Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-14 / 87. szám
4-ytirlap 1973. ÁPRILIS 14.. SZOMBAT Kulcskérdés a diák és tanár bensőséges munkakapcsolata Befejeződött a III. országos kollégiumi konferencia Pénteken befejeződött a harmadik országos kollégiumi konferencia. A mintegy 400 küldött három napon keresztül tanácskozott a középiskolás kollégiumok és iskolák időszerű nevelési kérdéseiről a Fővárosi Művelődési Házban. A konferencia harmadik napján megjelent Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes és képviseltették magukat a különböző iskolafenntartó hatóságok is. Elsőként a szakmunkásképző, a gimnáziumi és szakközépiskolai szekciók vezetői számoltak be a plenáris ülésnek a csütörtöki szekcióviták legfőbb tapasztalatairól, majd | Szűcs Istvánná, a KISZ KB ! titkára foglalta össze a tanulságokat. A továbbiakban a i KISZ központi bizottságának | titkára foglalkozott a kollé- | giumi tevékenység tartalmá- I val. Emlékeztetett arra, hogy j a közösség erősítésének leg- ! főbb tényezője az együttesen j végzett munka. A kollégiumok I alkalmasak arra, hogy az if- ; júság megszerezz^ az életben ! ; nélkülözhetetlen társadalmi,1 politikai gyakorlatot is. Ama kollégiumainak éppen ezért az • eddigieknél sokkal inkább kezdeményezőnek kell len- niök. A demokratizmust, az önigazgatást nem lehet szavakkal elintézni, erre a mindennapos munkában kell már AZ EGÉSZ ORSZÁGBÓL Nyílt nap a gödöllői egyetemen Lassan régi hagyománnyá válik a gödöllői agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki karán, hogy ilyenkor, a tanév vége felé, a kar kilép a nyilvánosság elé, hogy szakmai nyílt napon ismertesse meg a nyilvánossággal munkáját, törekvéseit. mérnöke, Szekeres István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főmérnöke és Szendrö Péter adjunktus. A nyílt nap az aulában rendezett vidám diákmulatsággal, a gyűrűavatóval fejeződött be. ifjú korban megtanítani a középiskolásokat. Ezután Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes tartotta meg zárszavát. Méltatta azoknak a pedagógusoknak az áldozatos munkáját, példaadását, akik több évtizedes tevékenységükkel a kollégiumi nevelőmunka gyakorlatában értek el kimagasló eredményeket. Hangsúlyozta, hogy a jövőben az eddigieknél nagyobb megbecsülésnek kell öveznie e nevelő tanárok tevékenységét. A kollégiumi munka egyik továbbfejlődésének kulcskérdése a diákok és pedagógusok bensőséges munkakapcsolata, a bizalom, az, hogy partnereivé váljanak egymásnak. Bejelentette, hogy minden elhangzott javaslatot érdemben mérlegelnek és a Művelődésügyi Minisztérium a KISZ központi bizottságával és a Munkaügyi Minisztériummal közösen állásfoglalást dolgoz ki a vitában elhangzottak ösz- szegezéséről, s ezt még a jelenlegi tanévben az ország valamennyi középiskolás kollégiumába eljuttatják. A háromnapos konferencia felhívással fordult az ország diákotthonaihoz, kollégiumaihoz. A felhívás egyebeik között hangsúlyozza: a politikai tevékenység, a jő tanulás, a fizikai munkavégzés, a kultu- rálódás, a szabad idő okos eltöltése, az egészséges életmód a diákok közös ügye. A közösség életrendjét meghatározó fő tevékenységet, a tanulást, az elméleti és gyakorlati ismeretszerzés egységeként kell értelmezni. Megkell teremteni azokat a lehetőségeket és formákat, amelyek révén az iskolában szerzett ismereteket elmélyíthetik, önképzés útján tovább bővíthetik és a gyakorlatban alkalmazhatják. Ha a diákok képessé válnak arra, hogy a kollégiumok belső életében cselekvőén részt vegyenek, megteremtik annak lehetőségét, hogy a tágabb környezet, a társadalom életében is felelősséggel részt vehessenek. Ilyenkor kinyílnak a tanszékek és a laboratóriumok ajtói az ország minden tájáról érkező vendéKönyvek — műalkotásokról A Szépművészeti Múzeum anyagából gek előtt. Az idei szakmai nyílt napot tegnap, pénteken délután rendezték meg a gépészmérnöki kar végzős hallgatód. Vendégek az ország minden megyéjéből érkeztek, összesen mintegy háromszázan. A legtöbb vendég azokból a mező- gazdasági üzemekből, tsz-bői és állami gazdaságokból, ahová majd az idén végző mérnökök kerülnek. A nyílt nap programjában a vendégek több előadást hallgattak végig. Az egyetem aulájában rendezett megnyitót dr. Mikecz István egyetemi tanár, a kar dékánja vezette be, méltatva egyebek közt a mezőgazdasági nagyüzemek és az egyetem egyre szorosabbá váló kapcsolatainak jelentőségét. Referátumot Sári Mihály, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának osztályvezetője tartott a mérnökképzés aktuális kérdéseiről. Felszólalt a tanácskozáson Szontágh Andor, az Állami Gazdaságok Országos Központjának főEgyik legrangosabb képtárunk, a Szépművészeti Múzeum anyagáról számos érdekes mű jelent meg. Végh János XVI. századi táblaképek című kötete 48 német táblaképet tartalmaz, melyeket a szerző a Szépművészeti Múzeum anyagából, valamint más magyar gyűjteményekből válogatott össze. A Harasztiné Takács Marianna: Rubens és kora című munkájában a Szépművészeti Múzeum flamand festményeit mutatja be, a könyvet 18 színes tábla egészíti ki. Gent hon István: A romantikától a posztimpresszionizmusig című munkájában a Szépművészeti Múzeum XIX—XX. század francia festményeit tárgyalja. A múzeum tulajdonában lévői bronzból készült kis lovas- szoborról bizonyítja be G. Aggházy Mária — a Leonardo lovasszobra című könyv írója —, hogy az a reneszánsz művészfejedelemtöl, Leonardo da Vincitől származik. Ember Ildikó: Tiepolo című munkájában a XVIII. századi velencei festészet kimagasló alakját, Giovanni Battista Tiepolot mutatja be, akiről eddig magyar nyelven még nem jelent meg önálló könyv. Ezt a hiányt pótolja a most megjelent mű 52 illusztrációval. Pataky Dénes: Pissarro című tanulmányából megismerhetjük Camille Pissarro életútját, aki az impresszionisták első nemzedékének legidősebb tagja, és egyben két olyan úttörő művész tanítómestere, mint Gauguin és Cézanne. Nyolcvan dolgozat Az idén a szegedi Orvostudományi Egyetemen rendezik meg az országos orvostudományi diákköri konferenciát. A 12-én kezdődött háromnapos tanácskozáson a hallgatóknak csaknem 80 tudományos dolgozatát ismertetik. A konferencia ma, szombaton délután díjkiosztó ünnepséggel zárul. FŐVÁROSI SZÍNHÁZI ESTEK Dohányon vett kapitány Egész generáció nőtt már fel azoia uäai.iAüäii, mióta először mutatták be, szinte kirobbanónak mondható sikerrel a Dohányon vett kapitányt. Muzsikája, dalai változatlanul éltek ugyan, s közismertek maradtak, különösen a méltán leghíresebbé vált Szabadságdal. Am mégiscsak más egy darab muzsikáját ismerni, s más az egészét. Ezért is választott szerencsés kézzel a Fővárosi Operettszínház, amikor csaknem negyedszázad után ismét műsorára tűzte. Legelőször a Nemzeti Színház játszotta nálunk az 1948—1949-es évadban ezt a háromfelvonásos daljátékot, de már akkor is, nem sokkal később műsordarabja lett az operettnek, amely azért mégiscsak jobban otthona lehet e kedves játéknak. Igaz ugyan, hogy talán nem is volt egyetlen olyan színháza sem az országnak, amely akkoriban ne mutatta volna be. Még a debreceni Nagyerdő nyári színpadán is felcsendült Vlagyimir Vlagyimirovics Scserbacsov — szinte slágerszámba menő — dalainak muzsikája. nem fosztva meg a darabot erzeimességétől, mégsem nagyja az érzelgősség kísértő veszélyébe csúszni. A humorral ugyanígy bánik: borsosán pikáns is, ha kell, de nem enged többet egy-egy csipetnél. A címszerepre kitűnő választás volt az Operaház fiatal énekesét, Berkes Jánost szerződtetni. Színészi egyéniségével, kulturált énekesi teljesítményével egyaránt igen rokonszenvesen vonul végig mind a három felvonáson. Kellemes társa — főként énekben — Bujdosó Mária, Ljuba, a szerelmese szerepében. Találóan jellemzett alakítás Kertész Péteré (a cár keresztfia) és Konrád Antalé (Anton bojárfiú). Otthonos magabiztossággal, a műfaj nagyszerű ismeretével, bővérű humorral játszik, énekel Zentay Anna és Pagonyi János. A cárt Hadics László a darab kívánta kissé romantikus jegyekkel, ízes jókedvvel állítja elénk. A nagyszáIván, a dohányon vett kapitány és Ljuba (Berkes János és Bujdosó Mária). (Gábor Viktor felv.) mű együttes egésze jól szolgálja feladatát. A díszlet — Fábry Zoltán munkája — mint valami nagy képeskönyv lapjai foglalják színes keretbe a hangulatos előadást. Lőkös Zoltán A színház jegyében Minek köszönhette akkori nagy népszerűségét ez a mű, amely bizonyára napjainkban is sokakat vonz? A szövegkönyv és a zene kellemes, hatásos találkozása az egyik legfőbb magyarázat, mint általában minden ilyen jellegű produkciója. A szerzőnek, Nyikolaj Afre- dovics Adulejnek — mondhatnánk hattyúdalaként megírt — darabja (a magyarországi bemutató utáni esztendőben, 1950-ben. hunyt el) a népmesék igazságérzetének ihletettségével beszél el egy talán volt, talán nem volt, de mindenesetre többé-ke- vésbé hiteles történelmi keretbe ágyazott históriát Ivánról, a jobbágy-, fiúról, akit gazdája még csecsemőként dohányért vásárolt meg. Később maga Nagy Péter cár váltja meg ugyancsak í dohányért, hogy az első orosz flotta legszebb hajóján tegye kapitánnyá. Közben persze amíg idáig jut a fiú, mérhetetlen szorgalommal, titokban léha fiatal gazdája nevében, s annak megaláztatásait tűrve sajátítja el a szükséges tengeri tudományokat. Kit ne kapna meg ez a szív- melengető történet, amelyet ráadásul ízesen fűszereznek bájos pillanatok és a harsányabban fogalmazott humor jelenetei? Miközben kitűnően szolgál mindehhez Scserbacsov zenéje, időnként a darab talajából kikelve önálló életre is kap, hogy olyan nagyszerű termést hozzon, mint a már említett Szabadságdal, amely ezúttal is vastapsot vált ki. A darabnak e kétségtelen zenei csúcsához pompásan illeszkedik a többi betét is, az egész dinamikus, érzelemgazdag muzsika. Nem hiába lett az inkább szonátáiról ismert zeneszerzőnek ez az egyetlen operettje (s egyben ugyancsak utolsó nagy alkotása — 1952-ben hunyt el) olyan nagy siker — világszám. A mostani felújítás tovább gazdagította a daljáték nagy hagyományait. Stílusosan és hatásosan aknázza ki a benne rejlő előnyöket a vendégrendezőként a szomszédos Operaházból „átrándult” Békés András. A sokoldalú rendező kezenyomán szinte pezseg a színpad, ismert ötletességéből számtalan apró részletre futja. Nagymértékben az ő érdeme az is, hogy Szakonyi Károly A színház jegyében című műsorával meghitt, őszinte beszélgetésre, közös játszásra hívja ismeretied nézőit a budapesti irodalmi Színpadra. A beszélgetés, az együttjátszás alkalom arra, hogy — az író szándéka szerint — megismerjük, vagy jobban megismerjük őt, egymást, önmagunkat. Művészien kimunkált, finom hangú novelláiban első pillantásra úgy tűnik, mintha nem mondana ki nagy dolgokat, nehéz igazságokat. Mindennapi helyzeteket, sorsokat tár elénk, de novelláit elolvastán, könyveit becsukván döbbenünk rá: a legfontosabb dolgokról beszélt. Következetesein kutatja az emberi sorsok, kapcsolatok törvényszerűségeit, a magány, a félelem, a társta- lanság, az egymásra-nem-talá- lás, az egymás elvesztésének okait, a miértekre a választ. Az ember az ő világában nagyon is ember, akinek örök tulajdonsága, hogy nyújtja a másik felé a kezét, tétován és bizonytalanul vagy kétség- beesetten, de mégis bízón. És a kinyújtott kéz megtalálja a másikét. Szakonyi ismer minket. Ez derül ki ebből az összeállításból is. Ami bennünket met, mi pedig még jobban megismerjük a drámaírót, akinek siker volt első színpadi műve, az Életem, Zsóka, s világsiker az Adáshiba. A színház jegyében című összeállítás az ismert Szako- nyit adja, de valami mást is. Felerősödik hangjában a nemes, kesernyés humor és a groteszk. A színházról vall, ahol „esténként több száz em- i berhez szólhat az iró, a szavak ereje azonnal lemérhető, s ez igen fontos..de természetesen úgy vall a színházról, hogy közben az emberről beszél. Az öreg pincérről (Kerthelyiség), aki hisz az emberben, minden gyarlósága ellenére is; a magáramaradt asszonyról (Főidőben), aki minden reménytelenség ellenére is meg fogja találni igazi társát; az egymást csak felületesen ismerő utcaszomszédokról (Szószerinti, akik nagyon nehezen viselik el, tulajdonképpen unják és utálják egymást, de egymás nélkül, magányosan talán már élni sem tudnának. önvallomásból, rövid karcolatokból, dramatizált novellákból, jelenetekből és egy fel vo- násosból áll egységessé össze a kétórás műsor. A humor a Ha itthon maradnál című egvf elvonásaiban, a játék a Dring és Drong című jelenetben fagy valami félelmetes grimasszá, megmerevedett mozdulattá. Az előbbiben a vakbéloperációból felgyógyuló férj nyűgösködése mögött a társ végzetes meg nem értése húzódik. A magányosságot nem feltétlenül az egyedüllét jelenti, ember, emberek mellett is lehet valaki nagyon, igazán magányos. A Dring és Drong a múlt soha vissza nem térésének groteszk, drámai elégiája. Összességében az író hangját, művészetét teljesen megértő, ahhoz méltó rendezésnek (Jurka László) lehetünk tanúi, s ugyanezt mondhatjuk a színészekről is. Szakonyi a magyar nyelv minden szépségét, finomságát bemutató szövegét szépen mondja Verdes Tamás. Teljes átéléssel adja át szerepének magát a Dring és Drong jelenetben Baracsi Ferenc, kiemelkedő alakítást nyújt. A Szószerint című jelenet hibátlan miniatűr, nem utolsósorban Monori Lili, Baracsi Ferenc és Szilágyi István játéka miatt. Az egyfelvonásos két szereplője Bodnár Erika és Löte Attila. Részleteiben kidolgozott, hiteles alakítások. Az est sikeréhez jelentős mértékben járult hozzá Buday István és Somhegyi György. Meluzsin Mária bohócjelmezei eredetiek, szépek. Deregán Gábor Fílmankét Nagykőrösön Napjainkban játsszák a mozikban a Magyar ugaron című magyar filmet. Nagykőrösön is sokan megnézték már. Ezért hétfőn délután három órai kezdettel qnkétot rendez a filmről a Pest megyei Moziüzemi Vállalat. Az ankéten részt vesz Kovács András, a film író-rendezője is. I i í
