Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-16 / 112. szám

PEST Mi EGY El KrJCívlap 1973. MÁJUS 16., SZERDA FÓKUSZ Szovjel-NSZK kapcsolatok ll. A JELEN Pénteken kezdődik Leonyitl Brezsnyev látogatása a Német szövetségi Köztársaságban, űz­zél kapcsolatban idéztük tel két részben a szovjet—nyugat­német kapcsolatok alakulását iavo augusztusától. 1971—72-óen a Szovjetunió és az NSZK kereskedelmi xór- feulma másieiszeresere nőtt, és elérte a 828 millió rubelt. Ez­zel az NSZK, Japan ménéit, a Szovjetunió legnagyobb tőkés kereskedelmi partnere. A szovjet külgazausági hatósá­gok tudományos-műszaki együttműködési megállapodást írtak alá csaknem vaiameny- nyi nagy nyugatnémet ipar- vállalattal, köztük a Krupp- művekkel, a Daimler-Banz AG.-vel, a Siemens-szel, a Te- lefunkennel. Eveit óta sikerrel folyik a szovjet—nyugatnémet íöldgázcső-megállapodás vég­rehajtása: nyugatnémet, Ruhr- vidéki gyárak nagy átmérőjű acélcsöveket szállítanak a Szovjetuniónak, amely föld­gázzal fizet értük. EGY 1972 NOVEMBERÉ­BEN létrejött elvi megailapo- dás értelmében a nyugatné­met Salzgitter AG. és mas cé­gek Kurszk körzetében részt vesznek egy különleges tech­nológiával dolgozó kohászati kombinát építésében. NSZK- beli cégek eddig öt, nyugat­német technológia alapján működő polietiléngyárat épí­tettek a Szovjetunióban. A kó­mái tehergépkocsi-gyár, a KA­MAZ berendezéseinek szállítá­sában 27 nyugatnémet válla­lat vesz részt. A SZOVJETUNIÓ, amely továbbra is azon a vélemé­nyen van, hogy a gazdasági kapcsolatok méretei alatta ma­radnak a két ország lehetősé­geinek. energikusan igyekszik kiszélesíteni áruinak piacát az NSZK-ban. Csupán 1973-ban 25 NSZK-beli kiállításon és vásáron vesznek részt szovjet eégek. 1972-ben a szovjet fél 30 százalékkal több gépet szál­lított, mint a megelőző évben. Először vettek nyugatnémet cégek JAK—40-es utasszállító gépeket és K—26-os helikop­tereket. A szovjet exportlistán ezenkívül olyan termékek sze­repelnek, mint tengeri hajók, folyami szárnyashajók, szer­számgépek, optikai cikkek, fotócikkek, nyomdagépek, vil­lanymotorok és csapágyak. BECS A magyar küldöttség vezetőjének felszólalása A bécsi haderőcsökkentési konzultáció keddi plenáris ülé­sén dr. Ustor Endre nagykövet, a magyar küldöttség vezetője is felszólalt és többek között a következőket mondotta: Hétfőn Dortmundban megnyílt a szovjet kultúra hete. Jekaterian Furceva szovjet kulturálisügyi miniszter erre az alkalomra az NSZK-ba érkezett, és részt vett a megnyitó ünnepségen. LEONYID BREZSNYEV lá­togatása idején első ízben ren­deznek szovjet kulturális na­pokat az NSZK-ban: május 14. és 25. között Dortmund­ban. A szovjet—nyugatnémet szerződés aláírása óta azonban a két ország kulturális kap­csolatai is rohamosan fejlőd­nek. Több moszkvai és lenin- grádi szimfonikus zenekar mu­tatkozott be az NSZK-ban. Vendégszerepeit Szvjatoszlav Richter, Leonyid Kogan és Msztyiszláv Rosztropovics, Baden-Badenban pedig szov­jet képzőművészeti kiállítást rendeztek, az eddigi legna­gyobbat Nyugat-Európában. Saarbrückenben bemutatták a grúz nemzeti operát, a Daiszit, Tbilisziben pedig, sokéves szünet után, a Szovjetunióban először tűztek műsorra Wag- ner-operát — a Lohengrint. Moszkvában vendégszerepeit a stuttgarti balett. Moszkvában, Leningrádban és Tbilisziben nyugatnémet könyvkiállítást mutattak be. A DORTMUNDI kulturális napokon a Szovjetunió mint­egy hatszáz művésszel, köztük a Nagyszínház balettkarával és a Pjatnyickij-kórussal, va­lamint több képzőművészeti kiállítással vesz részt. Két ,,szélmalomszárny" nem nyílt ki Módosították a Skylab-programot Csak vasárnap rajtolnak az első „űrlabsránsok" Űrközpont, Houston (Texas): gatója körül Izgatottan tárgyalnak Az amerikai űrkutatási program szakértőit villám- csapásként érte a SÍcylab- program első lépésénél, az „égi laboratórium” hétfői fel­bocsátásánál bekövetkezett műszaki hiba, amely veszé­lyeztetheti a program sikerét. Tiltakozás a francia és kínai nukleáris kísérletek ellen Szovjetunió Új gazdasági körzetek Hét új nagy gazdasági terü­letre osztották a Szovjetunió területét. A Szovjet Állami Tervbizottság az ország 1990- ig terjedő távlati népgazdaság­fejlesztési tervének kidolgozá­sakor már az új területi elv fi­gyelembevételével gondosko­dik a termelőerők arányos el­osztásáról. Mint a Planovoje Hozjajszt- vo című folyóirat — a tervbi­zottság kiadványa — jelentet­te, a hosszú lejáratú terv ki­dolgozása során felülvizsgálták az ország gazdasági körzetei­nek hálózatát. Az újonan elfogadott gaz­dasági körzetbeosztás, amelyre a távlati terv épül, nem azonosítja a Szovjetunió gazdasági kör­zeteit a köztársaságokkal, jóllehet a távlati terveket köztársasági szinten is el­készítik, hanem hét úgynevezett „meg­nagyobbított gazdasági körzet­re” osztja fel az országot. A hét körzetből kettő van a Szovjetunió európai részén, az egyik — a balti köztársaságo­kat, Leningrádot és Moszkvát is magában foglaló — északi és középső összevont körzet, a másik a déli összevont körzet. Az Urál-vidék és a Volga menti ipari-olaj bányászati központok önálló gazdasági körzetet alkotnak. Szovjet- Ázsia négy tervgazdálkodási egységből áll: Szibéria, Távol- Kelet, Kazahsztán és Közép- Ázsia. Az intézkedés, amelynek tényleges jelentősége az egész szovjet gazdaság arányos fej­lődése szempontjából csak az 1976—1990. évi távlati fejlesz­tési terv végrehajtása során mutatkozik majd meg, egye­nes következménye a XXIV. kongresszus gazdaságpolitikai irányelveinek, amelyek meg­erősítették, hogy a távlati ter­vezésnél mindenekelőtt az egész ország érdekeit kell fi­gyelembe .venni. A Planovoje Hozjajsztvo a területi elv alkalmazásának jelentőségét kommentálva töb­bek között arra is felhívja a figyelmet, hogy mit jelent az új tervezési módszer a nemzetközi munkamegosztás — a KGST-országokkal való együttműködés — fokozása szempontjából, s olyan tényezőként értékeli, amely „jelentős hatással lesz az államközi csere méreteire, az ipari üzemek szakosítására és kooperációjára, valamint azok elhelyezésére”: ~A most már nagyobb gazdasági egysé­gekben gondolkodó szovjet tervezők szerint a Szovjetunió európai részén a KGST-orszá- gok egyesített erőfeszítéseivel „nagy teljesítményű villany­erőműveket, gépgyárakat, olaj­feldolgozó üzemeket és vegy­ipari üzemeket lehetne építeni a termékek és félkész termé­kek együttes felhasználásával”. A 127 tagszervezetet tömö­rítő Ausztráliai Szakszervezeti Tanács kedden határozatot hozott arról, hogy a tervezett csendes-óceáni francia nukleá­ris kísérletek elleni tiltakozás jeléül leállítja az Ausztráliá­ba tengeri vagy légi úton ér­kezett francia áruk kirakodá­sát. A tanácshoz közelálló kö­rök közlése szerint a szervezet kérni fogja a kormányt, hoz­zon szigorú diplomáciai és gazdasági szankciókat Fran­ciaország ellen. Gough Whitlam ausztráliai miniszterelnök a nap folya­mán felhívásban kérte az Ausztráliai Szakszervezeti Ta­nácsot, álljon el szándékától, s ne akadályozza a francia áruk kirakodását. Kérelme in­doklásaként Whitlam arra hi­vatkozott, hogy a szakszerve­zetek tervezett akciója zava­rólag hathat a hágai nemzet­közi bírósághoz benyújtott ausztráliai panasz elbírálá­sára. A hágai nemzetközi bíróság valószínűleg hétfőn ül össze, hogy megvizsgálja Ausztrália és Uj-Zéland panaszát. ★ Az ausztráliai szenátusban kedden közölték, hogy a kor­mány tiltakozott a Kínai Nép- köztársaság kormányánál, a légköri nukleáris robbantások miatt. A tiltakozó üzenet tar­talmát nem hozták nyilvános­ságra. Mint ismeretes, Auszt­rália az elmúlt hónapban állí­totta fel nagykövetségét Pe- kingben. A tiltakozó üzenetet röviddel a nagykövetség meg­nyitása után küldte el Whit­lam miniszterelnök és külügy­miniszter kínai kollégájának, Csi Peng-fej külügyminiszter­nek. ★ A kanadai parlament hét­főn egyhangú határozatot fo­gadott el, amelyben felszólít­ja az összes nukleáris hatal­makat, vessenek véget kísér­leteiknek. A határozat külön felszólítja Franciaországot, mondjon le a Csendes-óceán déli térségében tervezett nuk­leáris kísérleteiről. Donald R. Puddy, az akció igiaz- a Skylab-program szakemberei. A Satum-rakéta segítségé­vel Föld körüli pályára bocsá­tott űrlaboratórium „szélma­lomszárnyai” közül négy ki­nyílt, kettő azonban nem. Mivel ezeken, a szárnyakon helyezték el azokat a napele­meket, amelyek a laborató­rium teljes energiaellátásár hoz szükségesek, a földi iráf nyitó központ úgy döntött, hogy a programot módosítani kell. William G. Schneider, a Skyílab-program egyik veze­tője a szakértőkkel folytatott tanácskozás után bejelentette, hogy első intézkedésiként öt nappal elhalasztják az űrha­jósok első csoportjának indí­tását. Az első „űrlaboránsok” — Charles Conrad, dr. Joseph Kerwin és Paul Weitz űrha­jósok tehát nem kedden, ha­nem — a módosított tervek szerint — csak vasárnap in­dulnak. Az eredeti program szerint az űrhajósok első cso­portja 28 napot töltött volna a világűrben. Az energiaellá­tás zavarai miatt ennek a kí­sérletnek időtartamát felte­hetően csökkenteni kell. Az Amerikai Országos Űrhajózá­si Hivatal, á NASA szakértői nem is titkolják, hogy az ere­deti Skylab-program végre­hajtásától el kell állmok. A NASA szakemberei mind­azonáltal bíznak abban, hogy a Föld körül keringő űrlabo­ratórium segítségévéi a terv­be vett tudományos kísérle­teknek legalább egy részét el tudják végezni. BRAZIL PILLANATOK (2.) Rió, a csodál... Rio de Janeiro a világ egyik legszebb fővárosa — így szólt a fáma, de én már csak akkor láthatom Riót, amikor csak mint várost emlegetik. Sebaj — mondják az itt lakók —, nem ez a főváros, a szépségét nem vesztette el, s mi szeret­jük ... Lehet is szeretni. Fe­ledhetetlen panorámáit, pilla­natonként változó tájait, a tengerből magasba nyúló he­gyeit, éjjel a kivilágított Krisz­tus-szobrot, mely olyan, mint­ha lebegne az égben, a Bota- fogo-öblét, a Copacabanát... És itt álljunk meg egy pil­lanatra, hiszen Copacabana neve összeforrott Rio de Ja- neiróéval. Pedig ez a rész tá­vol esik a központtól, s tulaj­donképpen egy kerületet je­lez, melyet megelőz a Lemé- kerület — mégis á világon mindenki úgy ismeri a Lemé és a Copacabana kerületét, mint a Copacabana. Itt talál­hatók a legelegánsabb szállo­dák és a legdrágább üzletek, és itt fürdenek a legtöbben a tengerben. Aici itt lakik — vallják a rióiak — az egy­szerre nyaralhat és dolgozhat. Innen oldalról látod a Krisz­tus-szobrot, azaz nem néz rád, csinálhatsz este, ami jólesik — teszik hozzá örömmel. Egy körözött bűnöző hét eszten­deig bújkált a Copacabanán, senkinek sem jutott eszébe pontosan ezen a tájon keres­ni, s csak mikor amnesztiát kapott, akkor jelentkezett. Itt éjjel-nappal nagy a forgalom, hajnalban a halászok és a sportolók foglalják el a ten­gerpart homokját, reggel a fürdőzők, délután a munkából hazatérők, este a szerelmespá­rok, s éjjel megelevenednek a mulatók, a lokálok. Az Ave­nida Copacabanán este tízig tartanak nyitva az üzletek. Mi is ez a külön világ? Négy kilométer tengerpart Lemé kerülettől a Copacabana-erő- dig, ahol 1905-ben csak tizen­öt ház emelkedett. Az első építkezők a 30-as években kezdték fölhúzni a falakat, s ma négyzetkilométerenként 4 ezer riói mondhatja, „én a Copacabanán lakom”. Brazil mondás: a Copacabanán több bőrt látni, mint anyagot. So­káig nem tudtam, mit jelent. Csupán annyit — s ezt igazán egyszerű megérteni —, hogy errefelé fürdőruhát hordanak az emberek, nem pedig kosz­tümöt vagy öltönyt... A pol­gári középosztály lakja a már nem is oly elegáns Copacaba­nát, ahol minden háznak két bejárata van — egy a fürdő- zőké. S hogy miért nem a leg­elegánsabb Copacabana? Mert kiépült egy új tengerparti rész, nem messze innen, ahol már csak négyemeletes háza­kat engedtek építeni: Ipane- ma. Patináját még őrzi az idegenek között Copacabana. Rióban azonban már Ipanema az új „státusszimbólum”. — Isten hat nap alatt te­remtette a világot, de ebből két napot Rióra szánt — tart­ja a mondás, s a külföldinek igazat kell adnia, mert Rio valóban Cidade Maravilhosa, azaz Csodálatos Város. Maga a város tulajdonáé p pen a ten­ger és a Serra do Mar közötti lapályon nyúlik végig, követ­ve az Atlanti-óceán vonalát. Félkörben ölelik magukhoz a hegyek a felhőkarcolókat, s a tengert. Ezeknek a hegyeknek egyik oldala meredek szikla­fal, másik oldala lankás domb­oldal, ahol a favelák sorakoz­nak. 1763-ban Bahiából az alki- rály Rióba költözik, s Rió a fővárosi rangot csak 1960-ban veszti el. 1502-ben léptek földjére az első portugálok, hogy megtelepedjenek a Ja- nuár-folyó partján (Rio de Janeiro ugyanis ezt jelenti). A Corcovado tetejéről belátni az egész várost, a hegy lábánál a botanikus kert és a Freitas-tó között elegáns villanegyed te­rül el. A Cukorsüvegre lassan kapaszkodik fel a drótkötél- pálya kabinja, a Santos Du­mont repülőtérre pedig egyre- másra érkeznek a belföldi re­pülőgépek. Nézem a színes forgatagot a Panorama Palace teraszáról. A terasz luxuskivitelű, a meden­ce zöld vize csillog, kék-piros napernyők védik a pihenőket az éles napfény elől. És ebben a Palace-ban rejtőzik Brazília érdekessége, titokzatossága, jellemzője és ellentmondásai — ugyanis a Panorama Palace még félig sincs készen. A 32 emeletes csodahotelhez több mint tíz éve fogott hoz­zá egy vállalkozó kedvű mil­liomos. Egy hegybe akarta építeni a szállodát, azaz a fe­le hegyet le kellett bontani, hogy helyébe felhúzhassák a 32 emeletes épület falait. A teraszról kinézve, mellettem a hegyoldal sziklái. A terv kétségkívüli merészségre utal, az építtető tönkre is ment be­le. így a hotel építése abba­1 nyosak biztonsági érdekeinkre nézve. A magunk részéről, mint speciális státusszal rendelkező állam képviselői, az elfogadott ügyrend biztosította lehetősé­gekkel élve mindent megte­szünk, hogy konzultációink eredményesek legyenek. Négy évvel ezelőtt hazánk fővárosában, Budapesten fo­gadta el a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé azt a felhívást, amelyben a következők olvashatók: „Európa népeinek jelene és jövője elválaszthatatlan föld­részünk békéjének megőrzésé­től és megszilárdításától. Az igazi biztonság és a szilárd béke akkor szavatolható, ha az európai államok szándé­kaikkal, tetteikkel és minden erejükkel a feszültség enyhí­tését szolgálják, a realitások figyelembevételével célul tű­zik ki a megérett nemzetközi problémák megoldását, a sok­oldalú együttműködés kialakí­tását össz-európai alapon." Ügy gondolom, mindez ma is időszerű. Kormányom megelégedéssel | figyeli a nemzetközi életben I az utóbbi időben mutatkozó | és tovább bontakozó kedvező) fejleményeket, ezefk különösen Európában szembetűnők. Min­denekelőtt azokra az utóbbi évek folyamán létrejött több és kétoldalú szerződésekre gondolok, amelyek hatása a nemzetközi politikai életre rendkívüli jelentőségűek. Gon­dolok továbbá az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezletet előkészítő, Helsin­kiben az elmúlt év novembere óta folyó tanácskozásokra, de a mi megbeszéléseinkre is, amelyek célja az európai had­erő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások előkészítése. Mind­ezek megítélésünk szerint jel­zik az európai biztonság, va­lamint a földrész államai kö­zötti gyümölcsöző együttmű­ködés nagy lehetőségét. A ma­gyar közvélemény várakozás­sal és reménységgel tekint a helsinki konferencia és a bé­csi tárgyalások elé. A magyar kormány a maga részéről mindent meg kíván tenni annak érdekében, hogy ezek az említett kedvező ten­denciák tartóssá váljanak és a várakozásoknak megfelelő eredményéket hozzanak. Mi már nemegyszer tanúje­lét adtuk annak az elmúlt évek során, hogy konstruktív módon közelítjük meg az európai béke és biztonság problémakörét. A nemzetközi helyzet jelen­legi kedvező tendenciáit az ál­lamok úgy tehetik tartóssá, ha lépésről lépésre haladva, az egyes földrészeken és térsé­gekben hatékony intézkedése­ket tesznek a kollektív bizton­ság megteremtésére. A Magyar Népköztársaság kormánya, a szocialista közös­ség más országaival együtt, különös jelentőséget tulajdo­nít a fegyveres erők és a fegy­verzet csökkentésének Euró­pában. Az azt célzó megálla­podások és intézkedések ki­dolgozása és gyakorlati meg­valósulása az európai légkör egészségesebbé válásának ön­álló lépésévé, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdí­tásának új, jelentős tényező­jévé válhat. Az, hogy a'ma­gyar kormány milyen módon közelíti meg ezt a gondolatot, problémát, világos megfogal­mazást kapott Fock Jenő mi­niszterelnöknek a magyar or­szággyűlés legutóbbi, tavaszi ülésszakán, március 1-én el­mondott beszédében. Fock Jenő hangsúlyozta: „A meg­közelítésben népünk és szö­vetségeseink népeinek, e tér­ség biztonságának érdekeiből indulunk ki, éppen ezért mi csak olyan megállapodást fo­gadhatunk el, amely az egyen­lő biztonság elvén alapszik.” Következésképpen mi a ma­gunk részéről csak olyan meg­oldásokat tartunk elfogadha­tónak, amelyek nem jelente­nek egyoldalú előnyt egyik fél számára sem, és nem hátrá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom