Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-18 / 90. szám
1973. ÁPRILIS 18., SZERDA MST UEGit.l ^/Círlap T eherautó-selejtezés Jobb, korszerűbb, ÜLLŐN BEVÁLT A MÉM-nek is dolgoznak Négyszázezer pizsama Pécelről Az elmúlt negyedévben nyolc új NDK varrógépet vásárolt a péceli ruházati szövetkezet. Ezzel megteremtették a termelékenyebb munka előfeltételeit. A tavalyi 300 ezer helyett az idén 400 ezer pizsamát varrnak, s ebből 310 ezret exportálnak. Az ízléses tervezésnek és a kiváló kivitelezésnek köszönhető, nogy megrendelőik többet is megvennének, mint amennyit szállítani tudnak. Termékeikért a hazai és a külföldi cégek versenyeznek, ugyanis egyedi darabok készítését is vállalják. — Kevesebb a bejáró. Á nagykátai járásban öt évvel ezelőtt még csak 4300 ember számára jutott munka. Azóta tizenötezer dolgozónak teremtettek munkaalkalmat, azaz ennyivel kevesebb Nagykáta környékinek kell I naponta bejárni a fővárosba. Ili nap Mdeteteibr' A büntető eljárásról megjelent 1973. évi I. törvényt a Magyar Közlöny 24. és a Tanácsok Közlönye 15. száma teljes terjedelemben közli. A testnevelés és sport irányításáról az 1973. évi 9. tvr-t és a végrehajtásáról rendelkező 10/1973. (IV. 1.) MT rendeletet az érdekeltek a Magyar Közlöny 25. számában találják. Az erdőművelési munkákról, finanszírozási és elszámolási rendjükről az 5/1973. (III. 28.) MÉM—PM—ÁH rendelet intézkedik. (Pénzügyi Közlöny április 11.) A biztosítási körzetfelügyelők, ügyfélszerzők, és díjbeszedők munkabérét az 5/1973. (P. K. 8.) PM számú utasítás tartalmazza. (Pénzügyi Közlöny 8. száma). Ugyanitt jelent meg az 1973. áprilisi és májusi munkabérfizetési napokkal kapcsolatos 2/1973. MNB körlevél. Az építőipari dolgozók kü- lönélési pótlékáról szóló 16/1971. (V. 22.) ÉVM—Mü. M. számú együttes rendelet módosítását a 8/1973. (IV. 10.) ÉVM—Mü. M. rendelet tartalmazza. (Tanácsok Közlönye április 12.) A lakbérhozzájárulásról szóló 3/1971. (II. 8.) PM—ÉVM számú égyüt^uEgpdelptBtwá 15/1973. (IV. 10.) PM—ÉVM. rendelet kiegészítette. A kiegészítést a Tanácsok Közlönye 16. száma tartalmazza. A mezőgazdasági üzemek és az élelmiszeripar egyes ágainak szabályozó rendszeréről szóló 1045/1970. (X. 17.) Korm. sz. határozat módosítása és kiegészítése a Tanácsok Közlönye 10. számában található. KISGAZDASÁGOK ► Kedvezőbb kclcsönfeltételek a szarvasmarha tenyésztéshez A háztáji gazdák érdeklődését felkeltette az a lehetőség, amelyet a Pénzügyminisztérium rendelete biztosított a háztáji és egyéb kisgazdaságok szarvasmarha-tenyésztésének fejlesztésére. A takarékszövetkezetek a hitelezési lehetőségek keretein belül elsősorban a mezőgazda- sági termelési kölcsönigényeket elégítik ki és különös figyelmet fordítanak a szarvasmarhaprogramhoz kapcsolódó hiteligényekre. Ezen belül a háztáji, kisegítő és egyéb gazdaságok az idén — amint az illetékesek elmondották — az átlagosnál kedvezőbb feltételek mellett vehetnek igénybe a szarvasmarha-állomány növeléséhez termelési kölcsönöket. A háztáji gazdálkodók tenyészállat beszerzésére 25 000 forintig terjedő kölcsönt vehetnek fel, amennyiben az állatot az Állatforgalmi és Húsipari Vállalattól vagy az Állattenyésztési Felügyelőségtől veszik meg. Kivételesen indokolt esetben további, maximálisan 25 000 forint kölcsönt igényelhetnek az állattenyésztési épület átalakítására, helyreállítására, esetleg építésére. A hitel kamata: évi 8 százalék. A kölcsön lejárata a tenyészállat tartásáig, de legfeljebb öt évig terjedhet. A mezőgazdasági nagyüzemekben ismertetik a rendeletet a háztáji gazdálkodókkal, akik esetenként takarmányt és tenyésztői-állatorvosi segítséget is kapnak a téesztői. mozgékonyabb járműparkot! Az országútjainkon magyar rendszámmal közlekedő teherautók közül minden harmadik selejtezésre érett, elkopott, elavult, de a megyei kép még ennél is rosszabb: 1677 tehergépkocsiból csaknem 1100 a tíz évnél idősebb, közülük is 400-at még 1958 előtt gyártottak. Az elöregedett járműveket nem lehet gazdaságosan kihasználni; magas az önköltségük, gyakran szorulnak felújításra, alkatrészcserére, és az sem utolsó szempont, hogy lassabbak az újaknál. Ezért született meg 1971-ben az MSZMP Központi Bizottsága, majd egy év múlva a Minisztertanács határozata, amely szerint gyorsabb ütemben kell kivonni a közúti forgalomból az elhasznált tehengépjármű, veket. Az újat is költségként A Pest megyei Szállítási Bizottság legutóbbi kibővített értekezletén tárgyalt e határozatok végrehajtásáról. A szakemberek megállapították, hogy a selejtezések javarészt azért maradtak el, mert a vállalatoknak, szövetkezeteknek nem volt elegendő fejlesztési alapja a gépjárművásárlásra. Ez az oka, uogy a tulajdonosok inkább a költségként elszámolható többszörös felújítással tették újra üzemképessé járműveiket. A túl koros teherautók üzemeltetési költségei viszont 40—50 százalékkal magasabbak, mint a műszakigazdasági megítélés alapján normál. életkorú járműveké. Az elhalasztott selejtezések különösen kedvezőtlenül hatnak az alkatrészellátásra, hiszen a régebbi kocsikhoz oly nagy mennyiségű alkatrészt tárolnak — biztonsági okokból —, hogy sok esetben a raktárakban elfekvő alkatrészek értéke eléri az adott gépkocsi értékének 40 százalékát. A megnövekedett javítása, karbantartási igény az ország gépkocsiszerelőinek 20 százalékát köti le, és ezzel párhuzamosan az a hatása, hogy a szervizekben nincs elég szakember. — Mindent egybevetve a negyedik ötéves terv hátralévő időszakában körülbelül 5 milliárd forint értékű munkaerőt és alkatrészt kötnek le a már elhasználódott járművek — állapította meg dr. Tőzsér István, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium autóközlekedési főosztályának vezetője. — A Minisztertanács határozata értelmében a jövőben a vállalatok a kiselejtezett gépkocsik pótlására vásárolt teherautók árát költségként elszámolhatják és a fejlesztési alapjukat növelhetik vele. Természetesen nem akármelyik gépkocsi vonható ki a forgalomból, csak az, amelynek gyártása legalább 8 éve megszűnt, legalább egy éve nem kapható hozzá alkatrész, vagy háromnál többször felújították. Gyakran kevesebbet Megyénk vállalatai, szövetkezetei kedvezően fogadták a kiselejtezésnek ezt az új lehetőségét. A Pest megyei MÉSZÖV 79 elavult gépkocsija közül 39-et tervez kiselejtezni még az idén. Elképzelhető azonban, hogy nem vásárolnak ugyanennyi új járművet, ugyanis most folynak a tárgyalások a Volánnal, milyen „NEM ÉRZEM MAGAM FELELŐSNEK” Elhagyta a helyszínt Április 3-án, 20 óra 20 perckor Szada lakott területén, a Dózsa György út 25. számú ház előtt egy motorkerékpáros elgázolta a vele azonos irányban haladó, kerékpárját hajtó Házi Lajost. A közeli ház egyik lakója felfigyelt a balesetre, kisietett az utcára, és megpillantotta az úton sérülten fekvő kerékpárost, és az árokparton ülő motorost. A helyszínen tartózkodott még egy gépkocsivezető is, aki gyorsan felmérte a történteket, majd a volánhoz ült, hogy késedelem nélkül értesítse a mentőket. Alig hogy elhagyta a helyszínt, a motorkerékpáros férfi is nyeregbe pattant, berúgta a motort és elrobogott. Az eset tanúja szerencsére előzőleg megtudta tőle, hogy a gödöllői szülőotthonban fekvő feleségétől jön. Továbbá megjegyezte, hogy a motorkerékpár 350 köbcentiméteres, piros, kiskerekű Jáva, és jó személyleírást is adott a rendőrségnek. Motor s kamrában Ennek köszönhetően a Pest megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának munkatársai néhány nap múltán eljutottak Kecskés Miklós 23 éves kőműves, Veresegyház, öreghegysor 14. számú lakásához, és megtalálták a kamrában az ÖN 15—31 rendszámú piros, kiskerekű Jávát. A motorkerékpár bal oldali sérülései kétségtelenné tették a rendőrök számára, hogy jó nyomon járnak. Ezt igazolta különben a korábban felvett helyszínleírás is, amely szerint az úttest jobb oldali szélén hosszú, feltehetően a motorkerékpártól származó súrlódási, csúszási nyomok látszottak. A rongálódásokból pedig arra lehetett következtetni, hogy Házi Lajos kerékpárjának hátsó sárvédőjét — éppen a fehérre festett területen — szinte telibe találta a Jáva, amelynek első sárvédője ugyancsak horpadt, csorba volt. Kecskés Miklós elismerte, hogy a gödöllői szülőotthonból hazafelé tartva, Szada lakott területén egy személygépkocsit akart megelőzni. Nem mentség — ... Lassúnak tartottam a haladását — vallotta, majd hozzátette: — Ha a személy- gépkocsi betartotta a lakott területen előírt 60 kilométeres sebességet, akkor nekem körülbelül 70 kilométeres sebességgel sikerülhetett csak megelőznöm. (Tehát a megengedett sebességnél gyorsabban!) Amikor vissza akartam térni a menetirány szerinti jobb oldalra, egy csattanást hallottam, oldalra dőltem, és hosz- szan csúsztam előre. Sikerült felállnom. Majd felállítottam a motort Is, rövidesen felültem rá, indítottam, és hazamentem lefeküdni. Csak arra emlékszem, hogy rettenetes álmosság fogott el, és mindenáron aludni vágytam... A balesetért nem érzem magam felelősnek, mert a kerékpár nem volt kivilágítva. Ez nem mentség. Hiszen a forgalomban részt vevőknek mindenkor éberen, kellő figyelemmel, úgy kell közlekedniük, hogy magatartásuk a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Ahhoz pedig különösképp nem férhet kétség, hogy Kecskés a baleset megtörténte után köteles lett volna meggyőződni a pontos tényállásról, megvárni a mentőket és főleg — a rendőrséget. Ez már lelkiismereti, morálbeli kérdés is! Tény viszont, hogy a kerékpár valóban csak dinamóval volt felszerelve: Ám mi haszna, ha az első lámpája hiányzott, a hátsó foglalatban pedig égő nem volt. Talán, ha a világítóberendezés az előírásoknak megfelel — mennyit hangsúlyozzuk ezt éppen mostanság, a „Látni és látszani” akció idején — Házi Lajos nem vész bele az est sötétjébe, és nem kerül 8 napon túl gyógyuló sérülésekkel kórházba! Jogosítvány nélkül De van még egy rendkívül figyelemre méltó tanulsága az esetnek. Kecskés Miklósnak nincs vezetői jogosítványa! — Gyakorlatom azonban van — védekezett kihallgatásakor —, mivel körülbelül 4000 kilométert vezettem már motort, sőt, ha a mostani Jávámmal megtett kilométereket is hozzáadom, akkor mintegy 4500 kilométert tettem meg jogosítvány nélkül... Elképesztő önvallomás! Pless Zsuzsa szállítási feladatokat tudnának magukra vállalni. A Pest megyei 4. sz. Sütőipari Vállalat a budai, ráckevei és a dabasi járás 484 üzletét látja el naponta friss kenyérrel, péksüteménnyel. A vállalat az idén 14 teherautóját vonja ki a forgalomból, s helyettük új típusú ROBUR- okat vásárol. Mivel azonban nemcsak pékárut kell szállítaniuk, hanem lisztet és tüzelőt, ugyancsak néhány nagyobb teherbírású járművet is rendeltek. A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat 11, a Pest megyei Vendéglátó Vállalat pedig 18 teherautót selejtez; ki az idén. Általában jellemző, hogy a vállalatok számítanak az új kocsik jobb kihasználhatóságára, mert gyakran jóval kevesebbet vásárolnak pótlás céljára. Elegendőt rendeltek Az AUTÓKER kereskedelmi igazgatója, Lendér Jenő szerint nem okoz különösebb gondot a teherautók iránt megnövekvő kereslet. Az elmúlt években ugyanis a szocialista országok jelentős beruházásokkal fokozták haszongép-, elsősorban közúti járműgyártásukat. A modem nagyüzemi járműgyártás megteremtése a szocialista integráció egyik legfontosabb tényezője. A nemzetközi munkamegosztás, a gyártmányszakosítás, a felgyorsult termelés tehát megteremtette a lehetőségét a gyorsabb selejtezésnek. Az elmúlt három évben vásároltak ugyan a vállalatok új gépkocsikat, de ezekkel nem a már elhasználtakat pótolták, hanem bővítették meglévő járműparkjukat, s míg a magyar iparban a pótlás tíz-tizenöt százalék, addig nemzetközi szinten 50—55. A negyedik ötí éves tervben nekünk is ezt az arányt kellene elérnünk. Az AUTÖKER az idén mintegy 141 ezer teherautó vásárlására köt; szerződést. Ezzel szemben eddig 9 ezer megrendelést kaptak, tehát az igényeket bőven ki tudják elégíteni. Nem lesz hiány kis kapacitású kocsiból, de arra számítani kell, hogy néhány új típus megjelenésével együtt is iszűkül a választék, pontosan az alkatrészellátás javítása érdekében. Czibor Valéria Vizen a vitorlások A Balatonon — bár a hivatalos szezonnyitásra még csak májusban kerül sor — már vízre rakták 'az első vitorlás- hajókat. A hét elején az utolsó nagy vitorlásokat, a yachto- kat is vízre rakják, miután valamennyit felújították, újból festették. A hajók rendszeres járataikat a következő napokban kezdik meg. Az üllői Kossuth Tsz-ben bevált a gépi adatfeldolgozás. Amellett, hogy mindig naprakész és pontos adatok állnak a. vezetőség rendelkezésére, bérmunkát is vállalnak. Többek között a MÉM Statisztikai Gazdaságellenőrző Központnak, az Állattenyésztési Felügyelőségnek és más társgazdaságoknak végeznék számításokat. A képen: munkában az adat- feldolgozó gép. Előtérben: Mellis Dezső ellenőrzi a táblázógépben szereplő egyenletek helyességét. I l
