Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-04 / 53. szám

\ A~ ÁFÉSZ meghívói Társuló kertbarátok Előnyös összefogás A Cegléd és Vidéke Általá­nos Fogyasztási és Értékesíté­si Szövetkezet több mint hét­száz meghívót adott postára a napokban. A címzettek a Bu­dai úti hétvégi kiskertek tu­lajdonosai: március hetediké­re, este hat órára, a ceglédi Kossuth Művelődési Házba in­vitálják őket, ahol megalakít­ják a kertbarátok társulását. Az ÁFÉSZ segítségével, a jövőben szervezett formában kaphatnak szakmai tájékozta­tást, vetőmagot, műtrágyát, növényvédő szereket a hobby- kertesek. Gondoskodnak az általuk termelt zöldség, gyü­mölcs átvételéről is. Támogalás a kisgyermekes családoknak Követik a példát A jászkarajenői termelőszö­vetkezet kedvezményes áron ad tejet azoknak a családok­nak, amelyekben csecsemő, kisgyermek van. Az anyák iga­zolást kapnak, amellyel igény­be vehetik a kedvezményt. A ceglédberceli Egyetértés Ter­melőszövetkezetben most vizs­gálják, milyen módon kapcso­lódjanak a dicséretes kezde­ményezéshez. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA / • • SZALAGHAZ EPUL A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS C E6LÉP VÁROS RÉSZÉRE XVII. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM 1973. MÁRCIUS 4., VASÁRNAP Az abonyi BER-felepen Export — jó minőségben Elkészült az új üzemrész terve Abonyban nemrég, amikor az általános iskolások továbbta­nulása szóba került, többször lehetett hallani a nyolcadikos lányoktól, hogy szeretnének megtanulni varrni, és szeret­nék, ha a Budapesti Egyesült Ruházati Szövetkezet kihelye­zett üzemébe kerülhetnének. Biztató jel ez, hiszen azt mu­tatja, hogy a munkahelynek jó híre van, és nem kívánkozik el sok, szakmát .'tanulni akaró ■lány Abonyból. Hét gyerek az­óta az üzemben járt édesany­ja kíséretében, hogy megismer­kedhessen kö?elebbről a mun­kahellyel, és lássa, milyen fel­adatok várnak rá, ha tanuló­nak oda kerül. Az üzem munkaerő-létszáma stabil, s ez biztonságot ad a fa­lai közé kívánkozónak. De bi­Legyen Cegléd tiszta város ELEMI SZABÁLY ÉS KÖZÖS ÜGY Sajnos, egyre kifogásol­hatóbb városunk köztiszta­sága, s elsősorban nem az építőanyag pora, a felbon­tott úttest aszfalttörmeléke az, ami rontja közegészség- ügyi állapotát. A közösség­ben élők rendszeretete, tisz­taságigénye és a tisztaság megtartására irányuló igye­kezete körül keresendő a jelenség oka. Nagyon szép lehetne a város, ha kicsit ügyelne minden itt élő arra, hogy ne csak az ud­vara, portája, ne csak a lakása legyen gondozott és rendben tartott, hanem az utcák, a terek, a parkok is. Sajnos, sokan a tisztaság elemi szabályait is figyel­men kívül hagyják. A városi tanács egészség- ügyi osztálya most, tavasz elején, felhívással fordul mindenkihez: tegyünk ele­get, a város rendje, kultu­ráltsága és önmagunk ér­dekében, a tisztaság elemi követelményeinek. Ne legyenek olyanok, akik úton-útfélen szemetel­nek, ne mutassák be erejü­ket és feltűnési vágyukat azzal, hogy az utcai hulla­dékgyűjtőket, szeméttároló­kat rongálják. Ne csak a maguk, hanem másak vi­selkedésével is törődjenek a ceglédiek: ha kell, ám le­gyenek mindannyian szó­szólói, oktató hangú őrei a város rendjének, tisztasá­gának. A szó legyen nevelő hatású, tie a pénzbírság, amivel végső esetben kell jobb belátásra bírni a meg­átalkodottakat. A parkok, utcák, lakóne­gyedek rendje nemcsak a Városgazdálkodási Vállalat gondja, hanem elsősorban azoké, akik ott élnek. Par­kosítsák tehát a házak kör­nyékét, ültessenek virágot, neveljenek fákat, amelyek a levegő tisztításában is so­kat segíthetnek. Vigyázza­nak arra, hogy amit széppé tettek, mások ne rongálják. S ha valakit tetten érnek a város köztisztaságának sú­lyos megsértésében, a gon­dozott utcai kertek rontá­sában, járjanak el, hogy az méltó és tanulságos bünte­tését megkapja. Legyen Cegléd tiszta, rendezett vá­ros, az új lakónegyedek környékén és az öreg vá­rosrészben egyaránt. Az egérfogó Ismerősöm rop­pant érzékeny minden szagra és illatra, még ha parfüm, nyíló vi­rág, lángossütő vagy két-három láda, pincében tá­rolt alma árasztja is azt. Nemrég vészt jósolt a szi­mata. — Egerek köl­töztek a pincébe, érzem — mondta. — Tennem kéne valamit. — Ugyan, mit keresne egy egér­ke emeletes ház­ban? Lehet, hogy valaki nemes pe- nészű téliszalámit tárol, és annak van egérszaga. — Csudába is, ha mondom, ege­rünk van! Meg­rágtak egy köteg újságot, egy zacs- kónyi napraforgó- magot, amit a ma­darainknak tarto­gattam. Egérfogót keli vennem, macskát csak nem tarthatok! Néhány nap múlva jött a hír: két egér lelte ha­lálát a füstölt sza­lonnával csalogató egérfogóban, majd nem sokkal utána, ismét kettő. S egy reggelre eltűnt a vasráccsal védett ajtóval zárt, lela­katolt pincéből — az egérfogó. Ilyet még nem látott a világ! összeül­tünk, s kezdtük találgatni az egér­fogó eltűnésének feltételezhető okát, ami leg­alább olyan láz­ba hozta ismerő­sömet, mint mást vasárnap estén­ként a totoered- mények felolvasá­sát megelőző pil­lanatok. — Egér, az van. De hová lett az a deszkalapra szer­kesztett, rugós kis csapda? Senki. hozzá nem férhe­tett, még kóbor macska sem vi­hette el egerestül, hiszen az sem fér­ne be a rácsok közt. Az viszont meglehet, hogy az egérnek, miköz­ben a szalonna körül forgolódott, nem a fejét, ha­nem a farkincáját csípte oda a le­csapódó szerken­tyű. — Egy egér, az még kifér az ajtó rácsa alatt, akitor Is, ha ijedtében a csapdát is viszi. Figyelni fogom az utcát — javasol­tam —, s szólok, ha találkozom az egérvonta egérfo­góval. Bár ígéretemet dühös pillantás nyugtázta, azóta is lesem az utcán a csodafogatot. Hiá­ba. A pincében, állítólag, villany- oltás után azzal kocsikáznak az egerek. Meglehet, ám az eset óta olyankor már nem merek arrafelé mutatkozni. (-es) zonyíték is egyben, hogy azok, akik az első munkanaptól kezdve ott szorgoskodnak a varrógépek mellett, megtalál­ják a számításukat időbeosz­tásban és anyagiakban egy­aránt, s nem kívánkoznak el. A gépek mellett és a többi munkahelyen csaknem kilenc- venen szorgoskodnak, havi át­lagos keresetük 1360 forint. Azok, akik fél évet becsület­tel dolgoznak, és megáLlják a helyüket a munkában, szövet­kezeti taggá válnak. A múlt évi eredményes mun­ka nyomán 30—36 napi kere­setnek megfelelő nyereségré­szesedésre számíthatnak. Ah­hoz, hogy a szövetkezet ilyen eredményesen zárja az évet, az abonyiak is hozzájárultak. A szocialista országokba kerülő műbőr és szövetkészítmé­nyeikkel elismerést szerez­tek. Nem volt tavaly sem olyan ex­portszállítmányuk, amely meg ne felelt volna a szigorú mi­nőségi kívánalmaknak, s a ha­zai boltokba kerülő ruhadara­bok is kiválóak voltak. Női ka­bátokból, mellényes szoknyák­ból, motorosoknak való dzse­kikből, férfikabátokból mint­egy 48—50 ezret készítettek ex­portra. Az idei szerződéseket is megkötötték. Az év kezdete óta február közepéig már több mint 5450 kabátot szállítottak el. Jelenleg férfishortok ké­szülnek a szalagon, március végétől pedig női dzsekiket, szoknyákat varrnak. Az öreg épületből átalakított üzem már kicsi a számukra. A szövetkezet központjá­ban készen van a tervrajz az üzembővítésre. A szükséges pénz a rendelke­zésükre áll. A varroda melletti üres területre újabb földszintes épület kerül, amelyben megfe­lelő helyet kap a raktár, s így több hely jut a vasalóknak. Ez a terv egyben bizonyítéka an­nak, hogy a szövetkezet köz­pontja kellően értékeli az abo­nyi részleg teljesítményét. Bí­zik abban, hogy a cég és a község lakói számára egyaránt kedvező lesz ez az üzembőví­tés. E. K. A ceglédi vasútállomás közelében, a Rákóczi úton, négy­emeletes szalagba® épül. A lakások fele már tető alatt; a Ceg­lédi Építőipari Vállalat dolgozói a szakipari szereléseket vég- z*h. Apátt-Tóth Sándor felvétele A kocsinak köszöntek SOKAK RÉGI ISMERŐSE­KÉNT pöfögött egy parányi teherautó a ceglédi utcákon, de gyakran látták a fővárosba és a Nagykőrösre vezető úton is, mindenfelé, amerre a vendég- látólpari vállalatnak üzletei vannak. A 0,75 tonnás keletnémet FRAMO 1959 tavaszán ,szüle­tett”, akkor kezdte pályafutá­sát. Azóta eltelt fölötte az idő, s egy új kormányrendelet alapján, ki kell vonni a for­galomból, mert javítgatása már nem lenne gazdaságos. Az öreg karosszériában így is a Fiatal ceglédi tehetségek „Eger ostromára" készülnek Kétévenként rendezik meg az egri diáknapokat, a fiatal tehetségek színes, vonzó se­regszemléjét. A középiskolá­sok a különböző művészeti ágakban versenyeznek, bemu­tatókat és vitákat tartanai?. Szép hagyomány: n ceglédi diákok mindig nagy sikerrel szerepelnek Egerben. Két év­vel ezelőtt is arany-, ezüst­ös bronzoklevelekkel tértek haza. Az idén az egri diákművé­szeti bemutatókat májusban tartják. Az iskolai fordulók februárban már lezárultak. A megyei elődöntők következ­nek ezután: március 15-én, Cegléden a zenei, március 18-án, Nagykőrösön az iro­dalmi versenyeket rendezik. Ellátogattunk a ceglédi kö­zépiskolákba, s megkérdez­tük, hogyan készülnek a me­gyei fordulóra? A „Török János” Mezőgaz­dasági Szakközépiskola népi táncosai már sok színpadon felléptek, sikerrel. A csoport lelkesen dolgozik most is. Nagy gondja, hogy minden évben elmennek a „beérett” tehetségek, és az elsősökkel újból meg kell tenni a kezdő lépéseket (szó szerint!). Leg­utóbb Egerben ezüstérmesek lettek a csoport tagjai. Az idén is szeretnének eljutni az országos döntőbe, és ott jó helyezést elérni. Az Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola egy vers­mondót, egy prózamondót és egy zongaristát nevezett a me­gyei elődöntőbe, ök, hárman, sok-sok próbát tartanak, öt diák küldte be munkáját a pályázatokra: két novellát, öt verset, egy riportot és há­rom grafikát készítettek. A „Bem József” Ipari Szak- munkásképző Intézetben is szorgalmasan készülnek a versenyekre, öt szaval ójuk lép majd Nagykőrösön a szín­padra. A hangszerszólók ka­tegóriájában három diák sze­repel. Felfedeztek az isko­lában egy különös tehetséget: a fiatal fafaragó bizonyára si­kert arat káival. majd ötletes mun­© 1971-ben „aranycsapatnak” nevezték a Kossuth gimná­zium diákművészeit: meg­hódították Egert. Bár az idén is ebből az iskolából indul­nak legtöbben a megyei dön­tőn, most nem neveztek be olyan sok kategóriába. Főleg a zenei versenyeken lépnek föl: énekkarral, hangszeres kamaraegyüttessel, kamara- zenekarral, szóló-, folkbeat- és polbeaténekesekkel szere­pelnek. Esélyes a továbbju­tásra a két versmondó és az irodalmi színpad. Az irodalmi pályázatra három alkotást küldtek be. — Lesz-e siker az idén? — Megint „kiéheztünk” rá. Persze mohók nem vagyunk. Nem lesz könnyű eljutni Egerbe, az elődöntőkről ugyanis csak az első helye­zett megy tovább. S fellép­nek a nagy ellenfelek: Manor, Nagykőrös. — Milyen műsorral készül­nek? — A címe: „Képtelen, de legalább felettébb hiányos természet”. Állatokat szólal­tatunk meg, s kiderül, hogy néha milyen rosszak, irigyek, kapzsik, mérgesek. Mint az emberek... o © A ceglédi „csapatban” egyetlen olyan diák van, aki két évvel ezelőtt is szerepelt Egerben, és ott aranyokleve­let kapott: Roszik Melitta, a Kossuth gimnázium III/B-s tanulója, az irodalmi színpad tagja. Szorgalmasan készülnek a ceglédi diákok „Eger ostro­mára”. Szeretnék a hagyo­mányokhoz méltóan képvisel­ni városunk „színeit”. A me­gyei döntők eredményeiről beszámolunk majd olvasóink­nak, és bemutatjuk azokat a fiatalokat, akik bejutottak az országos döntőbe. Addig is: sok sikert, fiúi? és lányok! Kohlmayer Ádám BIRKÓZÁS Három verseny, hat helyezés A Ceglédi VSE birkózói leg­utóbb három versenyen vettek részt: Budapesten, a Ganz- MÁVAG új csarnokában, mintegy 200 induló részvéte­lével, KISZ-kupa bajnokságot rendeztek. A színvonal baj­nokság nívójú volt. Kötöttfo­gásban hat ceglédi állt rajt­hoz, közülük csak Esze István ért el helyezést: 52 kg-ban, 13 induló között a harmadik he­lyen végzett. Szolnokon országos úttörő- versenyre került sor. A 174 jelentkezett között 16 ceglédi volt. A kötöttfogású, késő dél­utánba nyúló mérkőzések a következő eredményt hozták: 35 kg-ban 1. Kecskeméti Ist­ván, 2. Sipos Árpád, 38 kg-ban 1. Galambos József. Dunakeszin országos serdülő versenyre került sor, szabad­fogásban. A vártnál nagyobb mezőny gyűlt össze, még este 9 órakor is népes volt a csar­nok. Többek között a buda­pesti egyesületek is mind kép­viseltették magukat. A 14 ceglédi közül mindössze ketten végeztek a legjobbak között. 42 kg-ban 1. Halasi Sándor, 2. Kovács Béla lett. U. L. harmadik szív dobog: két mo­torcserén esett át. A kilométer- óra 670 ezer kilométert mu­tat. Minden munkaeszköz meg­hálálja a gondos, szakszerű bánásmódot, a járművek kü­lönösen. Első „gazdája” is kí­méletesen bánt vele, majd az utóbbi hat évben új pilóta ült a volán mellé. Soós Imre ko­rábban a fővárosi mentőknél volt garázsmester, de megunta a napi vonatozást Budapestre, ezért vállalt helyben munkát Egészen az elmúlt hetekig az FA 89—11-es rendszámú kis­kocsit vezette. Az országuta­kon sokan üdvözölték őket: nem neki, a kocsinak köszön­teik. SOÖS IMRE, a ceglédi Áchim András utcában éL Családi otthona kedvenc hob- byjairól árulkodik. A kapu mögött hat, glédában álló sző­lősor tiszteleg a belépőnek. Ahol szőlő van, ott pincének is kell lennie. Nos, az sem hiányzik. Méretei megegyez­nek a „birtokéval”. A házi­gazda büszkén mondja, maga tervezte, építette, rendezte be. Három hordócska rejti a szőlő levét A falon lopok, a polcon italosüvegek: ezek gyűjtése külön kedvtelés. A falba süly- lyesztett pohárszekrény ajta­ján színes üvegfestmény, a grafikus jóbarát műve, arrébb különféle cigarettásdobozok sorakoznak, kitelik belőlük is egy gyűjtemény. Az igazi, nagy szenvedély azonban az amatőrfilmezés. A-z tölti ki a szabad idő jelen­tős részét. Fotózással régóta foglalkozik Soós Imre, de kes­kenyfilmezéssel csak két éve kísérletezik. A ceglédi film­klub tagjaiban barátokra, se­gítőkre talált. Eddig családját örökítette meg a filmkocká­kon. Most, hogy megalakult a filmklubban a kettes stáb, ő is részt vesz a forgatásban: a kultúrház életét veszik film- szalagra. A GÉPKOCSIVEZETŐ 1950 óta vezet. Eddig körülbelül egymillió kilométert tett meg. 1954 óta vesz részt a baleset- mentes közlekedésért indított mozgalomban. Több érmet és oklevelet kapott, mivel egyet­len karambol sincs a rovásán. Nemsokára elnyeri a 750 ezer kilométer után járó fokozatot. Az országutak vándora be­vallotta, sikerének az a titka, hogy mindig kedvvel ül ko­csijába. Igaz, amikor munka után becsukja a garázsajtót, már a további programon gondolkozik. Felfrissülés meg­kapálni a néhány sor szőlőt, a készülő filmmel bíbelődni. így hát nem csoda, hogy a pihen­tető, kellemes kikapcsolódás után, másnap mindig jóked­vűen indul útnak. (lamasi) CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Cegléden, Vörös Csil­lag Tsz. által épített, befejezés előtt álló családi ház eladó. — Érdeklődés: Cegléd, Vörös Csillag Tsz., (volt Alkotmány). — Tel.: 585. Hirdessen a Ceglédi Hírlapban! A Ceglédi Járási Épí­tőipari Szövetkezet azonnali belépéssel felvesz egy fő vasbe­tonszerelőt (nagy szakmai gyakorlattal). Cegléd, Széchenyi úti OTF-építkezéshez. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom