Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-09 / 57. szám

Fclkoszöniötték a járás egészségügyi nődolgozóit Kedves ünnepség szín­helye volt a monori járási hivatal nagyterme: a járás egészségügyi dolgozó nőit üd­vözölték a nemzetközi nőnap alkalmából. A köszöntőt dr. Bencsik Mihály, a járási hiva­tal elnöke mondta, majd az Ady úti iskola kis úttörői nyújtottak át virágcsokrokat. A járásnak körülbelül két­száznegyven egészségügyi nő­dolgozója van, közülük mint­egy százkilencvenen jelentek meg a hangulatos ünnepségen. MA: Nőnap Gombán Ma, pénteken, délután 3 órakor, ünnepséget rendez a nőnap tiszteletére az egyesí­tett Fáy András Termelőszö­vetkezet Gombán, a művelő­dési otthon színháztermében. Kétszázötven asszonyt és lányt várnak az ünnepségre Gombáról, Bényéröl, Káváról. Meghívót kapott többek kö­zött az az asszonybrigád is, amely már január óta a szőlő­metszést végzi a szeles, esős időben, s a baromfitenyésztők Rákóczi brigádja, mely ismét túlteljesítette éves tervét. MŰSOR Mozik Monor: Napraforgó. Pilis: Hyppolit, a lakáj. Vecsés: A tüzes íjász. P-EST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 57. SZÄM 1973. MÁRCIUS 9., PÉNTEK Értekezlet az agitációs és propagandamunkáról Eredményesek politikai tanfolyamok a Foglalkozzanak többet a helyi feladatokkal Javítani a Vöröskereszt tevékenységét Reszortvezetői értekezletet tartottak a járási pártbizott­ságon a különböző szintű párt­vezetőségek propagandistái, akiknek Földesi István, a pro­paganda- és művelődésügyi osztály vezetője átfogó értéke­lést adott az elmúlt évi mun­káról. Bevezetőjében ismertette azokat a feladatokat, amelye­ket a járási pártbizottság az elmúlt években megszabott és részletezte az azok végrehaj­tására tett intézkedéseket, az elért eredményeket és a to­vábbi feladatokat. A marxista—leninista ki­helyezett egyetem mind­három évfolyamán meg­kezdődtek a második fél­évi előadások, foglalko­zások. A megjelenési arány valame­lyest romlott, intézkedést tet­tek megjavítására. A napokban kiadják a kö­vetkező tanévre szóló jelent­kezési lapokat is. Kiik jelent­kezhetnek? Mindenki, aki, függetlenül attól, hogy kö­zépiskolai érettségivel rendel­kezik-e vagy sem, elvégezte a marxista—leninista középis­kolát. A jelentkezési lapokat alá kell Íratni az illető párt- szervezetének titkárával és munkahelye vezetőjével, aki aláírásával vállalja a hallgatót megillető 21 napos tanulmányi szabadság és a heti 6 óra mun­kaidő-kedvezmény biztosítá­sát. A felvételi vizsga anyaga azonos a politikai középiskola anyagával. Az a törekvés, hogy több fizikai dolgozó és mezőgazdasági szakember je­lentkezzék, mint eddig. A múlt évben felhívták a pártszervezetek vezetőségének figyelmét, hogy beszélgesse­nek el mindenkivel, aki marxista—leninista középis­kolára jelentkezett. Az egyes községekben a hallgatók egy részének elmaradása azt bizo­nyítja, hogy ezt nem minde­nütt tették meg. Legtöbben Monoron, Pilisen, Maglódon és Üllőn maradtak ki, viszont igen szépek az eredmé­nyek Vecsésen, Sülysápon, a monori MEZÖGÉP-nél és színvonalban, Maglódon is. Szinte teljesen probléma­mentesek a politikai tanfolya­mok, bár némelyikben gyako­ribbá, illetve szervezettebbé lehetne tenni az ellenőrzést. Az országos jelentőségű kér­déseken kívül többet kell fog­lalkozni a helyi feladatokkal. Meg kell hívni a tanfo­lyamokra a tanácsi veze­tőket, és fórumszerű, nyil­vános beszélgetések kere­tében tudakozódni lehet tőlük a helyi kérdésekről, feladatokról. — Egyes helyeken — emel­te ki Földesi István —, igen elhanyagolt a faliújság, a hír­adó. Ez utóbbit sok helyen ar­ra használják, hogy krétával ráírják, értekezlet lesz itt, vagy ott, ekkor és ekkor. Ki lehetne rájuk tennii a kitünte­tett dolgozók fényképeit, a hrigádok eredményeit, és így tovább. Anyagaikat rendsze­resen cserélni kell. Emelkedett a társadalmi ün­nepségek száma is, bár az azokhoz szükséges kellékek hiányosak. Nagyon, kevés a jó szónok is, ezért Monoron, hat SZÉP ESTE VOLT Bemutatkozott a monorí művészetbarátok kőre AZ ELMÚLT NAPOKBAN érdekes előadásnak lehetett szemtanúja az a mintegy het­ven ember, aki nem az izgal­masnak ígérkező teleyíziósoro- zat mellett döntött. Magócsí Károly járási mű­velődésügyi osztályvezető meg­nyitója után, a már országo­san ismert monori József At­tila Gimnázium irodalmi szín­pada „Lépcsők” címfl új mű­sorát mutatta be. Tagjai mél­tán érdemlik meg a dicséretet. Bölcső Gusztáv összeállítása Petőfi Sándor és József Attila gondolatait fogta egybe, okos, politikus összekötő szöveggel. Rigó László és Jakab Fe­renc polbeat-prodiukcióját is előadásból álló, szónokiképző tanfolyamot szerveznek. Ezután Földesi István az Egy üzem — egy iskola moz­galmat értékelte, majd a Vö- röskeresztes-szsrvezetek vá­lasztásáról számolt be. A sok szép eredmény el­lenére, szervezettségben a monori járás utolsó he­lyen áll a megyében. Kevés a vöröskeresztes tag, a mezőgazdasági üzemekben pe­dig nincs egyetlen egy alap­szervezet sem. Befejezésül a napokban in­duló tanácstagi jelölőgyűlések­ről beszélt. Az előadás után hozzászólások következtek. Kovács György Részközgyűlés négy községben Értékelték az Üllő és Vidéke ÁFÉSZ tavalyi tevékenységét Az Üllő és Vidéke ÁFÉSZ négy községben, Üllőn, Mono­ron, Vecsésen és Péteriben részközgyűlést tartott. A részletes beszámolóból ki­tűnt, hogy a szövetkezetnek összesen 4243 tagja és 412 dol­gozója van. 1968-tól az álló­eszközök értéke 4,7 millióról 13,3 millióra emelkedett. Tavaly 40 boltjuk volt, je­lenleg 38-at tartanak nyilván. ugyanis Üllőn egy zöldség- és egy élelmiszerboltot, Vecsésen pedig két zöldségboltot meg­szüntettek, mivel nem hozták a tervezett nyereséget, Mono­ron viszont egy önkiszolgáló. Vecsésen pedig egy termény­boltot nyitottak. ötezer forinton felüli lel­tárhiánnyal öt bolt. illetve raktár zárt. A hiány meg­térítésére az érdekelteket kötelezték. A vendéglátóiparban is csökkent az egységek száma, mégpedig 15-ről 14-re. Üllőn, a központi étterem megnyitá­sával, a cukrászda jutott a megszüntetés sorsára, mert az minden új presszó-étterem igényt kielégít. Az ipari és szolgáltatási te­vékenységen belül, Üllőn és Vecsésen az autójavító részle­geket megszüntették, s helyet­te, a szükségletnek megfele­lően, csökkentett létszámmal, lakatosrészleg működik. A csökkentéseket takarékos­sági okokból hajtották végre. 1970-ben az összes bevétel 11,6 millió volt, 1972-ben 147,4 millió forintra emel­kedett. A szövetkezet célja, hogy a gazdasági tevékenységet fokoz­za és a szolgáltatásokat a mai szinten tartsa. Az 1972. évi mérleg szerint a nyereség 4,3 millió. A dolgozók nyereségré­szesedésére 681 ezer forintot fordítanak. A beszámoló elhangzása után megtárgyalták az 1973. évi tervet, melyben, az 1972. évi 145 millió forinttal szem­ben, 160 milliót irányoztak elő. A részközgyűlések a beszá­molót és a tervet egyhangúlag elfogadták. (em.) Gazdaságosabbá válik-e a pilisi költségvetési üzem ? NYÁREGYHÁZA Klubdélután a KISZ-szervezetben Nyáregyházán holnap, már­cius 10-én, 17 órai kezdettel, a KISZ-szervezet közös klubdélutánt rendez a szerve­zet iránt érdeklődő, község­beli fiatalokkal. Italoson vezettek A maglódi Univerzál Tsz vontatóját vezette N. Pál Dó- zsa-tanyai lakos. Amikor szon­dáztalak, bevallotta, hogy előzőleg fél deci pálinkát fo­gyasztott. Kétezer forint bírsá­got fizetett. ★ I. János monori lakos egy üveg sört ivott meg, mielőtt motorkerékpárjára ült. Bír­sága ezer forint. Néhány évvel ezelőtt a já­rás határain is túljutott a hét­tagú pilisi -tanácsi házibrigád híre. E brigád végezte a köz­ségben a járdaépítést, 'az isko­lák karbantartását és volt alapja az 1971. június 1-én létrejött költségvetési üzem­nek is. — Valóban így van — mond­ja Galbács János, a pilisi költ­ségvetési üzem vezetője. — A nagyközségi tanácstól 300 000 forint induló tőkét kaptunk, s megkezdtük a munkát. Azóta hat kilométer járdát építet­tünk a községben, úgy vélem, a lakosság megelégedésére. Tavaly kezdtünk hozzá a kétmillió forintos költ­ségvetéssel készülő egész­ségház építéséhez. Az eddig teljesített munka értéke 600 ezer forint. Az idén akarjuk átadni rendelte­tésének a létesítményt. A leánynevelő intézethez vezető út kialakítását a napokban fe­jezzük be. Harmincezer fo­rintot kaptunk rá, de a dup­lájába került. — 1972-ben mivel kevés ta­nácsi megrendelést kaptunk, lakóházak építésével is foglalkoztunk: hatot épí­tettünk fel, nyereség nél­kül. Megszervezték a közétkeztetést A bevétel fele — ételértékesítésből Rántott békacombot evett a szakács, ugyanis a vizsgá­ra készített ételeket, a bizott­ság határozata alapján, az el­bírálás után elkészítőiknek el kellett fogyasztaniuk. Fehér Kálmán, az üllői ÁFÉSZ új éttermének kony­havezetője azóta sem evett olyan különleges „fogást”. Bu­dapesten, a LucuÜus-biszt- róban sem támadt gusztu­sa egyetlen vendégnek sem az ínyenc falatra, de Nagy­kőrösön, a Cifra-csárdában sem volt rá igény, Üllőn pe­dig a békát csak a nótában szeretik, nem az étlapon. A hagyományokhoz és a há­zi koszthoz annyira ragasz­kodó községben hihetetlenül hangzik, amit az üzletvezető elmond: — A közétkezők naponta már most többen vannak, mint százötvenen. Az étlap szerinti étkezők száma is egyre emelkedik. Az állítást a forgalom ala­kulása is meggyőzően bizo­nyítja: a januári 150 ezer forintos bevétel fele ételérté­kesítésből származik. A kevés beszédű konyhavezető spe­cialitása a füstölt oldalas és a kolbászdarabokkal „dúsí­tott”. kakastaréj formára sü­tött, szalonnával tetézett és tejfellel nyakonlódított, kissé csinos ízű bableves. A kedves, udvarias Hock Anitán már viszi is a párolgó tálakat, s a kanalazó vendé­gek elégedett arca elárulja, szívesebben fogyasztják, mint esetleg a rántott békacombot. Kiss Sándor A 15 százalék termelési adót ugyanis be kellett fizetnünk. A helyi művelődési otthon átalakítását tíz nap alatt vé­geztük el. A munka értéke 70 ezer forint. Az OTP néhány hónap múlva a volt ügyvédi iroda helyére kerül. A helyisé­gek átalakítását is a költség- vetési üzem végzi. Több mun­kát végeztünk el az iskolá­ban. Mindezek ellenére rossz a hangulatunk. Jelenleg ti­zenheten dolgoznak az üzem­bet, hét szak-, a többi segéd­munkás. — Három gépjárművel ren­delkezünk, de azokból kettőt könjyvjóváírással vettünk át. Kellene egy jobb állapotban levő gépkocsi is, sajnos, ne­künk egyelőre nincs rá pén­zünk. A tavalyi évet 30 ezer fo­rint nyereséggel zártuk, s ez kevés a fejlesztésre. Török Máriát, a pilisi nagy­községi tanács elnökét nagy elfoglaltság közepette találtuk irodájában. — A választási előkészüle­tek minden időnket lefoglal­ják. Ismerem a költségvetési üzem gondjait. Sajnos, anya­gilag nem tudjuk az üzemet támogatni, a tanács fejleszté­si alapja már két évre előre lekötött. Nehézségekkel küzd tehát a pilisi költségvetési üzem. Az eltelt másfél év még nem bi­zonyított semmit. Az idei év dönti csak el, hogy gazdasá­gosabbá tudja-e tenni műkö­dését. G. J. SPORT INNEN - ONNAN Spartakiádsikerek a területi döntőn Monoron rendezték meg a téli megyei területi spartakiád döntőjét. A dabasi, ceglédi, nagykátai és monori járás sportolói versenyeztek a ping­pongasztal és a sakktábla mel­lett. Sakkban, meglepetésre, a gyömrői csapat csak a 4. he­lyet tudta megszerezni, s így nem jutott a döntőbe. Egyéni­ben az esélytelennek tartott Szerencsés Ottó első lett. Az asztalitenisz-versenyek során egyéniben nem kisérte szerencse a monori férfiak szereplését. A Virányi, Szőnyi és Soproni összeállítású csa-i Szőnyi férfipáros veretlenül első. A megyei döntőt március 18-án, Szentendrén rendezik meg, melyen a területi döntő első két helyezettje vesz részt MNK-fordulók Elkészült az MNK vasárnapi párosítása, amely sok érdekes­séget ígér. Űri hazai pályán fogadja Maglódot. A sülysá- piak vasárnap Üllőt ütötték el a továbbjutástól, ezúttal NB IU-as ellenfelet, az IM Vasas csapatát kapták. Monor a da­basi járási bajnokságban ját­pat második lett, a Virányi, i szó Gyál otthonába utazik. SPORTTÁMOGATÁS A gyömrői üzemek, vállala­tok 10—10 ezer forintos támo­gatást adnak az idén a gyöm­rői TÖVÁL-sportkömek. A legnagyobb munka az idén a kerítés elkészítése lesz a sport­kör házatáján. (g.) / AZ UTASOK ÉLETBIZTONSÁGÁÉRT Amíg elkészül az új pályaudvar... Nem tudom, mit ír elő a MÁV rendelkezése a forga­lomirányítónak. Megteheti-e vagy nem, hogy a tehervo- natot, amely 6 óra 17 perc­kor halad át Monoron, meg­állítja kint, a bejárati jel­zőnél, hiszen ha valaki tudja, a forgalmista igen, hogy mekkora a nyüzsgés az állomástér között, és előtte kiengedi a helyi sze­mélyvonatot. Mindössze pár percről van szó, de nagyon fontos időnyerésről! Ügy vélem, erre az intézkedésre senki sem mondhatja, hogy nem a legbiztonságosabb módja a forgalomirányítás­nak. Az új monori „pályaud­var” tervrajza már elké­szült. Az aluljárós, külön megközelíthető peronrend­szer megszünteti napjaink állandóan kísértő veszé­lyét. De addig? Addig is tenni kell vala­mit, ami az utasok bizton­ságát szolgálja. Tudom, a legfontosabb életbiztonsági tényező —• a fegyelmezettség. Különösen az utazásnál, a közlekedés­ben. Vannak emberek, akik nem törődnek a legelemibb elővigyázatossággal, nem hallgatnak a figyelmezte­tésre, pedig az életükről van szó. (hörömpő) A monori vasútállomáson a Budapestre készülő helyi vonat gyakran az ötös vagy a hatos vágányról indul ki. A legbiztonságosabb az lenne, ha a második vágá­nyon állna a szerelvény. Ezt azonban a korszerűtlen vas- útállomástér és a többfelé irányítást gátló technikai körülmény nehezíti, sőt, leg­többször megakadályozza, így fordul elő, hogy az uta­sok a nyílt vágánytér kö­zött, illetve azon keresztül közelítik meg a vasúti sze­relvényeket. Ez egymagában nem len­ne baj. A helyzet akkor vá­lik kritikussá, ha időközben a két fővonal egyikén vo­nat halad át. És ez gyak­ran megesik. Megesett például február 23-án reggel is, a 6 óra 20 perckor induló helyi sze­mélyvonat előtt. A hangosbemondó előírás­szerűén közölte a Budapest felől érkező tehervonat át­haladását, figyelmeztette az utasokat a veszélyre. A többség odafigyelt a jól ért­hető, fontos közlésre, de akadtak, akik a „nagyon gyors és élelmes helyfogla­lás” okából, megkockáztat­ták a hatos vágánytér meg­közelítését. Ezúttal, szerencsére, nem történt baleset! mi megilletődöttség, de az mit sem vont le a produkció érté­kéből. Gaszner Judit, Berlin- ger János és Burján István színpadi bemutatkozása sike­res volt. AZ EST MÁSODIK RÉ­SZÉNEK nyitányaként Gam­mel József vecsési- festőmű­vész alkotásaiból láthattunk vetített montázsát, Burján Ist­ván szerkesztésében. A meg- | ragadó képek sorát zene és| vers kísérte. Gulyás Etelka, Rigó Lászlóné és Rigó László előadásában hallhattunk az általuk kivá­lasztott versekből négyet-né- gyet. Petőfi, Arany, József At­tila, Soós Zoltán, Erdélyi La­jos költeményei teljes szép­ségükben érvényesültek. A versmondók tehetsége méltán ragadtatta tapsra a nézőket. SZÉP ESTE VOLT. Várjuk a következő bemutatót. Érdeklő­désünket az első. ugyanis sike­resen felkeltette Gulyás László megértéssel fogadta a közön­ség: ízlésesen, zeneileg szépen kimunkált dalokat hallottunk tőlük. Először kapott pódiumot Ró­naszéki Tibor, aki A halhatat- lanság módszere című abszurd játék forgatókönyvét írta és a darabot rendezte. Valóban ak­kor halhatatlan-e a művész, ha a világ valamennyi mú­zeumában 12 ezer 673 ugyan­azon példány egy-egy darab­ját kívánja kiállítani és sem­mi többet? — teszi fel a kér­dést a játék Megismerhettünk egy jó humorú színpadi mű­vet. Reméljük, nem az utolsó Rónaszéki Tibortól. Érződött ugyan a fellépők játékán né­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom