Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-23 / 118. szám

4 1973. MÁJUS 23., SZERDA "k/CMop UTKÖZBEN Pest megyei kiállítások Gazdag kulturális progra­mot ígér az idei nyár szerte Pest megyében. Színház és muzsika, irodalom és képző­művészet egyaránt helyet ka­pott a műsorokban, így aztán ki-ki megtalálhatja azt, ami őt a leginkább érdekli. A Nagykőrösi i^ár sokszínű programja lyiár meg­kezdődött. Ennek veretében nyitották meg a közelmúltban Pálfy Gusztáv szobrászmű- véfiz tárlatát, amelyet még há­rom kiállítás követ. Június 2-án Péczeli Margit festőmű­vész, június 23-án Molnár Elek keramikus, július 14-én pedig Miklosovits László grafikus és M. Orbán Edit iparművész munkáit tekinthetik meg az érdeklődők a művelődési köz­pont kiállítási termében. Már a mostani hét vége is több érdekes kulturális ese­ményt ígér. Szombaton a ceg­lédi járás iskoláinak énekka­ri találkozójával kezdődik az Abonyi napok rendezvénysorozata, amely­nek programjában helytörté­neti kutatók tanácskozása, fia­talok fóruma, néptánc- és népzenei találkozó egyaránt szerepel. Ugyancsak szomba­ton rendezik meg az idén első ízben a zebegényi zenés hétvégét. A kétnapos program házigaz­dája ezúttal is Czigány György, a rádió népszerű riportere, közreműködői pedig: Lukács Margit, Lurkó Katalin, Mezei András, Káté László és a Ko- dály-vonósnégyes. S a hét vé­ge még egy zenei csemegét tartogat: Tápiószelén, a Blas- kovich Múzeum parkjában a Postás szimfonikus zenekar Vasadi Balogh Lajos vezény­letével. a János vitéz zenei keresztmetszetét mutatja be. Június hónap első jelentős kulturális eseményére máso- dikán-harmadikán kerül sor: a Vácott rendezendő Dunaka­nyar dalostalálkozóra. Június 3-án kezdődik a Ráckevei-Duna-program Vivaldi-hangversennyel, majd- pedig Sinkovits Imre előadói estjével. Június 4—5-én ren­dezik meg a ráckevei helytör­téneti napokat, 10-én Kodály- emlékestet tartanak, míg a hónap végén, 24—25-én, vízi- revűt rendeznek a Dunán. A Pili.skapu-napok június 10-én kezdődnek Po- mázon. Ankét a Pilis termé­szetvédelmi feladatairól, cam­ping- és hétvégiház-kiállítás, turistaszakosztályok vetélke­dője, tájékozódási futóverseny szerepel a többi között a prog­ramban. Ekkor alakul meg a pomázi természetbarátok klub­ja is. Olvasótábor nyílik június 17-én Piliscsa- bán. Érden háromnapos kis VIT-et rendeznek június 22- től 24-ig. Június 23-án ün­nepli fennállásának kilenc­venedik évfordulóját a nagy­kőrösi énekkar. Dunabogdány lesz a színhelye június 24-én a járási nemzetiségi találko­zónak. S végül június 30-án két hangversenyre is sor ke­rül. Nagymaroson a szövetke­zeti kórusok lépnek dobogó­ra, Visegrádon pedig a Palo­ta-teraszon a Postás szimfo­nikus zenekar Erkel Ferenc Bánk bánjának muzsikáját mutatja be. A július legrangosabb me­gyei eseményének a szentend­rei nyár programja, s azon belül a Teátrum bemutatója ígérkezik. A veresegyházi mű­velődési központban július 7— 8-án rendezik meg a Váci Mihály-szavalóversenyt, valamint az irodalmi színpa­dok és ifjúsági klubok talál­kozóját. Vácrátóton, a bota­nikus kertben a gyári filhar­monikusok adnak hangver­senyt július 14-én Július 21- én nyílik Nagymaroson a Du­nakanyar nyári tárlat. A júliu­si programot a 28-án kezdődő VI. kiskunsági pásztor- és lovasnapok zárják Apajpusztán. Az augusztus hangverse­nyekkel kezdődik. Visegrádon ismét a Postás szimfonikus ze­nekar lép dobogóra 9-én. Két nappal később a váerátóti bo­tanikus kertben Ferencsik Já­nos vezényli az Állami Hang­versenyzenekar Mozart-est- jét. Augusztus 18—20 között a megye három tájegységén rendeznek kulturális napokat. A zsámbéki programban ének­karok és Röpülj páva körök hangversenye, valamint iro­dalmi színpadok bemutatója szerepel. A szobi napok leg­főbb programja a határ menti találkozó lesz A Galga-menti szövetkezeti napokat ezúttal Ikladon és Domonyban ren­dezik. Az augusztus utolsó, egyben legjelentősebb rendezvénye a már hagyományos országos visegrádi színjátszó napok kétnapos programja lesz 25 —26-án. Harminc nevezett együttesből választják majd ki azt a tízet, amely ezen a két napon pódiumra lép. Eddig két biztos résztvevője van a ta­lálkozónak : a Mátyás-kupa védője, a zalaegerszegi együt­tes, valamint a monori gim­názium irodalmi színpada, amely tavaly Visegród külön- díját nyerte el. Az idei nyár tehát nagyon gazdagnak ígérkezik. S bár messze még az ősz: az is sok­színűnek ígérkezik. Strauss- est a tápiógyörgyei szociális otthon parkjában. A megye legjobb Röpülj páva köreinek bemutatója Üjhartyánban. Sa két, már hagyományosnak számító rendezvénysorozat: a Fóti és a Ceglédi ősz zárja majd az idei szabadtéri programo­kat. Prukner Pál Levél a könyvről Tárlat Vácott és Nagykőrösön 1973-ban az ünnepi könyv­hétnek — a magyar könyv­nyomtatás 500. évfordulója tiszteletére — a szokásosnál is gazdagabb programja lesz. Író- olvasó találkozók gyárakban, könyvtárakban, iskolákban és ifjúsági klubokban, dedikálá­sok könyvesboltokban és könyvsátraknál, rendhagyó irodalmi órák, könyvprémie- rek. Szavalóversenyek, ván­dorló irodalmi műsorok, isko­lások vetélkedői Petőfiről, a könyv történetéről és Buda­pest 100 évéről — színesítik a könyvhét eseményeit. Üj könyvsátrak állnak majd a főváros számos külső kerü­letében is, valamint a tavalyi­nál több vidéki városban. „A magyar könyv 500 éve” címmel vándorkiállítás készül, amely Budapesten, vidéki vá­rosainkban és külföldön a ma­gyar intézetekben kerül a kö­zönség elé. „A könyv útja a kézirattól a nyomdáig” című kiállítás Vácott és Nagykőrö­sön lesz látható Pest megye és a megyei múzeumok igaz­gatóságának közös rendezésé­ben. A nyomdászat 500 évéről a főváros III. és XI. kerületében, a „Szép könyvek”-ről számos városban és budapesti kerület­ben lesz kiállítás. Vidéken is számos kezdemé­nyezés népszerűsíti a könyv­hetet. A Pest megyei Tanács például „Levél a könyvről" című irodalmi előadássorozatot szervez 19 járási, illetve köz­ségi könyvtárban. Nemzetközi népzenei kon­ferencia nyílt kedden Bala­tonalmádiban, a Magyar Tu­dományos Akadémia népze­nei kutatócsoportjának ren­dezésében. A hazai szakem­berek mellett 14 országból több mint 60 kutató érkezett Megélénkült az élet a Pest megyei kiállítótermekben. Ér­deklődés kíséri Pálfy Gusztáv kisplasztikáit Nagykőrösön, Vidéky Brigitta szentendrei tárlatát. Vácott Baska József festmé­nyeinek bemutatására készü­lődnek — Vadas József az Élet és Irodalomban elemzi Gerlóczy Sári Nagykátán kiál­lított olajképeit. Jelentékeny előrehaladást ért el a grafika műfajában MIKLOSOVITS LÁSZLÓ a ceglédi Kossuth Lajos Mú­zeumban látható tusrajzai és xerografikái szerint is, melyek eszmeileg és formailag egy­aránt meggyőzőek. A gondo­lati elményülést azonos in­tenzitású képi ötletek rögzítik. E párhuzamosság bátor hang­vétellel bővül, Dózsa fejét al- bertirsai kopjafákkal társítja, s Nagy István emléklapjának rajzi összegezésében a folya­matot vizsgálja, a festői múlt­ból kibontakozó távlatot, nap­jaink teendőjét. Elmélyül a társadalom és a természet tör­vényeiben, minden alapvető életközpont felderítésére tö­rekszik. Képi vizsgálódása sokirányú, Sobri Jóska törté­nete, özvegyek bánata, sérült madár vergődése, életfa, űrha­józás és a szmog problémakö­re lüktet vonalhálózatában. Képzelete és intellektusa ha­sonló erejű, a világ épülésének jó energiáit tartalmazza, mű­vészete hozzájárulás a Kondor utáni korszak új grafikai nyelvj árasához. a rangos konferenciára, ame­lyet Brünn és Stockholm után első ízben rendeztek meg hazánkban. A hatnapos konferencia központi témája: a népi hangszerekkel és a hangszeres zené történetével kapcsolatos kutatások. A dunáharaszti művelődési házban bemutatkozó SZACSVAY IMRE problémája éppen abból adó­dik,, hogy az iparművészet több műfaj változatával fog­lalkozik, s ez minőségingado­zást eredményez. A jó szándék elvitathatatlan, fotóinak nagy része kifogástalan, akár má­szó fcsigát vagy a zsámbéki romok monumentalitását rög­zíti. ízlésesek megrendelésre készült naptárad, mindazon munkák, melyekben az alkal­mazott grafika változatait hangolja tárgyakká. A művé­szi előrehaladáshoz azonban számára elengedhetetlen, hogy a mindenes-szerepkört befe­jezve, a képzőművészet általa választott egyik ágában mé­lyüljön el. Ügy véljük, hogy szabadtériszínpad-terve a dunaharaszti hősök ligetében nem megvaló­sítható, hiszen a hely maga tiltakozik efféle ötlet ellen, amelyet 'a benne felépült ke­nyérbolt építészeti tapintatlan­sága is igazol. LEDNICZKY GYULA az akvarell megszállottja. Is­meri képességeinek határait, s ezért csak arra vállalkozik, amit birtokol. A ráckevei An­gyali-sziget vízi öbleiről, csó­nakjainak, nádasainak, fel­hőzetének évszakköntöséről készített lelkiismeretes festői leltárt. Az Ady Endre gimná­ziumban kiállított művek íz­lésformáló erővel hatnak a tanulókra, és a betoppanó ide­genekre, melyet a vendég­könyv elismerő szavai jelez­nek. SOÓKY ANDRÁS tárlatát ugyancsak Ráckevén nyitották meg, a gimnázium­ban, amelynek levelező hallga­tója. Szemmel láthatóan izgat­ják a konstruktivista eszmé­nyek, elsősorban Barcsay mű­vészete. Az a jó, hogy érződik: a most születő képi kifejezés­sel önmagát is keresi. Losonci Miklós Nemzetközi népzenei konferencia Harmadik Magyar film Irta: Bacsó Péter és Zimre Péter Rendezte: BACSÓ PÉTER Jakus szerepében: AVÁlR ISTVÁN További szerepekben: Kassai Ilona Bodor Tibor Madaras József Molnár Piroska Macza Aliz BEMUTATJUK május 24-27: SZENTENDRE 28-30: GÖDÖLLŐ 31- 3: NAGYKÖRÖS június: 4— 6: CEGLÉD 7-10: VECSÉS 11-12: SZIGETSZENTMIKLÓS 14-16: MONOR 17-19: ABONY BACSÓ PÉTER MONDJA FILMJÉRŐL: „Jakus vezérigazgatóként hamis illúziókkal telí­tődött, a valóságtól eltérő képet alkotott magának a „lent" «^lő emberekről, de ugyanakkor a mun­kásoknak sem volt reális képük róla. Szeretném a filmmel bizonyítani, hogy a mindennapjaink­ban előforduló hibák forrása kétoldalú.” A FŐHŐSRŐL A SZÍNÉSZ - AVAR ISTVÁN ........aki egyszer már olyan „fent” volt, mint Jakus, azt már a munkások is nehezen fogadják vissza maguk közé, mert nem tudják elhinni, hogy valaki önként vállal ilyesmit. Az ilyen em­bernek mindig lebukott szaga van, megbízhatat­lannak tűnik munkatársai szemében. Jakus pedig se nem bukott, se nem megbízhatatlan — csupán úgy érezte, hogy problémáit csak azzal tudja megoldani, ha ismét pákát vesz a kezébe. Pedig az élet bonyolult konfliktusai elől nem menekül­het: munkásként is vállalnia kell önmagát." RÉSZLETEK A FILM FORGATÓKÖNYVÉBŐL: Én csak azt mondom — türtőzteti magát Jakus — hogy nagyon könnyű tépni az ember száját, de keményebb dolog belekóstolni abba, hogy fele­lősség, Átélni egyszer a döntés kínját, amikor száz és száz ember sorsa függ egy elhatározástól, és ugyanakkor érezni azt, hogy a döntéshez is meg van kötve a keze; vergődik, viaskodik felfelé és lefelé, munka bérkeret, tervszámok, szabad az ember és mégsem szabad, önálló, de számolnia kell egy sereg rajta kívül álló erővel.” nekifutás „— Arról van szó, hogy a Guszti bácsinak nyug­díjba kell menni. Magára gondoltunk, mint rész­legvezetőre. I — ... Én megfogadtam, hogy ebben a nagy büdös életben el nem szegődök vezetőnek és ehhez tar­tom magam. Jakus kínban van. — Dehát nem érti, Rúzsa elvtárs, én nagyon jól érzem magam ezek között az emberek között. És én már nem akarok több gondot a vállamra ven­ni, mint a magamét. — Dehát ez úgysem sikerül. Jakus elvtárs. Maga nem olyan ember. Az ember nem tud más lenni, mint amilyen ...” (x> i I i I FELKÉSZÜLÉS A NYÁRRA Az Abonyi napoktól a Fóti őszig

Next

/
Oldalképek
Tartalom