Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-28 / 98. szám

1973. Április 28., szombat MECYEI kMú4op 5 A demokratizmus fórumai Akkuló tanácsülések a járásban Sikeres start a papírgyárban A folytatás nemcsak a kollektíván múlik Két nap alatt, április 19-én és 20-án az új tanácsok a já­rás valamennyi községében megtartották alakuló üléseiket. A nem egészen egy héttel ko­rábban megválasztott 383 ta­nácstag közül a községek par­lamentjeinek első tanácskozá­sán 366-an vettek részt. De a távollevők sem hiányoztak „igazolatlanul”: megjelenésü­ket részben betegség, részben a párhuzamosan megtartott nemzetiségi tanácskozáson va­ló részvétel vagy más kötelező szolgálat akadályozta. Az alakuló tanácsülésen a törvényes előírásnak meg­felelően választották meg a tanácselnököket, helyet­teseiket, valamint a végre­hajtó és a tanácsi bizott­ságok tagjait. Dunabogdány új tanácselnöke Vas Dezső lett, két másik köz­ségben, Pilisszenitlászlón és Kisorosziban pedig új társa­dalmi elnököket választottak a tanácsok élére, Csuport Sándor erdészeti dolgozó és Baranyai Géza tanító személyében. Megyei tanácstagot öt köz­ségben jelöltek, majd válasz­tottak. Közülük hárman — U. Budai János, Nagy János és pédáját láthattuk nem is olyan régen Szentendre külvárosá­ban, Pismányban, még köze­lebbről a Szabadságforrás út 63. alatti ház udvarában. Történt pedig ez év február j 10-én, hogy az említett ház la- J kója, Weisenburgér Simonná tollat ragadott és levelet írt a városi tanácsnak. Elpanaszolta, hogy az udvarában felserdült, majd megöregedett hatalmas jegenyefa annyira korhadt, hogy rövidesen derekát töri s ennek következtében rázuhan a vele együtt öregedő házra s összezúzza azt. Tenné meg a tanács — kérte az idős asszony —, hogy még időben kivágnák a fát, mielőtt bajt okozna. dr. Mádas László — már ko­rábban is tagjai voltak a me­gyei tanácsnak, míg ketten — Mezei István, a Hazai Fésűs­fonógyár pomázi gyárának villanyszerelő csoportvezetője és Szender Istvánná, a budaka­lászi Lenfonó és Szövőipari Vállalat szövőnője, a könnyű­ipar kiváló dolgozója — csak ezután kapcsolódnak be a tes­tület munkájába. Ugyancsak öt községben a járásbíróság képviselőinek jelenlétében 19 népi ülnö­köt is válaszották. A járási hivatal vezetői el­mondták, hogy valamennyi alakuló tanácsülés betöltötte hivatását, a demokratizmus igazi fóruma volt. Nemzetközi lovas bem u ta tó Május elsején a járási köz­ponti ünnepséget Pomázon rendezik meg. A sokszínű ün­nepség egyik attrakciója a he­lyi Petőfi Termelőszövetkezet lovasbemutatója lesz. a törzset meg kidöntötték egy háromtonnás Csepellel. Barta István főhadnagy, a főiskola KISZ-bizottságának titkára később nevetve mond­ta, hogy csak keressék meg őket a városban azok, akik ha­sonló segítséget akarnak. A hálás Weisenburger néni azóta meg bizonyára azon töri a fe­jét, hogy milyen fát is kellene ültetni a néhai jegenye árván maradt helyére. A hatalmas papírgyártó gé­pekről csak szakember monda­ná meg, hogy nem ma kezdték a munkát. Fél emberöltőt ha éltek: dehát ma már egy har­mincöt éves fiatalember mel­lett aggastyán a vele egykorú gép. Kevés a gőz Az óriások eképpen állnak. Nincs elég gőz, márpedig gőz nélkül nem szárad a papír. A kényszerszünet mégse telik tétlenül: az első soron kicseré­lik az egyik megkopott hen­gert, a másikon átállítják a technológiát — borítékpapír- gytantásra. Nem titok, a Papíripari Vál­lalat szentendrei gyárában, hogy a tervteljesítés elsősor­ban a kazánok helytállásának függvénye. Télen 8—9, nyáron 5—6 tonna a gyár gőzigénye óránként. A termelt gőz 80 százalékát a két papírgyártó gép használja feL — Az 1906-os születésű iker­kazánjaink egyikét tavalyelőtt nyugdíjaztuk — mondja Varga Ferenc főmérnök —, a másik talán még jövő évig kihúzza. 1969-ben helyeztünk üzembe egy 10 tonna/óra teljesítményű olajtüzelésű kazánt, ezekben a napokban lát hozzá a Szerelő- ipari Vállalat a nagyjavítás­hoz, ami hozzávetőlegesen másfél hónapig fog tartani. — Teljesen biztonságos azonban csak a jövő év első felében lesz gőzellátásunk, amikor a második olajtüzelésű kazán is munkához lát. A gőzhiány velejárója a csök­kent termelés, vagyis áp­rilisban alighanem elmarad a tervteljesítés. Ez annál is fá­jóbb, mert az év első negyedé­ben valamennyi üzem „hoz­ta” a tervét Öreg masinák A papírtermelés hat tized­del ugyan, de túlhaladta a 100 százalékot. A két papírgyártó gép teljesítménye kilóban 2790 tonna. Az öreg masinák elő­nye, hogy viszonylag kisebb tételek gazdaságos gyártására alkalmasiak, mert az átállás nem vesz sok időt igénybe. Tíz percet, ha csak a gramms^ly, s maximum négy órát, ha a szín is változik. Körülbelül 25—30 papírfélét gyártanak, különböző színben és vastag­ságban. A feldolgozó üzemek szintén kitettek magukért az első há­rom hónapban. A borítéküzem 104,1 százalékra teljesítette előirányzott tervéit. Csak borí­tékból 440 millióit gyártottak. Jó hír itt, hogy a két nagy termelékenységű olasz boríték­gyártó gépet rövidesen követi egy harmadik is, segítségével — úgy tervezik — évente 80— 85 millió darab LC/6 méretű postai borítékot gyártanak majd. Hullámgépek nagy hulláma A hullámüzem fő terméke változatlanul az úgynevezett finombordás hullámpapír, amely az Egyesült Izzó fény­cső és izzólámpatermékei cso­magolásánál nélkülözhetetlen. — A szintén nem fiatal hul­lámgépet kiszélesítettük — mondja a főmérnök —, ezzel és egyéb korszerűsítésekkel 70—75 százalékos többletter­melés vált lehetővé. A kis üzem így 108,2 százalékra tel­jesítette első negyedéves ter­vét. Az elért eredmények min­den kétséget kizáróan az irt­ott munkaerőgondokkal küsz­ködő gyár helytállását bizo­nyítják. Nemcsak a kollektí­ván múlik, hogy milyen lesz a folytatás. TISZTA UDVAR - RENDES HÁZ Kisoroszi, Széchenyi utca 124. A kilencvenesztendős id. Szabó Jó­zsef házáuak tetején a család fia?- talabb tagjai kicserélik a csereper. Lloliniszerbolt, gázcseretelep Leányfalun Leányfalun az idén kis hí­ján 5,8 millió forintot költe­nek a község fejlesztésére. Szilárd burkolatú utat kap az Árvácska és a Petőfi utca, folytatják a járdaépítést a Szabadság tértől északra. To­vább bővítik a villanyhálóza­tot, 240 ezer forint értékű sze­relésre már szerződés is van. Jó hír azoknak, akik fel­hagytak a hagyományos tűz­helyen való főzéssel: saját gázcseretelepe lesz Leányfa­lunak. A strandnál lévő autó­parkolót röviddel ezelőtt már átadták rendeltetésének, jú­nius közepére ígérik a Szabad­ság téri élelmiszerbolt meg­nyitását. *■ * Májusban befejezik a műve­lődési ház termeinek faburko­lását. A labdarúgópályán már kikelt a fű, rendelkezésre áll a pénz a kézilabdapálya építé­sére is, már csak kivitelezőt keresnek. Változatlan buzga­lommal folytatják a Duna- part rendezését. Ez is társadalmi munka Vállalatok a városért Átállítják a papírgyártó sort. Levél a tanácsnak A társadalmi összefogás szép A tanács műszaki osztályán mindjárt meggyőződtek róla, hogy nem vaklármáról van szó, az öreg fa zsigerei való­ban menthetetlenül kiszárad­tak. Cselekedni kellett, de gyorsan. Arra gondoltak, hogy a fa eltávolításához , a rob­bantás lenne a legcélszerűbb. Írtak hát a Kossuth Lajos Ka­tonai Főiskola KISZ szerveze­tének, hogy lenne egy harci feladat... A főiskola KISZ szervezeté­nek egyik alapszervezete örömmel vállalta ezt. Az első felderítés eredményeként úgy döntöttek, hogy a robbantás nem célravezető, mert kárt ten­ne a házban is. Ezért a kisebb- nagyobb ágakat lefűrészelték, Szentendrén, a megye többi településéhez hasonlóan szép hagyományai vannak a tár­sadalmi munkaakcióknak. A Hazafias Népfront Pest me­gyei elnöksége és a Pest me­gyéi Tanács által meghirde­tett fejlesztési és szépitési versenyben, a városok kategóriájában eddig két ízben, 1966-ban és 1971-ben született szentendrei győzelem. írtunk már többször a la­kosság helytállásáról, annál kevesebb szó esett viszont a szentendrei vállalatok válla­lásairól, ha úgy tetszik tár­sadalmi munkájáról. Első helyen a járdaépítési prog­ram megvalósításával kap­Szentendre és Vác között nem a legegyszerűbb a köz­lekedés, a két város tanácsá­nak művelődési osztályai mégis úgy gondolták, hogy ez nem lehet akadálya a két vá­ros kulturális együttműködé­sének. A megbeszélésre min­den látványos formaság és szerződés mellőzésével, rö­viddel ezelőtt került sor. Tel­jes volt az egyetértés abban, hogy az időtlen együttműkö­dés elvileg megkétszerezi mindkét Pest megyei város kul­turális lehetőségeit, nem beszélve a tapasztalat- cserékből származó szellemi többletről. Ezekben a napokban a Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pontban tekinthető meg a vá­ci amatőr képzőművészek ki­állítása. Ezt követően úgy ter­vezik, hogy a szentendrei képzőművészek és a váci Du- na-műhely képzőművészei köl­csönös kiállítási lehetősége­ket biztosítanak majd egymás­nak. Hasonlóan erősödik a két ősi település kapcsolata zenei téren is. Ennek első állomásaként má­jus 5-én, a Kodály-emléknap keretében a váci Vox Humana kórus hangversenyt ad a Szentendrei Városi Tanács dísztermében. A szentendrei nyár idei ren­dezvénysorozatának egyik ki­emelkedő eseménye lesz jú­lius 19-én a helyi és a váci üzemek szocialista brigádve­zetőinek egésznapos találko­zója. Ugyancsak sor kerül rö­videsen a könyvtárosok ta­pasztalatcseréjére. Kulturálís együttműködés Szentendre és Vác között csolatban a Beton- és Vas­betonipari Művek közremű­ködését kell kiemelni: ,szűkí­tett” önköltségi áron — lé­nyeges engedménnyel — biz­tosította a megkevert, előké­szített transzportbetont. A gyár 1972. évi árengedménye meghaladta a 100 ezer forin­tot. Ismeretes, hogy a Vasvári Pál utcai lakótelep előközművesítésének meg­szervezését a tanács vál­lalta. A munka 1972-ben megkez­dődött. Elkészült a felvonu­lási út, ugyanakkor biztosí­tották az építkezéshez a víz- és villamosenergia-hálózat. A társadalmi szervek az elkövetkező években megva­lósuló közművesítésre 442 ezer forintot fizettek be a fejlesz­tési számlára. Igen jelentős az egyes vál­lalatok által felajánlott szol­gáltatás. Ezek közül a fon­tosabbak: a Beton- és Vasbe­tonipari Művek szentendrei gyára önköltségi áron 155 fo­lyóméter cső gyártását, az ÉTI 8 darab áteresz építését és legyártását, 2 vfzfogórács elkészítését, valamint a da­ruskocsi biztosítását, a Duna­kanyar Vízmű 1200 méter cső szerelését, az Építőipari Ktsz 14 szekciónál a gerinc­hálózattól az épületig , ter­jedő horgany cső szerelését, a Városgazdálkodási Vállalat 250 köbméter sifra szállítá­sát. az Ipari Szövetkezet 6. a PEVDI 70, a Pest megyei Fém­ivari és Kéziszerszimayártó Vállalat pedig 60 füvarnapot ■»Tán alt. A tervcsoport a vállalá­sokat és teljesítésüket nyilvántartja. A felajánlások jelentősebb ré­szének teljesítésére — az épít­kezés ütemétől függően — idén és jövőre kerül sor. Az öregek faluja Kisoroszi jelene és jövője Kisoroszi a két Duna között, a Szentendrei-sziget csücské­ben évszázadok óta meghúzó­dó zárt település. Az 1970-es összeírás idején még ezer lel­ket számláltak a minden év­szakban gyönyörű faluban. Az elmúlt két esztendőben közel kétszázzal csökkent a lélek- szám. A fiatalok a jobb mun­kalehetőséget biztosító váro­sokba költöztek: Vácra, Szent­endrére, Budapestre. A helyi szakszövetkezet tavaly május­ban egyesült a tahitótfalui Kék-Duna Szakszövetkezettel, s az így létrejött gazdaság lett az egyetlen kenyéradó Kis orosziban. Kevés szülés — Kisoroszi az öregek falu­ja — mondja Homoki Ottó, a községi általános iskola igazgatója —, ennek következ­tében a természetes elhalá­lozás is nagyarányú. Népszaporulatról beszélni alig lehet, hiszen a fiatalok elvándorlása miatt minimális a szülések száma. — Ősszel jönnek iskolába az 1967-es születésű gyerekek, ti­zenegyen iratkoztak be. A kö­vetkező két évnyitón már csak öt, illetve két elsőosztá­lyosra számíthatunk. Az öt tantermes iskolát pe­dig sok nagyobb község meg­irigyelhetné. Az iskola felsze­relése komplett, s a télen olaj­kályhával fűtött osztályokban televízió segíti az oktatást. Van egy 10x6 méteres mini- tornatermük is: bordásfallal kosárlabdapalánkkal, mászó­rúddal és kötéllel felszerelve. — 1968-ban még 110 tanu­lónk volt, jelenleg 80, jóllehet, nálunk ismeretlen fogalom a lemorzsolódás. S amire a leg­büszkébb a községben tanító nyolc pedagógus: iskolánkban három éve nem volt bukás. Az oktatás feltételei téhát biztosítottak, a kérdés inkább az, hogy néhány év múlva lesz-e kit oktatni Kisoroszi* ban! A szülők nem mondanak nemet Az MSZMP Központi Bi­zottságának tavaly júniusi ok­tatáspolitikai határozatának végrehajtása során a járási pártbizottság a gazdasági, a közigazgatási s nem utolsó­sorban a közlekedési lehető­ségek figyelembevételével a Szentendrei-szigeten Tahitót- falut találta a legalkalma­sabbnak arra, hogy oktalási központ legyen. Homoki Ottó jelen volt azon a pártbizottsági ülésen, ahol a körzetesítést elhatá­rozták. Neki is az a vélemé­nye, hogy Kisoroszi esetében az összevonás elkerülhetet­len. Az iskolaigazgató, aki a község párttitkára, azt is tud­ja, hogy a szülők nem teljesen indokolatlan ellenkezéseivel még majd ezután kell meg­küzdenie. Ügy véli azonban, ha az érvelés során garantál­ni tudja, hogy a falujuktól 11 kilométerre különbusszal is­kolába járó gyerekek nem ke­rülnek hátrányos helyzetbe, s ez esetben a szülők nem mon­danak nemet. Ehhez azonban az szükséges, hogy az érveinek fedezete legyen, vagyis Tahi- tótfalpn a hét tantermes isko­la tervezett fejlesztése s a ké­sőbbiekben egy új iskola épül­jön. Az átállás nyilván nem lesz könnyű, pillanatnyilag úgy van, hogy a felsősök az 1974/75-ös tanévben már a szomszéd faluban fejezik be általános iskolai tanulmá­nyaikat. Pályaválasztás előtt álló fiatalokról lévén szó, a fakultatív foglalkozásoknak esetükben fokozott jelentősé­ge van, ezért lehetővé kell tenni majd, hogy a szakköri I és sportköri foglalkozásokról ne maradjanak le csupán azért, mert aznap már nem indul több busz Kisorosziba. Távlati tervek — Én azt vallom — mondja a mindig bizakodó Homoki Ot­tó —, hogy községünkből nem lesz második Gyűrűfű. A Du­nakanyar Intéző Bizottság táv­lati tervei is szavatolják ezt: Kisoroszin a természeti adott­ságok kihasználásával üdülő­telep épül. Jövőre a Fővárosi Vízmű­vek jóvoltából vízmüvet kap az öregedő község, s néhány év múlva, meglehet, arról tu­dósítunk, hogy egyre több fiatal látogatja a Hősök terén az idén augusztus 20-án át­adásra kerülő ifjúsági klubot. Az oldalt írta: Kertész Péter Fotók: Gárdos Katalin l

Next

/
Oldalképek
Tartalom