Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-08 / 82. szám

A helyi mérce E gy hét múlva, jövő vasárnap az urnák­hoz járulnak, a vá­lasztópolgárok, hogy az ál­lamhatalom helyi szerveze­tedbe megválasszák képvi­selőiket, a tanácsok tagjait. A legutóbbi hetekben vá­lasztási gyűlések sorozata adott lehetőséget a mérleg­készítésre, a tervek össze­foglalására, azoknak az eseményeknek körvonalazá­sára, amelyek helyben szinte valamennyi lakost érintettek vagy a jövőben érintenek. E gyűlések — amelyek egy részén 'az or­szág vezetői politikusaival találkozhattak a választók — azt bizonyították, hogy az előző választások óta el­telt két esztendő nagymér­tékben gyarapította az or­szágot. Pest megyében pél­dául korábban soha nem épült fel annyi lakás, mint ebben az időszakban, meg­gyorsultak az egészségügyi ellátás javítására tett erő­feszítések, társadalmi ösz- sze fogással a tervezettnél több mint kétezer óvodai hely létesült, megkezdődött egy nagyarányú közműve­sítés! program végrehajtá­sa, amelyben a költségek mintegy 60 százalékát a la­kosság teremti élő. Érdemes megállnunk ez utóbbi adatnál. A lakossági részvétel ugyanis elválaszt­hatatlan az általános köz­érzettől, magyarán szólva attól, hogy milyen az em­berek hangulata. Itt első­sorban nem is arra gondo­lunk, hogy az ország általá­nos politikai, gazdasági légköre milyen — hiszen ezt hűen summázta a párt Központi Bizottságának 1972. november 14—15-i ülésszaka —, hanem arra, hogy a helyi politika mi­ként formálja az emberek tudatát, mindennapi gon­dolkodását, és ezzel részvé­telét a közös ügyekben. Hiába ugyanis az országo­san jó, ha annak útjába — helyben — gátat állítanak, árkot mélyítenek. A lakos­ság elsősorban azon méri le a változást, a haladást, hogy helyben, a községben, a városban mi történt, mire készülnek, hogyan bánnak vele, mint ügyféliéi a hiva­talokban, az intézmények­ben, elsősorban is a tanács­nál. Találóan, a dolgok lé­nyegére tapintva mutatott rá Kádár János elvtárs pénteken, a főváros XIII. kerületében tartott válasz­tási beszédében, hogy: „Ha arra keressük a választ, hogy milyen a politikai hangulat, tudnunk kell, hogy azt az egyes embernél két tényező határozza meg: az általános és a helyi poli­tika. Ügy lehet, az általá­nos politikát megfelelőnek tartja, helyesli, azzal egyet­ért. Ez azonban csak akkor érvényesülhet teljes mér­tékben, ha személyes életé­nek mindennapi problémáit az állam, a hatóság, a ta­nács oly módon intézi, hogy öt sérelem vagy hátrány nem éri. Ekkor nyugodt és megelégedett az ember”. P est megye már majd­nem 900 ezer főre rúgó lakossága, 151 községe, hat városa, s mindaz, ami napi munká­juk, létezésük alapját al­kotja, olyan bonyolult szö­vevényt fonnál, amelyben nem könnyű a társadalmi érdekeket mindenkor ér­vényre juttatni, azaz nem könnyű úgy helyi politikát csinálni, hogy az találkoz­zék a többség egyetértésé­vel, s ugyanaklcor egyezzék az országos célokkal is. Bi­zonyos értelemben tehát a tanácsoknak — ha igazán jól akarják betölteni szere­püket — egyensúlyozniuk kell, megtalálni a reálisan megtehető feladatok közül azokat, amelyek elsősorban fontosak helyben, amelyek a lakosság nagyobb cso­portjait előnyösen érintik, könnyítik hétköznapjait. Vajon azt sugallnánk ezzel, hogy törekedjenek az ál­lamhatalom helyi testületéi mindenkor és mindenáron népszerű feladatok megfo­galmazására és megvalósí­tására? Arról van szó, hogy legtöbbször az a népszerű, ami szükséges; ha meglelik helyben a szükségeset, az égetőt, akkor ezzel a nép­szerűt is megtalálják. Mindaz, amit község poli­tikai, városfejlesztési cím­szó alatt napjainkban ösz- szefoglalunk, valójában nem más, mint a lakosság életkörülményeinek javítá­sa, az életmód objektív fel­tételeinek korszerűsítése. Nagy hiba lenne azonban csupán a beruházásokat, az anyagi javakait mérhető ha­ladást tekinteni községpoli­tikának, s elfeledkezni ar­ról, hogy az állampolgárt önmagában az új iskola, a nemrég megnyitott ABC- áruház, a modernizált orvo­si rendelő nem győzi meg arról, hogy ő ország-, tele­pülésgazda, azaz a hatalom birtokosa, ha a tanácsházán nyersen bánnak vele, ügyét lélektelenül intézik, egyik hivataltól a másikhoz kül­dözgetik, tehát ha úgy érzi, hogy elvben ugyan ő teljes jogú állampolgár, de a gya­korlatban még a kellő em­beri tiszteletet sem élvez­heti. K edvező arányokat ki­alakítani helyben, öt­vözni azt, ami orszá­gosan fontos és 'a települé­sen jelentős: ez a tanácsok egyik döntő szerepe és teendője. Igazságos mércé­vel megállapítani az állam­polgár ügyének, dolgának súlyát: ez pedig a módszer a szerep betöltéséhez, a teendő valóraváltásához. Ha így történik, akkor egyre inkább az állampol­gár is igazságos mércével Ítéli meg a helyi testület munkáját. Virágban a gyümölcsösök pest MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ A/)$ZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xvn. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM ÁRA 1 FORINT 1913. ÁPRILIS 8., VASARNAP Péter János Oszakában és Kiotóban A hivatalos látogatáson Ja­pánban tartózkodó Péter Já­nos külügyminiszter és kísé­rete szombaton délelőtt a Hifcari—61 expresszvonaton Tokióból Oszakába, Japán második legnagyobb városába, az ország nagy ipari és keres­kedelmi központjába, majd onnan autón Kiotóba, az egy­kori japán császári fővárosba utazott. Növekvő paraffinexport Százhatom ba ttáró l 1971-ben épült meg Száz­halombattán a DKV új paraffingyártó üzeme. Alap­anyagát a szovjet és az al­győi kőolajokból származó párlatok paraffinmentesítésé­vel képződő, úgynevezett ga- csok tartalmazzák. Az erede­tileg 2 százalék olajtartalmú paraffinok előállítására alkal­mas üzemben — kisebb tech­nológiai változtatással — egy százalék alatti paraf­finok is gyárthatók. Ezek a termékek pedig igen keresettek a világpiacon. A korszerűtlen technoló­giával dolgozó budapesti pa­raffingyár megszűnése ellené­re is, az elmúlt év végéig pa­raffinexportunk az 1970. évi­nek mintegy háromszorosára emelkedett. A Százhalombat­tán évente gyártott 15 ezer tonna paraffin mintegy 90 szá­zalékát főként tőkésországok­ba exportáljuk. A gyártás, to­vábbi intenzifikálással fokoz­ható. (A hazai igényeket a Szovjetunióból importált ma­gasabb olajtartalmú, és az Al­másfüzitőn gyártott termékek­kel elégítik ki.) Az Egyesült Államokat, Ausztráliát és Ka­nadát kivéve, szinte a világ valamennyi országába eljut a magyar paraffin. A minőség javítása és a választék bővítése érdeké­ben további fejlesztések várhatók a finomítóban. Megvalósítás előtt áll a 0,5 százalék alatti olajtartalmú paraffin gyártása, ami makro- kristályos (tömörített) paraf­finexportunk további növelé­sét jelenti. ELUZEM NAGYKATAN Naponta hetvennel több a telefon Mozgalmas hét vége a földeken A hét végi jelentések szor- jgos mezei munkákról adnak .hírt. Mindenütt vetik a kuko­ricát, a cukorrépát, a naprafor­gót, ültetik a burgonyát. A földeket az elmúlt napokban (néhány milliméter csapadék áztatta, ami felüdítette a szárazságtól sínylődő őszi gabonákat, keleszti a korán elvetett mag- • vakat. A talajban lévő ned- j vesség azonban még mindig kevés. t A homokvidéken virágpom­pába öltöztek a gyümölcsösök. A táj tavaszi színpompája sze­met gyönyörködtető látványt , nyújt. A szép, erőteljes virá­gok arra mutatnak, hogy a fák jól teleltek, I fagyok nem károsították az ül­tetvényeket. Megnyitották kapuikat a fó- I liaváro6ok is, ahonnan való- j sággal ömlik a vitamindús pri­mőr. Elsőként a saláta szedését kezdték meg, a jövő héten megkezdődik a korai karalábé szürete is. A közelmúltban élüzem cí­met kapott a Telefongyár nagykátai gyáregysége. A vál­lalat központja évente két él­üzem címet adományoz kilenc gyáregysége közül a legjob­baknak. A nagykátaiak méltán kapták meg ezt az elismerést: termékeiket ugyanis folya­matosan, program szerint továbbították megrende­lőikhez, s ennek a jól ütemezett mun­kának az eredményeként 6,1 százalékkal sikerült túltelje­síteniük termelési tervüket. Csaknem 110 millió forint ér­tékű telefonkészüléket és te­lefonalkatrészt gyártottak s termékeikkel görög, NSZK- beli és libanoni partnereik is meg voltak elégedve. Külön érdeme a gyáregység dolgozóinak és vezetőinek, hogy alapos munka- és üzem- szervezéssel, a szocialista bri­gádok lelkes támogatásával sikerült a telefongyártó szalag napi termelését 360-ról 430-ra növelni. A termelékenység emelkedéséhez az is hozzájá­rult, hogy zárt vertikumot ala­kítottak ki, Bugyiról és a köz­ponti gyárból Nagykátára he­lyezték több olyan alkatrész gyártását, amelyet amúgyisott építenek be a készülékekbe. Körülbelül 30 újabb alkatrész gyártása került ily módon a kitüntetett gyáregységhez. Az élüzem cím elnyerését jelentősen elősegítette, hogy sikerült megszilárdítani a gyáregységben a munkafe­gyelmet: erőteljesen csökken­tették az előző évhez képest a késéseket és hiányzásokat, a termelékenység emel­kedésének hatására keve­sebbszer túlóráztatták a dolgozókat, és a balesetek száma is csök­kent. A gyáregység vezetői ügyeltek dolgozóik tovább­képzésére is, így az elmúlt év eredményei közé tartozik, hogy néhány kivétellel minden dol­gozójuk elvégezte az általá­nos iskolát. Cz. V. KAMBODZSA Ostromgyűrűk PHNOM PENHBEN ELFOGYTAK AZ UTOLSÓ ÜZEMANYAG-TARTALÉKOK A kambodzsai népi felszaba. dító fegyveres erők az ország területének 90 százalékát és öt és fél millió lakosát szaba­dították fel — közli a hanoi Nhan Dán szombati számának vezércikke. A felszabadító erők változatlanul körülzárva tartják a fővárost, Phnom Penht és valamennyi ország­úton közelebbre nyomultak hozzá. A felszabadító erők folytatták támadásaikat több körülzárt tartományi szék­hely helyőrsége ellen is. Ezenkívül fokozatosan mor­zsolják fel a népi erők a fel­szabadított területen rekedt ellenséges katonaság kisebb csoportjait. Az amerikai légi­erő B—52-es nehéz bombázói és F—111-es vadászbombázói Phnom Penh és a dél-vietna­mi határ között a felszabadí­tott területeket bombázták. A kambodzsai fővárosban szombaton elfogytak az utolsó üzemanyag-tartalékok. A re­zsim rádiója felszólította a la­kosságot, hogy takarékoskod­jék az élelemmel, a vízzel és az elektromos árammal. A pazarlók ellen szigorú bünte­téseket helyeztek kilátásba. A saigani külügyminiszté­rium szombaton kiadott közle­ményében „mélységes nyug­talanságának” adott hangot a kambodzsai helyzet miatt. Pekingi diplomaták szerint Norodom Szlhanuk, a Kambod­zsai Nemzeti Egységfront elnöke négynapos látogatásra Hanoiba, a demokratikus Vietnam fővárosába érkezett. Képünkön: a repülőtéren Pham Van Dong, a VDK minisz­terelnöke és Nguyen Giap hadse­regtábornok, nemzetvédelmi mi­niszter köszöntik a kambodzsai államfőt. gyakorlatilag már csak idő kérdése, hogy Szihanuk her­ceg mikor tér vissza a kam­bodzsai fővárosba. Dél-Vietnamban szombat­ra erősen mérséklődött a saigoni alakulatok által pénte­ken kezdeményezett harcok hevessége. Másfél órát tanácskozott pénteken Vientiannéban Si- paseüth, a Laoszi Hazafias Front Pártjának küldöttség­vezetője és Sananikone, a vientiannei kormány küldött­ségének vezetője. CSEPEL KOCSIK Nagyjavítás helyett karbantartás Korszerűbb szerviz a tehergépjárművek számára Hosszú éveken át látta el — lényegében zavartalanul — a Csepel Autógyárban készült te­hergépjárművek nagyjavítását az AFIT Teherautójavító Vál­lalat. A Csepel 350, 352, 420 és 450 típusú kocsik korszerű vizsgálata és rendbe tétele az országban főként az ő teen­dőjük volt, s ez lehetővé tette a hatékony szervezést, a kor­szerű műszerek, berendezések alkalmazását. Az üzemegységek közötti ésszerű munkamegosztás módot nyújtott arra, hogy függetlenítsék egymástól a motorok s az egyes fő­darabok javítását, esetleg cseréjét. Alapvető változásit hozott s még inkább hoz az évek óta kialakult munkamenetben a Minisztertanács határozata a tehergépkocsik gyorsabb üte­mű selejtezéséről. A többszö­rös nagyjavítások ugyanis nem érik meg a ráfordításo­kat, sokkal olcsóbb új teher­gépkocsit vásárolni, s ez a legutóbbi években már érez­tette is hatását mind a teher­gépjárművek piacán, mind a vállalat munkájában. Ezért — mintegy időben felkészülve a Miniszter- tanács idén hozott hatá­rozatára — már tavaly megkezdték a vállalat munkájának átszervezé­sét. Nagyjavítások helyett első­sorban a tehergépkocsik szer­vizelésére rendezkednek be. 1968-ban még háromezernél több Csepel kocsi nagyjaví­tását végezték el a vállalat­nál, tavaly ez a szám már a kétezret sem érte el, idén pe­dig — a tervek szerint — 1500 alatt marad. Ugyanakkor a kar­bantartási, szervizelési mun­kák ideje 1972-ben, 1971-hez mérten, 85 százalékkal növe­kedett, idén pedig majd’ a két és félszerese lesz a két esztendővel ezelőttinek. A töb­bi között elősegítik a szer­vizmunkák gyors lebonyolí­tását azzal, hogy bevezették a cserefődarabos javítási rend­szert, növelték a műszere­zettséget. A Teherautó javító Vállalat jelenleg már első­rendű feladatának a teljes átvizsgálások, a futó- és kö­zépjavítások elvégzését, vala­mint a karosszériamunkákat és a fényezést tartja. Ezen belül természetesen a Csepel kocsik minden­fajta vizsgálatát és javítá­■ SZŐLŐNYITÁS A ceglédi tangazdaság ezerholdas szőlejében megkezdték a tavaszi munkálatokat: ventillátorral fel­szerelt traktorokkal nyitják a szőlőt. A gazdaságban 6 gép dolgozik, egyetlen traktor naponta 20 ember munkáját végzi el. Felvételünk Mikebuda határában készült. Gábor Viktor felvétele sát is vállalják, a vevő- szolgálati, azaz garanciá­lis ellátástól a nagyja­vításig, a 300-as típuscsalád eseté­ben éppúgy, mint a 700-as típuscsaládnál. Elősegíti a tervszerű munkát, hogy a na­gyobb fuvarozókkal a válla­lat keretszerződést köt, mely­ben — a megrendelő Igényei szerint — rögzítik az elvég­zendő feladatokat az egész évre vonatkozóan. KOZELET Dr. Farádi Lászlónak, az egészségügyi miniszter első helyettesének vezetésével de­legáció utazott Algériába, dr. Omar Boudjellab egészségügyi miniszter meghívására. Dr. Bakos Zsigmond köny- nyűipari miniszterhelyettes ve­zeti azt a küldöttséget, amely Olaszországba utazott, hogy a magyar—olasz könnyűipari gazdasági kapcsolatok tovább­fejlesztéséről tárgyaljon olasz szakemberekkel. A. P. Anzupans titkár ve­zetésével április 3—7 között Budapesten tartózkodott a Lett Szocialista Köztársaság Szakszervezeti Tanácsának küldöttsége, s tanácskozást folytatott a magyar szakszer­vezeti vezetőkkel. A delegáció tegnap elutazott Budapestről. Rostás István, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke vezeti azt a delegációt, amely szombaton Oslóba utazott, hogy részt vegyen a gyarmato­sítás és az apartheid áldoza­tainak támogatására rende­zendő konferecián. I I 4 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom