Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-05 / 80. szám

2 rest HEGYEI tc/Círlap 1973. ÁPRILIS 6., PÉNTEK Vietnam békéjéről Tóth Ferencnek, az MTI tudósítójának Vietnam békéjével kapcsolatos, a NEFB munkájáról, valamint a magyar tagozat tagjainak élet- és munkakörülményeiről feltett kérdéseire Mar­jai József külügyminiszter-helyettes az alábbiakban válaszolt: FÓKUSZ Miért utazik Brandt mégis Washingtonba? Nagy meglepetést keltett a nyugatnémet fővárosban az a szerdán közzétett hivatalos bejelentés, amely szerint Willy Brandt szövetségi kancellár a jövő hőnap elején az Egyesült Államokba látogat. A nyu­gatnémet kormányfő má­jus 1-én és 2-án tesz láto­gatást az amerikai fővárosban Walter Scheel külügyminiszter kíséretében. A WASHINGTONI MEG­HÍVÁS — amely feltevések szerint Nixon elnök kezdemé­nyezésének tulajdonítható — azért keltett kisebb szenzá­ciót, mert a múlt héten a nyu­gatnémet kormány kereken cáfolta, hogy szó lenne Brandt útjáról, sőt Grünewald kor­mányszóvivő megjegyezte, hogy elképzelhetőbbnek tart­ja Nixon európai utazását. EGYES SZOCIÁLDEMOK­RATA MEGFIGYELŐK ösz- szefüggést vélnek felfedezni a váratlan washingtoni utazás és Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának nyugat­németországi látogatása kö­zött Rámutatnak arra, hogy a szovjet—nyugatnémet tár­gyalások előtt Nixon szeretné egyeztetni Bonn és Washing­ton álláspontját a legfonto­sabb nemzetközi kérdések­ben. A NYUGATNÉMET SAJTÖ az utóbbi időben Leonyid Brezsnyevnek a Német Szö­vetségi Köztársaságban teen­dő látogatásiáról szólva, bonni hivatalos körökre hivatkozva rámutatott arra, hogy a láto­gatásra a közeljövőben kerül sor, bár a pontos dátumot még nem állapították meg. Kiemelték, hogy Leonyid Brezsnyevnek a Német Szö­vetségi Köztársaságba .érke­zése nagy fontosságú politikai esemény lesz. „Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára először tesz majd látogatást Bonnba — írta kommentárjában a Rheinische Post. — így akar­ja hangsúlyozni, hogy a kon- ffrontáció hosszú időszaka már a múlté.” A LAPOK idézték Von Wechmarnak, a bonni kor­mány szóvivőjének azt a ki­jelentését, hogy a bonni meg­beszélések témái között sze­repelhet majd egy kulturális és tudományos-műszaki együttműködési egyezmény és egy légi közlekedési egyez­mény megkötése. A Bonner Rundschau annak a reményé­nek adott hangot, hogyBrezs- nyev megérkezéséig az emlí­tett egyezmények már készen állnak majd az aláírásra. NYUGATNÉMET POLITI­KAI SZEMLEÍRÓK rámu­tattak a Szovjetunió békepo­litikájának aktív jellegére és kifejezték meggyőződésüket, hogy Brezsnyev látogatása nemcsak a Szovjetunió és az NSZK kétoldalú kapcsolataira gyakorol majd nagy hatást, hanem az egész európai hely­zetre is. Megbízható értesülések sze­rint Brandt washingtoni uta­lását rögtönzött „telefonkon­zultációkon” döntötték el. Brandt a meghívást állítólag nehezteléssel fogadta, miután megtudta, hogy Nixon nem­csak az ő- látogatására számít, hanem „ra portra rendeli” magához a Közös Piac más ve­zető politikusait is. A csütörtöki nyugatnémet la­pok bőven taglalták és értékel­ték a washingtoni meghívást. Ä konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung vezércik­kében a nyugatnémet—ame­rikai nézeteltérések megszün­tetését jelöli meg a Nixon— Brandt találkozó céljának. „Az utazás akkor éri el ezt a célt a legjobban — írta a lap —, ha a szovjet vendég látogatása előtt világos jelét adja az at­lanti szolidaritásnak ...” A. B. T. LON NOL, az amerikaba- rát kambodzsai rezsim elnö­ke csütörtökön rendkívüli ál­lapotot rendelt él az ország­ban. A NASA, az Amerikai Or­szágos Űrhajózási Hivatal be­jelentette, hogy a tervek sze­rint május 14-én bocsátják földkörüli pályára a Skylab amerikai űrlaboratóriumot. Egy nappal később küldik utána — három emberrel a fedélzetén — az egyik Apollo- típusú űrhajót. A két szerke­zet összekapcsolása után az űrhajósok négy hetet töltenek a Skylabban. A megállapodás cikkelyei fontos szerepet szánnak a négyoldalú és kétoldalú kato­nai vegyes bizottságnak, vala­mint a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságnak. Mikép­pen ítéli meg e bizottságok ed­digi munkáját, különös tekin­tettel arra, hogy a 60 nap el­teltével a négy aláíró félből álló katonai bizottság beszün­tette működését? — A nemzetközi ellenőrzési mechanizmusról rendelkező cikkelyek fontos részét alkot- ják a párizsi megállapodás­nak, de nem ezek a legfonto­sabbak. A megállapodásban foglaltak érvényesülése ugya­nis döntő mértékben az alá­író felek tevékenységétől függ nem pedig a nemzetközi el­lenőrzési, felügyeleti rend­szertől. A megállapodások egyértel­műen leszögezik, hogy „a megállapodás végrehajtása a megállapodást aláíró felek fe­lelőssége”. Ezért különösen fontos szerepet szántak az aláíró felekből alakult és a 60 nap után megszűnt négyolda­lú és az ezt követő időszakra fennmaradt kétoldalú katonai bizottságnak, amelynek az a feladata, hogy biztosítja „a felek közös cselekedeteit a megállapodás végrehajtása céljából”. — A saigoni kormányzat a legkülönbözőbb manőverek­kel fékezte a négyoldalú ka­tonai bizottság tevékenységét; a megállapodásokat megszeg­ve nem biztosította a VDK és a DIFK képviselőinek normá­lis működéséhez szükséges elemi élet- és munkafeltétele­ket, szinte teljesen elszigetel­te és még a NEFB-bel való érintkezésüket is korlátozta, nem gondoskodott biztonsá­gukról. A saigoni rezsim e politikájának lettek áldozatai a VDK és a DIFK meggyil­kolt vagy megsebesített dele­gátusai. Az elkövetett súlyos atrocitások miatt a négy fél katonai bizottsága fennállása alatt csak igen korlátozottan volt működőképes. A saigoni rezsim a közös katonai bizott­ságok munkájának akadályo­zásával az első hatvan ' nap alatt éppen a párizsi egyez­mény érvényesülését kívánta fékezni, és önmagának akart nagyobb mozgásszabadságot biztosítani a megállapodások sorozatos megsértésére. To­vábbi tényleges szándékainak igen fontos mércéje lesz az, hogy vesz majd részt a kétol­dalú katonai vegyes bizottság munkájában, milyen feltétele­ket biztosít a megállapodások­ban megszabott tevékenység­hez a DIFK képviselői szá­mára. A 60 nap utáni időszak első jelzései, sajnos, nem biz­tatóak. Űrhajósaink újabb űrrepü­lések előkészületeivel vannak elfoglalva — jelentette ki Jev- genyij Hrunov szovjet űrha­jós pilóta szerdán, néhány órával a Föld körüli pályán mozgó Szaljut—2 szovjet au­tomatikus űrállomás felbo­csátása után a Moszkva kör­nyéki Csillagvárosban, a szov­jet űrhajósok egységének ki­képzőközpontjában és lakó­helyén. — Jevgenyij Hrunov 1969-ben a Szojuz—5 űrhajó legénységének tagjaként járt a világűrben. Az első szovjet űrlaborató­riumot 1971-ben bocsátották Föld körül pályára, s akkor két szovjet űrhajót is felbo­csátottak, amelynek legény­sége kipróbálta az űrállomás­sal való összekapcsolás mű­— A felsorolt okok miatt igen bonyolult körülmények között dolgozott az Indonézia, Kanada, Lengyelország és Ma­gyarország képviselőiből álló nemzetközi ellenőrző és fel­ügyelő bizottság, amelynek helyzetét még nehezítette is, hogy a megállapodásból rá­háruló feladatain kívül saját eljárási szabályait és szerve­zetét is a helyszínen kellett és kell még részben kialakítania. A saigoni rezsim — ha nem is olyan mértékben, mint a katonai vegyes bizottságok el­len —, de a nemzetközi ellen­őrző bizottsággal szemben is megengedhetetlen módszere­ket alkalmaz. — Mindezt figyelembe véve sem volt a NEFB tevékenysé­ge eredménytelen. Hozzájá­rult a négy fél közös katonai bizottsága munkájának meg­indításához, lehetőségeihez mérten teljesítette az e bizott­ság által reá rótt ellenőrzési és felügyeleti feladatokat, és őrködött a párizsi megállapo­dás előírásainak megtartásán. Egyes nyugati hirügynöksé- gek részrehajlással vádolták a magyar képviselőket a NEFB- ben, mi erről az ön véleménye? — Ügy vélem, hogy ezek a vádaskodások, az ezekkel ösz- szefügső nyomás szerves része azoknak a kísérleteknek, ame­lyeket január 27-e óta is fo­lyamatosan észlelünik, és ame­lyek a párizsi megállapodások gyakorlati revíziójára irányul­nak. — A Magyar Népköztársa­ság, amikor felkérésre a nem­zetközi ellenőrző és felügyelő bizottságban való részvételt elvállalta, arra vállalkozott, hogy hozzájárul a párizsi meg­állapodások betartásához, meg­valósításához — a NEFB-re vonatkozó előírások szerint. A Magyar Népköztársaság képvi­selői a NEFB-ben szigorúan a megállapodásokhoz tartják magukat, és ettől nem térít­hetnek el bennünket sem vá­daskodások, sem a nyomás esetleges más formái. Meg­győződésünk, hogy megbízatá­sunk pontos teljesítésével, a párizsi megállapodások kö­vetkezetes megvalósításának elősegitésével hozzájárulha­tunk Vietnam és a vietnami nép békéje, szabad és demok­ratikus fejlődése, társadalmi előrehaladása, a nemzetközi viszonyok és a világbéke meg­szilárdítása ügyéhez, ami tel­jes összhangban van eddig kö­vetett politikánkkal. Az aláíró felektől és a NEFB-ben képvi­selt országoktól ugyanezt vár­juk. Közvéleményünket foglalkoz­tatják a saigoni magyar NEFB- tagozat tagjainak élet- és mun­kakörülményei, hallhatnánk-e erről valamit? veleteit, illetve a Szojuz—11 esetében az űrlaboratórium- ban való kísérletezés lehető­ségeit. A Szojuz—11 legény­sége — Dobrovolszkij, Volkov és Pacajev — azonban egy igen értékes és huzamos mun­kaprogram sikeres elvégzését követően a visszafelé vezető úton baleset következtében életét vesztette. A Szaljut—2 felbocsátását megelőző időszakban a szov­jet tudósok és konstruktő­rök igen jelentős kutató­munkát végeztek és sokat „csiszoltak” az űrállomás és az űrhajók felszerelésein an­nak érdekében, hogy az em­beri űrrepülésekkel kapcsola­tos kockázatot a minimumra csökkentsék, kockázat — Azt mondhatom, hogy elvtársaink a kezdeti nehézsé­geken túl vannak. Számunkra teljesen ismeretlen országrész­be kerültek, ahol előttük ma­gyar szervek nem működtek, és előkészítő csoportot sem volt módunkban előreküldeni, hiszen a parafálás és az egyez­mény életbelépése között alig néhány nap telt el. így termé­szetes, hogy a megfelelő élet- körülmények megteremtéséhez idő és sok munka kellett. — Nem könnyű a közép­európai éghajlathoz szokott magyaroknak beilleszkedniük a trópusi viszonyokba. Úgy lát­juk, hogy kiküldött eivtár- saink a vártnál gyorsabban al­kalmazkodnak az ottani élet- feltételekhez. Ki." ön öröm szá­munkra, hogy a magyar kép­viselet egészségügyi helyzete igen jó, Komolyaim megoele- gedés nem fordult eló. Ez nemcsak orvosaink jó munká­jának, a gondos és rendszeres egészségügyi ellátásnak, ha­nem döntő mértékben kikül­dött elvtársaink fegyelme­zettségének köszönhető. Biz­tosak vagyunk abban, hogy ha az ott kötelező egészségügyi, biztonsági, az életmódra vo­natkozó előírásokat — ez most a nagy trópusi esőzések idő­szakában különösen fontos — továbbra is mindenki ponto­san, fegyelmezetten betartja, minden, Dél-Vietnamban szol­gálatot teljesítő magyar egész­ségben és épségben tér majd haza. — Nagy figyelemmel kísér­jük képviseletünk és minden kint dolgozó magyar kiküldöt­tünk biztonsági helyzetét. Eb­ben a vonatkozásban a pári­zsi egyezményt aláíró négy fél teljes felelősséget visel, így az Egyesült Államok a 60 nap után is. Természetesen hazul­ról mindent megteszünk biz­tonságuk fokozása érdekében; erre a képviselet vezetői külö­nös gondot fordítanak. — örömmel mondhatom el, hogy a magyar képviselet a számára korábban teljesen is­meretlen környezetben és vi­szonyok között megfelelt az elé állított magas követelmé­nyeknek. Március hónapban is — amikor a nemzetközi el­lenőrző és felügyelő bizottság­ban a működési szabályoknak megfelelően a bizottság min­den szervében, beleértve a Dél-Viet.nam különböző pont­jain működő NEFB-csoporto- kat is, a magyarok töltötték be az elnöki tisztségeket, és így különösen sok munka és fele­lősség hárul képviseletünk min­den tagjára — kiküldötteink jól helytálltak, és méltó módon képviselték szocialista hazán­kat —, fejezte.be nyilatkozatát Marjai József külügyminisz­ter-helyettes. nem lehet szó. Ebből a szem­pontból az amerikai Apollo— 13 útja „mindent a helyére tett”. Ennek az űrhajónak az utasai két napon át élet-halál között lebegve vívták küz­delmüket az előre ki nem számítható veszélyekkel, egy­szer s mindenkorra véget vet­ve azoknak a már-már elural­kodott nézeteknek, amelyek az űrhajózást kezdték Föld körüli sétarepülésként fel­fogni. A szovjet űrhajós pilóta nagy elismeréssel nyilatko­zott az amerikai Apollo-prog- ramról. Kijelentette, hogy ez a program megítélése szerint tudományos szempontból in­dokolt volt, különösen, ha a távolabbi perspektívákat vesz- szük figyelembe. Az amerikai asztronauták holdrepülései el­engedhetetlenek' voltak a jö­vőbeni bolygóközi űrrepülé­sek — a Mars és a Venus megközelítése — szemszögé- bőL Ugyanakkor az Egyesült Ál­lamok most szintén orbitális űrállomás szerkesztésével fog­lalkozik, mert a gyakorlati hasznossági szempontok je­lenleg a Föld körüli űrrepü­Föld körüli pályán a Szaljut—2 A szovjet űrkutatási programnak megfelelően, a Szovjetunióban kedden Föld körüli pályára juttatták a Szaljut—2 jelzésű tudományos űrállomást. A Szaljut—2 felbocsátásának célja egy űrállomás tökéle­tesített konstrukciójának, fedélzeti rendszereinek kidolgozása és űr­repülés közben tudományos-műszaki kutatások és kísérletek végzése. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság delegációja élén Apró Antal­lal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, az MSZBT elnöké­vel szerdán látogatást tett a szovjet űrhajósok kiképzőközpontjában és lakhelyén — a szovjet főváros szomszédságában levő „Csillag­városban”. A küldöttséget itt Borisz Matuszov vezérőrnagy, a kiképző- központ parancsnokának politikai helyettese üdvözölte, majd Jev­genyij Vasziljevies Hrunov ezredes, űrhajós-pilóta folytatott szívélyes hangulatú, ugyanakkor igen érdekfeszítő baráti beszélgetést a magyar delegáció tagjaival. Apró Antal tolmácsolta a Szovjetunió minden ma­gyar barátjának jókívánságait a Szaljut—2 űrállomás keddi fel­bocsátásával megkezdődött újabb nagy jelentőségű szovjet ürkísérlet sikeréhez. Mindazonáltal e teljes kizárásáról leseket igazolják: itt térül­nek meg leggyorsabban a Koszigin befejezte stockholmi tárgyalásait Szovjet-svéd közös közleményt adtak ki Alekszej Koszigin szovjet és Olof Palme svéd miniszterel­nök csütörtökön befejezték tárgyalásaikat. Ebből az alka­lomból szovjet—svéd közös közleményt adtak ki. A közlemény rámutat arra, hogy a nyílt és baráti légkör­ben végbement tárgyalások folyamán beható- vélemény- cserét folytattak a közös ér­dekű időszerű nemzetközi kérdések széles köréről, vala­mint a szovjet—svéd kapcso­latok és továbbfejlesztésük témájáról. Ez több nemzetkö­zi kérdésben hozzájárult az álláspontok tisztázásához és megmutatta, hogy azok sok esetben egybeesnek, vagy kö­zel állnak egymáshoz. A felek — hangsúlyozza a közös közlemény — elégedet­ten állapították meg, hogy a nemzetközi életben előre­mutató változások következ­tek be. Mindkét fél üdvözölte az európai államok közötti kap­csolatok kedvező fejlődését és rámutattak az európai biztonsági és együttműködési tanácskozást előkészítő sok­oldalú helsinki konzultációk fontosságára. Kifejezték azt a reményüket, hogy az európai biztonsági és együttműködési tanácskozás ez év júniusában megkezdődhet Helsinkiben. Egyetértenek abban, hogy a feszültség további enyhítését és a béke megerősítését az eu­rópai kontinensen előmozdí­taná egy olyan megállapodás, amely csökkentené — elsősor­ban Közép-Európában — a fegyveres erőket és a fegyver­zetet. Befejezésül a közös közle­mény a szovjet—svéd kap­csolatokat taglalja. Mindkét fél azt az óhaját fejezte ki, hogy tevékenyen kiaknázza a mutatkozó lehetőségeket. Moszkva-Helsinki Hatékony szerződés Negyedszáiad mérlege Szerdán Helsinkiben a Kongresszusi palotában ünnepi gyűlést tart.oi.tak a szovjet—finn barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 25. évfordulója alkal­mából. A gyűlésen megjelent Urho Kekkonen finn köztársa­sági elnök. Nyikolaj Podgornfj, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke, Vieno Sukseiainen, a finn par­lament elnöke, Hatévi Sorsa miniszterelnök, a finn kormány tagjai, a Podgoraij kíséretéhez tartozó személyiségek, a finn­országi politikai pártok és a Finn—Szovjet Baráti Társaság képviselői. Az ünnepi gyűlésen Urho Kekkonen és Nyikolaj Podgoraij mondott beszédet. A szovjet—finn barát-, sági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés fennállásának 25 éve a legmeggyőzőbben bi­zonyította a szerződés ha­tékonyságát — írja Vilié Pessi, a Finn Kommunista Párt tiszteletbeli elnöke a moszkvai Izvesztyijában megjelent cikkében. A szerződés eredménye­ként gyökeres fordulat állt be a két ország kapcsolatai­ban, és megteremtődtek a szovjet—finn barátság tar­tós hagyományai. Az 1948. április 6-án aláírt szerző­dés kedvező feltételeket te­remtett a két ország kö­zötti gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez. Finnország a tőkés országok közűi első­ként kötött 1951-ben a Szovjetunióval ötéves ke­reskedelmi megállapodást. A két ország közötti keres­kedelmi kapcsolatok azóta is öt évre szóló megállapo­dásokra épültek. A Szov­jetunióval való kereskedel­mi és gazdasági együttmű­ködés rendkívül hasznos volt számunkra — írja Vil­ié Pessi. — A két ország közötti árucsere az 1951-töl 1970-ig eltelt időszakban átlag évi 7 százalékkal nö­vekedett, sőt az utolsó években ez a növekedés 10 százalékot ért el. A Finn Kommunista Párt és az or­szág más haladó szerveze­tei síkra szállnak a két or­szág közötti gazdasági és kereskedelmi együttműkö­dés további kiszélesítéséért. A gazdasági együttműkö­dés fejlődését a Szovjet­unió által Finnországnak nyújtott kölcsönök és hite­lek is elősegítették. Bár ezek nem nagy részt tesz­nek ki az országnak nyúj­tott külföldi kölcsönök együttes összegében, de je­lentőségük az ország gaz­dasága szempontjából rend­kívül fontos, mivel nem kö­tődnek feltételekhez, és a hitelek után fizetett száza­lék is jóval alacsonyabb, mint tőkés viszonylatban. A Szaljut—Szojuz szovjet űrállomás modellje. költségek, s ezekből a kísér­letekből nyer legtöbbet a földi tudomány és a gazdaság. Mindazonáltal. Hrunov ismé­telten hangsúlyozta, hogy az amerikai holdkutatási prog­ram hallatlan költsége elle­nére is indokolt volt, s az egyetemes emberi tudomány sikerének is tekinthető. Ami pedig a kiadásokat illeti: „Az Apollo-program húszmilliárd dollárba került. Ez azonban a vietnami háborúra felhasznált összegnek csupán egyhatoda. Természetesen ilyen körülmé­nyek között örömmel üdvö­zöljük. ha az amerikaiak a Holdra repülnek”. A szovjet űrhajós ezredes a Szaljut—2 űrállomás felbo­csátását nem hozta összefüg­gésbe az ismert szovjet— amerikai űrkutatási együtt­működési tervekkel. Ez utób­biakról viszont elmondotta, hogy a két ország közös űr­repülésre készülő űrhajósai között „kitűnő munkakap­csolat alakult ki”. Hrunov kö­zölte, hogy Satalov, a szov­jet űrhajósok egységének pa­rancsnoka és Jeliszejev űr­hajós kedden visszatért az Egyesült Államokból, ahol az 1975 nyarára tervezett Szo­juz—Apollo program előké­szítésével foglalkoztak. A felkészülési munka so­rán még sok előre nem lát­ható bonyodalom merülhet fel. A közös kísérletre kijelölt űrhajósok például intenzíven tanulják egymás nyelvét, de még mindig nem döntötték el, hogy a szovjet—amerikai űr­randevú alkalmával az an­gol, vagy az orosz legyen-e a „hivatalos nyelv”. A legvaló­színűbb, hogy a résztvevők nyelvi felkészültségének meg­felelően kialakuló spontán megoldást választják. Általá­ban azonban a szovjet fél szá­mít arra, hogy a közös kísér­letet az eredetileg tervezett időpontban sikerül végrehaj­tani. 1 i I h A

Next

/
Oldalképek
Tartalom