Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-12 / 109. szám

- A PESmEfrYEI HI RLA P ‘ ICPLOtt K-l A^P^Ts^­XVII. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM 1973. MÁJUS 12., SZOMBAT Megkezdődött az írásbeli a szakmunkásképző intézetben Az élelmiszeripari üzemek már várják a Nagykőrösön végzett diákokat A zászlók gazdát cseréltek Az Arany János gimnázium végzős növendékei átadták a harmadikosoknak az iskola zászlóit, hogy becsülettel őriz­zék azokat tovább, szép eredményeket szerezve maguknak, iskolájuknak, s már csendesek a termek: az érettségiző fiata­lok írásbeli vizsgái folynak* Kiss András felvétele Nagykőrösi nyár ’73 Ma nyílik meg Pálfy Guszíáv szobrászművész kiállítása ÜZEMLÄTOGATÄSON VOLTAM A NAPOKBAN, s a műhelybeli tapasztalatgyűjtés után, fenn, az irodában meg­neveztem néhányat azok közül a munkások közül, akiket megismertem: a gyár műsza­ki igazgatója ugyan ismeri-e őket? S jó érzés volt halla­nom, hogy az igazgató — ősz halántékú, erős vállú férfi, aki épp tíz éve dolgozik jelenlegi beosztásában — mindegyikük­ről tudott valami alapvetően jellemzőt mondani, dicsérte őket, mint személyes jóbarát, akit nagyon is érdekel ezek­nek az embereknek a munká­ja, sorsa, életük alakulása. S bevallom, azért esett különö­sen jól mindezt hallanom, mert előzőleg a munkások is hasonló megbecsüléssel, szere­tettel nyilatkoztak igazgató­jukról. Elmondták, hogy szin­te naponként megáll a gépük mellett, s olyankor mindig szól néhány jó szót ahhoz, aki­vel beszél, s egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy az emberi szó forinttal nem mérhetően sokat ér. Az a bizonyos jó munkahelyi közérzet enélkül el sem képzelhető, s gyáruk­ban azért maradnak meg az emberek, mert a vezetők „nem játsszák meg magukat’’. Bár elmondhatnánk ugyan­ezt mindenütt! Amikor erre gondolok, eszembe jutnak azok az ellenkező előjelű epi­zódok, amelyeket máskor, másutt, még a legutóbbi idő­ben is szereztem, olyan gyári közösségekben, amelyekben pattogó utasítgatás még ma is a divat, ahol az Igazgató vagy a gyáregységvezető felettébb ritka vendég a munkások kö­zött, s ha megjelenik is, ér­deklődési köre nem terjed ki az emberre, kizárólag a gépek fordulatszáma, a teljesítmény- százalék érdekli, saját mun­katársai között szinte kívülál­ló idegenként mozog. Ennek okát adni másban alig tudom, mint az elbizakodottságban, amely egyik-másik vezető­embert annyira hatalmába ke­rít, hogy megfagy körülötte a levegő, ahol megjelenik. A BEOSZTOTTAKKAL VA­LÓ RIDEG BÁNÁSMÓD ter­mészetes velejárója, amikor valaki nem veszi figyelembe mások gondolat- és érzésvilé- gát. Ezt a ielenséget bírálta Kádár János elvtárs legutóbb, a Láng Gé- gyárban megtar­tott, Íorrí' hangulatú nagy­gyűlésen elmondott választási beszédében, amikor arról szó­lott, s beszédét sűrűn szakítot­ta félbe tapsvihar, hogy he­lyenként tapasztalhatók az el­bizakodottság jelei. Akadnak emberek, akik nem hallgatnak a dolgozók szavára, vagy egy-=_ általán az emberi szóra, akik a szerepüket az előrehaladás­ban önelégülten úgy értelme­zik, mint az a bizonyos légy, amely a kocsi rúdján ülve, azt hiszi, hogy ő húzza a ko­csit. „A mi fejlődésünknek — mondotta Kádár elvtárs — olyan nagy és erős motorjai vannak, mint a párt, a mun­kásosztály, a dolgozó nép! Érezze mindenki megtisztelte­tésnek, ha — akár a legkisebb rangban is — a dolgozók kép­viselőjeként tevékenykedhet a társadalmi élet bármely terü­letén, és az alapvető normá­kat, amelyeket mindenkitől megkövetelünk, kötelességsze- rűen tartsa meg.” Nem olyan egyszerű ezeket a normákat megtartani, ezt senki nem vitatja. A vezető­nek ezer gond nyomja a vál­lát, az utóbbi években jelen­tősen megnőtt jogkör és fele­lősség, az egyes döntésekben tükröződő fokozott kockázat- vállalás, a napjainkban jelen­tősen átalakult, megújult kö­vetelményrendszer magasabb mércét állít mindannyiunk, s kiváltképp a vezetők elé. A munkastílusban bekövetkezett változások olykor nagyon is az íróasztalhoz kötik a veze­tőket, s nem kis fáradságukba kerül figyelmüket a főkérdé­sekre összpontosítaniuk, oko­san mellőzve a lényegtelen részleteket. De mennyire jól­esik az igazgatónak is, ha egy- egy nehéz feladat teljesítése után, egy rosszul sikerült nap végén akad valaki, akár a be­osztottai, akár a felettesei kö­zül, aki megkérdezi: „Bántja valami, igazgató elvtárs?” S A MUNKÁSNAK MI­LYEN JÓLESIK az emberi szó! Ha az igazgató nem vár­ja meg, hogy a munkás eset­leg előszobázik nála, s észre­veszi az üzemben jártában- keltében a munkások örömét, szomorúságát, amely mögött sorsok húzódnak meg, gépzú­gás mögötti érzelmek, indula­tok, amiket nem tud mérni, minősíteni semmiféle felmé­rés, mint ahogyan azt sem, mekkora az értéke a kérdés­nek: „Bántja valami, szak­társ? Csak nincs valami baj?” És nem mérhető annak az együttérzést nyugtázó pillan­tásnak a fényereje sem, amellyel a kérdezett ezt meg­köszöni. Örömmel veszi tu­domásul, hogy nemcsak a munkája az, ami érdekes, hogy emberi mivoltában is megbecsülik, nem nézik "le, érdektelenségükkel nem aláz­zák meg unos-untalan azok, akik tanultabbak, beosztás szerint fölötte állók. A veze­tőknek az ilyen magatartása pedig már nagyon is lemér­hető a termelés alakulásán, a közösségi ügyekben mutatkozó nagyobb aktivitás eredmé­nyein. Talán nem hangzik profánul, ha ebben a tekintet­ben az emberi érdeklődést, a jó szavakat a termelés tarta­lékaiként minősítem, olyas­féle háttérként, amelynek hiá­nya bénít, jelenvalósága ener­giákat szabadít fel mindany- nyiunkban. Kovács Imre méretesek, aranyit megtud­tunk, hogy a nappali tagozaton, a IV. A-ban 3,25, a IV. B- ben 3,10 az átlagos tanul­mányi eredmény. Az elmúlt évihez képest, némileg csökkent a tovább­tanulók száma, de a tavalyi­nál reálisabb azok aránya. Legtöbben olyan felsőoktatá­si intézménybe jelentkeztek, amelyben a Nagykőrösön ta­nultakkal hasonló szakokon bővíthetik ismereteiket. Élel­miszeripari főiskolára négy, kertészeti egyetemre kettő, annak gyöngyösi tagozatára egy, kecskeméti tagozatára négy, a budapesti és miskolci műszaki egyetemre egy-egy végzős diák jelentkezett Akadnak olyanok is, akik más pályák után érdeklőd­nek: a szegedi József Attila Tudományegyetem ter­mészettudományi, vala­mint állam- és jogtudo­mányi karán, a budapesti Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetemen, az eg­ri Tanárképző Főiskolán, a Testnevelési Főiskolán és a budapesti Iparcikk Kiskereskedelmi Szak­munkásképző Intézetben is felvételiznek diákok­Akik nem tanulnak to­vább, az .élelmiszeripar itü- lönbözó területein dolgoznak majd. Nagy részük vissza­megy arra a vidékre, ahonnét Nagykőrösre jött tanulni. Az előzetes érdeklődésre is szép számban jelentkeztek élelmi- szeripari üzemek, amelyek szívesen, igen kedvező mun­kakörben foglalkozta ti ák a Nagykőrösön végzett diáko­kat. Khim Antal Mit látunk ma a moziban? Andrej Rubljov I—II. Díjnyertes szovjet film a középkor nagy ikonfestőjéről. Előadás kezdete: 6 órakor. KISKÖRZETI MOZI A BÁNOM I ISKOLÁBAN Szent Péter esernyője. Magyar—csehszlovák film. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. 84. Világmagazin. Előadás kezdete: este 7 óra­kor. Szükség von-e ró? Néhány éve került a Petőfi és Örkényi út sarkára az ÁFÉSZ italboltja, amelyet Tóth-kocsmdnak neveznek ar­rafelé, és csakhamar a kör­nyékben lakók réme lett. Az úton, amely a Kossuth Lajos utca rekonstrukciója miatt kénytelen még ebben az esz­tendőben is kisegíteni, hiszen rajta jut el a nyers áru és a késztermék a konzervgyárba, a tejüzembe, a TRAKIS Ktsz- be, a vasútállomásra, a Nagy­kunsági Fafeldolgozó Vállalat­hoz, az ITV-be és még több más kisebb üzembe, a forga­lom. igen nagy. Természetsze­rűen a kocsma előtti részen is, ahol tehergépkocsik, gumis stráfkocsik, lovas kocsik, ke­rékpárok állnak mimdiig tor­laszként. A szomjazó járművezetők be-betémek a kis kocsmába, mely távol esik a város köz­pontjától, következésképp rit­kábban ellenőrzött. Nappal is, este is hangos a környék az italos emberek danájától, lár­májától. — Zárassák be a kocsmát — kérték többen is —, ha má­sért nem, a balesetveszély mi­att. Mellesleg a KPM kiren­deltségének és a városi rend­őrségnek is sok dolgot ad. — A balesetveszély meg­szüntetésére a Kecskeméti ut­cából a Petőfi utcába, illetve az Örkényi útra behajtó gép­járművek maximális óránkén­ti sebessége 40 kilométer le­gyen. Ilyen sebességgel halad­va, még van lehetősége a gépkocsivezetőnek, hogy ide­jében fékezzen egy-egy tán­torgó alak előtt. Tegyék ki a MEGÁLLNI TILOS! táblát a kocsma elé — javasolták a ta­nácsválasztásokat megelőző jelölőgyűlésen a tormásbeli két választókerület lakói. Klenovszki Márton, a váro­si rendőrkapitányság közleke­dési alosztályának vezetője így válaszolt a felvetett kérésre: — Nem először hangzik él a kérés, hogy MEGÁLLNI TI­LOS! tábla kerüljön a Tóth- kocsma elé, tje a fennálló KRESZ-szabályok értelmében felesleges külön kitenni az említett táblát, hiszen az út­viszonyok amúgy is megköve­telik a különféle tilalmakat. Á KRESZ kimondja, hogy ti­los megállni az útkeresztező­désben 10 méteren belül, már­pedig az az útszakasz útke­reszteződésekkel telitűzdelt. A KRESZ továbbá azt is ki­mondja, hogy ott, ahol az út­test szűk, megállni tilos, mert az álló jármű akadályozhatja a forgalmat. Ez utóbbi is vo­natkozik i arra az útszakaszra, melyet közlekedési járőreink rendszeresen ellenőriznek, és helyszíni bírsággal, valamint egyéb törvényes módom igye­keznek rendet teremteni. Ha külön kitetetnénk a MEGÁLL­NI TILOS! táblát, semmivel sem javulna a helyzet, hiszen most is a KRESZ ellen véte­nek azok, akik ott megállnak. Takács Paula SZERENCSÉS HÚZÁS. Teg­nap délelőtt Raffael Pálra rá- mosolygott a szerencse: a 4 forintos borítékos sorsjeggyel 50 ezer forintot nyert. Ma, május 12-én, délután 5 órakor, a művelődési otthon kiállítótermében megnyitja a Pálfy Gusztáv kecskeméti szobrászművész legszebb al­kotásait bemutató kiállítást Pacsa János, a párt városi végrehajtó bizottságának tag­ja. A tárlatvezetésre Sümegi Ünnepélyes külsőségek kö­zött, Nagykőrösön, a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szak- középiskolában és a Kinizsi­sporttelepen, háromnapos küz­delemsorozatban került sor Budapest, valamint Fejér, He­ves, Komárom, Nógrád, Pest és Szolnok megye 18 iskolájá­nak 366 versenyzőjével és 41 vezetőjével, a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmun­kástanulók területi sportver­senyének döntőire. Négy sportágban került sor vetélke­dőre, amelyeket többek között városunk országgyűlési képvi­selője, Kovács Sándor igazga­tó is megtekintett! Jó néhány mérkőzésen lelkes biztatás serkentette a résztvevőket. Minden versenyszámban is­kolánként maximálisan 1—1 személy, illetve csapat indul­hatott. Atlétikában a szeles idő nem kedvezett az eredményeknek. A Nk.. Toldi csak nőverseny- zoket indított. A távolugrást, 466-tal és a magasugrást, 135- tel, Verebélyi Ágnes, a 4x100- as váltót o körösi csapat (Pör- ge, Szabó J., Tóth, Asztalos) 57 mp-cel nyerte. Asztalos György művészettörténész vállalkozott. A „Nagykőrösi nyár ’73” eseménysorozat része e ki­állítás, mely május 27-ig lesz nyitva. Az érdeklődők reggel 9 órától déli 12 óráig, illetve délután 3 órától 6 óráig te- Mnthetik meg az alkotásokat. 14,7-tel 100 méteren a máso­dik, Szabó Judit 400-on 1:06,5- tel a harmadik lett. Asztaliteniszben 7 férfi- és 4 női csapat DC-rendszerben mérkőzött. A fiúk között a Nk, Toldi (Perlaki Mihály, Fara­gó Attila) Halásztelek és Bp. Maglódi út ellen egyaránt 3:1- re, Pétervására ellen 3:0-ra győzött, és ezzel az első he­lyen végzett. A körösi lány­csapat (Szabó Edit, Bencsik Erika), az Eger elleni 3:l-es győzelem és a Bp. Maglódi út elleni 3:0-ás vereség után, a második helyen végzett. A ki­eséses rendszerű férfi egyéni vetélkedőt, 9 tagja közül, 4 győzelemmel, Perlaki (Nk. Toldi) nyerte, a nőknél 4 in­duló közül a kprösi Szabó má­sodik lett. Női kézilabdában öt csapat körmérkőzéses rendszerben küzdött. A Nk. Toldi gárdája jó erőben volt, és minden el­lenfelét — Pécelt 24:4 Tatát 22:4, Egert 11:7, Bp. Bercsé­nyit 8:2 arányban — legyőzve, első lett. Labdarúgásban négy csa­pat mérkőzött. Néhány mér­kőzés, nagy iramával, helyen­ként még a megyei bajnok­sággal is magasabb színvo­nalú volt. A tehetséges körö­siek Tata elleni 3:1-es, Péter­vására elleni 2:2-es és a Bp. Bercsényi elleni 4:0-ás ered­ményükkel az élen végeztek. A jól megrendezett ver­senysorozaton tíz serleg talált gazdára. Ebből hatot a Nk. Toldi nyert meg: a női össze­tett, a női atlétikai és kézilab­da-, a férfi asztalitenisz- és a labdarúgóelsőségért járó ku­pákon kívül, 101 pontos össz­teljesítménnyel az összetett versenyt is megnyerte (s ez­zel a kupát is), a 69 pontot el­ért székesfehérváriak előtt. Szombati műsor Birkózás Bp.; 14—15 évesek orszá­gos kiválasztó versenye. Kézilabda Solymár: PEMÜ—Nk. Tol­di ITSK megyei bajnoki női mérkőzés (ifi is). Cegléd: úttörő-olimpia kis­területi' vetélkedője. Kosárlabda Bp.: Kandó Főiskola—Nk! Pedagógus NB III-as női és férfi bajnoki mérkőzés. S. í. Megkezdődött a strandszezon Május 1-én megnyílt a városi strandfürdő, s a váratlanul ránkköszöntött kánikulai napokban ezren Is lubickoltak a hűs vizű medencében. A meleget felváltotta a várat­lan hideg, s most csak a bátrak keresik fel a langyos termálvizet* Kiss András felvétele Ballagtak már a diákok a Toldi Miklós szakmunkás- képző intézetben is. A benső­séges, ünnepélyes esemény után nagy feladat vár a vég­zős diákokra: négy végzős osztály 96 tanulója tesz érett­ségi vizsgát. A nappali tago­zaton két szakiközépiskolás osztály tanulói kezdtek hozzá május 11-én a magyar, majd a mai napon a matematika írásbeli dolgozat elkészítésé­hez. Az érettségizők többsége lány, a két nappali tago­zatos osztály 62 diákja közül csak 12 fiú­Rajtuk kívül a dolgozók tartósító és húsipari techni­kumának esti tagozatán 21 nagykőrösi, kecskeméti és környékbeli, élelmiszeripar­ban dolgozó szakmunkás sze­rez érettségi bizonyítványt és technikusi oklevelet, a dolgo­zók szakközépiskolájának le­velező tagozatán pedig 13 hallgató számol be a négy év alatt szerzett ismereteiről. Bár az idei tanévet értékelő részletes adatok még nem is­JEGYZET Bántja valami, szaktárs? SPORT A Toldi nyerte a területi sportvetélkedőt 4 4 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom