Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-07 / 55. szám

1973. MÁRCIUS 7.. SZERDA \JCívíap 3 Ünnepség a nemzetközi nőnap alkalmából A nemzetközi nőnap alkal­mából a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának székházában tegnap bensőséges ünnepséget tartottak: az Országos Béke­tanács elnöksége a békemoz­galom kitüntető jelvényét ado­mányozta 18 leánynak és asz- szonynak. A kitüntetettek kö­zött van Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára és Feke­te Jánosné kartald tsz-brigád- vezető, az MNOT alelnöke. A kitüntetéseket Pethő Tibor, a Magyar Nemzet főszerkesz­tője, az Országos Béketanács alelnöke nyújtotta át Kitüntetés Bognár Rezső akadémikus­nak 60. születésnapja alkalmá­ból a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adomá­nyozta a Népköztársaság El­nöki Tanácsa. A kitüntetést Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adta át az Akadémián. Mezőgazdasági gépek — több mint ötmilliárdért A mezőgazdaság várható idei gépellátásáról kért tájé­koztatást a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékeseitől az MTI munka­társa. A MÉM szakembere; elmondották: a tavalyi megfelelő gép­ellátási színvonal tartá­sára az idén is szükség van, mert 2,8 hektáron kell elvetni a kalászos gabonát, 1,4 millió hektáron a kukoricát és 0,9 millió hektáron a szántóföldi takarmánynövényeket, és gon­doskodni kell a növényápolás­ról. valamint a -betakarítás­ról, nem is beszélve az 1,3 mil­lió hektáros rét- és legelőgaz­dálkodásról. A termelési szín­vonalat a növényi kultúrák­nál fejleszteni kell, s ehhez a géppark korszerűsítésére, az elhasználódott gépek kicseré­lésére, illetve felújítására van szükség. Az AGROTRÖSZT igyeke­zett gondoskodni az igények kielégítéséről, amennyiben a tavalyi 4,8—4,9 milliárdos for­galomnál nagyobb, több, mint I ötmilliárd forint értékben, új gépet biztosított erre az esz­tendőre. A gépek, berendezé­sek nagy részéből kielégítőek a raktári kész­letek, amelyek év közben újabb szállítmányokkal egészülnek ki majd­A gazdaságok által keresett néhány típusból — általában importgépekből — azonban a kereskedelem erőfeszítései el­lenére is hiányokkal kell szá­molni. ARANYKOSZORÚS ASSZONYBRIGÁD Ebédlő, öltöző, fürdő A Gödöllői Állami és Vad­gazdaság szakszervezeti bizott­sága értékelte az elmúlt évi munkát. Iványi György szb- titikár beszámolt a munkaver­seny eredményeiről is. El­mondotta, hogy a gazdaságban 35 brigád 274 dolgozóval ver­senyez, 6 Isaszegen az egyik asszonybrigád aranykoszorús lett. Sajnos, a baleseti statisztika nem alakult ilyen kedvezően. 11972-ben másfélszer több sé- 1 rülés történt, mint az előző esztendőben. A gazdaságban figyelemmel kísérik a dolgozók szociális körülményeit; Gödöllőn két­millió forintos költséggel ebédlőt, öltözőt és fürdőt épí­tettek. Az emberekről való gondoskodás, a törődés bizo­nyítéka az is, hogy a nyug­díjba vonulókat ünnepélyesen búcsúztatják. Cs. J. Munkában a fejbizottság Többet vár Budapest Még az első negyedévben elkészülnek a tervek Pártmegbízatása: munkásőr TIZENHAT ÉVE jött létre ; hazánkban a dolgozó nép ön- | kéntes, társadalmi alapon mű­ködő fegyveres testületé. a munkásőrség. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsá­gának 1956. decemberi hatá­rozata alapján jelent meg — 1957. elején — a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának 13- as számú törvényerejű ren­deleté a munkásosztály ön­kéntes fegyveres testületé­nek, a munkásőrségnek meg­szervezéséről és működéséről. Fiatalok, idősebbek, férfiak és nők önként ragadtak fegy­vert az ellenforradalom ma­radványainak felszámolására, szocialista rendünk, békés építőmunkánk védelmére. Az eltelt másfél évtized alatt szervezett egységek, fe­gyelmezett törzsek és kiala­kult parancsnoki állomány nőtt fel. Ezek együttesen sok embert tanítottak meg a gyors, rugalmas cselekvésre, fegy­verforgatásra, az emberi segí- tőkészség és fegyelem példá­jára. Sokan a munkásőrségnél ismerték és szerették meg a közösséget, váltak alkalmassá a párttagságra, és megtanul­ták, mit jelent a közösség, a szocialista társadalom önzet­len szolgálata. PEST MEGYE MUNKÄS- ÖRÁLLOMANYÁNAK er­kölcsi, politikai állapota évről évre erősödik. A munkásőr- alegységek biztos bázisai a pártszervezeteknek, a párt po­litikai és gazdasági célkitű­zéseinek végrehajtásában. Az állomány összetétele megfe­lel a Központi Bizottság hatá­rozatának. A párttagokon kí­vül megfelelő szómban tagjai a munkásőrségnek KISZ-ta- gok, s pártonkívüli dolgozók, értelmiségiek. Az állomány 56 százaléka munkás. 11 száza­léka tsz-dolgozó és 23 száza­léka alkalmazott. Mind na­gyobb számban kérik felvéte­lüket a felszabadulás után ne­velkedett, illetve született 25 —35 éves fiatalok. A munkásőrség tagjainak több mint 60 százaléka 5 év­nél hosszabb ideje teljesít szol­gálatot, vagyis folyamatos, a kívánalmaknak megfelelő az állomány cserélődése. Megfe­lelő számban vannak tapasz­talt, a harci, politikai kikép­zésben jártas parancsnokok, munkásőrök, akik segítik a fia­talok beilleszkedését, kikép­zését és nevelését. A munkásőrök nagy többsé­ge kiemelkedően példásan végzi politikai és gazdasági munkáját. Megtaláljuk őket a pártalapszervezetek vezető­ségeiben, a pártbizottságok­ban, a szocialista brigádok­ban, a tanácsokon, vagyis a közélet minden területén. Munikósőmek lenni párt- megbízatás. pártfeladat. A munkásőri szolgálattal, köte­lességgel járó feladat becsü­letes ellátása komoly áldo­zatvállalást igényel. A PARTSZERVEZETEK ak­kor járnak el helyesen, ha rendszeresen értékelik a ha­táskörükbe tartozó munkásőr- alegységek és munkásőrök munkáját. A pártszervezetek kötelessége: rendszeresen in­formálódni a munkásőrök helytállásáról, fejlődéséről, se­gíteni és elismerni munkáju­kat. A munkásőri szolgálat, mint a párt fegyveres szolgálata megkülönböztetett feladatot je­lent. Ezért is szükséges, hogy a bázishelyek pártszervezetei rendszeresen tájékozódjanak a munkásőrök fegyelméről, a fog­lalkozásokon való részvételük­ről, hangulatukról. Kísérjék fi­gyelemmel a párt- és állami oktatásban elért eredményei­ket. Törődjenek a pártszerve­zetek a munkásőrök egyéni gondjaival, problémáival, nyújtsanak segítséget megol­dásukhoz. A munkásőrök sok időt töl­tenek el szabad idejükből gya­korlatokkal, kiképzéssel és szolgálatban. Ezen túl felada­tuk az is, hogy elősegítsék dol­gozó társaik, környezetük po­litikai tájékoztatását; szóval és tettel hivatottak erősíteni a munkáshatalmat. Hivatásukból adódóan kötelességük szolgál­ni, ápolni hűséggel és tettel a proletár nemzetköziség eszmé­jét, fejleszteni a szovjet—ma­gyar barátságot. A munkásőrségbe történő felvételt az illetékes pártszer­vezet taggyűlése hagyja jóvá és terjeszti felsőbb pártszerv végrehajtó bizottsága elé. Te­hát a munkaHely kommunis­táinak felelőssége meghatáro­zó, hogy kiknek ad ilyen fontos pártmegbizatáfit. A pártszer­vezetek vezetőségeinek viszont feladata, hogy rendszeresen, de legalább évente egy alkalom­mal tájékoztassák a párttag­ságot taggyűlésen, ahol a megbízatást adták az ^ alap­szervezethez tartozó munkás- őrök munkájáról. Időközönként a munkahely kommunista gaz­dasági vezetőivel együtt érté­keljék a munkásőrök gazda­sági és társadalmi munkáját, és értékének megfelelően ré­szesítsék elismerésben. ÖNKÉNTES, SZOCIALISTA ÉS DEMOKRATIKUS TESTÜ­LET a munkásőrség. Ez hatá­rozza meg egész működésének és fegyelmének rendjét. Ezért vesznek részt az ország alkot­mányos rendjének védelmében és állnak harci készenlétben, amikor szükség van rájuk. A munkásőrség tevékenysége a nép, a munkásosztály, a párt kapcsolatára és kölcsönös bi­zalmára épül. Célja közismert, egyértelmű: a munkáshatalom védelme és erősítése. Ezért va­lamennyi munkásőr feladata, hogy legjobb tudása szerint ké­szüljön fel a haza védelmére. Növelje tovább azt a rokon- szenvet, mely megyénk dolgo­Mint hírül adtuk, a megye élelmiszer-gazdaságának egy- egy témáját kézben tartó, a hivatalos szervekkel és a gaz­daságokkal egyeztető opera­tív bizottságok száma gyara­podott: a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ké­résére Pest megyében is meg­alakították a tejfelvásárlási és értékesítési operatív bi­zottságot. A szervezet tagjai: a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztálya, kereskedelmi osztálya, a tsz- szövetségek, a MÉSZÖV, a KÖJÁL, az Állattenyésztési Felügyelőség, az Állategész­ségügyi Állomás, a Közép­magyarországi Tejipari Vál­lalat, valamint a termelőszö­vetkezetek által alakított tej­földolgozó társulások. A társulásoknál emelkedett Az új operatív bizottság alakuló ülésén elmondották, hogy tavaly mintegy 14 és fél millió liter tejet vásárolt föl az állami gazdaságoktól a Kö­zépmagyarországi Tejipari Vállalat, a termelőszövetke­zetektől 33 millió litert, a háztáji gazdaságokból pedig több mint 13 millió litert. Ez ugyan valamivel — egy szá­zalékkal — kevesebb a koráb­bi évben felvásárolt tej meny- nyiségénél, azonban a me­gyében működő termelőszö­vetkezeti feldolgozók egy esz­tendő alatt fölvásárlásukat 9 750 000 literről több mint 15 millió literre emelték, ösz- szességében tehát a megyében 8,5 százalékkal több tejet vet­tek át a gazdaságoktól, mint 1971-ben. Mint a vállalat fölmérésé­ből kiderül, a megyei tejfo- | gyasztás — s ebben a tejföllé, vajjá, sajttá földolgozott tej mennyisége is szerepel — 71.4 millió liter. Ha azonban a fő­város ellátására juttatott tej mennyiségét is számba vesz- szük, megállapíthatjuk, hogy Pest megye a javuló eredmé­nyek ellenére sem tölti be a budapesti zöldövezet szerepét, s még önnön fogyasztói igé­nyeit sem elégítheti ki. A me­gyében a vállalat 33 saját ke­zelésű és 25 termelőszövetke­zeti gvűitőállomáson veszi át a tejet, további kilenc tej­gyűjtő a tsz-földolgozóüze- mek körzetébe tartozik. Ám ez mind kevés, hiszen az át­vevő állomások háromnegyed része elavult, karbantartásra, illetve felújításra szorult. Kapacitás, higiénia Az operatív bizottság meg­vitatta az üzemek műszaki és higiéniai fejlesztésének kér­déseit, a kapacitásnövelés le­hetőségeit, a termékek vá­lasztékbővítésének módját. Szó esett arról is, hogy a ter­melőszövetkezeti tejtársulá­sok, a tsz-ek és az ÁFÉSZ- ek mint veszik ki részüket a fölvásárlásból. A Pest megyé­ben működő tsz-tejföldolgo- zók közül a vácszentlászlói „Galgatej” társulás — Valkó, Dány, Isaszeg, Zsámbok, Gö­döllő, Túra körzetéből — na­ponta 12 ezer liter tejet vá­sárol föl. A szigetcsépi Lenin Tsz feldolgozóüzemének ka­pacitása napi négyezer liter; felvásárlási és értékesítési körzete a Csepel-sziget déli része. A kőröstetétleni „AI- föld-tej” társulás az elmúlt esztendőben 10 ezerről napi 15 ezer literre növelte föl­dolgozó kapacitását, az al- bertirsai Dimitrov Tsz üze­mében pedig naponta 1200 liter tejet pasztőröznek. A tervekben újabb tejüze­mek létesítése is szerepel, a ceglédi tsz-ek például egy, napi 50 ezer liter tej földol­gozására alkalmas vállalko­zás létesítését tervezik; itt tejfölt, túrót, ízesített termé­keket és iskolatejet is készí­tenének. Dabas körzetében négy termelőszövetkezet — a tsz-tejirodával együttműköd­ve — készül új üzemet lé­tesíteni, a sasadiak pedig a budai járásban és a szent­endrei járás nyugati részében tervezik megszervezni a fel­vásárlást és ellátást, rekonst­rukciós gondoktól mentesít­ve ezzel a Középmagyarorszá­gi Tejipari Vállalatot Hűtőlánctól, felvásárlásig Az új operatív bizottság máris sürgető föladatoknak néz elébe. Közre kell működ­nie abban, hogy a termeléssel forgalmazással és értékesí­téssel foglalkozó gazdaságok, üzemek mielőbb gondoskod­janak a szükséges hűtőlánc kialakításáról; ellenőriznie kell a tejfölvásárlás zökke­nőmentes lebonyolítását; ösz- sze kell haíigölnia a tejtár­sulások tevékenységét a tej­ipari vállalat működésével; fi­gyelemmel kell kísérnie a tsz- ek, háztáji és egyéni gazda­ságok tehénállományának ala­kulását, hogy mindenkor az igényeknek megfelelően szer­vezhessék meg a fölvásárlást. A szarvasmarha-tenyésztés fejlődését segítő központi ren­delkezések, kedvező értéke­sítési lehetőségek hatására várhatóan egyre több tej jut a fogyasztókhoz. A fölvásár­lás-földolgozás teendőinek mind pontosabb összehango­lása tehát halaszthatatlan fel­adat. Az előzetes felmérések alapján mind a tejipari vál­lalat, mind a tej feldolgo­zására társult termelőszövet­kezetek az év első negyedé­ben elkészítik fejlesztési ter­vüket. A. Z. Bauxitbányák — művelésre készítve A Bakonyban az idén erő­teljesebb ütemben folytatják a bauxitbányák előkészítését. A „Díjnyertes II” elnevezésű bányában megkezdték a vágat­hajtást. A darvastói koncent­rációnál a lejtős és a függő aknát kötik össze; a két ter­melőhelyről együttesen a jövő évben 600 000—700 000 tonna bauxitot bányászhatnak. A Bakonyi Bauxitbánya Vál­lalat területén, az „Izamajor II” bánya szállítóaknájának mélyítését rövidesen befejezik. Az előkészületek során, percenként 34 köbméter vizet emelnek ki Szövetkezeti elnök — országgyűlési képviselő A Gyömrői Ruhaipari Szö­vetkezet az iparban nem bő­velkedő monori járás egyik je­lentős üzeme, örvendetes hír­rel fogadott legutóbb Bata Já­nos, a szövetkezet elnöke: — Rövidesen varrórészleg kezdi meg a munkát Káván, amelyben hozzávetőlegesen negyven nő talál majd elfog­laltságot. — Szakmai követelmények? — Elsősorban a szakmát szeretőket várjuk. Természe­tesen a különböző munkafá­zisokra megtanítjuk a jelent­kezőket ... Alig néhány hónappal ez­előtt új üzemházat adtak át, amely tizenötmilliós költség­gel épült. A munkatermeket korszerű gépekkel rendezték be. Munkafelvétel itt is van. Eredményeik között büszkén és joggal tartják nyilván, hogy exportjuk jelentősen növeke­dett, 1971-ben 2 és fél ezer, 1972-ben 13 ezer, az idén már 19 ezer kabát az éves export­mérleg. S még esv jó hír: — Megnyílik üzemházunk földszintjén a termékeinket árusító ruházati boltunk Fér­fi-, női és gyermek felsőruhá­zati cikkeket árusítunk. Azt tervezzük, hogy a nagyobb választék biztosítására test­vér szövetkezeteink ruházati termékeit is bemutatjuk, és árusítjuk. Bata János — a szövetkezet első embere, közéleti ember­ként is jól ismert. Országgyű­lési képviselő Gyakran látni őt képviselői körzetének, a 12. körzetnek valamelyik köz­ségében. — Az országos gondokat is­merve, melyek körzetének gondjai és a lakosság kíván­ságai? — Kérés, kívánság van, s ezek nagy része jogos is. Min­denekelőtt igén-v a jobb utak­ra. a korszerűbb világításra, az ivóvízre és az egészségügy fej­lesztésére Ez utóbbi kapcsain a gyömrői körzeti orvosi ren­delőintézet fejlesztését, bőví­tését tartom az egyik legfon- ‘osabb feladatnak. Hirtelen Vájára néz: , — Sietnem kell Oriba. a ■öroe vízmű építésével kap­csolatosan lesz megbeszélés a ‘anács vezetőivel ... Jandó István és olyan biztonságos munkafel­tételeket teremtenek, amely le­hetővé teszi az évi 200 ezer tonna kapacitású bánya 1974. második felében való megnyi­tását. A nyírádi térségben az idén erőteljesebben fognak hozzá az új deáki bánya kialakításához. Az előkészületek már tavaly megkezdődtek, s az enyhe téli időjárás most kezdvező lehető­séget nyújt a lejtős akna mé­lyítéséhez. Jelentős szakaszához érkezik idén Európa egyik legmoder­nebb bauxitbányája, a „Ha- limba III” beruházási prog­ramja is. Ez a bánya részle­gesen már termel és az idei tervet 370 000 tonnában állapí­tották meg. A „Halimba III” bányá­ban ez évben befejezik az ikerakna építését és ezzel olyan felkészültségi fokot érnek el, hogy 1974 ele­jétől már elérhetik — szükség esetén — a maximális kapaci­tást, az évi 600 000 tonnás ter­melést. zói körében kialakult a mun­kásőrséggel szemben. Munkával és fegyverrel szol­gálni a párt, a szocializmus ügyét: megtisztelő és példás feladat. A vállalt kötelezett­ség teljesítése, emberi, kom­munista helytállást, fegyelmet igényel. Ennek a feladatnak Pest megye munkásőrei, kom­munisták, KISZ-tagok és pár- tonkívüliek becsülettel tettek eleget az 1972-es kiképzési év során is. Erősödött a fegye­lem, nőtt a harci és politikai kiképzés eredményessége, szín­vonala. A parancsnokok és a munkásőrség egész személyi állománya felkészülten kezdi meg az 1973-as kiképzési évet. Bízunk a megye munkásőrei­ben, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is példás helytállásról tesznek tanúbi­zonyságot. AZT VÁRJUK, hogy a mun- kásőrfeladatokon túlmenően vállaljanak részt a párt X. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, a Központ Bizottság 1972. XI. 14—15-i határozatának következetes megvalósításában. Munkahelyi feladatok és munkásőri meg­bízatások teljesítésével tovább­ra is mutassanak példát a munkatársaiknak, és szerezze­nek további megbecsülést a munkásőr megtisztelő címnek. Arató András Nem új gyárak — rekonstrukció TÖBB JUT MODERN GÉPEKRE félmilliárd forintra A textil- és ruházati ipar rekonstrukciójára vonatkozó kormányhatározat a negye­dik ötéves tervben a kötött­áru-termelés 50 százalékos nö­velését irányozza elő. Ezt a feladatot elsősorban nem új gyárak építésével, hanem a meglevők korszerűsítésével oldják meg. Egyebek között elmarad egy új kötöttárugyár felépítése, s az eredetileg er­re előirányzott összeg nagy részét a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár rekonst­rukciójára fordítják. Ez azt jelenti, hogy a vállalat fejlesz­tésére az eredetileg előirány­zott összeget több mint két­szeresere, emelték. A jelentős összeg felhasz­nálásának ésszerűségére jel­lemző, hogy annak alig egy­ötödét fordítják építkezésre, a többiből a legkorszerűbb automata berendezéseket ho­zatják a világ nyolc országá­ból. A teljes rekonstrukció befe­jezése után — 1975-től kezdve — több mint 40 százalékkal — évente 3 millió, külföldön is keresett divatos férfi- és női pulóverrel, kardigánnal — növekszik a Hódiköt ter­melése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom