Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-09 / 57. szám

1973. MÁRCIUS 9., PÉNTEK "‘kMírlap 5 Ki — kicsoda ? Turista, kiránduló, átutazó A hazánkba látogató kül­földiek közül minden negye­dik autóval, motorkerékpárral érkezik — a Központi Statisz­tikai Hivatalnak az elmúlt év idegenforgalmáról elkészült előzetes számításai szerint 1972-ben 1 millió 22 ezer kül­földi rendszámú személygép­jármű futott útjainkon, 200 ezerrel több, mint az előző évben. Az idegenforgalom jórészt az időjárás függvénye, ezért alakult úgy, hogy bár tavaly több külföldi látogató járt or­szágunkban, mint 1971-ben, de közülük kevesebb volt a tu­rista. így is azonban 3 és fél milliónál több külföldi üdült hazánkban. Júliusban 1 millió 622 ezer turista, kiránduló és átutazó töltött hosszabb-rövidebb időt Magyarországon. Egyébként, mint ismeretes, idegenforgalmi szaknyelven turista az, aki legalább egy éj­szakát az országban tölt, a ki­ránduló egyazon határszaka­szon érkezik és tér vissza még aznap, míg az átutazók egyik határszakaszon be-, és még az­nap egy másikon kiutaznak az országból Alkatrészek Szigethalomról Tizenötezer tétel utazik repülőn, vonaton Világszerte ismertek a ma­gyar gyyártmányú járművek, iparunk termékeivel találkoz­hatunk Kairóban és Novoszi- birszkben egyaránt. Ugyan­akkor új piacot szerezni és a régit megtartani lehetetlen a pótalkatrész-ellátás akadály­talan és gyors biztosítása nél­kül. Az elmúlt évek során nem mindig sikerült hiányta­lanul gondoskodni az alkat­rész-utánpótlásról, gyakran kattogott a telex, a vevő rek­lamált. A MOGÜRT szigethalmi telepéről a legtávolabbi tájakra utaznak a jármű­vek nélkülözhetetlen al­katrészei. A kétmilliárd forintos évi forgalom kilencven százalé­kát Szigethalomról bonyolít­ják le. A készletbővítésről, a szervezés, modernizálás és a várható többletrendelés gond­jairól kérdeztük Gerendás Ivánt, a vállalat főosztályve­zető-helyettesét, a szigethalmi részleg vezetőjét. — Raktári készletünk ösz- szetétele javult. A tavalyi 9400-féle alkatrész tizenöt­ezer tételre bővült. Szdgetha- lomról kilencszáznegyvenhá- rom vagon, négyszázötven kamion és négyezer vasúti szállítótartály továbbította tavaly az árut.. Az új, modem raktározási forma csaknem tízéves, előtte pincehelyiségekben, szétszór­tan tárolták az alkatrészeket. Tíz év alatt negyvenmillió forintos beruházással egymás után három, mintegy negy­venezer négyzetméter terüle­tű fedett és tízezer négyzet- méteres nyitott raktár épült fel. Az év folyamán már üze­melt szigethalmi bázisukon az újabb háromezerhatszáz négyzetméter területű raktár is. A gyártó iparvállalatoktól érkező alkatrészeket a leg­korszerűbb belföldi és szovjet anyagmozgató és rakodógé­pek segítségével helyezik el. Gyakori a rakodólapos és konténeres anyagmozga­tás is. A kézierő igénybe­vétele itt szinte minimá­lis. nőtt a gyárak kapacitása, re­mélhetőleg a közeljövőben már elfelejtett fogalom lesz a hiánygazdálkodás. A szigethalmi raktár a készletek növekedésével túl­zsúfolttá vált. Szigetszent- miklós nagyközség tanácsa és pártszervezete segítségével ke­resik a lehetőséget a bővítés­re, amely elősegítené a táro­lás, valamint a szervezés mo­dernizálását és tovább csök­kentené az átfutási időt. Erre annál is inkább szükség van, mivel évi 20,5 millió kilogramm kiszállítandó alkatrész tárolását, csomagolását végzik itt. Az 1973-as évet a vállalat kelllő időben előkészítette, így a beérkezett rendeléseknek várhatóan ezután is pontosan eleget tudnak tenni. G. A. LEVÉL IKLADRÓL Legtöbbször: takarítás közben Egy év alatt 83 ezer háztartási baleset Kényelmes otthonok falai között egy év alatt 83 ezren szenvedtek balesetet, közülük csaknem ezren meghaltak, há­romezren pedig egész életükre megrokkantak. Az Állami Biz­tosító háztartási kárstatiszti­kájának figyelmeztető adatai különösen most, a lakások ta­vaszi nagytakarításának kez­detén időszerűek. Szinte hihetetlen, hogy a lakók milyen képtelen öt­letekkel teremtenek ottho­nukban veszélyes helyzete­ket. A statisztikából kiderül, hogy a háztartásokban előforduló halálos balesetek többségét — a közhiedelemmel ellentétben — nem az új technika, a szo­katlan új gépek, hanem a fe­lelőtlenség, a hanyagság, a ro­zoga létra, az asztalokból, ülő­kékből, székekből összetákolt állványok használata okozza. A 83 ezer házi baleset közül 51 ezer amiatt következett be, hogy takarítás közben leestek az ilyen alkalmatosságokról. A háztartásokban egyébként is könnyen fordulhatnak elő különféle balesetek: naponta átlagosan 33 tűzeset, 50 víz­kár, 8 robbanás, 630 ajtó- és ablaküvegkár keletkezik a la­kásokban. A tüzeket elsősor­ban a gépek, a villany, a gáz okozza. Sajnos, változatlanul sok a „hagyományos” módsze­rekkel, a dohányzással, a gyufa eldobásával előidé­zett lakástűz. A gyermekek játéka a gyufá­val 421 lakást tett tönkre. A háztartási biztosítás alapján lakáskárokra egy év alatt csaknem 100 millió forintot fizetett ki az Állami Biztosító. Sor került a teljes ügyvitel- gépesítésre is. A csomagolt árut a legváltozatosabb mó­don, légi, tengeri úton, kami­onnal vagy vonattal szállít­ják. — Mind a szocialista, mind a tőkés piacok követelményei növekedtek. 1971-hez képest százhetven millió forint ér­tékben több pótalkatrészt szállítottunk ki és hatszázmil­lió forintról hétszázmillió fo­rintra növekedett a készlet Csökkent 'a reklamációk szá­ma, a garanciális igényeket is ki tudtuk elégíteni, sőt a programot négy százalékkal túlteljesítettük. Sürgős esetben Szigetha­lomról hetvenkét órán belül rendeltetési helyére szállítjuk az árut. 1972-ben a forgalom növe­kedése harmincnégy százalé­kos volt Az új Ikarus jármű­családok exportja következ­tében még nagyobb szerep jut a raktárnak, hiszen vár­ható a forgalom további tíz- százalékos növekedése. Mivel Egy hasonló témájú cik­kemre hivatkozva, aláírt leve­let hozott a posta Ikladról. A fiatalok nevében arra kértek: hassunk oda, ne érje őket rosz- szalló megjegyzés azért, amiért néhányan pinceklubot alakí­tottak ki egyik barátjuknál. Amiért ott összejönnek, sokan haragszanak rájuk, rendőrsé­get emlegetnek. Nincs kizárva, hogy a falu szórakozóhelyei­nek vezetői kifogásolják első­sorban elkülönülésüket — fel­tehetően az elmaradt haszon miatt, ha nem náluk töltik szabad idejüket. Megcsinálták önmaguknak Ami azt illeti, nagy váloga­tási lehetőség nincs, ki hová menjen. Egy presszó, egy fala­tozó és egy kocsma kínálta a lehetőségeket egészen a leg­utóbbi időkig, amíg augusztus 20-án át nem adták az új mű­Húsz év alatt 6000 rendezvény JUBILÁL A BOLGÁR KULTURÁLIS KÖZPONT HA AZ EMBER BUDAPES- TEim BELÉP a Népköztársaság útjáról a Bolgár Kulturális Központ modern üvegajta­ján, megcsapja a múlt le­heleté, a múlté, amelyet olyan híven és korszerűen őriz napjaink bolgár építé­szete. Az új központ fabur­kolatú kiállító- és vetítő­termei, dolgozószobái és az emeletre felvezető falépcső egyaránt a bolgár falvak fe­dett tornácú házainak vará­zsát árasztják. A bolgár kul­túra e sajátos hangulatú ott­hona minden ellentmondás nélkül illeszkedik be az üveg­falon kívüli, forgalmas XX. század világába. A Bolgár Kulturális Köz­pont húsz évvel ezelőtt nyílt meg. Irodalmi, zenei és egyéb rendezvényeit a Haza­fias Népfront és más társa­dalmi szervezetek égisze alatt szervezte. Főleg a népfront bizottságainak köszönhető, hogy a központ kisugárzása mind nagyobb és nagyobb lett. Húszéves munkája so­rán eljutott az ország min­den megyéjébe, kapcsolatba került a magyar társadalom valamennyi rétegével. A nép­front bizottságaival szervez­te és rendezte szerte az or­szágban a bolgár kulturális napokat és heteket. Húsz év alatt mintegy 6000 rendez­vényt szervezett. Az utóbbi években már minden harma­dik nap volt valahol vidéken bolgár—magyar barátsági nap. Az elmúlt húsz év folyamán a központ munkatársai több­ször eljutottak Pest megye több városába és községeoe is. AHHOZ AZONBAN, hogy a mennyiségi változások minő­ségi változásokba csapjanak át, a központnak új mun­kamódszert kellett kialakí­tania. Az elmúlt években a központ munkájába bevont, minden, bolgár témán dol­gozó kutatót és műfordítót, és hamarosan beigazolódott az a közmondás, hogy „Egy ész jó, de kettő még jobb”. Így a legjobb magyar szak­emberek közreműködésével Bolgár valóság címmel elő­adássorozatot indított. Az elmúlt években a köz­pont egyik fő feladatának a magyar nyelven megjelent bolgár könyvek népszerűsíté­sét, a bolgár Irodalom iránti érdeklődés fokozottabb fel­keltését tekintette. Erre még ma is nagy szükség van, mert a tapasztalat arra int ben­nünket, hogy a művek le­fordításával nem szabad meg­elégednünk, mivel a kis nyelvek irodalmának alkotá­sait ezzel még nem emel­tük be az irodalmi tudatba. Kihullanak onnan és fele­désbe merülnek, mert nincs mihez kaocsolódniuk. AZOK AZ IRODALMI ES­TEK. amelyeket a sűrű egy­másutánban magyar nvelven megielent bolgár művekről rendezett a Bolgár Kulturális Központ, mozgósították a magyar szellemi élet legjobb képviselőit. Az elmúlt évek­ben a központ rendezvényeit, különösen irodalmi estjeit, egyre többen látogatják. Ez a növekvő érdeklődés minde­nekelőtt a Magyarországon kiadott bolgár művek sike­rével magyarázható. Az el­múlt években megjelent bol­gár művekről, köztük Botev: Kenyér vagy golyó, Javarov: A kék köd órájában, Jakov: A sztaraplaninai legendák, Rajnov: Utak a semmibe, Ra- dicskov: Kecskeszakáll, Szto- ev: Az arany ára, Dimitrova: Akik nem mertek szeretni című alkotásáról rendezett irodalmi estek kétségtelenül hozzájárultak ahhoz, a ma már mind általánosabbá váló felismeréshez, hogy Kelet- Európában az irodalom előtt álló azonos művészi és tár­sadalmi feladatok azonos iro­dalmi törekvéseket hoztak lét­re. Az egyes művek bemutatá­sa mellett a nagyobb, álta­lánosabb összefüggések és törekvések megvilágítására is gondol a központ. Az elmúlt években magyar nyelven megjelent mintegy 80 bolgár | széoirodalmi mű teljes egé­szében magába foglalja a bol­gár irodalom „aranyalapját”. Minden külföldi intézmény számára igen tanulságos az a kezdeményezés, hogy az iro­dalmi estiéin részt vevő írók­nak és kritikusoknak a meg­hívóval együtt megküldi a magyarul megjelent bolgár műveket is. A Bulgáriából meghívott íróknak viszont módot ad arra, hogy előzőleg bolgár nyelven megismerked­jenek a szerzői estjükön részt vevő magyar kollégáik mű­veivel. így teremti meg a köz­pont az alkotó párbeszéd reá­lis alapját. Rendkívüli jelentőségű az is, amit a Bolgár Kulturá­lis Központ a két nép kor­társ képzőművészetének kap­csolatáért, a bolgár festé­szet legújabb törekvéseinek bemutatásáért tett. A KÖZPONTOT REND­SZERESEN LÁTOGATOK szinte már megszokták, hogy mindig valamilyen képzőmű­vészeti újdonság fogadja őket. Nem csoda, hiszen a kulturális központ az elmúlt húsz év folyamán mintegy 300 képző-, nép- és iparmű­vészeti kiállítást rendezett, így a magyar közönség csu­pán az elmúlt években meg­tekinthette: Zlatju Bojad­zsiev, Canko Lavrenov, Da- nail Decsev, Szvetlin Ruszev, Evgeni) Bugaev, Todor Had- szinikolov, Dora Bonévá, Ma­ria Sztolarova, Vasza Va- szileva, Milena Joics, Ivan Kirkov, Nenko Tokmakcsiev, Vladimir Goev. Encso Piron- kov, Borisz Nenov, Petar Vrurnov, a plovdivi festő­csoport képeit, bolgár gra- fukusok és plakátművészek közös kiállításait, Violeta Dunin ötvösművész éksze­reit. Vera Mancseva-Gacseva jelmeztervező munkáit. A köz- oont kiállítási termeiben rend­szeresen helvet ad a riában tárt művé­szek alktotásainev is. Juhász Péter ’’Nagytakarítás“ az M—7-esen Az M—7-es autópályán megkezdték a tavaszi nagytakarí­tást. Nagy teljesítményű mosóautók járják az utat, hogy az útszegélyt jelző oszlopokat megtisztítsák a téli sártól. Ugyan­így mossák meg a beszennyezett útjelzőtáblákat, korlátokat is. velodési házat, amelyben könyvtár is működik. Mintegy háromszáz fiatal él a községben, többségük az Ipari Műszergyár dolgozója. A községi KISZ-szervezetben nem túl sokan tevékenyked­nek. Többen a gyári szervezet tagjai, míg a diákok az iskolá­hoz tartoznak. Talán harminc­negyven azoknak a száma, akikre Blaubacher János, a KISZ községi titkára támasz­kodhat. Mások nem is tagjai az ifjúsági szervezetnek. Itt is dívik még a szokás, hogy a családosok — legyenek bár húszévesek — aktív tagként már nem dolgoznak a KISZ- ben. A fiúk közül jó néhány a mozgalmas programot nyújtó MHSZ-szervezetben érezte jól magát, ahol sokan gyülekeztek esténként egy kis beszélgetés­re. Az MHSZ-helyiséget azon­ban az ÁFÉSZ kiadta ipari ja- vi.jüzem céljára, s így a tár­saság más helyet keresett. A régi művelődési házban pró­báltak újabb otthont kialakí­tani, az egyik szobán osztozva a KISZ-szel, de ezt nem talál­ták jónak. így történt, hogy Hajdú Já­nos, Madarász István és még vagy nyolcan-tizen elfogadták Braun Pálék javaslatát: fenn a domboldalon, a házuk mel­lett van a régi borospince. Fűthető előterét — amennyi­ben berendezik — ingyen át­adják nekik. Megindult a nagy munka. Nyár elején, ahányan voltak, mind takarítottak, fes­tettek, bútorokat cipeltek. Ré­gi cserepeket szedtek össze, használati tárgyakat, s fiata­lokhoz illő, romantikus, bár nem túl kényelmes helyiséget rendeztek be önmaguknak. A pinceklub nem sokáig virág­zott. Talán ha tízszer jöttek össze, névnapot, legénybúcsút, tartottak, vagy magnóztak. Megunták a megjegyzéseket Néhány embert megkérdez­tem a soron: hangos mulato­zást egyszer sem hallottak, a szomszédok nem emeltek ki­fogást a pinceklub miatt. El­lenben lenn a faluban megin­dult a suttogás. Nehéz utólag rekonstruálni, hogyan történt, hiszen min­denki másképp emlékezik. Vé­gül a Fatalok megunták a rosszízű megjegyzéseket, a zaklatást, és a pinceklubra ön- maguktól rázárták az ajtót, a társaság szétoszlott. Azóta Hajdú János, a volt pinceklub egyik szervezője az új művelődési házban megala­kította az ifjúsági klubot. ígér­te, esetenként részt vállalnak a KISZ tevékenységéből is. Az új művelődési ház vezetője Rosenberger Józsefné széles látókörű asszony. Megszeret­ték, mert szívén viseli a fiata­lok dolgát, sok hasznos útmu­tatással szolgál. Ezt a megol­dást Blaubacher János KISZ- titkár, a községi tanács, és va­lamennyi érdekelt elfogadta. Hogyan tovább? Ily módon a kedélyek meg­nyugodtak, de utólag mégis lenne a történtekhez némi hoz­záfűznivaló. Ecker Dániel ta­nácselnök visszautasította azo­kat a híreszteléseket, mintna ezek a fiatalok rosszul visel­kedtek volna. Volt, aki azt mondta, azért nem a presszóba járnak a fia­talok, mert ott szem előtt len­nének. Tény, hogy 6zem előtt lennének, mert az Ibolya ak­korka, hogy néhány asztalká­nál több nem fér el benne. Nem véletlen mégsem, hogy az ártatlan kezdeményezésre született pinceklub ennyi vi­hart kavart. A fiatalok között nem teljes az összhang, a KISZ-szervezet eddigi mun­kássága nem volt elég vonzó a számukra. Igaza volt a tanács­elnöknek, amikor összegezésül önkritikusan megállapította: nem törődtek velük, nem von­ták be eléggé őket a közélet­be. A pártszervezet, a tanács is tehet róla, amiért a fiatalok közül éppen az érdeklődők, az aktívak befelé fordultak. A feltételek, a körülmények most már közmegelégedésre változtak. Valamennyi érde­kelten áll, hogy ezeket jól használják ki. Komáromi Magda Történelmi jelvény A Történelmi Emlékbizott­ság az antifasiszta küzdelem szimbólumaként 1942. március 15-én jelvényt adott ki. Ennek másolatából — Petőfi születé­sének 150. évfordulója tisztele­tére — most 50 000 példány készült. A jelvényeket a papír- és írószerboltokban árusítják. Bíennálé nagydíj a Vérnásznak Szép magyar sikert hozott a spanyolországi Valladolidban megrendezett első nemzetkö­zi akusztikai bíennálé. A Hun­garoton nyerte el a biennálén részt vevő legjobb külföldi márka díjat, Szokolay Sándor Vérnász című operájának tel­jes felvétele pedig a biennáié komoly zenei kategóriájának nagydíját kapta meg. A bien­nálén hanglemezeket és akusz­tikai berendezéseket mutattak be, s ugyanakkor „Zenei ne­velés Magyarországon — Ko- dály-módszerek” — címmel nyílt tárlat a madridi magyar konzulátus által összeállított anyagibóL I i i Új lehetőségek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom