Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-18 / 90. szám
2 r POLGÁRI VÉDELEM Vándorkiállítás Felújították a Pest megyei polgári védelmi vándorkiállítás korábban bemutatott anyagát. Az életnagyságú felöltöztetett bábuk mellett harminc tabló és tíz makett segíti a polgári védelmi ismeretek elsajátítását. Felső képünkön vegyvédelmi öltözetek láthatók, az alsó képen pedig a kiállítás egy részlete. A kiképzésről újra Felkészülnek az üzemi, vállalati, intézményi dolgozók A Pest megyei Hírlap 1972. decemberében megjelent Polgári Védelem mellékletében foglalkoztunk a dolgozók polgári védelmi felkészítésével. Tavaly és az idén is sok szó esett a polgári védelemről, a kiképzésről. Most, 1973. már-, cius 10-től május 1-ig szünetelnek a PV-kiképzések. Utána még mindig elegendő idő áll rendelkezésre, hogy a kiképzési feladatokat megvalósítsuk. A kiképzési formák közül kiemelt helyet foglal el a dolgozók polgári védelmi kiképzése. Rendeletek szabályozzák, hogy a lakosságot kötelezően fel kell készíteni, ki kell képezni védelmi feladatai ellátására. Az ezzel kapcsolatos feladatot két részre bonthatjuk: általános és szakismeretekre. Személyre szólóan tudni kell Az általános ismereték elsajátításához előnyös helyzetet teremt, hogy a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága kiadásában megjelent könyvek elegendők az előadók felkészüléséhez. E kiadványok alkalmasak arra, hogy a polgári védelemről ne csak nagy általánosságban szerezzenek ismereteket a dolgozók, az állampolgárok, hanem a polgári védelem szakágazatainak ismertetéséhez is bőséges anyagot biztosítanak. így például a távolságvédelemhez, a helyi védelemhez a megelőző műszaki-technikai védelemhez, a megelőző RBV-védelemhez. Ezek azonban még kevesek ahhoz, hogy a dolgozók elsajátítsák azokat az ismereteket, amelyek speciálisan csak rájuk tartoznak, melyeknek birtokában bonyolult körülmények (például sugárszennyezettség) között is elláthatják feladataikat, akár termelő, akár irányító munkáról legyen szó. Nem kél! ugyanis különösebben hangsúlyoznunk, hogy háborús — bonyolult — körülmények között is meg kell termelni a szükséges javakat, az élet fenntartásáról, az utánpótlásról gondoskodni kell. Arról tájékoztatást adtunk, hogy egy esetleges támadás nyomán az egyes területeken, járásainkban, városainkban milyen helyzet várható, vagy alakul ki. Ám azt is tudni kell, hogy ebben a helyzetben az ipari és a mezőgazdasági üzemekben o dolgozók mit tegyenek a továbbtermelés folytatása érdekében. Mit tegyen a lakatos, az esztergályos, a villanyszerelő, a darukezelő, a dömpervezető. Az üzemrészekben, a műhelyekben, a műhelypadoknál — amint az a decemberi cikkben szerepelt — a művezető, a csoport-, a brigádvezetők tudnak érdemleges választ adni, és a válaszban foglaltakra beosztottaikat felkészíteni. A műhelyek, szerelőcsarnokok herme- tikus elzárása, szűrt levegővel való ellátása, megoldja a problémát a kiszóródés által veszélyeztetett területen, csak a ki- és bejárási tilalmat kell elrendelni. Ezek megvalósítása azonban jelentős költségráfordítást igényel. A vezetők kötelessége A különböző szintű vezetőknek a termelés különböző szintű irányítóinak kell gon- doskodniok, hogy az irányításuk alá tartozó dolgozók tisztában legyenek a következőkkel: Különböző körülmények között milyen magatartást kell tanúsítaniok, mikor kell a bőr- és légzésvédő eszközöket magára ölteniök, felvenniök, s képesek legyenek ezekben a kényelmesnek nem mondható védőeszközükben (gázálarc, gázvédőruha) huzamosabb időn át termelési, vagy más feladatot ellátni. Tudják alkalmazni, leolvasni a dozimétert, s a leolvasott érték alapján tennivalóikat ismerjék, segítsenek a bajbajutott társaikon és ön- magukon veszélyes helyzetekben. Megbeszélendő A termelő-szolgáltató üzemekben, vállalatokon kívül fel kell készíteni az e kategóriákba nem tartozó intézetek, intézmények dolgozóit is. (A kórházakat, gyógyító intézménye két, ruházati, élelmiszer és egyéb ellátó szervek és nem utolsósorban a helyi tanácsok vb-apparátusait, amelyeknek háborús és bonyolult körülmények között is intézniük kell a lakosság, az állampolgárok ügyeit). E területen is meg kell ta. lálnunk a speciális ismeretekre való felkészítést, hogy hasonló módon, az intézmények kategóriájába tartozó szervezetek dolgozói is tudjanak vá laszolni, s tenni a korábban feltett kérdésekre. Ajánlatos lenne e kérdéseket járási, városi, üzemi intézményi szinteken okosan, alkotó módon megbeszélni. Az eredményekben biztos vagyok, hiszen társadalmi életünk, gazdasági, anyagi fejlődésünk eredményei erre utalnak. Dr. Orosz Zoltán PV-KISLEXIKON ABV-FEGYVEREK = a tömegpusztító fegyverek magyar nyelvű elnevezése (a szakirodalomban használatos — Atom, Biológiai, Vegyi szavak kezdőbetűi). ATOMBOMBA = az atomfegyver egyik fajtája, amelyet a repülőgéppel juttatnak a célba. Áthatoló sugárzás = az atomrobbanás egyik pusztító tényezője; az atom robbanásakor keletkező s néhány másodpercig tartó gamma- és neutronsugárzás, amelynek következtében az élő szervezet és anyagok károsodást szenvedhetnek. ATOMCSAPÄS = a legnagyobb hatású tömegpusztító eszközökkel, az atomfegyverekkel mért csapás egy meghatározott területre. ATOMFEGYVER = a magenergia felhasználásán alapuló tömegpusztító fegyverek gyűjtőfogalma. Az atomfegyverben lejátszódó atommagreakció alapján egy; két- és háromfázisú atomfegyvert különböztetnek meg (a két- és három- fázisúakat hidrogénbombának nevezik). ATOMHÁBORÜ = az atomháború fő pusztító eszköze az atomfegyver. Lehet általános és korlátozott atomháború. BAKTERIOLÓGIAI FEGYVER = biológiai fegyver. BAKTERIOLÓGIAI HÁBORÚ = biológiai háború. BIOLÓGIAI FEGYVEREK = a tömegpusztító fegyverek egyik fajtája, mesterséges úton kitenyésztett olyan baktériumok, vírusok, gombák méreganyagaik, amelyek alkalmazás esetén élőlényeket és növényeket pusztítanak el, illetve az emberek és állatok között járványokat idéznek elő. BIOLÓGIAI HÁBORÚ = olyan háború, amelyben a tömegpusztító fegyverek során tömegesen használják fel a biológiai fegyvereket. Személyek, családok védelme Nemcsak humánus cselekedet... Az egészségügyi szolgálat 1972. évi polgári védelmi kiképzési, továbbképzési tevékenysége során alkalmazhatóságuk színvonala emelkedett a korábbi évekhez viszonyítva. Nem mondható el ugyanez a fejlődés a sebesültszállító szakaszokra, amelyek részére az esethez való kivonulás, az úgynevezett kocsiztatás tavaly nem volt eléggé hatékony. A gyakorlatiasság igényével A Magyar Vöröskereszt Polgári Védelem osztálya és az Egészségügyi Minisztérium irányelvei alapján az idén is megszervezzük mind a parancsnoki állomány, mind a beosztottak kiképzését és továbbképzését. Az idén májusban az elsősegélynyújtó és szállító század- és szakaszparancsnokok vesznek részt to. vábbképzésen, főként a szakmai ismeretek elsajátítása érdekében* Az év második felétől az új szakaszok kiképzése, majd a már kiképzett szakaszok továbbképzése következik, rövid, de hatékony tematikával, főleg a gyakorlatiasság elsajátításának igényével. Az idei májusi parancsnoki továbbképzést négy munkanapra terveztük. A parancsnoki állomány maximális felkészítést kap ezen az alegységek szakmai, alaki, módszertani irányításával kapcsolatban. Az emelt óraszám is jelzi a továbbképzés jelentőségét. Az a cél, hogy a parancsnokok a továbbképzések után teljes értékű irányítói legyenek alegységeiknek. A szakaszparancsnokra hárul majd a személyi állomány kiképzése és továbbképzése. Felkészítésüket olyan színre kell emelnünk, hogy az általuk vezetett foglalkozások — a körzeti orvos szakmai ellenőrzésével — elérjék a kitűzött célt, az alegységek maximális alkalmassá tételét az elsősegélynyújtó és sebesültszállító feladatok végrehajtására. Bonyolult viszonyok között A szakmai feltételeken kívül szükséges még a bonyolult viszonyok közötti sérültellátás ismerete. A rendszeresített védőöltözet, a gázálarc felszerelése, használata, az esetleges gépkocsimálházás, a fel- és leszállás szabályos, megnyugtató végrehajtása, a hordággyal való közlekedés biztonsága. Az elmúlt években szervezett megyei összevont gyakorlat során nem egy alkalommal fordult elő az a hiba, hogy a „gyakorló nukleáris” területen gázálarc nélkül közlekedtek, majd, ha a sebesültszállítók mégis felvették a gázálarcot, a sérültet nem látták el gázálarccal, vagy annak hiányában a szüfcséglég- zésvédő eszközökikel, mint a nedves zsebkendő száj- és orr- nyílás elé helyezése. Meg kell oldani azt a szemléleti problémát is, hogy egyes polgári védelemre beosztottak nem veszik eléggé komolyan e jelentős kötelezettséget, sokszor meg sem jelennek. Fel kell számolni szívós, következetes nevelő, felvilágosító munkával az igazolatlan távolmaradásokat. Az egy évre előre ismert foglalkozási napokon és órákban meg kell jelenni a foglalkozásokon, eredményességét nem szabad veszélyeztetni. Nem csupán emberi humanitásból eredő gesztus, a részvétel a polgári védjem egészségügyi alegységeiben, hanem egyben honvédelmi kötelezettség is, melynek megsértését a törvény bünteti. Az egészségügyi és egyéb államigazgatási szerveknek az a céljuk, hogy az össznépi érdeknek megfelelően a továbbképzések teljes részvétellel sikeresek legyenek. Ennek érdekében hívjuk fel a lakosság, a beosztottak figyelmét, hogy a közérdeknek megfelelően segítsék elő a kiképzési tervek megvalósítását. Kérjük a helyi pártszervezetek, tanácsi szervek, a Vöröskereszt illetékeseinek további segítését is kitűzött céljaink megvalósítására. Koltay György Az egészségügyi szakszolgálat egyik alegysége bevetésre indul: önállóan kutatják fel a könnyen hozzáférhető sérülteket. a tömegpusztító fegyverek hatásai ellen A tömegpusztító fegyverek: az atom, a biológiai és a vegyi fegyverek (ABV- vagy RBV- fegyverek) pusztító hatásai közismertek. E melléklet előző szamaiban is több alkalommal foglalkoztunk velük. A védelem az egész népgazdaság, a különböző szervek és az állampolgárok (tehát az egyének) szorosan kapcsolódó, közös feladata. Mint ahogyan az orvostudomány egyik fő feladata a baj megelőzése, ugyanúgy a polgári védelem terén is a megelőző védelemre kell törekednünk. A megelőző védelem Mit sorolhatunk a megelőző védelem főbb pontjai közé? Most csak a két alapvető csoportot tekintve: • Az egyik: a különböző szakszolgálatok, szakszolgálati alakulatok és önvédelmek szervezése, létrehozása, kiképzése, anyagi-technikai eszközökkel való ellátása, és a nemzetközi helyzetnek megfelelően készenlétben tartása. E feladatokat az arra kijelölt személyek, szervek hajtják végre mind a közigazgatásban, mind a munkahelyeken. Ez azonban a lakosságnak csak a kisebbik részét érinti, még akkor is, ha ide számítjuk a fiatalságot, amely az iskolákban, a honvédelmi ismeretek oktatása közben kapja meg a felkészítést. • A másik: a lakosság döntő többsége, akiknek vagy nincs munkahelyük (háztartásbeliek), vagy a munkahelyükön nem kerültek szakszolgálati, önvédelmi beosztásra. E második nagy csoport rövidesen megkezdődő felkészítését nevezzük a lakosság kötelező oktatásának. Ez megfelelő óraszámban, törvényesen előírt megjelenési kötelezettséggel folyik. A kormány így szándékozik elérni, hogy viszonylag rövid idő alatt minden magyar állampolgár ismerje meg a legalapvetőbb tudnivalókat. A felkészítés, a tudás egyértelműen a megelőző védelmet biztosítja! Tudjuk, hogy Vietnamban befejeződött az amerikaiak szennyes háborúja, s tudjuk, Helsinkiben folynak a valószínűleg eredménnyel járó. Európai Biztonsági Tanács előkészítő tárgyalásai, amelyek mind a szocialista világrendszemek köszönhető, kedvező körülményeket biztosítják. S mindannyian kívánjuk, hogy sohase kerüljön sor e tudnivalók alkalmazására. Mégis akkor kell megkezdeni a felkészülést, amikor még nem alkalmazzák ellenünk e borzalmas hatású fegyvereket, mert akkor már végzetesen késő lenne! Tervezés és szervezés Tehát leszögezhetjük, hogy a megelőző RBV-védelem alapja a tervezés, szervezés megvalósítása, anyagi-technikai feltételek biztosítása és az alapismeretek elsajátítása, vagyis a kiképzés. Az RBV-védelem fogalmán és tartalmán a következőket értjük: A korszerű háborúban alkalmazható és az állampolgárok életét közvetlenül vagy közvetve veszélyeztető: — radioaktív sugárzó anyagok, — mérgező vegyiharcanyagok és — ragályos betegségek kórokozóit hordozó biológiai anyagok szennyező, illetve fertőző hatásainak kivédését, illetve csökkentését. Ezáltal akarjuk biztosítani a személyek védelmét és a túlélés feltételeit! Ez az előbbi mondat két alapvető védelmi területre utal: — a személyi védelemre és — a túlélés biztosítására. E két kérdés kapcsán azt vizsgáljuk, hogy az egyes személyek, illetve a legkisebb kollektíva, a család mit tehet adott esetben addig, amíg a társadalom szervezett segítsége megérkezik. Személyek védelme Bármely tömegpusztító fegyver hatását vesszük figyelembe — a védelmet két alapvető csoportra tagolhatjuk: — kollektív védelem és egyéni védelem. A kollektív védelmet jelentik a még békében előre elkészített, nagy befogadóképességű, biztos védelmet nyújtó, osztályozott óvóhelyek. Sajnos, ilyenek inkább csak az ipari jellegű városokban találhatók, és csak elvétve máshol, de mindenképpen a lakosság kis részének nyújtanak csak védelmet. Sokkal több lehetőség nyílik egyes területeken a természetes védelmet nyújtó barlangok, föld alatti folyosórendszerek, nagyobb pincerendszerek adott időbeni ki- és átalakítására, nagyobb tömegek befogadására. I I i
