Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-03 / 78. szám

rest «Ctrl' I K/Cirlap 1973. ÁPRILIS 3., KEDD Kiosztották az Állami és Kossnth-dfjakat, a kiváló és Állami A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Magyarország felszabadulásának 28. évfordulója alkalmából, a szocialista társadalmi rend építéséért folyó tevékenység során elért nagyjelentőségű tudományos, termelési, gyógyítási, pedagógiai és népművelési eredményeik elismeréséül az Állami díj i. fokozatával TÜNTETTE KI Csanádi György Kossuth-díjas akadémikust, a Budapesti Műszaki Egyetem tanárát, közlekedés- és postaügyi minisztert a közlekedés- tudomány elméleti fejlesztéséért és annak a gyakorlatban való elter­jesztéséért, Csáki Frigyest, az Akadémia le­velező tagját, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát az automatizálási tudo­mányág elméleti műveléséért, ,,A korszerű szabályozáselmélet, nem­lineáris, optimális és adaptív rend­szerek” című munkájáért, Fejes Tóth László KosSuth-díjas akadémikust, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Matematikai Kuta­tó Intézetének igazgatóját, a diszk­rét geometria területén kifejtett alapvető munkásságáért, különösen a konvex testek elméletében, fe­dési és elhelyezési problémákban, a rácsok geometriájában elért ered­ményeiért, Lovai Istvánt, a Mecseki Szénbá­nyák Kossuth bányaüzeme csa­patvezető. vájárát a termelésben lő éven át elért kiváló eredményeiért, Radó Sándor Kossuth-díjast, a földrajztudományok doktorát, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium önálló kartográfiai osztályának vezetőjét egész élet­műve elismeréséül, Somos András Kossuth-díjas akadémikust, a Kertészeti Egyetem rektorát a zöldségtermesztésben el­ért tudományos eredményeiért, egyeitemi oktatói tevékenységéért, az Állami díj megosztott X. FOKOZATÁVAL TÜNTETTE KI az új, egységes, 2ö0-as autóbusz- esalád tervezésében, fejlesztésében és gyártásában végzett munkássá­gukért Mádéfalvi Kornél gépésztech­nikust, az Ikarus székesfehérvári gyáregysége főkonstruktőrét, Szé­kely László oki. gépészmérnököt, az Autóipari Kutató Intézet főosz­tályvezetőjét, Szűcs László oki. gé­pészmérnököt, az Autóipari Kutató Intézet tervezési osztályvezetőjét, Szúnyogéi László oki. gépészmérnö­köt, az Autóipari Kutató Intézet tervező mérnökét, Mares Gyula gé­pészmérnököt, az Ikarus osztály- vezetőjét, Kelemen Pál gépészmér­nököt, az Ikarus főkonstruktőrét, termelési eredményeikért Zofcsák Mihály lakatost, a Diós­győri Gépgyár kábelgyártó gyár­egysége „Lenin” szocialista brigád­jának vezetőjét, valamint a brigád tagjait: Tóth Sándort, Pszota Sán­dort, Zonkó Józsefet, Veres Lászlót és Lihi Lajost. az Állami díj n. FOKOZATÁVAL TÜNTETTE KI Arató Attilát, a HajdúrBihar me­gyei könyvtár igazgatóját eredmé­nyes és érdemes könyvtárügyi te­vékenységéért, Barta Györgyöt, az Akadémia le­velező tagját, az Eötvös Loránd Tudományegyetem geofizikai tan­széke tanszékvezető egyetemi ta­nárát a föld mágneses és gravitá­ciós erőtereinek vizsgálatában él­ért eredményeiért, Csomós Gézát, az Ózdi Kohászati Üzemek acélmű-gyárrészlege főol- vasztárát ‘az acélgyártó kemencék kihasználásának fokozásában, a karbantartás és javítás idejének csökkentésében elért eredmé­nyeiért, Geszti P. Ottó oki. gépészmérnö­köt, az Akadémia levelező tagját, a Budapesti Műszaki Egyetem villa­mosmérnöki kara dékánját a vil­lamos energia termelése és elosz­tása területén végzett elméleti mun­kásságért, az országos és nemzet­közi villamosenergia-ipari koope­rációban folytatott gyakorlati te­vékenységéért, Kerényi A. Ödön gépészmérnököt, a Magyar Villamosmüveid Tröszt ve­zérigazgató-helyettesét a villamos- energia-ipar fejlesztésében, vala­mint az együttműködő villamos- energia-rendszer megvalósítása te­rén kifejtett szervező és irányító tevékenységéért, Király István Kossuth-díjas iro­dalomtörténészt, az Akadémia le­velező tagját, az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárát tudományos és egyetemi tanári munkásságáért, kétkötetes Ady-monográfiájágrt, Komlós Aladár címzetes egyete­mi tanárt, az irodalomtudományok doktorát irodalomtörténeti és kri­tikai munkásságáért, életművéért, Tamás Lajos akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi intézete igazgató­ját, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem filológiai tanszéke egyete­mi tanárát nyelvtudományi mun­kásságáért, életművéért, Makai Endrét, a matematikai tu­dományok doktorát, a Magyar Tu­dományos Akadémia Matematikai Kutató Intézete osztályvezetőjét a diffferenciálegyenletek elméletében, a variaoiószámításban és a mate­matikai analízis más területein el­ért eredményeiért, Miskolczy Dezső akadémikust, nyugalmazott egyetemi tanárt élet­művéért, az elme- és idegkórtan — különösen az elme- és idegbeteg­ségek kórszövettana — terén kifej­tett kutatómunkájáért és klinikai tevékenységéért, Perényi Imre építészmérnököt, a műszaki tudományok doktorát, a Budapesti Műszaki Egyetem rekto­rát az állami tervezés megszerve­zésében, a városrendezés és tele­püléstudományban, a műszaki ter­vezésben kifejtett több évtizedes szervező, irányító, szakmai-tudo­mányos és egyetemi oktatói mun­kásságáért, dr. Petri Gábort, az orvostudo­mányok doktorát, a Szegedi Orvos- tudományi Egyetem I. sz. sebészeti klinika tanszékvezető é^yetemi ta­nárát a sebészeti kutatómunkában, valamint a szegedi I. sz. sebészeti klinika fejlesztésében elért ered­ményeiért, Pungor Ernőt, az Akadémia le­velező tagját, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát az analitikai kémiának, ezen belül a műszerezett eljárások­nak a fejlesztésében, különösen a csapadékalapú ionszelektív memb- ránelektcódok elméleti és gyakor­lati kidolgozásában elért eredmé­nyeiért, dr. Schönfeld Rózsit, a Magyar Népköztársaság érdemes orvosát kiemelkedő, lelkiismeretes, köz- megbecsülést kiváltó több mint két évtizedes körzeti orvosi munká­jáért, az Állami díj megosztott n. fokozatával TÜNTETTE KI a hazai szénhidrogéntermelés tudományosan megalapozott to­vábbfejlesztéséért, jelentős kőolaj- és földgázkészletek felkutatásáért és termelésbe állításáért dr. Bán Ákost, a műszaki tudo­mányok kandidátusát, az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgató-helyettesét, dr. Dank Viktort, a műszaki tudományok kandidátusát, az Országos Kő­olaj- és Gázipari Tröszt vezér­igazgató-helyettesét, a TPA má­sodik generációs és a TPA/I har­madik generációs univerzális, di­gitális kisszámítógép-család kifej­lesztéséért és kísérleti gyártásba történő bevezetéséért, Bánki Ferenc villamosmérnököt, a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézete tudományos munkatársát, Binder Gyula vegyészmérnököt,’ a Ma­gyar Tudományos Akadémia Köz­ponti Fizikai Kutató Intézete tu­dományos osztályvezetőjét, Bog- dány János villamosmérnököt, a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézete tudományos munkatársár, Iványi Gyula villamosmérnököt, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Köz­ponti Fizikai Kutató Intézete tu­dományos főmunkatársát, Lukács József villamosmérnököt, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Köz­ponti Fizikai Kutató Intézete tu­dományos főmunkatársát, Sán- dory Mihály villamosmérnököt, a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézete tudományos igazgatóhelyettesét, közel négy évtizedes, tanyai is­kolákban végzett hatékony nevelő munkájukért, a lakosság kulturá­lis felemelkedése érdekében kifej­tett tevékenységükért Ganz le r Gézát, az újfehértó-va- das-tanyai általános iskola vezető tanítóját, Ganz!er Gézánét, az új- fehértó-vadas-tanyai általános is­kola tanítóját, a termelőmunkában elért ered­ményeikért Homonnai János tűzikovácsot, a MÁV Szolnoki Járműjavító Üzem „Vörös Október” tűzikovács szo­cialista brigád vezetőjét, és a bri­gád tagjait: Csotos Istvánt, Ko­vács Vencelt és Sipos Istvánt, a tudományosan megalapozott, korszerű nagyüzemi szőlőtermesz­tés és borászat hazai elterjeszté­séért, a gazdaság nemzetközileg is elismert tevékenységéért Széli Andrást, a Balatonboglári Állami Gazdaság igazgatóját, La­katos András kertészmérnököt, a Balatonboglári Állami Gazdaság igazgatóhelyettesét, Sós Árpád gé­pészmérnököt, a Balatonboglári Állami Gazdaság gépesítési fő­mérnökét, termelési eredményeikért Micheller Jánosné keresztcsévé- lőt, a Magyar Posztógyár „Bagi Ilona” szocialista brigád vezető­jét, és a brigád tagjait: Kasznár Gyulánét, Bocskai Lászlónét, Káló Józsefnét, Szilágyi Istvánnét, Breininger Györgynél, Szabó Ló- rántnét, Bradács Lajosnét, Matics Ferencnét, a hazai fényforrásgyártás mű­szaki színvonalának továbbnöve- lésében elért eredményeikért dr. Molnár József oki. vegyészt, az Egyesült Izzó műszaki igazga­tóhelyettesét, Ortó József oki. gé­pészmérnököt, az Egyesült Izzó technológiai fejlesztés vezetőjét, Oldal Endre oki. vegyészt, az Egyesült Izzó vákuumtechnikai laboratóriuma vezetőjét, Demeter Károly oki. . fizikust, az Egyesült Izzó főosztályvezetőjét, enzimszerkezet és működés kö­zötti összefüggés felderítésében el­ért kutatási eredményeikért Szabolcsi Gertrúdot, az Akadé­mia levelező tagját, a Magyar Tu­dományos Akadémia Szegedi Bio­lógiai Központ Biokémiai Intézet tudományos tanácsadóját, Sajgó Mihályt, a biológiai tudományok kandidátusát, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Szegedi Biológiai Központi Biokémiai Intézet «tudo­mányos főmunkatársát, D^ényi Tibort, a biológiai tudomá­nyok doktorát, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Szegedi Bioló^' giai Központ Biokémiai Intézet tudományos főmunkatársát. az Állami díj m. fokozatával TÜNTETTE KI Csikós Béla gépészmérnököt, az Országos ViLlamostávvezeték Vál­lalat műszaki igazgatóhelyettesét az országos villamosenergia-háló- zat üzemvitelének fejlesztésében, különösen a 400 kV-os feszültségű létesítmények kivitelezésében vég­zett munkájáért, dr. Feil Györgyöt, a Kulich Gyula Ruhaipari Szakközépiskola igazgatóját a középfokú szakokta­tás fejlesztésében kifejtett mun­kásságáért, két évtizedes iskola­vezetői tevékenységéért, Gáspár József vegyipari szak­munkást, a Kőbányai Gyógyszer- árugyár művezetőjét a gyógyszer- ipari alapanyaggyártásban több év­tizeden át végzett kiemelkedő munkásságáért, dr. Gerő László építészmérnököt, a műszaki tudományok kandidá­tusát, az Országos Műemléki Fel­ügyelőség tudományos munkatár­sát a műemlékvédelem fejlesztésé­ben, elsősorban a Budavári Palota középkori részeinek és erődrend­szerének rekonstruálásában, építé­szeti kialakífásában végzett tudo­mányos és gyakortaiti munkás­ságáért, dr. Göcsei Imrét, a győri Zrínyi Ilona Gimnázium tanárát, középis­kolai szakfelügyelőt három évtize­des oktatási eredményeiért, Hegyháti Alajost, a kömlődi fog­lalkoztató iskola és nevelőotthon igazgatóját több mint három évti­zedes pedagógiai munkásságáért, különösen az értelmi fogyatékos gyermekek nevelésében elért ered­ményeiért, Jánossy Ferencet, az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézete önálló csoportvezetőjét a felszaba­dulás utáni magyar közgazdaság- tudomány fejlesztésében elért ered­ményeiért, dr. Kovács Lajost, a kémiai tu­dományok kandidátusát, a Buda- lakk Festék- és Mügyantagyár my szaki igazgatóhelyettesét a lalck- és festékipar fejlesztésében, műgyanták és lakkok előállításá­ban, gyártási eljárások kidoügozá- sában elért eredményeiért, Pellády Lujzát, a budapesti ke­len völgyi óvoda vezetőjét több év­tizedes oktató-nevelő munkájáért, a környék lakossága és azok gyer­mekei érdekében végzett áldozatos tevékenységéért, Pesti Lászlót, a Mezőgazdasági és Szolgáltató Vállalatok Trösztje vezérigazgatóját az élelmiszer-gaz­daság műszaki fejlesztésében vég­zett munkájáért és a mezőgazda- sági gépalkatrészellátás megol­dásáért, dr. Petur Alajost, az Üt-, Vasút­tervező Vállalat szakági főmérnö­két televíziós közvetítő tornyok építése terén új megoldási mód­szerek kidolgozásáért, hidak os pályaszerkezetek tervezéséért, dr. Réti Lajosnét, a Habselyem Kötöttárugyár vezérigazgatóját a Habselyem Kötöttárugyár fejleszté­sében elért eredményeiért, kiváló vezetői munkájáért, Dr. Üjvárosi Miklóst, a mezőgazda- sági tudományok doktorát, a Ma­gyar Tudományos Akadémia vác- rátóti Botanikai Kutató Intézete tudományos igazgatóhelyettesét a gyomnövények elleni védekezés tudományos alapjainak kidolgozá­sában végzett munkásságáért, Uzsoky Miklós villamosmérnököt, a Magyar Tudományos Akadémia Automatizálási Kutató Intézete tu­dományos osztályvezetőjét az elektronikus iparban számítógép­pel folyó tervezés és fejlesztési technológia kidolgozásáért, Varga József gépészmérnököt, a műszaki tudományok doktorát, a Budapesti Műszaki Egyetem tan­székvezető egyetemi tanárát a vízgép-kutatásban és tervezésben, különösen a vízgépek kavitációs kutatásában elért eredményeiért, a hidrodinamikus hajtóművek ki- fejlesztéséért, dr. Váradi Imre oki. villamos- mérnököt; a Távközlési Kutató In­tézet vezérigazgatóját a híradás- technikai ipar fejlesztésében elért eredményeiért, az Állami díj MEGOSZTOTT Hl. FOKOZATÁVAL TÜNTETTE KI a nitrogémműtrágyaipar ~ techno­lógiai fejlesztése terén végzett munkájukért Körtvélyes István vegyészmér­nököt, a Borsodi Vegyi Kombinát igazgatóját, Szénási Tibor vegyész- mérnököt, a Tiszai Vegyi Kombi­nát igazgatóhelyettesét, a termelőszövetkezeti gazdálko­dás korszerűsítésében, a gépesítés és az állattenyésztés' fejlesztésében elért eredményeikért Állami díjat kaptak A primőrök atyja ságban egy-egy új módszer 10—14 év alatt terjed el, a fólia alatti termesztés rekor­der lett, hiszen 1969-ben már számos gazdaságban alkal­mazták. Ez már nemcsak a jó módszert, hanem a kiváló szervezést is dicséri. Somos professzor szinkronmódszemek nevezi ezt az oktató, szakta­nácsadó munkát. A termelőket a kertészeti munkák főbb mozzanatai idején összehívják néhány napra, és a kísérleti fóliasátrak alatt a szakembe­rekkel közösen palántáznak, gondozzák a növényeket, s pár nap múlva a saját gazdasá­gaikban már szakavatott kéz­zel ismétlik meg ugyanazt. A Kertészeti Egyetem zöld­ségtermesztési tanszékének 27 év óta vezetője, az egyetem rektora Somos András akadé­mikus, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tagja. Egyszerűen, halkan, világo­san beszél tudományos ered­ményeiről. Olyan egyszerűen, amilyen természetes ma már, hogy a paradicsomot nem karó mellett termeszik, vagy, hogy óriási fóliasátrak alatt fejlődik a primőr paprika és a paradi­csom. Ezek a látszatra egyszerű és kézenfekvő dolgok hosszú évti­zedek kemény munkájának eredményei, s az egész zöld­ségtermesztés forradalmasítá­sát jelentik. Ennek a változás­nak alapfeltételét a nagyüze­mi gazdálkodás lehetőségei, tudományos elméleti hátterét pedig a Somos András irányí­tásával, szervezésével és köz­vetlen részvételével végzett, csaknem három évtizedes kutatómunka adta. Először a zöldségtermesztés biológiai alapjait kellett meg­teremteni, összegyűjteni, ele­mezni mindazokat a tényező­ket, amelyek hazánkban a nö­vény fejlődését, hozamát be­folyásolják. Pontosan megha­tározta a növény fény-, hő-, víz- és tápanyagigényét, hazai talajtípusonként, fajtánként, ezek ismeretében szakítani kellett azokkal az évszázados szokásokkal, amelyek már a többtermelés gátjává váltak. Nehéz volt meggyőzni a ter­melőket, sokszor a szakembe­reket is. Még szűkebb hazájá­ban, a Békés megyei kerté­szekkel is sokat vitatkozott. Az első sikerek után újabb igé­nyek jelentkeztek. A hazai és a külföldi piac egyre több primőrt vár a termelőktől, ugyanakkor a fejlődő vegy­ipar megjelent a fóliával, amely új lehetőséget teremtett a ko­raiak termesztésében. A szük­ségletből és a keresletből a tu­domány közreműködésével leitt korai paprika, paradicsom, uborka. Somos András 1957- ben kezdte meg a fólia alatti zöldségtermesztés hazai mód­szerének kidolgozását. 1967-re már üzemi tapasztalatok, eljá­rások, s erre a célra megfelelő fajták várták a nagyüzemi megvalósítást. A mezőgazda­Ezeket a tanfolyamokat min­den évben megszervezik, je­lenleg is 180 hallgatóval. A fólia alatti termesztés el­járása után most annak kor­szerűsítése, továbbfejlesztése, gépesítése szükséges. Rövide­sen már széles körben alkal­mazzák új módszerét, a szén- dioxidos trágyázást, amelynek lényege, hogy a levegő termé­szetes széndioxid-tartalmát 8— 10-szeresére növelik, s ezáltal fokozzák az asszimilációt és a növény 14—40 százalékkal többet terem. A tápanyag-gaz­dálkodás mellett Somos And­rás a jövőben legfőbb felada­tának a" zöldségtermesztés gé­pesítését tartja, amely nem­csak műszaki tennivalóikat vet fel, hanem erre alkalmas zöldségfajták nemesítését, ag­rotechnikák kidolgozását is. A gépesítés, mint mondotta — az egyre kevesebb munkaerővel rendelkező kertészetekben már létkérdés. Többféleképpen összegezhet­nénk Somos András csaiknem négy évtizedes munkásságát — amelyért most Állami Díjat kapott. A paprika, a paradi­csom termesztéséről megjelent szakkönyvei, a zöldségtermesz­tés kézikönyve rendkívül je­lentősek. Legtöbbet mégis az eredmények mondanak: a 14 millió négyzetméternyi, fólia alatti zöldségtermesztés, éven­te 1 milliárd forint termelési értékben. A 27 év alatt négy­ezer kertészmérnököt oktatott, megismertette velük a zöldség- termesztés hagyományos és legújabb ismereteit. Barta Éva egészségügyi osztálya az egész megyében kötelezővé tette. Minden körzeti orvos dr. Schönfeld Rózsi mintáját kö­vetve, sorra meghívja rende­lőjébe azokat is, akik sohasem keresik fel, mert egészségesnek hiszik magukat. Valamennyit alapos vizsgálat alá vetik, aho­gyan a bármely apró panasz- szal jelentkezőt is. Ha valami­lyen betegséget találnak bár­kinél is, kezelésbe veszik, vagy rendelőintézetbe, kórházba utalják — szükség szerint. Körzetük idős betegeit pedig gondozzák, vagyis állandóan rendszeres megfigyelés alatt tartják. A Schönfeld-norma tehát nemcsak Nagymaros egyik körzetében, hanem egész Pest megyében elterjedt, és százak, talán ezrek egészségét állítja helyre évről évre. Olyanokét, akik bajukról nem is tudnak. Dr. Schönfeld Rózsi alig egy esztendő alatt vizsgálta végig körzete beteg lakosságát, A megye többi körzeti orvosa ezt a munkát nagyrészt már szintén befejezte. És senki sem vitatja, hogy dr. Schönfeld kezdeményezése a megye egész lakosságát sok, időben elhárít­ható szenvedéstől óvja. Né­hány esztendővel .ezelőtt az egész országban kötelezték a körzeti orvosokat hasonló eljá­rásra. Az érdemes orvos e magas kitüntetést is valóban megér­demelte. Szokoly Endre Módszere már országos gyakorlat kívül változatlanul folytatja a szűrést és a gondozást. Ezt a példamutató eljárást, amiért már évekkel ezelőtt az érde­mes orvos kitüntető címmel jutalmazták, a megyei tanács Megszervezett hétköznapok Az eredményeknek nincs tit­ka, magyarázata van. Pesti László, a budaörsi székhelyű Mezőgazdasági és Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója, az Állami díj kitüntetettje két szóban sűríti a magyarázatot: szemlélet, szervezettség. Jelemezhet-e két szó szerte­ágazó tevékenységet? Hiszen a Mezőgép Tröszt mintegy öt­venezer ember munkáját fog­ja át, a vállalatok előállítanak mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gépeket, pótalkatrésze­ket, foglalkoznak javítással, szervizeléssel, részt kérnek a könnyűszerkezetes program­ból, saját fejlesztési munka eredményeként alakítanak ki gépeket és géprendszereket... A tröszt 1970 január elsején kezdett működni. A vezérigaz­gató húsz éve dolgozik a me­zőgépiparban. Egy ekkora szervezetben molekuláira Nagymaroson két évtizede körzeti orvos dr. Schönfeld Rózsi, akit most, kiemelkedő lelkiismeretes munkájáért, az Állami Díj II. fokozatával tüntettek ki. Sokáig egyedül gyógyította a marosi betege­ket, óvta az egész lakosság egészségét. Csak az utóbbi év­tizedben alakították ki a nagyközség második orvosi körzetét. Kevesebb lett a dolga? Nem, csak a körzete lett kisebb, talált magának munkát: Pest megyében, sőt az egész országban elsőnek vezette be körzetében az egész lakosság szűrését és az öszr szes beteg gondozását. Annak idején részletesein beszámoltunk úttörő munká­járól, felsoroltuk hány súlyos lappangó betegséget fedezett fel és ezáltal mennyi életet mentett meg. Barna haja már őszbe borult akkoriban, nem­csak munkája gondjaitól, ke­gyetlen volt hozzá a sors. A férjét a német fasiszták el­hurcolták és meggyilkolták. Sokáig gyászolta ezután, amíg vigasztalást második férjében talált, Ohmann Béla, a kiváló szobrászművész felesége lett. Megint megözvegyült azonban és most már minden vigaszát a körzete lakosságának egész­ségéért folytatott hatalmas diát is takar. Mert vannak kis- hitűek — akik úgy gondolták, úgysem lehet kialakítani a cu­korrépa-termesztés teljes gép­rendszerét, meg kell azt vá­sárolni valamelyik fejlett tő­késországtól —, s vannak túl gyorsan igyekvők. Akik a buktatókra nem figyelnek, s ezért könnyen lehuppannak. Sokféle akaratot, szándékot, elképzelést kellett s kell ma is egységgé gyúrni. Szolgálattá — ahogyan a yezérigazgató fogalmaz —, amelynek nem­csak feladata, de hivatása az iparosodó élelmiszer-gazdaság támasztotta igények kielégíté­se. » Elértek eddig? Bár van még mit tenniük ilyen tekintetben is, bátran kimondhatjuk az igent. A szervezet valóban szerve­zet módjára működik. Fegye­lemmel. Célratörően. Egységes elvek alapján. A fő irányom k > bomlik a személyes érdem; ezért van mindenütt jelen. Háromévi — igaz, megfe­szített — munkával létrehoz­ták saját' pótalkatrésztermelő hálózatukat; soha olyan szín­vonalú még nem volt a mező­gazdaság alkatrészellátása, mint tavaly. Küzdöttek, küz­denek az alapanyaggondokkal, nem egy esetben mások he­lyett kénytelenek lépni, s még­is, nem kínlódásaikat, sebeiket sorolják, mutatják, hanem azt, amit, ameddig elértek. A győ­zelmek itt nagyon prózai ala­kot öltenek. Gépek a zöldség- termesztéshez. Teljes géprend­szer a cukorrépa-termeléshez, betakarításhoz. ‘ Pótalkatré­szek 1,2 milliárd forintért. Technológiai berendezések a nyolc-tíz éve épült, érthetően még a kézi munkára alapo­zott állattartó épületekhez. A győzelmek prózai alakot ölte­nek, de mögöttük, a kemény munka már drámát is, komé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom