Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-05 / 80. szám
rest MEcrn 1973. április b.. péntek kJCivIup A felszabadító hősökre emlékezett Pest megye A tököli koszorúzás! ünnepség 4 (Folytatás az 1. oldalról) |á járási hivatal vezetője, Dé- \kány Sándor, a Hazafias Népfront járási titkára, Barizs tMihály járási munkásőrpa- srancsnok, Dudás László, a "KISZ ráckevei járási bizottságának munkatársa helyeztek el koszorút, s megkoszorúzták az emlékművet a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatok képviselői is. A műyelődési házban rendezett ünnepi nagygyűlésen dr. Simkó József mondott ünnepi beszédet, majd a tököli nemzetiségi művészegyüttes bemutatta legújabb műsorát. Mint korábban hírt adtunk «■óla: Szigetszentmárton a kis tközségek kategóriájában el- myerte a községfejlesztési és rszépítési versenyt. Április 4- •én délelőtt, a helyi művelődési házban Tomano József, a Hazafias Népfront községi elnöke ünnepélyesen átadta a (60 ezer forintos jutalmat Pásztor Jenőnek, a Szigetszent- jmártoni Községi Tanács elmükének. Pásztor Jenő bejelentette: a versenyt azzal nyerték meg, hogy nem egészen egy év alatt 16 kilométeres vízhálózatot építettek. Tavaly községfejlesztésre ösz- szesen 17 millió forintot fordítottak. A most megnyert összeg hovafordításáról az új tanácstestület dönt. Azt tervezik, javasolják majd: fordítják ezt az összeget a község központjának kialakítására, közpark építésére. Váci járás Pattogó indulók köszöntötték szerda reggel Főt kisalagi részén az ébredő embereket. A zenés ébresztő után úttörők, KISZ-isták, munkásőrök, ünneplő ruhás kisialagiak a temetőbe vonultak, hogy az ott nyugvó szovjet hősök sírján elhelyezzék a kegyelet virágait. A nagyközségi pártbizottság nevében Rajkó Lajos, a kisalagi pártszervezet titkára, a nagyközségi tanács nevében Czibók Istvánná, a tanács végrehajtó bizottságának tagja koszorúzott. A váci járás kiemelt ünnepi nagygyűlését Foton, a Gyermekvárosban rendezték. Az elnökségben foglalt helyet Csen- terics Sándor, a Dunamemti Hőerőmű igazgatója, a megyei pártbizottság tagja, dr. Olajos Mihály, a járási pártbizottság titkára és dr. Barna Lajos, a Gyermekváros igazgatója, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának alelnöke is. Katona Béla, a Hazafias Népfront községi bizottságának titkára köszöntötte a dísztermet zsúfolásig megtöltő fótiakat, majd Kalmár János országgyűlési képviselő, a Dunakeszi Járműjavító főmérnöke mondott ünnepi beszédet. Az ünnepség utáni műsorban felléptek a Garat János általános iskola úttörői és a körzeti zeneiskola kamarazenekarának tagjai. Nagykőrös Metsző hidegben, esőben, mégis 2500—3000 ünneplő jelenlétében zajlott le Nagykőrösön, a Szabadság téren az április 4-i ünnepség, amelyet a hagyományos megyei felszabadulási váltófutás színesített (Részletesebben lapunk 6. oldalán a sportrovatban.) Délelőtt 10 órakor a magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Fülöp Dániel, az Arany János gimnázium tanulója elszavalta Radnóti Miklós: Nem tudhatom... című versét, majd Szűcs Zoltán, a városi tanács elnöke nyitotta meg a nagygyűlést. Ezen Kovács Sándor, a konzervgyár igazgatója, a város országgyűlési képviselője mondott ünnepi beszédet. Utána Harsányt András, a városi tanács művelődési osztályának vezetője átnyújtotta a felszabadulási váltófutásban elért győztes csapatoknak a vándorserlegeket, illetve a sportérmeket. Az MSZMP Pest megyei Bizottsága, illetve a városi párt- bizottság képviseletében dr. Orosz Zoltán alezredes, a polgári védelem Pest megyei törzsparancsnoka és Takács Jenő, a városi pártbizottság titkára, a megyei sportvezetés nevében Barna József helyezett el koszorút a felszabadulási emlékművön. Szentendre Szentendrén, a Hősök terén, a hirtelen ősziesre fordult időjárás ellenére is mintegy félezren gyűltek össze, hogy leróják kegyeletüket a szabadságunkért életüket áldozó szovjet harcosok emlékműve előtt a városi ünnepség keretében. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után az új KISZ-tagok tettek fogadalmat. Az ifjúsági mozgalom munkájába most bekapcsolódó fiatalokat Hegedűs István, a papírgyár igazgatója, az MSZMP szentendrei végrehajtó bizottságának tagja köszöntötte. Ezt követően a szentendrei politikai és társadalmi szervek, valamint íaz üzemek és intézmények képviselői helyezték el az emlékműnél a kegyelet koszorúit. Koszorút helyezett el dr. Maróthy László, az MSZiMP városi bizottságának első titkára, Veszelics Gergelyné tanácselnök-helyettes, Bicskei Tivadar, a Hazafias Népfront szentendrei bizottságának elnöke, Kazai Barna, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola parancsnoka, továbbá az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviselői, valamint a Vasbeton- és Betonáru gyár, a Papírgyár, a Kéziszerszámgyár, a Kocsigyár, a Mathiász Termelőszövetkezet és a KIŐSZ helyi csoportjának képviselői. A hagyományokhoz méltó ünnepség az Intemacionálé hangjaival zárult. Ifjúsági gyűlés Tápióbicskcn A szabadságharc 1849. április 4-én lezajlott tápióbics- kei győzelmes csatájának helyén emlékmű áll. Szerdán a nagykátai járás fiatalsága itt lelkes hangulatú ifjúsági gyűlésen emlékezett meg a két jubileumról, a csata 125. és a felszabadulás 28. évfordulójáról. Mintegy 1500 fiatal gyűlt össze az emlékmű körül, amelyhez feldíszített motorkerékpárokon Nagykátáról és Tápióbicskéről emlékező lángot hoztak az ifjúság képviselői. A megjelentek között ott volt a járás több vezetője, közöttük Pataki Márton, az MSZMP járási bizottságának első titkára és Készt József, a járási hivatal elnöke. A Himnusz hangjai után Kovács János, a KISZ járási bizottságának titkára nyitotta meg a gyűlést, majd Árpási Zoltán, a KISZ Pest megyei bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta: 1848 méltó örökösei, megvalósítói és továbbfolyta- tói mi vagyunk. Nekünk, fiataloknak ma az a dolgunk — mondotta egyebek közt —, hogy részt vegyünk a szocialista rend felépítésében, a mindennapok munkájában. Ez napjaink forradaJmiságának lényege. Ezután a legifjabb KISZ-esek ünnepélyes fogadalomtétele következett, majd Pataki Márton méltatta a járás ifjúságának áldozatkész munkáját, amelynek segítségével épült fel a tápiósági ifjúsági ház, a ÁPRILIS 11-13 Űttörővezetők V. országos konferenciája Április 11—13 között Budapesten több mint 400 küldött vesz részt az űttörővezetők V. országos konferenciáján, amelyen megvitatják az Úttörő- szövetség munkája fejlesztésének főbb útjait. A konferencián sokoldalúan foglalkoznak majd az ÚttörőKórusok ünnepi seregszemléje A felszabadulás ünnepe rendeztek kórustalálkozókat. tiszteletére Vácott és Pécelen Háromnapos sorozat Vácott Vácott háromnapos volt á hangversenysorozat, melynek során a gyermekkórus-találkozóval a váci úttörőkórus tízéves fennállását kívánták méltó módon megünnepelni. Az első program április 3-án hazánk felszabadulásának ünnepségéhez kapcsolódott. A Konstantin téren hat váci általános iskola énekkara, valamint a meghívott devecseri úttörőkórus és a lengyel Lut- nia fiúkórus énekelt. Ezután a jelenlevő kórusok közös éneklése következett, a 700 tagú énekkar Bogányi Tibor vezényletével Bartók-, Karaiéi Kodály-műveket adott elő. A lengyel fiúkórus a váciakkal együtt énekelte magyarul Kodály Nagyszalontai köszöntőjét. Szerdán, a találkozó második napján, három énekkar lépett színpadra jubileumi hangversenyen a zeneiskolában. Elsőként a devecseri úttörőkórus műsorát hallottuk, Adorján József vezényletével. Az ő szereplésük cserelátogatás volt; két évvel ezelőtt a váciak vendégeskedtek náluk. Az énekkar a régi és mai kórusművészet népszerű alkotásaiból, Cherubini-, Vecchi-, Lassus-, Kodály- és Bárdosművekből szólaltatott meg néhányat. Lengyel népdalcsokrot is hallhattunk tőlük. A 100 tagú váci úttörőkórus Bogányi Tibor vezényletével magyar szerzők műveiből énekelt. Különösen tetszett műsorukból a Bartók—Bárdos szvit magyar népdalokra és Kodály Egyetem-begyetem gyermekkarának friss, lendületes előadása, valamint Karai József Tavaszi kantátája, Károlyi Amy és Weöres Sándor verseire. A zeneszerző is megjelent a hangversenyen, s kantátájának igényes, virtuóz zongorakíséretét ő maga játszotta, majd pedig Szabadság, szállj közénk című művét vezényelte. A műsor második felében Tizenegy bemutatkozás Pécelen Pécelen, a Szemere Pál Művelődési Házban rendezett szerdán a gödöllői járási Pe- tőfi-emlékbizottság dalostalálkozót felszabadulásunk 28. és a költő születésének 150. évfordulója tiszteletére, tizenegy kórus részvételével. A gyermekkórusok közül elsőnek a kartali általános iskola énekkarát, majd az aszódi I. számú általános iskola énekkarát hallhattuk. Az aszódiak Bartók Legénycsúfo- lóját még sem erővel, sem tempóval nem győzték, Kodály Lengyel László című művét azonban már igen szívesen, kedvesen mutatták be. Az ikladi általános iskola énekkara Beethoventől Békés megyei népdalcsokorig terjedő változatos műsort adott elő. A péceli úttörő-énekkar tiszta hangú szólistáival, a túrái szép énekléssel tűnt ki. A második részben felnőttkórusok adtak számot tudásukról. Ez a férfikórusoknak sikerült a legjobban. Igen hangulatosan, jó dinamikával énekelték az isaszegiek Petőfi Szülőföldemen című megzenésített versét; tetszett a péceliek előadásában a Szabadság, szerelem férfias hangvétele. A dalostalálkozó legjobb produkciója — Kodály Esti dalának tolmácsolása — a bági Erkel Ferenc vegyes kórus nevéhez fűződik. Az ikladi vegyes kórus finom, lágy hangjai a Lement a nap a maga járásán című dalban érvényesültek szépen. A zsám- boki asszonykórus népdalfüzére éppen a dalok összekapcsolásánál volt gyenge. A találkozó ötlete jó volt, kár, hogy a művelődési ház: kicsinek bizonyult. Örvendetes, hogy sok — általában ritkán hallott — Pe- tőfi-versre írt dallal ) ismerkedhettünk meg. Az megint más kérdés, hogy ezek zöme — tisztelet a kivételnek! — muzsika tekintetében messze alatta maradt a szövegnek. Mivel nem versenyről volt szó, a hallgatóság nem vette jó néven, hogy azonos dalt énekelt több kórus is. A művek skálája tehát nem volt elég széles, a bemutatás színvonala annál inkább. Dalos Gábor tápiószelei piactér és most épül a tápióbicskei művelődési ház. Áz ünnepélyes fogadalomtétel után több száz galamb repült a résztvevők lelkes tapsa közben a honvédszobor mellől a magasba, majd a járás és a községek képviselői koszorúkat helyeztek el a bicskei csata emlékművének talapzatára. A nagygyűlés után MHSZ- bemutatók következtek, s délután sportversenyekkel fejeződött be a találkozó. Tudományos napok A Magyar Agrártudományi Egyesület szervezésében állatorvosi tudományos napok kezdődtek csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémián, ahol mintegy 200 szakember az ál- latjárvány-védelem legújabb kutatási eredményeit vitatja meg, s kicseréli a gyakorlatban szerzett tapasztalatokat. A kétnapos eseménysorozaton 12 előadás foglalkozik a különféle betegségek megelőzésével és gyógyításával. szövetség politikai nevelő munkájával, az iskola és az úttörőcsapat kapcsolatának fejlesztésével. Az úttörővezetők V. országos konferenciájára tíz külföldi testvérszervezettől várnak küldöttséget. került sor a lengyel Lutnia fiúkórus produkciójára Edward Jozajtis vezényletével. A jó hírű kórus valamennyi műsorszámában megcsodálhattuk az együttes kifinomult, csiszolt hangzását, szép, stílusos éneklését. A lengyel kórus tegnap este önálló hangversenyt adott Lengyel zeneszerzők művein kívül Praetorius-, Palestrina-, Lassus-, Morley- és Mozart- művekkel örvendeztették meg vendéglátóikat. Korda Ágnes Túl az írott jogon T öbb, mint három esz- deje hozta meg határozatát a párt Központi Bizottsága a nőpolitika feladatairól. Kormány- intézkedéseik követték az állásfoglalást, s napjainkban, amikor a köznapian nőhatározatként emlegetett dokumentumokról esik szó bárhol, eredmértyek, tettek sorát képesek felmutatni. Tény, hogy a nőkkel való törődés, élet- és munkakörülményeik javulása soha nem volt olyan gyors a megyében, mint a legutóbbi három évben. Első ízben készült átgondolt program mind az ipari üzemekben, mind másutt a megoldásra váró feladatokról, s e programok tekintélyes része már megvalósult. A tennivalók azonban nem korlátozódnak csupán arra, amit az írott jog rögzít. Fontos teendő volt a nők bérezésének felülvizsgálata, a kellő korrekciók végrehajtása. Külön terv szerint valósították meg ezt a Csepel Autógyárban, a Nagykőrösi Konzervgyárban, hogy csupán a. megye két legnagyobb üzemét említsük. . Ám miféle tervbe fért volna be az — egyetlen példára hivatkozva —, hogy a Dunakeszi Járműjavító Vállalatnál társadalmi munkát szerveztek, s annak segítségével bővítették a bölcsődét, így enyhítve a kisgyermekes anyák gondján? A járműjavítóban hatszáz főt tesz ki a női dolgozók száma, ez a teljes létszámnak húsz százalékát sem éri el, mégis, „ügyet” csináltak és csinálnak helyzetük javításából. Olyan ügyet, amelybe a társadalmi munkával bővített’ bölcsőde is szervesen beilleszkedik, holott semmiféle írott jog nem kötelezhet erre. Ma pontosan itt, a kötelezően megtett, s az azon túl megtehető között húzódik a határvonal, s míg jó néhány helyen túllépték azt, másutt megtorpantak előtte. 1 kiadón, az Ipari Műszergyárban a három és fél ezer foglalkoztatottnak ötvenöt százaléka a nő. A szakmunkások között azonban csupán 16—17 százalékra rúg, alacsony a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya is, úgy- ahogy elfogadható a középiskolát befejezetteké. Az írott jog megvan ugyan vállalati kötelezettségeket illetően a szakképzésben, de az IkLadon végzett, sokrétű, az egyéni törekvéseket és a vállalati érdekeket minél jobban egyeztető munka nem gyömöszölhető be az írott jogok, tehát a kényszerűen, kötelezően megtett intézkedések közé. A szemlélet, a közfelfogás lényeges változása húzódik meg a műszergyáriak idetartozó tevékenysége mögött, az a vezetői álláspont, hogy az írott jog sem érvényesül automatikusan, s még kevésbé az, ami nincs papíron. Azaz törődni kell az előírt és a lehetséges teendők helyes arányával, elegyíteni azokat, ily módon is bizonyítva a nődolgozók előtt, hogy a gondjaik iránt tanúsított figyelem nem puszta hivatali, munkaköri kötelesség. Visszatérve a korábban említett Nagykőrösi Konzervgyárhoz: azt semmiféle írott jog nem határozza meg, hogy milyen mértékben gépesítsenek. Mégis, a gyárban azokat a területeket vették előre, s az ütemet ott gyorsították, ahol — mint a gyárban némi éllel, idézőjelesen mondták — a tipikus női munkát váltatták fel a berendezések. E tipikus női munka valóban megkívánja az idézőjelet, ugyanis rengeteg félreértés, félremagyarázás forrása, s nem is elsősorban Kőrösön. Az írott jog ugyan meghatározza, melyek azok a munkakörök, ahol nők nem foglalkoztathatók, ám egyetlen jogszabály sem képes arra, hogy kimondja, egyik vagy másik gyárban mi módon tehető könnyebbé a tipikus női munka, e sokféle kaptafára ráhúzható fogalom. Ezt csak a gyári közösség teheti meg, s elsősorban azzal, ha eloszlatja a tipikus női munka mítoszát, ha fölfedezi, tudomásul veheti, hogy ilyen megosztás egész egyszerűen nincsen. Tapasztalható ugyanis napjainkban némi értetlenkedés, sőt, némely esetben ellenállás, amikor a nők helyzete kerül szóba. A válasz legtöbbször az, hogy: rendeztük a béréket, felülvizsgáltuk a nők által be nem tölthető munkaköröket, betartjuk a törvényes túlóraszámot. ' Ügy hangzanak ezek a válaszok, hogy mögülük kiérzi az ember a méltatlankodást; mi megtettük azt, amit a rendelkezések előírtak, mi kellene még? A z a többlet, az a finomabb érzék, amely képes fölfedni az írott jogból sarjadó, törvények, rendelkezések betűibe már nem foglalható teendőket. Egyenesebben szólva: az a politikai tudat, amely a nőpolitikát most már — éppen az eredményekre, a haladásra alapozva — kiemeli a kötelező intézkedések túl egyenes vonalú medréből, s közös feladattá, valami módon mindenkit érintő cselekménysorrá alakítja. Ami persze nem megy egyik napról a másikra, de tenni kell érte, s nem azt tartani, hogy ez a munka befejezett, mivel a rendelkezéseknek érvényt szereztek. Az ilyesfajta, kollektív megértésre már vannak példák — így egyebek között az, hogy a legtöbb helyen ma vita nélkül hagyják jóvá az egyedülálló, két- vagy több gyermekes anyáknak adandó pótszabadságot a kollektív szerződés megfogalmazásakor —, de még csak példák, s nem általánosan jellemző esetek. Tágítani a kört, gyarapítani a segítők táborát politikai kötelesség, társadalmi szükség. Olyan feladat, amely erkölcsileg minősít egy közösséget, bizonyítva, mire képes akkor, ha már nem sarkallják jogszabályok, írott rendelkezések. Ez utóbbiak betartása az állampolgári fegyelem vizsgája. Az íratlanok érvényesítése az emberségé. Mészáros Ottó I é
