Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-15 / 111. szám

PES1 »I EGY EB 1973. MÁJUS 15., KEDD sbfúrlap A szolgáltatások ára Még sztár a fapapucs, ele... Egy szövetkezet dilemmája zamosan az országszerte kere­sett fémtömegcikkek gyártásá­ba is bekapcsolódnának, ha a felszerszámozás nem tartana évekig. A szakembereket az 1950 forintos átlagbér-keretből nem tudják eléggé megfizet­ni. A tsz-melléküzemág még ma is csábítóbb. Máris kicsi Hogy mi. követi majd a „fa­papucskorszakot”, erre még nem tudnak határozott választ adni. Egyedül az biztos, hogy sürgősen néhány új; stabil, nyereséges terméket kell talál­niuk. Csak így kerülhet sor a szolgáltatóágazat tervezett re­konstrukciójára. Eddig a beruházható pénzt az új autószervizük nyelte el. Annak ellenére, hogy itt is szakembergonddal küzdenek, a műhely, röviddel felépülése után, máris kicsinek bizonyult. Most bővítik egy karosszéria- részleggel és több kocsiállással. Így már remélik, megáll a ma­ga lábán, és sor kerülhet fod­rászüzletek korszerűsítésére 'és a többiekre is. M. J. Tanácsigazgatási gyakornokok A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke — a mun­kaügyi miniszterrel, a pénz­ügyminiszterrel és a Közal­kalmazottak Szakszervezetével egyetértésben — utasítást adott ki gyakornokok alkal­mazásáról a tanácsigazgatás területén. Az intézkedés célja, hogy a helyi tanácsok hivatali szervezetében az általános igazgatási feladatok szakszerű ellátásához szükséges utánpót­lásról tervszerűen, tanácsigaz­gatási gyakornokok beállításá­val is gondoskodjanak. Az utasítás értelmében gyakor­nokként az alkalmazható, aki megfelel az előírt általános feltételeknek. jó jegelő: több hús, tej Úgy tudták, megszűntek Társadalmi bíróságok - új igények szerint Ha a divat, az életforma > z változása következtében a , s községekben a korábbihoz ké- t pest csökkent is valamelyest j f a szolgáltatások bizonyos faj- é tái iránti igény, még mindig 1 többen vannak, akik fodrász- r hoz, fényképészhez, kozme- r tikushoz járnak, vagy éppen r cipőt sarkaltatnak, mint ahá­nyat közülük várakozás nél­kül, a szó eredeti értelmében ki tudnának szolgálni. Emel­lett az újabb keletű szolgálta- j tások kielégítése — például a t háztartási gép javítás, sze- - mélygépkocsi-karbantartás — s messze elmarad a kereslettől. Így van ez Kiskunlacházán és környékén is. Ötvenkét részleg A kiskunlacházi Vegyesipa­ri Szövetkezet főkönyvelője, Both Jánosné elmondta) hogy az 52 — főleg cipész, férfi- és női fodrász, kozmetikus, fény­képész — szolgáltató részle­gükből a járás minden közsé­gébe jut egy-kettő. Nagy ré­szük gebines.. így formálisan nem ráfizetésesek, havonta át­lag 200 forint (!) hasznot hoz­nak, a valóságban azonban ennél sokkal többet kell, még- inkább kellene rájuk költeni. A helyiségek, a berendezés, a felszerelés enyhén szólva nem tud lépést tartani a mai köve­telményekkel. A nem alacsony bérleti díjak ellenére a leg­több helyen nincs csatorna, gyakran meggyűlik a bajuk a KÖJÁL-lal. Ä költséges köz­művesítésre pedig egyáltalán nincs anyagi fedezet. S ami még fájóbb pont: az utánpót­lás hiánya. Évről évre foglal­koznak ipari tanulókkal, de rendszerint a szakmunkás-bi­zonyítvány megszerzése után egy-kettő marad csak a szö­vetkezetnék Mindezek ellenére sem igye­keznek mindenáron megszaba­dulni a terhes szolgáltatöága- zattól, hiszen tudják, hogy szükség van rá. Sőt, a panasz- kodással sem vélik elintézett- nek a dolgot. Amit ezen el­vesztenek, igyekeznek máshol megkeresni. Ezt szolgálja az ipari ágazat: a szigetszentmik- lósi motortekercselő- és trafó- részleg, a nagy múltú rácke­vei bőrdíszműves műhely, melynek termékeiből még ex­portra is jut. Ugyancsak Rác­kevén különböző alátéteket is gyártanak. Ezek nyeresége azonban eltörpül a jelenlegi legfontosabb termék, a fapa­pucs haszna mellett. Nagyreszt ennek köszönhető, hogy a ta­valyi bevételük 22 millió forint volt, s így a 180—200 dolgozó­juk kozott csaknem egyhavi fi- zetsének megfelelő nyereséget tudtak kiosztani. Bakelit alkatrészek Az „Achilles” névre keresz­telt, mulatós gyartmanyooi évente 70—80 ezer párat készí­tenek. Még idejeöen, 1970-ben kezdtek el gyártani. A terme­lés hamar JelJutott, a nagyke­reskedelmi vállalat minden mennyiséget átvett belőle. 1971 végéig az „Achilles’ gyógy-fapapucsként került forgalomba. Ekkor az Egész­ségügyi Minisztérium — a más helyen gyártott papucsokkal egy időben — visszavonta ezt az árumegjelölést. Azonban nem ez a legfőbb oka annak, hogy a szövetkezetnek új pro­fil. valamilyen új nyereséges gyártmány után kell nézni. Feltöltődött a piac. Az értéke­sítés egyre nehezebb. A sztár, a fapapucs napja leáldozóban van, hiszen változatlan érde­keltségi szint mellett mind­össze pár forinttal tudnák ol­csóbban adni. A profilváltás előkészületei­ről Móri Gyula műszaki osz­tályvezető tájékoztatott. El­mondta. hogy mindenekelőtt a bakelit alkatrészgyártás bőví­tésében látnak fantáziát. Gé­peket azonban csak használtan tudnak venni. Legutóbb egy száztonnás, jó állapotban levő préseéphez jutottak 88 ezer fo­rintért. Az örömbe azonban rögtön üröm is vegyült, mert a Volán 75 ezer forintért szállí­totta a eöpet Bugyiról Kiskun- lacházára. A bakelittel párhu­Nagyüzemek, vállalatok dol­gozói sok helyütt emlékeznek még rá, hogy tíz, tizenkét év­vel ezelőtt nem volt ritka ese­mény a társadalmi bíróságok működése. Néhol helyes okból, szükségesen — másutt viszont indokolatlanul is nagy port felverve kerültek ügyeik szű- kebb-tágabb kollektívák elé. Nemegyszer személyi ellenté­tekből kovácsolódott, mondva­csinált ügyekben, vagy olyan anyagi természetű vitákban asszisztált népes hallgatóság, amelyek akaratlanul az ülése­zés és ülésezésért érzést kel­tették. Azután — éppen a tor­zulásokat elkerülendő — rit­kult a társadalmi bíróságok összehívása, sokan úgy tud­ják, hogy megszűntek, ínért nem váltak be, nincs rájuk szükség. Ne formálisan Jogalkotók és szakszervezeti tisztségviselők ezekben a he­tekben vizsgálatokat, elemzé­seket végeznek: valóban túl- nőtte-e a társadalmi fejlődés azt a bizonyos, 1956-ban szü­letett intézkedést, amely az­után 1962-ben törvényerejű rendeletben is kimondta a tár­sadalmi bíróságok kötelező megalakítását a száznál több dolgozót foglalkoztató üze­mekben. Az Igazságügyi Mi­nisztérium szakembereinek véleménye szerint ezt a tör­vényt, s a társadalmi bírceá- gok korábbi működési elveit bizonyos fokig valóban idősze­rűtlenné tették az elmúlt esz­tendők. A jogszabály elavult, újat kell alkotni, amely a me­chanikus kötöttségek helyett modem elvekkel, a mai üze­mi gyakorlathoz igazodva ad hatáskört és feladatokat. Nem arról van tehát szó, hogy a társadalmi bíróságok teljesen megszűnjenek. Diffe­renciálás, az ügyek helyes ki­választása és a társadalmi igény figyelembevétele szük­séges a működésükhöz; ott és akkor kell tevékenykedniük, amikor a munkájuk nem „for­mális”, hanem nevelő, ered­ményes lehet. A kollektíva erejével Száz és száz esetről tudnak az üzemi kollektívák, amikor egy-egy dolgozó évekig nem fizet az elvált feleségnek, a gyerekeknek tartásdíjat; vagy amikor az ivócimborákkal szórja el valaki évszám a fi­zetését, veszélyeztetve a gye­rekei ellátását, nevelését. Elő­fordulnak olyan károkozások, felelőtlenségek, amelyek kis körben keltenek megbotránko­zást; más esetben a szocialista együttélés elemi normáit kez­di semmibe vevően a kolléga. És sorolhatnánk sok hasonló példát, amelyek foglalkoztat­ják a szakszervezeti bíróságo­kat, a vállalatvezetést, próbál­nak is tenni ellenük, de a fi­gyelmeztetés nem használ. Az ilyen esetek igényelnék, sőt megkövetelnék, hogy üljön össze a társadalmi bíróság, s a kollektíva fegyelmező erejé­vel tegyen valamit a negatív életvitel, szemlélet ellen. A SZOT illetékesei most dol­goznak azokon a javaslatokon, amelyek — az igazságügyi tárcával történő egyeztetés után — alapját jelenthetik a társadalmi bíróságok működé­sét szabályozó korszerű tör­vénynek. Véleményük szerint a következő ügyekben kívána­tos hatáskört biztosítani a tár­sadalmi bíróságoknak: a kol­lektívát is érintő, a szocialista együttélés szabályait sértő ma­gatartás; fegyelmi vétség, mu­lasztás; munkaviszonnyal ösz- szefüggő szabálysértések; a .dolgozók.-között felmerült be­csületsértés, rágalmazás, köny- nyű testi sértés; esetleg vitás anyagi ügyek. Megfontolást igényel, vajon ne legyen-e módja a vállalat vezetőségé­nek is eljárást kezdeményez­ni? Felmerült az is, hogy sza­bad kezet kellene adni a tár­sadalmi bíróságoknak ahhoz, hogy maguk is indíthassanak eljárást. (Tudni kell, hogy ed­dig csak felszólításra, megbí­zásból járhattak el.) Igen ér­dekes és demokratikus javas­lat ezeken kívül, hogy a dol­gozók közvetlenül is kezde­ményezhessenek szükség ese­tén eljárást, a szakszervezeti bizottságnak biztosított jog­körben. A jövő év elején Az új szabályozás, a társa­dalmi bíróságok élethez köze­lítő megszervezése nem azért történik, hogy most eggyel több bírósági fórum működ­jék. Korszerű, s a gazdasági, társadalmi következmények­hez jobban igazodó társadal­mi bíróságok megszervezése a cél. A hosszabb ideig tartó jo­gi, szakszervezeti egyeztetések után, várhatóan a jövő év ele­jén, megszületik az új jogsza­bály. Várkonyi Margit Pest megye termelőszövet­kezeteiben a szarvasmarha- tenyésztés fejlesztését támo­gató kormányprogram hatá­sára a termelőszövetkezetek igyekeznek megteremteni a gazdaságos hús- és tejterme­lés feltételeit. Ezek közé tar­tozik a legelő- és gyepgazdál­kodás fejlesztése. Hazánkban az intenzív művelésű, hasz­nálható legelőterület 1964- ben 15 329 hektár volt. Je­lenleg az öntözött legelők területe az országban 33 369 hektár, s ez 1975-ig várhatóan 350 ezerre növekedik. A kor-, szerű legelőgazdálkodás te­rén jó eredményeket ért el a zsámbéki Üj Élet Tsz. A. gazdaságban kifizetődik a le­gelők gondozása, hiszen ily módon olcsóbb takarmányon tarthatják a jószágot. Képünk a zsámbéki határban készült, a karámban a termelőszövet­kezet növendékállatai delel­nek. Még malacot is Védett a réti sas A Duna mentén, a magyar— jugoszláv határ közelében, él az európai madárvilág egyik „utolsó mohikánja”: egy réti­sas-család. Hazánk legnagyobb ma­dara ez, kiterjesztett szár­nyainak fesztávolsága meghaladja a két métert, testsúlya pedig a tizenöt ki­lót. A magas fára épített fész­ke körülbelül másfél méter átmérőjű és készítéséhez kar- vastagságú ágakat is fel­használt. Erejére jellemző, hogy kutyát, sőt malacot is képes elragadni. Nem minden esztendőben költ — ez Is oka annak, hogy kipusztulóban JEGYZET Hamis nimbusz OLYKOR HANGOSAN IS elhangzó megjegyzés — első­sorban értelmiségi foglalko- zásúakkal kapcsolatban: szak­májának él, igazi szakember, nem politizál- Akiről mond­ják, talán nem is sejti, mifé­le „érdemét” látják ilyetén tisztelői. Embere válogatja, talán akad, aki örül az effaj­ta jellemzésnek, más viszont bosszúsan utasítaná vissza az apolitikus jelzőt, mindjárt példával is bizonyítva, meny­nyire tévesen ítélték meg. Mindenképpen elgondolkoz­tató viszont, hogy ilyen meg­jegyzések egyáltalán elhang­zanak. A logika nevében két kérdésre keresne választ az ember. Az első: miért lát a közvélemény e része ma ellent­mondást a közéleti tevékeny­ség és az elmélyült szakmai munka, netán a tudományos pálya között? A másik: léte­zik-e valójában a napi politi­kától teljesen független, ta­nulmányozásra érdemes kuta­tási terület, természettudomá­nyi vagy egyéb problematika? TUDJUK, hogy a magyar tudományos élet számos nem­zetközileg elismert tudósa vé­gez pártmunkát, egy-egy fő­városi kerületben, vidéki vá­rosban a társadalmi szerve­zetek élete attól is színesül, hogy kiváló szakemberek, or­vosok, mérnökök, kutatók is részesei a különféle rendez­vényeknek, a szervezet min­dennapos életének. Azaz konkrét példákkal élve, az értelmiség jeleseinek politikai érdeklődését s tevékenységét mérlegelve azt látjuk; össz­hangban lehet magasfokú szakismeret és kö-'Wf mun­ka. Egyesek úgy fogalmazzák, hogy az igazán képzett em­ber márcsak azért sem vállal politikai természetű „szerep lést”, mert nincs szüksége ki- | vételezésre. Boldogul anélkül is. Igaz, minden pályán talá­lunk ügyeskedőket. Vannak, akik nyüzsgésükkel keltenek feltűnést, társadalmi elfog­laltságukat hozzák mentségül, ha szakmai hiányosságaikra figyelmeztetik őket, megpró­bálnak a társadalmi elfoglalt­ságból egyéni hasznot húz­ni... Vannak ilyen „szakem­berek” is. De ezek kirívó pél­dák, a karrieristák egyik tí­pusa testesül meg bennük. Nem is nehéz védekezni el­lenük. Nemegyszer éppen va­lamelyik társadalmi szerve­zet leplezi le őket, hiszen se­hol sincs szükség fecsegőkre, a mércének mindenütt a vég­zett munkát kell mérnie- A kirívó példákból próbálnak némelyek általánosítani? Ki­mondatlanul is rágalmazva vétlen embereket? „NÁLUNK GYANAKVÁS­SAL FOGADJAK a nem hi­vatalos helyen pártosan meg­szólaló mérnököt” — fogal­mazta ugyanezt mérnök is­merősöm. Mert ugye, minek a vonalas 6zöveg, ha nem hallja a főnökség? Nem általános a gyanakvás, de azért érezhető. Sérti őt is, sérti mindazokat, akik nem tartanak külön nyelvet hivatalos és nem hi­vatalos használatra. van — a mostani tavaszon azonban megszaporodott a család. Az erdészek a minap távcsovön át felfedezték, hogy két vagy három fióka ül a fészekben. Ritkasága miatt rendkí­vül értékes madár a réti sas, és ezért féltő gond­dal őrzik. Ezt a területet egyébként a közeljövőben védelem alá helyezik az itteni erdők bo­tanikai és esztétikai értékei ■miatt, s nem kevésbé a réti sas védelme érdekében. Ily módon remény van arra, hogy a kihaló madárfaj még sokáig fennmarad ebben a Dung ■menti rezervátumban. Sohasem bizonyított tétel, mely szerint a jó szakember­nek nem kenyere a politizálás — „hiszen az időt vesz el a szakmától”, miként az egyik ismert „bölcsesség” mondja. Mit mondhatunk erre a su­nyi eszmefuttatásra? Furcsa dolog ugyanis a közéleti ér­deklődést, politikai elkötele­zettséget „titkolni”, csak azért, mert tájékozatlan vagy rossz­hiszemű kollégák, a közvéle­mény elenyésző része a „kí­vülállót” dicséri, azt találja 2 l elegánsnak, szellemi munkát végzőkhöz méltónak. Egy neves tudós véleménye szerint — gondolom másoké szerint is — akad ugyan né­hány olyan téma, amelyet le­het a társadalomtól elvonat­koztatva is vizsgálni, dé az elvonatkoztatás semmilyen kutatást, nem segít. Nem be­szélve arról — tette hozzá —, hogy a feladatok nagy több­ségének gazdasági és társa­dalmi horderejét is ismerni kell, anélkül nincs fogódzó, nincs mihez mérni a munkát. A társadalmi kérdések felé „kalandozás” ezekben az ese­tekben kötelező lecke, s nem időpazarlás. ELKÖTELEZETT, KOM­MUNISTA SZAKEMBEREK SZAMARA mindez magától értetődő- Nem fogadják el, soha nem is fogadták el a sokszor megírt szobatudóst példaképül. Különösen nem korunk, társadalmunk ideális szakemberének mintájául. Jó, ha ennek a meggyőződésük­nek minél gyakrabban adnak hangot. Mindazokkal szövet­kezve, akik szintén a maguk munkájából tudják, hogy az „elvont” intellektuális munka sem lombikkörülmények kö­zött zajlik. Hogy az apolitikus szakember nimbusza hamis. Nemcsak azért hamis, mert a „nincs véleményem” is véle­mény, hanem mert az emberi tevékenységet külső, társadal­mi tényezők formálják. A hamis nimbusz ne torzítsa egy-esv mikroközösség érték­rendjét sem. M. D­Szárai transzformátor gyártását 20 kVA-ig, valamint mágnes, fojtó és trafó tekercselését vállalja a REAKTIVA SZÖVETKEZET 135-832. Ügyintéző: Erdélyi. i t 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom