Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-11 / 84. szám

Péter János ma Japánból Mongóliába utazik Magyar—japán közlemény — Tokiói sajtóértekezlet Péter János külügyminisz­ter befejezte a Japán Császár­ságban tett hivatalos látogatá­sát, és ma Tokióból a Mon­gol Népköztársaságba utazik. A tokiói tárgyalásokról ki­adott hivatalos magyar—ja­pán közleményből külügymi­niszterünknek kedd délutáni sajtóértekezletén elhangzot­takból jól érzékelhető, milyen nagy területet ölelt fel ez a látogatás mind a szó szoros, mind átvitt értelmében. A magyar külügyminiszter ugyanis nemcsak a 370 ezer négyzetkilométer területű, százmillió lakosú szigetország fővárosában, a több mint tíz-' millió lélekszámú Tokióban tartózkodott, hanem vidéki körutat is tett. Ellátogatott az ország egyik legfontosabb ki­kötő- és ipari városába, a há­rom és fél milliós Oszakába. Itt elsősorban a mai, a mo­dem Japán örömeivel és gondjaival ismerkedhetett, míg a másik felkeresett vá­rosban, a kétmillió lakoshoz közeledő Kiotóban a világ egyik legrégibb kultúrájának gondosan ápolt emlékeiben gyönyörködhetett a magyar külügyminiszter. A látogatás fontos állomás volt a politikai kapcsolatok fejlesztésében. Péter János udvariassági látogatást tett a japán kormány vezetőjénél, Tanaka Kakuei miniszterel­nöknél, akit meg is hívott Magyarországra. Tanaka egyetértett a magyar állás­ponttal azzal kapcsolatban, hogy a két ország viszonya jól fejlődik, de sok még a továb­bi, kiaknázandó lehetőség. A dolog természeténél fog­va Péter János tárgyalásainak jelentős részét képezték a ja­pán kollégájával, Ohira Ma- szajosi 1 külügyminiszterrel folytatott széles körű, és japán részről is „rendkívül szívélyes légkörűnek” jellemzett meg­beszélések. A külügyminiszte­rek egy nagy jelentőségű ok­mányt is aláírtak: a két or­szág közötti kulturális meg­állapodást. Ohira részéről szép, jelképes gesztus volt, hogy átnyújtotta Péter János­nak a készülő japán—magyar szótár egy példányát. A szim­bólum nyilvánvaló tartalmá­val a legmelegebben egyetér­tünk: ma már nemcsak lehet­ségessé, de parancsolóan szük­ségessé is vált, hogy az egy­mástól földrajzilag, sőt társa­dalmi berendezkedésben is távoli országok megtalálják azt a „közös nyelvet”, ame­lyen megérthetik egymást. ' A látogatás mind politikai, mind gazdasági értelemben túlmutat a kétoldalú kapcso­latokon. A Nixon-féle pekingi nyitás, az amerikai pénzügyi intézkedések, a dollár és a jen háborúja óta egyre tart­hatatlanabbnak bizonyult az egyoldalú washingtoni orien­táció és az amerikai érdekek­kel világméretekben is össze­csap a japán gazdaságpoliti­ka. Ennek az ellentmondás­nak a feloldása — ezt jól ér­zékelteti a Brezsnyev—Tana­ka levélváltás — a világpoli­tikai porondon megkezdődött: Japán félreérthetetlenül meg­kezdte kapcsolatainak átren­dezését. Nem túlzás azt állítani, hogy e jelentős folyamatba szervesen illeszkedett Péter János látogatása is. (Kommentárunk a magyar— mongol kapcsolatokról a 2. ol­dalon.) Az országban e’őször Pest megyében Közművelődési együttműködés a gödöllői egyetem és a tanácsok között A gödöllői Agrártudományi Egyei-m 1700 nappali hallga­tójából mintegy háromszázan vesznek részt rendszeresen valamelyik öntevékeny művé­szeti csoport munkájában. Az érdeklődő fiatalokat nyolc klub, szakkör, csoport tömö­ríti, annak a régóta hirdetett és elfogadott alapelvnek a je­gyében, hogy az agrármérnök nemcsak mezőgazdasági szak­ember, hanem társadalmi munkás is. Hivatásukra ké­szülve ismerkednek tehát az egyetemisták a művészetekkel, szélesítve látókörüket, fej­lesztve általános műveltségü­ket. Az egyetem öntevékeny cso­portjai — népi együttes, film­klub, énekkar, diákszínpad, képzőművészeti szakkör, fo­tókör, kamarazenekar és iro­dalmi alkotókor — természe­tesen nemcsak „házon belül” tevékenykednek, hanem évek óta gyakran fellép­nek az egyetem falain kí­vül, Gödöllőn, Pest megye számos helységében, az ország több városában, falujában, sőt még külföldön is. Ezek a vendég- szereplések az utóbbi időben egyre rendszeresebbé és a városok, falvak művelődésé­ben egyre fontosabbakká vál­nak. Gödöllő kulturális élete például ma mán elképzelhetet­len egyetemisták nélkül. Ta­valy — hogy csak egy példát említsünk — oroszlánrészt vállaltak a „Gödöllői tavasz” programjának megvalósításá­ban. E sikeres közművelődési munkára építve javasolta nemrégiben a Pest megyei Tanács az agráregyetem veze­tőinek, hogy az együttműködést tegyék az eddiginél rendszereseb­bé és rögzítsék a tennivalókat írásos szerződésben. A megál­lapodás a Pest megyei Tanács, a gödöllői járási hivatal és a gödöllői városi tanács, vala­mint az egyetem között elké­szült. A szerződés a maga nemé­ben páratlan: ilyen jellegű — közművelődési — megállapo­dás nem született még az or­szágban egyetem vagy főiskola és a tanácsok között. A ha­sonló szerződések csak egy- egy részfeladat vagy más jel­legű — szakmai — tenniva­lók munkálatait rögzítették és szabályozták. A háromrészes szerződés el­ső fejezete a megyei tanács és az egyetem megállapodását rögzíti. A megállapodás szerint az egyetem többek között vállalja, hogy művészeti és ismeretterjesztő programok­kal vesz részt az érdi járási művelődési ház munkájában. Kapcsolatot keres az egyetem a szentendrei képzőművészek­kel, kiállítások rendezése és művész—közönség találkozók szervezése céljából. A megyei tanács viszont egyebek közt vállalja, hogy falusi közműve­lődési kérdésekről szóló dol­gozatok megírására pályáza­tot hirdet a hallgatók között és, az „így élünk mi” című egyetemi pályázaton belül külön megyei díjat ír ki. A járási hivatal és az egye­tem szerződése többek között kimondja, hogy a hallgatók az eddiginél rendszeresebben és következetesebben vesznek részt a járás közművelődési életében. Például tanévenként egy alkalommal egész estét betöltő műsort adnak a já­rás valamelyik községében, vándor képzőművészeti kiállí­tásokat szerveznek stb. A harmadik fejezet a város és az egyetem kapcsolatait szabályozza, és sok fontos tennivaló rögzítésén felül ki­mondja például, hogy a vá­ros nem egyetemista fiatal­jai is részt vehetnek a jövő­ben az egyetemi öntevékeny csoportok munkájában. A hat esztendőre szóló együttműködési megállapodást tegnap, kedden délután a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanácstermében ün­nepélyesen aláírták. Az ok­mányt az egyetem képvisele tében dr. Nagy László egyete­mi tanár rektorhelyettes, a megyei tanács nevében dr. Csicsay Iván elnökhelyettes írta alá, valamint dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnö­ke és Benedek János, a gö­döllői városi tanács elnöke látta el kézjegyével. Az ünne­pi eseményen részt vett Lőkös László, az egyetemi pártbi­zottság titkára is. Az aláírás után dr. Nagy László és dr. Csicsay Iván egyaránt hangsúlyozták, hogy ez a szerződés az első lépés az együttműködés fejlesztésé­ben. ö. L. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Tavaszra AZ NftZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM Ara 80 fillér 1973. április 11., szerda Választási gyűlés Szentendrén és Nagykőrösön Ószintén beszéltek mindarról, ami az elmúlt két évben történt Tegnap délután választási gyűlést tartottak Szentendrén, a Kossuth Lajos Katonai Fő­iskolán. A gyűlésen a főiskola tisztikarán és hallgatóin kívül részt vettek a város pártalap- szervezeteinek vezetőségi tag­jai és az üzemek szocialista brigádjai. A meghívott ven­dégek a gyűlés előtt megte­kintették a főiskolát, ismer­kedtek az ott folyó oktató- nevelő munkávaL A választási gyűlés délután három órakor kezdődött. Az elnökségben helyet foglalt Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, a magyar néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, honvédelmi miniszterhelyettes, Pest megye 29. választókerületének ország- gyűlési képviselője, dr. Barta Miklós, a szentendrei járási hivatal elnöke, Jenei Tibor, a Hazafias Népfront járási tit­kára, Micskei Tivadar, a Ha­zafias Népfront városi bizott­ságának elnöke, és Bernáth Tibor, a Hazafias Népfront vá­rosi titkára. A Himnusz elhangzása után Lenkei György, a főiskola ne­gyedéves halgatója mondta el Váci Mihály: Nem elég című versét. A választási gyűlés részvevőit Tajti Géza, a főis­kola pártbizottságának titkára köszöntötte. Ezt követően Kárpáti Ferenc vezérőrnagy mondott beszédet. — Most, a választásokat elő­készítő gyűlések utolsó nap­ján, néhány nappal a válasz­tások előtt elmondhatjuk — jelentette ki a többi között —, hogy egész dolgozó népünk nagy aktivitással vette ki ré­szét azokból a politikus pár­beszédekből, amelyek a falu­gyűlésekkel kezdődtek s a je- lölőgyűlésaken át a választási gyűlésekkel, nagygyűlésekkel fejeződtek be. Az eredmények ismertetése mellett sok hasz­nos javaslat hangzott el eze­ken a gyűléseken. A felszóla­lók őszintén beszéltek mind­arról, ami az elmúlt két esz­tendőben történt ebben az or­szágban. Jó érzéssel mondhat­juk el, hogy mindem józan gondolkodású ember, aki Ma­gyarországon komolyan veszi a politikát, egyetértett ezeken a gyűléseken a Központi Bi­zottság novemberi állásfogla­lásával és továbbra is a párt X. kongresszusa által megje­lölt célkitűzések elérése érde­kében dolgozik. Ezek a célki­tűzések pedig tömören meg­fogalmazva: a szocializmus magasabb szinten történő épí­tését jelentik. Beszédének további részé­ben Kárpáti Ferenc az ipar és a mezőgazdaság elmúlt két esztendei eredményeit isrner- teftte, majd pedig a néphadse­reg és a dolgozó nép kapcsola­táról szólva elmondotta: — Néphadseregünk a maga területén ugyanazon célok ér­dekében fáradozik, mint dol­gozó népünk. A hadseregre eb­ben az országépítő munkában a haza védelmének biztosító­sa hárul: tisztjeink és kato­náink legjobb tudásuk szerint tesznek eleget ennek a feladat­nak. A nagy tapssal kísért beszéd után Bernáth Tibor, a Haza­fias Népfront Szentendre vá­rosi titkára felszólalásában ar­ról a fejlődésről beszélt, amely az elmúlt két esztendő­ben a várost jellemezte. El­mondotta, hogy a két eszten­dővel ezelőtti választási je­lölőgyűlések legfőbb témája az óvodahálózat fejlesztése és a járdaépítés volt. A városnak erre a két esztendőre két kilo­méternyi járda megépítésére tellett a pénzéből, ennek elle­nére tizenegy kilométer járda épült meg ez idő alatt, ugyan­akkor százhuszonöt gyereket tudtak elhelyezni az új óvo­dákban. Hogyan vált mindez lehetségessé? Ügy, hogy ezer­ötszáz család és nyolcszáz üze­mi dolgozó az elmúlt két esz­tendőben tizennyolcmillió fo­rint értékű társadalmi munkát végzett a város nagyobb üte­mű fejlesztése érdekében. Bernáth Tibor után Deák Lajos, a főiskola másodéves hallgatója számolt be azokról a nagyszerű tanulási és kul­turálódási lehetőségekről, ame­lyek a katonai főiskolán a ren­delkezésükre állanak. A választási gyűlés az Inter- nacionálé hangjaival fejező­dött be. Prukner Pál Lakások, földgázvezeték, óvodák, viz, játszóterek Több tízezer tégla készül naponta a törökbálinti gyárban. Az égetésre váró rakások már a tavaszi építkezések alapanyagai lesznek. Gárdots Katalin felvétele Tegnap délután megtelt a nagykőrösi Arany János Mű­velődési Központ díszterme. A város lányai, asszonyai gyűl­tek össze, hogy részt vegyenek a Hazafias Népfront választá­si gyűlésén. Az elnökségben helyet foglalt Kovács Sándor, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója, országgyűlési kép­viselő, Friss Antalné, a kon­zervgyár szakszervezeti bizott­ságának titkára, Nagy Balázs- né, a KISZ városi végrehajtó bizottságának tagja, Vida Vil­mosáé, az Irodagép Technikai Vállalat munkásnője, Csípő Balázsné, a Petőfi Termelő- szövetkezet dolgozója, Patai Dezsőné, a Hazafias Népfront városi bizottságának nőfelelő­se, Vincze Lászlóné, a konzerv­gyár üzemi pártbizottságának nőfelél őse. A Himnusz elhangzása után Tamási Ágnes szavalta el Haj­nal Anna versét. Ezután Friss Antalné köszöntötte a gyűlés részvevőit, majd Kovács Sán­dor mondott beszédet. Beveze­tőjében méltatja a legutóbbi választások óta eltelt időszak­ban elért országos és helyi eredményeket, vázolta — mint az országgyűlés ipari bizottsá­gának tagja — a bizottság te­vékenységét, majd részletesen szólt a város fejlődéséről. — Nagykőrös most leköszö­nő városi tanácsa élt a kor­mányzat nyújtotta lehetősé­gekkel — mondotta —, így születhetett határozat például a lakásépítés meggyorsítására. Az eddiginél nagyobb ütem­ben haladhatott a közművesí­tés, s ezzel párhuzamosan 1975-ig 1200 lakás épül fel. A helyi igények természetesen ugyancsak növekednek, de így is, 1975-ig minden ötödik nagykőrösi lakos új lakásba költözik. Jelentősek az eredmények az óvodai hálózat fejlesztésé­ben is. Máris teljesítette a vá­ros a negyedik ötéves terv időszakára meghatározott helybővítést Űj játszóterek is épültek és épülnek a városban. Az új lakótelepek építésével egyidőben két év alatt vezet­ték be a földgázt Nagykörösre és épül a vízvezetékrendszer is, amely nélkül elképzelhetet­len egy város élete. Mindezek az intézkedések — érthetően — kedvező visszhangot kelte­dnek a város polgárai körében. Kovács Sándor ezután be­szélt a nők közéleti tevékeny­ségéről. Jellemző példaként említette, hogy a városi tanács két év alatt három osztályve­zetői helyre nevezett ki nőt, s a mostani jelölőgyűléseken 18 nőt javasolt tanácstagnak a népfront a választókkal. Mind­ez ismét azt bizonyítja, hogy növekedett a nők közéleti sze­repe. A választási gyűlés az Inter- nacionálé hangjaival ért vé­get Takács Paula Az MSZBT küldöttsége, amely Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés el­nökének, az MSZBT elnöké­nek vezetésével részt vett Ma­gyarország felszabadulása 28. évfordulójának ünnepségein a Szovjetunióban, kedden haza­érkezett Moszkvából. Vályi Péter, a Miniszterta­nács elnökhelyettese kedden a Budapesti Pártbizottság okta­tási igazgatóságán a főváros pártaktivistái részére előadást tartott a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatokról. Dr. Horváth Istvánnak, a KISZ Központi Bizottsága el­ső titkárának vezetésével if­júsági delegáció utazott Len­gyelországba. A küldöttség részt vesz a Lengyel Szocia­lista Ifjúsági Szövetség Föde­rációjának alakuló gyűlésén. * I «

Next

/
Oldalképek
Tartalom