Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-01 / 50. szám
1973. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK MS» MEGYEI ívlap IKARUS Ezerhatszáz új panorámabusz a Szovjetunióba Megkezdte új terméke — az IK 255 típusú panoráma- ablakos autóbusz exportálását az Ikarus székesfehérvári gyára. Az első exportszállítmányt a Szovjetunióba irányították. A gyár az új típusból az idén több mint kétezret készít, s ennek nagy részét külföldi megrendelésre. A Szovjetunió például több mint 1600 IK 255 távolsági autóbuszt kötött le 1973. évi szállításra. Gumiipari újdonság Harmonizáló szőnyeg cs előszobafal Üjabb termékkel bővítette szőnyegeinek családját az Országos Gumiipari Vállalat. A palmatepp elnevezésű sorozat első tagja az autószőnyeg, majd a gumira erősített előszobaszőnyeg volt. Most ezekkel harmonizáló színű előszobafal gyártását kezdték meg, s farostlemezre kasírozva, fogassal felszerelve hozzák forgalomba. Szervezni - konkrétan! Kilábaltok a hullámvölgyből Egy gyár kilábalt a hullámvölgyből. Tavaly januárban álltak a szalagok a Telefongyár nagykátai gyáregységében, nem volt alkatrész, munka helyett kötögattek, olvastak az asszonyok. A mérlegben így szerepel ez az időszak: 1972 első negyedévében 12 ezer óra állásidő volt, a lemaradás 4,5 millió forintnyi. A gyáregység vezetőit lecserélték, s a munkáskollektíva elhatározta, hogy már az első félév végére behozzák a lemaradást. Sikerült. És most — átugorva a hónapokon — nézzük a végeredményt: Nagykátán az éves tervet már december 19-én befejezték, a számok nyelvén ez annyit jelent, hogy 106 millió 348 ezer forintos termelési tervüket 108 millió 400 ezer forintra, 102,7 százalékra túlteljesítették. Sikereik feljogosították a nagykátaiaikat, hogy megpályázzák a „Kiváló gyáregység” kitüntető címet. Hogyan sikerült mindez? Az első negyedévet követő hónapok nehéz, okos munkája ad kérdésünkre feleletet. Program szerint Ügy tartják Nagykátán, hogy a sikerek kovácsa az átgondolt munka- és üzemszervezés volt. Hogyan szerveztek a gyáregységben? A lehetőségeknek, Az 1971. évi országgyűlési képviselői és tanácstagi je- lölőgyüléseken egyik visszatérő kívánsága volt a szentmártonkátaiaknak a kereskedelmi hálózat fejlesztése. Nem sokkal később a Nagykáta és Vidéke ÁFÉSZ megnyitotta a Rákóczi úton a vegyesboltot, mellette •— a helyi Kossuth Termelőszövetkezettel közösen — falatozót és zöldségüzletet alakítottak ki. A korszerű kis kereskedelmi kombinátról nemcsak a vásárlók nyilatkoznak kedvezően, hanem az eladók is, ugyanis az igényeknek megfelelő szociális helyiségek állnak rendelkezésükre. (Gárdos Katalin felvétele) Soros: a ráckevei és a szentendrei Megkezdődött a dunai hajóállomások kikötése Visszatért ugyan a tél, a hideg, a csípős szél azonban nem zavarja ,az edzett hajósokat a tervszerű tavaszi felkészülésben. A dunai hajózás központjában, a budapesti nemzetközi hajóállomáson szerdán reggel megkezdték a pontonok kikötését, s az 1. számú úszódaru közreműködésével az 5—7 tonnás hajóhidak partra emelését rögzítését. Igaz, nem e„ az el- 6Ő idei kihelyezett hajóállomás, hiszen a Dunaújváros— Dunavecse—Apostag vonalon már a múlt héten a helyükre kerültek a kikötők, ezen a részen ugyanis ma megindul a Dömsöd nevű hajóval a munkásszállítás. Ezután az újpesti, a lágymányosi és a csepeli téli pihenőről egymás után vontatják ki a pontonokat, helyezik el a soroksári Duna-ágban, a főváros központi helyein és a szentendrei szakaszon. Összesen 54 hajóállomás kerül helyére a hónap vé. géig, amikor lassan megindul a hajózás is. Az időjárástól függően. március végétől közlekedik a hajó Tass és Ráckeve között. Március 12-én indul idei első hatnapos útjára Bécs- be a „Szocialista forradalom”, s ugyancsak hatnapos al-dunai útra a „Budapest” SZOT-üdü- lőhajó. Április 1-én indítják a Budapest—Esztergom közötti járatot, s. április 4-re üzembe helyezik a budapesti sétahnió- járatokat. Május 1-én nyit a Lánchíd pesti oldalán a haió- bár, s május 5-től munkába áll Budapest—Bécs között a Sólyom szárnyashajó is. Májusra egyébként a MAHART teljes uunai hajóparkja — mintegy 25 gőzös, motoros és vízibusz, készen áll a nyári csúcsforgalomra. Üzletkáz Szentmártonkátán kilépett dolgozókat két éven belül nem veszik vissza. Helyesen a bérjavítási lehetőségeiket inkább a nehéz helyzetben is helytálló dolgozók bérének növelésére fordítják. A szervezés még jobban menne, ha több segítséget kapnának. A Telefongyár központjában önálló szervezési és ügyvitelgépesítési főosztályt hoztak létre, de ma még ez a főosztály nem mindenkor veszi * figyelembe a gyáregység konkrét helyzetét, a kapcsolatuk is gyenge. Ezen mihamarabb változtatni kell, hiszen nem az a követelmény, hogy Nagykátán mindent „feltaláljanak”, hanem, hogy alkalmazzák a gyakorlatban a jód bevált módszereket. Egy gyár kilábalt a hullámvölgyből, a sikerek kovácsa az átgondolt munka- és üzemszervezés volt. Mi mindent eredményez a jó szervezés? Programszerű, gazdaságosabb, nagyobb mennyiségű, jobb minőségű termelést, kisebb önköltséget, költséget, határozottabb, erélyesebb vezetést, szigorúbb munkafegyelmet, nagyobb ragaszkodást a gyárhoz, több fizetést. A vázlatszerű nagykátai példa mindezt igazolja. F. P. Óránként megmozgat 250 köbméter levegőt A Mechanikai Művek sikeres termékbemutatója Nagy sikere volt a Mechanikai Művek szerdán Szombathelyen megnyílt termékbemutató kiállításán annak az újtípusú fürdőkályhának amely 45 perc alatt 100 liter vizet melegít fel 80—90 Celsius fokra. Ugyanígy nagy érdeklődést keltett a konyhai légtisztító berendezés. Az utóbbi ózont termel, a főzés közben keletkező szagokat leszívja az ózondús térbe és a megtisztított levegőt a konyha légterébe visszanyomja. Óránként 250 köbméter levegőt mozgat, illetve tisztít meg. A fürdőszobakályhákból és a légtisztító berendezésekből mintegy 10—10 ezer készül az idén. Üj termékként mutatták be — az óvodákban, bölcsődékben, orvosi rendelőkben, vendéglátóipari egységekben különösen jól hasznosítható — az olajtüzelésű, átfolyó rendszerű vízmelegítőt, amely kilenc liter vizet melegít fel percenként 45 Celsius fokra. Ebből az idén ezret gyártanak. Ugyancsak új terméke az üzemnek a 400 köbméter légtér fűtésére alkalmas 20 ezer kalóriás etázskazán. A hazai ellátás javítására Import fogyasztási cikkek A lakosság áruellátásában fontos kérdéssel, az importtal foglalkozott a közelmúltban a Belkereskedelmi Minisztérium vezető testületé, a miniszteri értekezlet, amely meghatározta az importpolitikát, a vállalatok teendőit, s megtárgyalta a behozatal várható alakulását. A kereskedelem 1973-ra 29— Európa-szerte ismert a magyar bútor Most: szerződés a franciákkal Egymillió frank értékű üzletet kötött az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat, különböző francia vállalatokkal az idei párizsi bútorkiállításon. Magyar bútorokkal és felszerelésekkel már több szállodát rendeztek be Európában. A mostani szerződés értelmében több francia város épülő szállodáiba, éttermeibe, valamint üdülőibe is szállít — most első ízben — az ARTEX bútorokat. A CGT-hez tartozó párizsi vasasszakszervezet például magyar bútorokkal rendezi be 500 szobás új üdülőjét. A párizsi bútorkiállításon több francia és nyugatnémet cég új partnerként jelentkezett. Tervbe vették a kooperációs bútorgyártást is, néhány francia iparvállalattal Magyar alapanyagból hazánkban gyártanák a bútorokat, de a felületkezelést és a befejező munkálatokat már a francia partner vállalatok végeznék. 30 milliárd forint értékű fogyasztása cikk importtal számol. Ez 9—10 százalékos növekedésnek felel meg, azonos a kiskereskedelmi forgalom bővülésének tervezett ütemével. A szocialista piacról származó import 10,4 százalékkal, a tőkés behozatal 8 százalékkal növekszik. Az előirányzat a fejlődő országokkal 25 százalékkal nagyobb import- forgalomra ad lehetőséget, s Jugoszláviából a tavalyinál 33 százalékkal több árut hozhatunk be. A belkereskedelem importpolitikája a korábbi kedvező tapasztalatok alapján — lényegében változatlan. Továbbra is komoly erőfeszítéseket tesznek a külkereskedelemmel együtt a szocialista import növelésére, annál inkább, mert a lehetőségek erre adottak, csak ki kell használni azokat. A Külkereskedelmi Minisztériummal közösen Intézkedési tervet állítanak össze, valamennyi szocialista országban szervezett piackutatást indítanak. JEGYZET Anyaság MA HAZÁNKBAN a foglalkoztatottak 42 százaléka nő, s az egymillió 700 ezer dolgozó asszony 50 százalékának van kiskorú gyermeke. A kettős terhet vállaló nők száma tehát rendkívül nagy, s ha ehhez még hozzávesszük, hogy az asszonyok 13 százaléka egyedül neveli gyermekét, vagy gyermekeit, kézenfekvőnek látszik mindaz a gondoskodás, amelyben államunk az anyákat részesíti. A gyermekintézmények elterjedtségét mutatja, hogy a 3—6 éves korú gyermekek 60 százalékát tudják óvodáink fogadni, bár bölcsődéinkbe csak a gyerekek 10 százalékát járathatjuk. Évente 160— 180 ezren veszik igénybe a szülő nők közül a gyermek- gondozási szabadságot, miután a három év alatt kétszer is módjukban áll változtatni, illetve megszakítani szabadságukat, ha körülményeik úgy kívánják. Törvényeink védik a gyermekgondozáson levők jogait. Ezek szerint visszatértükkor eredeti munkahelyüket és fizetésüket köteles biztosítani számukra munkaadójuk. DEMOGRÁFUSOK SZERINT — mindezek és a még fel nem sorolt számtalan egyéb kedvezmény következtében — a családok közül soha még ennyien nem vállaltak gyermeket, mint ma. A 2 millió 909 ezer magyar család 60 százalékában egy-két gyermek él, a háromgyermekes családok aránya 6 százalék. Igaz, hogy a családok 30.7 százalékában nincs kiskorú gyermek, de ezek közé számítják azokat az idősebb házaspárokat, akik már felnevelték fiukat, lányukat. A családszerkezet változása, a gyermekek számának csökkenése nem magyar, hanem világjelenség, a többgyermekes családok száma a legtöbb iparilag fejlett országban csökkenőben van. Ma illuzórikus lenne az 1870-es évek ötgyermekes, és az 1940-es évek háromgyermekes átlagcsaládjáról ábrándozni; ma az egy- kétgyermekes család az általános. A családokat támogató kiadások és ráfordítások hazánkban 1949 óta ötszörösére emelkedtek. Elegendő a legutóbbi lakásrendeletre utalni, amely messzemenően figyelembe veszi a lakások árának megállapításánál a gyermekek és az eltartottak számát. AZ ANYASÁG MEGBECSÜLÉSÉÉRT nagyon sokat tesznek a munkahelyek társadalmi szervezetei, különösen a szakszervezetek. A társadalombiztosításban szinte szüntelenül fejleszti államunk az anya- és csecsemővédelmet. A fiatal nők személyiségét és egészséget romboló, a termékenységet és az utódokat egyaránt veszélyeztető születésszabályozási módot, a művi megszakítást, a SZOT határozott kérésére a nővédelmi tanácsadók felállításával is csökkenteni kívánják. A SZOT javaslatára az Egészségügyi Minisztérium nemcsak rendelkezett a tanácsadók felállításáról, hanem annak tárgyi és személyi feltételeit is biztosította. Az anyaság védelmében a szakszervezetek rendszeresen ellenőrzik a különböző iparágakban a terhesanyákat és a kisgyermekeseket védő rendelkezések betartását, könnyebb munkára helyezésüket, és egyéb kedvezményeik maradéktalan biztosítását. A SZOT illetékesei nemrég tettek például kormányszerveknek olyan javaslatot, hogy a kora- szülések gyakoriságának megelőzésére, hasznos lenne terhességük utolsó hónapjaiban betegállományba helyezni a leendő édesanyákat. A Munka Törvénykönyve szerint a terhesség negyedik hónapjától a gyermek féléves koráig nem köteles túlórázni a dolgozó nő. A SZOT nőbizottsága már a 2—3 hónapos terhesek túlóramentesítését is javasolja, mert szakorvosok szerint az utód szempontjából szinte a legfontosabb időszak a terhesség el- j ső harmada. Az anyaság további megbecsülését és segítését szolgálja az a javaslat is, hogy az édesanyák gyermekápolási táppénzjuttatását — évente 60 napon át — a gyermek 10 éves koráig terjesszék ki. A SZOT NGBIZOTTSÁGA a gyermekgondozási segélyen levő nőkről felmérést készített és megállapította, hogy az anyák 70 százaléka gyermeke 18 hónapos koráig visszatér munkahelyére, s ez főleg anyagi okokra vezethető vissza. Bár számszerűen növekedett a gyermekgondozási segélyt igénybe vevők száma, a SZOT illetékesei úgy látják, hogy a 650 forintos segély ösztönző hatása, a bevezetés idejéhez képest csökkent. Javaslataik között szerepel, hogy a Művelődésügyi Minisztérium a pedagógusképzés és -továbbképzés keretében az egészségre neveléssel és a családi életre neveléssel is foglalkozzék. A család iránti felelősségre nem lehet elég korán felkészíteni a fiatalokat. Éppen ezért a SZOT már az ötödik osztályos gyermekek tantervébe is javasolja az egészségneveléssel, a család és az anyaság megbecsülésével való foglalkozás beiktatását. K. £. a belső tartalékoknak megfelelően. Nézzük a szervezők néhány konkrét javaslatát. Az egyik legfontosabb teendő volt a gyártási programok pontos betartása. Nagykátán kidolgozták, hogyan bontsák le a programokat a gyáregység alkatrészgyártó és szereldeüze- meire. A módszer bevált, a termelési folyamat, illetve a készáru-kibocsátás programszerűsége javult. ' A szakszerűtlen raktározás, a bizonytalan anyagellátás zavarta az ütemes termelést, ezért tavaly áprilistól bevezették a szereldeüzemben a „kocsilapos” napi vételezési rendszert. Így a napi teljesítmény, az alkatrész-felhasználás, a késztermék mennyisége elemezhetővé vált, e módszer biztosította a pontos elszámoltatást, ez pedig a gazdaságos termelés egyik fő feltétele. Természetesen e cél eléréséhez sok részterületen kellett változtatni : például kialakították az alkatrészek célszerű, gyárt- mányonkénti polcszerű raktározását, korábban 4 gyáron kívüli raktáruk volt, ahol a társadalmi tulajdon védelmét csak nehezen biztosíthatták, ezeket felszámolták, csak e szervezési ötlettel 48 ezer forint költséget takarítanak meg. És ha már a raktározásnál tartunk, írjuk le másik bevált intézkedésüket is: éves szinten. 5,2 millió forinttal csökkentették készletüket. Ez azért rendkívül fontos, mert a vállalat mintegy 300 millió forint értékű készlet után fizet büntetőjárulékot. Egyetérthetünk hát a nagykátaiak megállapításával: az üzem- és munka- szervezési intézkedéseik a költségek jelentős csökkenését eredményezték. Fegyelmezett munka Megszívlelték a nagykátaiak a megyei pártbizottságnak a KB 1971. december 1-i határozatához kapcsolódó állásfoglalását: „az üzem- és munkaszervezés fejlesztése nem járhat sikerrel a munkafegyelem lényeges javítása nélkül, és megfordítva, a munkafegyelmet nem lehet megszilárdítani az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése, fejlesztése nélkül”. A szervezés és a munkafegyelem javulását biztosítja Nagykátán, hogy az 1972. évi „munkanap-fényképezés” az előző év novemberéhez viszonyítva a veszteségidő felére csökkenését mutatta ki. A legszigorúbban léptek fel az üzemen belüli szeszfogyasztás- sal, illetve a munkába ittasan jövőkkel szemben. A szabály- sértőket megbüntették, súlyosabb ügy azonnali elbocsátással is végződött. Természetesen a munkafegyelmet nemcsak szigorú rendszabályokkal erősítik, segítenek e munkában a brigádok, a kollektívák is. A nagykátai gyáregység dolgozóinak negyven "százaléka tagja a brigádmozgalomnak, 1971-ben 7 brigád érte el a szocialista címet, tavaly 16 kollektíva küzdött a cím elnyeréséért, illetve megtartásáért. A brigádok munkaversenye segítette a gazdasági célok elérését, s a kollektív szellem fegyelmező ereje hozzájárult a termelési programok betartásához. Nagyobb kereset Cikkünk elején leírtuk, hogy milyen eredményekhez vezetett a szervezés: túlteljesítéshez. A sikerek összetevői is szemléltetik, érdemes az ésszerűsítéssel állandóan foglalkozni. mert így például a napi 320—340 telefonkészülék helyett 430-at gyártanak anélkül, hogy a dolgozók különösebben megerőltetnék magukat. A szorgalom, a jól szervezett munka eredményét közvetlenül élvezik a dolgozók: nagyobb lett a keresetük, gyári átlagban 1500—1600 forint. Ilyen körülmények között stabilizálódott a munkáslétszám, felvételre jelentkezők kopognak a gyárkapun, de kérésüket jelenleg nem tudják kielégíteni. Sőt, megerősödésük egyik: jele, hogy elhatározhatták: a