci. Nemcsak a váci járásból jöt­tek a vevők, még a szomszé­dos Nógrádból is sokan érkez­tek. A vásár leginkább értük van, azaz a vásárosok elsősor­ban rájuk számíthatnak. S hogy a vásár ma már nem olyan, mint régen volt? Miért csak ez maradna változatlan állandóan változó világunk­ban? kor ismét arra vetődtem. Ép­pen a feleségével veszekedett. — Nem tudsz vigyázni az árúra? A szemed elől viszik el? Nem tudtam megállni, oda­szóltam : — Miért biztatta arra a vá­logatókat, hogy lopjanak? — Nem is az a baj, uram, hogy elloptak egy kardigánt, hanem az, hogy valaki észre­vette, és kézrekerült a tettes. Rendőr, feljelentés, satöbbi. Fene bánta volna azt a kardi­gánt! Így többe van nekem, mert járhatok a tárgyalások­ra. — Ha olyan nagyon rossz lenne az üzlet, talán nem csi­nálnák. — Valamiből élnünk kell, uram. Idős, bölcs emberektől min­dig azt hallottam, hogy az okos ember nem dicsekszik. Ennyi okos embert egy vásáron! Kosdról a fekete Volga hát­só részében és a csomagtar­tóban érkeztek a választási malacok. Ácsára is Volgával tért haza az idős házaspár, aki szobabútort vásárolt a vá­ci vásárban. A »kereskedő a kocsi után kapcsolt nagy után­futón a lakásig is fuvarozta a bútort a kedves vevővel együtt. Ez aztán a kiszolgálás! Egy fővárosi kötő kisiparos torkaszakadtából csalogatta a vevőket: — Ide, ide, asszonyok, lá­nyok. Válogassatok, turkálja­tok. lopjatok! Ma mindent le­het! Talán egy óra is eltelt, ami­Olcsó János tranzisztoros hangszórót vetett be: — Ne menjen el a szeren­cséje mellett! Ilyen még nem volt. Három puplin ing száz forintért! Elképesztő! Jöjje­nek ide, a budapesti Olcsó Já­noshoz! A Szombathelyről érkezett kékfestő kisiparos szomorúan nézi a hangszórós elleni roha­mot. — Ilyen bóvli áru kelI az embereknek. Nézze meg, uram. ezt az anyagot, ezeket a min­tákat! Elnyűhetetlen! — Forgalom? — Gyenge, uram. és egyre gyengébb. Emlékszem, régen... Ezt mondta a Jászberényből jött szíjgyártó, a jászjákóhal- mai asztalos is Mindenki pa­naszkodott. s közben állt a vá­sár. Az eladók eladtak, a ve­vők vásároltak. A pecsenyesütők — volt be­lőlük vagy tíz — nem értek rá panaszkodni, s talán nem is tartották volna ildomosnak a panaszszót. Kevés kivételtől el­tekintve, majdnem mindegyik vásárlátogató megfordult a lacikonyhák körül. Ital azon­ban csak egy sátorban akadt. Elképesztő tolongás egy pohár sörért, egy üveg borért, egy hűsítőért. Pedig az állatvásár­ban áldomást illik inni. Ki érti ezt? Tizenegy óra tájban már egy csepp ital sem volt. Elfo­gyott. Rengeteg sertést hoztak a váci és a gödöllői járásból. Vi­sításuk betöltötte a nagy, fü­ves teret. Általában 1200 fo­rintért kelt el a választási ma­lacok párja. Borsos ár! Egy jobb lóért 20 ezer forintot kértek. Szarvasmarha kevés volt. Tizenháromezer forintra tartottak egy tehenet. Kéthó­napos kis szamarat is láttam. Háromezer volt az ára. Nagy vásár volt a május 27-i. Azt mondják, minden ed­diginél nagyobb Bognár János Több ezer ulas az erdei vasúton A borongós idő ellenére sok turista és víkendező szállt le a hét végén a Dunakanyar hal partjának vasútállomásain. A kismarosi erdei vasút, mely­nek járatai hétköznapokon két-három kocsival közleked­nek csak a királyréti végállo­másig, szombaton és vasárnap egy téli és négy-öt nyitott nyári kocsiból álló szerelvényt indított. Az óránként közlekedő sze­relvények a nap minden sza­kában telve voltak: a kalauzok több ezer utasnak adtak jegyet Gyöngyéig, Morgóig, Királyré­tig. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondok köszönetét rokonaimnak, férjem jó barátainak, ismerőse­inknek, akik drága jó férjem te­metésén részt vettek, sírjára ko­szorút és virágot helyeztek és szívem bánatát enyhítették. Özv. Torday Istvánné. Köszönetnyilvánítás. Köszöne- tünket fe’ezzük ki a rokonoknak, jó barátoknak, kollégáknak és is­merősöknek, akik 'szeretett halot­tunk. Peukert Károly temetésén ‘ megielentek. sírjára koszorút, vi­rágot helyeztek és ezzel fájdal­munkat enyhítették. A gyászoló család. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk köszönetét mindazok­nak a kedves rokonoknak, isme­rősöknek. munkatársainknak, akik felejthetetlen édesapánk temetésén részt vettek, sírjára koszorút és Virágot helyeztek, szívünk bánatát enyhítették. A gyászoló Csugányi család. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk köszönetét a deákvári körzeti rendelő dolgozóinak, roko­nainknak, ismerőseinknek és lakó­társainknak. akik szeretett térie­met utolsó útjára elkísérték, sír­iára virágot helyeztek, fájdalmun­kat enyhíteni igyekeztek. Sziget­vári Gyuláné és gyermekei. i i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom