Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-15 / 88. szám

A lakosság szolgálatában Javítás- korszerű eszközökkel A ceglédi iparvállalatok kö­zül talán a Vasipari Elektro­mos és Műszerész Ktsz áll a legközvetlenebb kapcsolatban a lakossággal. Ahogy tért hó­dítanak a technikai eszközök, úgy emelkedik a javításukra, karbantartásukra az igény, s lényegében ez szabja meg a ktsz fejlődését. A ceglédi központban, az anyagi lehetőségekhez mér­ten, igyekeznek saját techni­kai színvonalukat emelni. Mé­rőműszereket vásároltak a rá­dió- és tv-készülékek meg­vizsgálására. Alkalmazásuk­kal csökkenteni tudják a ja­vítás idejét, s persze, a mű­szerek segítségével alaposabb munkát is végezhetnek. Egyik legjobban fejlesztett részlegük a hűtőgépszerviz. Kezdetben csak- néhány szakember fog­lalkozott hűtőgépjavítással, ma már több mint tíz szerelőt alkalmaznak. Ök végzik a Le­hel-típusú gépek garanciális munkáit is. • • Ünneplő vöröskeresztesek Kedden, április 17-én, dél­előtt fél 10 órai kezdettel ün­nepséget rendez, a ceglédi vér­adó életmentők részvételével, a Vöröskereszt ceglédi szer­vezete. Az ünnepséget a vá­rosi tanács épületének emeleti nagytermében tartják meg. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS és CEGLÉD VÁROS Rl XVII. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM 1973. ÁPRILIS 15., VASÁRNAP 1 Szalagházzal szemközt: dobozház:k Épülhetnek a KISZ-lakások Májusra tervezik a szerződéskötéseket Egész napos értekezletet tar­tott a KISZ ceglédi városi bi­zottsága a fegyveres erők klub­jában. Az értekezleten szinte valamennyi üzem, intézmény, gyár és termelőszövetkezet KISZ-vezetőségét képviselte valaki. A napirend szerint több igen fontos témáról tárgyaltak. Szó került az ifjúsági park építésének most zajló tár­sadalmi munkáiról, a nyári világjáró utazások prog­ramjairól és a szervezésükről. Ez utób­biról Takács Tibor, az Exp­ress Ifjúsági Utazási Iroda me­gyei kirendeltségének vezetője tájékoztatta a ceglédieket. Az Aranymeggyesszél jelölte A rendelőben is elmondják Tíz éve tanácstag a IX. körzet orvosa BÍZNUNK KELL ABBAN, akihez segítségért fordulunk. Különösen fontos a beteg or­vosába vetett bizalma. Dr. Nagy Pétert nemcsak orvos­ként, de közéleti emberként is ismerik körzetében. Az itt fáj, ott szúr panaszokon kívül olyasmi is gyakran szóba ke­rül, amire nem lehet recep­tet felírni: villanyról, járdá­ról, útról, vízről. Szerencsések az Örkényi út, Bacsó Béla utca, Aranymeggyesszél kör­nyékének lakói, mert olyan or­vosuk van, aki az efféle ba­jaikra is találhat gyógymódot. Tíz éve tanácstag dr. Nagy Péter ceglédi orvos. 1971-ben és az idei tavaszon az a körzet jelölte, amelyben gyógyít, s amelyben szinte mindenkit is­mer. A tanácstagi beszámoló, jelölőgyűlés alkalmával eddig mindig megtelt az iskola ter­me. S ami a legfontosabb, sok-sok hozzászólás hangzott el. Annyi, hogy huszonnyolc pontba foglalva kellett eljut­tatni a tanács különböző osz­tályainak. (Az ügyek egyhar- madát sikerült elintézni, de a többi kérésre, bejelentésre is kielégítő válasz érkezett.) AZ ÖRKÉNYI ÜT ELEJÉN levő kút vize ihatatlanná vált. Dr. Nagy Péter bejelen­tésére gyorsan intézkedtek, s megfelelő ivóvízkifolyót létesí­tettek a közelben. Az arra la­kók javasolták, hogy a „mu­száj kertet” telepítsék kijjebb: nem árt, ha a szérű kazlai ki­szorulnak, hiszen jelenlegi he­lyükön érdemes lenne házhe­lyeket parcellázni. Az Arany­meggyesszél Cegléd sáros, ká- tyús perifériája. Érthető, hogy az ott lakók is utat, járdát szeretnének és nyilvános tele­font Az orvos, aki tizenkét éve a kilencedik kerületben gyógyít, figyelemmel kíséri a környé­ken bekövetkező változásokat. Azt tapasztalja, hogy a csalá­dokból kiválnak és elköltöz­nek a fiatalok: a városközpont és az új lakótelep felé áram­lanak. Öregszik a körzet la­kossága. A tanácstag az egészségügyi állandó bizottságban műkö­dött az elmúlt években. Tevé­kenyen részt vett az egészség- ügyi beruházások előkészítésé­ben, szakmai tapasztalatával, tanácsaival hozzájárul a ta­nács irányító munkájához. Idő­közben felépült az új kórház. (Ö pontosan tudja, mit jelent ez, hiszen évekig dolgozott a Bocskai utcai öreg szülőott­honban.) Ismeri a hőskort, hi­szen huszonhárom éve telepe­dett le a városban. Azóta ti­zenkét felnőtt- és hét gyer­mekorvosi körzet létesült. DR. NAGY PÉTER CEGLÉ­DIVÉ LETT az évek során. Itt lakik, itt születtek gyermekei, itt vívta ki a tágabb közösség elismerését, tiszteletét. Most rá adják szavazatukat azok a fia­talok is, akiket egykor ő segí­tett világra. T. T. SÁTRAK, BOGRÁCSOK, RÁDIÓK Tavaszi forgalom a kölcsönzőbaitban Űj heh költözött a köl­csönzőből i a Páva utcai kis üzlet helyett valamivel na­gyobb alapterületű helyiséget kapott a Kossuth Ferenc utcá­ban. Raktárgondja sajnos, így sem oldódott meg, de annyi előny származott a kölitözésből, hogy a kölcsönzőket kényelme­sebb körülmények között tud­ják a boltbeliek kiszolgálni. Ahogy emelkedik a hőmérő higanyszála, úgy növekszik a bolt forgalma: névnapokra, la­kodalmakra étkészleteket kér­nek, s kiegészítésükként nagy Vábasokat, fazekakat, üstöket az ünnepi ebédek, vacsorák készítéséhez. Az évszakok változását a ölesönző - forgalma mutatja. Most majd a magnetofonok, le­mezjátszók, sátrak, gumimat­racok kerülnek a disznóvágási szerszámok helyére, a polcok­ra. Az előrelátó kirándulók ne­ve máris bekerült az előjegy­zési füzetbe. Nem nagy a kész­let, s így tanácsos előre bizto­sítani a túrákhoz szükséges kellékeket. Akadnak olyan tár­gyak, amelyeket szinte csak előjegyzés alapján lehet meg­szerezni, például az írógépet. Szívesen bővítenék a köl­csönözhető cikkek választékát, jelenlegi szűk raktáruk azon­ban nem teszi lehetővé szán­dékuk keresztülvitelét. Egyre többen vásárolják az OTP-kedvezménnyel is kapha­tó háztartási gépeket, a centri­fugák, mosógépek és egyéb háztartási eszközök mégis ál­landóan forgalomban vannak. Sajnos, a kölcsönzők nem min­dig hajtják végre a kölcsönzé­si szabályokat: nem viszik vissza időben és tisztán, meg­felelő állapotban a kölcsön­kért cikkeket, bosszúságot okozva a bolt dolgozóinak és a sorra váró kölcsönzőknek is. ifjúsági törvény végrehajtási utasításairól és az azzal kap­csolatos feladatokról dr. Hunya Miklós bíró tartott ismertető előadást a szorgalmasan jegy­zetelő ifjúsági vezetőknek. Az értekezlet egyik igen fon­tos napirendi pontját két meg­hívott vendég részvételével tár­gyalták meg. A vendégek: Sza­bó Pálné, a ceglédi OTP-fiók vezetője és Wolf Márton épí­tésvezető voltak. Néhány nap­ja a ceglédi városi tanács el­nökénél járt a KISZ-bizottság titkára, s a fiatalok kérését tol­mácsolta: ifjúsági lakásépítő szö­vetkezetét szeretnének ala­pítani, s ahhoz kérték a tanács segítségét. Mint kiderült, soha jobbkor. A városi tanács ugyanis egy közművesített területen levő telket ingyen bocsátott a fiata­lok rendelkezésére a Jászberé­nyi úti 98 lakásos szalagházzal szemben. Ott három-négy „do­bozház” építésére lenne lehető­ség négyzetes alapterületű épü­letekre, kétszobás lakásokkal. A földmunkát, alapozást a szö­vetkezők maguk végezhetnék el, a vállalatok segíthetnék az anyagszállítást, a kollégák a belső szerelés elvégzését. A városi tanács a területhez. ingyen beépítési tervet is adaptált, kedvezményes árú építési tervet ad a fia­taloknak. Az OTP kölcsönnel segíti az építkezőket, s külön előnyben részesíti az ifjúsági takarékbe­téteseket. Az építkezés anyagi részének megállapításában mindenki egyedi elbírálás után értesül arról, hogy kezdő tö­keként s később törlesztésként, mennyit kell majd fizetnie. Mint minden építkezésnél, itt is van lehetőség arra, hogy a családtervezést „beszámítsák” a törlesztési költségvetésbe. Az építkezést a Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet építő­brigádja végezné, s mint az építésvezető mondta, az első épületet akár jövő év végére átadhatnák be­költözhetően az építtetők­nek. Természetesen elsősorban a már családos fiatalok jelentke­zését fogadják eL A KISZ vá­rosi bizottsága úgy tervezi, hogy a szerződéskötéseket má­jusban megkezdhetik. Vala­mennyi jelentkező tájékozta­tást adó és részletes tájékozta­tást kérő ívet kap a KISZ-bi- zottságtól, azzal is segítve a szervezést és az építkezés mi­előbbi megkezdését. Dánosért tenni valamit Városi és vidéki házépítők Segédmunkások: a családtagok Cegléden alig akad lakóne­gyed, amelyben ne látna az ember építkezést, átalakítást. Az új házak szépek, nép­szerűek, fürdőszobásak, job­bára szögletes kiképzésű, sá­tortetős épületek, alapozásuk, szigetelésük, falazásuk, tető- szerkezetük olyan, hogy hosz- szú életre számíthatnak. A családi házakat főleg kisiparosokkal építtetik. A KIOSZ ceglédi szervezetében sok ilyen munkáról tudnak. Mint elmondották, a város­ban több mint húsz önálló építőiparos dolgozik, akik nemcsak az új házak építését vállalják, hanem épülettata­rozással is foglalkoznak. Raj­tuk kívül olyanok is dolgoz­nak Cegléden, akik más tele­pülésen laknak, de itt vállal­tak munkát, s működési en­gedéllyel rendelkeznek. A leg­több helyen az építtető csa­lád tagjai vállalják a segéd­munkát, hogy gyorsabb és olcsóbb legyen a kivitelezés. Az építő kisiparosok anyag­ellátása, mivel az anyag be­szerzése elsősorban az épít­tető dolga, jónak mondható. A téglán kívül újabban nép­szerűek a falazóblokkok is. Vályogot szintén használnak még kisebb építkezésekhez. Jó szigeteléssel ellátva, tég­lával, beton hidalókkal kom­binálva, jó és aránylag ol­csóbb így a kis ház. Fűré­szelt faáruból néha nincs elegendő, beszerzése időn- kint gondot jelent Az állami építőiparhoz ha­sonlóan, a kisipar is munka­erőhiánnyal, a szakmai után­pótlás hiányával küzd. A mesterek jóval több fiatalt tudnának oktatni, mint ahá- nyan jelentkeznek. Az építő­iparnak továbbra is nagy jö­vője van. A város elöregedett épületeinek karbantartásáról és egyes lakónegyedek újjá­építéséről a majdani szakem­bereknek kell gondoskod­niuk. A községekben élő kisipa­rosok egyike sem panaszkod­hat, hogy nincs munkája. Az igényeket talán könnyebben kielégítik, mert az ott élők több, saját segítséget nyújta­nak két kezük munkájával az építkezésekhez. Rözségfejlesztési verseny! hirdetett a szocialista brigád Levelet kaptam a napokban Répás Mihálytól, Dánszent- miklós tanácselnökétől, mely­ben felhívta a figyelmemet a Monori Állami Gazdaság dán- szentmiklósi gépműhelyének Landler Jenő ezüstkoszorús szocialista brigádjára. „Ez a brigád az, amely tavaly, a buszforduló építésén kilenc­ven óra társadalmi munkát végzett. Most versenyre hív­ta ki a község gazdasági egy­ségeinek harminc szocialista brigádját. Felhívása lényege: Dánosért tenni valamit” — olvastam a levélben. ★ Takács Gyula, a brigád ve­zetője: — Az iskoláknak szemlélte­tő eszközöket, az óvodáknak játékokat készítettünk, a ta­nács intézményeiben műszaki karbantartást végeztünk, az útépítésben segítettünk. A fel­hívást mozgósításnak szán­tuk, mert úgy gondoljuk, ha elfogadják, sokat tehetünk községünkért, hiszen szinte valamennyien itt élünk, és nem mindegy, hogy milyen környezetben. Ezért fontos a felhívásnak az a pontja, mely szerint a versenyző brigádok értékelésében csak azt az üze­men kívüli tevékenységet ve­szik figyelembe, amely a falu érdekeit szolgálja. — 1969-ben 20 emberrel alakult meg brigádunk. Csak az érdemelheti ki a brigád- •tagságot, aki feltételeinknek megfelel. Jelenleg is többen kérik felvételüket. ★ Nemcsak a munkában tart össze a kollektíva. — Képzelheti, milyen jól­esett — mondja az ötvenhét éves Gázon Mihály —, ami­kor januárban, februárban be­tegen feküdtem otthon, és meglátogattak a munkatár­saim. Jó tudni, hogy az em­ber a bajban nincs egyedül és a közösség visszavárja. Tavaly a családtagokkal együtt Miskolc-Tapolcára ki­rándultak. Ha színház érke­zik a községbe, együtt nézi meg előadását a brigád. A családi házak építésében ki­segítik egymást. Alapvető kö­vetelmény, hogy minden bri­gádtag képezze magát. Gregus István és Smikny a Ferenc 1971-ben együtt fejezte be a nyolc általánost, mellyel most már minden brigádtag ren­delkezik. Többen járnak szak- tanfolyamokra, ketten a kö­zépiskolát végzik. A brigád vezetője nemrég fejezte be tanulmányait az egyetem le­velező tagozatán: gépészmér­nök lett. Illés István Petőfi-est, rendhagyó irodalomóra A Pest megyei könyvtár és a törteli községi könyvtár ren­dezésében, április 16-án, hét­főn, este 6 órakor, a Déryné (Művelődési Házban, Petőfi- emlékműsor kezdődik, me­lyet a budapesti Irodalmi Színpad művészei adnak elő és Selmeczi Elek irodalomtör­ténész vezet be. Közreműkö­dik Dévai Nagy Kamilla, Ben- kö Péter, Cs. Németh Lajos, Joó László és Verdes Tamás. A könyvtár helyiségében hétfőn, délelőtt 11 órai kez­dettel, rendhagyó irodalom­órát tart Petőfi Sándorról és verseiről Lengyel Balázs író, Takács Márta előadóművész közreműködésével. Faragott fatörzsek A ceglédi Rákóczi úti óvodában játékokat készített a ve­zető óvónő, Pál Jánosné. A gyerekek kedvencei, a faragott fa­törzsek is az ő munkái. Apáti-Tóth Sándor felvétele BIRKÓZÁS Négy versenyen szerepeltek Dabason, serdülők részvéte­lével, felszabadulási birkózó emlékversenyt rendeztek. A 71 Induló egyike-másiika színvo­nalas mérkőzéseket vívott. A hajrában a Csepel Autó és a Ceglédi VSE harcolt összetett­Érettségizni szeretne A raktári adminisztrátor \ Egyetlen nő a telepen Külön álló kis épület húzó­dik meg a ceglédi FÜSZÉRT nemrég elkészült raktára mel­lett Egyetlen helyiségből áll. Vasrácsos ablakán kinézve, zúgó villanymozdonyokat lát­ni. Néha még a fal is bele­remeg, ha a közelben elhalad egy-egy. Asztal, szék. írógép. A fehérre meszelt fal teletűz­delve színészek, táncdaléne- kesek arcképével. Ez Molnár Julianna munkahelye. Egyet­len nő a telepen. Kedves, barna hajú, fiatal lány. — Raktári adminisztrátor vagyok. Tavaly végeztem a gyors-gépíró Iskolát. Első munkahelyemen nagyon keve­set fizettek. Otthagytam. Ez év januárjában kerültem ide. A fizetésemmel elégedett va­gyok, a munkám sem nehéz. Csak azt sajnálom, hogy gyorsírástudásomat nem hasz­nosíthatom. — Hogyan telnek a napjai? — Számomra a nap reggel öt órakor kezdődik, amikor csörömpöl a vekker. Alsóerdőn Lakom, a szüleimmel, onnan járok be busszal mindennap. Az állomáson, vagy egy presz- szóban megreggelizek. Aztán kezdődik a munka. Egyedül vagyok ebben az irodában. Csak egy-két percre szaladnak át hozzám a raktárból, ha számlát vagy fuvarlevelet kell kitölteni. Sokszor bekapcsolom kis rádiómat. Mindig, minden­hová magammal viszem. Sze­retem a tánczenét, bármikor szívesen hallgatom. Délben otthonról hozott hideget ebé­delek. öt óra tájban indulok haza. Este álmos, fáradt va­gyok, már a tyúkokkal elme­gyek aludni. Vasárnap anyu­kának segítek. Szórakozás? Alsóerdőn nem lehet szóra­kozni. Be kellene jönnöm a városba, de egyedül nem en­gednek. Nálunk még nem ve­zették be a villanyt, televí­ziónk sincs. Mi marad? A rá­diózás. — Hogyan képzeli el a jö­vőt? — Szeretnék érettségizni, le­velező úton. A többit aztán majd meglátjuk. Dobozi Eszter ben az első helyért, s végül a CVSE lett az első. Eredmények: 42 kg-ban 1. Kovács Béla, 45 kg-ban 1. Ha­lasi Sándor, 3. Fekete Albert, 49 kg-ban 2. Tóth Béla, 57 kg-ban 3. Béres András, 67 kg-ban 2. Gáspár Ferenc, 72 kg-ban 3. Tábori János. Pontversenyben: 1. Ceglédi VSE 19 ponit, 2. Csepel Autó 18 pont. Szegeden kötöttfogásban II— IV. osztályú felnőtt egyéni versenyt tartottak, kevés in­dulóval, gyenge színvonalút. A négy ceglédi közül ketten értek el helyezést. 52 kg-ban 2. Diósi Pál, 100 kg-ban 1. Szűcs Sándor. Budapesten bonyolították le a Kozma István emlékver­senyt. A KISZ-bizottság által rendezett, úttörők közötti baj­nokságon összesen 21C-an in­dultak. A CVSE-t Kecskeméti István képviselte, remek si­kerrel: 35 kg-ban, 24 induló között, az első helyet szerezte meg, mindvégig nagyon j'- birkózott. A BVSE rendezte a 17—2 évesek ellenőrző versenyét. /. hat ceglédi közül Vasas Fe­renc szerepelt a legjobban, 48 kg-ban második lett. ü. L. / V I « 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom