Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-30 / 75. szám

1973. MÁRCIUS 30.. PÉNTEK PEST MECYEI kJCÍvÍop Hogyan tefíerm entesíthető k a megyei nagykcrházak? Békéscsabán ülésezik az országgyűlés szociális és egészségügyi állandó bizottsága Csütörtökön Pesta László elnökletével Békéscsabán kezdte meg kétnapos ülését az országgyűlés szociális és egész­ségügyi állandó bizottsága. Az ülésen azt vizsgálják meg, hogy az 1972/11. egészségügyi törvény hogyan valósult meg Békés megyében és milyen a megye egészségügyi ellátása? Az írásos tájékoztatóhoz dr. Sarnyai Ferenc megyei főor­vos és dr. Kiss Endre megyei orvos adott szóbeli kiegészí­tést. A felszólaló képviselők ja­vasolták többek között azt, hogy a tanácsi szervek már a középiskolákban teremtsenek jó kapcsolatot főként a mun­kás- és parasztszülők kiváló képességű gyermekeivel. Se­gítsék őket a tanulásban, az egyetemre való felvételben, anyagilag is adjanak támoga­tást. Egyetértettek azzal is, hogy a szociális otthonok bő­vítésével és kisebb felszerelt­séget igénylő elfekvő kórhá­zakkal tehermentesíteni lehet a megyei szintű nagykórháza­kat. Az állandó bizottság tagjai meglátogatták a békéscsabai kórházat, a békési rendelőin­tézetet és a gyulai várfürdő vízgyógyászati intézetét. Pén­teken a gyulai megyei kórház­ban és a gyulai József szana­tóriumban tanulmányozzák az- egészségügyi ellátást. ÜLÉSEZETT A MINISZTERTANÁCS További beruházások a tej- és a húsiparban (Folytatás az 1. oldalról) munkaszervezés korszerűsíté­se terén azonban még csak kezdeti eredmények születtek. Az állami iparban és a kivite­lező építőiparban eredménye­sen végrehajtott béremelés elő. segíti, hogy a vállalatok az ed­diginél eredményesebb mun­kaerő-gazdálkodást folytat­hassanak. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette. A munkaügyi miniszter elő­terjesztése alapján a kormány határozatot hozott az állam­Három gyógyító esztendő Kórház és területi egészségügyi központ Éppen három esztendeje, 1970. márciusában egyszerre két egészségügyi nagyberuhá­zás készült el Pest megyében: megnyílt az új ceglédi és a vá­ci kórház, befogadta első be­tegeit. Ez az évforduló jó al­kalom arra, hogy betekintsünk a két kórház falai mögé. Ez­úttal a váciról beszélünk. Centrikus ellátás deklődnek, és ha a szükség megkívánja, a főorvos, aki szakorvos, egyiket-másikat la­kásán is felkeresi körzeti kol­légájával együtt. A lakosság pedig egyre nö­vekvő bizalmat érez a kórház iránt. A járás fővárossal ha­táros községeiből, az agglome­rációs övezetből azelőtt buda­pesti kórházakba vitték a be­tegeket. Az új kórház meg­nyitása után is még sokan tö­rekedtek fővárosi gyógyintéze­tekbe. Most már lassan belát­ják az emberek, a váci kór­házban is ugyanolyan jó ápo­lásban részesülhetnek. Tanulás és tanítás Ápol, kezel és gyógyít — ezt a feladatot valamennyi kórház teljesíti, de kevés az olyan, amelyik az akár telje­sen egészségesen, akár még kezelésre, gondozásra szorul- tan elbocsátott valamennyi betegét továbbbra is figyelem­mel kíséri. Nem is azért, mert orvosai nagy elfoglaltságuk miatt nagyon szegények idő­ben, hanem inkább, mert a szakorvosi rendelőintézettel és a körzeti orvossal általában laza a kórházak kapcsolata. Vácott már a kezdet kezdeté­től fogva szorosabb együttmű­ködés alakult ki a kórház és a rajta kívül dolgozó orvosok között a jobb betegellátás ér­dekében. Dr. Szőnyi Tibor városi kór­ház — ez áll a homlokzaton —, a mártírhalált halt kom­munista orvos nevét viselve. S hogy a név kötelez, azt már a régi rómaiak is úgy tartot­ták, tehát a szocialista humá­num és erkölcs szellemét igyekeznek teljessé tenni mindazok, akik dolgoznak benne. Nem eredménytelenül. Városi kórház ugyan, mert szervezetileg a város tanácsa alá tartozik, de valójában mindazoké, akikért épült, az egész város és a váci járás lakosságáé. Kereken 135 ezer emberé. Dr. Kollár Lajos, a kórház igazgatója, egyben a II. számú sebészeti osztály főorvosa, köz­vetlen munkatársaival újfajta szervezési elvet dolgozott ki, amit kórházcentrikusnak ne­veznek. Vagyis a kórház az egész városban és a járásban folyó orvosi munka szakmai irányítója lett. Egységes mód­szerek érvényesülnek végig az egész területen, Bernecebará- titól Dunakesziig. A váci kór­ház vonzókörébe kerültek a körzeti, az üzemorvosi ren­delők, a három szakorvosi rendelőintézet, a váci, a szobi és a dunakeszi, továbbá a gondozóintézetek, a zebegényi szülőotthon gyógyító és meg­előző tevékenységük szem­pontjából. A következmény: ma már nem hiányzik a szak­mai együttműködés és a köl­csönös bizalom. Növekvő bizalom A kórházcentrikus elv sze­rint a járóbeteg-ellátással is többet kell törődni és a kór­háznak „ott kell lennie” a be­teg otthonában is. A kórház osztályvezető főorvosai nem tarthatják és nem is tartják egyedüli feladatuknak a kór­házi gyógyítást. Sűrűn kijár­nak a területre, meglátogatják a körzeti orvosokat. Nem el­lenőrzés a céljuk, hanem első­sorban volt betegeik után ér­Vácott a szakorvosi ren­delőintézet a város központjá- I ban, a kórháztól meglehető­sen távol működik. Helyisé­geit régen kinőtte, orvosai­nak száma sem elégséges, ott, ahol van, azonban már nem bővíthető. Mindez akadályoz­za egyelőre a kívánatos poli- klinikai egység tökéletes ki­építését. így is teljes és szoros a két intézmény együttműkö­dése. A rendelőintézet igazga­tója egyik helyettese a kórház- igazgatónak és most még ugyan mindössze három — két belgyógyász és egy nő­gyógyász szakorvos — váltó­pár működik. Negyedévenként felváltva dolgoznak a kórház­ban, illetve a rendelőintézet­ben. Aligha szorul vizsgálatra, hogy mind az orvos, mind a beteg szempontjából mennyire előnyös a megoldás. Hasonlóképpen előnyös, hogy kétévenként minden kör­zeti orvos kéthavi továbbkép­zésen vehet részt a kórházban. Ilyenkor bekapcsolódik a kór­ház gyógyító munkájába és közvetlenül megismerkedhet az állandóan rohamosan fejlő­dő orvostudomány legújabb felfedezéseivel, módszereivel, vizsgálati és gyógyászati esz­közeivel. Mindehhez járul a kórház különböző laboratóriumainak korszerű felszerelése. Intenzív osztályán a nagyon súlyos be­tegeket, főleg műtétek után állandó megfigyelés alatt tart­ják a legújabb műszerekkel. Másik büszkesége a kórháznak az agyvizsgáló laboratórium. ahová igyekeznek a gyógyító munkához ma már úgyszólván elengedhetetlen gépeket, mű­szereket folyamatosan besze­rezni. Az orvostovábbképzés szem­pontjából is nagy szükség van a korszerű felszerelésre. Ál­landóan több fiatal orvos ké­szül a kórházban a szakorvosi vizsgára. Számukra, fejlődé­sükre nem közömbös tehát, milyen segédeszközökkel ta­lálkoznak ott. A kórház, veze­tői büszkék, hogy az orvosje­löltek közül mostanáig egyet­len egyet sem utasítottak visz- sz^ a szakvizsgán. Igaz, a kór­házban előbb „kisvizsgát” kell letenniük. Elméleti tudományos mun. kásság is folvik a kórház falai között, rendszeres szakmai orvosavűléseket, konferenciá­kat, tudományos üléseket ren­deznek és ezekre meghívják a terület összes orvosait. Egyre többen meg is jelennek. Az el­telt három év alatt a kórház orvosai tíz tudományos ülésen tartottak előadást, és 32 tanul­mányuk jelent meg különböző szaklapokban. Ez nemcsak szép, de nagy eredmény is vi­déken működő kórház orvos­karától. A tudományos mun. kásságot messzemenően támo­gatja a kórház és a megye egészségügyi vezetése is. Adatfeldolgozó laboratórium A gépi adatfeldolgozást a mai világban tulajdonképpen a kórház sem nélkülözheti. Bár még általában kísérleti jellegű. A váci kórház adat- feldolgozó laboratóriumában egészen újfajta kódolásra al­kalmas beteglapokat dolgoz­tak ki. Ezeket az Egészségügyi Minisztérium adatfeldolgozó központja jóváhagyta. Nem túl távoli jövőben nagy fel­adat vár a kórház adatfeldol­gozó laboratóriumára: egész Pest megye egészségügyi gépi adatfeldolgozása. Természete, sen ehhez további fejlesztés szükséges. Egyelőre a terület adatainak tárolását kezdte meg. Első ütemben a kórház nőgyógyá­szati és a gégeosztálya által végzett szűrésekre vonatkozó­kat. Mostanáig egyes üze­mekben és községekben 6300 onkológiai vizsgálatot fejez­tek be, és közel 300 asszonynál idejekorán megakadályozták a rák kifejlődését. Az idegosz­tály az iskolás gyermekek kö­rében folytat epilepsziaszűrést, a körzeti orvosok túlterheltsé­gének enyhítésére pedig bele­fogott a felnőtt epilepsziások gondozásába. Tovább épül A kórház-poliklinikai egy­ségének kialakítása szempont­jából nagy jelentőségű az évek óta épülő véradóállomás ez év végére várható befeje­zése. A 174 ágyas elmeosztály részére remélhetően még az idén elkészül két egyemeletes pavilon. Igazán akkor valósul meg azonban ez az egység, ha a kórház közvetlen közelében megépül a — orvosi rendelő- intézet is. Erre talán az V. öt­éves terv folyamán sor kerül­het Néhány hónapja a kórház területi szakmai irányításán kívül egybeolvadt a város és a járás egészségügyi államigaz­gatási irányítása is, miután a járási hivatal és a városi ta­nács egészségügyi osztályait egyesítették. Az eltelt három év alatt e gyógyintézetben közel ötven­ezer ember fájdalmait eny­hítették és túlnyomó többsé­gük egészségét tökéletesen helyre is állították. Egyáltalán nem biztos, hogy valameny. nyien időben kerülhettek vol­na kórházi ápolásba, ha a vá­ros szélén nem jnagasodna a 476 á«vas kó-V’ h 'temeletes épülete. Szokoly Endre A kormány napirendjén: A debreceni és a diósdi gyár A gördúiócsapágyak intuit igen nagy menekoeu no a Kereslet s az igényeKet a Magyar c*oraulő- csapttgy Müvek nem tudja Itielé- giteni. GepeineK egy részé elavult, Kapacitása szűkös. A hiány pót­lását nagy mértekben segíti a KoröT ca-págyipan egyuu-inukö­kielégítése érdekében a bel­kereskedelem szorosan együtt- t^. ma már azonoan a ránk sza­működik az ipar és a külke- kosuott csapágyakuol sem untunk reckedelem illetékes szervei- ulc»e‘ készueni. A technikai tejlo- resKeaeiem uieteh.es sz.ivei dés a|ta( lgenyeU újaim csapagy­Völ A kormány utasította az típusokat uraga valutáért impor- érdekelt minisztereket, hogy unjuk, Kzért Kerül sor a Magyar mee miiven intéz- Górdillöcsapágy Müvek kapacnas- vizsgaijdK meg, muyen íniez buvítéssel Cgyoek ____ rekonsiruk­ke dések tehetők a hazai tér- ciós beruházására, amely előké- melés, valamint a szocialista szítésévei, csütörtöki ütésén a Mi­országokból történő behoza- * .fogiaikozott. A vallalat sajat tejlesztesi alap- tal IOKOZasara. jaioól S jelentős részuen fejlesztési A kormány megtárgyalta és kölcsönből bővíti, korszerűsíti deh­, - , T J ___- récém es dicxsui gyárát. A reKonst­tu domásul vette az Ovszágos jö vaiiaiKozója — a ver­Anyag- és Árhivütal elnöké- senyiargy alánokat kővetően — vpk ipTpntését az 1972 évi előrelátna loan a Promashexport ne/c jeiemesei az ívt*. e i Sz,>Vjet Külkereskedelmi Vállalat termek]orgalmi helyzetről, a lesz. Miután e vállalat ajánlata bi­SZabályozás hatékonyságáról, zonyun a legkedvezőbbnek, várha- a termékforgalomban alkal- heteken belül aláírják a * ** , .. , megállapodást, ameiynek ertelme­mazott kontingensek teljesi- oen a Promashexport gondoskodik téséről a tervezési muiiKákroJ, a nyers­. ’ . , , , .... , , anyagról, helyszínre szállítja és A Minisztertanács titkarsa- üzemoe helyezi a gépeket, a ma­ga vezetőjének előterjesztése gyár csapágy ipar hosszú távra is Í3 la ni ín a krvrmnnv ___ a ki- müszaki együttműködést épít ki ai apjan a Kormány — a ki a szovjet iparággal. A KGM ^ a alakult gyakorlatnak megfe- szovjet Autóipari Minisztérium a lelőan — felhívta a miniszte- közelmúltban megállapodást írt alá reif PS 07 nrsznnns hatáskörű arróI> hogy a rekonstrukció befe­re/c es az országos naiastioru jezése utan tovabbi tfz esztendeig szervek vezetőinek figyel- műszaki információkat, technoló- mét az országgyűlés márciusi siai és más dokumentációkat esc* ülésszakán elhangzott képvi­selői észrevételekre és javas­latokra azzal, hogy vizsgál­ják meg azok megvalósításá­nak lehetőségeit és tájékoz­tassák erről az országgyűlés elnökét, valamint az indítvá­nyozó képviselőket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. rél a két ország csapágyipara. A rekonstrukció — amely lehetővé teszi a termelés bővítését, egysé­ges technológiai rendszer alkalma­zását, a termelésirányítás és kivi­tel magas szintű szervezettségét — 1976. december 31-re befejeződik. Mind Debrecenben, mind Diósdon kijelölték a gyárbővítés helyéi. Diósdon már előre megoldották az ipari vízellátást, a meglevő transz­formátorba?: kisebb átalakításával pedig a villamosenergia-igényeket is ki tudják elégíteni. Tanácskozás a népfrontban A mintakertek és a bejáró dolgozók A Hazafias Népfront Orszá­gos Elnökségének Falu- és Szövetkezetpolitikai Munka- közössége csütörtökön sajtó- tájékoztatóval egybekötött ple­náris ülést tartott, amelyen a kertbarátmozgalom helyzetét vitatta meg. A tanácskozáson ott volt dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke, valamint a munkaközösség elnöke, dr. Dobi Ferenc, az SZMT vezető titkára, dr. Antalfia Jenő, a Hazafias Népfront osztályve­zetője. Dr. Molnár Frigyesnek, mint a SZÖVOSZ elnökének is sok kapcsolata van a kertbarát­mozgalommal, hiszen e föl- decskék általában a fogyasz­tási szövetkezetek közremű­ködésével — értékesítő és be­szerző tevékenységével — te­remnek. Elmondta a munkaközös­ség vezetője, hogy a kert­barátok mozgalma gyorsan terjed. A célok sokrétűek: gazdasá­giak, egyszersmind társadal­miak, s a munkaközösség egyik legfőbb gondja, hogy lépést tudjanak tartani a fej­leményekkel. Patay János, a SZÖVOSZ elnökhelyettese a plenáris ülésen előadást tartott a kertbarátmozgalomról. A többi között elmondta, hogy az or­szág lakosságának több mint a fele, hozzávetőleg hatmillió ember valamilyen — közvet­len, vagy közvetett — kapcso­latban áll a kerttel. A lakos­ság egyharmada ugyanis ker­tes házban él, továbbá 200 ezer az üdülőtelkek, 250 ezer a hétvégi kertek száma, s mintegy 550 ezer hektárra ter­jed a kerthasznosítású háztáji földek, kisegítő és egyéni gaz­daságok területe. E társadalmi tömegmozga­lom jellegének alapja, hogy egyaránt érint ipari mun­kásokat, alkalmazottakat, értelmiségieket, mezőgaz­dasági dolgozókat, nyugdí­jasokat — túlnyomó részt kiskeresetű embereket. A társadalmi és gazdasági szempontok — ön­ellátás! — mellett figyelmet érdemel a kertészkedés em­berformáló, munkára nevelő szerepe is. Pedagógiai tény, hogy a kertek elősegítik az élő természet, s a fizikai munka megszerettetését. Az orvostu­domány álláspontja szerint pedig a rendszeres kerti mun­ka hozzájárul az urbanizációs ártalmakra visszavezethető be­tegségek megelőzéséhez és gyógyításához. A mozgalom egyik formája a szakkör és a klub. Vannak továbbá szakcsoportok, közü­lük megemlítjük a nagykörö­sit. Nagykőrösön egyúttal mintakertet hozott létre a he­lyi ÁFÉSZ. A Pest megyei Hírlap munkatársa a sajtótá­jékoztatón megkérdezte: mi ezeknek a mintakerteknek a rendeltetése? Dr. Molnár Frigyes elmond­ta, hogy ezekben a kertekben a legkorszerűbb megoldáso­kat kívánják propagálni, amiben sokat segít a Ker­tészeti Egyetem. Patay János ehhez hozzátette, hogy az országban 250 kertésze­ti szakcsoport működik már, s az úgynevezett modellkertek- ben azt kívánják megmutatni, miként kell dolgozni a fólia- és gyümölcskertekben, a hobby- kertekben. A munkaközösség még az idén több ülést tart, ezek kö­zül megemlítjük azt, amely­nek előadója dr. Dobi Ferenc lesz. A téma: Hogyan kapcso­lódnak be a bejáró munkások a lakóhelyi közéletbe? K. N. Előkészületek a BNV-re Az OKISZ-nál már meg­kezdték a Budapesti Nemzet­közi Vásár szövetkezeti bemu­tatóinak előkészületeit. Az idén május 18—28. között — mint ismeretes — két helyen, a Városligetben és Kőbányán, a volt mezőgazdasági kiállítás és vásár területén — rende­zik e hagyományos sereg­szemlét, amelyen most több mint kétszáz (köztük 83 vi­déki) szövetkezet mutatkozik be. A legtöbb kiállító — hat­vanöt — a HISZÖV (Házi­ipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetek Országos Szö­vetsége) tagjai közül kerül ki, kívülük 26 vegyi, 48 ruházati, 17 vasas, 12 építő és 8 mű­szeres kollektíva vesz részt az idei BNV-n. 1 igazgaiasi, valamim az egyes állami szervekben, intézmé­nyekben dolgozók munkaide­jének csökkentésére. A hatá­rozat előírja, hogy az érintett szervek és intézmények belső tartalékaik felhasználásával 1973. június 1-től dolgozóik átlagos munkaidejét — az in­tézmény szakszervezeti bizott­ságával, valamint a szakmai szakszervezettel egyetértésben — 44 órára csökkentsék. A munkaidő rövidítését létszám- növelés és többletbér igény- bevétele nélkül kell megvaló­sítani, biztosítva az ügyinté­zés zavartalanságát, valamint folyamatosságát. A tanácsi te­rületen történő munkaidő- csökkentés végrehajtására a kormány a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökét hatalmazta fel. A kormány megtárgyalta a kohó- és gépipari miniszter előterjesztését a Magyar Gör­dülőcsapágy Művek rekonst­rukciójának helyzetéről. A Szovjetunió megfelelő válla­lataival együttműködve, a re­konstrukció végrehajtásával biztosítható a magyar csap­ágyipar korszerű műszaki színvonala és a nagy sorozatú termelés. A kormány utasí­totta a kohó- és gépipari mi­nisztert, hogy a beruházás megindítása érdekében a szük­séges intézkedést tegye meg. A könnyűipari miniszter ja­vaslatot terjesztett a kormány elé, a IV. ötéves tervben elő­irányzott síkrendszerű kötött­áru-kapacitás biztosítására. A kötöttáruk iránti hazai igé­nyek várható növekedésének és a külföldi kereslet kielégí­tése érdekében a kormány egyedi nagyberuházás megva­lósítására hozott határozatot. A síkrendszerű kötöttárugyár több változatos beruházási ja­vaslatát a könnyűipari mi­niszternek június 30-ig kell előterjesztenie. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter előter­jesztése alapján a kormány határozatot hozott a tejipar és a húsfeldolgozó ágazat beru­házási lehetőségeinek növelé­sére. Az élelmiszer-gazdaság IV. ötéves tervének egyik alapvető célkitűzése az állat- tenyésztés, a tejtermelés és a húsfeldolgozó kapacitások fej­lesztése. A kormány úgy hatá­rozott, hogy az 1973. évi nép- gazdasági tervben már jóvá­hagyott előirányzatokon felüli támogatást biztosít a beruhá­zásokhoz. A most jóváha­gyott beruházások elsősorban gépesítéssel, új, korszerű ter­melőberendezések üzembe he­lyezésével növelik a tejipar és a húsfeldolgozó ágazat haté­konyságát A kormány megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter előterjesztését a szőlőtermelés jelenlegi helyzetéről, várható alakulá­sáról, valamint a fejlesztés ér­dekében teendő intézkedések­ről. Jelenlegi szőlőterületünk több mint 200 ezer hektár, nagyrészt olyan területeken, ahol más mezőgazdasági ter­melés gazdaságtalan lenne. A Minisztertanács az előterjesz­tést elfogadta és határozatot hozott a szőlőtermelés fej­lesztésével kapcsolatos felada­tokról. Az ágazat fejlesztésé­nek alapvető útja a korszerű, nagyüzemi ültetvényterületek bővítése egyrészt az arra al­kalmas szőlőterületek korsze­rűsítésének végrehajtásával, másrészt új telepítésekkel. A fejlesztési programot szerve­zett formában és hatékony el­lenőrzés mellett kell megva­lósítani. A kormány felhívta az illetékes minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a végrehajtás érdekében tegyék meg a szük­séges intézkedéseket. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vet­te a belkereskedelmi minisz­ter jelentését az 1972. évi áruellátásról és az idei évre történt felkészülésről. 1972- ben a lakosság áruellátása javult. A fogyasztói igények

Next

/
Oldalképek
Tartalom