Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-01 / 50. szám

um március l. c«UTíWTt>K fBSt UECtEI JíírUm Az illetékeseké a szó Egyenlítőn innen, egyenlítőn túl Mintegy 200 főnyi érdeklődő részvételével került sor nem­rég Budakeszin, a budai járá­si Erkel Ferenc Művelődési Központban Molnár Gábor, ne­ves író és vadász élménybe­számolójára háromhónapos brazíliai útjáról. Megjeleni Jorge de Sá Almeida, a Brazil Szövetségi Köztársaság ma­gyarországi nagykövete is, aki, mint később megtudtuk, so­kat tett azért, hogy ez az uta­zás létrejöjjön. Molnár Gábor először az autogramkérőknek dedikálta könyvét, majd megkezdődött az előadás, melyen számos in­dián fegyvert, hangszert és más használati tárgyat is be­mutatott. Az előadás után a hallgatók sok kérdést tettek fel Brazí­liáról, közöttük olyanokat is, melyek nem tartoztak közvet­lenül Molnár Gábor „vadász- területére", mégis mindegyik­re készséggel és nagy hozzáér­téssel válaszolt. Jellemző az CSAK NÁLUNK KAPHATÓ! Modern, gardrobos, NDK-gyártmányú hálószoba Ára: 12 200 Ft Modern szólóágy, sodronnyal Ára: 1200 Ft SZÓVÁRU VÁLLALAT Budapest XIII., Dózsa György út 120. Telefon: 204-288. Közületek, vállalatok, gazdaságok! Soron kívül szállítunk ÉRDÉRT faházelemekből készült FELVONULÁSI ÉS IRODA­ÉPÜLETEKET, KÓRHÁZI PAVILONOKAT, RAKTÁRAKAT, MEZŐGAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS LÉTESÍTMÉNYEKET Ha a megrendelt szállítmány értéke meghaladja az egymillió forintot, csak március 31-ig és csak készleteink erejéig 4 %-OS ÁRENGEDMÉNYT ADUNK A megrendeléseket a következő címre kérjük: ÉRDÉRT VÁLLALAT FAHÁ70SITÁL YA 1138 Budapest XIII., Bodor u. 3. Telefon: 490-543. Felvilágosítást ad: Fazekas Lajos mérnök. érdeklődésre, hogy még a nagykövet is kapott kérdése­ket. Befejezésül Molnár Gábor elmondta, hogy jövőre szeret­ne ismét utazni. Az Egyenlítő vidékére készül, ezúttal a Xingu és a Rio Negro folyók környékére. Kiss István Budakeszi Volt, nincs, hová lett? Kinek volt jó — kérdezik azok az utasok, akik távol­sági autóbuszon szeretnének utazni az újpesti vasúti híd­tól. Nem is olyan rég ugyanis volt még ott egy kis autó­buszváró, de lebontották. Hiá­nyát csak most, a szeles, esős, hideg időben érezzük igazán. A Váci út és az Árpád út ke­reszteződésénél van egyebek között a Volán egyik végállo­mása is, az ott várakozó uta­soknak még sincs lehetőségük sehol a közelben az időjárás elleni védekezésre. Ez nem­csak a távolsági utasoknak rossz Simon Ottóné, Dunakeszi A címzett ismeretlen? Mint a lap régi olvasója, rendszeresen szemmel tartom a Postabontásban megjelenő cikkeket, melyekből az utóbbi időben jó néhány tartalmazott panaszt a postára. Ezekhez csatlakozom én is. Sziget- szentmiklóson lakom, a Ki­nizsi utca 95. szám alatt, már 46 éve. A tv, rádió és a Pest megyei Hírlap előfizetője va­gyok, a posta szerint mégis ismeretlen. Január 27-én feleségem Pócsmegyerre utazott, ott bal­eset érte. Aznap feladtak egy táviratot, hogy menjek azonnal. Nem mentem, mert nem tudtam, hogy mennem kell. A szigetszentmiklósi pos­ta visszaküldte azzal, hogy a címzett ismeretlen. Ismétlem, 46 éve ugyanabban a lakás­ban lakom. Legutóbb január 3-án kaptam táviratot, akkor még nem voltam ismeretlen. Az az érdekes, hogy az előfi­zetési díjakért mindig meg­találnak. Holló István, «. Szigetszentmiklós Nem is olyan nevetséges Dunakeszin, a központi SZTK-rendelőnek nincs be­tegszállító járműve. Dunake­szin hajdan volt taxi és helyi buszjárat is, de ma már egyik sincs. A járóképtelen és fek­vő betegek csak úgy juthat­nak a rendelőbe, ha megkérik valamelyik kocsival rendelke­ző ismerősüket, vagy kocsin tolják el őket. Igaz, súlyos esetekben lehet a mentők se­gítségét kérni, de mivel az autók nem várhatják meg a vizsgálat végét, ha a beteg haza is akar jutni, újra hív­hatja őket. Tinka György, Dunakeszi Rendszáma FA 34-41 Mogyoródon, a fóti útnak az eszpresszó és a vendéglő közé eső szakaszán, ketten mentünk a járdán. Egy Csepel teherautó jött mellettünk. (Rendszáma: FA 34—41.) Teljes lendülettel hajtott egy nagy tócsa közepé­be. A gépkocsi után mentem, mivel az megállt a kocsmánál. A gépkocsivezető — miután kö­zöltem és mutattam, hogy mit tett — úsztam a sárban —, durván, ahelyett, hogy bocsá­natot kért volna, ezt mondta: „Ne szemétkedjen, máskor jobban törölje ki a szeméből, hogy lásson, menjen a ...” Még kaptam jó néhány sértést útravalóul, nemcsak tőle, ha­nem azoktól is, akik utasai voltak. A vendéglőben elég so­kan tartózkodtak, mégsem kelt védelmemre senki. Kiss Sándorné Mogyoród Hová tűnt a számjegyzék? A vidéki nagyvárosok (Pécs, Győr, Szeged stb.) irányítószá­mainak jegyzékét keresem már hetek óta Budapesten, az ösz- szes jelentősebb postahivatal­ban, eredménytelenül. De nemcsak Pesten, vidéken is hamar hiánycikkek lettek ezek a füzetek. Jó lenne, ha Buda­pesten és a fővároson kívül a vidéki városokban is, de leg­alább a járási székhelyeken árusítanák a számlistákat. Mayer Béla Gödöllő A Pest megyei Hírlap 1972. december 28-i számában Leve­lek gázügyben című Cilikében foglalkozott Hídvégi Sándor Bemecebaráti, Bocskai út 3. sz. alatti lakos gázellátással kapcsolatos panaszával. Öröm­mel értesítjük a szerkesztő­séget, hogy a község új, és az előírásnak megfelelő gázpa­lacktárolója januártól üzemel, így a község pb-palack-ellátása az adott körülményeknek meg­felelő szinten — megoldódott. A Pest megyei Hírlap 1973. január 4-én megjelent Gázos levelek című cikkére közöljük, hogy a megyei és a budapesti lakosok a pb-palack-igényeiket akár levélben, akár a vállala­tunk által rendszeresített la­pon — mely a cseretelepeken is kapható — következő címre jelenthetik be: TIGÁZ Pest megyei Kirendeltsége Buda­pest VI., Majakovszkij utca 98/a. Felhívjuk szolgáltatási egy­ségeink figyelmét, hogy pb- palack eladására az igénylő lakhelyéhez legközelebb eső báziscseretelepet jelöljék meg, mivel a mini-telepek palack­eladásra nincsenek felkészül­ve. Köszönjük a szerkesztőség­nek a részünkre küldött tájé­koztatást, és kérjük, hogy a lakosság jobb ellátása érdeké­ben észrevételeivel segítse a jövőben is munkánkat. Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat Őzike Gábor műszaki igazgatóhelyettes 2 levél — 1 levelező Sajnos, a gépkocsikat nem mindig javítják kellő szakér­telemmel, ezért a helyi KlOSZ-szervezet elhatározta, hogy továbbképzést szervez a gépjárműjavító kisiparosok ré­szére. Sulyok István autósze­relő mester tartotta nemrég az első ilyen előadást. Sok kér­dés hangzott el az élvezetes előadáson, melyen egyébként nemcsak a budai körzet kis­iparosai vettek részt, hanem Pest megye különböző részei­ből is jött egy-egy szakmabeli. A részvevők javasolták a he­lyi szervezet titkárának, mint az előadás és konzultálás szer­vezőjének, hogy a közeljövő­ben rendezzenek még egy ha­sonló összejövetelt, mert igen hasznos, tanulságos volt a gép­kocsik javításának új módsze­reivel való foglalkozás. Jól szórakoztunk február 18-án a budakeszi művelődési házban, a műsoros farsangi bálon, melyet a tanáccsal és a tömegszervezetekkel karöltve a PEVDI KISZ-alapszervezete rendezett. Régen volt ilyen vonzó összejövetel a községben. Tömött sorokban gyülekeztek az érdeklődők, akadt végül olyan is, akinek már nem ju­tott hely. A műsorban a legna­gyobb tapsot a KlSZ-művész- együttes rajkózenekara kapta. Padányi Lajos Budakeszi Szomszédba nyúlik a faág Fülemile-per anno 1972—1973 Az általános iskolások is jól ismerik Arany János A füle- mile című verséből Péter és Pál szomszédokat, akik azon veszekedtek, vajon melyikük­nek fütyül a füleimile. „Haj­danában, ami nem volt éppen oly rég" — olvassuk az 1854- ben született vers bevezető so­rait. Hugyák László (Üllő, Dózsa Gy. u. 4.) olvasónk vi­szont hasznos levelében arról győzött meg, hogy ez a „haj­danában” lehet akár — 1973- ban is: „Tavaly a szomszédom a portája előtti régi akácfák he­lyére újakat ültetett, közülük kettő nagyon közel került a házamhoz, ezért szóltam ne­ki, ültesse arrébb őket. Mivel erre nem volt hajlandó, aznap este kihúztam a fákat és be­tettem az udvarába. Másnap reggel a szomszéd bejelentett a tanácsnál. Az illetékesek ki­jöttek, s bár megállapították, hogy a fák közel vannak, mégis azt mondták a szom­szédnak, ültesse csak vissza őket ugyanoda. Erre és is föl­kerekedtem, s a tanácsnál el­panaszoltam, hogy az akácfá­kon kívül a szomszéd dió- és körtefája is átér az én terüle­temre. Jegyzőkönyvet vettek föl, majd beidéztek mindket­tőnket ... Hivatalos megálla­podás született... A vb-titkár újból kijött... Többször jár­tam ez ügyben a tanácsnál... A szomszéd még a kutyát is a házam mögé kötötte ... Dur­ván rámrontott... Még egyszer kísérletet tettem, hogy ren­dezzük a dolgot...” — s így folytatódik még hosszan a le­vél. „Alulírott..." A levél nyomán kiutaztunk Üllőre Erdei Gábor tanácsel­nökhöz, aki elmondta, hogy s mint élnek a szomszédok. Elénk tette az ez ügyben kel­tezett összes iratot, ami nem kevés. Lássuk csak: az első egy 1972. augusztus 17—i jegyző­könyv, amelyből kiderül, hogy aznap idézés nélkül meg­jelent a tanácsnál Hugyák László és birtokvédelmi bead­ványt nyújtott be. A második irat tavaly au­gusztus 24-én született, a be­advány alapján a helyszíni el­lenőrzésről. Lehoczky Károly vb-titkár vezetésével megál­lapították, hogy a szomszéd Juhász Zsigmond udvarán a kerítéstől kb. 3,5 méterre egy több éves akácfa áll, ágai be­lógnak Hugyák László telkére és a háza fölé, a diófa ágai pe­dig kb. 30 centiméterre nyúl­nak be a szomszéd területére. A lakóházat egyik fának az ágai sem érik el. A harmadik irat egy augusz­tus 28-i tárgyalási jegyző­könyv. Ebből egyebek között megtudjuk, hogy a több mint 20 éve tartó jószomszédság ak­kor romlott meg, amikor Hu­gyák László minden előzetes bejelentés nélkül kiszedte az utcai két fát. A jegyzőkönyv szerint Hugyák László kérte, hogy lombhulláskor a kriti­kus kerti fákat nyessék visz- sza, a ház előttieket pedig szedjék ki. Minderre a java­solt és elfogadott határidő no­vember 15. volt. A negyedik irat egy 1973. január 29-én írt hivatalos le­vél, melyben Lehoczky Károly közli Hugyák Lászlóval: a helyszíni szemle alkalmával meggyőződött, hogy a szom­széd a kötelezettségét teljesí­tette. Az ötödik irat szintén ja­nuár 29-i hivatalos levél minderről, Juhász Zsigmond- nak. Szemlénk a helyszínen A tanácselnökkel és Du- dinszky László építési főelő­adóval indultunk a helyszín­re. Először a szóban forgó ut­cai akácokat néztük meg. A fákat szakértő kéz már meg­metszette úgy, hogy belőlük megfelelő szemzéssel csinos gömbakácok nőhetnek. Ezek pedig nemigen zavarják majd Hugyák László házát. Saját meggyfái viszont annál in­kább, hisz mindegyik nagyobb és közelebb is helyezkedik el a házhoz, mint az akácok. Hugyák László panasszal fo­gadott és panasszal búcsú­zott, többször is mondván: „mit keres egy ág az én terü­letemen?” Terepszemlénk to­vábbi tapasztalatai: a kertbeli akácot a szomszéd derékban vágta le, a diófa és a körtefa pedig még messze van attól, hogy kárt tegyen Hugyák László „tulajdonának állagá­ban”. Átnéztünk a szomszédba is. Itt, mint idegeneket, a sérel­mezett kutya — meg se uga­tott. A teljes igazsághoz tartozik, hogy a szomszédok közt még ma is nemcsak a fák „képezik vita tárgyát”. Ezek a problé­mák azonban mind könnyű­szerrel és baráti szóval meg­oldhatók egymás közt És a fülemile? — kérdezhe­tik az olvasók. Nos, a dalos madarat az üllői szomszédok fáján nem láttuk. Ügy látszik, ő tanult az Arany-versből. Olyan fára száll, és énekel, ahol a környéken csip-csup ügyekkel nem okoznak fölös­leges munkát a fontosabb fel­adatokkal foglalkozó helyi ve­zetőknek. dal—bor Szerkesztői üzenetek B. M. Törökbálint: A villanyvilá* gítással kapcsolatos panaszait to­vábbítottuk az Elektromos Művek üzemviteli főosztályához. Amint megkapjuk a választ, ismertetjük a Postabontásban. K. T. Cegléd: A Kék fény műso­rával kapcsolatos észrevételeit el­juttattuk az illetékes szerkesztők­höz. H. I. Csemő: Kérjük, postafor­dultával tudassa rovatunkkal: van-e valamiféle nyugtája, elismervénye a kölcsönzött összegről. Ha ilyen nincs, látta-e valaki, hogy az ősz- szeget kölcsönadta. Mint az ön ál­tal megnevezett vállalatnál meg­tudtuk, egy részlegük még Csemőn dolgozik. Ha tehát közülük valaki vagy más tanúsíthatja, hogy ilyen összeget adott át az illetőnek, van remény a pénz visszaszerzésére, l i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom