Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-01 / 50. szám

1973. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK MS» MEGYEI ívlap IKARUS Ezerhatszáz új panorámabusz a Szovjetunióba Megkezdte új terméke — az IK 255 típusú panoráma- ablakos autóbusz exportálá­sát az Ikarus székesfehérvári gyára. Az első exportszállít­mányt a Szovjetunióba irá­nyították. A gyár az új típus­ból az idén több mint kétezret készít, s ennek nagy részét külföldi megrendelésre. A Szovjetunió például több mint 1600 IK 255 távolsági autó­buszt kötött le 1973. évi szál­lításra. Gumiipari újdonság Harmonizáló szőnyeg cs előszobafal Üjabb termékkel bővítette szőnyegeinek családját az Or­szágos Gumiipari Vállalat. A palmatepp elnevezésű sorozat első tagja az autószőnyeg, majd a gumira erősített elő­szobaszőnyeg volt. Most ezek­kel harmonizáló színű elő­szobafal gyártását kezdték meg, s farostlemezre kasírozva, fogassal felszerelve hozzák for­galomba. Szervezni - konkrétan! Kilábaltok a hullámvölgyből Egy gyár kilábalt a hullám­völgyből. Tavaly januárban álltak a szalagok a Telefongyár nagykátai gyáregységében, nem volt alkatrész, munka he­lyett kötögattek, olvastak az asszonyok. A mérlegben így szerepel ez az időszak: 1972 első negyedévében 12 ezer óra állásidő volt, a lemaradás 4,5 millió forintnyi. A gyáregység vezetőit lecserélték, s a mun­káskollektíva elhatározta, hogy már az első félév végére be­hozzák a lemaradást. Sikerült. És most — átugorva a hó­napokon — nézzük a végered­ményt: Nagykátán az éves ter­vet már december 19-én befe­jezték, a számok nyelvén ez annyit jelent, hogy 106 millió 348 ezer forintos termelési ter­vüket 108 millió 400 ezer fo­rintra, 102,7 százalékra túltel­jesítették. Sikereik feljogosí­tották a nagykátaiaikat, hogy megpályázzák a „Kiváló gyár­egység” kitüntető címet. Hogyan sikerült mindez? Az első negyedévet követő hóna­pok nehéz, okos munkája ad kérdésünkre feleletet. Program szerint Ügy tartják Nagykátán, hogy a sikerek kovácsa az átgon­dolt munka- és üzemszervezés volt. Hogyan szerveztek a gyár­egységben? A lehetőségeknek, Az 1971. évi országgyűlési képviselői és tanácstagi je- lölőgyüléseken egyik vissza­térő kívánsága volt a szent­mártonkátaiaknak a kereske­delmi hálózat fejlesztése. Nem sokkal később a Nagykáta és Vidéke ÁFÉSZ megnyitotta a Rákóczi úton a vegyesboltot, mellette •— a helyi Kossuth Termelőszövetkezettel közösen — falatozót és zöldségüzletet alakítottak ki. A korszerű kis kereskedelmi kombinátról nemcsak a vásárlók nyilatkoz­nak kedvezően, hanem az el­adók is, ugyanis az igények­nek megfelelő szociális helyi­ségek állnak rendelkezésükre. (Gárdos Katalin felvétele) Soros: a ráckevei és a szentendrei Megkezdődött a dunai hajóállomások kikötése Visszatért ugyan a tél, a hi­deg, a csípős szél azonban nem zavarja ,az edzett hajósokat a tervszerű tavaszi felkészülés­ben. A dunai hajózás központ­jában, a budapesti nemzetközi hajóállomáson szerdán reggel megkezd­ték a pontonok kikötését, s az 1. számú úszódaru közre­működésével az 5—7 tonnás hajóhidak partra emelését rögzítését. Igaz, nem e„ az el- 6Ő idei kihelyezett hajóállo­más, hiszen a Dunaújváros— Dunavecse—Apostag vonalon már a múlt héten a helyükre kerültek a kikötők, ezen a ré­szen ugyanis ma megindul a Dömsöd nevű hajóval a mun­kásszállítás. Ezután az újpesti, a lágymá­nyosi és a csepeli téli pihenő­ről egymás után vontatják ki a pontonokat, helyezik el a so­roksári Duna-ágban, a főváros központi helyein és a szent­endrei szakaszon. Összesen 54 hajóállomás kerül helyére a hónap vé­. géig, amikor lassan megindul a ha­józás is. Az időjárástól füg­gően. március végétől közle­kedik a hajó Tass és Ráckeve között. Március 12-én indul idei első hatnapos útjára Bécs- be a „Szocialista forradalom”, s ugyancsak hatnapos al-dunai útra a „Budapest” SZOT-üdü- lőhajó. Április 1-én indítják a Budapest—Esztergom közötti járatot, s. április 4-re üzembe helyezik a budapesti sétahnió- járatokat. Május 1-én nyit a Lánchíd pesti oldalán a haió- bár, s május 5-től munkába áll Budapest—Bécs között a Sólyom szárnyashajó is. Májusra egyébként a MAHART teljes uunai hajóparkja — mintegy 25 gőzös, motoros és vízibusz, készen áll a nyári csúcsforgalomra. Üzletkáz Szentmártonkátán kilépett dolgozókat két éven belül nem veszik vissza. Helye­sen a bérjavítási lehetőségeiket inkább a nehéz helyzetben is helytálló dolgozók bérének nö­velésére fordítják. A szervezés még jobban menne, ha több segítséget kapnának. A Telefongyár köz­pontjában önálló szervezési és ügyvitelgépesítési főosztályt hoztak létre, de ma még ez a főosztály nem mindenkor ve­szi * figyelembe a gyáregység konkrét helyzetét, a kapcsola­tuk is gyenge. Ezen mihama­rabb változtatni kell, hiszen nem az a követelmény, hogy Nagykátán mindent „feltalál­janak”, hanem, hogy alkalmaz­zák a gyakorlatban a jód be­vált módszereket. Egy gyár kilábalt a hullám­völgyből, a sikerek kovácsa az átgondolt munka- és üzemszer­vezés volt. Mi mindent ered­ményez a jó szervezés? Prog­ramszerű, gazdaságosabb, na­gyobb mennyiségű, jobb minő­ségű termelést, kisebb önkölt­séget, költséget, határozottabb, erélyesebb vezetést, szigorúbb munkafegyelmet, nagyobb ra­gaszkodást a gyárhoz, több fi­zetést. A vázlatszerű nagykátai példa mindezt igazolja. F. P. Óránként megmozgat 250 köbméter levegőt A Mechanikai Művek sikeres termékbemutatója Nagy sikere volt a Mecha­nikai Művek szerdán Szom­bathelyen megnyílt termékbe­mutató kiállításán annak az újtípusú fürdőkályhának amely 45 perc alatt 100 liter vizet melegít fel 80—90 Cel­sius fokra. Ugyanígy nagy érdeklődést keltett a konyhai légtisz­tító berendezés. Az utóbbi ózont termel, a fő­zés közben keletkező szagokat leszívja az ózondús térbe és a megtisztított levegőt a konyha légterébe visszanyomja. Órán­ként 250 köbméter levegőt mozgat, illetve tisztít meg. A fürdőszobakályhákból és a lég­tisztító berendezésekből mint­egy 10—10 ezer készül az idén. Üj termékként mutatták be — az óvodákban, bölcsődékben, orvosi rendelőkben, vendég­látóipari egységekben különö­sen jól hasznosítható — az olajtüzelésű, átfolyó rendszerű vízmelegítőt, amely kilenc liter vizet melegít fel percenként 45 Celsius fokra. Ebből az idén ezret gyártanak. Ugyancsak új terméke az üzemnek a 400 köbméter lég­tér fűtésére alkalmas 20 ezer kalóriás etázskazán. A hazai ellátás javítására Import fogyasztási cikkek A lakosság áruellátásában fontos kérdéssel, az import­tal foglalkozott a közelmúlt­ban a Belkereskedelmi Mi­nisztérium vezető testületé, a miniszteri értekezlet, amely meghatározta az importpoli­tikát, a vállalatok teendőit, s megtárgyalta a behozatal várható alakulását. A kereskedelem 1973-ra 29— Európa-szerte ismert a magyar bútor Most: szerződés a franciákkal Egymillió frank értékű üz­letet kötött az ARTEX Kül­kereskedelmi Vállalat, külön­böző francia vállalatokkal az idei párizsi bútorkiállításon. Magyar bútorokkal és fel­szerelésekkel már több szállo­dát rendeztek be Európában. A mostani szerződés értelmében több francia város épülő szál­lodáiba, éttermeibe, valamint üdülőibe is szállít — most első ízben — az ARTEX bútoro­kat. A CGT-hez tartozó pári­zsi vasasszakszervezet példá­ul magyar bútorokkal rendezi be 500 szobás új üdülőjét. A párizsi bútorkiállításon több francia és nyugatnémet cég új partnerként jelentkezett. Tervbe vették a kooperációs bútorgyártást is, néhány fran­cia iparvállalattal Magyar alapanyagból hazánkban gyár­tanák a bútorokat, de a felület­kezelést és a befejező munká­latokat már a francia partner vállalatok végeznék. 30 milliárd forint értékű fo­gyasztása cikk importtal szá­mol. Ez 9—10 százalékos növe­kedésnek felel meg, azo­nos a kiskereskedelmi for­galom bővülésének terve­zett ütemével. A szocialista piacról szár­mazó import 10,4 százalékkal, a tőkés behozatal 8 százalék­kal növekszik. Az előirány­zat a fejlődő országokkal 25 százalékkal nagyobb import- forgalomra ad lehetőséget, s Jugoszláviából a tavalyinál 33 százalékkal több árut hozha­tunk be. A belkereskedelem import­politikája a korábbi kedve­ző tapasztalatok alapján — lényegében változatlan. To­vábbra is komoly erőfeszítéseket tesznek a külkereskede­lemmel együtt a szocialis­ta import növelésére, an­nál inkább, mert a lehe­tőségek erre adottak, csak ki kell használni azokat. A Külkereskedelmi Miniszté­riummal közösen Intézkedési tervet állítanak össze, vala­mennyi szocialista országban szervezett piackutatást indí­tanak. JEGYZET Anyaság MA HAZÁNKBAN a foglal­koztatottak 42 százaléka nő, s az egymillió 700 ezer dolgozó asszony 50 százalékának van kiskorú gyermeke. A kettős terhet vállaló nők száma te­hát rendkívül nagy, s ha eh­hez még hozzávesszük, hogy az asszonyok 13 százaléka egyedül neveli gyermekét, vagy gyermekeit, kézenfekvő­nek látszik mindaz a gondos­kodás, amelyben államunk az anyákat részesíti. A gyermekintézmények el­terjedtségét mutatja, hogy a 3—6 éves korú gyermekek 60 százalékát tudják óvodáink fogadni, bár bölcsődéinkbe csak a gyerekek 10 százalé­kát járathatjuk. Évente 160— 180 ezren veszik igénybe a szülő nők közül a gyermek- gondozási szabadságot, miután a három év alatt kétszer is módjukban áll változtatni, il­letve megszakítani szabadsá­gukat, ha körülményeik úgy kívánják. Törvényeink védik a gyermekgondozáson levők jogait. Ezek szerint visszatér­tükkor eredeti munkahelyüket és fizetésüket köteles biztosí­tani számukra munkaadójuk. DEMOGRÁFUSOK SZE­RINT — mindezek és a még fel nem sorolt számtalan egyéb kedvezmény következtében — a családok közül soha még ennyien nem vállaltak gyer­meket, mint ma. A 2 millió 909 ezer magyar család 60 száza­lékában egy-két gyermek él, a háromgyermekes családok aránya 6 százalék. Igaz, hogy a családok 30.7 százalékában nincs kiskorú gyermek, de ezek közé számítják azokat az idősebb házaspárokat, akik már felnevelték fiukat, lányu­kat. A családszerkezet változá­sa, a gyermekek számának csökkenése nem magyar, ha­nem világjelenség, a többgyer­mekes családok száma a leg­több iparilag fejlett országban csökkenőben van. Ma illuzóri­kus lenne az 1870-es évek öt­gyermekes, és az 1940-es évek háromgyermekes átlagcsalád­járól ábrándozni; ma az egy- kétgyermekes család az általá­nos. A családokat támogató ki­adások és ráfordítások ha­zánkban 1949 óta ötszörösére emelkedtek. Elegendő a leg­utóbbi lakásrendeletre utalni, amely messzemenően figye­lembe veszi a lakások árának megállapításánál a gyermekek és az eltartottak számát. AZ ANYASÁG MEGBECSÜ­LÉSÉÉRT nagyon sokat tesz­nek a munkahelyek társadal­mi szervezetei, különösen a szakszervezetek. A társada­lombiztosításban szinte szünte­lenül fejleszti államunk az anya- és csecsemővédelmet. A fiatal nők személyiségét és egészséget romboló, a termé­kenységet és az utódokat egy­aránt veszélyeztető születés­szabályozási módot, a művi megszakítást, a SZOT határo­zott kérésére a nővédelmi ta­nácsadók felállításával is csök­kenteni kívánják. A SZOT ja­vaslatára az Egészségügyi Mi­nisztérium nemcsak rendelke­zett a tanácsadók felállításá­ról, hanem annak tárgyi és személyi feltételeit is biztosí­totta. Az anyaság védelmé­ben a szakszervezetek rend­szeresen ellenőrzik a különbö­ző iparágakban a terhesanyá­kat és a kisgyermekeseket vé­dő rendelkezések betartását, könnyebb munkára helyezésü­ket, és egyéb kedvezményeik maradéktalan biztosítását. A SZOT illetékesei nemrég tettek például kormányszerveknek olyan javaslatot, hogy a kora- szülések gyakoriságának meg­előzésére, hasznos lenne ter­hességük utolsó hónapjaiban betegállományba helyezni a leendő édesanyákat. A Munka Törvénykönyve szerint a ter­hesség negyedik hónapjától a gyermek féléves koráig nem köteles túlórázni a dolgozó nő. A SZOT nőbizottsága már a 2—3 hónapos terhesek túlóra­mentesítését is javasolja, mert szakorvosok szerint az utód szempontjából szinte a legfon­tosabb időszak a terhesség el- j ső harmada. Az anyaság további megbe­csülését és segítését szolgálja az a javaslat is, hogy az édes­anyák gyermekápolási táp­pénzjuttatását — évente 60 napon át — a gyermek 10 éves koráig terjesszék ki. A SZOT NGBIZOTTSÁGA a gyermekgondozási segélyen levő nőkről felmérést készített és megállapította, hogy az anyák 70 százaléka gyermeke 18 hónapos koráig visszatér munkahelyére, s ez főleg anya­gi okokra vezethető vissza. Bár számszerűen növekedett a gyermekgondozási segélyt igénybe vevők száma, a SZOT illetékesei úgy látják, hogy a 650 forintos segély ösztönző hatása, a bevezetés idejéhez képest csökkent. Javaslataik között szerepel, hogy a Műve­lődésügyi Minisztérium a pe­dagógusképzés és -továbbkép­zés keretében az egészségre neveléssel és a családi életre neveléssel is foglalkozzék. A család iránti felelősségre nem lehet elég korán felkészíteni a fiatalokat. Éppen ezért a SZOT már az ötödik osztályos gyer­mekek tantervébe is javasolja az egészségneveléssel, a család és az anyaság megbecsülésével való foglalkozás beiktatását. K. £. a belső tartalékoknak megfe­lelően. Nézzük a szervezők néhány konkrét javaslatát. Az egyik legfontosabb teendő volt a gyártási programok pontos be­tartása. Nagykátán kidolgoz­ták, hogyan bontsák le a programokat a gyáregység al­katrészgyártó és szereldeüze- meire. A módszer bevált, a termelési folyamat, illetve a készáru-kibocsátás program­szerűsége javult. ' A szakszerűtlen raktározás, a bizonytalan anyagellátás za­varta az ütemes termelést, ezért tavaly áprilistól bevezet­ték a szereldeüzemben a „ko­csilapos” napi vételezési rend­szert. Így a napi teljesítmény, az alkatrész-felhasználás, a késztermék mennyisége ele­mezhetővé vált, e módszer biz­tosította a pontos elszámolta­tást, ez pedig a gazdaságos ter­melés egyik fő feltétele. Ter­mészetesen e cél eléréséhez sok részterületen kellett vál­toztatni : például kialakították az alkatrészek célszerű, gyárt- mányonkénti polcszerű raktá­rozását, korábban 4 gyáron kívüli raktáruk volt, ahol a társadalmi tulajdon védelmét csak nehezen biztosíthatták, ezeket felszámolták, csak e szervezési ötlettel 48 ezer fo­rint költséget takarítanak meg. És ha már a raktározásnál tartunk, írjuk le másik bevált intézkedésüket is: éves szin­ten. 5,2 millió forinttal csök­kentették készletüket. Ez azért rendkívül fontos, mert a vál­lalat mintegy 300 millió forint értékű készlet után fizet bün­tetőjárulékot. Egyetérthetünk hát a nagykátaiak megállapí­tásával: az üzem- és munka- szervezési intézkedéseik a költségek jelentős csökkenését eredményezték. Fegyelmezett munka Megszívlelték a nagykátaiak a megyei pártbizottságnak a KB 1971. december 1-i határozatá­hoz kapcsolódó állásfoglalását: „az üzem- és munkaszervezés fejlesztése nem járhat sikerrel a munkafegyelem lényeges ja­vítása nélkül, és megfordítva, a munkafegyelmet nem lehet megszilárdítani az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése, fejlesztése nélkül”. A szervezés és a munkafegyelem javulását biztosítja Nagykátán, hogy az 1972. évi „munkanap-fényké­pezés” az előző év novemberé­hez viszonyítva a veszteségidő felére csökkenését mutatta ki. A legszigorúbban léptek fel az üzemen belüli szeszfogyasztás- sal, illetve a munkába ittasan jövőkkel szemben. A szabály- sértőket megbüntették, súlyo­sabb ügy azonnali elbocsátás­sal is végződött. Természetesen a munkafe­gyelmet nemcsak szigorú rend­szabályokkal erősítik, segíte­nek e munkában a brigádok, a kollektívák is. A nagykátai gyáregység dolgozóinak negy­ven "százaléka tagja a brigád­mozgalomnak, 1971-ben 7 bri­gád érte el a szocialista címet, tavaly 16 kollektíva küzdött a cím elnyeréséért, illetve meg­tartásáért. A brigádok munka­versenye segítette a gazdasági célok elérését, s a kollektív szellem fegyelmező ereje hoz­zájárult a termelési programok betartásához. Nagyobb kereset Cikkünk elején leírtuk, hogy milyen eredményekhez vezetett a szervezés: túltelje­sítéshez. A sikerek összetevői is szemléltetik, érdemes az ésszerűsítéssel állandóan fog­lalkozni. mert így például a napi 320—340 telefonkészülék helyett 430-at gyártanak anél­kül, hogy a dolgozók különö­sebben megerőltetnék magu­kat. A szorgalom, a jól szerve­zett munka eredményét köz­vetlenül élvezik a dolgozók: nagyobb lett a keresetük, gyá­ri átlagban 1500—1600 forint. Ilyen körülmények között sta­bilizálódott a munkáslétszám, felvételre jelentkezők kopog­nak a gyárkapun, de kérésüket jelenleg nem tudják kielégíte­ni. Sőt, megerősödésük egyik: jele, hogy elhatározhatták: a

Next

/
Oldalképek
Tartalom