Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-23 / 118. szám

MOHOMUftl A P<EST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM 1973. MÁJUS 23., SZERDA Vecsés, Ezüstkalász Tsz Az idén megvalósítják, amit 797 5-reterveztek Bővítik a gépparkot — A szántóterület ötven százalékán zöldségféle — Partnerek nyolc megyében A vecsési Ezüstkalász Tsz központi irodáján együtt talál­juk a szakvezetést, termelési tanácskozás kellős közepén: épp a gépesítésről tárgyalnak, s arról folyik a vita, ZIL vagy IFA gépet vásároljanak-e? Tömöri Imre gépcsoportve- zető a már meglevő négy IFA- ra hivatkozik: ez a márka már a tsz-ben „tipizálva van”, is­mert és bevált; az áruszállítás országúton, tengelyen olcsó és gyors: IFA pótkocsival 8—10 tonnát lehet a megrendelőhöz eljuttatni úgy, hogy az áru teljesen friss marad. Az érvelés megteszi a ma­gáét: az IFA típusra szavaz­nak. Az Ezüstkalász Tsz az 1972-es gazdasági évben 5 és fél milliót költött a gép­park bővítésére, az 1973-as évben másfél milliót irány­zott elő, de ebben már benne van az öntözőberen­dezés is. A kormányprogramot való­sítják meg, mikor a kertészeti területet növelik. Blaskovits László főagronómus elmondja, hogy már az idei gazdasági évben elérik a középtávú fej­lesztési tervükben 1975-re ki­tűzött célt. Az 1538 hold szán­tóterület 50 százalékán zöld­ségfélét termesztenek. Azon belül az eddigi f50 hold öntö­zéses területet 50 holddal nö­velték, vele a berendezés ará­nyát is, így összesen 200 hol­dat öntöznek a 765 hold zöld­ségtermesztő területből. A kertészeti ág a hagyomá­nyos növényekhez hű maradt. Blaskovits László főagronó­mus fejből sorolja: korai és középkorai káposzta 40, őszi káposzta 160, paradicsom 140, sárgarépa 200, tök Megér! a fáradságot Javító vizsgák helyett Jő néhány hét eltelik még a tanévzáró ünnepélyekig, de a pedagógusok s a tanügy­igazgatás irányítói már a jö­vő évi feladatok sikeres meg­valósításának előkészítésén dolgoznak. A tanulók túlterhelésének mérséklése érdekében, az egyik legfontosabb jövő évi feladat: csökkenteni keU a tananyagot. Erről tanácskoz­tak nemrégen a városháza ta­nácstermében a monori, ceg­lédi, nagykátai járás, Nagy­körös és Cegléd iskolaigazga­tói. A tavalyi párthatározat óta kidolgozott közoktatás-politi­kai intézkedések jelentős része az új tanévben valósul meg az iskolákban. A pótló­foglalkozások. rendszere azon­ban e tanév végén válik ál­talánossá az országban, így nálunk is. Mi a pótlófoglalkozás? Azokkal a tanulókkal, akik egy-egy tantárgyból igen gyengén állnak, órákon és órán kívül sokat foglalkoz­nak a nevelők. Ha június 6-án, az utolsó tanítási na­pon is egy vagy két tantárgy­ból elégtelenre állnak, 11 na­pig, vagyis június 21-ig pót­lófoglalkozáson kell részt venniük az iskolában. Ez azt jelenti, hogy mindennap 2— 3 órán át azzal a tantárggyal foglalkoznak velük a taní­tók, tanárok, amelyből egyéb­ként javítózniuk kellene. Ha a 11 napi szorgalmas tanulás után a tanuló eleget tud ten­ni az elégséges követelmény- szintnek. au gusztusban nem kell javítóznia. Természetesen az elmélyült munkát nem elég június 9-én elkezdeni, hanem már most. az ismétlések megkezdésekor hozzá kell látni. A fáradságot megéri, mert becsületes, szor­galmas munkával a gyengébb tanulók is elérik, hogy nyu­godtan pihenhetnek nyáron, nem kell mindig az augusz­tusi javítóvizsgára gondol­niuk. Papírból, fából, fémből, műanyagból Megkönnyíti a tanítást, a tanulást Szemléltető eszközök kiállítása a monori Ady Endre úti iskolában Léber János és Váhl Rezső, az Ady Endre úti iskola két nevelője, látványos kiállítást készít elő, melyet az úttörő­avatás napján, május 26-án nyitnak meg az iskola úttörő­szobáiban, s naponta 8-tól 15 óráig tekinthető meg, egy hé­ten át Meglepve és csodálkozva néztük azt a rengeteg szemlél­tető eszközt, melyet a két ne­velő irányításával állítottak össze a gyerekek a szakköri foglalkozásokon. Alig hihető, hogy papírból, fából, fémből, műanyagból ilyen kitűnő dol­gokat lehet készíteni, szinte fillérekért Igaz, így, elkészítve, az ok­tatás szempontjából már igen magasra értékelhető tárgyak ezek, hisz a jövő esztendőben mintegy 40 történelmi szem­léltető eszköz segítségével sa­játíthatják el a diákok az ál­talános iskola történelmi anyagát. Megtalálható itt a viking gályától, Gutenberg könyvnyomtató présétől kezd­ve, a török lófarkas zászlóig, Lenin páncélautójáig, az ókor­tól napjainkig, sok minden. Mint Léber János elmondta, céljuk az volt, hogy ne csak síkon, de térben is láthassák, érzékelhessék az iskolások az elmúlt idők tárgyait, s ami a legfontosabb: nehéz ezrek he­lyett, alig néhány száz fo­rintért. Minden kis tárgy mé- reta'rányos, minden darab mellé arányosan kicsinyített eszközt állítanak. A szervezők nem elégedhet­tek meg ennyivel. Örömmel és büszkén mondják, s meg is mutatják, hogy a történelmi kabinet részére készített tár­gyakon kívül helytörténeti adalékokat is gyűjtöttek. Tár­gyi és írásos anyagok az el­múlt századokból, háztartási eszközök, fegyverek, könyvek, levelek, ipari termékek, me­zőgazdasági eszközök állnak rendelkezésükre, melyeket szintén a kiállításon mutat­nak be. Rezignáltan jegyzik meg: ha Monornak lenne mú­zeuma, mi mindent össze le­hetne gyűjteni! Váhl Rezső, akinek hobbyja a bélyeggyűjtés, s a gyerekek között is sikerrel terjeszti e szép és nemes szórakozást, a bélyeget szemléltető eszköz­nek is tekinti. Egészen újszerű óravázlatokat mutat. Bélye­gekkel illusztráltak, szemléle­tesek, könnyen áttekinthetők ezek a vázlatok. Ha a gyerek kezébe veszi, a teljes óra anyagát áttekintheti bélyeg­képeken. Feltétlen nagy hatá­sú. Dózsától napjainkig sike­rült ilyen vázlatokat összeál­lítani, s Ismét gondolnunk kell a forintra: igazán sokkal olcsóbb, mint filmeket, képe­ket vásárolni. Hasznos is, mert a gyerekek is könnyen hozzájutnak, s a szülők is tud­ják, hogy igen hasznos a bé­lyeggyűjtés. Az újszerű sok óravázlat lesz a kiállítás har­madik része, egybekötve a gyerekek önálló bélyegkiállí­tásával, melyet ők maguk ál­lítanak össze, különböző téma­körökből. A negyedik rész pedig az évi csapatakció legsikeresebb, legszínesebb anyagainak be­mutatása lesz. Jó lenne, ha nagyon sokan megnéznék a kiállítást, ha Monor minden iskolájából, és a járásból is felkeresnék mi­nél többen. Gulyás László Boldog zsákcipelők A monori vásár FEJLŐDŐBEN A CSAPAT Maglód: remények - pontokban — Még öt pontot kell sze­reznünk ahhoz, hogy biztosít­suk a csapat bentmaradását a megyei I. osztályban — fejte­geti a lehetőséget Kertész Ká­roly, az egyesület elnöke. — Háromszor játszik idegenben és ugyancsak háromszor itthon a község labdarúgócsapata. Idegenből Budaörs, Pomáz és Pilis ellen 2—3 pontot számo­lunk, míg idehaza Perbál, Űj- hartyán és Gödöllő ellen né­gyet. Bizakodhatunk, hiszen a csapatnak most megy a játék. A legutóbbi hat fordulóban 8 pontot szerzett úgy, hogy ide­genből éppen a felét. — Az elmúlt évben Maglód sokkal jobban szerepelt. Az idén már kiesési gondjai van­nak. Mi a hullámzás oka? — Egy-két kulcsember kivá­lása nagyon megérezhető a csapat összjátékában. A kö­zéphátvéd Rakita bevonult ka­tonának, rögtön meggyengült a védelem. Füleki és Horváth, a két gólképes csatár megsé­rült, hosszabb idő óta nincs, aki a gólokat rúgja. De hama­rosan rendeződnek soraink, és remélem, sikerül jó hajrát ki­vágnunk. — A legközelebbi cél tehát a bentmaradás. A számítások szerint ez sikerül is. De a jö­vőben előbbre kellene lép­niük. — Megerősítjük a közvetlen utánpótlást, azaz az ifjúsági csapatot és a második gárdát, amely most a járási bajnok­ságban küzd. A tárgyi feltéte­leket is biztosítjuk. Még az idén tető alá kerül a klubszék­ház, így jövőre már lesz hol fogadnunk az ellenfeleit. — A kiesők milyen csapatok közül kerülnek ki? — Jósolni nem akarok, le­hetnek még váratlan eredmé­nyek is. Ha az NB III-ból ki­esik két Pest megyei csapat, Vecsés és Pilisvörösvár, na­gyon erős mezőny indul 1973 őszén az új bajnokságban. Pesti Imre Ma temetik Bajkai Istvánt Hosszú évekig játszott mo­nori színekben mint kapus, s nemegyszer a labdarúgó­csapat legjobbja volt. Néhány éve megromlott egészségi ál­lapota, s leszázalékolták. A szíve egyre gyengébben mű­ködött, s most 52 éves korá­ban elhunyt. Temetése ma, május 23-án lesz a monori temetőben. ★ Nemrég találkoztam vele a monori sportpályán. Ott volt a labdarúgócsapat minden helybeli mérkőzésén. Néhány évvel ezelőtt még vállalta maga is a játékot az öregfiúk csapatában. Bajkai István közéleti em­ber volt. Több éves tanács­tagsága idején a közösségért, az emberekért dolgozott. Sze­rették őt barátai, ismerősei, közvetlenségéért, egyszerű­ségéért. Emléke, neve, munkássá­gának eredménye tovább él. (gér) Kétfelé áramlott a tömeg aznap hajnalbom Monoron: az állomásra, hogy a BNV-re in­duljon, s az állomástól, hogy ott legyen a még mindig híres­neves moüori vásáron. Ugrat­ták is egymást a kétfelé tartó ismerősök, hogy az jár jobban, aki a BNV-re megy, mert az a nézelődőknek csak a nevé­ben vásár, venni ott nemigen lehet. Annál inkább lehetett a mo­nori vásáron. Papagájt, hasz­nált autót, malacot, zoknit, olasz pulóvert és Ben Quickct tükrön, Ben Quieket fésűn, pénztárcán... A vásárban Ben Quick volt a sztár. Jókora nyüzsgő forgatag lep­te el a vásárteret, határozott startpontot kellett választani, hogy az ember nagyjából meg­szabja sétájának irányát. Én a tavalyit választottam: elindultam a rét széléről, ahol egy liliomos-tükrös, libazöld rekamié állt magakelletően, egy tükrökkel bélelt, cirádás konyhaszekrény mellett. (Még a vásár végén is. Nem vette, nem vitte senki.) Valahogy nem volt keletjük a használt ruháknak sem, pe­dig szép sorjában rakták ki a ponyvára őket, és elemes „töl­csérből” harsogta a hang a fülekbe: — Ma soha nem látott, ol­csó vásár van itt! Egy zakó száz forint, egy ing ötven fo­rint! Az ingeken, 'keresztben, kék betűs PATYOLAT felírás. Ki tudja, talán a Fékonpress job­ban tetszik az embereknek ma­napság: nem tolongtak az öt- venforintos ingekért. Cipők tömege sorakozott a füvön — egy egész soron. Ti­zenöt cipészmester hozta ké­szítményeit. Az idén fatalpú klumpákkal is frissítették az árukészletet, meg bútorkárpit- fejű papucsokkal. A kötődések is kivonultak, annyi pulóverrel, hogy Monor minden lakójára jutott volna egy-egy. És volt még párna, tíz forintért, fakanál kettőért, élvédővel ellátott poroló, üst­ház ... Minden. A használt autók vásárán csak eladót és kocsit lehetett látni, vevőt nemigen. A tulaj­donosok főttek a melegben, és szomorkodtak: várták a sze­rencsét. Malacok sitxilkodtak a köze­lükben, drága malacok, hat­hetesek. ezerkétszázért, alig na­gyobbak kétezerért, de csattog­tak a tenyerek, alkudtak a fe­lek, s boldog zsákcipelők igye­keztek a csomagtartókba gyö­möszölni most vásárolt jószá­gaikat ... Ez a rész volt a leg­forgalmasabb egész délelőtt. Aztán mindennek vége lett. Az árusok összecsomagolták a maradékot, a vevők hazaszál­lingóztak. Csak a pecsenyesü­tők és borkimérők környékén nem akart abbamaradni a nyüzsgés, mint ahogy ez már lenni szokott, (k. zs.) Trócsányi Anikó leivételei 1 ü hízó marha es 160 sértés most a legfőbb gond, szemes takar­mány, széna is, szalma is kell nekik jócskán. Beszámolnak eredményeik­ről az üzletkötők is. Járják az országot, nyolc megye FŰ­SZERT vállalatával kötöttek már szerződést, de partner a ZÖLDÉRT is. Több konzervgyár, Kecs­kemét, Győr, Szeged, Bu­dapest és a székesfehérvá­ri hűtőipar is vár a vecsési határ termésére, amelynek jó része ma még csak gyenge palánta. De az Ezüstkalász Tsz, korszerű agro­technikájának s a szorgalmas tagság hozzáértő munkájának eredményeként, ha az időjárás nem szól közbe, nemsokára út­nak indíthatja az áruval meg­rakott IFA pótkocsis szállító­kat. Fekete Gizella MŰSOR MOZIK Maglód: A 22-es csapdája. Nyáregyháza: A jövő emlékei. Vecsés: Ljubov Jarovaja. 125, paprika, dinnye, uborka, | zeller 60 holdnyi területre ke­rül, korai burgonyából 40 hol- j dat ültettek el. Szabó Pál agrármérnök ve- szí át a szót, ismét visszaka- nyarítja a témát a gépekhez: — Az egyre nagyobb termés­átlag elérésére és a kézierő he­lyettesítésére szükségessé vált, hogy nagy teljesítményű erő- és munkagépeket állítsunk munkába. A talajelőkészítést úgy akarjuk végezni, mint a bolgárkertészek: aprőmor- zsás kerti földet előállíta­ni, amibe már csak a pa­lántát kell elrakni. A tsz gépparkjának értéke már eddig is megközelíti a 8 millió forintot. Szívesen emle­getik a D 4 K—B gumikere­kű, nehéz univerzál traktort, amely nagy teljesítményű ta­lajművelő gép: már kettőt vá­sároltak, illetve dolgoztatnak. A kettő 600 ezer forint értékű és a tartozékuk legalább 150 ezer forintot ér. „De értékét meghaladja” — vélekedik róla Lenkei János növénytermesz­tési brigádvezető épp úgy, mint az értekezlet valamennyi részt­vevője. Nincs is elmaradás sehol. Az 1538 hold összes szántó másik felében a 773 hold kenyérgabona, 240 rozs, takarmánygabona, 73 hold őszi árpa talán még soha nem volt olyan szép, mint az idén. A 240 hold kukorica már ígé­retesen „sorol”, a 100 hold lu­cerna meg már kasza alá ke­rül. Silókukorica is 120 hold ■ lesz. Elégedett is Bitskei József főállattenyésztő, mert, mint : mondja, 190 növendéküsző, 20

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom