Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-17 / 113. szám

1973. MÁJUS 17., CSÜTÖRTÖK rt m álEC K^Civtap 5 Hasznosítják a furfurolkorpát A Péti Nitrogénművek hód­mezővásárhelyi gyáregységé­ben, ahol a kukoricacsutkából öntödei gyantaalapanyagot, lurfurolt állítanak elő, eredményes kísérleteket folytattak a visszamaradó melléktermék felhasználására. A furfurol- gyártás melléktermékeként ke­letkező barna por, amelyet íurfurolkorpának is neveznek, különösen a kemény és szikes talajok javítására alkalmas, de szerepet kaphat az állatte­nyésztésben is, ahol értékes takarmányadalék­ként hasznosítható. A kérődző állatok a furfurol- korpával kétszer annyi karba- midot képesek elfogyasztani és szervezetükbe beépíteni, mint egyéb ismert takarmányoknál. Több tiszántúli gazdaságban már használják a furfurolkor­pát takarmányként. A péti el­járás iránt külföldi cégek is érdeklődnek. Lekötötték A község határain túl is jól ismerik a galgagyörki Rákóczi Tsz tenyészsertéseit. Az idén például a teljes szaporulatot — 900—1000 darabot — lekötötte az érsekvadkerti Sertéstenyésztő Közös Vállalat. Gábor Viktor felvétele* KfLENCTONNÁS CÍMEREK Á metrónál: gyorsított ütemben Új köntösben a Lánchíd és az Alagút A budapesti tömegközleke­dés helyzetének javítása az idén is az egyik legfontosabb ÚJ SIKEREK - KISLEMEZEN Lehajtott fejjel (Novai G. - Várkonyi M.) Ha ismerném (Várkonyi M. - Szigeti E.) GENERÁL EGYÜTTES Mikrolied vokál SP 948 Ára: 22 Ft * Kövér a nap (Novai G. — Szigeti E.) Százéves kút (Novai G. Miklós T.) GENERÁL EGYÜTTES SP 962 Ára: 22 Ft Egy csöpp kis előleg (Wolf P. - Fülöp K.) Rossz madár (Blumm J. — Rakonczai E.) SZŰCS JUDIT MRT Vonós Tánczenekara Vezényel: Gyulai Gál János SP 986 Ára: 22 Ft * / , A felhők fölött mindig kék az ég (Ihász G. — S. Nagy I.) GENERÁL EGYÜTTES Majd megfordul a szél (Ihász G. — S. Nagy I.) szqcs JUDIT Express együttes SP 990 Ára: 22 Ft Álmos hajnalok (Novai G. — Szigeti E.) Valami szépet (Várkonyi M.) SZŰCS JUDIT Generál együttes SP 993 Ára: 22 Ft feladat. Az elmúlt fel évben — a kelet-nyugati metróvonal második szakaszának meg­nyitása, a lépcsőzetes mun­kakezdés bevezetése és a 2X3 sávos Rákóczi út megépí­tése óta — érezhetően csök­kent a zsúfoltság mind az uta­kon, mind a járműveken. A főváros nagyszabású munkálatait — a lakás- program megvalósítása mellett — ezután is az újonnan épülő közlekedési létesítmények alkotják. Ezek közül a legnagyobb az észak-déli metró építése. A föld alatt és a felszínen gyor­sított ütemben dolgoznak a munkások. A fúrópajzsok tel­jesítményét is növelték. A bal fúrópajzs még az idén, várha­tóan augusztusban, a jobb az év végén, 1974 elején érkezik a Ferenc körúti állomáshoz. Az állomást az ott dolgozók­nak addig elő kell készíteni a pajzsok fogadására. Az össze­hangolt munka alapján valós­nak látszik az ígéret: a tervet teljesíteni fogják. Hasonló összefogás jellem­zi a Lánchíd és az Alagút felújításában részt vevő vállalatok munkáját is. Itt nyújtott műszakban, söté- 1 MÁR HAT BETEGET tedésig dolgoznak az em­berek. A Lánchídon egymást váltják a szakbrigádok. A bádogosok a pilonok párkányainak le- mezlborításán dolgoznak; az ORSZAK-osok harmadik cso­portja az állványerdőt ritkít­ja — a Közúti Gépellátó Vál­lalat emberi a bordás lemeze­ket tisztítják s készítik elő fes­tésre. Űk állították össze azo­kat az acélból hegesztett állvá­nyokat is, amelyekről a címe­reket cserélik ki. Érdekes adat: a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat készítette címerek sú­lya egyenként csaknem kilenc tonna. A Lánchíd díszkivilágí­tó berendezéseit most szerelik. A várhegyi alagút felújítá­sán az Országos Szakipari Vál­lalat munkásai dolgoznak. A mennyezet új borítása: fehér és világoskék színű üvegmo­zaik csempe. Most tisztítják az Alagút kapuzatát is. Az Alagutat hamarosan az elektromo­sok és az útépítők veszik birtokukba. Felszerelik a sárga fényű nát­rium gőzlámpákat s aszfalt- szőnyeggel borítják az úttes­tet, a járdát. Lézerrel gyógyítanak Hazánkban 1965-ben kezd­tek foglalkozni a hatalmas energiát összpontosító lézer­sugár gyógyászati felhaszná­lásával. A biológiai kutatások, állatkísérletek során bebizo­nyosodott, hogy sikeresen fel­használható a sebgyógyítás­ban. Az ismételten alkalmazott, ■ kis energiájú lézersugár serkentő hatású, meggyorsítható vele például a szövettenyészetekben végzett kutatás során a rosszindulatú daganatsejtek osztódása, és így rövidül a kutatási idő. Budapesten, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II számú sebészeti klinikáján ru- l birilézerrel gyógyítanak olyan I sebet, amelyek egyébként ne- I hezen, vagy egyáltalán nem gyógyulnának be. A sebgyó­gyulás serkentésére először fehéregereken végeztek kísér­leteket. Mesterségesen létre­hozott égett és vágott sérülé­seket kezeltek lézersugárral. Két hét alatt történt négy be­sugárzás után a sebek telje­sen behegedtek, a lézerrel nem kezelt egerek sebei vi­szont lényegesen lassabban gyógyultak. Az állatkísérleteket köve­tően emberen is elkezdték a gyógyítást. 1971 óta hat olyan beteg se­beit sikerült teljesen meggyó­gyítani. akiknél a szokásos módszerek nem vezettek ered­ményre. A kutatók tovább folytatják az alapkutatáso­kat annak tisztázására, mi­lyen tényezők játszanak közre a lézer biológiai hatásában. Cél: az öntudatos munkára nevelés Büntetés és emberséges szó Harminc évvel ezelőtt a mester egyetlen peronjával zárultak le az ilyen ügyek. Ma több példányos jegyző­könyvek készülnek a munka­helyi fegyelem megsértéséről, a munkatársak vagy a közös­ség megkárosításáról. Jegyző­könyvek, amelyekben ponto­san rögzítik az elkövető na- cionáléját, s az eset idejét és rövid leírását, szempontok sokaságát figyelembe véve vizsgálják meg: a vétkes mit tett eddig a közös asztalra, milyen büntetést érdemel. Mert a büntetések sokfélek: az egyszerű szóbeli figyelmez­tetéstől a vállalattól való el­távolításig széles a választék, s hogy ezek közül végül is melyiket választja a vezető, az pedagógiai érzékétől, humani­tásától és emberismeretétől is függ. Gyakran hatásosabb le­het egy négyszemközti beszél­getés, mint a dolgozó pellen­gérre állítása, célravezetőbb a drákói szigornál az embersé­ges hang. „Elmondod apádnak...” — Apa és fia egymást vál­tották a gépnél — meséli az ikladi Ipari Műszergyár egyik üzemvezetője. — Az öreg ak­kor ment nyugdíjba, amikor a Jóska gyerek megszerezte s szakmát. Búcsúzáskor egy ké­rése volt: fiát az ő gépére te­gyük. Két hónapig ment is minden a legnagyobb rend­ben, amikor egy reggel azt látom, tántorog a fiú. Már két méterről érezni lehetett a szesz szagát. Na, Jóska — mondom neki — most szépen összeszeded a cókmókodat, hazamégy, lefekszel és amikor magadhoz tértél, elmondod apádnak, mi történt. A tör­téntek után két hétig került, rámnéznd se mert. Tudom, hogy az eset alaposabb lecke volt neki. mintha nekiláttam volna aktát gyártani. Visszaeső tolvaj Vannak tehát olyan esetek, amikor szép szóval, pénzbün­tetés nélkül is szót lehet ér­teni valakivel. De mi történik akkor, ha a vezetőknek visz- szaesővel van dolguk? Váry Zoltán, gyáregységvezető me­séli el egy ilyen eset törté­netét: — Az egyik üzemvezetőt lo­páson érték. Saját gépkocsi­jával végzett ellenőrzést a vállalat egyik vidéki telephe­lyén és az ellenőrzést arra használta fel, hogy két te­kercs kátránypapírt csempész- szen a kocsi csomagtartójába. A fegyelmi határozat nyere­ségrészesedésének 50 százalé­kos megvonásával büntette őt. Fél év sem telt bele, ismét lo­pott, ezúttal hét zsák cemen­tet. Akkor már nem volt me­se. Fegyelmi úton eltávolítot­ták őt a vállalattól. — Előbb vagy utóbb számí­tani lehetett erre — mondja a gyáregységvezető — mert tu­domást szereztünk arról, hogy nem hagyta abba az ügyeske­dést. Nehéz időszak volt a két eset között eltelt félév. Ha megbeszélésünk volt, nem mert a szemembe nézni és soha nem lehettem biztos ab­ban, nem hazudik-e. A zugkimérést leleplezték Nehezebb helyzetben voltak a vezetők akkor, mikor egy, a vállalatnál már tizenhetedik éve dolgozó betanított munkás fegyelmi ügyét tárgyalták. Az eset egyszerű volt: pálinkát hozott a gyárba és munkatár­sainak féldecinként öt fo­rintért árusította az öltözőben. A zugkimérést leleplezték, őt pedig nyereségrészesedése tel­jes megvonása mellett félévi, havi százforintos bércsökken­tésre ítélték. A döntés meg­hozatalánál mérlegre került az utóbbi 17 év szorgalma, munkája is. Másnál talán el­bocsátással zárult volna az ügy. Szétszedett motorok Wagner Dénes 225 dolgozót foglalkoztató üzemet vezet. Az üzem munkásainak többsége nő. Viszonylag kevés náluk a fegyelmik száma, mert a nők nem isznak, a munka pedig olyan, hogy nemigen lehet ott­hagyni a szalagot. A norma köti őket és nem hagy időt a csellengésre. Egy esetet azon­ban mégis elmesél: „Két évvel ezelőtt történt a dolog. Az egyik szerelőbrigád a techno­lógia megsértésével szerelt össze négyszáz motort. A nem előírás szerint összeszerelt mo­torokat a MEO visszadobta. Mit lehetett tenni, a brigád­vezető, aki felelős társai mun­kájáért, írásbeli figyelmezte­tést kapott. Ráadásul a moto­rokat szót kellett szedniük, megtisztítani és ismét össze­szerelni. Az írásbeli figyelmez­tetés bekerült a brigádnapló­ba, emlékeztetőül arra, hogy bármekkora legyen is a hajtás, a sietség nem mehet a minő­ség rovására.” Sörnyitó a kirakatrácson A kérdésre, hogy náluk mi okozza a legtöbb gondot, a művezető kapásból azt vála­szolta: az ital. „Évekig műkö­dött a gyár mellett egy bódé, aminek szinte kizárólag ital- árusításból volt meg a havi 70—80 ezer forintos forgalma. Ezt ősszel a gyári szakszerve­A Balatonon, a hajók útvo­nalain és egyes partközeli te­rületeken munkához láttak a kotrógépek. Az egyik nagy teljesítményű kotrógép a tiha­nyi szorosban kezdte meg a munkát. A Balaton két me­dencéjét elválasztó tihanyi szorosban az állandó vízmoz­gás vastag iszapréteget hord zet intézkedésére bezárták. Helyette modem önkiszolgáló áruház épült a gyár mellett. Az emberi leleményesség per­sze nem ismer határokat. Már az új bolt kirakatrácsán is ott lóg spárgára függesztve a sör­nyitó, mellette kis papíron a figyelmeztetés: ne vidd el! Akik nem ott, azok otthonról hozott vagy az öltözők zugki- méréseiben vásárolt itallal kezdik a napot. Sajnos, sokan vannak. Leleplezni őket ne­héz, hiszen a rendészek nem szondázhatnak végig minden­kit, aki bejön a gyárkapun. Ha vadakul látszik, azt természe­tesen nem engedik be, de azok, akik reggel „csak” a szokásos féldecit vették ma­gukhoz, akadálytalanul jutnak át a reggeli szűrésen.” Felelősségérzet a munkatársakért — Nem szívesein nyúlok a fegyelmezésnek ehhez az esz­közéhez — mondja Pászti Miklós, az öntöde üzemvezető­je —, de adódhatnak olyan al­kalmak, amikor nem marad más hátra, mint ez a módszer. Ha valaki büntet, az csak úgy tegye, ha alaposan ismeri a körülményeket. Feltétlenül ab­ból a szmeléliétből kell kiin­dulni, hogy milyen gyári múlttal rendelkezik a dolgozó, hogyan végezte addig munká­ját és van-e remény arra, hogy az eset nem ismétlődik meg. Célravezetőbb lehet, ha elma­gyarázzuk a csellengő embe­reknek, hogy munkájukra a környező üzemekben sok száz ember vár, hiszen végül is nem az a cél, hogy levonjuk bérükből az éllógott óráikat* hanem az, hogy öntudatos munkára, munkatársaik iránti felelősségérzetre neveljük őket. Berkó Pál össze. Ezért — miután a ho­mokzátony kikerülésére nincs mód — kotrással teszik mé­lyebbé a hajójáratok útját Megkezdték a kotrást a ba- latonszepezdi partoknál is. A kotróhajók ezenkívül folytat­ják a déli parti terület fel­töltését és a leendő új strand­területek kialakítását kényelmes viselet a KINGA gyöngyházfényű PVC-szandál 67 Ft és a GYÖNGYI gyöngyházfényű PVC-pantonet 48 Ft MOSHATÓ, KÉNYELMES, OLCSÓ! illatszerboltokban és áruházakban kapható. Vastag iszapréteg Kotorják a hajójáratok útját fnh sze inededcei várjuk: V T RÁDIÓ TELEVÍZIÓ SZÁMÍTÓGÉP mk aVlc / V 1 \ BUDAPEST'73 ffiÖIONi kiállításán □ i 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom