Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-06 / 54. szám

HOMOMIDfn A P»r S T M í GYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM. 54. SZÁM 1973. MÁRCIUS 6., KEDD Javult a munkahelyi közérzet A gyomrai vegyiüzem pántlikára és gyáregységvezetője a Mr emelésről-én, csütörtökön l a munkások bér- j Március 1 lépett életbe emelése. A Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat egyik jelentős üzemrésze a gyömrői vegyiüzem. Tavaly .70,5 millió forint értékű árut gyártott, melyből az export félmillió dollár volt. A nyere­ségtervet 85 százalékra telje­sítették, ami csaknem 11 mil­lió forintnak felel meg. Az idén még nagyobb fel­adat előtt áll a gyömrői üzem kollektívája. A vállalat 90 millió forintos tervet szabott meg számára, s annak teljesí­tése igen nehéz feladat elé állít mindenkit. — A munkásbéremelés milyen hatást váltott ki a dolgozók körében? Werner Endre gyáregységve­zető: — A bérfejlesztés jóval több volt, mint amennyire számí­tottunk. Természetesen az egy­ben fokozott terhet is ró a dolgozókra. Elég, ha csak a 90 milliós idei tervet vesszük fi­gyelembe. Burzuk Imre párttitkár: — Az idei részesedés, a mi­nap kapták meg a dolgozók, jó­val több mint 1972-ben. Min­denki egy havi munkabérének megfelelő részesedést kapott. — A vállalaton belül ho­gyan osztották szét a bér­emelésre szánt összeget? Werner Endre: — A segéd- és betanított munkások fizetését 4, a szak­munkásokét és művezetőkét 8 százalékkal keli emelni. Ez egyértelmű. Nagyobb feladat volt a saját béralap szétosztá­sa. A PEVDI még 11 százalé­kot adott részünkre bérfejlesz­tésre, mivel Szentendre után a mi egységünk a legnagyobb. Burzuk Imre: — Részt vettünk egy közös tanácskozáson, amelyben is­mertették velünk a bérelosztás szempontjait. Utána, gyáregy­ségi szinten összehívtuk a cso­port- és művezetőket, vala­mint a bizalmiakat. Természe­tesen ott voltak a gyáregységek vezetői is. — Milyen szempontok alapján döntötték el egyes dolgozók béremelését? Werner Endre: — figyelembe vettük, ki hány éve dolgozik üzemünk­ben. A teljesítményét is mér­legre tettük, s az sem volt kö­zömbös, hogy egy vagy több gépen dolgozik-e az illető, ne­héz fizikai munkát végez-e vagy sem. — Hogyan alakulnak az órabérek, az átlagfizetések a béremelés után? Az új tanácsok megalakulása óta „Ha lassan is, de fejlődünk“ Mióta vágyók tanácstag? Jaj, ne is kérdezze tőlem, mert ar­ra figyelmeztet, hogy mennyi­re telik az idő! Az alakulástól, az új tanácsok megalakításától tanácstag vagyok. Sok idő? Bizony, sok! Kezdetben nehe­zebb volt. Most már jobb. Nemcsak azért, mert hasonlít­hatatlanul demokratikusabb a légkör, magasabb színvonalú a vezetés, de sok-sok tapaszta­lattal is rendelkezem. Az em­ber tudja azt, mikor, mivel, kihez kell mennie? Mert a ta­nácstagnak mennie kell. — Problémák, gondok akad­nak bőven, különösen az ilyen kis helyen, mint Monori-erdő. Hiányoznak a kereskedelmi, szociális létesítmények, vil­lany, út hiányzik, sok a kalló­dó, rossz sorsú gyermek, szó­val, jut elintéznivaló minden napra. Mert a választó nem látja a község pénztárcáját, ő csak a jogos, a mai ember igé­nyeit kifejező kéréseit mond­ja. — Azért, ha lassan is, de fejlődünk. Mert, nézze, van már egy kis üzemünk, az is valami. Nemcsak munkalehe­tőséget ad, de az otthont adó települést is gazdagítja. Van óvodánk, hiánya nagyon nagy gond volt. Most jólesik elmen­ni oda: jól felszerelt, kellemes helyük van a csöppségeknek. Épül a napközi. Komolyan mondom, magam sem hittem, hogy egyhamar lesz belőle va­lami. Több miint kétmillió fo­rintba kerül. Ilyen jól szerve­zett, gyorsan haladó munkát én eddig még nem láttam. Re­mélem. nem kiabáltam el. — Van húsbolt, zöldséges­bolt, két évvel ezelőtt egyik sem volt. Szóval, ha egy ilyen kis településen, mint a mienk, két év alatt ennyi minden si­került, akkor van értelme dol­gozni. Persze, akad itt még akár húsz évre való feladat. Az elmaradottságot, a hibákat egy-kettőre nem lehet meg­szüntetni. — Mit is lehet várni a kö­vetkező évektől? Talán több és jobb igyekezetei a helyiektől is. Hogy még jobban szeressék lakóhelyüket, és még többet tegyenek érte. No, látja, ez az, ami korábban jobb volt. Elég volt valamit megemlíteni, és másnap már ötvenen-százan segítettek. Ezt szeretném újra látni: a közösségi gondok tudo­másulvételét és megoldását, a közösség segítségével. — Még mit kívánok? Ügy nőnek az unokáim, neveljük fel őket békében, boldogság­ban! Elmondta: Simon Zoltánná monori-erdei tanácstag Lejegyezte: Szálontai Attila Késsel sebesítette meg élettársát Egy évi börtönre ítélték Csontos László, monori la­kos 1972. július 29-én délután vitatkozni kezdett élettársá­val, az akkor nyolcadik hó­napja terhes Bán Terézzel, a vacsora miatt, illetve azért, mert nem volt odahaza élel­miszer. Csontos magához vet­te az általa készített, 16 centis pengéjű, hegyes végű tészta­vágó kést, majd zsíros ke­nyeret falatozva kiült a fo­lyosóra. Nem messze tőle, egy kis zsámolyra élettársa is le­ült, és perlekedni kezdtek, majd Csontos, a vita hevé­ben, ingerült állapotban a konyhakést élettársa felé dob­ta, s a kés annak hasába fú­ródott. A jajgatásra Csontos felugrott, s élettársát az ágy­ra fektetve, mentőkért szaladt. Bán Terézt a mentők a kórházba szállították, ahol azonnal megoperálták őt. A műtét időpontjában a magzat még élt, de 25 perccel ké­sőbb, az élesztős! kísérlet el­lenére, meghalt. A járásbíróság Csontos Lászlót egy évi szabadság- vesztésre, 1330 forint pénz- büntetésre ítélte és két évre eltiltotta a közügyek gyakor­lásától. Az egy évet az elítélt­nek börtönben kell eltöltenie. Vitéz Imre Burzuk Imre: — Kétezerszáz-kétezerkét- száz forint volt az átlagkereset üzemünkben az elmúlt évben, a béremelés után 2470 forintra emelkedik, természetesen a prémium nélkül. Az átlagóra­bér 13 forint 40 fillér lesz. Werner Endre: — Igen jelentős a vállalat­nak azon intézkedése, mellyel az újonnan belépő dolgozók alapórabérét 9,60-ról 10 forint 50 fillérre emelte. Ez, remél­hetőleg, segít majd a létszám fejlesztésében. — Érvényesítették-e a dif­ferenciálást? Werner Endre: — A tmk-mühely a gyár mozgatórugója. Csaknem vala­mennyien szakmunkások dol­goznak benne. Ök a kötelező 8 százalékon felül, átlagosan még 7 százalékot kaptak, tehát 15 százalékos béremelésben része­sültek. A szinterezőüzemben a dolgozók darabbér után kapják a fizetésüket. Ott zömében nők dolgoznak, segéd- és be­tanított munkások. A 4 száza­lékon kívül hat százalékkal emeltük bérüket, azzal a kité­tellel, hogy normarendezésre a közeljövőben nem kerülhet sor. — És az alkalmazottak? Burzuk Imre: — A vállalati bérfejlesztési alapból 3,4 százalékos emelést kaptak. — Hogyan értesülnek a dolgozók a béremelésről? Werner Endre: — A műhely- és csoportve­zetők már beszélgettek a mun­kásokkal. A hónap első felében mindenki személyesen meg­kapja a hivatalos értesítést, amely az új besorolásukat tar­talmazza. Burzuk Imre: — A dolgozók örömmel vet­ték a nagyarányú bérfejlesz­tést. Érezhetően jobb a mun­kahelyi közérzet, a hangulat, s ez biztosíték lehet a további nagy feladatok megoldására. Gér József Tizénkéi és fél nap nyereség Elsőt a Petőfi Sándor brigád A Volán 20. számú Vállalat monori MÁVAUT-főnökségén termelési tanácskozást tartot­tak, melyen a dolgozók részé­re 12,5 napnak megfelelő nye­reséget osztottak ki. Értékel­ték a szocialista versenymoz­galom eredményeit is, amely­ben a főnökség dolgozóinak 65 százaléka vett részt. A 12 benevezett brigád kö­zül a legjobb eredményt a Pe­tőfi Sándor nevét viselő érte el, csaknem ezer pontos telje­sítménnyel: elnyerte az arany­koszorús kitüntetést. A brigád vezetője: Kukli András. A gépkocsivezetői József Attila nevű ezüst-, a jegykezelői Tán­csics nevű bronzkoszorús szo­cialista brigád lett. A brigád­vezetők : Palkovics Sándor, il­letve Kovács Ferenc. A MÁV AÜT dolgozóit is érinti a március 1-én életbe lépett béremelés. A munkásál- lomány bére 6,5, a forgalmi szolgálattevőké 10 százalékkal emelkedik. Tavaly vezették be a „Dol­gozz hibátlanul” mozgalmat: értékelték annak eredményeit is. Százhuszonhét dolgozó ne­vezett be a mozgalomba, s 83- an teljesítették a szintet. Ök öt nap különnyereséget kapnak. (g—) Felkészülten vetélkedtek a Péteriek Izgalmas versengés színhe­lye volt a péteri ifjúsági klub: a Petőfi-évforduló tiszteletére szellemi vetélkedőt rendezett a vezetősége. A kérdésekre adott válaszok a versenyzők alapos felkészült­ségét bizonyították. Az első három helyezett, Bódis Márta, Bódis Judit és Losonci Ilona, értékes tárgyjutalmakat vett át. A negyedik és ötödik he­lyezést elérők, Szenyán Edit és Szemere Sándor, oklevelet kaptak. Az első öt helyezett képvi­seli majd Péterit a járási Pe-< tőfi-vetélkedőn, amelyet Gyomron rendeznek, március 18-án. Két év- négy falugyűlés A kétéves tanácsciklus alatt négy sikeres falugyűlést tar­tottak Vasadon, kettő közülük a választásokkal volt kapcso- latos . A mnnká.«orcg}rség rendezésében JVt»tß tg mim (>fi segítettéh Yietnutn sebesültjeit AKI ÍGÉRTE, MEGJELENT A monori Bata Ferenc mun- kásőregység március 4-én, va­sárnap rendezte meg az ön­kéntes véradónapot. Az első véradók az egység törzsé­nek tagjai voltak. Schuszter József, a ME­ZŐGÉP Vállalat üzemfenn­tartási és beruházási osztályá­nak vezetője, Budapestről jött ki Monorra vért adni. — Reggel fél hatkor kel­tem, s háromnegyed nyolcra értem Monorra. Szívesen ad­tam vért, hiszen jól tudjuk, nagy szükség van rá. Dr. Szűcs Miklós, a járási rendelőintézet igazgató főor­vosa, 67 éves. Feleségével együtt érkezett meg. Ö már sokszoros véradó, ezúttal sem maradt el. Délelőtt 10 óra. Kovács Jó­zsef, járási munkásőrparancs­nok elégedetten szemléli a névsort. — Akik ígérték, szinte vala­mennyien megjelentek. Hat munkásőr már máshol adott vért. Tomanovics Rádé is idős munkásőr. Most adott tizen­negyedszer vért. — Maglódról jöttem át. Ra­junk együttesen határozta el, hogy eljövünk. Tizenkét óra előtt néhány perccel, értesülve a lehető­ségről, Gulyás László, monori református lelkész és fia lé­pett be a véradóhelyiségbe, s együtt tartották a tű alá karjukat. Elkészült a gyorsmérleg: ezen a vasárnap délelőttön negyvenen, csaknem 15 liter vért adtak Vietnam sebe­sültjeinek. G. 3. RITKA TRÓFEA Befejeződött a vadászidény Az erdő állatai is már a tavaszt várják Októberben kezdődött, s feb­ruár utolsó napjával lezárult az idei vadászati idény, ame­lyet a járási Fácán Vadásztár­saság sikeresen fejezett be. Az eltelt öt hónap alatt egy vad­disznó, 33 őzsuta, 650 mezei nyúl, 1800 fácánkakas és 30 fogoly került puskavégre. A zsákmányt a MAVAD vecsé- si telepére szállították. Elve fogott 150 foglyot, 112 nyulat és 30 fácánkakast Franciaor­szágba küldtek a soproni el­osztó közvetítésével. A vadásztársáság pénzfor­galma elérte a 300 ezer forin­tot, amely jóval több, mintáz előző években volt. Tavaly májusban Kovács László, a vadásztársaság tit­kára, egy őzbakot lőtt ki. Az agancs súlya 555 gramm, amely európai viszonylatban is igen jelentős súly. A megyei bíráló bizottság 135,2 ponttal jutalmazta a ritka trófeát, ami aranyérmes minősítésinek fe­lel mag. A napokban az orszá­gos bíráló bizottság elé kerül az agancs. A vadászati idény befejező­dött ugyan, de a vadászok mégsem akasztják szögre fegyvereiket: dúvadakat irta­nak. Fölmérik a rókakotoré­kokat, s a bennük lakókat ki­füstölik, ártalmatlanná teszik, akciót indítanak a májusi fá­cántojások megmentéséért. Az enyhe tél kedvezett az erdő lakóinak. Kevés esett kö­zülük áldozatul a hidegnek. Elegendő élelmet is biztosítot­tak részükre. Várják már az állatok is a tavaszt: a szokásosnál sűrűb­ben, csapatostul tűnnek fel az erdő mélyén. (—ér) VASAD Új óvoda épül A vasadi tanács évről évre nagyobb mennyiségű összeget tartalékol az új óvodára, me­lyet 1974—75-ben szeretnének felépíteni; ötven kisgyermek­nek ad majd helyet. Eddig 600 ezer forint gyűlt össze. ELFOGULTSÁG NÉLKÜL Szálhoz finomít A sötétségen csak a neon­füzérek kékes fénye tör át. Bent, a falak között, szikrá­zóbb, bántóbb ez a fehérség. Óriási a zaj, ezért szinte kia­bálnom kell. Amikor előkerül a műszakvezető, Vasvári Fe- rencné, azt ajánlja, hogy in­kább az öltözőben beszélges­sünk. Az öltözőben négy munkás­asszonnyal váltok szót, hogy hogyan viselik el órákon át ezt a zajt? Nagyon egyszerű választ adnak: megszokták. Németh Pálné elégedetten még hozzáteszi: 1700—1800 fo­rint a fizetésük. — Négy éve már — folytat­ja a beszélgetést a műszakve­zető —, hogy munkahelyünk, a mendei Lenin Tsz megkötötte az első szerződést a Kőbányai Textilgyárral. Bizonytalan kí­sérletnek indult, de a központ olyannyira elégedett mun­kánkkal, hogy a tsz vezetősé­gével egyetértésben, ez év nyarán hozzákezd az üzem bővítéséhez. A bővítés újabb terem berendezését jelenti, két, ugyancsak orsózó gépsor­ral. Jelenleg is valamennyien helyben lakó lányok-asszo- nyok vagyunk, negyvenketten, úgy gondoljuk, az új üzemben is még az itthon maradt „tar­talék” kap helyet. László Istvánná bejáró dol­gozó volt Nem szívesen be­szél arról, hogy akkor milyen volt az élete. A mairól annál inkább. — A tanítás egy hónapig tartott, mindössze 5 forintos órabérrel. Bizony, mit is ta­gadjam, elkeseredtem. Vala­hogy becsapva éreztem ma­gam. Alig-alig vigasztalt, hogy elmaradtak a hajnali kelések, az összepréselő utazások, a pesti forgatag. Igyekeztem fi­nomítani, hajlítani ujjaimat a szálhoz, de a szál mindunta­lan elszakadt, kapkodtam az egyik orsótól a másikig. Ha társaim nem segítettek, nem vigasztaltak volna... Most már? El sem lehetne zavarni innen. Nem vagyok elfogult. Kevés az ilyen összetartó, örö­mökben és bánatokban is egy­aránt osztozó kollektíva. Gyurik Györgynét a gondok­ról, hiányosságokról faggatom. Akad még javítanivaló. — A tisztálkodási lehetősé­günk például nagyon hiányos. Tavaly ugyan felépült egy korszerű fürdő, zuhanyozó, csak éppen a meleg víz hiány­zik gyakran belőle. Ráadásul elég messze is van a műhely­től, az öltözőtől, különösen ilyenkor, télen. lóként Is megértem a fáradt­ságot. Naponta, egy műszak­ban, körülbelül 30—40 mázsa fonalat orsóznak fel. A szállí­tógépkocsi 3—4-szer fordul az anyaggal Mende és Kőbánya között. Kik emelik, kik cipelik eze­ket a nem éppen asszonyi erő­höz méretezett ládákat? Megnyugtatnak: van egy ál­landó anyagmozgató férfi, és a Kőbányáról érkezettek is se­gítenek. Baky László Gyömrői kulturális hírek A gyömrői Rákóczi Ifjúsági Klub vezetősége, legutóbbi ülésén, a végleges munkaterv ismertetése után, a VIT előké­szítésével foglalkozott Ezután a klub belső átrendezésének feladatait, a művelődési ház parkjának rendbe tételével kapcsolatos feladatokat beszél­te meg. ★ Színes híradófilmet készí­tenek az amatörfilm-klub tag­jai a művelődési ház életéről. Eddig a magnósklub, a rajz­szakkör, valamint a néptánco- sok foglalkozásait látogatták meg felvevőgépeikkel. A film­klub rendszeres kapcsolatot lé­tesített a Pataki Művelődési Ház amatőrfilmeseivel. ★ Ismét Gyömrőre látogat a Gemeni együttes. A népsze­rű zenekar koncertjére már­cius 31-én, szombaton este ke­rül sor. Ismét a gépsorok között sé­tálva, megfigyeltem, hogy az arcokon fáradtság tükröződik. Műszak vége közeledik. Tíz órakor kezdődik a második, mely reggel 6-ig tart. Ha visszaidézem a műszak­vezetőtől hallottakat, kívülál­M N K-mér kőzések Csak Monor és Maglód Nagyszerű időben zajlottak le vasárnap az MNK megyei selejtezői. Meglepetés, hogy Üllő kikapott Sülysápon, Pilis pedig csak döntetlent ért el Úriban. Gyömrő—Monor 0:6 Fölényes győzelmet aratott a monori csapat a győmrőiek ott­honában. Sülysáp—Üllő 3:1 Biztosan győzött a területi bajnokságban játszó hazai csa­pat az előző esti „sportbálon” elfáradt üllőiek ellen. Mende—Maglód 1:2 A szünetben l:0-ra Mende vezetett. A második félidőben Maglód, Harazin és Horváth S. góljaival, megfordította a mér­kőzés állását. Űri—Pilis 2:2 Meglepetés ez az eredmény is. Úri harcosabban, nagyobb erőbedobással játszott, s meg­érdemelten jutott tovább az MNK-ban. <g.) MŰSOR MOZIK Gyömrő: A gyilkos a sínen vár. Maglód: Szent Péter eser­nyője. Mende: A korona elrab­lása, avagy újra a Bosszú­állók. Monor: A nagy mese­mondó titka. Nyáregyháza: Felszabadítás, V. Pilis: Felsza­badítás in. Üllő: Oleszja. Ve- csés: Emberrablás magyar módra. 1 1 É

Next

/
Oldalképek
Tartalom