Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-29 / 123. szám

> rtJ ‘ §fgCYtl sJCivlap 1973. MÁJUS 29., KEDD Toronyzene a főtéren Megkezdődött a IV. abonyi kulturális napok iinnepségsoroza la Szombaton este került sor a IV. abonyi kulturális napok megnyitó ünnepségére. Szűcs László, a nagyközség tanácséba nöke megnyitójában a tóból között hangsúlyozta: mindig? kiemelkedő eseményt jelente­nek az abonyiak életében ezek a már hagyományossá váló napok, és szinte mindenki igényévé vált az ünnepségek, rendezvények sorozata. A megnyitó ünnepség látvá­nyos fényjátékkal folytatódott, majd este a főtéren toronyze­nét adott a zeneiskola taná­rainak együttese. A vasárnap a gyermekeké volt. Kora délelőtt vonaton, autóbuszon érkeztek az úttö­rők és kisdobosok a járás több településéről a járási úttörő­találkozóra. A művelődési ház tánctermében aszfaltrajzver­senyt rendeztek, a színes kré­tavonások nyomán pompás képek kerültek a terem padló-, jára. Az ötödikes Komáromit László, a hatodikos Könyves Kálmán, a, hetedikes Bpdör \ Erzsi és ' a nyolcadikos Répás Klára jutott az első helyre | igen szép rajzával. A verseny képeit csütör­tökig bárki megnézheti a táncterem betonján. Míg a nagyobbak rajzoltak, addig a kisebbeket a bábszak­kör előadása szórakoztatta: a János vitézt mutatták be. és egyben tolmácsolta a járási pártbizottság köszönetét a gyenesdiási és a salgóbányai úttörőtábort társadalmi mun­kában felépítő abonyiaknak. Ezután a jó úttörőmunká­ért több mint félszáz gye­rek kapott kitüntető ok­levelet, tizennyolc kisdo­bos a kiváló jelvény tulaj­donosa lett. Az oklevél mellé pénzjuta­lomban a ceglédberceli, az al- bertirsai Petőfi és az abonyi Rákóczi úttörőcsapat részesült. Az Országos Úttörő Elnökség Úttörő Érdemrendjének arany fokozatával jutalmazták mun- ^kajáért Jakab Bélát, a járási ^hivatal művelődésügyi osztály- vezetőjét. E. K. Délután a tanácsháza előtti tágas Barátság parkban kato- nazenekar pattogó, . indulójára ezernél több kisdobos és úttö­rő vonult fel az avatóünnep- ségre. Bállá János, az MSZMP járási bizottságának első tit­kára mondott ünnepi beszédet, Filmvetítés, képkiállítás Bemutatkozik a Bolgár Népköztársaság Magyar—bolgár barátsági estet rendez a Hazafias Nép- ^ 1 front Pest megyei titkársága ' ma este 18.30 órai kezdet­tel az abonyi zeneiskolá­ban. A barátsági esten Be­mutatkozik a Bolgár Népköz- társaság címmel, filmvetítéssel kísért előadást tart Szvetlozár 'Vasziljev, a budapesti Bolgár Kultúra igazgatóhelyettese. Ezt követően ugyancsak ő nyitja meg a helyi népfrontklubban A bolgár nép művészete című képkiállítást, majd 20 órakor baráti találkozót rendeznek a nagyközségi tanács vb-itermé- ben. SZENTENDRE Vidéky Brigitta tárlata Szombaton Szentgyörgyi Kor­nél, Kossuth-díjas festőművész nyi­totta meg Szent­endrén, a József Attila művelődési központban Vi­déky Brigitta fes­tőművész tárla­tát. E rendhagyó kiállításon a be­mutatott negyven­öt olaj-, illetve pasztellkép mel­lett a művésznő kilenc kisplaszti­kája is látható. .; Ritka ugyanis. - hogy egy festő­művész szobrász­ként is sikeres műveket alkot s azt együtt állítja ki képeivel. A magyarázat: Vi­déky Brigitta ... eredetileg szob­rásznak készült, aztán mégis a festőszakot vé­gezte el a főisko­lán. A szobrászat­ig-. ról azonöan en­nek ellenére sem tudott lemondani, s hogy jól tette, bizonyság rá az a kilenc M sikeres kisplasztikái al­kotás, amelyet most megnyílt ki­állításán láthat­nak az érdeklő­dők. Petőfi Pencen Ünnepségek — szoboravatás a költő emlékére Vasárnap délelőtt emlékün­nepséget rendezett Pencen a Hazafias Népfront helyi Pető­fi emlékbizottsága, a költő születésének százötvenedik és utolsó penci látogatásának százharmincadik évfordulója alkalmából. A program ünne­pi tanácsüléssel kezdődött, amelyen Csernák József, Rád- Penc közös tanácsi község tanácsának elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Jakus Lajos iskolaigazgató, Petőfi- kutató tartott előadást a költő penci látogatásairól. Az ünnepi tanácsülés irtán Kiss József tudományos kuta­tó, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetének főmunkatársa lep­lezte le a község által állított Petőfi-emléktáblát az egykori Cserőly-kúrián, ahol a költő penci tartózkodásai során la­kott. Ezt követően Németh Kálmán szobrászművész Pe- tőfi-emlékművének leleplezé­sére került sor a tájmúzeum előtt. Itt Miklós Róbert, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudo­mányos főmunkatársa méltat­ta a költő világirodalmi jelen­tőségét. Az emlékmű megko­szorúzása után a részvevők megtekintették a Petőfi-em- lékkiállítást, amely elsősorban a költővel kapcsolatos penci emlékeket mutatja be. Berda József tisztelefére Emléktábla az Oszoly oldalán Csobánka szépsége nagyon Öak embert megigézett már. Köztülk Berda Józsefet, a né­hány esztendeje elhunyt köl­tőt is. „Be’ boldog volnék, ha itt élhetnék, mint vidám remete s végül itt halnék meg.. — idézte fel vasárnap délután Bodor Tibor színművész a köl­tő Csobánka című versét azon az ünnepségen, amelyet az Oszoly-hegy festői szépségű oldalában rendeztek abból az alkalomból, hogy leleplezték a költő emléktábláját. A nagy­számú közönség ezt követően Szombathy Viktor író emléke­zését hallgatta meg, aki a töb­bi között arról szólt, hogy Ber­da József legfőbb költői mon­danivalója mindig is az érzék­letes életörömök dicsérete volt, ezért írt ódái hangon az evés­ről, ivásról, de a természet gyönyörűségéről is. Ám meg­találta hangját a társadalmi mondanivalóban is: sajátos hangvétellel lázadt az ellen- forradalmi kor hazug eszmé­nyei ellen. A kortárs író emlékidézését követően Bodor Tibor szavalta el Berda József: Oda a legöre­gebb világnézethez című poé­máját, majd Szombathy Vik­tor a Pen Klub, Fábián Zol­tán pedig a Magyar írók Szö­Énekkari bemutató A nagykátai járás általános iskoláiban is Kodály szelle­mében ápolják zenei anya­nyelvűnket. Hagyományossá vált már, hogy évenként-két- évenként a járás iskoláinak énekkarai bemutatják tudá­sukat. Az énekkari találkozót az idén Tápiógyörgyén ren­dezték meg. A résztvevő ki­lenc együttes többsége elisme­résre méltó felkészültségről tett tanúbizonyságot. A bírá­ló bizottság Kovács Lajos me­gyei vezető szakfelügyelő el­nökletével öt énekkart minő­sített érdemesnek az arany fokozatra. Faragó Béla Az aranyérmes énekkarok egyike: a tápiógyörgyei. Mátyás Ferene felvétele Zebegényi zenés hétvégék A művészet kertje a Dunakanyarban „Láthatnánk-e valóságos szépségében a Balaton-felvidé- ket Egry József költő színei, formái nélkül? Ismeménk-e a Dunakanyar váratlan tere­ket nyiitó, mégis mindig oly meghitt emberi jegyekkel át­tört igazi bensőségét a Szőnyi- képek tovább sugárzó légköre nélkül? Ariról, hogy az alkotó művész nemcsak él ihlető kör­nyezetéből, de visszahatni is képes rá, bárki fogékonyt meggyőzhet Szőnyi István ze­begényi utóélete. A lakóházból alakított múzeum a kontinui­tás természetes gesztusával te­szi közkinccsé a Mester munkás szellemét. És nemcsak a fest­mények lépnek le a falakról, a nyitott ajtón át könyvek szólalni vágyó üzenete, pen- dülni kívánó húrok hangja ké- retőzik az udvarra, testvér- múzsák barátságát híva. Mert ahol egyszer Orpheusz vissz­hangra talált, föltámadt ha­lottaiból is, hogy muzs'kát, színt, lelket varázsoljon ve­szendő dolgainkra.” Az idei program Fodor András költő, mű­fordító e sorokkal jellemezte a zebegényi Szőnyi-múzeum művészetterjesztő munkáját a Huszonegyezer új diplomás Megkezdődött a vizsgaidőszak Hazánk 55 felsőoktatási in­tézményében a nappali, esti és levelező tagozatokon több mint 90 000 egyetemista, főis­kolás kezdte meg idei év végi vizsgáit. A nappali tagozato­kon 58 ezernél is többen, az estin csaknem nyolcezren, a le-, velezőn pedig 24 ezren adnak számot felkészültségükről. A hallgatók önállóan oszt­hatják be vizsgarendjüket, tervszerűen készülhetnek a számadásra. Az új vizsgáztatási módszerek;! között számos helyen szere-', pel ezúttal is az írásbeli fel-' adatlapokkal — a tesztekkel —, történő számonkérés. Sok ka-­jellege lehetővé teszi, kísér­leteznek „jegymegajánlással” — az írásbeli vizsga, valamint az évközi tanulmányi munka alapján A vizsgázó több mint 90 000 diák között 21338 az utolsó­éves, közülük több mint 12 és fél ezren nappali tagozaton vé­geznek. A vizsgaidőszakkal párhu­zamosan megkezdődött a most végző egyetemisták, főiskolá­sok elhelyezésének előkészíté­se. A meghirdetett állásokat a legtöbb egyetemen, főiskolán máris kifüggesztették, a hall­gatók választhatnak közülük ron, szakon, ahol a tantárgy^Pályázatukat a jelöltek alma materükhöz juttathatják el, ahol több éves felkészültségük alapján bizottság rangsorolja, őket. Az első gyorsmérleg szerint egy-két kisebb létszámú szak­tól eltekintve, általában az idén is jóval több állás várja a végzősöket, mint ahányan dip­lomáznak. Változatlanul jelentős a pe­dagógushiány, főleg a vidéki általános iskolákban és általá­ban az óvodákban. Ugyancsak keresettek a reál szakos taná­rok, de kedvező helyzetben vá­laszthatnak a lehetőségek kö­zül a végzős mérnökök, köz­gazdászok orvosok is. TV-FIGYELŐ Kabaré, A televízió kaba­részínházának szombat esti műsora se tartalmában, se formájában nem tért el a mű­faj hagyományaitól, a megszo­kottól. Ezen belül azonban két meglepetéssel is szolgált. Ezért érdemes is, szükséges is külön megemlékeznünk róla. Az egyik meglepetés: az egy­re többféle szerepben foglal­koztatott és — mint fokozato­san kiderül — egyre sokolda­lúbb Harsányi Gábor műsor­vezetői tevékenysége. Elegáns, könnyed, szellemes volt ez a konferálás, amellett feltűnően szerény, végig a háttérben ma­radt, egy pillanatra sem igye­kezett az előtérbe kerülni. A másik meglepetés: Szuhay Balázs remekbesikerült Kék fény paródiája. Nemcsak a ki­váló színészi játékot kell itt dicsérnünk, hanem Szuhayt, mint szerzőt is: a jelenetet ő írta. Mindenféle kabaré sike­rének titka az aktualitás konk­rétsága, és Szuhay Balázs paródiája azért lett a maga műfajában valóságos remek­lés, mert ezt a konkrétságot képviselte. Az áruló. Színpadon ugyan már láttuk Németh László drámáját, tv-előadását mégis örömmel üdvözöljük. Ez a produkció ugyanis, mint egy hatalmas hegyláncolat, úgy emelkedett ki az elmúlt hetek műsorából. Nemcsak azért, mert Az áruló Németh László legjobb, legizgalmasabb drá­mája, hanem azért is, mert a tv-változat a maga tömörsé­gével, összefogottságával kis­sé eltért a színpaditól. Ádám Ottó lényeget hang­súlyozó rendezéséből ezúttal külön kiemeljük szereposztá­sának izgalmasságát. Görgey szerepét ugyanis Bessenyei Fe- rencre bízta, arra a színé­szünkre, aki élete egyik leg­nagyobb sikerét Kossuth La­josként aratta Illyés Gyula Fáklyalángjában. Hogy milyen volt a Kossuth hangján meg­szólaló Görgey? A megszokott jelzők ebben az esetben nem elégségesek. Bessenyei Fe­renc nagy színész, ahogyan nagy író Németh László vagy Illyés Gyula, s a Görgev- alakítás ennek a színészi nagy­ságnak volt újabb és meggyő­ző bizonyítéka. ö. L>. kultúrmisziót teljesítő zenés hétvégék gazdag, igényes prog­ramját A kétnapos zenés iro­dalmi összejöveteleket máso­dik éve rendezi meg a mú­zeum igazgatója, Dániel Kor­nél festőművész, az emlék­múzeum baráti köre és a Pest megyei Idegenforgalmi Hiva­tal. A bánáti kör négy évvel ezelőtt azzal a céllal alakult, hogy a ház méltó őrzőjévé vál­jon a Szőnyi-hagyokmányok­nak, s a Dunakanyarnak nem­csak képzőművészeti, hanem általános művészeti központja legyen. Szombaton kezdődött az Idei zenés hétvége. A hangver­senyt megelőzően a teljes nyá­ri programról sajtótájékozta­tón számolt be dr. Ikvai Nán­dor, a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője és Dániel Kornél, a múzeum igazgatója. A házigazda to­vábbra is a népszerű rádió­riporter, Czigány György lesz, aki a műsorok vezetését a „Ki nyer ma?”, vagy a „Házi- miuzsika” rádióadások oldott légkörével minden alkalommal sikerrel toboroz híveket a mu­zsika és a társművészetek szá­mára. A hangversenyek befe­jezése minden alkalommal egy rövid vetélkedő, amelynek dí­jai az emlékmúzeum baráti köre által felajánlott grafikák, kerámiák és könyvek. Az idei évad közreműködői közül csak néhány név ízelítőül: Banffy György, Csernus Mariann szín­művészek, Szentpál Mónika előadóművész, Fodor András, Somlyó György, Rákos Sán­dor, Görgey Gábor költő, Ko­vács Dénes hegedűművész, Szendrei Karper László gitár­művész, Mező László gordon­kaművész, Váradi Katalin zongoraművész és a váci Vox Humana énekkar. . A múzeum kultúrateremtő, megőrző és továbbvivő funk­ciójáról. Dániel Kornél be­szélt. Az első összejövetel A tájékoztató után, az idd első összejövetelen a hűvös idő ellenére is, csaknem megteltek a kerti széksorok. A szombat esti műsorban Lukács Margit színművész Illés Endre írását olvasta fel, majd egy Babits Mihály- és egy Szabó Lőrinc- verset. Káté László hegedű­művésztől Kodály- és Paga- tiini-műveket hallottunk. A másmpi műsorban a Kodály vonósnégyes és Durkó Katalin zongoraművész Mozart-műve­ket adott elő, Mezei András költő pedig vietnami úti él­ményeiről számolt be, majd pedig verseiből olvasott fel. Korda Ágnes 1 * á Ékes János felvétele vétségé nevében helyezte el az emlékezés koszorúját az em­léktábla alatt, amely köré a Pilisi Parkerdőgazdaság szép turistapihenőt épített. Az irodalmi ünnepség ké­sőbb a Csepel Autógyár cso- bánkai dűlőjében folytatódott, ahol az ünnepi könyvhétre ké­szülés jegyében Fábián Zoltán író, a Magyar írók Szövetsé­gének titkára, a Hazafias Nép­front Pest megyei bizottságá­nak aielnöke méltatta a június 2-án nyíló ünnepi könyvhét jelentőségét, beszélt arról is, hogy a jó könyv milyen sze­repet tölt be a személyiség for­málásában. Irodalmi műsorral fejeződött be a találkozó, amelyen Bodor Tibor színművész tolmácsolta Babits Mihály, Kónya Lajos és Berda József egy-egy költe­ményét P. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom