Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-06 / 54. szám

res T Micrci sjíírlav* 1973. MÁRCIUS 6., KEDD Múzeumban Húszezren nézték Busójárás Mohácson Mohács a busók városa volt vasárnap. Ezen a napon — mint az évszázados hagyo­mány előírja: a húsvét előtti hetedik vasárnapon — tartat­ták meg a látványos, zenebo- nás farsangzáró népünnepélyt: a messzeföldön híres busójá­rást. Az idei busójárás talán a legérdekesebb. leggazdagabb volt az utóbbi évek mohácsi farsangjai közül. A busók já­tékához különféle művészeti események, néprajzi vonatko­zású kiállítások kapcsolódtak, tartalmasabbá téve az erre az alkalomra Mohácsra érkezeitt sok-sok hazad és külföldi láto­gató, a helyiekkel együtt húszezer néző programját, Zeneoktatás Pest inegyében „Elvinni a legkisebb faluba is” Két esemény is felhívta a figyelmet az elmúlt he­tekben a megyei zeneoktatásra: a váci zeneiskola tíz­éves fennállását színvonalas rendezvénysorozattal ün­nepelte meg, és Nagykőrösön rendezték a IV. Pest me­gyei zenekari fesztivált. Nagyon szegényes képet mu­tatna azonban a megye, ha zenei életét csak e hang­versenyek és bemutatók jellemeznék. Szóljunk tehát korántsem a teljesség igényével — mindarról, aminek voltaképpen az eredményét hallhatjuk, dicsérhettük Vácott és Nagykőrösön. Huszonöt év — kilenc iskola Pörgessünk vissza 22 évet naptárunkon. 1951 — jelentős évszám. Ekkor kezdődött meg Pest megyében az állami ze­neoktatás, először Cegléden. Ezt követte, egy év múlva az A megye falumúzeumai kö­zűi kiemelkedik szépségével, gazdagságával az abonyi. Abo. nyi Lajos író tiszteletére itt külön emléksarkot rendeztek be. A földszinten kapott ott­hont dr. Készéi Gyula ál­latorvos ritkaságszámba me­nő téglagyűjteménye. Képün­kön egykori használati esz­közök láthatók, a háttérben a múlt századból való lóvon- tatású szőlőprés. valamint a fahengeres abonyi szőlőzúzó. A tízéves falumúzeum kin­csei a korsók és az agyagedé­nyek. Ékes János felvétele Táncművészek közgyűlése Hétfőn a Fészek Klub nagy­termében megkezdődött a Táncművészek Szövetségének VI. közgyűlése. ,A tanácskozá­son megjelent és az elnökség­ben foglalt helyet dr. Molnár Ferenc, az MSZMP KB tudo­mányos, közoktatási és kultu­rális osztályának helyettes vezetője, dr. Simó Jenő műve­lődésügyi miniszterhelyettes, Vass Imre, a művészeti szak- szervezetek szövetsége főtitká­ra. Rábai Miklós elnök üdvöz­lő szavai után Körtvélyes Gé­za, a Táncművészek Szövetsé­gének főtitkára ismertette az elnökség beszámolóját. TV-FIGYELŐ Sport. A hét utolsó négy napja a sportközvetítések je­gyében zajlott. Ezen belül is a korcsolya-világbajnokság köz­vetítései foglalták el a legtöbb műsoridőt Vitray Tamás a tőle megszokott színvonalon tolmácsolta a versenyek ese­ményeit, nem feledkezve meg a versenyzők ruhájának pon­tos és majdnem szakszerű le­írásáról sem. Hogy magyar si­kerrel nem büszkélkedhettünk ezen a világversenyen, már nem rajta múlott. Ezen kívül részesei lehettünk a labdarú­gás tavaszi nyitányának, sőt a tavaszi handicapnek is, amely a Kerepesi úti ügetőpályán zajlott. Ez utóbbit szívesen el­engedtük volna, mivel o sport­hoz kevés köze van, a hazar- dírozáshoz viszont annál több. Sorozafok. Négy nap alatt hat sorozat-film, ez szerény meg­ítélésem szerint egy kicsit sok. A hatból kettő most kezdődött. A Hosszú, forró nyár című, tizenhárom részes amerikai filmsorozat biztatóan indult: története nem csupán látvá­nyos, gondolkodásra késztető is. Érződik már az első részen is, hogy nemes írói alapanyag­ból készült, William Faulkner művei nyomán. A másik új sorozat, a Pirx kalandjainak szerzője a sci-fi ismert alakja, Stanislaw hem. A sorozat első története meglehetősen gyen­gére sikerült, amit fokozottan hangsúlyoztak a papírmasé- díszletek és makettek. Ügy tű­nik, a tv-stúdió technikailag még nem érett meg az ilyen jellegű filmek készítésére. A Kolombuszok című lengyel so­rozat második folytatása sem nyújtott többet az e témában már sokszor látottaknál. A Mézga család változatlanul gyengélkedik, a ÍTenkes kapi­tánya pedig továbbra is az orruknál fogva vezeti a laban­cokat. TV-jdték. a négy napra eqy tv-játék jutott, az is a leg­könnyebb műfajú darabok közül. Bán Róbert és Somogyi Pál: Szerelem, jutányos áron című másfél órára elnyújtott műve legfeljebb egy mini- komédiányi időt érdemelt vol­na. A sok papirosízű figura közül csak Pécsi Sándor sok­arcú segédszínésze emelkedett ki. Ám még az általa életre keltett figurát is más, kriti­kusabb szemmel néztük volna, ha nem tudjuk, hogy ez volt utolsó szerepe váratlan halála előtt. Film. Ügy tűnik, hogy Georges Simenon háziszerzője a televíziónak. A vasárnap este bemutatott Emil hajója című, tizenkét esztendeje készült film egy a Simenon-krimik közül. Amiért mégis érdemes volt megnézni, az elsősorban a felejthetetlen Michel Simon játéka volt, aki ezúttal is ki­tűnő színészek — Annie Gi- rardot, Pierre Brasseur és Lino Ventura — társaságában sze­repelt. Szavalóverseny • Vasárnap dél­után a Petőfi Sándor szavaló­verseny hatodik elődöntőjére került sor. Akik szeretik a szép verseket s a vetélkedő iz­galmát, bizonyára ezúttal is jól szórakoztak. Mi külön is örültünk, hogy ezúttal Pest megyei kislány, a ráckevei Papp Ibolya jutott tovább a résztvevők közül. Szép és okos versmondásával méltán nyerte el a legtöbb szavazatot. Prukner Pál TIT-elnökségi ülés Kossuth Klub — a Pest megyeieknek is A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Pest megyei el­nöksége ma délután 13,30 órai kezdettel a Kossuth Klubban ülést tart. Az ülésen tájékoz­tató hangzik él a TIT VI. or­szágos küldöttgyűléséről, és határozatainak a megyei szer­vezet munkájában való érvé­nyesítéséről, valamint a járási­városi TIT-szervezetek társu­lati üléseinek előkészítéséről. Megoldódik végre a Pest megyében élő, dolgozó értel­miségiek otthonának gondja: a TIT Pest megyei elnöksége szerződést köt a fővárosi el­nökséggel, amelynek értelmé­ben a Kossuth Klub a megyei vendégeket is szívesen látja. Éppen ezért, az elnökségi ülé­sen megválasztják a klub me­gyei társelnökét és hét el­nökségi tagját. Koppány vára kibontakozik a főid alól MÁJUSBAN FOLYTATÓDNAK AZ ÁSATÁSOK Honfoglaló őseink egy ez­redévvel ezelőtt a Balaton déli területeit is nyomban meg­szállták, s ez a vidék a feje­delmi család szállásterülete lett. Koppány vezér a somogy­WEZOGEPk mOfíA ALLAMI GAZDASAGOK! TERMELŐSZÖVETKEZETEK! SZARVASMARHA-. SERTÉSTELEPEK és egyéb állattartási épületek gépészeti és egyéb technológiai szerelését RÖVID HATÁRIDŐRE VÁLLALJA Pest megye és a környező megyék területén / / r A MEZOGAZDASAGI GÉPGYÁRTÓ ES SZOLGÁLTATÓ VALLALAT MONOR Levélcím: Mezőgép 2201 Monor, Pf. 13. Telefon: 10, 77, 290. Telex: 22-4293. vári Kapuvárhegy tetején épí­tette ki nemzetségfői várát. Később Somogyvár a Szent István király által szervezett királyi Somogy vármegye székhelye lett. I. László király fia a fontos világi erősséget még jelentősebb hellyé tette azáltal, hogy 1091-ben Kapu­vár tetején hatalmas templo­mot és kolostort építtetett, amelyet saját temetkezési he­lyéül jelölt ki. A kolostorba a dél-franciaországl Saint-Gil- ler-ből hozatott francia ben­cés szerzeteseket, akik csak­nem 130 éven át birtokolták a monostort. A XVI. század de­rekán a törökök foglalták el Somogyvárat, akik az elárvult monostort épségben hagyták, falai még a XIX. században is álltak. 1828-tól azonban roha­mosan pusztult az erősség, és 1895-re romhalmazzá vált. Az Árpád-kori Magyaror­szág e kulcsfontosságú helyén 1972 nyarán kezdődtek el az ásatások. Tavaly a bazilika ke­rült napvilágra. Hossztengelye 57, szélessége 26 méter. Az ásatás közben kitisztították a kolostor vízgyűjtőjét is, amely számtalan értékes lelettel szol­gált. Több mint 3 ezer kis le­let és 700 faragott kő került a felszínre. A kőemlékek leg- szebbikén Sámson harca lát­ható az oroszlánnal. A somogyvári ásatásokat ez év májusában folytatják. ország első falusi zeneiskolája Ahányban, majd 1953-ban nyi­totta kapuit a nagykőrösi ze­neiskola. Bizony, hosszú ideig, 1962-ig kellett várniuk az Észak-Pest megyeieknek, amíg Vácott megnyílt a zeneiskola, majd 1963-ban Szentendrén, 1966- ban Érden, 1967-ben Monoron, Foton, és 1972-ben Szobon ta­láltak otthont a zenélni vá­gyók. Jelenleg kilenc zeneiskola és — hogy a növendékeket a sok járkálástól, utazgatástól meg­kíméljék — harminchat ki­helyezett osztály hálózza be csaknem az egész megyét. A zeneiskolákat a helyi tanácsok tartják fenn, létesítésük, illet­ve megszüntetésük, a növen­déklétszám fejlesztése viszont már a megyei tanács művelő­dési osztályának hatáskörébe tartozik. A ráckevei és a da- basi járásban művelődési ház­beli zenetanfoJyamok és zene­oktatói munkaközösségek mű­ködnek a Pest megyei Tanács szakfelügyelőjének ellenőrzé­sével. A megyei tanács műve­lődési tervében szerepel, hogy ezekből a tanfolyamokból az elkövetkező években tovább­fejlessze az állami zeneiskolai hálózatot. Kihelyezett tagozatok — Milyen körülmények kö­zött működnek a zeneiskolák? — kérdeztük Varsányi László- nét, a Pest megyei zeneisko­lák vezető szakfelügyelőjét. — A ceglédinek és a váci­nak a legjobbak az adottságai, hiszen már épületük is erre a célra készült — mondja. — A szentendrei és a nagykőrösi is­kola az emelkedő növendék­létszám miatt már „kinőtte” otthonát. Az abonyi rendelke­zik a legnagyobb kiterjedésű tagiskolái hálózattal a ceglédi és a nagykátai járásban. A monori, dunakeszi (1970-ben ide került a központ Fótról), és az érdi, körzeti jellegű is­kolák munkájában is a kihe­lyezett osztályok működése dominál, persze, sok problé­mával, hisz „társbérletben” vannak egy-egy iskolával, mű­velődési házzal. íme, néhány adat a megyei zeneoktatás szemléltetésére: a zeneiskolákban összesen 3972- en tanulnak, ebből 2401 fizi­kai dolgozók gyermeke. Az abo­nyi iskolának van a legtöbb (774) növendéke, legkevesebb (212) a szobinak. Vezet a zongora — Melyek a legnépszerűbb hangszerek? — Még mindig a zongora (1657 növendék), s ezt követi a hegedű (759). Az utóbbi idő­ben azonban örvendetesen emelkedik az egyéb vonós és fúvós hangszeren tanulók szá­ma. Ebben nagy szerepet ját­szik a beiskoláztatás módja, és az előképző időszakában a hangszerre való irányítás. A második félévben a gyerekek a hasonló korú tanulók bemu­tatóján ismerkedhetnek meg és kaphatnak kedvet a külön­féle instrumentumokhoz. Per­sze, a hangszerválasztást más tényezők (pl. a szülők szándé­ka, az anyagi, gyakorlási kö­rülmények stb.) is befolyásol­ják. Sajnos, magánének-tan­szak mindössze, két helyen, Cegléden és Érden van. Ennek meg az az oka, hogy az ének­tanulást viszonylag későn, úgy 16 éves korban lehet-csak meg­kezdeni. A növendékek nagy része viszont általános iskolás korú. Még nem megoldott fel­adat 14 éves kor után is „meg­tartani” őket. Azaz, ne csak az alapokat sajátítsák d, hanem végezzék el a nehezebb, to­vábbképzés tananyagot is. Ör­vendetes viszont, hogy lassan minden iskolában' alakul fú­vós- vagy vonószenekar, sőt arra is van példa, hogy egy helyen több is. Lássuk csak, melyek ezek? Fúvószenekar működik Abony- ban, Tápiógyörgyén, Főtan, Nagykőrösön, Szentendrén és Vácott; vonós- Abonybam, Ceg­léden, Nagykőrösön, Vácott; vegyes Nagykőrösön, Szentend­rén és Szobon. A legismertebb tanári kamarazenekar pedig Vácott a Musica Humana. — Végeredményben tehát milyen célt szolgálnak ezek az. oktatási intézmények? — A hangszertanításon, az oktató-nevelő munkán kívül közművelődési feladatokat is ellátnak. A tanulók fellépnek a társadalmi ünnepeken, és a félévenkénti növendékhang­versenyeken sem csak bemuta­tási lehetőséget adnak szá­mukra. A kis koncertek egyút­tal a nagyrészt szülőkből, hoz­zátartozókból álló közönség íz­lését is fejlesztik. Á kö­zös hangverseny-látogatások, hanglemezhallgatások, a zene­művek elemzése is nagymér­tékben hozzájárul a komoly zene megismeréséhez, megsze­rettetéséhez. Ez különösen fal­vakban, kétkezi emberek kö­zött nagy és szép feladat. Kodály szellemében Befejezésül szóljunk egy kezdeményezésről, amellyel a 90 éve született Kodály Zol­tán emlékének adóznak me- gyeszerte. Dr. Hegyessy Sándorné me­gyei zongora-szakfelügyelő és Balogh András megyei hegedű­szakfelügyelő felhívta a zene­iskolák igazgatóinak és taná­rainak figyelmét, hogy a lehe­tőségekhez képest minél több Kodály-mű betanításával és zeneiskolai hangversennyel emlékezzenek meg a nagy mesterről. Ilyen műsor volt legutóbb február 24-én Szobon. Ám nemcsak egy-egy mű bemutatása idézi Kodály szel­lemét; az egész megyei zene­oktatás is ennek jegyében tör­ténik: „A zenét el kell vinni a legkisebb faluba, megismertet­ni és megszerettetni azokkal Is, akiknek sem módjuk, sem lehetőségük nem volt eddig hozzá.” Dalos Gábor — március 17ig. tavaszi vásár NAGY ÁRENGEDMÉNYEK! FÉNYKÉPEZŐGÉPEK SZMENA 8M KOZMIK 35 CERTO KN 35 SZMENA Rapid 330 Ft helyett 280 Ft 350 Ft helyett 300 Ft 350 Ft helyett 300 rt 430 Ft helyett 360 rt i 1 i l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom