Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-07 / 55. szám

1973. MÁRCIUS 7., SZERDA pear uecte I kfCírSap Havonta tízszer A Pest megyei vértranszfúziós állomáson, Gödöllőn, havonta 8— 10 alkalommal rendeznek véradást. Képünkön Kárász Mihályné labor- asszisztens a frissen vett vért hű­tőszekrénybe teszi. Itt tárolják ugyanis a palackokat a további vizsgálásig, illetve a felhasználá­sig. A megyei vértranszfúziós állo­másról nemcsak a főváros 40 kór­házába, klinikájára és a környék egészségügyi intézményeibe szál­lítják a vért, hanem helyben is gyógyítanak a vérkészítményekkel. Ékes János felvétele Klubdélután a vendéglőben Vettek egy pingpongasztalt A dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezetben a KISZ-szervezet 16 évvel ezelőtt alakult meg. Akkor 14 KISZ- tag volt a tsz-ben, most 67. A KISZ-titkár, Kemencei László harmadik éve tölti be funkció­ját. Előtte évekig vezetőségi tag volt, úgy mondja, végig­járta a ranglétra minden fo­kát, így ismeri a KISZ-élet va­lamennyi gondját, nehézségeit és a lehetőségeket. Az 1973-as év akcióprogramjának és poli­tikai munkatervének összeállí­tásánál tapasztalatait kamatoz­tatni tudta. Olyan tervet készí­tettek, amelynek reális alapja van és minden valószínűség szerint megvalósítható. Nehéz egyeztetni — Az idén egyik fontos fel­adatunk, hogy létrehozzuk a KISZ-csúcsbizottságot — mondja Kemencei László. — Jelenleg a fiatalok egyetlen alapszervezethez tartoznak és a magas taglétszám sokszor a KISZ-munka színvonalának rovására megy. Nagyon nehéz például a rendezvények idejét és a különböző munkahelye­ken dolgozó fiatalok műszak- beosztását egyeztetni. A klub­délutánokon vagy a taggyűlé­seken gyakran 10—15 fiatal je­lenlétéről is le kell monda­nunk. — A csúcsbizottság megala­kulásával kapcsolatban egy másik feladat is vár ránk: a tsz konzervüzemében önálló KISZ- alapszervezetet szeretnénk létrehozni. Az 1971 augusz­tusában megalakult konzerv­üzemben nagyon sok fiatal dolgozik, jelenleg valameny- nyien KISZ-en kívüliek. Az előzetes tájékozódás alapján 25—30 fiatalra számíthatunk majd a KISZ-munkában. Mit várnak a fiatalok? — A dánszentmiklósi Micsu­rin Tsz-ben a KISZ-munka fő erőssége a politikai oktatás. Ez elsősorban a két fiatal propa­gandistának, Trón Miklósnak és feleségének köszönhető, akik nagy lelkesedéssel, odaadással vezetik a KISZ-oktatást. Az 1972/73-as oktatási évben több KISZ-en kívüli fiatal is jelent­kezett politikai oktatásra. — A fiataloknak a falusi KISZ-szervezettel szemben sa­játos elvárásaik vannak. A kulturális élet megteremtését és a szabad idő hasznos eltöl­tésének szervezését várják az ifjúsági szervezettől. Éppen ezért nálunk is a legnépsze­rűbb rendezvények a klub­esték, klubdélutánok. A szer­vezésnél azonban még mindig sok gondot okoz a helyiség hiánya. A művelődési házba Ön átadja nekünk a lakása kulcsait és elutazik, Hogy végre kipihenj'e magát, hogy eltöitsön néhány kellemes, felüdítő napot valahol a hegyekben, vagy a víz partján. Nyugodtan üdülhet, elfelejtheti a háztartás ezernyi gondját, mert mire visszatér, újjávarázso!juk az otthonát! A FŐVÁROSI TAKARÍTÓ VÁLLALAT SZOLGÁLTATÁSAI: takarítás, ablaktisztítás, faltisztítás, parkettlakkozás, festés, mázolás, tapétázás, kártevő- és rágcsálóirtás, szőnyegek, bútorok és bútorkárpitok tisztítása, szőnyegpadló speciális tisztítása és karbantartása. Elutazása előtt feltétlenül keresse fel A FŐVÁROSI TAKARÍTÓ VÁLLALAT VEVŐSZOLGÁLATÁT: Budapest V., Károlyi Mihály u. 12. TELEFON: 183-687. nem szívesen mennek a fiata­lok. Részben azért, mert a falu központjától messze van, rész­ben mert elavult, korszerűtlen a dánszentmiklósi művelődési ház. Ha a művelődési házban akarunk klubdélutánt ren­dezni, alkalmanként 250 forin­tos bérleti díjat kell fizetnünk, magunknak kell gondoskodni a zenekarról és az üdítő italok­ról. Az idén elértük — a tsz vezetőinek segítségével —, hogy a faluközpontban levő vendéglő valamelyik helyiségét megkapjuk zenés-táncos klub­délutánok rendezésére. Itt bér­leti díjat sem kell fizetnünk és a felszolgálással sem mi foglalkozunk. Így talán sikerül — Az elmúlt években több­ször tettünk kísérletet, hogy az úttörők és a KISZ kapcso­latát kialakítsuk. Sajnos, ed­dig minden kísérletünk ku­darcba fulladt. Egy alkalom­mal pingpongasztalt vásárol­tunk az iskolának, azt ünnepé­lyesen átadtuk, aztán maradt minden a régiben, semmi sem változott a KISZ-szervezet és az iskola kapcsolatában. Nem­rég új, fiatal tanár került az iskolába, ő vállalta az úttörő- csapat patronálását. Reméljük, vele majd sikerül együttmű­ködnünk. Az elképzelésünk az, hogy a nyolcadikos tanulókat meghívjuk a KlSZ-rendezvé- nyekre, hiszen egy év múlva, akár itt maradnak, akár el­mennek a községből továbbta­nulni, munkahelyükön vagy az iskolában kapcsolatba kerül­nek a KISZ-szel. — Az idei terveink között szerepel, hogy részt veszünk a tanácstagi választások szerve­zésében. A községi tanáccsal jó a kapcsolatunk. Néhány hó­nappal ezelőtt például a ta­nács vezetőivel közösen vizs­gáltuk meg az MSZMP KB if­júságpolitikai határozatának végrehajtását és a további teendőket is együtt határoztuk meg. Sajnos, eddig egyetlen KISZ-es tanácstag sem volt a községben. Az idei választáso­kon szeretnénk elérni, hogy fiatal, KISZ-korosztályú ta­nácstagot is megválasszanak, aki ismeri a fiatalok problé­máit, gondjait és érdekeit kép­viseli majd a tanácsban. A. É. Program fél évre A MÉSZÖV ifjúsági bizott­ságának féléves tervében ki­emelkedő esemény lesz a ta­valy végzett kereskedelmi szakmunkásokkal való megyei tanácskozás, munkakörülmé­nyeikről, gondjaikról. A KISZ Pest megyei bizottságával, va­lamint a KPVDSZ megyebi­zottságával karöltve felmérést készítenek arról, hogy az ifjú­ságpolitikai párthatározat, va­lamint a miniszteri rendelet­ben foglaltak miképpen ölte­nek testet a szövetkezeti moz­galomban. A felmérés tapasz­talatai alkotják majd az egyik gerincét a júniusban sorra ke­rülő megyei ifjúsági parlament programjának. Pest megye ÁÉÉSZ-fiataljainak egyébként ez lesz a második ilyen tanács­kozása. A szövetkezeti fiatalok részt vesznek az országos szövetke­zeti szavalóversenyen és Pető­fi emlékének adózva megyei találkozót szerveznek Aszódon. Előadók: az ügyészek Nőtt a jogi érdeklődés Az ügyészi szervek fő fon­tosságú feladata a törvényes­ség biztosítása. A törvénysér­tések megelőzésének előfel­tétele a hatósági és egyéb jogalkalmazók egységes tör­vényértelmezése is Pest megyében is rendsze­resen felvilágosító munka fo­lyik: a lakosság és a jogalkal­mazók képzésében-felvilágo- sításában részt vesznek a já­rási ügyészségek és a me­gyei főügyészség. S mint dr. Tasnády Endre főügyészhe­lyettes mondja, ezt a célt nemcsak téte­les jogszabály-ismertetés­sel érik el, hanem a szo­cialista jogtudat kialakí­tásával is. Előadásaik témaköre ezért szorosan kapcsolódik a gya­korlati élethez. — Ismerősként beszélge­tünk az érdeklődőkkel, s ezt úgy érjük el, hogy jóval elő­adásunk kezdete előtt érke­zünk, hogy az adott helyszí­nen tájékozódjunk, a vállalat, tsz, iskola vezetőjétől: milyen problémák foglalkoztatják dolgozóikat, tanulóikat. Hely­ismeretünknek köszönhetően — iskolákban például sok­szor — éjféltájt hagyjuk ab­ba a beszélgetést. Témakö­rünk rendkívül változatos, s az összegyűltek száma több­nyire azt szemlélteti, meny­nyire megnőtt megyénkben is az általános jogi érdeklődés. Minden alkalommal kon­zultatív részvételről van szó. A hallgatók nem passzívak, hanem aktív résztvevői elő­adásainknak. A megjelentek megtör­tént, vagy sokakat foglal­koztató eseteket vetnek föl, az előadók azokon szemlélte­tik, érzékeltetik a jogszabá­lyok időszerűségét, alkalmaz­hatóságát. A megválaszolatlan kérdéseket pedig elraktároz­zák — s a jogi előadásokat látogatók a később1 előadá­sokon hallhatják a feleletet. P. G. KORSZERŰ UZEMSZERVEZES Nagyobb forgalom — nagyobb nyereség Eredményes „kísérleti év" az ÁFÉSZ-né! A gazdaságirányítás megkö­veteli a vállalati igazgatás korszerűsítését. A belső irányí­tás és szervezés, ügyintézés bi­zonyos módosítása nélkül a szövetkezeti kereskedelem sem végezheti eredményesen az el­látási feladatokat. A korszerűsített belső me­chanizmus bevezetésére kísér­letképpen először az albertir- sai és a kiskunlacházd ÁFÉSZ tért rá tavaly január elsején. Dr. Magyar Lajos, a Kis-Du- namenti ÁFÉSZ igazgatósági elnöke tájékoztatott az elmúlt év tapasztalatairól. Nagyobb felelősség A korszerű üzemszervezés megteremtése sok gondot oko­zott. Elsősorban azt kellett el­dönteni, a változás milyen kör­re terjedjen ki? Kiderült, hogy alapvető módos! iásokra van szükség, a „fejelgetésnek” nincs sok értelme. Több boltot magába foglaló nagyobb szak­mai egységeket alakítottak ki az ellátási körzet területén. Így jöttek létre a vegyes élel­miszer-, a kereskedelmi, az ipari és a szolgáltató alapegy­ségek, szám szerint 12. Egy- egy ilyen alapegység élére nagy felelősséggel felruházott vezetőt állítottak, aki saját hatáskörében végzi irányító, szervező, árubeszerző és érté­kesítő munkáját és a gazdál­kodással összefüggő egyéb fel­adatokat. Ösztönző bérezés Kidolgozták a vezetők részé­re az anyagi ösztönzőket, ame­lyek a rájuk bízott terület, il­letve ágazat eredményes gaz­dálkodásától függően alakítják a jövedelmüket. Érdekes vé­gigkísérni például a 2-es szá­mú alapegység — Kiskunlac- háza valamennyi vegyes- és élelmiszer-kiskereskedelmi boltja — vezetőjének jövede­lemalakulását. Tavaly a beve­zetett új ösztönzők, a korsze­rűsítés hatására jövedelme az alapfizetésen felül négyezer forinttal lett több az első ne­gyedévben. Ezt annak köszön­hette, hogy 3,59 százalékkal túlteljesítették a forgalmi ter­vet, másfél nappal meggyorsí­tották a készletforgási sebessé­get, ami eszköziekötésd járulék megtakarításához vezetett. A második negyedévben azonban a forgalom alatta maradt a tervezettnek, s a sok összetevő révén — amit fen­tebb ismertettünk — az előző negyedév többletjövedelméhez képest mínusz keletkezett. A szövetkezet vezetőségének eredeti elképzelése az volt, hogy a gazdálkodási mutatók­kal megszabott szintről való lemaradás esetén az alapegy­ségvezető fizetésének csak a 75 százalékát kapja kézhez, egye­zően a gazdaságirányítási re­form korábbi logikus tételével. Ez a szándék azonban rendkí­vül nagy ellenállásba ütközött — a szakszervezet sem tartot­ta megvalósíthatónak. Szervezeti modellek Az elmúlt év más, megfon­tolandó témákat is felvetett. Elsősorban azt, hogy vajon célszerű-e olyan sok, szám szerint 12 alapegységre osztani a még oly nagy lélekszámú el­látási körzetet is, mint a Kis- Dunamenti ÁFÉSZ-é? Kompli­kálta az igazgatás mechaniz­musát a túlzott szakosítás, a kereskedelem és a vendéglátás különválasztása. Ez különösen szembetűnő volt ott, ahol egy községen belül két gazdája is volt az ellátási hálózatnak. Mindezek alapján 1973. ja­nuár első napjaiban az igaz­gatósági megbeszélésen olyan határozat született, hogy csök­kentik az alapegységek számát, a korábbi 12-ről 9-re. Egy-egy alapegységhez tartozik a komplett tevékenység, így a kereskedelem-vendéglátás, a szogáltatás-felvásárlás és ahol van, az ipari munka. Az anya­gi ösztönzésben is némi módo­sításra lett szükség és a szö­vetkezeti igazgatóság határoza­tiig intézkedett az ezzel kap­csolatos tennivalók végrehaj­tásáról. A múlt év második felében Albertirsa és Kiskunlacháza után további kísérleteket vé­geztek. Az aszódi, a gödöllői, a nagykátai, a péceli, a túrái ÁFÉSZ alakította ki a szakmai és területi alapegység szerinti szervezeti modelljeiket. Komáromi Magda A TAVASZI. KERTI MUNKÁKHOZ I KISGÉPEK. bel- és külföldi \ SZERSZÁMOK nagy választékban kaphatók a I Nyitva: hétköznap 10-től 18 óráig, SOROKSÁRI DOMINÓ ÁRUHÁZBAN 1 szombaton 9-től 15 óráig. (Hősök tere) % Telefon: 474-373. l t

Next

/
Oldalképek
Tartalom