Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-06 / 54. szám

VÁC I UAPLŰ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM 1973. MÁRCIUS 6., KEDD Megváltozott életkörülmények — jogos igények Összpontosítani a társadalmi és anyagi erőket CIKLUSZÁRÓ TANÁCSÜLÉS SZÓDON A sződi községi tanács cik­luszáró tanácsülésén a múlt év gazdasági beszámolóját és az idei költségvetési, illetve fejlesztési tervet vitatták meg. Az egyik felszólaló úgy fo­galmazott, hogy a tapasztala­tok figyelembevételével össz­pontosítani kell az erőket, és rangsorolni kell a feladatokat. Kérte, úgy tervezzen a ta­nács, hogy azzal már ki le­hessen állni a jelölőgyűlések elé, mert a megvalósítást a község társadalma szavatolja. A községbeliek életkörül­ményeinek megváltozása. jo­gos igényeket vet fel. Már hosszú éve gond, hogy nincs a községben megfelelő méretű helyiség, ahol az ünnepeket, a gyű­léseket, a nemzetiségi együttes bemutatkozásait, a színházi előadásokat le­hetne megtartani. Most, úgylátszik, megvan az anyagi alap, hogy olyan he­lyiséget építsenek, amelyben a fiatalság, a sportkör, vala­mennyi szakikor megtalálná a működéséhez szükséges felté­teleiket, s egyúttal az iskola már esedékes bővítését is szolgálná. Ügy határozott a tanács­ülés, hogy az 1973-as év ki­emelt feladata a tornaterem megépítése lesz. Minden to­vábbi igényt ennek rendelnek alá. A szavazás előtt egyik régi tanácstag tolmácsolta a község lakosságának állás­pontját: „Tizenkét éve beszé­lünk róla, most már lépjünk előre, s rpindenki megteszi ami a feladata”. Az utak állapota indokol­ja, hogy a költségvetés 10 ezer forintos keretét a községi tanács a fejlesz­tésben miért toldotta meg további 100 ezer forinttal. ' Természetesen ez az összeg sem elegendő ahhoz, hogy minden kérés teljesüljön. A megyei tanács 1974-re irány­zott elő nagyobb összeget a község igényeinek kielégítésé­re. A csörögi tanácstagok fel­vetették a település sajátos problémáit, a kereskedelmi el­látás megjavításának és az óvoda létrehozásának kérdé­sét. A megvalósításig mind­kettő állandó feladata lesz a tanácsnak. A tanácsülés megfontoltan, részleteiben megtárgyalta a napirendi pontokat, s csak az­után hozta meg döntését, anyagi lehetőségein belül, a község áldozatkész munkavál­lalásának ismeretében. Ugyanezen a napon tar­totta tanácsülését Vácduka, a társközség is. Azon már a Tanácstagi munkáért érdemérem Kányik János Élete a cementhez kötődött. Először Tatabánya, aztán egy kis megszakítás, mert a Terv­hivatalba került 1950-ben, az­után igazgató Selypen, igazga­tó Vácon, a DCM-ben. Nyug­díjas 1972. január elsejétől, s mintha mi sem történt volna, újra a cementgyár. Az első évben a forgókemence téli nagyjavítását ellenőrizte, az idén pedig a Cementipari Or­szágos Vállalat szakszervezeti bizottságában dolgozik. Nyug­díjas. — Nem is kívánhatnék „nyugalmasabb” életet, mert ezt szeretem. — Mióta tanácstag? — 1952 óta. Itt, Vácott 1963- tóL — Lakásügyek? — Igen. Az igazgatási állan­dó bizottság elnöke vagyok. — A szép kitüntetést is ezért kapta, amellyel az idén első ízben négyüket jutalmaz­ták? — Hozzátenném, hogy a négy közül hárman lakás­ügyekkel foglalkozunk. — Nehéz területe a társadal­mi munkának. Mondhatnánk, az egyik legnehezebb. — Ne gondolja. Ha valaki igazságos, még a türelmetlen, rossz mosókonyhákban lakó emberek is megértik és szere­tik. — Hogyan tettek igazságot? — Kidolgoztunk egy mód­szert. A tanácstagok mindegyi­kével összeirattunk a körzetük­ben levő lakásigénylők közül hármat, a három legjobban rá­szorulót. A vállalatoktól, intéz­ményektől kértünk társadalmi munkásokat, akikből nyolctagú bizottságot alakítottunk. Velük együtt felkerestem a kijelölt igénylőket, és a három közül mi választottuk ki az egy vagy két legjobban rászorulót. Azt hiszem, eléggé körültekintő és demokratikus eljárás volt, ugye? — Igen. Így azután még csalás, visszaélés sem lehetett. — Ne higyje, hogy nem. Bi­zony, amíg nem voltunk elég tapasztaltak, bennünket is fél­revezettek néhányszor. Tovább finomítottuk azonban az elbí­rálás módszereit, s visszaélés ma már tényleg nem fordulhat elő. Ma is lakásügyekkel fog­lalkozom a tanácson. Egy hé­ten kétszer, kedden és pénte­ken. Bizalommal jönnek hoz­zám az emberek. (bognár) sződi társadalmi szervek tag­jai, illetve a tanács tagja is részt vett, és tolmácsolta az ottani igényeket, elsősorban az óvoda helyzetét. A kérés fogadtatása magában is bizto­síték arra, hogy a társközséget semmi hát­rány nem érheti a közös tanácsi irányításban. Megértő tenniakarással, a ta­nácstagok aktivitásával a kö­zös feladatokat ugyanolyan felelősséggel hajtják végre Szódon, mint eddig a saját' jaikat. (g) Ügyelet: minden pénteken délután A választón elnökség közleménye Megtartotta ülését, s meg­kezdte munkáját a városi vá­lasztási elnökség: március 3- án ülésezett, a városi tanács kijelölt irodahelyiségében, ahol meghallgatta a választási előkészületekről szóló tájékoz­tatót. és megbeszélte további feladatait. A városi választási elnökség tájékoztatja a lakosságot ar­ról, hogy minden héten pénte­ken, délután 1 órától 4 óráig, irodahelyiségében (Vác, Váro­si Tanács, első emelet, 104-es szoba) ügyeletét tart. s válasz­tási ügyekben a lakosság ren­delkezésére áll. A választási elnökség tag­jainak nevét és lakcímét a vá­rosi tanács hirdetőtábláján ki­függesztette. A választási elnökség tagjai: Dr. Zilei István, Szokol Ist­ván, Zsebesi István, Galambos Ferenc és Havasi Rezső. Tavaszi ünnepségek Gazdag program a váci járásban A nemzetközi nőnap és az utána következő ünnepek a ta­vasz közeledtét jelzik. Elkészült a váci járás tavaszi politikai ünnepségeinek terve. MÁRCIUS Ö-AK, a járási pártbizottság elképzelései sze­rint, a pártszervezetek irányí­tásával minden üzemben és intézményben megemlékeznek a nemzetközi nőnap jelentősé­géről, köszöntik a lányokat és asszonyokat. Ebből az alkalom­ból sok helyen kitüntetést, ju­talmat kapnak azok, akik a legtöbbet tettek azért, hogy a kormány nőhatározata üze­mükben, intézményüknél mi­előbb megvalósuljon. MÁRCIUS 15-ÉN Foton lesz a forradalmi ifjúsági napok ün­nepségsorozatának járási meg­nyitója. A Hazafias Népfront helyi bizottságai és a községi KISZ-szervezetek mindenütt megemlékeznek az 1848-as sza­badságharcról, és koszorúikkal róják le az utókor kegyeletét a 48-as honvédemlékműveknél. A járás általános és középis­koláiban március 15-én délelőtt lesznek a Petőfi-évforduló és a szabadságharc emlékünnepsé­gei. Délután a dunakeszi és a szobi gimnázium tanulói a köz­ségi KISZ-szervezet tagjaival közösen rendeznek kulturális és sportprogramokat. A TANÄCSKÖZTÄRSASÄG 54. ÉVFORDULÓJÁT, március 21-ét, Vác kiemelt ünnepség­gel, a KISZ központi bizottsá­ga megbízásából itt rendezen­dő országos ifjúgárda-találko- zóval ünnepli. A találkozó al­kalmával nagygyűlésen emlé­keznek az 54 év előtti esemé­nyekre. A nagygyűlésen az or­szág sok helyéről érkező ifjú­gárdisták képviselői között a váciakon kívül a járás KISZ- fiataljai is képviseltetik magu­kat. Az általános iskolák úttö­rőcsapatai és a KlSZ-szerveze- tek tagjai találkozókat rendez­nek, melyeken vendégül látják az egykori vöröskatonákat. A márciusi párttaggyűléseken az alapszervezetek köszöntik a mozgalom veteránjait. HAZÁNK FELSZABADU- LÄSÄNAK 28. ÉVFORDULÓ­JÁN Vácott rendezik meg Pest megye kiemelt ünnepségét, me­lyen valamennyi község kül­döttséggel vesz részt. A járás három nagyközségében, Szo­bán, Dunakeszin és Foton a KISZ-szervezetek új tagjai ün­nepélyesen tesznek fogadalmat. A járás kiemelt ünnepsége Fo­ton lesz. b. Kihal-e a cipészszakma? Nein szűntek tneg az utánpótlás gondjai Tájékoztatjuk kedves vásárlóinkat, hogy kultúrcikk-boll'unkal' megnyitottuk Vác, Széchenyi út 16. szám alatt (a volt ezeraprócikk-bolt helyén) Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat ideig zárolták az anyagot. A nagyipari termelés hatásárt sokan más foglalkozást keres­tek maguknak. Egy ideig nem volt egészen tisztázott a kéz­műves kisipar helye és sze­repe. A könnyűiparon belül is van nehéz vagy egészségtelen, fárasztó fizikai munka. A ci­pész szakma abban az időben rosszul méretett meg, és túl­ságosan könnyűnek találta­tott. amit anyagilag' is meg­érezték a cipészek. A fiatalok keresete a javítórészlegben ma is alacsony, 1600 forint. A gépek, automaták, bonyo­lult műszerek, tiszta és vilá­gos műhelyek korszakában nem jönnek e pályára a fia­talok. A műanyagitalp -készí­tés. a cipőipar általános fejlő­dése valószínűleg tovább csökkenti majd a javítási igényeket. Kovács István kis­iparos ma még napi 20 ven­déggel számol. O is. a ktsz is három nap alatt végzi el a ja­vításokat. A ktsz javítórészle­gének két főfoglalkozású és három nyugdíjas dolgozója januárban és februárban 800 pár cipőt javított meg. Ma még kielégítik az igé­nyeket, és viszonylag gyorsan is. De mi lesz, ha az öregek nyugdíjba mennek, munka- képtelenné válnak? Mert a speciális igények maradnak, ortopéd cipő is kell, a cipő­sarok is kopik. K. L Szobán láttuk Nagymama a gyermekklubban Követendő módszer Jól fűtött, ideiglenesen gyer­mekklubnak átrendezett helyi­ségben, mosolygós nagymama fogadta szombaton este a szo­bi művelődési központban az irodalmi estre érkezőket. Azt kívánták ezzel elérni, hogy a szülők zavartalanul tölthessék el idejüket, zavar­talanul élvezhessék az elő­adást. A nagyszerű kezdeményezé­sért gratulálunk a művelődési központ vezetőjének. Kíván­juk, hogy a módszer minél ha­marabb elterjedjen, a szobiak­nak pedig azt, hogy legköze­lebb jobban éljenek e nagy­szerű lehetőséggel. Március 15-én Újabb kiállításra készöl a Vak Bottyán Múzeum Még mindig sok érdeklődőt vonz a Vak Bottyán Múzeum­ba a színháztörténeti kiállítás, de már munkálkodnak a so­ron következő tárlat előkészü­letein. Március 15-én délután négy órakor a két udvari te­remben Petőfi Sándor-emlék- kiállítás nyílik. Megnyitó be­szédet Galambos Ferenc, a Hazafias Népfront váci városi bizottságának elnöke mond. A kiállítás tablóinak elkészítésé­re Gyenes János tanár kapott megbízást. Kézilabda Javuló formában Egy hónappal a bajnoki nyi­tány előtt sikerrel vette a va­sárnapi két mérkőzését a Váci Híradás NB Il-es kézilabda­csapata. Váci Híradás—Honvéd BNA 21:11 (9:6). Váci Híradás: Seres, Sasvá­ri, Kohlmann. Sári, Rácz, Ber- czelly, Pálinkiás. Cserejátékosok: Virágh, Bu­davári, Petre, Kékesi, Tímár. Néhány perces kapkodó já­ték után belelendült a Hír­adás. és fokozatosan javuló já­tékkal, biztos vezetésre tett szert. A második játékrészben időnként már szellemes akció­kat is láthatott a közönség. A HAGY tízgólos győzelme tel­jesen megérdemelt. Váci Híradás—Beloiannisz 17:11 (7:5). Az NB II. keleti csoportjá­ban játszó Beloiannisz már 4:1 arányban vezetett. Ezután a Híradás edzője rendezte a so­rokat, és a félidő végére sike­rült a hátrányt ledolgozni, sőt, kétgólos előnyt szerezni. Szünet után tízperces hajrá, 4—5 gólos vezetés, majd biz­tonsági játék következett, ami meghozta gyümölcsét. Ki kell emelni Seres kapus teljesít­ményét: a kritikus percekben két hétméterest is hárított. Érdekesség, hogy a Beloian­nisz egy csoportba került a Váci Híradással, így a salakon is találkoznak majd a csapa­tok. A két mérkőzés góljain az alábbiak osztoztak: Sári (3), Budavári (2), Sasvári (5), Kohl. mann (5), Rácz. (6). Berczelly (12), Petre (3), Kékesi—Pá­linkás (1—1). Jövő vasárnap a Váci Hír­adás—Váci Fonó helyi rang­adóval zárul a Dunakeszi te­rembajnokság. I Tél végi délelőtt. Lüktet, áramlik a város főutcáján a forgalom. Az emberek megáll­nak a (kirakatok előtt, benyit­nak az üzletekbe. A cipészmű­hely kirakatában cégtábla, el­adásra szárat, új cipők. A ki­rakat mögött lecsüngő villany- égő, alatta bankli. Tipikus, ré­gi cípészműhely, minit a kéz­művesség fénykorában. — A cipészszakmáról szeret­nék önnel beszélgetni — mondtam a mesternek. — Ar­ról, hogy érdemes-e ma ezt a szakmát folytatni. — Meg lehet belőle élni — kapom a választ. — Én akkor is megéltem belőle, amikor ki­lenc cipőkereskedővel kellett felvennem a versenyt, itt, a Széchenyi utcában. Több megbecsülést érdemelne Panaszkodik, hogy akadozik az anyagellátás, szerinte több megbecsülést érdemelne ez a szakma. A mai fiatalok azért nem választják életpályának, mert nem lehet megtartani a napi nyolcórai munkaidőt, so­kat kell dolgozni. Kovács István, a mester, még 120 váci cipészre emléke­zik. Közülük ma összesen öt kisiparos dolgozik Vácott, a szakma legrégibb fajtáját a csizmadiamesterséget egyetlen idős ember folytatja. Kovács István vállalja a gyógybetétes, harántbetétes cipők készítését, de emelt orthopédeket már nem lehet a városban megren­delni. A mesternek több olyan kitüntetett tanítványa van, aki nem folytatja a szakmáját. Magas átlagéletkor Néhány évvel ezelőtt tájéko­zódtam a szolgáltatóipar hi­ányszakmáiról. Bányavári Pé­teriig, a Dunakanyar Vegyes­ipari Ktsz elnöke akkor egye­bek között arról tájékoztatott, hogy kihalóban van a cipész­szakma. A megye területén akkor egyetlen fiatalember ké­szült erre a pályára. — Változott-e a helyzet? Kedvezőbb-e azóta a kép? — | kérdezem. — Sajnos, csak rosszabb. ' Dunakeszitől Szobig terjed a ktsz területe. Összesen két ipari tanuló jelenti az utánpót­lást. Dunakeszin meghalt a részlegvezető, nem tudják pó­tolni. Az üzletet be kell zár­ni. Ha Kismarosról elmegy a nyugdíjas cipész, nem lesz, aki átvegye tőle a részleget. A sződi cipész hetvenéves. A ja­vítórészlegekben hatvan év az átlagéletkor. Nem cserélné másra Mocsári József, a ktsz kon­fekcióüzemének vezetője, 34 éves fiatalember. Cipészként kezdte a pályát. Volt részleg- vezető, műszaki vezető, s köz­ben, esti tagozaton, elvégezte a cipőipari technikumot. Irá­nyításával a konfekcióüzem 30 dolgozója, betanított munkások és szakmunkások, 1972-ben 25 ezer pár férficipőt gyártott és adott át a kereskedelemnek, ö kalauzol az üzemben. A felsőrészkészítők a szak­ma elitjéhez tartoznak. A tisz­ta és tágas szabászműhelyben széles, nagy asztalokon szab­ják az anyagot. Tóth Sándor lakk félcipő felsőrészét szabja. A vele szemközt dolgozó Moknáth Istvánnak 16 forint az órabé­re. ö nem cserélné másra a szakmáját. — Tiszta, könnyű, szép munka — mondja. A modern gépek között kissé furcsán hat az elkülönített rész­ben, a hagyományos bankli mellett cvikkolást végző Vá­ri László, ötvenévesen, egye­dül készíti a megrendelt, mé­retes cipőket. A szövetkezet megalakulásáig segéd volt, itt 22 éve dolgozik. Most 14 fo­rint 50 az órabére. Volt, ami­kor jóval kevesebbet keres­tek, de a szakmához mégis ragaszkodtak. — Miért szeretik? — kér­dezem. — Mindig lehet valami szé­pet produkálni — mondja Vá­ri László. A jövő? Sok megpróbáltatáson ment át ez a szakma. A háború előtt és a háború után egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom