Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-26 / 96. szám

Dolgozók! Jó munkával előre a IV. ötéves terv megvalósításáért. (Az MSZMP Központi Bizottságának május 1-i jelszavaiból) Lenin emlékének tisztelegve Érdekvédelmi és nevelési kérdések Az MSZMP Pest megyei Bizottsága oktatási igaz­gatóságának Lenin születése 103. évfordulója tisztele­tére rendezett elméleti konferencián dr. Dobi Ferenc, a Pest megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, az SZMT vezető titkára „Érdekvédelmi és nevelési kérdések a munlcások körében” címmel tartott korreferátumot. So­rozatunkból ebből közlünk részletet. ' A SZERVEZETT MUNKÁ­SOK érdekvédelmi és nevelési kérdéseinél hangsúlyozottan fontos az az egységes és he­lyes társadalmi méretű felfo­gás, amely szerint a szocializ­mus építésének körülményei között a legfontosabb össz- munkásérdek a szocialista épí­tés, gazdasági tervek telje­sítésével, a termelékenység, a hatékonyság növelésével. E társadalmi célok megértése teszi ’lehetővé minden más, közvetlenebb, az egyéni és a munkáskollektívák érdekeinek érvényesülését. A szocialista építés jelenle­gi időszaka különösen indo­kolttá teszi a munkások igé­nyeinek kielégítését, a neve­lőmunka fokozását. Az esz­mei, politikai, a műveltségi és az érzelmi tényezőknek ugyanis rendkívüli nagy'sze­repük van abban, hogy mind­inkább felismerjék: a szocia­lizmus teljes felépítése min­den munlcás személyes érde­ke, fejlődésük és boldogulásuk egyetlen és legbiztosabb útja. Az érdekvédelmi munka dialektikusán kapcsolódik a munkások neveléséhez, politi­kai és általános szakmai mű­veltségük fejlődéséhez. Ezek­nek — jó ellátásuk esetén — nagy szerepük van az öntuda­tos munkássá válás folyama­tában. A MI HELYZETÜNKBEN a nevelés és az érdekvédelem kölcsönhatásának érvényesü­lését a sajátos körülmények is meghatározzák. Pest megyé­ben jelentős azoknak a gyá­raknak, üzemeknek a száma, amelyek viszonylag fiatalok, az új iparfejlesztési, ipartele­pítési koncepciók alapján lé­tesültek. Az ott dolgozó mun­kások többsége nemrég került az iparba. Magatartásukban, gondolkodásukban még meg­található a régi életforma és magatartás. E munkahelyeken a nevelés és az érdekvédelem még nem rendelkezik hagyo­mányokkal. Az eredményes­séget tekintve más, és sokkal jobb a helyzet a régebbi nagy- és középüzemekben, ahol a gazdasági vezetés és mozgal­mi élet gazdag tapasztalatai alapján bevált módszerekkel dolgoznak. Eltérő helyzetben vannak továbbá azok a dol­gozóit, akik szövetkezetekben, tsz-melléküzemek műhelyei­ben vagy társulásoknál dol­goznak. Mindezekből követke­zik, hogy e helyzetnek meg­felelően indokolt alakítani a megyében élő szervezett dol­gozók érdekvédelmét és neve­lését. A párt X. és a szakszerve­zetek XXII. kongresszusa ha­tározatainak megvalósításáért a jövőben még következete­sebben kell dplgozni, a mun­kások neveléséért, a munkás­érdekek jobb érvényesítésé­ért. Az alkotó és termelő mun­ka folyamatában alakulnak ki a munkások legnemesebb jel­lemvonásai, a munkához való megváltozott viszony, a szak­ma szeretete, a kollektív szel­lem, a közösségért való tenni akarás. A legfontosabb a mun­kások gondolkodásában elérni a szocialista emberi jellemvo­nások kifejlesztését. Ez társa­dalmi méretekben bonyolult, de üzemi méretekben is hosz- szan tartó folyamat. A SZOCIALISTA MÓDON való gondolkodást kedvezően befolyásolja, ha a feladatok kialakításába, az üzemi tervek elkészítésébe bevonjuk a mun­kásokat. Erősítésre szorul nevelő­munkánknak .az a törekvése hogy a munkás jelenlegi ér­deklődése fokozódjon a társa­dalmi és gazdasági célok, a kollektíva gondjai iránt. To­vább kell fejleszteni bennük a végrehajtásban való tudatos cselekvést és felelősségválla­lást. Ezért sokkal intenzívebben kell a napi és a távlati érde­keket összehangolni, képvisel­ni és a munkásokat még job­ban bevonni a közéletbe. Na­gyobb megbecsülést biztosíta­ni a közéletben és a termelés­ben tevékenykedő munkás­nak. E téren ki kell emelni az aktivitást a párt-, a társadal­mi és a tömegszervezetekben, és a szocialista munkaver- Senyt, elsősorban a szocialista brigádmozgalmat, amelyben a munkáskollektíva harmonikus együttműködésének nagy tu­datformáló szerepe van. FONTOS TÁRSADALMI ÉRDÉK a biztonságos és jó munkahelyi légkör, amely sok tekintetben befolyásolja a dolgozók tudatának alakulá­sát, cselekvését, és meggyor­síthatja tulajdonosi gondolko­dásának fejlődését. Az érdek- védelem megvalósulásának fontos feltételei: a kiegyensú­lyozott, színvonalas vezetés, az eredményes gazdálkodás, az igazságos anyagi és erköl­csi ösztönzőle, amelyek bizto­sítják az egyéni, a vállalati és a társadalmi érdekek össz­hangját. Mindezek mellett vannak más tényezők is, ame­lyeket figyelembe kelj venni. A vezetőktől el keli várni, hogy a vezetés legfontosabb elemének a dolgozó embert tartsák, törődjenek a munká­sok kisebb-nagyobb gondjai­val, hallgassák meg őket, in­tézzék mindig emberségesen ügyeiket, problémáikat. Mind több alkalmat kell teremteni a vezetők és a munkások kö­zötti rendszeres kapcsolat tar­tására. Meg kell hallgatni ész­revételeiket, javaslataikat, s azokra minden esetben vála­szolni kell, még akkor is, ha az adott időszakban nem hasz­nosíthatók. A vezetők és a munkások kapcsolatában fon­tos, miként vélekednek a mun­kások Vezetőikről. A munkás önmagához hasonló emb.ernek szeretné .látni a vezetőt, aki csak a munkamegosztás során kijelölt beosztása szerint kü­lönbözik tőle. A munkások bevonása a vállalati vezetésbe fontos, de bonyolult, nagy figyelmet és tapintatot igénylő vezetői fel­adat. A döntések előkészítésé­be még nem mindenütt von­ják be a munkásokat. A mun­kahelyeken szükséges elgon­dolkodni azon, hogy e tekin­tetben rendben vannak-e a dolgok? Valóban a munkás- osztály érdekeit és a tényle­ges munka megbecsülését szolgálja-e a helyileg kialakí­tott bérezési rendszer; a terv- készítésben, a pénzgazdálko­dásban, az alapok felosztásá­ban, a döntéseknél ténylege­sen számolnak-e' a munkások­kal. E feladatok végrehajtásá­ban nagyobb aktivitássál vesz­nek részt a dolgozók, ha azok meghatározásában is részt vettek. PEST MEGYE MUNKÁSAI ma is — mint a múlt nagy feladatainál — példát mutat­nak a szocialista munkaver­senyben, brigádmozgalom­ban, a különböző szolidaritási tettekben, az iskolák, a nap­közik, óvodák és bölcsődék fejlesztésére, szépítésére tett felajánlásokban és teljesíté­sükben. A munkásosztály ön­tudatból fakadó nemes gesztu­sára mindig lehetett és a jö­vőben is lehet számítani. To­vább kell erősíteni bennük azt a cselekvőkészséget, jóér­zést, örömöt, amelyet a társa­dalom, a közösség javára meg­nyilvánuló önzetlenségből fej­tenek ki. Ahol viszont a demokra­tikus légkör, a jó közérzet hiányzik és szervezetlenség van, ott a munkások eseten­ként hátat fordítanak munka­helyüknek és átmennek más vállalatokhoz, abban a re­ményben, hogy ott jobb a ve­zetés és jobb feltételek között dolgozhatnak. Ezért is szüksé­ges a helyi vezetők felelőssé­gét e téren fokozottan hang­súlyozni. A szakszervezetek ebben is partnerei a gazdasági vezetésnek. A DEMOKRATIKUS ÜZE­MI LÉGKÖR kialakítását, a vállalati ügyekbe való na­gyobb részvételt, a jó munka­helyi feltételeket és közérzetet a munkások öntudata, politi­kai érettsége igényli. A mun­kások valódi érdekének fel­ismeréséért az eddigieknél többet kell termünk, mert minden elhatározás, intézke­dés eredményes végrehajtása döntően attól függ; hogy azt a munkások mennyire értik meg, mennyiben teszik magu­kévá, az egyéni, és csoport- érdeken túl mennyiben szol­gálják az össztársadalmi ér­deket is. A munkásság szocialista szellemű nevelésének, a hata­lom gyakorlásában való rész­vételnek megvannak a mun- kás,magatartásra és gondolko­dásra ható eszközei és mód­szerei. Ezek tartalmi és szín­vonalbeli javításával nagyobb eredményeket érhetünk el. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk a továbbiak­ban is: műszaki konferenciák­ra, a munkásgyűlésekre, a termelési tanácskozásokra: a szocialista munkaverseny ke­retében: a szocialista brigád­mozgalomra, amely magas színvonalon foglalja magába az új típusú termelési és em­beri kapcsolatokat: a munká­sok tömeges oktatásának kü­lönféle módszerére, amelyek­nek megfelelő kihasználása biztosítja szakmai képzésüket, politikai aktivitásukat, általá­nos műveltségük fejlődését. Helyes, ha igényli a vezetés a munkásfiatalok, a nők és a munkások különböző rétegei­nek, a kiváló dolgozók és törzsigárdatagok munkában szerzett hasznos tapasztalatait. Nagyjából Pest megyében is a munkások élet- és munka- körülményeinek javításában, a nevelés terén az üzemi de­mokrácia és a munkásművelt­ség feilesztésében — a ta­pasztalható gondok mellett — az elért eredmények vannak túlsúlyban. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG tavaly novemberi határozata — mint mindig — ezúttal is osztályalapon közelítette, ele­mezte a X. kongresszus által hozott határozat végrehajtásá­nak tapasztalatait, határozta meg a főbb tennivalókat. Ez megfelelő alapot és lehetőséget biztosít számúnkra a mun­kásérdekek erőteljesebb hang- súlyozására, megvalósítására. Nemcsak a bérpolitikában, hanem a megye munkásosztá­lyának minden irányú érdek- védelmére és nevelésére, hely­zetének megiavítására, arra. hogy vezető szerepe iobban érvényesüljön, tekintélye to­vább növekedjék. A SZOT küldöttsége Varsóban Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjának veze­tésével a Lengyel Szakszerve­zetek Központi Tanácsának meghívására szerdán SZOT- küldöttség utazott hivatalos látogatásra Varsóba. A kül­döttség a Lengyel Szakszerve­zetek Központi Tanácsának ve­zetőivel a szakszervezeti mun­ka időszerű kérdéseiről, a ma­gyar és a lengyel szakszerveze­tek együttműködésének elmé­lyítéséről tárgyal. A küldött­ségnek tagja Timmer József, a SZOT titkára is. A delegáció szerdán délután Varsóba érkezett. Kitüntetések a Vöröskereszt IV. kongresszusa alkalmából A Magyar Vöröskereszt ma kezdődő IV. kongresszusa al­kalmából a Vöröskereszt­mozgalomban kifejtett tevé­kenysége elismeréséül a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Vörös Zászló Érdem­rendje kitüntetést adományoz­ta Rostás Istvánnak, a Magyar Vöröskereszt főtitkárának. A Munka Érdemrend arany fo­kozatával tüntette ki dr. Lé- vay Károlyt, a Magyar Vörös- kereszt főtitkárhelyettesét, Sárosi Imrét, a Magyar Vö­röskereszt Országos Központ­jának főelőadóját és dr. Soóky Lászlót, a Magyar Vöröske­reszt főtitkárhelyettesét. Huszonkettén részesültek a Munka Érdemrend ezüst, hu­szonötén pedig a Munka Ér­demrend bronz fokozata ki­tüntetésben. Köeöttük dr. Krizsanyik Pálné, a Magyar Vöröskereszt Pest megyei Szervezetének titkárhelyette­se a kitüntetés ezüst, Sauer László, a nagykátai járás vö­röskeresztes titkára pedig a kitüntetés bronz fokozatát kapta. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán ünnepélyes külsősé­gek között adta át a Parla­mentben. Az átadásnál jelen volt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter és dr, Gegesi Kiss Pál, a Magyar Vöröskereszt elnöke. SZEGFŰ ES JÓKÍVÁNSÁGOK Folytatódnak az alakuló tanácsülések Tegnap tovább folytatódott a megyében az alakuló ta­nácsülések sorozata. Foton, minf korelnök, a 67 éves Far­kas Sándor nyitotta meg az ülést, aki 1950 óta tagja a tanácsnak, hosszú ideje a vb-nek,’ s ezenkívül a helyi termelőszövetkezet párttitká­ra. Az ünnepi elnökségben többek között helyet foglalt Hargitai Károly, a Pest me­gyei Tanács művelődésügyi osztályvezetője, dr. Barna Lajos, a Hazafias Népfront megyei bizottságának aleinö- ke, a fóti Gyermekváros igazgatója, Gulyás Miklós, az MSZMP váci járási bizottsá­gának munkatársa és Józsa Kálmán, a járási hivatal el­nökhelyettese. Az ünnepi ülést kedves színfolttal gazdagította a Ga- rai János általános iskola úttörőinek műsora. A paj­Az LKM'ben tartotta ülését az országgyűlés ipari bizottsága A magyar vaskohászat egyik fellegvárában, a diósgyőri Le­nin Kohászati Művekben tar­totta ülését szerdán az or­szággyűlés ipari bizottsága. A bizottság tagjain kívül számos szakértőt is meghívtak a kü­lönböző kohászati üzemektől és irányító szervektől a vas­kohászat helyzetével, fejlesz­tésével kapcsolatos téma meg­vitatására. Az ülésen részt vett dr. Kocsis József, a kohó- és gépipari miniszter első he­lyettese, Dojcsák János, a Borsod megyei pártbizottság titkára, dr. Havas Béla or­szággyűlési képviselő, á mis­kolci városi pártbizottság el­ső titkára is. Gácsi Miklós, a bizottság el­nöke üdvözölte a megjelente­ket, majd az írásban kiadott tájékoztatóhoz dr. Kocsis Jó­zsef, a kohó- és gépipari mi­niszter első helyettese fűzött szóbeli kiegészítést. A beszámolót követően szé­les körű vita alakult ki, amelyben tíz bizottsági tag szólalt fel. A vitában részt vevők egyértelműen állást foglaltak a vaskohászat fej­lesztése mellett a gazdaságos­ság határai között, mert ez az alapja a feldolgozóiparok — többek között a gép- és építő­ipar fejlesztésének is. A vitában elhangzott kérdé­sekre, véleményekre dr. Ko­csis József adott választ, majd Gácsi Miklós, a bizottság el­nöke ismertette a bizottság állásfoglalását. Az ülést követően dr. Éne­kes Sándor, a Lenin Kohásza­ti Művek vezérigazgatója tá­jékoztatta a résztvevőket a több mint kétszáz éves gyár múltjáról és fejlődéséről, majd a vendégek megtekintették az egyes üzemeket. Kanadai parlamenti küldöttség érkezett Budapestre A magyar országgyűlés meghívására szerdán hiva­talos látogatásra Budapestre érkezett a kanadai parla­ment küldöttsége. A delegá­ciót Murial McQueen Fer- gusson, a szenátus elnöknője vezeti, tagjai: Frank Corbett Welch szenátor, Thomas Hen­ry Lefebvre, Gerald William Baldwin és William George Knight képviselő. A kanadai parlament első, hivatalosan Magyarországra érkező küldöttségét a Feri­hegyi repülőtéren az ország- gyűlés alelnökéi, dr. Beresz- tóczy Miklós és Varga Gá- borné fogadták. Ott volt az országgyűlés tisztikara, a Kül­ügyminisztérium több kép­viselője, valamint R. B. Ed­monds, Kanada budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Külpolitikai törzsasztal Májustól számos üj, érdekes összeállítás, elemzés gyara­pítja a rádió külpolitikai mű­sorainak választékát. Többek között sorozat indul, amely az európai biztonsági konferencia kérdéseivel foglalkozik, a húszperces adások minden má­sodik hétfőn jelentkeznek majd, s a többi között a gaz­dasági-politikai közeledés, a leszerelés, a stratégia problé­máit s az országok közötti vi­szony alakulását vizsgálják majd. Ugyancsak májustól hallhat­juk rendszeresen — havonta egy alkalommal — a külpoli­tikai törzsasztalt is. Ennek vendégei kifejtik elképzeléseiket a nagyvilág sorsának alakulá­sáról, a legfrissebb esemé­nyekből kiindulva. A Pillantás a nagyvilágba című sorozat vasárnap dél­utánonként egyebek közt Pa­kisztánba, Ghánába és Tanzá­niába invitálja a hallgatókat. tások a megbízólevelet!! át­adásakor minden tanácsta­got égy-egy szál szegfűvel kö­szöntöttek, Jóleső érzéssel vették át az új tanács tagjai a Vác*és Környéke Kiskeres­kedelmi Vállalat dolgozóinak jókívánságait tartalmazó, név­re szóló üdvözlőkártyákat is. A tanács 9 tagú végrehajtó bizottságot választott. Vincze József, mint tanácselnök, vál­tozatlanul bizalmat kapott, ugyanígy Pektor József el­nökhelyettes is. Az ügyrendi, a számvizsgáló és a szabály­sértési bizottság magválasz­tása után a tagság úgy ha­tározott, hogy a további bí­zol tságokra a' következő,. át | június 28-i tanácsülésre kér javaslatot, a korábbiakkal el- 1 lentétben ugyanis indokolttá vált számuk csökkentése. Ezután az ülés Szabó Jó­zsefnél és ifj. Klement Istvánt, a Műanyag- és Faipari Szö­vetkezet dolgozóit választot­ta meg népi ülnöknek, majd egyhangú jelölés után, titkos szavazással, ifj. Kurcsik La­josnál megyei tanácstagnak. Galgamácsa—V ácegres—V ác- kisújfalu közös tanácsú közsé­gek alakuló tanácsülésén Ku­kéig István iskolaigazgató tar­totta az elnöki megnyitót. Ezt követően kilenctagú végrehajtó bizottságot választottak. Az elnöki teendők ellátásával to­vábbra is Sinkó Józsefet bíz­ták meg, az elnökhelyettes új­ra Bleskó Imre lett. Újravá­lasztották a 3—3 tagú ügyren­di és számvizsgáló bizottságot, az 5—5 tagú gazdasági és kom­munális, hatósági-igazgatási, valamint művelődésügyi­egészségügyi, továbbá a 12 ta­gú szabálysértési bizottságot is. Népi ülnöki megbízást kaptak Cseri András és Lengyel And- rásné, a Hunyadi Tsz tagjai. Ugyanebben a gazdaságban dolgozik a következő ciklusra megválasztott megyei tanács­tag, Kiss András is. lnárcs és Kakucs a válasz­tások napján kaptak közös ta-i nácsot, tehát az Inárcson tar­tott alakuló tanácsülés fontos mérföldkő a községek történe­tében. Az ülés elnöki tisztét Tangó István, a kakucsi Lenin Tsz párttitkára töltötte be. Az eddigi,- helységenként 7—7 vb- taggal szemben, most 9 tagú közös testületet választottak. Elnök a volt inárcsi tanácsel­nök, Szabó Pál, helyettese pe­dig Németh Kálmán, a volt kakucsi tanácselnök lett. Te­kintettel a megsokasodott új feladatokra, a továbbiakban csak a tanácstörvényben köte­lezően előírt három bizottsá­got választották meg, a többi létrehozását a második tanács­ülés feladatai közé sorolták. Ezután megerősítették megbí­zatásában Újvári Istvánná és Szalai Sándor népi ülnököket, majd megválasztották az új megyei tanácstagot, Farkas Györgyöt, az inárcsi Március 21. Tsz lakatosüzemének veze­tőjét. M. J. *1 '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom