Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-10 / 83. szám
1973. Április io., kedd fLS9 MEG kJúHap A közösség ál Beszélgetés Miíjer Péterre!, a MEDOSZ Pest megyei titkárával A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének Pest megyei bizottsága a közelmúltban vizsgálta az üzemi demokrácia érvényesülését, a szakszervezeti jog- és hatáskörök gyakorlását. A tapasztalatokról beszélgettünk Major Péterrel, a MEDOSZ Pest megyei titkárával. — Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta — kezdte a beszélgetést Major Péter — a vállalati önállósággal párhuzamosan nőtt a dolgozók beleszólása az üzem életébe, részvétele a vezetésben és az ellenőrzésben. Az üzemi demokrácia érvényesülhet közvetlenül: termelési tanácskozásokon, munkaértekezleteken, szocialista brigádértekezleteken, ahol a részvevők maguk mondják el véleményüket; illetve érvényesülhet közvetve, a szaikszervezet helyi szerveinek képviselete útján. Nos, tapasztalatainkat értékelve azt kell mondanom, hogy az új gazdasági mecha- nizmus szellemében néhány helyen mintha eluralkodott volna a nyereségszemlélet, a mindenáron való haszonszerzés, s az ember háttérbe szorul. A megyei bizottságunkhoz tartozó 67 alapszervezetben, gazdaságban, üzemben, intézményben az új irányelveknek megfelelően módosították a a szakszervezeti szervek jog- és hatáskörét, ezt írásban rögzítették, ám a gyakorlatban nem léptek előre. • Hallhatnánk konkrét példákat? — Az állami és erdőgazdaságok többségében nincs különösebb gond, a víztársulásoknál, a szövetkezeti közös építőipari vállalatoknál azonban nem érvényesül megfelelően az üzemi demokrácia. Előbb pozitív példákat mondanék: a Herceghalmi Kísérleti Állami Gazdaságot vagy a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatot említeném. Itt kedvezőek a tapasztalatok. Sok a gondunk viszont a Felsőba- bádi Állami Gazdasággal, a Nagykőrösi Állami Gazdasággal, ahol nem tartanak igényt eléggé a dolgozók véleményére. A termelési tanácskozásokat, a szakszervezeti taggyűléseket megtartják, de például nem hívnak össze szocialista brigádvezetői értekezleteket, nem támaszkodnak a törzsgárda tagjainak tapasztalataira a tervek kidolgozásakor. Ugyanezt mondhatnám a Dunakanyar Vízgazdálkodási Társulatról, a Nagykátai Járási TÖ- VÁL-ról, vagy a Pest megyei 6-os számú Építőipari Vállalatról. • A felsorolásból ügy tű- rűik, hogy elsősorban azokon a helyeken van baj az üzemi demokráciával, ahol nincsenek középirányító szervek, s az intézmény vagy a vállalat közvetlenül a minisztériumhoz vagy a tanácshoz tartozik . • • — Hadd mondjam el az ürömi Agrocoor Szövetkezeti Közös Vállalat példáját. Megalakulásakor létrehozták az igazgatósági tanácsot, választottak szakszervezeti bizottságot. Mégsem kérik ki a szak- szervezet véleményét a gazdasági vezetők minősítésénél. Pedig a szakszervezeti bizottságnak ott is — mint bárhol másutt — véleményezési joga van. Nincs olyan középirányító gazdasági szerv — ez nehezíti munkánkat —, amely partnere lehetne a megyei bizottságnak. • A negativ példából következik a kérdés: hogyan érvényesül a megyei bizottsághoz tartozó üzemekben, gazdaságokban a szakszervezet egyetértési, véleményezési és döntési joga? — A választott szakszervezeti szervek egyetértési jogukkal élnek a legeredményesebben. Folyamatosan ellenőrzik a kollektív szerződések, a vállalati munkavédelmi szabályzatok és intézkedési tervek betartását, a munkaverseny szervezését. A véleményezési joggal már nehezebb élni. Az emberek még a testületben sem szívesen mondanak véleményt, nehogy kiszivárogjon. Nemigen írják le a kellemetlen dolgokat sem, hiába hangsú lyozzuk, hogy a szépítéssé nem segítik a gazdasági veze tést. Ez — sajnos — szemlé- / letbeU gond és nevelés kérdése. Az is gyakori hiba persze, hogy a szakszervezeti tanácsülésre meghívott gazdasági vezetők a beszámolót követő azonnali hozzászólásukkal befolyásolják a tagok önálló véleménynyilvánítását és állás- foglalását. Megyei bizottságunknak különös gondot kell fordítani arra a jövőben, hogy a testületeket felkészítse: mindig határozottan és tárgyilagosan foglaljanak állást. — Nem egyértelmű a döntési jog érvényesülése sem. A szociális és kulturális alap felosztásáról a szakszervezet dönt, mégis megtörténik, hogy nem rendeltetésének megfelelően használják feL S el kell mondanom azt is, hogy a szak- szervezeti tanácsok nem számoltatják be az szb-ket, s a taggyűléseken sem kérdezik meg: hogyan használták fel a szociális és kulturális alapot. S a döntésről szólva szeretném még hangsúlyozni: a szakszervezeti szervek ritkán döntenek úgy, hogy fegyelmit adnak egy tisztségviselőnek, aki rászolgált erre, vagy az sem fordul elő, hogy valakit visszahívjanak, mert nem felelt meg választói bizalmának. Pedig ezzel nemhogy kisebbedne, hanem nőne a választott testület rangja... • Non beszéltünk m vétójogról. — A kifogásolási jog alkalmazására a megyében az utóbbi időben két esetben került sor. Az egyik akkor történt, amikor a péceli mező- gazdasági szakiskolát átszervezték ,s ennek következtében jó néhány embert elbocsátottak. A szakszervezeti bizottság vétót emelt: az évek óta ott dolgozó,, becsülettel helytálló embereket nem engedte az „utcára tenni”. Meg is volt az eredménye, mert a dolgozók továbbra is kapták a fizetésüket és mindenkinek segítettek megfelelő munkahelyet keresni. A másik eset a Dunakanyar Vízgazdálkodási Társulatnál történt, ahol a gazdasági vezetés a dolgozók hátrányára akarta módosítani a nyereségfelosztás elvét • Az üzemi demokrácia közvetlen fórumain, a termelési tanácskozásokon, a szakszervezeti taggyűléseken nött-e az aktivitás, hozzászólnak-e, érdeklődnek-e a vállalat élete iránt a résztvevők? — A korábbi időszakhoz képest jelentős javulás történt. Nincs szándékomban szépíteni a tényleges helyzetet, ezért azt mondom, hogy szerintünk jobban kellene tájékoztatni a tagságot, a dolgozókat ahhoz, hogy aktívabbak lehessenek. Az a tapasztalatunk, hogy néhány munkahelyen, mielőtt a szakszervezeti testület gyakorolja valamelyik jogát, tehát egyetért, véleményez, dönt, vagy vétót emel, nem kéri ki a tagság véleményét. Csak utólag informál. így előfordulhat, hogy állásfoglalásával nem a dolgozókat képviseli. Ezt megfordítva kellene csinálni: a taggyűlésen megbeszélni a szakszervezeti tagsággal, hogy a testületnek miben kell állást foglalnia, s az ott kialakult véleményt kellene képviselnie az illetékeseknél. Esetleg szavazással döntsék el, hogy milyen álláspontra helyezkedjenek. Ez a tény növelné a választott szervek tekintélyét is, hiszen a gazdasági vezetők tudnák, hogy a tanács, illetve a bizottság véleménye az egész kollektíva állásfoglalását jelenti. Soós Ibolya Választási gyűlések a megyében (Folytatás az 1. oldalról) \ A felszólalásokra Tausz János válaszolt, majd a válaszVISEGRÁD Újra találkoznak az asztalosműhelyben t-ÍU.. Összehangolt fejlesztés — versenyben az igényekkel A régi gond fokozatosan megoldódik A megye középtávú fejlesztési terve szerint 1975-ig a 151 községből megközelítően százban már vezetékes vizet ihat a lakosság. E nagyarányú munka csakis úgy valósulhat meg, hogy a települések áldozatkészsége társul az állami segítséggel, a költségeknek ugyanis mintegy hatvan százalékát, másfél milliárd forintot a lakosság teremt elő a vízműtársulások keretében. Fontos fejezete a vízvezetékhálózat és vízműrendszer fejlesztésének a Dunakanyar regionális vízmű fokozatos kiépítése. Az igények rohamos növekedését egyebek között igazolja, hogy bár például az érintett térség központjában, a Duna- menti Regionális Viz- és Csatornamű Vállalatnak is otthont adó Vácott a napi víztermelés már meghaladta a 26 000 köbmétert, a tényleges szükségleteknek csak nagy nehézségek közepette tudnak eleget tenni, így kerül sor több más mellett az ún. déli vízmű kialakítására, amely naponta 8000 köbméter víz többletként való megtermelését teszi lehetővé, s erőteljes feltáró, illetve fejlesztő munka folyik a terület más településein is. A tizenegy település vízgondját enyhitő, majd távlatokban teljesen megoldó rendszer létrehozásához természetesen nemcsak a lakosság ad hatalmas részt, hanem az állam is, így a negyedik ötéves tervben az Országos Vízügyi Hivatal 120 millió forinttal segíti a célok elérését Ebből az összegből — amely célcsoportos beruházásként kerül felhasználásra — 90 millió az ivóvízellátást, míg 30 millió forint a csatornázást, szennyvízelvezetést szolgálja. 1978-ig, az ún. első szakasz kiépítésének befejezéséig ösz- szesen 320 millió forintot költenek a Dunakanyar regionális vízmű munkálataira. Ráckevei Erzsébet beszédét mondja. Mellette dr. Wild Frigyes országgyűlési képviselő. Gárdos Katalin felvétele Tegnap délután, közvetlenül műszak után, választási réteg- gyűlést tartottak a visegrádi Faipari Ktsz asztalosműhelyében. Asztalosok, gépmunkások, enyvezők, esztergályosok és faszobrászok vitatták meg a község eredményeit, gondjait. Az elnökségben helyet foglalt dr. Wild Frigyes, a Magyarországi Német Dolgozok Demokratikus Szövetségének főtitkára, a szentendrei járás országgyűlési képviselője, Bella György, a Hazafias Népfront járási bizottságának alelnöke és Ráckevei Erzsébet, Visegrád tanácselnöke. Jung Andrásáénak, a ktsz főkönyvelőjének megnyitó szavai után Ráckevei Erzsébet mondott beszédet A többi között arról szólt, hogy a község 25 választókörzetében mintegy 400 választópolgár vett részt a jelölögyűléseken. Kettős jelölésre egy körzetben került sor. Az elhangzott 82 felszólalásból 43 közérdekű kérdés, kívánság volt, ezekre a felszólalók még az április 15-i választás előtt feleletet kapnak. A felszólalások során Vaik Viktor építésztechnikus a jelenlevő országgyűlési képviselőtől azt kérte: járjon el annak érdekében, hogy a tervbe vett Dunakanyar-program ne húzódjon el nagyon. Szólt Visegrád régi, megoldatlan gondjairól. Szükséges lenne a tervezett televízió-reléállomás megépítése, mert rossz a televízióvétel. Nagyon sok a gond a telefonnal is, valósággal képtelenség veszély esetén időben értesíteni a mentőket vagy a tűzoltókat Szilas István faszobrász, tanácstagjelölt felvetette: régen esedékes a faipari szövetkezet nagyobb helyre költöztetése, mert a jelenlegi nem éppen korszerű. A zsúfolt munkaterületen rendkívül nehéz például az idei 8 millió forintos terv teljesítése. Ennek ellenére a réteggyűlés előtt ígéretet tett, hogy a 12 tagú Petőfi szocialista brigád — amelynek tágja — 110 százalékra fogja teljesíteni a tervét. Az elhangzottakra elsőnek a tanácséin üknő válaszolt, p- rnondta, még idén elkészül az elektromos hálózat rekonstrukciójának terve, és a következő négy évben sói- kerül a hálózat átépítésére is. Héjj Miklós, a múzeum igazgatója — hivatkozva a Művelődésügyi Minisztérium döntésére — bejelentette, hogy a múzeum három éven belül kisajátítja a Faipari Ktsz területét, s ezt követően, az V. ötéves tervben új otthont kap a szövetleezet. Dr. Wild Frigyes országgyűlési képviselő megígérte, hogy a televízió és a telefon ügyében újra megkeresi az illetékeseket, majd javasolta, két hónap múlva találkozzanak újra, az asztalosműhelyben, ahol beszámol fáradozásai eredményéről. Ezt követően került sor az április 20-i első tanácsülésein megválasztandó népi ülnök jelölésére. A réteggyűlés részvevői Szilas Istvánt egyhangúan jelölték népi ülnöknek. K. P. KISKlIVLACnAZA Hangot kaptak a község legfontosabb kérdései A megye egyik legrégibb településének, a 700 éves Kis- kunlacházának a lakossága eddig ás tevékenyen kivette részét a választási előkészületekből. A 63 jelölőgyűlésen 257 felszólalás hangzott el a község életének legfontosabb kérdéseiről. Az előkészületek folytatásaként rendezte meg tegnap esté a művelődési ház nagytermében a Hazafias Népfront községi bizottsága a falu választóinak gyűlését. Az elnökségben helyet foglalt Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára. Szabó József, a Ráckevei Járási Hivatal elnöke, Klamó József, az MSZMP ráckevei járási bizottságának osztályvezetője és Dékány Sándor, a Hazafias Népfront járási bizottságának titkára. Tudnivalók a szavazásról Megjelentek az utcákon a Hazafias Népfront választási plakátjai a szavazás módjának technikai tudnivalóiról. A szavazóhelyiségek április 15-én általában reggel 6 órától délután 6 óráig tartanak majd nyitva, a helyi körülmények ismeretében azonban az illetékes választási elnökség a szavazó körök reggel 5 órai megnyitását is elrendelheti. A nyitvatartási időt a szavazatszedő bizottság is 1 meghosz- szabbíthatja egy órával, ha a névjegyzékbe felvettek egyötöde — vagy ennél többen — 18 óráig még nem adtai le vok- sát. Délután 6 óra előtt csak akkor lehet a szavazást lezárni, ha a névjegyzékbe felvett valamennyi állampolgár szavazott, vagy csak olyan választó voksa hiányzik, akiről nyilvánvaló: megjelenése elháríthatatlan okok miatt — például elutazott — nem is várható. A választási szervek munkáját nagymértékben meg* könnyíti, ha a névjegyzékbe felvettek már a reggeli vagy a délutáni órákban leadják szavazatukat. A választójogosultaknak küldött értesítésben annak a szavazókörnek a címe szerepel, ahova az illető tartozik. (Erről egyébként az utcákon kifüggesztett hirdetményekből is meggyőződhet.) Jó, ha ezt az értesítést mindenki magával viszi, és átadja a szavazatszedő bizottságnak; voksolhat azonban enélkül is. Személy- azonosságát azonban feltétlen igazolnia kell: a szavazatszedő bizottság visszautasítja azt a választót, aki nem tudja magát a szavazás lezárásáig személyi igazolvánnyal vagy kivételesen más, hitelt érdemlő okirattal igazolni. A szavazóhelyiséget felkeresők a szavazatszedő bizottságtól — kilétük igazolása után — egy borítékot és egy szavazólapot kapnak, s beléphetnek a függönnyel vagy más módon szeparált fülkébe. A fülkében egyébként egyszerre csupán egy választó tartózkodhat — kivéve természetesen azt az esetet, ha az illető írástudatlan vagy testi fogyatékossága miatt segítségre szoruL A szavazólapon a választó- kerület — jelölőgyűlésen elfogadott — egy vagy több tanácstagjelöltjének neve szerepel, több jelölt esetén ábécé sorrendben. Ha a választókerületnek csupán egy jelöltje van, a ráadott voks esetén a szavazólapot változatlanul kell hagyni. A jelölt ellen nevének áthúzásával lehet szavazni. Ha a szavazólapon két vagy három jelölt neve szerepel (háromnál több tanácstagjelöltet egyetlen választókerületben sem állítottak), cikkor közülük csak egyet lehet választani. Ezért a szavazónak félreérthetetlenül meg kell jelölnie, hogy ki njterte el bizalmát. Ez esetben a kiválasztott nevet meghagyja a szavazólapon, a többit pedig áthúzza. Valamennyi név törlése az összes jelölt ellen leadott érvényes szavazat; érvénytelen azonban a voks, ha azon égy névnél több marad; az 'a szavazat is érvénytelen, melyről nem lehet megállapítani, hógy kire adták; s az is, amelyet nem hivatalos szavazólapon adtak le. A szavazólapot még a fülkében kell borítékba tenni, majd a szavazatszedő bizottság előtt elhelyezett urnába dobni. A lakásukon fekvő betegeket, a járóképtelen választókat a szavazatszedő bizottság két tagja mozgóurnával keresi fel. Ehhez azonban az szükséges, hogy néhány nappal a választás előtt értesítsék a helyi tanács választási csoportját vagy legkésőbb a választás napján a szavazatszedő bizottságot. A gyűlést Kontár László, a községi tanács elnöke nyitotta meg, majd Kovács Antalné mondott beszédet Először belpolitikai életünk nagy eseménye, a választás jelentőségéről beszélt, és a többi között hangsúlyozta, hogy megye- szerte az utóbbi hetekben jelentősen fokozódott a politikai aktivitás. A továbbiakban ká- emelite az előadó: a kibontakozó szocialista nemzeti egység nemcsak lehetővé, hanem szükségessé is teszi, hogy az államhatalom mind nagyobb mértékben támaszltodjék a dolgozók részvételére a közös feladatok megoldásában. Áttekintve az ország, Pest megye fejlődését, az elmúlt két esztendő azon változásainak a jelentőségét méltatta Kovács Antalné, amelyek a legutóbbi tanácsválasztás óta Kiskunlacházát gazdagitattak. Ebben az időszakban épült fel egy 160, a községhez tartozó Arporkán pedig egy 60 személyes óvoda, egy másaikat 30 hellyel bővítettek. Csaknem másfél millió forint értékben járda épült, s megkezdődött az új bölcsőde tető alá hozása. Még ebben az évben vagy a közeljövőben hozzákezdenek egy új iskola építéséhez, és tovább javítják az úthálózatot. Gond, tennivaló, persze, még bőven akad — nagy szükség lenne például új mozira —, de ha összefogva dolgozik a falu népe, a közös munka meghozza az eredményt. A gyűlés után Gál Róza tanárnő vezetésével a művelődési ház 12 tagú irodalmi színpada mutatta be Petőfi-műso- rát. ö. L. Vízrendezés Földrobbantásos módszerrel rendezik a Gombás-patak Vác feletti, mintegy 2 kilométeres szakaszát. A kivitelező KÖVI- ZIG, valamint az Ár- és Belvízvédelmi Központi Szervezet újszerű munkamódszerének nemcsak az az előnye, hogy olcsóbb a hagyományos, kotrógépes mélyítésnél, hanem az is, hogy a legnehezebb terepen is beválik. Hazánkban mindeddig csak rövidebb szakaszokon. sikeres kísérletként alkalmazták. A munka, amelyet előreláthatóan a második negyedévben be is fejeznek, a környező területek talaj- és vízrendezésének óvek óta húzódó prob* léniáját oldja meg. i l tógyűlés Tibád Ferencné zárszavával ért véget. S. L
