Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-23 / 118. szám
"%/6'rFfip ins. MÄJÜS 23., SZERDA Sajátos körülmények — sajátos módszerek IFJAK A MEZŐGAZDASÁGBAN AZ IFJÚSÁGI RÉTEGEK sajátosak, más a munkásfiatalok életmódja, értékrendje, magatartásformája, aktivitása, érdeklődése, mint például a mezőgazdaságban dolgozóké. Különösen nagy a változás falun, elsősorban a tulajdonviszonyok átalakulása, a gyorsuló társadalmi átré- tegződés miatt. Megszűnőben vannak a vagyoni, vallási, származási alapon kialakult ellentmondások, ugyanakkor új ellentétek is születnek, például: szakképzettek és képesítés nélküliek, állandó és időszaki dolgozók, „gya- log”-munkások és géppel tevékenykedők közötti különbségek folytán. Az egyes ifjúsági rétegek sajátosságait minden nevelőmunkában figyelembe kell venni, ezért a KISZ-munka módszereit is ezek a sajátosságok határozzák meg. KÜLÖNÖSEN ÉRVÉNYES ez a gondolat azokra a területekre, amelyeken az ifjúsági rétegek sajátosan élnek egymás mellett, különböző objektív körülmények igazgatják a viszonyokat, az életmódot, az értékrendet. Amo- nori járás ilyen bonyolult struktúra foglalata. Miért? Egyik oka, hogy ezt a területet sem kerülte el a gazdasági szerkezetváltozás: 1950 óta megduplázódott az iparban dolgozók száma, mintegy 35 százalékkal kevesebben tevékenykednek a mezőgazdaságban. Másik oka, hogy a járás sajátos fekvéséből adódóan a faluban lakó, de attól távol dolgozó, illetve tanuló fiatalok számához viszonyítva nagyon kevés a helyi mezőgazdasági üzemekben munkálkodó ifjú. Ebből az következik, hogy a járás fiataljai többségének egyre gyengül a faluval való. kapcsolata, ugyanakkor kb. 800 mezőgazdaságban dolgozó ifjú tesz a legtöbbet településéért. Az ifjúsági mozgalomnak ekkora erőre figyelnie kell, sajátos módszerekkel szükséges hatni e réteg tagjaira. A KISZ-SZER VEZETEK vajon mennyiben tesznek eleget e feladatuknak? Vizsgáljuk részletesen a munka különböző területeit. Politikai munka: a járás fiataljai aktívan kivették részüket az elmúlt időszak jeles eseményeinek megünnepléséből és ezek szervezéséből. Évek óta kiemelkedő szerepet tölt be a nevelési folyamatban a gyömrői ifjúsági találkozó, amelyet az adott év legjelentősebb társadalmi-politikai eseményének szellemében rendeztek meg. E célok megvalósításáért a legtöbbet a Monori Állami Gazdaság, a MEZŐGÉP, a pilisi Üj Élet és a gombai termelőszövetkezet KISZ-alapszervezetei tettek, Tömegpolitikai rendezvényeik úi formája az ifjúsági fórum. Ezeket a KlSZ-szerve- , zetek a járási KISZ-bizottsás irányításával szervezik. A POLITIKAI MUNKA része az oktatás. Legtöbben a mezőgazdaságban dolgozók közül tanulnak, 29 körben öt- százheten. Az oktatás szervezésénél azonban továbbra is gondot okoz, hogy a tsz-ek- ben kevés a fiatal és az ő szabad idejüknek az összehangolása sem könnyű feladat. A politikai munka, az oktatás eredménye tükröződik a fiatalok aktivitásában, s erre is könnyű példát találni a monori járásban: az elmúlt két évben a mezőgazdasági alapszervezetek 40 kommunista műszakot tartottak a szolidaritás gondolata jegyében, s mintegy 20 ezer forintot fizettek be a vietnami számlára. Ugyanígy a gazdasági tevékenységben is a politikai munka kamatozik: a nagyobb akciók mellett számos helyi feladat megoldását kezdeményezték és segítettek az alapszervezetek. a Monori Állami Gazdaságban az almaszedésben, Pilisen a kukoricatörésben, Gombán a gyümölGazdaságban, a MEZŐGÉP- nél bérezési, az üllői, a men- dei tsz-ben továbbtanulási, a pilisi Üj Élet Tsz-ben túlmunka problémákban. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok is érezhetik hát, hogy a KISZ érdekeik védelmére is hivatott. A monori járásban 792 KISZ-korú fiatal dolgozik a mezőgazdaságban. A községek életében sajátos e fiatalok szerepe. Ezért az ifjúsági mozgalomnak is megfelelő módszerekkel kell e fiatalok társadalmi aktivitását felkelteni: az ifjak és a társadalom közös érdekében. F. P OT NAP AZ NDK-BAN A VIT-re készül testvérmegyénk ifjúsága A Szabad Német Ifjúság — az FDJ — Suhl megyei bizottságának meghívására öt napot tartózkodott türingiai testvérmegyénkben a Pest megyei KISZ-es küldöttség. A delegáció — amelynek vezetője Fodor László, a KISZ Pest megyei bizottságának első titkára volt, tagjai pedig 'Arpási Zoltán, a KISZ Pest ‘megyei Bizottságának titkára, Hárfa Júlia, a Pest megyei ■úttörőelnökség munkatársa, ‘Bakos Zoltánná, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi gyárának KISZ-csúcs- titkára és Bagi Gábor, a Dunai Kőolajipari Vállalat KISZ-védnökségi felelőse — a X. Világifjúsági Találkozó előkészületeit, a nagy esemény tiszteletére tett munkafelajánlások eddigi eredményeit, s a VIT-vetélkedők tapasztalatait tanulmányozta Suhl megyében. aA lentin-awnorikai hőt előtt Kubai békedelegáció látogatott Pest megyébe A kubai delegáció a Pest megyei pártbizottságon (balról jobbra) Conrado Valdivia, Martinez Morell, a tolmács és Santiago Frayle. A béke- és barátsági hónap keretében, az Országos Béketanács vendégeként hazánkban tartózkodó kubai békedelegáció tegnap délután Pest megyébe látogatott. A vendégeket: Santiago Fray lét, a Kubai Béketanács főtitkárát, a delegáció vezetőjét, Conrado Valdiviát, a Kubai Béketanács titkárát, a titkárság tagját és Martinez Mo- rellt, a Kubai Béketanács titkárságának tagját a Pest megyei pártbizottság székházában fogadta Barinkat Oszkár- né, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára. A találkozón jelen volt dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, az Országos Béketanács alelnöke és Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára is. A baráti beszélgetés keretében Santiago Frayle beszámolt a' kubai békemozgalom eredményeiről és a latin-amerikai népek függetlenségéért vívott harcáról. Barinkai Osz- kárné és dr. Mondok Pál Pest megye politikai, társadalmi és gazdasági életéről adott tájékoztatót. A Hazafias Népfront munkájáról Kovács Antalné beszélt, kiemelve a népfront erőfeszítéseit a béke fenntartásáért, a népek közötti barátság erősítéséért vívott világméretű küzdelemben. Ezt követően a kubai delegáció Szentendrére látogatott. Megtekintették a város nevezetességeit. A tegnapi Pest megyei látogatás mintegy előeseménye volt a ma kezdődő latin-amerikai hétnek. BUDAPEST Nemzetközi szakszervezeti tanácskozás Budapest szervezett dolgozói, a magyar főváros szak- szervezeti mozgalma és a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa nevében Mikes József, az SZBT elnöke üdvözölte az európai szocialista országok fővárosaiból érkezett szak- szervezeti vezetők keddi, a SZOT-székházban összeült értekezletét. Magyar kezdeményezésre első ízben került sor ilyen tanácskozásra, amelynek napirendjén a fővárosi szakszervezeti szervek üzemen kívüli érdekvédelmi, területpolitikai tevékenységének tapasztalatai; a fővárosi tanácsokkal való együttműködés tartalma és módszerei; s az érintett szakszervezeti szervek nemzetközi kapcsolatainak továbbfejlesztése szerepel. A tanácskozás részvevői abból indultak ki, hogy a lakó- területi élet sok kérdésben ösz- szefügg a dolgozók érdekvédelmével, számos tényező: a szolgáltatások, a közlekedés, a szociális és a kulturális ellátás stb. helyzete nem választható el a szakszervezetek területi tevékenységétől. E kérdéseket taglalta vitaindító előadásában Panduro- vits József, az SZBT vezető titkára, a magyar delegáció vezetője is. Munkásélet Esztergályos Dunakeszin a Járműjavítóban IXí létforma sokféle Összetevő foglalata, tükörképe. Az életmód jelzi, hogy milyen az ember munkája, mekkora a tudása, a műveltsége, milyen az értékrendje, hogyan keres és talál kapcsolatokat, mek- k?ía ? Á??,bad, ld<!!c’ mi,yen a gondolkozása. Az életmódból, ennek változásából sok mindenre lehet következtetni- Egy-egy osztály, réteg VH^atllkrozl tagjainak társadalmi állapotát. Ezért érdemes mert sok oljan változás is megcsülan benne, amely egyébként nehezen lenne felfedezhető.) a kezdet kezdetén a vállalat kertészetében tevékenykedett, aztán a konyhára került, ötvenhat óta a villanyszerelőműhelyben betanított munkás, a kocsikat világító dinamókat szereli, javítja. I Rafia Istvánnak hívnak, | Diósjenőn születtem. Nagyapámnak egész kevés földje volt, napszámból élt. Édesapám más lett: a váci öntödében a malomban dolgozott, itt őrölték a mintának való homokot. Mi volt a különbség apám és nagyapám élete között? Nagyapám csak a szű- kebb környezetében dolgozott, apám kezdetben az erdőbe járt, fát vágott, aztán elment egy városba, mert az öntöde biztosabb kenyeret adott, míg nagyapám alkalmi munkából tengődött. Mint gyerek emlékszem nagyapámra, tizenkét éves voltam, amikor meghalt. Nagyapám háza hosszúkás, zsúptetejű volt. Egy földes szobában éltünk heten, az öregszülők, szüleim és a gyerekek. A konyhánk nyitott kéményű volt, télen nem kellett füstölő, a sonkát, a kolbászt ide akasztottuk. Nagyapámnak sok munkát adott a két hold, meg az alkalmi kaszálás, kapálás. Elég gyakran vasárnap is dolgozott. Ügy szóródott szét a család, hogy 1951-ben meghalt az édesanyám. 1950-ben a nővérem férjhez ment, telket vásároltak, építettek. 1951-ben jöttem a MÁV Dunakeszi Járműjavítójába ipari tanulónak, néhány évre rá magam is elmentem a háztól, mert megnősültem. Albérletbe költöztünk, itt Dunakeszin. Egy nyári konyhában húztuk meg magunkat, itt született a fiam. 1957-ben kezdtek telkeket osztani, akkor vásároltunk egyet, kértünk 40 ezer forintos OTP- kölcsönt. Magunk építettünk, a kollégák segítettek, mire tető került a házra, az OTP már 97 ezer forintra értékelte. Kilencszer kilenc méteres a ház, sátortetős, kétszobás, összkomfortos. A nyitott teraszt átalakítottuk, s hozzáragasztottunk egy kis szobát, hogy legyen hol tanulnia a fiamnak. 1953-ban a feleségem is a járműjavítóba jött dolgozni,-------------;---------------: Negyed Eg y munkanapom. | hatkor------- szól az Az utóbbi időben munkával telik el a szabadnap délelőttié is, csak délután megyünk látogatóba a rokonokhoz, haverokhoz, ez jelenti a kikapcsolódást. A műhelyben elnök vaTársaoalmi munkám. ébresztőóra, feleségemmel együtt felkelünk. Mosakodás után meglocsolom a kertet, a feleségem pedig elkészíti a tízórait, az ebédet. Tízóraira zsíroskenyeret, vajat, felvágottat, szalonnát csomagol. Ebédre a tegnapi vacsorát visszük, amit a műhelyben délben felmelegítünk. Így jobban jövünk ki. Hat óra körül felébresztjük a fiút, őt reggeli várja, tej, friss kifli, ugyanis a péksüteményért én még ezek előtt elkerékpározom. Ő a hét tizennyolcas vonattal utazik Pestre, mi negyed hétkor a gyárba megyünk. Átöltözöm, a csöngetőórán bélyegzek, előszedem a szerszámaimat, a gépet leolajozom, megnyomom az indítómotor gombját, s elkezdem az esztergálást. Befejeződik a műszak, bélyegzek, fürdők, öltözöm. A gyárkapu előtt találkozom a feleségemmel, együtt megyünk a fűszerüzletbe, bevásárolni. Kertes házban mindig van munka, most fejeztük be az esőcsatorna festését. Aztán az ablakok, az ajtók mázolása következik. A feleségem segít az ilyen munkában, vagy a konyhakertet, a kis szőlőt gondozza. Ügy fél hétig a ház körül dolgozunk, hétkor vacsorázunk, közösen rendbetesszük a konyhát, s általában megnézzük a televízióban a főműsort. —----------------------------Korán ke| Egy vasárnapom. | lek, mert-------------------------------egy jó pé ktől hozok finom kenyeret. (Az életmód tükrözi az ember munkáját, tudását, műveltségét, értékrendjét, kapcsolatait, gondolkodását. Az életmód generációról generációra változik, némileg ugrásszerűen, tagadva is a korábbi életmódot, és sok elemét megőrizve. A régiből megőrzött „színek” nem mindig gazdagítják az új életmódot. A munkás életmódja valóban munkás, munkálkodó életmód, visszatükrözi az osztály társadalmi állapotát. Az életmódban olyan jelenségek csillannak meg, amelyek elgondol- koztáiók, a munkásélet további felszabadítását sürgetik.) Fóti Péter műhelybizottsági gyök, a szakszervezeti bizottságban tag, a kettes gyárrész szakszervezeti műhelybizottságát patronálom. Ez utóbbi feladat azt jelenti, hogy segítek a titkárnak a taggyűlés, a választás lebonyolításában. Saját portámon szeretek tevékenykedni, a titkárral ketten végezzük el a munka zömét. Milyen ez a munka? Beiskolázni a szakszervezeti iskolára, kommunista műszakokat szervezni, a tanyai iskoláknak tévét adni, előkészíteni a véradást, meg kell győzni az embereket, toborozni, az új tagdíjbesorolásoknál is van munka, aztán a segélyezés, meg közreműködők a termelési tanácskozásokon. Képviselem a munkások érdekeit. Ha taggyűlésen, termelési tanácskozáson a munkás valamit kér, az jegyzőkönyvbe kerül, az iratot a csúcsvezetőséghez küldjük, ott elbírálják, hogy jogos-e a panasz. _ Pesten, a Landler | Fiam. | Jenő Híradástech- ------------- nikai és Gépipari Szakközépiskolában tanul, a gépipari szakon. Szeretném, ha később ide jönne vállalatunkhoz. Megvariálták most az iskolát: a gyerek négy év után szakérettségit kap, olyan bizonyítványt, amellyel elhelyezkedhet a szakmában. Két évet kell a műhelyben dolgoznia, s aztán esti iskolán hat hónap alatt technikussá képezik. Az érettségi után fiam mindjárt szeretne továbbtanulni a műszaki egyetemen. Az általános iskolát 4,3-mal végezte, a középiskolában 3,3. Ki tudja, hogyan sikerül neki?... T u lajdonosi érzés I i I esős telepítésében vették ki a részüket a fiatalok. MÉG EGY FONTOS FELADAT: a KISZ érdekvédelmi tevékenysége. A járásban kialakultak az üzemi négyszögek, a termelőszövetkezetekben a háromszögek, tehát az ifjúsági mozgalom vezetői részt vesznek a kollektív szerződések kialakításában, minden fontosabb döntésnél képviselik a fiatalokat, s segítik az ifjúsági törvény megvalósítását. A példák sokaságát lehetne felsorolni annak bizonyítására, hogy a KISZ-szervezetek segítséget nyújtottak a fiatalok vitás kérdéseinek megoldásában, például: a Monori Állami E z a tervidőszak a legelső hazánk történetében, amikor üzemeink, gyáraink önállóan alkották meg saját ötéves tervüket. A tervtárgyaló vitákban akkor a munkások ezrei nyilvánítottak véleményt. Ezt a tényt azonban helyenként nem elemezték és mérlegelték kellő alapossággal, egyes üzemekben mostanában is csak formálisan, a statisztika száraz nyelvén beszélnek a munkások aktivitásáról, mondván: nálunk ennyien meg ennyien szólaltak fel, tettek javaslatot. Pedig az ügy ennél sokkal többet érdemel. A munkások napjainkban tapasztalható széles körű véleménynyilvánítása nemcsak a jövőért érzett nagyfokú felelősséget tükrözi. Egyben fokmérője az aktivizálódó közéletnek, a szocialista demokrácia fejlődésének. És kifejezője még egy fontos tényezőnek: a tulajdonosi érzésnek. A z akkori tervvita és az azóta bekövetkezett sok más mindennapi esemény, cselekvés és történés azt mutatja, hogy a munkások mindjobban gyakorolják tulajdonosi jogaikat. Többségük egyre tudatosabban és célratörőbben küzd a nemzeti vagyon, az állam és az államot alkotó emberek, szocialista közösségünk javainak gyarapításáért formál jogot közös ügyeinek megvitatására. Igaz, helyenként ma is jelen vannak és hatnak a munkások erkölcsi felfogásával, tulajdonosi szemléletével ellentétes nézetek. Egyesek keveset törődnek azzal, hogy munkájukkal, mindennapi tevékenységükkel hogyan járultak hozzá üzemük gyarapodásához, egyénileg mit tettek munkahelyükért, s e munkahely cserében milyen lét- biztonságot jelent nekik, családjuknak, miként elégíti ki igényüket — csak a borítékot nézik. Az ilyen helyeken persze általában a pártszervezet agitációs és propagandamunkájával is baj van — de nemcsak azzal. Más hiányosságok is hozzájárulnak, hiszen a szocialista tulajdonhoz való helyes viszony kialakítása sok tényezőtől függ.----------------------------------------------------M in denekelőtt attól: az üzemi kollektíva, a munkás, az egyén mennyire érzi, hogy tulajdonos. E fogalom tudatban való megtapadásához azonban nem elég csupán a magyarázat, az agitáció — bár ennek rendkívül jelentős a közvetítő .és nevelő szerepe —, hiszen ha a tulajdonosi jog nem kötődik közvetlen tapasztalatokhoz, élményekhez, csupán elvont fogalomként hat. Nélkülük nincs, ami serkentené a tudatos cselekvést és ösztönözne arra, hogy a „miénk" ugyanolyan becsben részesüljön, mint az „enyém”. Ebből fakad az is, hogy egyes üzemekben, gyárakban az egyéni érdek háttérbe szorítja a közös érdeket, noha ezek összhangja megteremthető. A szocialista tulajdonhoz való helyes viszony kialakításának alapvető feltétele a jó üzemi, munkahelyi légkör megteremtése. Olyan légköré, ahol minden munkás nyíltan kifejtheti a véleményét, beosztásra való tekintet nélkül vitatkozhat, érvelhet. A jó légkörnek ez természetesen csak egyik oldala. A másik, hogy o vitákban elhangzott észrevételeket, javaslatokat, bírálatokat hasznosítsák, a kérdések ne maradjanak válasz nélkül. Vagyis a szocialista demokrácia ne csak szavakban, hanem a gya-. korlatban is jusson kifeje-" zésre. A valóság és az igazság erejével segítse kialakítani a tettek tudatosságát, táplálja a közösség ügyét szolgáló igaz emberi érzéseket, fokozza a felelősséget és alkotóvágyat. Ha személy szerint mindenki érzi, hogy munkájára szükség van, megbecsülik képességeit, igényt tartanak véleményére, akkor ez erősíti felelősségét és jó tapasztalatokat ad számára. A z emberek tudatának állandó fejlesztése, a politikai oktatás és a személyes kommunikáció egyaránt azt kell szolgálja, hogy a marxista—leninista szemlélet a tettekben, a munkában érvényesüljön. Ez természetesen hosszú, kitartó munkát követel, nyílt, őszinte vitát, s nem utolsósorban olyan gyakorlati tapasztalatokat, melyek alátámasztják és igazolják szavainkat. Németh Jenő
