Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-22 / 94. szám

[prilis 30-án: Országos kisgrafikai találkozó A ceglédi kisgrafika barátok köre a Kossuth Művelődési Központban országos kisgrafi- kai találkozót rendez április 30-án. Vendégek — különböző gyűjtőkörök tagjai és alkotó művészek — az ország min­den tájáról jelezték érkezésü­ket. A találkozó megnyitójára a délelőtti órákban kerül sor, ismerkedéssel, tapasztalatcse­rével és kisgrafikai munkák cseréjével. Kora délután a vá­rosban tesznek sétát a vendé­gek, megtekintik a Kossuth Múzeumot, majd filmvetítésen vesznek részt a művelődési házban, és folytatják a délelőt­ti megbeszélést. A találkozó alkalmából ki­állítást is rendeznek a cso­port tagjainak gyűjteményé­ből, illetve alkotóinak mun­kájából, valamint a Lengyel Kultúra ex libris kiállításának anyagából. Valamikor régen PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA JÁRÁS A CEGLÉDI XVII. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM 1973. ÁPRILIS 22., VASÁRNAP PÁLYÁZAT - TEJÜZEMRE Szövetkezetek és állami vállalat együttműködése Az üzembe helyezés határideje: 1975. június 30. Ceglédi utca Pesten Ceglédi utca volt a neve va­lamikor régen, Mátyás király idejében, annak a pesti utcá­nak, amelyiket most Kecske­méti utca néven ismerünk: ke­reken száz évvel,ezelőtt jelent meg Römer Flórisnak, a ma­gyar műemlékvédelem egyik úttörőjének könyve „Régi Pest” címmel, melyben ezt olvashatjuk. Az utca elnevezé­sének magyarázata: a kereske­dők rajta át haladtak Cegléd, Kecskemét felé, az Alföldre. Mind az elmélet művelői­nek, mind a gyakorlat meze­jén munkálkodók számára jó példa lesz — lehet — az a vállalkozás, amely most van kibontakozóban Cegléden, pontosabban a Közép-magyar­országi Tejipari Vállalat s 22 termelőszövetkezet együttmű­ködésének várható eredmé­nyeként. (Éppen a napokban tárgyalja a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa a tár­sulások helyzetét, egyebek kö­zött megállapítva, hogy nehe­zen hajlamosak az állami cé- I gek partnerságra lépni a me- I Reggel hat óra. A város főutcáján bevásárolni induló asszonyok sietnek a piacra, boltokba. Egy óra múlva annyit változik a kép, hogy az előbb még üres szaty­rokból most az ünnepi ebédeknek, vacsoráknak váló kandikál ki. Az asszonyok egyik kézből a másikba rakják a súlyos terhet. Izzadva ci- pekednek, a hús­vét előtti nap a bevásárlásé. A Délibáb presszó előtt me­legítőbe bújt, kö­zépkorú férfi könnyed, kocogó léptekkel rója az utcát. Köszönésem láthatóan ked­vetlenül fogadja. S hogy izig-vérig a kocogómozga­Kocogó lom egyik hódoló­ját üdvözölhetem benne, arról a ke­zében tartott stopperóra a bi­zonyíték. Mint megtud­tam, Gyurászik István, ha esik, ha fúj, minden reggel elvégzi a ház­tömb körüli koco­gását. Kiszámított léptekkel fut az idővel. Egy hó­napja kezdte. Az első napokban húsz perc alatt tette meg az utat, de tizenöt percre szeretné csökken­teni az időt. Egy kicsit még pihegve szól a ko­cogómozgalom előnyéről. Friss közérzetről, egész­ségről, az erőnlét fokozásáról, a kondíció megtar­tásáról tart rög­tönzött előadást. Aztán még hozzá­teszi, hogy húsz éve ül egy irodá­ban, azt bánja, hogy nem előbb kezdett kocogni. Azóta sokkal job­ban érzi magát. Majd könnyed léptekkel, mintha lassított felvételen látnánk, elkocog. A cipekedő asz- szonyok, ki-ki vérmérséklete sze­rint, fejcsóválva, megmosolyogva, egy kicsit bosszú­san, egy kicsit irigykedve néznek utána. Persze le­het, hogy csak most, pénteken, lévén ez a nap a cipekedés napja. Cs. I. Jó bor terem benne „Kicsiny a hordócska, jó bor terem benne” — e dal iga­zát bizonyítja Kocséron az Üj Élet Termelőszövetkezet pin­cészete. Igaz, a hordók csak látszatra kicsinyek, mert valójá­ban több ezer liter jó minőségű italt rejt a mélyük. A tsz saját szőlőjének nedve került beléjük, de, persze, nem marad ott a jövő szüretig. Apáti-Tóth Sándor felvétele zőgazdasági szövetkezetekkel — íme, tehát az első fecskék egyike!) Az előkészítést a Dél-Pest megyei Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Szövetsége végzi. Titkárától, Vimola Károly tói az előzményekről, valamint a tervekről érdeklődöm. — A ceglédi állami tejüzem elavult, rekonstrukciója már nem lenne gazdaságos — han­goztatja a titkár. — Újat kéne tehát építeni, s hogy ezt meg­gyorsítsuk, előrébb hozzuk, célszerűnek látszott a tejipar és a tsz-ek közös vállalatának életre hívása. Elöljáróban tisz­táznunk kellett az együttmű­ködés feltételeit. Szövetségünk és a tejipar képviselői között sok megbeszélés folyt le e té­makörben. Kezdetben arról volt szó, hogy napi 30 ezer liter tel­jesítőképességű üzemet építsünk, ez a beruházás 30 millió forintba került volna. Tizenkét termelőszövetkezet részvételével, a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Miniszté­riumhoz még tavaly benyúj­tottuk a pályázatot, amit jóvá is hagytak a minisztériumban. Eközben azonban megjelent a szarvasmarha-tenyésztés föl­lendítését célzó, ismért kor­mányhatározat, amelynek eredményeként arra számít­hatunk, hogy a szövetség tag­szövetkezeteiben a mai két­ezernégyszáz literes átlagos tejhozam két-három év múl­tán 2800 literre nő, s az állat- állomány is gyarapszik. Mind­ennek következményeként új­ból elővettük a tervet, s azt revidiálnunk kellett. — Mit tartalmaz a mai vál­tozat? — A fejlemények tükrében bizonyossá vált, hogy a 30 ezer literes üzem, mihelyt meg­épülne, máris elégtelen lenne, tehát úgy döntöttünk, hogy 50 ezer liter legyen a napi fel­dolgozókapacitás — válaszolja Vimola Károly. — Egyszer­smind úgy határoztunk, hogy a felvásárlási körzet is bővül­jön, tehát újabb szövetkezete­ket nyertünk meg az ügynek. Eddig 22 termelőszövetkezet csatlakozott a közös vállalat­hoz, amely júniusban alakul meg. A körzet magába foglalja Cegléd városát, a ceglédi járást, továbbá a nagyká- tai járást s a monori já­rásnak is egy részét. Ezen a héten ismét benyújtjuk a pályázatot a minisztérium­hoz, a megnövelt, 64 millió forintos beruházási értékben. A MÉM várhatóan már má­jusban jóváhagyja a pályáza­tot, s a kivitelezési terv jú­niusra elkészül. — Bizonyára elhangzott olyan kérdés, vajon miért nem önmaguk csinálják ezt a szövetkezetek, miért célsze­rűbb a tejiparral való együtt­működés? — Ezt valóban sokan meg­kérdezték, annál is inkább, mert az utóbbi években gya­rapodott a kisebb szövetkeze­ti tejüzemek száma. Ezek va­lóban jól beleillenek a mai gazdasági konstrukcióba, ki­tűnő kiegészítői a tejiparnak, de megítélésünk szerint első­sorban azokban az időkben, amikor kevés a tej. Márpedig, az említett kormányhatározat eredményeként, néhány év múltán inkább a tejböség lesz jellemző, így nálunk évi 20 millió liter tejről van szó. Ek­kora mennyiségre nem lenne szerencsés kisebb tejüzemet építenünk. Amit tervezünk, az alkal­mas lesz arra, hogy Ceg­léd, Nagykőrös, illetve a fővárosig található helysé­gek tejellátására vállal­kozzék, s természetesen a középüzem termékeit Budapesten is áru­sítani akarjuk majd. Nem alá­becsülendő szempont, hogy az üzemben száz embert kell foglalkoztatnunk, márpedig roppant nehéz lenne ennyi szakembert találnunk a tej­ipari vállalat közreműködése nélkül. Arról sem feledkezhe­tünk meg, hogy a beruházás­hoz az ipar pénzére is szük­ség van. — Milyen arányban oszla­nak meg a költségek? — A beruházásihoz az állam 60 százalékos támogatást nyújt, előzetes tájékozódásunk szerint. A fennmaradó összeg 60 százalékát a szövetkezetek adják, 40 százalékát a válla­lat teremti elő. A program szerint az üzembe helyezés ha­tárideje: 1975. június 30. A szövetkezetek hozzájárulásaira a jövő évtől lesz szükség. A majdani nyereséget 40 százalékban a hozzájáru­lás, 60 százalékban pedig a tejforgalom arányában osztja meg a közös válla­lat — mondotta befejezésül Vi­mola Károly. K. N. Legalább egy órát Történelemtanulás a múzeumban Ismét szép napokat ígér Ceglédi ősz — 1973 Színházi előadás, í oda'mi est, hangvers:ny Kiál.'itás — Mezőgazda-ági bamuiató A múlt év decemberében ! megalakult Cegléden a ceg­lédi ősz — 1973 eseménysoro­zat szervező bizottsága. Azóta már munkaértekezletet is tartott, s részletesen kidolgoz­ta a programsorozat egyes pontjait. Két évvel ezelőtt volt az első ilyen évszak, ami­kor hangulatos előadásokkal, látványos és élményt adó ren­dezvényekkel hívogatta a ven­dégeket Cegléd városa. Akkor határozták el azt is, hogy ezt az őszi ünnepségsorozatot két­évenként megrendezik. A szervező bizottság igen körültekintően végezte a prog­ramok kiválasztását és naptá­ri összefoglalását. Figyelembe • vette az esetleges eltéréseket, amelyek váratlan okok miatt egy-egy előadás időpontjának változását megkívánhatnák. Az első őszi rendezvénysoro­zat tapasztalatai és a tavalyi Dózsa-emlékünnepség szerve­zésekor tapasztaltak szintén sokat segítettek mostani mun­kájuk megalapozásában. Milyen programot ígér az idei ceglédi ősz? Színházi elő­adást, irodalmi estet, hang­versenyt, kiállítást és mező- gazdasági bemutatót, tudo­mányos tanácskozások egész sorát várhatjuk az őszi na­pokra. Ifjúsági klubok vetél­kedője, szabadtéri hangver­seny, irodalmi színpadok be­mutatója szintén szerepel a tervek között. Az ősz befejező rendezvénye a november 7-i ünnepség lesz. Műsorfüzet, plakát, szórólap is készül a ceglédi ősz — 1973 rendezvényeinek ismertetésé­re, és részletes tájékoztatót olvashatnak a ceglédiek, a vendégek, következésképp elő­re eltervezhetik, hogy a sok közül melyiken kívánnak részt venni. h'imzö asszonyok Májusban bemutatják kézimunkáikat «ól működik a törteliek több j mint harminc tagot számláló kézimunkaszakköre. A lányok, asszonyok a Déryné Művelő­dési Ház egyik szobájában tartják összejöveteleiket, de gyakran megesik, hogy estén­ként egyiküknél-másikuknál találkozik a kézimunkázó, ba­ráti társaság. Az őszi és téli | estéken készített újdonságaik­ból minden évben, május hó­napban rendeznek bemutatót. Most is készülnek, hogy mun­káikat minél több emberrel megismertessék. Hímzéseiken főként hagyományos, népi mo­tívumokat örökítenek meg, de van, aki saját elképzelései sze­rint dolgozik. KÉZILABDA MNK Újpesti győzelem A kézilabda MNK-ban a legjobb 16 közé jutásért ját­szottak a csapatok. A Ceglédi Építők az NB I-es Újpesti Dó­zsát látta vendégül, amely biztosan jutott tovább. Üjpesti Dózsa—Ceglédi Építők 23:16 (11:7). Cegléd: Szalisznyó — Szal- kay, Hörömpő, Szabó, Godó, Bálint, Unicsovics. Csere: Szrapkó — Juhász, Cseh. Góldobók: Szabó (7), Bálint (6), Szalkay (2), Godó (1). Az Építőkben Jónás még most sem játszhatott. Bálint vezető gólja után az Újpest 6:l-re húzott el, s előnye a fél­idő végéig csak egy góllal (11:7) csökkent. A második félidőben, 18:11 után, a ceglé­diek még egyszer meg tudták közelíteni ellenfelüket 18:14, 20:15, de a hajrá ismét ven­déggólokat hozott. Az Újpest javára megmu­tatkozott az osztálykülönbség, játékosai keményebbek, gyor­sabbak voltak, s gólhelyzetei­ket is jobban használták kd. A ceglédiek a vártnak megfele­lően játszottak: egy-két kitűnő megoldás mutatta, hogy nem véletlenül jutottak el az MNK- ba a legjobb 32 közé. A vendégek megérdemelt győzelmének értékét csökkenti egy-két játékosuk érthetetlen durváskodása. Egyiküket öt percre ki is állították. Jók: Szabó, Bálint Teke NB II A vezető csapat veresége Cegléden A férfi teke NB II-ben a nyolcadik fordulót rendezték meg. A Bem SE a bajnokság­ban vezető Miskolci Bányászt fogadta, s győzött, az Építők viszont idegenben vereséget szenvedett. A Bem SE-nek a forduló után hat, az Építők­nek négy pontja van. Bem SE—Miskolci Bá­nyász 6:2 2607:2561 tárgyakkal, amelyekről az órákon tanultak, így ismere­teik maradandóbbak lesznek, ugyanakkor megkedvelik a múzeumi kiállításokat, követ­kezésképp várható, hogy fel­nőttként is el-eljámak a mú­zeumokba. A MÜZEUM MUNKAKÖ­ZÖSSÉGE nemrég kidolgozta a múzeumban tartandó tör­ténelemórák tematikáját, óra­vázlatát, és eljuttatta azt a ceglédi általános, illetve kö­zépiskolákba. A közös terv: évente, az 5. osztálytól kezdve. legalább egy-egy órát min­den osztály a múzeumban tölt­sön, ahol a tantervi feladatok­hoz kapcsolódva ismerkedik meg a kiállítások részleteivel és összefüggéseivel. Sz. A. Jók: Rimaszécsi (462), Szú- nyogh (448), Lázár (433), Bat- ka (427). A Bem SE jó teljesítményt nyújtó ellenfelet győzött le. Az utolsó pár előtt mindössze egy fa volt az előnye, de Ri­maszécsi kitűnően szerepelt: „párjára” 45 fát vert, biztosít­va a csapat győzelmét. Debreceni VSC—Ceglédi Építők 5:3 2522:2497 Jók; Hollósi (467), Varga (444), Sárik (417). A két együttes három-három egyéni győzelmet szerzett. Az Építők a hajráig vezetett, de a hajrá már az ellenfélnek si­került jobban, s végeredmény­ben 25 fával nyert Dicséretes a fiatal Hollósi remek teljesít­ménye, de Varga is jó ered­ményt ért el. Raffai, a csapat kulcsembere, ebben az évben nem is először, ismét keveset ütött Ha igazi tudását csak megközelíti, nyer az Építők csapata. A következő fordulóban a Bem SE idegenben mérkőzik az MGM Debrecen ellen, az Építők pedig a Kecskeméti SC-t fogadja. U. L. i I 4 nulók múzeumlátogatásait új­szerű kezdeményezéssel igye­keznek eredményesebbé tenni a múzeum munkatársai. A kiállítás oktató-nevelő cél­zattal, határozott didaktikai el­képzelésekkel készült: úgy mutatja be a történelmi folya­matot. hogy a látogató vizuális élményt szerezve ismerkedik meg a tudományosan megala­pozott kutatási eredmények­kel. A pedagógusok a helye­sen irányított múzeumlátoga­tással kettős célt érhetnek el: a tanulók eredeti formájuk­ban találkoznak azokkal a AZ OKTATÁSI ÉS KÖZ­MŰVELŐDÉSI intézmények kapcsolata, együttműködése Cegléden mind erőteljesebben s egyre gyümölcsözőbben bon­takozik ki A Kossuth Múzeum állandó kiállítása, a „Ceglédi évszá­zadok’’ kilenc teremben mu­tatja be a város történetének legjelentősebb eseményeit, a társadalmi és gazdasági fejlő­dés tendenciáit, középpontjá­ban a Kossuth Lajos életére és munkásságára vonatkozó, rendkívül gazdag anyaggal. Az általános és középiskolai ta-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom