Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-26 / 121. szám

fü9t mtc YE I kJCÍvíop 1973. MÄJUS 26., SZOMBAT Könyvhét, 1973 A június 2-dn forgalomba kerülő művekből Cella Franz Werfel regénye 1973. a magyar könyv éve, 500 eszten­deje ugyanis annak, hogy megjelent Hess András budai nyomdájában az első, Ma­gyarországon nyomtatott könyv, a Chro­nica Hungarorum. Az idén a jú­nius 2-től 8-ig tartó ünnepi könyvhét Liszt Ferenc téri megnyitója egyben a magyar könyvhét nyitányát is jelenti. Pest megyé­ben azonban már holnap, vasárnap lesz könyvheti esemény: a szentendrei járási könyvhét megnyitóját délután 5 órakor rendezik meg Csobánkán, a Csepel Autó­gyár üdülőjében. Megnyitót mond: Fábián Zoltán író. A következő könyvheti ünnep­ség június 5-én, Albertirsán lesz, az író- olvasó találkozók azonban már az első na­pon, június 2-án elkezdődnek. Városaink és nagyobb községeink utcáin, terein az idén is felállítják a könyvsátrakat, több száz könyv várja vevőit, olvasóit. A könyv­hétre megjelenő könyvekből ismertetünk az alábbiakban néhányat. A szovjet irodalom könyvtára ban is megértik. Az lesz az osztálytalan szocialista társa­dalom igazi írója, akit min­denki olvashat.” Solohovnak e kötete — egy­általán nem túlzó az állítás Az első Thackeray-sorozat x Magyarországon először je­lenik meg a teljes Thackeray- élelmű. Az Európa Könyvki­adó Magyar Helikon osztálya az ünnepi könyvhét alkalmá­ból jelentette meg William Makepeace Thackeray egyik legnépszerűbb regényét, a Hiúság vásárát, a sorozat nyi­tányaként. A regényt Vas Ist­ván fordította, jegyzetekkel Ruttkay Kálmán látta el. Kétesztendős időtartamra tervezik a teljes sorozat meg­jelentetését. A következő az író kisregényeit tartalmazza majd, s a hét kötetre tervezett sorozat utolsó darabjában köz­readják Thackeray leveleit, vázlatait, esszéit is. Uj magyar Parnasszus Rózsahegyi György karika- turista ceruzavo­násait lapunk ol­vasói is jól is­merhetik. A par­lamenti üléssza­kok idején ő ad ugyanis egy-egy találó karikatúrát folyosói jegyze­teinkhez Pest me­gye egy-egy kép­viselőjéről. Igazi világa azonban az írókhoz, köl­tőkhöz, művé­szekhez köti. Ezt tanúsította már néhány évvel ez­előtt megjelent kötete is, amely­ben színész-kari­katúrákat nyúj­tott át. Most, a könyv­hét előtt a Pan­nónia Kiadó gon­dozásában előző köteténeit mint­egy folytatása­ként éppen száz író, költő karika­túra-csokrát la­pozhatjuk át. (Saj­nos, fájdalmasan sok köztük az idő­közben elhunyta­ké, akiknek azon­ban egy-egy szel­lemes, gúnyos­keserű vagy hety­ke sajátkezű sora idézi szellemét a jellegzetes ötle­tességgel „elraj­zolt” vonások mel­lé.) A karikatúra voltaképpen kri­tika ... A karika­Juhász Ferenc túra elterjedése, anyanyelvének ér­tése társadalmi jelenség... A ka­rikaturista végül is újságíró, aki ri­portalanyokat ke­res ... A karika­turista templom­fosztó és istensér­tő egyszemély­ben... — ilyesfé­le megállapításo­kat tesz a kötet előszavában Ung­vári Tamás, aki szellemes sorok­ban vázolja fel. mit is-kísérelt meg Rózsahegyi György. A beve­zető rokonszen­ves mondatai nem magyaráznak (mi­ért is volna arra szükségük a jó karikatúráknak), hanem kissé be­pillantást kínál­nak a karikatu­rista szándékaiba, lehetőségeibe, s védelmet kémek számára. Védel­met? Igen a ket­tős veszély miatt, mert — minit írja — egy karika­túra-könyvben két dologból lehet baj. Azokból, akik benne vannak. És azokból, akik ki­maradtak. Rózsahegyinek remélhetően nem kell egyiktől sem tartania. Akik ugyanis benne vannak, többsé­gükben saját ke­zük soraival „nyugtázták”, ha néha kissé láza­dozva is, a szokat­lan vonásokat. Akik pedig nin­csenek benne? Hát istenem, hogyan lett volna képes a teljességre töre­kedni a mi mai nagy magyar iro­dalmunkban? Ta­lán majd legköze­lebb ... Szívesen várjuk. L. Édes keserűség 23 SZERELMES NOVELLA A meghatározott alapgondo­lat szerinti kötetösszeállítás nem könnyű feladat. A 23 sze­relmes novella válogatása és szerkesztése közben Muhari Ilonának bizonyára a bőség zavarával kellett megküzde­nie. Annál dicséretesebb, hogy feladatát sikerrel oldotta meg. Az írások sorát Kúprin Szu- lamit című, érzéki szépségű elbeszélése nyitja meg. Bölcs Salamon és a bűbájos falusi leányka forró szerelme az Énekek éneke káprázatos szí­neiben ragyog. Költészete, stí­lusának pazarló gazdagsága megközelíti az ótestamentumi királyköltő halhatatlan ver­sének szépségét. A hindu Pan- csatantra, a görög Arisztaine- tosz, az olasz Boccaccio, a francia Margit, navarrai ki­rálynő novelláiban, azaz in­kább meséiben még túlnyomó az édes íz, a kedves csintalan- ság, a bájos két- vagy éppen egyértelműség, amelyben, mint könnyű anyagban a belészőtt erősebb tartószál, megvillan a keleti és latin humor az egész­séges életszeretet és életreva­lóság. A szerelem tündérvilága után a nagy klasszikusok ne­mesveretű, komplikált, már keserű forrásokat is felbugy- gyantó és költői művei követ­keznek. Thomas Mann az El­cserélt fejek, Turgenyev A diadalmas szerelem dala, Mau­passant Az üvegház című el­beszélésével növeli a kötet ér­tékét. Ki kell emelnünk még Pausztovszkijnak a meseíró Andersenről szóló, finoman lí­rai és a halk bánat húrjain zengő írását, Katherine Mans­field remek Egy csésze teáját, Truman Capote maupassant-i hangulatú és súlyú Virágos házát, Malamud A tó tündére írását és Sadoveanu Ének az elhagyott sírhalomról című kiváló elbeszélését, Fuentes misztikus és döbbenetes hatá­sú Auráját. Külön említjük a magyar novellistákat; Móricz Zsig­mondi a nagy erejű Kézfogó lesz, Gelléri Andor Endre If­júsági szamár és Déry Tibor A fehér pillangó című kitűnő novellájával reprezentál. Végezetül megismételjük: a meghatározott alapelv sze­rinti válogatás egyetlen kötet szűk korlátái között igen ne­héz feladat. Vitázni lehet afö­lött, hogy kit kellett volna még besorolni (például: Cse- hovot) a kötet írói közé, s hogy a bent lévők valóban leg­szebb írásukkal szerepel­nek-e. De ehelyett hadd mond­juk meg: az Édes keserűség így, ahogy megszületett, ma­gas színvonalú, rendkívül él­vezetes és lebilincselő olvas­mány. Az antológia a romániai Kriterien könyvkiadónál je­lent meg (a mi Európa Ki­adónkkal együttműködve), a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársa­ság közös könyvkiadási megál­lapodása keretében. Kiváló fordítók tolmácsolása és mű­vészi illusztrációk teszik még vonzóbbá. B. E. Franz Werfel regényének hősét, dr. Bodenheimot, lehe­tetlen nem azonosítani a szer­zővel. Ha foglalkozása — és sok más körülmény — el is tér az övétől, okossága, humaniz­musa, de mindenekelőtt nagy­szerű megfigyelőképessége, sa jelenségeket, emberi maga­tartásokat teljes mélységében és bonyolultságában elemző érzékenysége feltétlenül az íróé. Ha Ausztria lerohanásá- nak napján Werfel nem is tartózkodott osztrák földön, mégis átélte az azt megelőző, mind sötétebbé váló időszakot: a német fasizmus fenyegető közeledését. A személyes él­mény ereje áttüzel a sorokon. A kismartoni Bodenheim doktor, a köztiszteletben álló ügyvéd, a művelt humanista, az első világháború hős tiszt­je, nem hisz abban, hogy sze­retett hazáját leigázhatja Hit­ler. Bízik az osztrák köztár­saságban, a demokráciában, s méginkább a jogban. (Melles­leg: ez a köztársaság és ez a demokrácia igen sok és igen nagy engedményt tett — jog­talanul — a német tőkének és fasizmusnak.) Ahelyett, hogy megfogadva a baráti tanácsot, imádott kislányával, Cellával és feleségével kimenekülne az országból, aláírásokat gyűjt Habsburg Ottó visszahívására. Mint régi frontharcostársai, ő is a monarchiát, az „objektív uralmi rendszert” tekinti a fa­sizmusnál nagyobb erőnek. Az a nap, amikor Hitler megszál­ló katonái és osztrák zsoldo­sai, a „fehérharisnyások”, le­rohanják Ausztriát — Bécsben éri dr. Bodenheimot. Egyetlen pillanat alatt f -zeomlanak az idejét múlt, monarchikus ál­mok. Werfel döbbenetes erővel mutatja be azt a gyors és kér gyetlen folyamatot, ahogyan a jó családapa, a művelt jor gász, az érző és érzékeny húr manista s hű hazafi, otthontar lan, hazátlan, üldözött s a far siszta suhancok brutális és véres „tréfáinak” tehetetlen áldozata lesz. S mesterien áb­rázolja azokat is, akikkel együtt börtönbe hurcolják: a lét és zenei műveltség magar sából mindenre és mindenkir re közömbös jóindulattal le­tekintő Eszterházy herceget, a becsületes és korlátolt szociál­demokrata Fran- Stichet, Ja-- ques Emanuel Weilt, az ugyan­csak kismartoni származású és művelt nagyiparost, és Fér lix káplánt, a bátor papot, aki a megkínzott és egyetlen óra leforgása alatt hontalanná tett zsidó honfitársait Magyaror­szágra menekítette. Figurái rér vén megmutatja azokat a rér tegeket, politikai csoportosu-. lásokat, amelyek egymástól el-, különülve, s a valóságtól mesr terségesen elszigetelődve ápolr gatták a maguk politikai ábr rándjait és vélt érdekeiket, holott összefogásuk megment-, hette volna Ausztria szobaár ságát és függetlenségét. A regény töredékként lap^ pangott hosszú évekig az író irodalmi hagyatékában. De tői redékként is teljes hatást kelt és maradéktalan élményt nyújt. Nagy erővel sugallja azt a bizonyosságot, hogy a poli- tikai megalkuvás a legnagyobb bűn és árulás a néppel, a har závál szemben. A Gondolat Kiadónál meg* jelent regény jó fordítása Tán- dóri Dezső, a kötés- és borító­terv Kende Frigyes munkája. Barát Endre Pastorale ... Oh, antik karcsúság, szelíd ívek, Márványfiúk s lányok kecses köre, Oh, sűrű ágak, eltiport füvek, Oh formák csöndje, anda gyönyöre Az öröklétnek: hűs pásztormese,.. John Keats; Oda egy görög vázához című költeményének e Tóth Árpád fordította sorai vezetik be azt a remek albu­mot, amelyet most, az ünnepi könyvhétre jelentetett meg a Képzőművészeti Alap Kiadó- vállalata. E költői megfogalmazást a rajz költészete követi: Reich Károlynak, mintegy negyed­száz grafikája, líraian szólva az emberi test harmonikus szépségéről. Corvina-újdonságok Az ünnepi könyvhétre a Corvina Kiadó két reprezentatív kötettel gazda­gította nemrégen megindított sorozatát, amelyben a szovjet szocialista köztársa­ságokat, közelebbről: azok művészeti ér­tékeit mutatja be olvasmányos leírás­ban és oldalnyi, látványos fényképek­kel. A sorozat második köteteként — az Örményország kötet után — most meg­jelent ÜZBEGISZTÁN Gombos Károlynak, a budapesti Ipar­művészeti Múzeum főigazgatóhelyette­sének tanulmányával. Igazat adunk bevezető szavainak, hogy „a legtöbb európai ember számára Üzbegisztán a mesék birodalmába tartozik. Titokzatos városainak említése érdekes története­ket idéz...” Valóban, már csak ezért is szívesen lapozzuk az albumot, amely­ben Gink Károly nagyszerű fénykép- felvételein szinte a közvetlen élmény erejével hatnak a mában továbbélő év­százados üzbég művészet alkotásai. Részletesebben Bokharát, Szamar- kandot és Khivát ismerjük meg ez al­kalommal. Azt a három várost, amely az ország legjellegzetesebb, műemlékek­ben leggazdagabb települése. Neveikhez nagy történelmi emlékek is fűződnek, hiszen Szamarkandban született Timur Lenk, a legismertebb az itteni vezérek közül, Bokharában volt az iszlám tudo­mány egyik központja, s Khivában még a múlt században is monumentális épü­letekkel tisztelegtek a kánságok és emi­rátusok építészei az iszlámnak. Mind­ezekről 'olvashatunk, s mintegy nyomon követhetjük őket az ízléses, gondos ki­állítású kötetben. GRÚZIA a sorozat harmadik darabja, hasonlóan reprezentatívon megkapó album. A „Kincsek, városok, kolostorok” alcímet viseli a Cs. Tompos Erzsébet bemuta­tásában megjelent album. Történeti be­vezetőjéből megismerhetjük e nernke- vésbé különleges, sajátságos országot, amely Európa és Ázsia határán terül el, mítoszt teremtő kultúrát hozva magával már messzi múltból. Az egykori Kol- hisztól és Ibériától, a pártus birodalmon át a hányatott grúz történelemben hosz- szú út vezetett a mai, korszerűen fejlő­dő szovjet Grúziáig. S mindezeknek a koroknak sok-sok érdekes és értékes emléke maradt fenn, mint ahogyan e kötetben is Gink Károly színes és feke­te-fehér felvételei érzékletesen megmu­tatják. Valóságos utazás mindkét könyv — Üzbegisztán és Grúzia is — e szépséges vidék emlékei között, s egyben kelle­mes művészettörténeti ismeretszerzés is. SCENOGRAPHIA HUNGARICA címmel első alkalommal jelenik meg olyan könyv hazánkban, amely a mo­dern magyar díszlet- és jelmeztervezés­ről kíván átfogó képet nyújtani. Több mint száz képet tartalmaz a kötet, dísz­letek és jelmezek úgynevezett előké­peit, azaz festett terveit. Elsősorban ugyanis a színházi szakemberekhez vagy a színház iránt behatóbban érdeklődők­höz kívántak szólni, akiknek ez a meg­oldás szakmai szempontból többet nyújthat, mint akár a műszaki rajz, akár a megvalósított díszletről készített fényképfelvételek. Hadd tegyük egyéb­ként hozzá, hogy ezek a színes tervek ugyanakkor még teljesebb képzőművé­szeti élményt is nyújtanak. A kötet szerkesztői és bevezetőjének, jegyzeteinek írói — Bőgel József és Já­nosa Lajos — természetesen csak egy bizonyos időszakot ölelhettek fel, s így az elmúlt másfél évtized díszlet- és jel­mezterveiről szerezhetünk értesüléseket a fővárosi és a vidéki színházakból. Ez a másfél évtized ugyanis a magyar színházi tervező művészet fellendülésé­nek korszaka, amelyről szakmai körök­ben úgy beszélnek, hogy a magyar szín­házi tervező művészetet képzőművé­szeti színvonalra emelte. 38 díszlet- és jelmez- ezt látszanak alátá­A bemutatott tervező munkái masztani. A maga nemében valóban újdonság- számba menő kötet három nyelyen — magyarul, angolul, franciául — jelent meg, jogosan számítva a várható külföl­di érdeklődésre is. —N J a múlt és a jelen síkján bont­ja ki mondanivalóját monu­mentális regényként, amely valójában — mint címe is jel­zi — az orosz erdő körül bo­nyolódik. Ennek kell új tar­talmat jelentenie a természet és az ember barátságában. Ezért harcol a regény egyik főhőse, Vihrov professzor. Ám a harcban ellenfelek is van­nak, néha nem is tiszta eszkö­zökkel ... A regény ezúttal már har­madik kiadásban jelenik meg (Kass János ízléses borítójá­val, kötéstervével), de bizo­nyára még így is sok új olva­sója lesz, Szőllősy Klára élve­zetes fordításában. Mihail Solohov: FELTÖRT UGAR című regényének e sorozat­beli kiadása már a hatodik Magyarországon, ez is mutat­va e világsikerű mű nagy nép­szerűségét. Ezúttal is Makai Imre plasztikus fordítású bap tarthatjuk kezünkben a mű­vet, amelyről oly elragadtatás­sal írt annak idején Veres Pé­ter, a magyar paraszti élet egyik legkitűnőbb ismerője. „A Solohov képei, hasonlatai nem a paraszti világ és a pa­raszti gondolkodás közhelyei, mint a népieskedő íróknál szokott lenni” — írta egyebek között Veres Péter, s megje­gyezte még hosszabb tanulmá­nyának mintegy konklúziója­ként: „Ha a népi élet mozza­natai írói, költői kifejezést kapnak, mint Arany Jánosnál és íme, Solohovnál, akkor érte el az író a legnagyobb és a legnemesebb célt: úgy emel­kedett fel a világirodalom ma­gaslataira, hogy otthon a falu­Az ünnepi könyvhétre indí­totta meg új sorozatát az Eu­rópa Könyvkiadó. Valójában összegezés ez a sorozat, amely A szovjet irodalom könyvtára elnevezést viseli, hiszen a fél évszázados szovjet irodalom legismertebb művei már több­szöri kiadásban és sokezer példányban jutottak el a ma­gyar olvasókhoz. Mégis hasz­nos és szükséges ez, s bizonyá­ra megfelel majd a kiadó szándékának, miszerint: „A sorozat arra is szolgál, hogy felfrissítse az olvasói alapél­ményeinkhez tartozó régebbi alkotásokat, a forradalom és a polgárháború, a szocialista építés, majd a Honvédő Hábo­rú eseményeit felidéző regé­nyeket, de bemutat számos új­donságot is, hogy a régi és az új benyomások kettős gazdag­ságából rajzolja meg a szovjet irodalom sokszínű képét.” Értesülésünk szerint 15 kö­tetből áll majd a sorozat, amelynek első két kötete je­lent most meg: Solohov: Fel­tört ugar és Leonov: Orosz er­dő című regénye. Ezeket követi majd Gorkij: Artamonovok, Fagyejev: Az ifjú gárda, Fe- gyin: Városok és évek című regényei, Tvardovszkij: Vaszi- lij Tyorkin és Egyre messzebb című elbeszélő költeménye, valamint szovjet drámák, el­beszélések, versantológiák egy- egy kötete. Leonyid Leonov: OROSZ ERDŐ című regénye, amelyet a szer­ző 1950—1953-ban írt, a Nagy Honvédő Háború időszakába visz el, s feszülten izgalmas története emberi jellemek elemzésének, bemutatásának a kerete. A történetben az író

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom