Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-29 / 123. szám

BEST ttECYtt K^Cúrlap 1973. MÁJUS 29., KEDD KUSZ Közel-keleti lehetőségek NEMRÉG az egyiptomi kül­ügyminiszter körte: rendez­zen a világszervezet átfogó közel-keleti vitát, tisztázza a helyzetet, mutasson rá a vál­ság megoldatlanságának fele­lőseire. Az egyiptomi javasla­tot a BT magáévá tette. A vi­ta alapja Waldheim jelentése lesz, melyben a főtitkár egy­értelműen leszögezi, hogy zsákutcába jutottak az ENSZ- nek a közel-keleti válság ren­dezését célzó erőfeszítései. En­nek- ellenére Anvar Szadat, egyiptomi elnök, aki a múlt héten Addisz Abcbában talál­kozott Waldheimimel, az A1 Akhbar című kairói lap érte­sülése szerint, változatlanul úgy véli, hagy a közel-keleti válságot az ENSZ közreműkö­désével meg lehet oldani, és a válság megoldására irányuló tárgyalásokat az ENSZ kere­tein belül kell lefolytatni KAIRÓ tehát a Jarring- misszdó kudarca után valami­féle olyan új kezdeményezést szorgalmaz, amely a nagyha­talmi konzultáció felújítása, vagy egy nemzetközi tanács­kozó testület felállítása révén tenne újabb kísérletet a Biz­tonsági Tanács 1967-es közel- keleti határozatának végrehaj­tására. Ezzel kapcsolatban a Szov­jetunió és a szocialista orszá­gok álláspontja egyértelmű és világos: a BT 1967-es határo­zatának maradéktalan végre­hajtása alapján áll, amely elő­írta az izraeli megszálló csa­patok kivonását és a biztonsá­gos békét a térség valamennyi állama számára. Ugyanakkor az amerikai koncepció is vilá­gos: eszerint, Izraelnek kell betöltenie a közel-keleti csendőr szerepét a haladó arab mozgalmakkal szemben, s az USA ezért támogatja a merev izraeli álláspontot, mely sze­rint nem hajlandóak kivonul­ni valamennyi megszállt arab területről. AZ UTÓBBI IDŐBEN Egyiptom egyre rugalmasabb álláspontot képvisel. Ennek legújabb jele Szadat elnöknek, Dara Janekovios jugoszláv új­ságírónőnek adott Interjúja. Szadat kijelentette, hogy „haj­landók vagyunk elfogadni minden olyan békés rendezést, amely az igazságon alapszik. Sohasem zártuk be az ajtót az igazságok rendezése előtt”. Ki­fejtette, hogy egy mindenki számára elfogadható átfogó rendezés keretében kész béke­megállapodást kötni Izraellel. SCHEEL nyugatnémet kül­ügyminiszter, hazatérve közel- keleti körútjáról, nyilatkozatá­ban dicsérte azt az arab ru­galmasságot, és ezzel közvetve Izrael merevségét rosszalta. Ám nyilvánvalóvá tette azt is, hogy míg a Szovjetunió egy­értelműen a térség biztonsá­gos békéjének kialakításán fá­radozik, addig az USA „csupán a közvetlen katonai konfliktus elkerülésére törekszik”. És épp ezzel az egyértelműen kétér­telmű -SA-áll ás ponttal élhet és él vissza Izrael. Alacs B. Tamás El-Zajjat egyiptomi külügyminiszter Moszkvában tárgyal Gromiko szovjet külügyminiszterrel. El-Zajjat, egy korábbi meg­áUapódus vaaá.::i±s:j ér­kezett a s^ovjoi i'ja Andrej Gromika szovjet kül­ügyminiszterrel folytat tárgya­lásokait, melyeit: során különös figyelmet szentelnek a közel- keleti helyzet megvizsgálásá­nak, tekintettel az EN5Z Biz­tonsági Tanácsának a k'jzo]- keleti rendezés prol'loniák megvitató, küszöbönálló ulú- s»< re. BÉRŰN NSZEP KB-plénum Hétfőn Berlinben megkezdő­dött az NSZEP Központi Bi­zottságának 9. ülésszaka. Erich Honecker első titkár terjesz­tette elő a Politikai Bizottság beszámolóját, majd megkezdő­dött a beszámoló vitája. Az NSZEP KB ülése ma folytatja munkáját. Alkotmánybíróság előtt a két német útiam alapszerződése Hétfőn délután a karlsruhei alkotmánybíróság zárt ajtók mögött megkezdte tanácskozá­sát a bajor tartományi kor­mány keresetéről. A miinche­„Velosz” sajtóértekezlet A göröá hadügyminisztérium a múlt heti puccskísérletről ni CSU-kormámy a múlt héten óvást jelentett be a két német állam alapszerződésének rati­fikálása ellen és azt kérte a bíróságtól, hogy akadályozza meg életbe lépését. Ezzel azt akarja elérni, hogy Heine- mann szövetségi elnök ne ír­hassa alá a parlament által már jóváhagyott ratifikációs törvényt. Grünewald nyugatnémet kormányszóvivő hétfő délutáni sajtóértekezletén jelezte, hogy a kormány meg akarja várni, milyen irányt vesznek a dol­gok Karlsruhéban. Ezért a ra­tifikációs törvény még nem került Helnemann elnök elé, erre — mint a szóvivő mon­dotta — két, három vagy négy nap múlva lehet számítani. Megfigyelők szerint a jobb­oldal aligha tudja megakadá­lyozni az alapszerződés életbe lépését, arra azonban — rossz esetben — mégis módja van, hogy azt akár hónapokig is késleltesse. hazafiak támadásai miatt szo­rongatott helyzetbe került Phnom Penh ellátási nehézsé­gein. Az amerikaiak mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy a kambodzsai hazafiak ne tud­ják megakadályozni a hajóka­raván eljutását a kambodzsai fővárosba. Az Egyesült Álla­mok harci repülőgépei bom­bázzák a Mekong folyó mind­két partját a szállítmány biz­tosítása céljából és a hajóka­ravánt ezenkívül más ameri­kai repülőgépek is kísérik. A hajókonvoj hétfőn mégis elakadt a Mekong folyón, mi­után egy dél-koreai olajszállí­tó hajót felgyújtott a kambod­zsai szabadságharcosok két lö­vedéke. A hajókat kísérő ame­rikai vadászbombázók tűz alá vették a felszabadító erők fel­tételezett állásait, és a félúton levő konvoj egyelőre nem meri folytatni útját. A Reuter-iroda hétfőn jól értesült Phnom Penh-i köröket idézve arról tudósított, Lón Nol marsall, a kambodzsai re­zsim elnöke, William Sullivan amerikai külügyi államtitkár- helyettessel szombaton tartott titkos megbeszélésén „hozzájá­rult” ahhoz, hogy kormánya közvetlen tárgyalásokba bo­csátkozzék a Szihanuk vezette kambodzsai királyi nemzeti egységkormánnyal. KUBA ÉS ARGENTÍNA kö­zött helyreálltak a diplomá­ciai kapcsolatok. A szó szoros értelmében ve­rítékei munkával sikerült Con­rad és Weitz űrhajósoknak ki- feszíteniök a „napernyőt”, amellyel elviselhetővé lehet tenni a Skylab-űrlaboratórium belső hőmérsékletét, és ily módon mégiscsak meg lehet valósítani azt a programot, amelynek keretében Conrad, Weitz és Kerwin űrhajósok 28 napon át végeznének tudomá­nyos kutatómunkát a világűr­ben. A három amerikai űrhajós hétfő délután a Skylab-űrállo- más fedélzetéről válaszolt a houstoni űrközpontban össze­gyűlt újságírók kérdéseire. Az alig hétperces televíziós sajtó- értekezleten az asztronauták a kezdeti nehézségek ellenére derűlátóan nyilatkoztak kül­detésük sikeréről. Az ebédszünetben megtar­tott televíziós sajtóértekezlet előtt költöztek át az asztro­nauták az Apollo-űrhajóról a Skylab helyiségeibe, ahol a hőmérséklet időközben elvi­selhetővé vált. Joseph Kerwin, az első amerikai „űrorvos” vért vett társaitól, hogy meg­állapíthassa a súlytalanság ál­lapota mennyire befolyásolja a vérképet — az űrben első íz­ben hajtottak végre ilyen jel­legű orvosi kísérletet. NATO-vita a halászati vitáról Az Everton nevű angol ha­lászhajó, amelyet szombaton egy izlandi őmaszád ágyútüze ért, nem süllyedt el. A 884 tonnás bárka vasárnap dél­előtt csatlakozott a brit ha- lászhajó-flotrtilla többi hajójá­hoz és saját gépeivel kikötő­je, Grimsby felé tart. Az in­cidens miatt az angol kormány éles tiltakozással élt. Az izlandi kormány — a parlament külügyi bizottságá­nak egyetértésével — úgy ha­tározott, hogy a NATO été terjeszti a felségvizek kérdé­sében Angliával az erőszak al­kalmazásáig fajult vitáját. Reykjavik a NATO katonai szervezetének közbelépését ké­ri: távolítsák el a brit hadi­hajókat az 50 mérföldre kiter­jesztett izlandi felségvizekről. A Reuter értesülése szerint a reykjaviki kormány ezen­kívül azt is tervezi, hogy a Biztonsági Tanács elé viszi az ügyet. A NATO állandó tanácsa — a tagállamok nagykövetei — hétfői ülésén megvitatta a Nagy-Britannia és Izland kö­zötti halászati vitát —, jelen­tette be a szervezet brüsszeli szóvivője. Nem derült ki, hogy erre az izlandi kérés nyomán vagy attól függetlenül került sor. Novoszibirszk A szovjet—NSZK tudós-együttműködésről A Szovjet Tudományos Aka­démia szibériai tagozatának tudósai nagy érdeklődéssel kö­vették Leonyid Brezsnyev NSZK-beli látogatásának ese­ményeit. A gazdasági, ipari és műszaki együttműködés fej­lesztéséről a Szovjetunió és az kormánya között meg­kötött egyezmény új és ko­moly távlatokat nyit meg töb­bek között a tudományos is­meretek cseréje területén is. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy az utóbbi időben, megerősödtek országaink kü­lönböző téren fenntartott kap­csolatai. Ez a tudományos kapcsolatokra is vonatkozik. Tavaly például a Novoszi­birszk melletti akadémiai vá­rosban első ízben került sor elektronikus mérőműszerek nagyszabású kiállítására a Rohde és Schwarz, valamint a Wandel és Woltermán nyu­gatnémet cégek rendezésében. A kiállítás a tudósok és szak­emberek széles körű érdeklő­désével találkozott. Az NSZK- ból évente mintegy 30 tudós jár a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatá­nál, hogy előadásokat tartson, és részt vegyen a kutatások­ban. Másfelől a szibériai ta­gozat vezető tudósai tudomá­nyos központokat keresnek fel az NSZK-ban. Szibériában jelenleg szinte az összes modern tudomány­ágakat művelik: a matemati­kát, fiákat, kémiát,' geológiát, biológiát, közgazdaságtudo­mányt. Csupán a novoszibirsz- ki tudományos központ kere­tében 22 kutatóintézet műkö­dik, ezekben a tudományok közel háromezer doktora és kandidátusa, valamint 64 aka­démiai rendes és levelező tag dolgozik. Azt hiszem, a Szovjetunió és az NSZK tudósai közötti együttműködés, amelynek alapját ez az egyezmény rak­ta le, a jövőben tovább bővül, és lényeges hatással lesz or­szágaink . tudományának és technikájának fejlődésére. Gurij Marcsuk akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatának első elnökhelyettese HÉTFŐN DÉLELŐTT Bonn­ban folytatódik a csehszlo­vák—nyugatnémet hivatalos tárgyalások. 1973 — a washingtoni politikai naptár szerint — Európa éve. Euró­pa, amerikai szóhasználattal termé­szetesen Nyugat-Európát jelent. Szá­mos jel mutatja, hogy az Atlanti­óceán túlsó partján a politikai stra­tégák a Nyugat-Európa és Amerika közötti újfajta viszonyon töprenge­nek. Henry Kissinger, Nixon min­denható nemzetbiztonsági főtanács­adója — aki ritkán mond nemzetkö­zi politikai ügyekben fölöslegeset — legutóbb új Atlanti Charta kidolgo­zásának szükségességét emlegette. Az Atlanti-óceán partján lévő orszá­gok között új partneri viszonyra van szükség — mondta Kissinger. És ezzel együtt egy földrajzilag ab­szurdumnak, politikailag azonban természetesnek tűnő dolgot mon­dott: Japán is ezek közé az atlanti országok közé tartozik. Az, hogy az amerikai politikában 1973 Európa esztendeje, nem elhatá­rozás, hanem szükségszerűség kér­dése. Egyrészt a vietnami háború be­fejezésével ismét e kulcsfontosságú kontinens felé fordulhatott a nem­zetközi figyelem, másrészt a változó világban igencsak szükségessé vált Washington és Nyugat-Európa vi­szonyát újra átgondolni. A második világháború utáni idő­szakban a tőkés Európa nem lehetett vetélytársa a háborúból megerősöd­ve kikerült, ereje teljében lévő Ame­rikának. A pénzügyi rendszer, a nyu­gati katonai szövetségi rendszer az Egyesült Államok vezető szerepén alapult. Nyugat tőkéskörei pedig a hidegháború időszakában egyenesen megkövetelték az amerikai részvételt a kommunizmus megállítása, majd felgöngyölítése jelszavával jelent­kező imperialista stratégia megva­lósításában. A* 1970-cs évek világa azon­ban már más. A három legalapve­Európa ér® több változás: a Szovjetunió és a szocialista országok megerősödése következtében a hidegháború foko­zatos megszűnése, a tárgyalásos kor­szak beköszöntése. Igen fontos azon­ban a nyugat-európai egység szo­rosabbá válásának, Japán előretö­résének tendenciája is, amely időben pontosan egybeesett az Egyesült Ál­lamok gazdasági, politikai erejének gyöngülésével. Kezdjük talán az utóbbival. A vietnami háború — az idő múlásá­val ez egyre inkább látszik — döntő befolyással volt Amerikának a vi­lágban elfoglalt szerepére. A délke­let-ázsiai véres kaland még kitelje­sedésének időszakában megosztotta a nyugati szövetségeseket. Olyan or­szágok kormányai, akik korábban minden külpolitikai lépésében hű­ségesen követték Washingtont — most nyíltan felléptek a háború el­len. A háború és annak kudarca mélyre süllyesztette az USA tekin­télyét. Olyan országok, amelyek a harmadik világban eddig amerikai támogatásra — helyesebben az Ame­rikához fűződő egyoldalú kapcsolat­ra — alapozták gazdaságpolitikáju­kat, elkezdtek másfelé is orientálód­ni. Megrendült a tőkésvilág gazdasá­gi építménye. A dollárválság gyakor­latilag nem más, mint összefoglaló neve annak a folyamatnak, amely li­bikókaszerűen — az Egyesült Álla­mok gazdasági hatalmának süllye­désével egy időben — az európai tő­késállamokat és Japánt emelte ma­gasba. Ezen a folyamaton —amely­nek csak egyik megnyilvánulási for­mája az addig megdönthetetlennek hitt dollár trónjának megingása — nem segíthettek az elsősegélyszámba menő intézkedések (dollárleértéke­le­lés, más valuták felértékelése, begtetése). Anglia belépésével mindenkép­pen nagyobb gazdasági hatalommá vált az európai közösség. Olyan erő­vé, amely nem hajlandó érdekei fö­lébe helyezni az amerikai kívánal­makat. Az Egyesült Államok pedig nincs abban a helyzetben, hogy ke­ményen lépjen fel Nyugat-Európával szemben. Hiszen például egy keres­kedelmi háború a Közös Piaccal szemben többet ártana Amerikának, mint Nyugat-Európának. Az USA kereskedelmi mérlegében ugyanis az Európai Gazdasági Közösséggel szemben 1,7 milliárd dolláros feles­leg mutatkozik. így alakult ki aztán az a helyzet, hogy Washington, amely annyi éven át az egyesült Nyugat- Európa — e szocializmus elleni vé­dőfal — összetákolásán fáradozott, most örömmel figyeli e falban mu­tatkozó repedéseket, és megpróbálja minél jobban kijátszani ezeket az országokat egymás ellen A leglényegesebb űj tényező a nemzetközi enyhülés. A tárgyalások megindulása és elsősorban Európá­ban a tartós béke lehetősége egycsa- pásra feleslegessé tett régi módsze­reket. Miközben egyre szaporodtak és mélyültek a két- és több oldalú tárgyalások, s teret nyertek a konti­nensen a békés egymás mellett élés elvei, a nemzetközi kapcsolatoknak ez a módosulása nem hagyta érintet­lenül Nyugat-Európa és Amerika vi­szonyát sem. Alapvető érdekkülönb­ségek mutatkoznak. Az Egyesült Államok közel három évtizedes szerepvállalása a nyugat-európai stratégiában, az USA domináns szerepe a NATO-ban azt eredményezte, hogy a nyugat-euró­pai országok tudomásul vették azt a kényelmes állapotot, hogy katonai kiadásaik egy részét a tengerentúli adófizetők fedezik, s hogy az atom­ernyő Nyugat-Európa fölött mentesí­ti őket a katonai terhek jelentős ré­szétől. Ilyen körülmények között az az amerikai elképzelés, miszerint a jenki katonák visszatérnének az At­lanti-óceán túlsó partjára, nem vál­tott ki lelkesedést a nyugat-európai politikusokból. Miközben Washing­ton a katonai jelenlét csökkentésé­ben érdekelt, Nyugat-Európában a kormányok e csökkentést minél tá­volabbi időre szeretnék tolni. A gazdasági-kereskedelmi kapcso­latok fejlődése a szocialista orszá­gokkal pedig versenytárssá tette az atlanti országokat. A Szovjetunió és a többi szocialista ország rendkívül nagy lehetőséget jelent a nyugati tőkéskörök számára. A gazdasági kapcsolatokat rohamosan lehet bőví­teni — e fejlődésnek azonban kere­tei vannak. E kapcsolatokat keretbe foglalja a szocialista országok terv- gazdálkodása, a kiegyensúlyozott gazdasági fejlesztés igénye, valamint az a tény. hogy a szocialista orszá­gok között sokoldalú és gyümölcsö­ző kapcsolatok alakultak ki, amelyek természetesen a Nyugattal való ke­reskedelem során nem .szenvedhet­nek csorbát. A szocialista országok­kal való gazdasági kapcsolatok von­zók. ugyanakkor mégis hosszú távon korlátozott volta előreláthatóan ki fogja élezni a tőkésországoknak e piacokért folyó versenyét. Eiir»pa éve tehát az ellentétek jegyében kezdődött, és egyelőre az új kapcsolatok chartába foglalásá­nak amerikai igényével folytatódott. A szakadék az Atlanti-óceán két partja között nem lett keskenyebb. A nemzetközi erőviszonyok roha­mos módosulásának időszakában eb­ben nincs is semmi különös. Kereszty András 4 I 4 Hétfőn 10 egységből álló ha- j ókaraván lépte át a Mekong folyón Dél-Vietnam és Kam­bodzsa határát. Az árukkal és üzemanyaggal megrakott hajó­kat azért irányították Kam­bodzsába, hogy enyhítsenek a KAMBODZSA Elakadt a hajókaraván... Lón Nol „hajlandó tárgyalni" Szihanukkal? Az első „űr-v Nikolasz Pappasz, a „Ve- losz” nevű görög torpedórom­boló volt parancsnoka, aki 6 tiszttársával és a legénység 24 tagjával együtt szombaton po­litikai menedékjogot kapott Olaszországban, miután hajó­jával kivált egy NATO-had- gyakorlatból és fellázadt az athéni katonai kormány ellen, vasárnap sajtóértekezleten is­mertette cselekedetük indíté­kait. „Amit tettünk, azért tet­tük, hogy megmutassuk a vi­lág közvéleményének: milyen gyenge alapokra támaszkodik a katonai rendszer uralma Gö­I rögországban” — jelentette ki Pappasz. A Velosz időközben elhagy­ta az olasz felségvizeket. A görög hadügyminisztérium hétfőn bejelentette, hogy a múlt heti puccskísérletben a haditengerészet 35 nyugalma­zott és aktív tisztje vett részt. A hadügyminisztérium nyi­latkozatát — hivatalos indok­lás szerint — azért tették közzé, hogy cáfolják a híresz­teléseket, amelyek szerint a si­kertelen puccskísérletben több száz tiszt vett részt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom