Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-12 / 109. szám

2 ‘“kMÚ4op 1973. MÁJUS 12., SZOMBAT ,.FELLÁZADT“ AZ AMERIKAI KEPVISELOHAZ Kézitusa PhnomPenhtől nyolc kilométerre Sziltanuk táviratinterjúja - In Tam alakit kabinetet a kambodzsai fővárosban Súlyos vereséget mért csü­törtökön az amerikai képvi- selőíiaz Nixon elnökre. Ki­nyilvánította szembehelyez- kedését a Kambodzsa elleni amerikai bombatámadások folytatásával és 219 szavazat­tal 188 ellenében módosító in- I dítványt fogadott el a kato- J nai hitelekről szóló törvény-1 nyel kapcsolatban. A módo- j sító indítvány elfogadásával j megtagadta a kormánytól azt i a jogot, hogy indokínai bom- j búzásokra és más hadműve­letekre fordítsa a korábban egyéb programok végrehajtá­sára jóváhagyott 175 millió dollárt. Az indokínai konfliktus kez­dete óta első alkalommal tör­tént, hogy az amerikai kép­viselőház a kormány politi­kájával szembehelyezkedő törvénymódosítást fogadott el. A Reuter tudósítása szerint az amerikai képviselőház ugyancsak csütörtökön, 224 szavazattal 172 ellenében egy másik módosít indítványt is elfogadott. Ebben szintén szembehelyezkedett azzal, hogy a költségvetési felhatal­mazási törvényben előirány­zott 2800 millió dollárból bár­milyen összeget is a kambod­zsai bombázásokra vagy egyéb hadműveletekre fordítsanak. A szenátus várhatóan jövő héten tárgyalja a képviselő- ház által elfogadott két tör­vénymódosítást. Norodom Szihanuk, a Kam­bodzsai Nemzeti Egységfront vezetője táviratban válaszolt azokra a kérdésekre, amelyeket a Daily News című New York-i lap táviratilag tett fel neki. Leszögezte: a felszabadító erők folytatják fegyveres el­lenállásukat a jelenlegi Phnom Penh-i kormány ellen mindaddig, „amíg Nixon el­nök nem távozik hivatalából, vagy akár még hosszabb ideig is”. A khmer hazafiak csütörtö­kön délután Phnom Penh fő­várostól mindössze nyolc kilo­méternyire, a 2. számú ország­út mentén két támadást intéz­teik két híd ellen. A hidiak bir­tokbavételéért folyó harcban kézi tusára került sör a szem­benálló felek között. A kambodzsai négytagú po­litikai főtanács pénteken a CHILE Zavargások Bancagaában Inváziós előkészületek CSÜTÖRTÖKÖN Újabb Le Dúc Tbo-Kissinger találkozó f(S]kusz Baráti gesztus A Német Szocialista Egység- párt Központi Bizottságának, a Német Demokratikus Köztár­saság Államtanácsának es Mi­nisztertanácsának meghívására Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára, ma Lengyelországból jö­vet hivatalos baráti látogatásra a Német Demokratikus Köz­társaságba érkezik. A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG fővárosában már hetek óta számítottak rá, hogy Leonyid Brezsnyev ha­marosan felkeresi Berlint. Itt tehát a politikai közvélemény- oen nem okozott meglepetést a látogatás hivatalos bejelenté­séről kiadott hír. Mindez per­sze nemhogy csökkentené, ha­nem inkább fokozza az SZKP tőtitkára NDK-beli látogatásá­nak jelentőségét. LEONYID BREZSNYEV nem ritka venaeg az ixDK-ban. A Néniéi Szocialista Egy&egpart i971 nyarán tartóit Viu. kong­resszusát is beleszámítva, ez a harmadik alkalom, hogy nem egészen két esztendő alatt Ber­linben jár. Legutóbb 1971 ok­tóberének végen, novemoeré- nek elején volt az NDK fővá­rosában. Ezeken a látogatáso­kon mindig kidomborodott a két testvérpárt és a két bará­ti állam teljes nézetazonossága az összes felvetődött kérdése­ket, különösképpen pedig az európai biztonság problémáit és az NDK, az NSZK, illetve Nyugat-Berlin viszonyának rendezését illetően. Es ez ter­mészetesen nem véletlen, hi­szen az SZKP XXIV. és az NSZEP VIII. kongresszusának külpolitikai elemzése teljesen egybevág, azonos vágányon ha­lad és el lehet mondani, hogy az ezeken a kongresszusokon kitűzött külpolitikai célok — különösen ami az európai biz­tonság szilárdítását, az NDK és az NSZK kapcsolatainak alakulását, a nyugat-berlini kérdés rendezését illeti — rendkívül gyorsan meg is va­lósultak, illetve közvetlen megvalósulás előtt vannak. Ez pedig elsősorban a Szovjetunió körül tömörült szocialista or­szágok összeegyeztetett külpo­litikai lépéseinek, a békét szolgáló akcióinak köszönhető. AZ SZKP FŐTITKÁRA NDK-beli látogatásának külö­nös jelentőséget ad, hogy ez alig egy héttel előzi meg bonni látogatását. Az NDK, illetve a Német Szocialista Egység­párt részéről Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottsá­gának első titkára, már koráb­ban kifejtette azt a vélemé­nyét, hogy az NDK üdvözli a bonni látogatás tényét és eb­ben a látogatásban újabb lehe­tőséget lát, hogy tovább erő­södjék kontinensünk biztonsá­ga. Ha javulnak a Szovjetunió és az NSZK kapcsolatai, ez nyilvánvalóan valamennyi európai államnak. ígv az NDK- nak érdekeit is szolgálja. MI SEM TERMÉSZETESEBB, hogy Leonyid Brezsnyev ma kezdődő NDK-beli látogatása ugyanakkor baráti gesztus is a Szovjetunió részéről a szocia­lista Német Demokratikus Köztársaság iránt, s annak a ténynek a világ előtt való újabb megerősítését szolgálja, hogy a Szovjetunió igen nagyra ér­tékeli a Német Demokratikus Köztársaságnak az NSZK-val és Nyugat-Berlinnel létrejött szerződések, rendezések és ál­talában az európai biztonság megszilárdítása körűi kifejtett érdemeit. Leonvid Brezsnyev mostani berlini látogatása nvo- mán a Szovjetunió és az NDK eddig is fe’hőtten kaocsolatai tehát nyilvánvalóan még szo­rosabbá válnak. Nagy 3-ifannia Az 2 kommunista polgármester Csütörtökön újabb fordulóra került sor az angol helyható-' sági választásokon. Nagy-Britannia történetében először — kommunista polgár- mestert is megválasztottak Cowdenbeath skóciai bányász­városka élére került Willie Alharp 66 éves nyugdíjas bá­nyász, a kommunisták jelöltje. A chilei kormány döntése alapján bevezették a rendkí­vüli állapotot a fővárostól dél­re levő O’Higgims tartomány­ban. Mint Daniel Vergara bel­ügyminiszter-helyettes közölte, csütörtök este Rancaguában — a tartomány székhelyén — ösz- szecsapások voltak tüntető bá­nyászok és a rendőrség között. A zavargásokban egy rendőr­tiszt megsebesült és a tüntetők között is több sebesült van. A tartományban a chilei nemzetgazdaság fő bázisát, a rezet biztosító fontos bányák vannak, s ezek bányászai szél­sőséges elemek által felbúj tva három héttel ezelőtt sztrájkot hirdettek. A bányászok a kor­mány felhívására sem voltak hajlandók felvenni a munkát, hanem a Népi Egységet nehéz helyzet elé állító bérkövetelé­sekkel ostromolták a kor­mányt. A tartomány élére Allende einök Christian Heckemecht alezredest nevezte ki. A kato­nai közigazgatás vezetője első rendeletéiben megtiltotta a gyülekezést és a fegyvervise­lést. Mint jelentettük, napok­kal ezelőtt Santiago tarto­mányban vezették be a szük­ségállapotot. Az Ultima Hóra, a Chilei Szocialista Párt lapja csütör­töki számában szalagcímes cikkben leplezi le a Chile el­len irányuló ellenforradalmi összeesküvés újabb részleteit. A lap értesülése szerint Bolí­viában, a chilei határ közelé­ben lévő Orura városban há­romezer ellenforradalmár áll fegyverben, hogy május 15-e és 21-e között átlépje a chilei határt, és megindítsa a Népi Egység kormányának meg­döntését célzó fegyveres ak­cióját ... tanács egyik tagját, In Tamot jelölte az új kormámy élére. In Tam a miniszterelnöki megbízatást elfogadta és hoz­zákezd az új kabinet megala­kításához. Több minit száz nappal ez­előtt kezdték meg Bécsben azt a konzultációt, amelyen 19 or­szág küldöttsége az európai haderők és fegyverzet csök­kentéséről indított előkészítő eszmecserét. Az, azóta eltelt időszakban plenáris ülést nem tartottak, a küldöttségek két és többoldalú véleménycseré­ket folytattak. Nagykövetségi épületekben és szállodák sza­lonjaiban, munkaebédeken és koktélpartikon kemény diplo­máciai csaták zajlottak Minit kitűnt, a nyugati or­szágok egyoldalú előnyökre tö­rekedve szerettek volna tért nyerni, hogy a konzultáció szerkezetét, a „félállási had­rendet” a maguk javára fordít­sák. A NATO-onszágok akar­ták egymaguk eldönteni, hogy például a szocialista országok milyen minőségben legyenek jelen a bécsi tárgyalásokon. Most, amikor számos vonatko­zásban tisztázódtak az elkép­zelések és nemcsak földrajzi, hanem katonapolitikai, hadá­szati szempontok is érvénye­sülnek, s a NATO kénytelen volt merev álláspontját felad­ni, a megfelelő elvek szerint kezdődhet az előkészítő sza­kasz „második menete”,.. -,-: A bécsi sajtóközpontban is­mertté vált, hogy a hétfői ülé­sen a delegációk az angol abc sorrendjében foglalnak majd helyet a tárgyalóasztalnál. Ez is azt az elvet példázza, ame­lyet a szocialista országok kez­dettől fogva hirdettek: az európai fegyveres erők és fegy­verzet csökkentéséről nem a katonai tömbök, hanem a kon­tinens biztonságáért felelős or­szágok tárgyalnak. Azt is a szocialista országok javasolták, hogy a plenáris üléseken le­gyen joga minden delegáció vezetőiének elnökölni. A hét­fői ülés elnökét, John A. Thomson nagykövetet, az an­Le Dúc Tho és Henry Kissinger május 17-én Pá­rizsban tanácskozásra ül ösz- sze — jelentették be egyide­jűleg pénteken Hanoiban és Washingtonban. A hivatalos közlemény így hangzik: „A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és az Egyesült Államok kormánya megállapodott, hogy- megbe­széléseket tart a párizsi egyezmény teljesítésének át­tekintése céljából és annak A nyugatnémet szövetségi gyűlés pénteken délben meg­szavazta a Német Demokra­tikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kap­csolatait szabályozó szerző­dést, és az NSZK ENSZ-tag- ságának kérelmezéséről szóló törvénytervezetet. A szavazáson 485 képviselő és 22 szavazati joggal nem j rendelkező nyugat-berlini ; képviselő vett részt. Kétszáz­hatvannyolc képviselő (plusz 13 nyugat-berlini) szavazott igennel, a nem-szavazatok szá­ma 217 (plusz 9) volt. Az ENSZ-csatlakozásról szóló törvényjavaslatot (485 plusz 22 szavazat közül) 364 képviselő (plusz 13 nyugat­berlini) szavazta meg, ellene szavazott 121 (plusz 9) ellen­zéki képviselő. Az eredményből kiderül, hogy tíz, illetve az első szava­záskor tizenegy képviselő nem volt jelen. Az alapszerződés ellen szavazott — négy kivé­telével — az ellenzék vala­mennyi képviselője. A két sza­vazás eredményének összeha­érdelcében, hogy felkutassak a megállapodás szigorú tel­jesítését előmozdító intézke­déseket. Le Duc Tho, a VDK kormányának képviselője és Henry Kissinger, az Egyesült Államok elnökének tanács­adója e cél érdekében 1973. május 17-én találkozik Pá­rizsban. Le Dúc Tho — úton Párizs felé — pénteken Pekingbe ér­kezett. Kissinger, aki pénteken hajnalban tért vissza Wa­shingtonba Moszkvában és Londonban tett látogatásáról, a nap folyamán Nixon el­nökkel tárgyalt. Ziegler, a Fehér Ház szó­vivője közölte, hogy Párizsba az elnöki főtanácsadót Wil­liam Sullivan külügyi ál­lamtitkár-helyettes, Graham Martin, az USA kijelölt új saigoní nagykövete és Kissin­ger két munkatársa kíséri el. Kérdésekre válaszolva való­színűsítette, hogy a jövő csü­törtökön kezdődő párizsi tár­gyalásokon a gazdasági ta­nácskozások folytatásáról. Il­letve a VDK területi vizek amerikai aknátlanításának fel­újításáról is szó lesz. sonlítása egyben azt is meg­mutatja, hogy Barzel CDU-el­nök, a CDU—CSU-frakció két napja lemondott vezetője sa­ját parlamenti csoportjában kisebbségben maradt, miután az ENSZ-tagság kérdésében legalább százan ellene foglal­tak állást. Brandt kancellár az alap­szerződést a nemzetközi eny­hülési törekvések fontos ele­mének nevezte pénteki parla­menti beszédében. A szerző­dés — hangoztatta —, a ko­rábbi megállapodásokhoz ha­sonlóan, a reális európai fel­tételekre alapozódik. A kancellár hangsúlyozta, hogy kormánya nem kerget ábrándokat, hanem a józan tényekből indul ki. Ez a jó­zanság vezérli azokon a tár­gyalásokon is, amelyeket a Bonnba látogató Leonyid Brezsnyewel. az SZKP főtit­kárával tart majd. A tárgyalá­sok azt célozzák — mondotta —, hogy megállapítsák, mi­lyen további lehetőségek van­nak az együttműködésre. Miért semmis a müncheni szerződés? A prágai Cernin-palotában kezdődtek meg a hivatalos csehszlovák-nyu­gatnémet tárgyalások az államközi kapcsolatokat rendező szerződés előké­szítésére. Ezt megelőzően Itat, úgynevezett puhatolózó megbeszélés zajlott le. Noha a prágai tárgyalások zárt ajtók mögött folytak, a sajtóértesülések­ből kitűnik: sikerült megtalálni azt a formulát, amelynek alapján tárgyal­hatnak Csehszlovákia és az NSZK viszonyának normalizálásáról. A cseh­szlovák és a nyugatnémet kormányküldöttség szakértőinek befejező találko­zójával pénteken Prágában véget is ért a hivatalos tárgyalások első fordu­lója. A két ország államközi kapcsolatait normalizáló, illetőleg szabályozó szerződésről folytatott tárgyalások következő, második fordulójára — Jiri Götz csehszlovák külügyminiszterhelyettes és dr. Paul Frank nyugatnémet külügyi államtitkár megállapodása szerint — május 23-án Bonnban kerül sor. A kulcskérdés: a müncheni szerződés érvénytelenítése. Feltehető, hogy az NSZK most már elhatárolja magát a müncheni diktátumtól, a hitlerista Németország súlyos politikai örökségétől. Másfelől Csehszlovákia hajlandó rendezni az egykori csehszlovák, de jelenleg NSZK állampolgárságú volt szudétanémetek jogi helyzetét. A megbeszélések időszerűvé teszik a müncheni diktátum létrejöttének felelevenítését. Mi történt Münchenben? Miért kell érvényteleníteni a hírhedt diktátumot? Hitler Ausztria bekebelezése után Csehszlovákiára vetette sze­mét. Vad propagandakampányt in­dított a Csehszlovákia nyugati pere­mén élő úgynevezett Szudéta-vidéki németek „felszabadítása” jegyében; ugyanakkor a Heinlein vezette fa­siszta szudétanémet párt is követelte a csatlakozást a náci Németország­hoz. Csehszlovákiának akkor köl­csönös segélynyújtási szerződése volt Franciaországgal. Érvényben volt az a csehszlovák—szovjet szerződés is, amely előírta, hogy a Szovjetunió segíti Csehszlovákiát egy náci táma­dással szemben, abban az esetben, ha Franciaország is teljesíti szerző­déses kötelezettségét. A francia kormány azonban Chamberlain brit miniszterelnök úgynevezett megbékélési politiká­jához csatlakozott. A brit és a fran­cia burzsoázia úgy vélte: el kell ke­rülni az összecsapást a hitlerista Né­metországgal, úgy kell irányítani az eseményeket, hogy Nyugaton egyez­zenek ki Hitlerrel, aki egész katonai erejét Kelet, vagyis a Szovjetunió ellen fordíthatja. Az angol diplomá­cia nyomást gyakorolt a fenyegetett Csehszlovákiára, hogy teljesítse Hit­ler területi követeléseit. Ezért küld­ték Prágába Runciman lordot, a Ci­ty egyik pénzmágnását. Ezért szállt életében először repülőgépre Cham­berlain, hogy ellátogasson Hitler „sasfészkébe”, Berchtesgadenbe. Pá­rizs csatlakozott Londonhoz, s a két kormány közös jegyzékben követel­te Prágától a kapitulációt. Ezt kö­vette a müncheni konferencia, ame­lyet 1938. szeptember 29-én délben nyitott meg Hitler. Részt vett a ta­nácskozáson Chamberlain brit, Da- ladier francia és Mussolini olasz miniszterelnök. A tárgyalás alapja az olasz diktátor javaslata volt. A szerződés szövege éjfélre elkészült. Hajnali 1 óra 30 perckor a münche­ni Regina-hotelbe, az angol delegá­ció szállására rendelték dr. Hubert Masaryk csehszlovák képviselőt; Chamberlain és Daladier átadta ne­ki a négy hatalom egyezményét, amely rendelkezett a szudétanémet terület elcsatolásáról. A kiürítésnek október 1-én, alig 24 óra múlva, meg kellett kezdődnie, és tíz nap alatt be kellett fejeződnie. Masaryk azt írta feljegyzéseiben; „Ezzel az 1918- as határok közötti Csehszlovákia megszűnt létezni”. Chamberlain akinek esernyős alakját a nyugati propaganda a bé­ke megmentőjeként igyekezett beál­lítani, hazatérve bejelentette a par­lamentben: „Tisztes békével tértem haza. Azt hiszem, ez a mi korunk­ra szóló béke”. A brit kormányfő tévedett. Chur­chill, aki nem értett egyet Cham­berlain politikájával, figyelmeztet­te az angol burzsoáziát: „Angliának a háború és a szégyen között kel­lett választania. Miniszterei a szé­gyent választották, hogy utána még­iscsak a háborút kapják”. A müncheni diktátum megfosz­totta Csehszlovákiát attól a határvi­déktől, ahol megerősített védővona­lat épített ki. Az ország gyakorlati­lag védtelenné vált. Ez tette lehető­vé, hogy Hitler fél évvel később, 1939 tavaszán megszállja az orszá­got. Cseh- és Morvaország a nácik protektorátusa lett, az „önálló” Szlo­vákia pedig fasiszta csatlósállam. A Szovjetunió sohasem Ismerte el a müncheni szerződést, és 1941- ben hivatalos nyilatkozatban is sem­misnek nyilvánította. Ugyanezt tette 1942 őszén a De Gaulle vezetéseve', megalakult Szabad Francia Bizott­ság. A Duce bukása után az új óla: kormány 1944 szeptemberében hr. sonló álláspontot foglaLt el. Chu. chili úgy vélekedett, hogy Hitler a: 1939 márciusi prágai bevonuláss: maga szegte meg az egyezményt, és az így érvénytelenné vált. A brit kormány 1940 októberében kijelen­tette, hogy nem tekinti kötelező ér­vényűnek a szerződést. Ami Cseh­szlovákiát illeti, magától értetődik, hogy a szerződés érvénytelenítését követelte, minthogy abban Csehszlo­vákia nem vett részt, s mivel erő­szak következményeként jött létre. A két német állam . álláspontja eltért egymástól. Az NDK egyértel­műen elhatárolta magát a náci bi­rodalom minden területszerzésétől, és az 1950 júniusában megkötött prágai egyezményben a szudétané­metek kitelepítését is megváltoztat­hatatlannak jelentette ki. Míg az NDK elítélte Münchent, Nyugat- Németországban a revansista körök nyíltan dicsőítették. A bonni kor­mány akkor hivatalosan elkerülte az állásfoglalást. A fordulat a Brandt- kormány úgynevezett „keleti politi­kájával”, az európai realitások elis­merésével kezdődött. A csehszlovák külügyminiszter a közelmúltban ki­jelentette; kormánya arra töreke­dett, hogy félútig elébe menjen az NSZK-nak, megtisztítva az utat olyan megoldás előtt, amely lehető­vé teszi a két ország kapcsolatainak javítását és az európai feszültség to­vábbi enyhítését. Rudnyánszky István BECS Több mint száz nap... ttaiifikúlús Bundestag! igeneit i í * goi küldöttség vezetőjét sorso­lással választották meg. Az MTI tudósítójának érte­sülése szerint hétfőn zárt ülés lesz. Plenáris tanácskozást tar­tanak kedden és szerdáin is. Az üléseken meghatározzák a résztvevők körét: mely álla­mok kapnak teljes jogú rész­vételt, melyek pedig megfigye­lői státust. Sor kerül továbbá az ügyrend megvitatására s a delegációk vezetői általános nyilatkozatokat tehetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom