Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-06 / 54. szám
HOMOMIDfn A P»r S T M í GYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM. 54. SZÁM 1973. MÁRCIUS 6., KEDD Javult a munkahelyi közérzet A gyomrai vegyiüzem pántlikára és gyáregységvezetője a Mr emelésről-én, csütörtökön l a munkások bér- j Március 1 lépett életbe emelése. A Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat egyik jelentős üzemrésze a gyömrői vegyiüzem. Tavaly .70,5 millió forint értékű árut gyártott, melyből az export félmillió dollár volt. A nyereségtervet 85 százalékra teljesítették, ami csaknem 11 millió forintnak felel meg. Az idén még nagyobb feladat előtt áll a gyömrői üzem kollektívája. A vállalat 90 millió forintos tervet szabott meg számára, s annak teljesítése igen nehéz feladat elé állít mindenkit. — A munkásbéremelés milyen hatást váltott ki a dolgozók körében? Werner Endre gyáregységvezető: — A bérfejlesztés jóval több volt, mint amennyire számítottunk. Természetesen az egyben fokozott terhet is ró a dolgozókra. Elég, ha csak a 90 milliós idei tervet vesszük figyelembe. Burzuk Imre párttitkár: — Az idei részesedés, a minap kapták meg a dolgozók, jóval több mint 1972-ben. Mindenki egy havi munkabérének megfelelő részesedést kapott. — A vállalaton belül hogyan osztották szét a béremelésre szánt összeget? Werner Endre: — A segéd- és betanított munkások fizetését 4, a szakmunkásokét és művezetőkét 8 százalékkal keli emelni. Ez egyértelmű. Nagyobb feladat volt a saját béralap szétosztása. A PEVDI még 11 százalékot adott részünkre bérfejlesztésre, mivel Szentendre után a mi egységünk a legnagyobb. Burzuk Imre: — Részt vettünk egy közös tanácskozáson, amelyben ismertették velünk a bérelosztás szempontjait. Utána, gyáregységi szinten összehívtuk a csoport- és művezetőket, valamint a bizalmiakat. Természetesen ott voltak a gyáregységek vezetői is. — Milyen szempontok alapján döntötték el egyes dolgozók béremelését? Werner Endre: — figyelembe vettük, ki hány éve dolgozik üzemünkben. A teljesítményét is mérlegre tettük, s az sem volt közömbös, hogy egy vagy több gépen dolgozik-e az illető, nehéz fizikai munkát végez-e vagy sem. — Hogyan alakulnak az órabérek, az átlagfizetések a béremelés után? Az új tanácsok megalakulása óta „Ha lassan is, de fejlődünk“ Mióta vágyók tanácstag? Jaj, ne is kérdezze tőlem, mert arra figyelmeztet, hogy mennyire telik az idő! Az alakulástól, az új tanácsok megalakításától tanácstag vagyok. Sok idő? Bizony, sok! Kezdetben nehezebb volt. Most már jobb. Nemcsak azért, mert hasonlíthatatlanul demokratikusabb a légkör, magasabb színvonalú a vezetés, de sok-sok tapasztalattal is rendelkezem. Az ember tudja azt, mikor, mivel, kihez kell mennie? Mert a tanácstagnak mennie kell. — Problémák, gondok akadnak bőven, különösen az ilyen kis helyen, mint Monori-erdő. Hiányoznak a kereskedelmi, szociális létesítmények, villany, út hiányzik, sok a kallódó, rossz sorsú gyermek, szóval, jut elintéznivaló minden napra. Mert a választó nem látja a község pénztárcáját, ő csak a jogos, a mai ember igényeit kifejező kéréseit mondja. — Azért, ha lassan is, de fejlődünk. Mert, nézze, van már egy kis üzemünk, az is valami. Nemcsak munkalehetőséget ad, de az otthont adó települést is gazdagítja. Van óvodánk, hiánya nagyon nagy gond volt. Most jólesik elmenni oda: jól felszerelt, kellemes helyük van a csöppségeknek. Épül a napközi. Komolyan mondom, magam sem hittem, hogy egyhamar lesz belőle valami. Több miint kétmillió forintba kerül. Ilyen jól szervezett, gyorsan haladó munkát én eddig még nem láttam. Remélem. nem kiabáltam el. — Van húsbolt, zöldségesbolt, két évvel ezelőtt egyik sem volt. Szóval, ha egy ilyen kis településen, mint a mienk, két év alatt ennyi minden sikerült, akkor van értelme dolgozni. Persze, akad itt még akár húsz évre való feladat. Az elmaradottságot, a hibákat egy-kettőre nem lehet megszüntetni. — Mit is lehet várni a következő évektől? Talán több és jobb igyekezetei a helyiektől is. Hogy még jobban szeressék lakóhelyüket, és még többet tegyenek érte. No, látja, ez az, ami korábban jobb volt. Elég volt valamit megemlíteni, és másnap már ötvenen-százan segítettek. Ezt szeretném újra látni: a közösségi gondok tudomásulvételét és megoldását, a közösség segítségével. — Még mit kívánok? Ügy nőnek az unokáim, neveljük fel őket békében, boldogságban! Elmondta: Simon Zoltánná monori-erdei tanácstag Lejegyezte: Szálontai Attila Késsel sebesítette meg élettársát Egy évi börtönre ítélték Csontos László, monori lakos 1972. július 29-én délután vitatkozni kezdett élettársával, az akkor nyolcadik hónapja terhes Bán Terézzel, a vacsora miatt, illetve azért, mert nem volt odahaza élelmiszer. Csontos magához vette az általa készített, 16 centis pengéjű, hegyes végű tésztavágó kést, majd zsíros kenyeret falatozva kiült a folyosóra. Nem messze tőle, egy kis zsámolyra élettársa is leült, és perlekedni kezdtek, majd Csontos, a vita hevében, ingerült állapotban a konyhakést élettársa felé dobta, s a kés annak hasába fúródott. A jajgatásra Csontos felugrott, s élettársát az ágyra fektetve, mentőkért szaladt. Bán Terézt a mentők a kórházba szállították, ahol azonnal megoperálták őt. A műtét időpontjában a magzat még élt, de 25 perccel később, az élesztős! kísérlet ellenére, meghalt. A járásbíróság Csontos Lászlót egy évi szabadság- vesztésre, 1330 forint pénz- büntetésre ítélte és két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az egy évet az elítéltnek börtönben kell eltöltenie. Vitéz Imre Burzuk Imre: — Kétezerszáz-kétezerkét- száz forint volt az átlagkereset üzemünkben az elmúlt évben, a béremelés után 2470 forintra emelkedik, természetesen a prémium nélkül. Az átlagórabér 13 forint 40 fillér lesz. Werner Endre: — Igen jelentős a vállalatnak azon intézkedése, mellyel az újonnan belépő dolgozók alapórabérét 9,60-ról 10 forint 50 fillérre emelte. Ez, remélhetőleg, segít majd a létszám fejlesztésében. — Érvényesítették-e a differenciálást? Werner Endre: — A tmk-mühely a gyár mozgatórugója. Csaknem valamennyien szakmunkások dolgoznak benne. Ök a kötelező 8 százalékon felül, átlagosan még 7 százalékot kaptak, tehát 15 százalékos béremelésben részesültek. A szinterezőüzemben a dolgozók darabbér után kapják a fizetésüket. Ott zömében nők dolgoznak, segéd- és betanított munkások. A 4 százalékon kívül hat százalékkal emeltük bérüket, azzal a kitétellel, hogy normarendezésre a közeljövőben nem kerülhet sor. — És az alkalmazottak? Burzuk Imre: — A vállalati bérfejlesztési alapból 3,4 százalékos emelést kaptak. — Hogyan értesülnek a dolgozók a béremelésről? Werner Endre: — A műhely- és csoportvezetők már beszélgettek a munkásokkal. A hónap első felében mindenki személyesen megkapja a hivatalos értesítést, amely az új besorolásukat tartalmazza. Burzuk Imre: — A dolgozók örömmel vették a nagyarányú bérfejlesztést. Érezhetően jobb a munkahelyi közérzet, a hangulat, s ez biztosíték lehet a további nagy feladatok megoldására. Gér József Tizénkéi és fél nap nyereség Elsőt a Petőfi Sándor brigád A Volán 20. számú Vállalat monori MÁVAUT-főnökségén termelési tanácskozást tartottak, melyen a dolgozók részére 12,5 napnak megfelelő nyereséget osztottak ki. Értékelték a szocialista versenymozgalom eredményeit is, amelyben a főnökség dolgozóinak 65 százaléka vett részt. A 12 benevezett brigád közül a legjobb eredményt a Petőfi Sándor nevét viselő érte el, csaknem ezer pontos teljesítménnyel: elnyerte az aranykoszorús kitüntetést. A brigád vezetője: Kukli András. A gépkocsivezetői József Attila nevű ezüst-, a jegykezelői Táncsics nevű bronzkoszorús szocialista brigád lett. A brigádvezetők : Palkovics Sándor, illetve Kovács Ferenc. A MÁV AÜT dolgozóit is érinti a március 1-én életbe lépett béremelés. A munkásál- lomány bére 6,5, a forgalmi szolgálattevőké 10 százalékkal emelkedik. Tavaly vezették be a „Dolgozz hibátlanul” mozgalmat: értékelték annak eredményeit is. Százhuszonhét dolgozó nevezett be a mozgalomba, s 83- an teljesítették a szintet. Ök öt nap különnyereséget kapnak. (g—) Felkészülten vetélkedtek a Péteriek Izgalmas versengés színhelye volt a péteri ifjúsági klub: a Petőfi-évforduló tiszteletére szellemi vetélkedőt rendezett a vezetősége. A kérdésekre adott válaszok a versenyzők alapos felkészültségét bizonyították. Az első három helyezett, Bódis Márta, Bódis Judit és Losonci Ilona, értékes tárgyjutalmakat vett át. A negyedik és ötödik helyezést elérők, Szenyán Edit és Szemere Sándor, oklevelet kaptak. Az első öt helyezett képviseli majd Péterit a járási Pe-< tőfi-vetélkedőn, amelyet Gyomron rendeznek, március 18-án. Két év- négy falugyűlés A kétéves tanácsciklus alatt négy sikeres falugyűlést tartottak Vasadon, kettő közülük a választásokkal volt kapcso- latos . A mnnká.«orcg}rség rendezésében JVt»tß tg mim (>fi segítettéh Yietnutn sebesültjeit AKI ÍGÉRTE, MEGJELENT A monori Bata Ferenc mun- kásőregység március 4-én, vasárnap rendezte meg az önkéntes véradónapot. Az első véradók az egység törzsének tagjai voltak. Schuszter József, a MEZŐGÉP Vállalat üzemfenntartási és beruházási osztályának vezetője, Budapestről jött ki Monorra vért adni. — Reggel fél hatkor keltem, s háromnegyed nyolcra értem Monorra. Szívesen adtam vért, hiszen jól tudjuk, nagy szükség van rá. Dr. Szűcs Miklós, a járási rendelőintézet igazgató főorvosa, 67 éves. Feleségével együtt érkezett meg. Ö már sokszoros véradó, ezúttal sem maradt el. Délelőtt 10 óra. Kovács József, járási munkásőrparancsnok elégedetten szemléli a névsort. — Akik ígérték, szinte valamennyien megjelentek. Hat munkásőr már máshol adott vért. Tomanovics Rádé is idős munkásőr. Most adott tizennegyedszer vért. — Maglódról jöttem át. Rajunk együttesen határozta el, hogy eljövünk. Tizenkét óra előtt néhány perccel, értesülve a lehetőségről, Gulyás László, monori református lelkész és fia lépett be a véradóhelyiségbe, s együtt tartották a tű alá karjukat. Elkészült a gyorsmérleg: ezen a vasárnap délelőttön negyvenen, csaknem 15 liter vért adtak Vietnam sebesültjeinek. G. 3. RITKA TRÓFEA Befejeződött a vadászidény Az erdő állatai is már a tavaszt várják Októberben kezdődött, s február utolsó napjával lezárult az idei vadászati idény, amelyet a járási Fácán Vadásztársaság sikeresen fejezett be. Az eltelt öt hónap alatt egy vaddisznó, 33 őzsuta, 650 mezei nyúl, 1800 fácánkakas és 30 fogoly került puskavégre. A zsákmányt a MAVAD vecsé- si telepére szállították. Elve fogott 150 foglyot, 112 nyulat és 30 fácánkakast Franciaországba küldtek a soproni elosztó közvetítésével. A vadásztársáság pénzforgalma elérte a 300 ezer forintot, amely jóval több, mintáz előző években volt. Tavaly májusban Kovács László, a vadásztársaság titkára, egy őzbakot lőtt ki. Az agancs súlya 555 gramm, amely európai viszonylatban is igen jelentős súly. A megyei bíráló bizottság 135,2 ponttal jutalmazta a ritka trófeát, ami aranyérmes minősítésinek felel mag. A napokban az országos bíráló bizottság elé kerül az agancs. A vadászati idény befejeződött ugyan, de a vadászok mégsem akasztják szögre fegyvereiket: dúvadakat irtanak. Fölmérik a rókakotorékokat, s a bennük lakókat kifüstölik, ártalmatlanná teszik, akciót indítanak a májusi fácántojások megmentéséért. Az enyhe tél kedvezett az erdő lakóinak. Kevés esett közülük áldozatul a hidegnek. Elegendő élelmet is biztosítottak részükre. Várják már az állatok is a tavaszt: a szokásosnál sűrűbben, csapatostul tűnnek fel az erdő mélyén. (—ér) VASAD Új óvoda épül A vasadi tanács évről évre nagyobb mennyiségű összeget tartalékol az új óvodára, melyet 1974—75-ben szeretnének felépíteni; ötven kisgyermeknek ad majd helyet. Eddig 600 ezer forint gyűlt össze. ELFOGULTSÁG NÉLKÜL Szálhoz finomít A sötétségen csak a neonfüzérek kékes fénye tör át. Bent, a falak között, szikrázóbb, bántóbb ez a fehérség. Óriási a zaj, ezért szinte kiabálnom kell. Amikor előkerül a műszakvezető, Vasvári Fe- rencné, azt ajánlja, hogy inkább az öltözőben beszélgessünk. Az öltözőben négy munkásasszonnyal váltok szót, hogy hogyan viselik el órákon át ezt a zajt? Nagyon egyszerű választ adnak: megszokták. Németh Pálné elégedetten még hozzáteszi: 1700—1800 forint a fizetésük. — Négy éve már — folytatja a beszélgetést a műszakvezető —, hogy munkahelyünk, a mendei Lenin Tsz megkötötte az első szerződést a Kőbányai Textilgyárral. Bizonytalan kísérletnek indult, de a központ olyannyira elégedett munkánkkal, hogy a tsz vezetőségével egyetértésben, ez év nyarán hozzákezd az üzem bővítéséhez. A bővítés újabb terem berendezését jelenti, két, ugyancsak orsózó gépsorral. Jelenleg is valamennyien helyben lakó lányok-asszo- nyok vagyunk, negyvenketten, úgy gondoljuk, az új üzemben is még az itthon maradt „tartalék” kap helyet. László Istvánná bejáró dolgozó volt Nem szívesen beszél arról, hogy akkor milyen volt az élete. A mairól annál inkább. — A tanítás egy hónapig tartott, mindössze 5 forintos órabérrel. Bizony, mit is tagadjam, elkeseredtem. Valahogy becsapva éreztem magam. Alig-alig vigasztalt, hogy elmaradtak a hajnali kelések, az összepréselő utazások, a pesti forgatag. Igyekeztem finomítani, hajlítani ujjaimat a szálhoz, de a szál minduntalan elszakadt, kapkodtam az egyik orsótól a másikig. Ha társaim nem segítettek, nem vigasztaltak volna... Most már? El sem lehetne zavarni innen. Nem vagyok elfogult. Kevés az ilyen összetartó, örömökben és bánatokban is egyaránt osztozó kollektíva. Gyurik Györgynét a gondokról, hiányosságokról faggatom. Akad még javítanivaló. — A tisztálkodási lehetőségünk például nagyon hiányos. Tavaly ugyan felépült egy korszerű fürdő, zuhanyozó, csak éppen a meleg víz hiányzik gyakran belőle. Ráadásul elég messze is van a műhelytől, az öltözőtől, különösen ilyenkor, télen. lóként Is megértem a fáradtságot. Naponta, egy műszakban, körülbelül 30—40 mázsa fonalat orsóznak fel. A szállítógépkocsi 3—4-szer fordul az anyaggal Mende és Kőbánya között. Kik emelik, kik cipelik ezeket a nem éppen asszonyi erőhöz méretezett ládákat? Megnyugtatnak: van egy állandó anyagmozgató férfi, és a Kőbányáról érkezettek is segítenek. Baky László Gyömrői kulturális hírek A gyömrői Rákóczi Ifjúsági Klub vezetősége, legutóbbi ülésén, a végleges munkaterv ismertetése után, a VIT előkészítésével foglalkozott Ezután a klub belső átrendezésének feladatait, a művelődési ház parkjának rendbe tételével kapcsolatos feladatokat beszélte meg. ★ Színes híradófilmet készítenek az amatörfilm-klub tagjai a művelődési ház életéről. Eddig a magnósklub, a rajzszakkör, valamint a néptánco- sok foglalkozásait látogatták meg felvevőgépeikkel. A filmklub rendszeres kapcsolatot létesített a Pataki Művelődési Ház amatőrfilmeseivel. ★ Ismét Gyömrőre látogat a Gemeni együttes. A népszerű zenekar koncertjére március 31-én, szombaton este kerül sor. Ismét a gépsorok között sétálva, megfigyeltem, hogy az arcokon fáradtság tükröződik. Műszak vége közeledik. Tíz órakor kezdődik a második, mely reggel 6-ig tart. Ha visszaidézem a műszakvezetőtől hallottakat, kívülálM N K-mér kőzések Csak Monor és Maglód Nagyszerű időben zajlottak le vasárnap az MNK megyei selejtezői. Meglepetés, hogy Üllő kikapott Sülysápon, Pilis pedig csak döntetlent ért el Úriban. Gyömrő—Monor 0:6 Fölényes győzelmet aratott a monori csapat a győmrőiek otthonában. Sülysáp—Üllő 3:1 Biztosan győzött a területi bajnokságban játszó hazai csapat az előző esti „sportbálon” elfáradt üllőiek ellen. Mende—Maglód 1:2 A szünetben l:0-ra Mende vezetett. A második félidőben Maglód, Harazin és Horváth S. góljaival, megfordította a mérkőzés állását. Űri—Pilis 2:2 Meglepetés ez az eredmény is. Úri harcosabban, nagyobb erőbedobással játszott, s megérdemelten jutott tovább az MNK-ban. <g.) MŰSOR MOZIK Gyömrő: A gyilkos a sínen vár. Maglód: Szent Péter esernyője. Mende: A korona elrablása, avagy újra a Bosszúállók. Monor: A nagy mesemondó titka. Nyáregyháza: Felszabadítás, V. Pilis: Felszabadítás in. Üllő: Oleszja. Ve- csés: Emberrablás magyar módra. 1 1 É
