Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-23 / 118. szám

"%/6'rFfip ins. MÄJÜS 23., SZERDA Sajátos körülmények — sajátos módszerek IFJAK A MEZŐGAZDASÁGBAN AZ IFJÚSÁGI RÉTEGEK sajátosak, más a munkásfia­talok életmódja, értékrendje, magatartásformája, aktivitá­sa, érdeklődése, mint például a mezőgazdaságban dolgo­zóké. Különösen nagy a vál­tozás falun, elsősorban a tu­lajdonviszonyok átalakulása, a gyorsuló társadalmi átré- tegződés miatt. Megszűnőben vannak a vagyoni, vallási, származási alapon kialakult ellentmondások, ugyanakkor új ellentétek is születnek, például: szakképzettek és képesítés nélküliek, állandó és időszaki dolgozók, „gya- log”-munkások és géppel te­vékenykedők közötti különb­ségek folytán. Az egyes if­júsági rétegek sajátosságait minden nevelőmunkában fi­gyelembe kell venni, ezért a KISZ-munka módszereit is ezek a sajátosságok határoz­zák meg. KÜLÖNÖSEN ÉRVÉNYES ez a gondolat azokra a terü­letekre, amelyeken az ifjúsá­gi rétegek sajátosan élnek egymás mellett, különböző objektív körülmények igaz­gatják a viszonyokat, az élet­módot, az értékrendet. Amo- nori járás ilyen bonyolult struktúra foglalata. Miért? Egyik oka, hogy ezt a terü­letet sem kerülte el a gazda­sági szerkezetváltozás: 1950 óta megduplázódott az ipar­ban dolgozók száma, mintegy 35 százalékkal kevesebben te­vékenykednek a mezőgazda­ságban. Másik oka, hogy a járás sajátos fekvéséből adó­dóan a faluban lakó, de at­tól távol dolgozó, illetve ta­nuló fiatalok számához vi­szonyítva nagyon kevés a helyi mezőgazdasági üzemek­ben munkálkodó ifjú. Ebből az következik, hogy a járás fiataljai többségének egyre gyengül a faluval való. kap­csolata, ugyanakkor kb. 800 mezőgazdaságban dolgozó if­jú tesz a legtöbbet települé­séért. Az ifjúsági mozgalom­nak ekkora erőre figyelnie kell, sajátos módszerekkel szükséges hatni e réteg tag­jaira. A KISZ-SZER VEZETEK vajon mennyiben tesznek ele­get e feladatuknak? Vizsgál­juk részletesen a munka kü­lönböző területeit. Politikai munka: a járás fiataljai ak­tívan kivették részüket az el­múlt időszak jeles eseményei­nek megünnepléséből és ezek szervezéséből. Évek óta ki­emelkedő szerepet tölt be a nevelési folyamatban a gyömrői ifjúsági találkozó, amelyet az adott év legjelen­tősebb társadalmi-politikai eseményének szellemében rendeztek meg. E célok meg­valósításáért a legtöbbet a Monori Állami Gazdaság, a MEZŐGÉP, a pilisi Üj Élet és a gombai termelőszövetke­zet KISZ-alapszervezetei tet­tek, Tömegpolitikai rendezvé­nyeik úi formája az ifjúsági fórum. Ezeket a KlSZ-szerve- , zetek a járási KISZ-bizottsás irányításával szervezik. A POLITIKAI MUNKA ré­sze az oktatás. Legtöbben a mezőgazdaságban dolgozók közül tanulnak, 29 körben öt- százheten. Az oktatás szerve­zésénél azonban továbbra is gondot okoz, hogy a tsz-ek- ben kevés a fiatal és az ő sza­bad idejüknek az összehango­lása sem könnyű feladat. A politikai munka, az ok­tatás eredménye tükröződik a fiatalok aktivitásában, s erre is könnyű példát találni a monori járásban: az elmúlt két évben a mezőgazdasági alapszervezetek 40 kommunis­ta műszakot tartottak a szoli­daritás gondolata jegyében, s mintegy 20 ezer forintot fi­zettek be a vietnami számlá­ra. Ugyanígy a gazdasági te­vékenységben is a politikai munka kamatozik: a nagyobb akciók mellett számos helyi feladat megoldását kezdemé­nyezték és segítettek az alap­szervezetek. a Monori Álla­mi Gazdaságban az almasze­désben, Pilisen a kukoricatö­résben, Gombán a gyümöl­Gazdaságban, a MEZŐGÉP- nél bérezési, az üllői, a men- dei tsz-ben továbbtanulási, a pilisi Üj Élet Tsz-ben túl­munka problémákban. A me­zőgazdaságban dolgozó fiata­lok is érezhetik hát, hogy a KISZ érdekeik védelmére is hivatott. A monori járásban 792 KISZ-korú fiatal dolgozik a mezőgazdaságban. A községek életében sajátos e fiatalok szerepe. Ezért az ifjúsági mozgalomnak is megfelelő módszerekkel kell e fiatalok társadalmi aktivitását felkel­teni: az ifjak és a társadalom közös érdekében. F. P OT NAP AZ NDK-BAN A VIT-re készül testvérmegyénk ifjúsága A Szabad Német Ifjúság — az FDJ — Suhl megyei bizott­ságának meghívására öt na­pot tartózkodott türingiai testvérmegyénkben a Pest megyei KISZ-es küldöttség. A delegáció — amelynek veze­tője Fodor László, a KISZ Pest megyei bizottságának el­ső titkára volt, tagjai pedig 'Arpási Zoltán, a KISZ Pest ‘megyei Bizottságának titkára, Hárfa Júlia, a Pest megyei ■úttörőelnökség munkatársa, ‘Bakos Zoltánná, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat buda­kalászi gyárának KISZ-csúcs- titkára és Bagi Gábor, a Du­nai Kőolajipari Vállalat KISZ-védnökségi felelőse — a X. Világifjúsági Találkozó előkészületeit, a nagy ese­mény tiszteletére tett munka­felajánlások eddigi eredmé­nyeit, s a VIT-vetélkedők ta­pasztalatait tanulmányozta Suhl megyében. aA lentin-awnorikai hőt előtt Kubai békedelegáció látogatott Pest megyébe A kubai delegáció a Pest megyei pártbizottságon (balról jobbra) Conrado Valdivia, Martinez Morell, a tolmács és Santiago Frayle. A béke- és barátsági hónap keretében, az Országos Béke­tanács vendégeként hazánk­ban tartózkodó kubai béke­delegáció tegnap délután Pest megyébe látogatott. A vendégeket: Santiago Fray lét, a Kubai Béketanács főtitkárát, a delegáció vezető­jét, Conrado Valdiviát, a Ku­bai Béketanács titkárát, a tit­kárság tagját és Martinez Mo- rellt, a Kubai Béketanács tit­kárságának tagját a Pest me­gyei pártbizottság székházá­ban fogadta Barinkat Oszkár- né, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára. A talál­kozón jelen volt dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács el­nöke, az Országos Béketanács alelnöke és Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottságának titkára is. A baráti beszélgetés kere­tében Santiago Frayle beszá­molt a' kubai békemozgalom eredményeiről és a latin-ame­rikai népek függetlenségéért vívott harcáról. Barinkai Osz- kárné és dr. Mondok Pál Pest megye politikai, társadalmi és gazdasági életéről adott tájé­koztatót. A Hazafias Népfront munkájáról Kovács Antalné beszélt, kiemelve a népfront erőfeszítéseit a béke fenntar­tásáért, a népek közötti barát­ság erősítéséért vívott világ­méretű küzdelemben. Ezt követően a kubai dele­gáció Szentendrére látogatott. Megtekintették a város neve­zetességeit. A tegnapi Pest megyei láto­gatás mintegy előeseménye volt a ma kezdődő latin-ame­rikai hétnek. BUDAPEST Nemzetközi szakszervezeti tanácskozás Budapest szervezett dolgo­zói, a magyar főváros szak- szervezeti mozgalma és a Szakszervezetek Budapesti Ta­nácsa nevében Mikes József, az SZBT elnöke üdvözölte az európai szocialista országok fővárosaiból érkezett szak- szervezeti vezetők keddi, a SZOT-székházban összeült ér­tekezletét. Magyar kezdemé­nyezésre első ízben került sor ilyen tanácskozásra, amely­nek napirendjén a fővárosi szakszervezeti szervek üze­men kívüli érdekvédelmi, te­rületpolitikai tevékenységé­nek tapasztalatai; a fővárosi tanácsokkal való együttmű­ködés tartalma és módszerei; s az érintett szakszervezeti szer­vek nemzetközi kapcsolatai­nak továbbfejlesztése szere­pel. A tanácskozás részvevői ab­ból indultak ki, hogy a lakó- területi élet sok kérdésben ösz- szefügg a dolgozók érdekvé­delmével, számos tényező: a szolgáltatások, a közlekedés, a szociális és a kulturális ellá­tás stb. helyzete nem választ­ható el a szakszervezetek te­rületi tevékenységétől. E kérdéseket taglalta vita­indító előadásában Panduro- vits József, az SZBT vezető titkára, a magyar delegáció vezetője is. Munkásélet Esztergályos Dunakeszin a Járműjavítóban IXí létforma sokféle Összetevő foglalata, tükörképe. Az életmód jelzi, hogy milyen az ember munkája, mekkora a tudása, a művelt­sége, milyen az értékrendje, hogyan keres és talál kapcsolatokat, mek- k?ía ? Á??,bad, ld<!!c’ mi,yen a gondolkozása. Az életmódból, ennek változásából sok mindenre lehet következtetni- Egy-egy osztály, réteg VH^atllkrozl tagjainak társadalmi állapotát. Ezért érdemes mert sok oljan változás is megcsülan benne, amely egyébként nehezen lenne felfedezhető.) a kezdet kezdetén a vállalat kertészetében tevékenykedett, aztán a konyhára került, öt­venhat óta a villanyszerelő­műhelyben betanított munkás, a kocsikat világító dinamókat szereli, javítja. I Rafia Istvánnak hívnak, | Diósjenőn születtem. Nagy­apámnak egész kevés földje volt, napszámból élt. Édes­apám más lett: a váci öntödé­ben a malomban dolgozott, itt őrölték a mintának való ho­mokot. Mi volt a különbség apám és nagyapám élete kö­zött? Nagyapám csak a szű- kebb környezetében dolgozott, apám kezdetben az erdőbe járt, fát vágott, aztán elment egy városba, mert az öntöde biztosabb kenyeret adott, míg nagyapám alkalmi munkából tengődött. Mint gyerek emlékszem nagyapámra, tizenkét éves voltam, amikor meghalt. Nagyapám háza hosszúkás, zsúptetejű volt. Egy földes szo­bában éltünk heten, az öreg­szülők, szüleim és a gyerekek. A konyhánk nyitott kéményű volt, télen nem kellett füstö­lő, a sonkát, a kolbászt ide akasztottuk. Nagyapámnak sok munkát adott a két hold, meg az alkalmi kaszálás, kapálás. Elég gyakran vasárnap is dol­gozott. Ügy szóródott szét a család, hogy 1951-ben meghalt az édesanyám. 1950-ben a nővé­rem férjhez ment, telket vásá­roltak, építettek. 1951-ben jöt­tem a MÁV Dunakeszi Jármű­javítójába ipari tanulónak, néhány évre rá magam is el­mentem a háztól, mert meg­nősültem. Albérletbe költöz­tünk, itt Dunakeszin. Egy nyá­ri konyhában húztuk meg ma­gunkat, itt született a fiam. 1957-ben kezdtek telkeket osz­tani, akkor vásároltunk egyet, kértünk 40 ezer forintos OTP- kölcsönt. Magunk építettünk, a kollégák segítettek, mire te­tő került a házra, az OTP már 97 ezer forintra értékelte. Ki­lencszer kilenc méteres a ház, sátortetős, kétszobás, összkom­fortos. A nyitott teraszt át­alakítottuk, s hozzáragasztot­tunk egy kis szobát, hogy le­gyen hol tanulnia a fiamnak. 1953-ban a feleségem is a járműjavítóba jött dolgozni,-------------;---------------: Negyed Eg y munkanapom. | hatkor------- szól az Az utóbbi időben munkával telik el a szabadnap délelőtt­ié is, csak délután megyünk látogatóba a rokonokhoz, ha­verokhoz, ez jelenti a kikap­csolódást. A mű­hely­ben elnök va­Társaoalmi munkám. ébresztőóra, feleségemmel együtt felkelünk. Mosakodás után meglocsolom a kertet, a feleségem pedig elkészíti a tízórait, az ebédet. Tízóraira zsíroskenyeret, vajat, felvágot­tat, szalonnát csomagol. Ebéd­re a tegnapi vacsorát visszük, amit a műhelyben délben fel­melegítünk. Így jobban jö­vünk ki. Hat óra körül feléb­resztjük a fiút, őt reggeli vár­ja, tej, friss kifli, ugyanis a péksüteményért én még ezek előtt elkerékpározom. Ő a hét tizennyolcas vonattal utazik Pestre, mi negyed hétkor a gyárba megyünk. Átöltözöm, a csöngetőórán bélyegzek, elő­szedem a szerszámaimat, a gé­pet leolajozom, megnyomom az indítómotor gombját, s el­kezdem az esztergálást. Befe­jeződik a műszak, bélyegzek, fürdők, öltözöm. A gyárkapu előtt találkozom a feleségem­mel, együtt megyünk a fűszer­üzletbe, bevásárolni. Kertes házban mindig van munka, most fejeztük be az esőcsator­na festését. Aztán az ablakok, az ajtók mázolása következik. A feleségem segít az ilyen munkában, vagy a konyha­kertet, a kis szőlőt gondozza. Ügy fél hétig a ház körül dol­gozunk, hétkor vacsorázunk, közösen rendbetesszük a kony­hát, s általában megnézzük a televízióban a főműsort. —----------------------------Korán ke­| Egy vasárnapom. | lek, mert-------------------------------egy jó pé ktől hozok finom kenyeret. (Az életmód tükrözi az ember munkáját, tudását, műveltségét, ér­tékrendjét, kapcsolatait, gondolkodását. Az életmód generációról gene­rációra változik, némileg ugrásszerűen, tagadva is a korábbi életmódot, és sok elemét megőrizve. A régiből megőrzött „színek” nem mindig gazdagítják az új életmódot. A munkás életmódja valóban munkás, munkálkodó életmód, visszatükrözi az osztály társadalmi állapotát. Az életmódban olyan jelenségek csillannak meg, amelyek elgondol- koztáiók, a munkásélet további felszabadítását sürgetik.) Fóti Péter műhelybizottsági gyök, a szakszervezeti bizott­ságban tag, a kettes gyárrész szakszervezeti műhelybizottsá­gát patronálom. Ez utóbbi fel­adat azt jelenti, hogy segítek a titkárnak a taggyűlés, a vá­lasztás lebonyolításában. Sa­ját portámon szeretek tevé­kenykedni, a titkárral ketten végezzük el a munka zömét. Milyen ez a munka? Beisko­lázni a szakszervezeti iskolá­ra, kommunista műszakokat szervezni, a tanyai iskoláknak tévét adni, előkészíteni a vér­adást, meg kell győzni az em­bereket, toborozni, az új tag­díjbesorolásoknál is van mun­ka, aztán a segélyezés, meg közreműködők a termelési ta­nácskozásokon. Képviselem a munkások érdekeit. Ha tag­gyűlésen, termelési tanácsko­záson a munkás valamit kér, az jegyzőkönyvbe kerül, az iratot a csúcsvezetőséghez küldjük, ott elbírálják, hogy jogos-e a panasz. _ Pesten, a Landler | Fiam. | Jenő Híradástech- ------------- nikai és Gépipa­ri Szakközépiskolában tanul, a gépipari szakon. Szeretném, ha később ide jönne vállala­tunkhoz. Megvariálták most az iskolát: a gyerek négy év után szakérettségit kap, olyan bizonyítványt, amellyel elhe­lyezkedhet a szakmában. Két évet kell a műhelyben dolgoz­nia, s aztán esti iskolán hat hónap alatt technikussá képe­zik. Az érettségi után fiam mindjárt szeretne továbbta­nulni a műszaki egyetemen. Az általános iskolát 4,3-mal végezte, a középiskolában 3,3. Ki tudja, hogyan sikerül neki?... T u lajdonosi érzés I i I esős telepítésében vették ki a részüket a fiatalok. MÉG EGY FONTOS FEL­ADAT: a KISZ érdekvédelmi tevékenysége. A járásban ki­alakultak az üzemi négyszö­gek, a termelőszövetkezetek­ben a háromszögek, tehát az ifjúsági mozgalom vezetői részt vesznek a kollektív szerződések kialakításában, minden fontosabb döntésnél képviselik a fiatalokat, s se­gítik az ifjúsági törvény megvalósítását. A példák sokaságát lehetne felsorolni annak bizonyítására, hogy a KISZ-szervezetek segítséget nyújtottak a fiatalok vitás kérdéseinek megoldásában, például: a Monori Állami E z a tervidőszak a legel­ső hazánk történeté­ben, amikor üzemeink, gyáraink önállóan alkották meg saját ötéves tervüket. A tervtárgyaló vitákban ak­kor a munkások ezrei nyil­vánítottak véleményt. Ezt a tényt azonban helyenként nem elemezték és mérlegel­ték kellő alapossággal, egyes üzemekben mostaná­ban is csak formálisan, a statisztika száraz nyelvén beszélnek a munkások ak­tivitásáról, mondván: ná­lunk ennyien meg ennyien szólaltak fel, tettek javasla­tot. Pedig az ügy ennél sok­kal többet érdemel. A munkások napjainkban tapasztalható széles körű véleménynyilvánítása nem­csak a jövőért érzett nagy­fokú felelősséget tükrözi. Egyben fokmérője az akti­vizálódó közéletnek, a szo­cialista demokrácia fejlődé­sének. És kifejezője még egy fontos tényezőnek: a tulajdonosi érzésnek. A z akkori tervvita és az azóta bekövetkezett sok más mindennapi esemény, cselekvés és tör­ténés azt mutatja, hogy a munkások mindjobban gya­korolják tulajdonosi jogai­kat. Többségük egyre tuda­tosabban és célratörőbben küzd a nemzeti vagyon, az állam és az államot alkotó emberek, szocialista közös­ségünk javainak gyarapítá­sáért formál jogot közös ügyeinek megvitatására. Igaz, helyenként ma is je­len vannak és hatnak a munkások erkölcsi felfogá­sával, tulajdonosi szemléle­tével ellentétes nézetek. Egyesek keveset törődnek azzal, hogy munkájukkal, mindennapi tevékenységük­kel hogyan járultak hozzá üzemük gyarapodásához, egyénileg mit tettek mun­kahelyükért, s e munka­hely cserében milyen lét- biztonságot jelent nekik, családjuknak, miként elégí­ti ki igényüket — csak a borítékot nézik. Az ilyen helyeken persze általában a pártszervezet agitációs és propagandamunkájával is baj van — de nemcsak az­zal. Más hiányosságok is hozzájárulnak, hiszen a szocialista tulajdonhoz való helyes viszony kialakítása sok tényezőtől függ.----------------------------------------------------­M in denekelőtt attól: az üzemi kollektíva, a munkás, az egyén mennyire érzi, hogy tulaj­donos. E fogalom tudatban való megtapadásához azon­ban nem elég csupán a ma­gyarázat, az agitáció — bár ennek rendkívül jelentős a közvetítő .és nevelő szerepe —, hiszen ha a tulajdonosi jog nem kötődik közvetlen tapasztalatokhoz, élmé­nyekhez, csupán elvont fo­galomként hat. Nélkülük nincs, ami serkentené a tu­datos cselekvést és ösztö­nözne arra, hogy a „miénk" ugyanolyan becsben része­süljön, mint az „enyém”. Ebből fakad az is, hogy egyes üzemekben, gyárak­ban az egyéni érdek hát­térbe szorítja a közös érde­ket, noha ezek összhangja megteremthető. A szocialista tulajdonhoz való helyes viszony kiala­kításának alapvető feltétele a jó üzemi, munkahelyi lég­kör megteremtése. Olyan légköré, ahol minden mun­kás nyíltan kifejtheti a vé­leményét, beosztásra való tekintet nélkül vitatkozhat, érvelhet. A jó légkörnek ez természetesen csak egyik oldala. A másik, hogy o vi­tákban elhangzott észrevé­teleket, javaslatokat, bírá­latokat hasznosítsák, a kér­dések ne maradjanak vá­lasz nélkül. Vagyis a szo­cialista demokrácia ne csak szavakban, hanem a gya-. korlatban is jusson kifeje-" zésre. A valóság és az igaz­ság erejével segítse kialakí­tani a tettek tudatosságát, táplálja a közösség ügyét szolgáló igaz emberi érzé­seket, fokozza a felelőssé­get és alkotóvágyat. Ha sze­mély szerint mindenki érzi, hogy munkájára szükség van, megbecsülik képessé­geit, igényt tartanak véle­ményére, akkor ez erősíti felelősségét és jó tapaszta­latokat ad számára. A z emberek tudatának állandó fejlesztése, a politikai oktatás és a személyes kommunikáció egyaránt azt kell szolgálja, hogy a marxista—leninista szemlélet a tettekben, a munkában érvényesüljön. Ez természetesen hosszú, kitartó munkát követel, nyílt, őszinte vitát, s nem utolsósorban olyan gya­korlati tapasztalatokat, me­lyek alátámasztják és iga­zolják szavainkat. Németh Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom