Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-30 / 75. szám
1973. MÁRCIUS 30., PÉNTEK PISI »ILCYEI sJCMap Vért adtak a munkásőrök Vietnamnak Vietnami véradónapot tartottak tegnap az Ipari Szerelvény- és Gépgyár művelődési házában Budaörsön. A budai járási Szikszai Sándor munkásőr zászlóalj tagjai jöttek el vért adni. A Pest megyei Vér- transzfuziós Állomás dolgozói reggel 9 órakor kezdték a vérvételt: elsőnek a parancsnok jelen tekezett. A legtöbben a második század második szakaszából, a harmadik század első szakaszából és a negyedik század harmadik szakaszából jöttek el; összesen 40 liter vént adtak. A munkásőrök jó része többszörös kiváló véradó, mintegy húsz százalékuk azonban „újonc” volt. Nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek között is akadtak olyanok, akik — ötvenöt évesen — először adtak vért életükben. A Vöröskeresztnek a budai járásban ez már a harmadik vietnami véradóakciója volt, a korábbiakat — mint arról hírt adtuk — a Mechanikai Művekben és a Dunai Kőolajipari Vállalatnál rendezték. Legközelebb, április 12-én, szintén a munkásőröket várják Pilisvörösváron. Tegnap egyébként a budai járásban hagyományos véradónapot is tartottak, Zsámbékon. A község üzemeiből, szövetkezeteiből és a helyi lakosság soraiból száznegyvenen jelentek meg a művelődési házban. IMI Választási gyűlés a gyárban — TÜZÉP-statisztika. 1972ben a Pest megyei közületek 136 millió forintért vásároltak építőanyagot a Budapest és Környéke TÜZÉP Vállalattól. Az idén, az előzetes becslések szerint, 145 millió forint értékű építőanyag talál gazdára. AZ EGYESÜLT DUNAMENTI TSZ, GOD BÁNYAÜZEME SZALUT magánosoknak, szövetkezeteknek és közületeknek - 40 km-es körzeten belül BÁNYAHOMOKOT, BÁNYAKAVICSOT, KVARCOS VAKOLOHOMOKOT. Értékesítünk továbbá dúsított tőzeget is. Vállalunk gépi földmunkát, pince- és alaptömbkiemelést, gépi rakodást és szállítást. Megrendelhető: GOD, tsz-központ ügyintéző: Vargányi Géza Telefon: Göd 59. Gárdos Katalin felvételei Tegnap délután választási gyűlést rendeztek az ikladi Ipari Műszergyárban, mintegy jelképezve a községi tanács és az üzem jó kapcsolatát, hiszen a község lakosainak legnagyobb része, valamint a környékről is sokan ebben a gyárban dolgoznak. A gyűlést Szabó István, az Ipari MűszerÉpífkezők! Különféle kőlábazatok és kőkerítések építésére alkalmas faragott és terméskövek többféle minőségben és színben kaphatók A köveket gépkocsival a helyszínre szállítjuk, a fel- és lerakódást is vállaljuk. Érdeklődés naponta 7.30-tól 16.30-ig, szombaton 12.30-ig. „BEKE" MGTSZ. Szokolya, Aradi út 1. Építő, kivitelező vállalatoknak, szövetkezeteknek, magánépíttetőknek ajánljuk betontermékeinket: gravitációs betoncsövek, út-, vízépítési és jelzőelemek, szegélykövek, járdalapok, mederlapok, parképítési betonelemek, tranzitbelon % elvező szállítási feltételek: termékeink szállítását saját gépkocsival es vagonírozva is vállaljuk, 1 ranzitbetont a megadott időpontra és helyre, saját gépkocsival is szállítunk. Termelői árak! Nagyobb megrendelés és szerződéskötés esetén árengedményt adunk. Petőfi Mezőgazdasági Szakszövetkezet 2316 Tököl, Kolozsvári u. 18 Telefon: Tököl 19. ügyintéző: Stigo András. gyár pártszervezetének titkára vezette. Az elnökségben foglalt helyet dr. Süpek Zoltán, a gödöllői járási hivatal elnöke, valamint Kiss Károly, az aszódi nagyközségi tanács elnöke is. A gyűlést dr. Süpek Zoltán TANÁCSTAG JELÖLT (a képen) beszámolója nyitotta meg. A járási hivatal elnöke időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről tájékoztatta a választókat, majd részletesen elemezte a járásnak az utóbbi években elért eredményeit. Beszélt továbbá a gödöllői járás legnagyobb üzemének, az Ipari Műszergyárnak a fejlődéséről. Kiemelte az utóbbi évek legnagyobb, 208 millió forintos beruházását, amelyet a nemrégen megalakult Galgavölgyi Víz- és Csatornamű-társulás valósít meg. A vízmű elkészülte után nyolc községbe kerül a vezetéken egészséges ivóvíz. A beszámoló után hozzászólások következtek. A gyári dolgozók, ikladi, aszódi, gödöllői, bagi, galgamácsai lakosok különböző helyi gondokra — járdaépítésre, utak portalanítására és javítására, a kereskedelmi ellátás jobbá tételére — hívták fel a figyelmet. AJÁNDÉK A FŐVÁROSNAK Ivóvíz a Ráckevei-Duna kavicsteraszáról Portré helyett Egy tanítónak mindig, minden időben kötelessége, hogy képviselje községének jószándékú embereit. Varga János 1947-től él Veresagyházán. A volt peredi parasztgyerek — akinek meg kellett fogni a szerszámot is a tanulás mellett, hogy segítsen az apjának, mert különben nem végezhette volna el a tanítóképzőt — komolyan vette a tanítóhivatást. A kezdet óta, a közösség szolgálatában telnek az évei. Ma már egy éve nyugdíjas, de csak az iskolában hagyta abba a munkát, a közéletben nem. Ma is és az elkövetkező években is példájával, magatartásával tovább szeretné segíteni szőkébb pátriáját. Éppolyan természetesen, mint az első tanácsválasztáson. Munkáját nem tekinti sem áldozatnak, sem tehernek. Most, hogy visszagondol 1950-re, tűnődve idézi akkori tanácstagi jelölését. — Talán mint pedagógust támogattak. Hiszen ismertek az iskolából, a társadalmi szervezetekből. Nem nagyon gondolkoztam azon, hogy miért esett rám a választás. Nekem az volt a fontos; szükség van rám, és vállaltam.---------------- a munkát néz| Mindig | a többi kö---------------- zött azért fáradozott, hogy minél előbb, minél gyorsabban hozza be a község az évszázados elmaradását. Az öreg községházát lebontották, helyette -újat építettek, közös erővel. Ami változás történt a községben, mindenből részt vállalt a falu apraja-nagyja. A lakosság aktivizálásában mások mellett komoly része volt Varga Jánosnak is. A közösségi szellem megmutatkozik Veresegyházon, az élet bármely területén. Azt bizonyítja, hogy összhang van a lakosság és a vezetők között. Ennek a „szövetségnek” köszönhető, hogy kevés pénzzel is hozzákezdtek, a régi művelődési ház felújításához. Az eredmény: csak 10 négyzetméter fal maradt a régiből. Ami pénz hiányzott, társadalmi munkával pótolták. | Az összefogásra | példa az iskola építése is. A tervekben nyolc tantermes iskola szerepelt, ám a falu másfél millió értékű társadalmi munkát ajánlott fel, mert tizenkét tantermes kellett volna. Nekifogtak. Az illetékesek látván, hogy az építkezés halad, és jó ütemben — adtak még egy kis pénzt. így lett Veresegyháznak nyolc helyett 12 tantermes korszerű iskolája. Mindabból, ami megvalósult, ami változott a községben az elmúlt években, az elmondottak csak ízelítők. S mindez része Varga János életének is, mivel ebben az ő munkája is benne van.------------------- AmelyekI Tervek? | nek a vá-------------------- lasztás ut án együtt gyűrkőznek neki, a falu közössége. Vannak. Így például: a művelődési ház mellé terveznek egy egészségügyi kombinátot, hiszen a mostani egészségügyi létesítmények kezdetlegesek és szétszórtan helyezkednek el. Erre a célra már 3,5 millió forintjuk van, s ha ez nem lenne elég, akkor is felépítik a szokásos módon. Ügy ahogy az iskolát... Meg a többit. Varga Jánost a 23-as választókörzetben ismét tanácstagnak jelölték. Ács Jenő Csepel-sziget, a régi fejedelmi birtok újra nagy ajándékot ad Budapestnek. A tudományos kutatások megállapították, hogy a fővárostól délre fekvő Duna-szakasz kavicsterasza kitűnő vízlelőhely. Ezért az Országos Vízügyi Hivatal az egész területet átadta a Fővárosi Vízműveknek, hogy ott 1 milliárd 700 millió forintos költséggel a távlati fejlesztési tervek szerint napi 640 ezer köbméter vizet termeljenek. Az első kutakat két éve építették Szigetszentmiklóson. A hét kis csápos kút 26 millióba került, és napi 15 ezer köbméter vizet ad Csepel és Pesterzsébet lakosainak. A további felmérő kutatásokra újabb 20 millió áll rendelkezésre, elsősorban annak a megállapítására, hogy a létesítendő kutak — főleg nyári csúcsfogyasztáskor — biztonságosan mennyi vizet adnak a fővárosnak. A próbafúrásokkal egyidejűleg megkezdődtek a tárgyalások a Csepel-szigeti települések és a Fővárosi Vízművek között. Ez utóbbi vállalta, hogy a vezetékrendszer megépülése után ők adnak ivóvizet a lakosságnak, miután a nagy teljesítményű szivattyúk megbonthatják a talaj természetes vízháztartását. A Fővárosi Tanács, a Vízművek és a Ráckevei-Duna-ág Intéző Bizottság szakemberei megállapították, hogy a jövő legfontosabb feladatai közé tartozik a víznyerő kavicsréteg, illetőleg a felette levő víztömeg tisztaságának megóvása. Kellő intézkedések nélkül a kutak környezete és a kavicsterasz elszennyeződhet, és csak miilókat kitevő tisztító eljárások után lehet a vizet ismét a főnyomóvezetékbe juttatni. A Duna-ág tisztaságát háromféléi fenyegeti veszély: a fővárosi csatornák csak részben tisztított vize, az elpiszkolódott csapadékvíz és a gyártelepek ipari vize. A Ráckevei-Duna-ág hossza több mint 58 kilométer, és 12—15 millió köbméter a vízáteresztő képessége. A megkezdett és jelenleg is folytatódó korszerűsítési munkák eredményeképpen a belvízlevezető csatornák 1604 négyzetkilométerről gyűjtik ide a különböző minőségű és tisztaságú vizeket. Elkészült a Duna regionális vízvédelmi terve. A sok vita után végre elfogadott intézke dési terv alapján dolgozik a: idén megalakuló vízvédelm bizottság, amelynek tagjai tár sadalmi munkában adnak majd segítséget a 15 éves távlati terv valóra váltásához. Jónak tartanák, h a a Ráckevei - Dunát szennyező 17, nagy bekötést fenntartó üzemmel szocialista szerződést köthetnének a víztisztaság megóvására. Erre már van példa, Ily módon óvják a Tisza vizét Szolnoknál. A Fővárosi Tanács az utóbbi két évben sokat tett a maga területén a Duna tisztaságának megóvására. Megkezdte annak a korszerű csatornahálózatnak az építését, amelynek segítségével a déli szakasz szennyvizeit előbb a ferencvárosi tisztítóba, onnan pedig a folyam sodorvonalába lehet továbbítani. Elkészült a főgyűjtő, a vészkiömlő, az Illatos úti zá- porcsatoma, a pesterzsébeti új lakótelep és a városközpont csatornatelepe, s ezzel óriási mennyiségű közvetlenül szeny- nyezett víztől szabadul meg a Duna-ág. Jelenleg a Ráckevei-Duna egyik legnagyobb vízszennyezője a Csepel Autógyár. Előreláthatóan még ebben az évben átadják a szennyvíz- tisztító telepet és a csatornahálózatot. A déli vízbázis megvédése érdekében kidolgozzák a Csepel-szigeti települések szennyvízelvezetésének módját, s készül a középcsepeli regionális szennyvíztisztítómű és a hozzá tartozó csatornahálózat terve. E tervnek egy része az a csatornarendszer, amelyet 5 millió forintos ráfordítással Ráckevén már megépítettek. A teljes kidolgozás és megvalósítás azonban még több év munkája. k. m. OT EV szigorított börtön ITAL ÉS KÉS Lisztik Zoltánnak eddig sem volt túl jó híre Pécelen. A szomszédok kerülték, mindenki tudta róla, hogy 1969-ben öt hónapot ült garázdaságért. Múlt év november 3-án tette fel a koronát eddigi életére. Ledolgozta a nyolc óráját Budapesten, az Országos Reuma- és Fizikoterápiás Intézetben, ahol felvonószerelő volt, utána elindult a vonathoz a Keleti pályaudvarra. Útközben megállt a Kisbuda Étteremben és egy üveg sört ivott. Mire hazaért, este hét óra lett. Ogy gondolta, ilyen korán még nem érdemes hazamenni, tehát betért a Sportvendéglőbe. Eevmás után négy korsó sört ivott. Három vendég Ekkor egy háromtagú társaság érkezett: Sárközi Kálmán, Sárközi János és Losó Ferenc. Leültek a bejárat melletti asztalhoz és ők is sört kértek. Megitták, majd Sárközi Kálmán odament a teremben játszó zenészekhez és megkérdezte: mivel vendégelheti meg őket. Azok is sört kértek. Sárközi Kálmán a kiszolgálópultnál rendelt a számukra. Ugyanott állt Lisztik Zoltán és mellette Maráczi István. Amikor Sárközi feladta a rendelést, Lisztik rátámadt' — Talán köszönnél, ha bejössz, kezitcsókolommal! Sárközi Kálmán meglepetten és felháborodottan tiltakozott, ugyanis Lisztiket nem ismerte, most látta életében először. Lisztik erre még durvábban folytatta. A hangos jelenetnek csak az üzletvezető-helyettes erélyes fellépése vetett véget. Békés percek Lisztik ezután — úgy látszott — megnyugodott. Több csokoládét vásárolt, majd rumos feketét rendelt a zenészeknek. A csokoládét a cimbalomra tette és nagy hangon kérte, játsszák el az ő nótáját. Sárközi is oda vitte nekik a három korsó sört, majd visszament és leült asztalához. Maráczi István, aki tanúja volt a szóváltásnak, és látta, hogy Lisztik már milyen állapotban van, szólt Barta Bélának, Lisztik másik ismerősének — aki szintén arrafelé lakott — és kérte vigye haza a részes embert, ő is elindult, de kifelé menet néhány szóra megállt Sárköziék asztala mellett. A támadás Lisztik ezt látva, az ülő társasághoz ugrott, kabátja zsebéből villámgyorsan kést rántott elő, és a nyugodtan ülő Sárközi Kálmánt kétszer hát- baszúrta. A bal lapockája felett sebesült férfi felugrott, megfordult és igyekezett a kést elfogni, azonban Lisztik egy újabb mozdulattal hasba- szúrta. Sárközi János sörös- kancsókat dobált Lisztikhez, majd egy széket kapott fel. Az egész jelenet pillanatokig tartott. Mire a megdöbbent vendégek magukhoz tértek, a merénylő kifutott az ajtón. Sárközi Kálmán öt helyen sérült meg, a hasát ért szúrás „emberélet kioltására közvetlenül alkalmas volt. Szakszerű orvosi segítség hiányában a sérülés és a hozzákapcsolódó szövődmények folytán a sértett halála bekövetkezhetett volna” ‘ — ez áll az orvosi jelentésben. Az ítélet A Pest megyei Bíróságon dr. Korpássy Gyula tanácsa tárgyalta az ügyet. A körülmények mérlegelésével a november 4-től előzetes letartóztatásban levő Lisztik Zoltánt emberölés kísérletéért öt év szabadságvesztésre ítélte. a közügyektől hat évre eltiltotta. A szabadságvesztést szigorított börtönben kell letöltenie és kényszer elvonókúrának is alá kell vetnie magát. Az ítélet nem jogerős, Lisztik Zoltán és védője enyhítésért fellebbezett. Komáromi Magda \
