Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-29 / 74. szám
/ CEGLÉD! PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A ceglédi járás és cegle^arÖsreszere XVII. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM 1973. MÁRCIUS 29., CSÜTÖRTÖK Tovább ~ a íejlődés útján Ceglédről — két év eredményei alapján A Ceglédi Városi Tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága kiadványaként megjelent egy igen szép kivitelezésű, hasznos füzet, amely az elmúlt két év eredményeit foglalja össze, az előbbi tanácstagi választástól az új választásig. Két évvel ezelőtt hasonló tájékoztató látott napvilágot, de az hosszabb távról, a felszabadulástól kezdve 1971-ig adott képet a váro6 fejlődéséről. Most csak két év telt el, de volt miről hírt adni: á fejlődést számos új létesítmény igazolja, mintegy bizonyítványaként Ceglédnek, a város fejlődését alakító, irányító tanácsnak. / Az első fejezet a városi tanácsnak a választás óta végzett tevékenységét dokumentálja. Beszámol a tanácsülésekről s az eltelt időszak alatt hozott újabb rendeletekről, határozatokról. A tanácsüléseken 75 felszólalás és 56 interpelláció hangzott el, főként helyi problémákat felvetve, s igazolva, hogy a megválasztott tanácstagok figyelemmel kísérik a város fejlődését, észrevételeikkel maguk is részt vállalnak a helyes döntéshozatalban. A továbbiakban a költségvetésről és a városfejlesztési alap felhasználásáról, a lakáselosztásról és a lakásgazdálkodásról, a közműfejlesztésről szól részletesen a tájékoztató. A tanács érvényesítette a várospolitikai elveket, s Cegléd lakóitól is sok segítséget kapott, akik hozzáállásukkal, észrevételeik tolmácsolásával és társadalmi mun. kájukkal egyaránt sokat tet- j tek a fejlődésért. Az ipar fejlődéséről, korszerűsítéséről gyáranként és üzemenként készült felmérés. Az ÉVIG tavaly felépült kisgépgyáráról, az új ÁFOR nyomásfokozó állomásról, a gabonatárolóról, a PENOMAH ceglédi üzemének folyamatban levő rekonstrukciójáról, s más, kisebb létesítmények fejlődéséről szintén hírt ad a kiadvány. Külön összeállítás foglalkozik a termelőszövetkezetek helyzetének és tevékenységének alakulásával, az üzlethálózat és a lakosság ellátásának jó irányú változásaival, Cegléd kulturális életének alakulásával, külön kitérve az 1971-es ceglédi ősz és a tavalyi országos Dózsa-ün- nepség eseményeire. Az .egészségügyi ellátottságról, a kórház működéséről és a körzeti orvosi ellátásról, majd a városi tanács és a lakosság kapcsolatáról készült híradás foglalja össze az 1971. évi jelölőgyűléseken elhangzott közérdekű javaslatokat s azok megvalósításának módját,. illetve lehetőségét. A ceglédiek társadalmi munkájával, amely a fejlődésben igen sokat segített, külön fejezet foglalkozik. Befejezésül a negyedik ötéves terv hátralevő éveinek munkaprogramjával ismerkedhet meg a hasznos kiadvány olvasója, melynek megvalósításában nagy része lesz a város lakosságának, s nem utolsósorban azoknak, akik a hamarosan Pókhálósán érkezik meg HARANGJÁTÉK AZ ELŐSZOBÁBAN Nem akármilyen porta ám a Tóth Imréé! A külsőre jellegzetes kis ceglédi ház udvarára belépve, az ember egyszeriben szemközt találja magát a híres-neves dorozsmai szélmalommal. Színes kép díszíti a falat, rétet, mezőt varázsolva az egyszerű udvarra: a táj ihlette meg a ház gazdájának festegeto barátját, s ő festette a jókora faliképeket. Az előszobában harangjáték üdvözii a belépőt. A talon, hosszú sorban, régi órák ketyegnek, tiktakolnak, kakuk- kolnak. A házigazda hosszú éveken át gyűjtögette ezeket, s hogy ne egyszerre szóljon valamennyi, mert mindegyik képes hosszú életkora ellenére is a pontos idő mérésére, hát kicsit állított a mutatójukon. Igaz, így nem jelez mind pontos időt, de szép hangjukkal hangulatot teremtenek. A legrégibb készítésű és a legféltettebb kincs a házban a kétszáz éves, Jung- haus márkájú, láncos óra. Gyönyörű faragás díszíti, fája feketére érett, mesz- sziről akár vaslemeznek is hihetnék. Akad százéves óra is, és van egy új, szovjet gyártmányú, amely félóránként hallatja szép zengésű hangját. A gyűjtemény első darabja idestova húsz éve került a házba. Története egy inghez kapcsolódik. Ing vagy óra? A szerény fizetésű kosárfonó mesternek, Tóth Imrének akkor került a szeme elé véletlenül az első zengő óra. Igen ám, de az óra gazdája nem szívesen vált meg tulajdonától. Épp abban az időben tervezte Tóth Imre, hogy inget vásárol magának. Ing vagy óra — ez volt a kérdés. A kettőre nem futotta, hiszen két kis gyermekének ellátásáról is gondoskodnia kellett. Persze, az óra mellett döntött. Felesége sokat zsörtölődött emiatt Az első órát azután követte a többi. Rákóczi fája Persze, nemcsak öreg órákat gyűjtött az évek során. Mindent szeret, ami régi. Egy megkövesedett fadarabot őriz: abból a fából való, amely alatt, a monda szerint, II. Rákóczi Ferenc megpihent Kassa környékén. Kétszáz éves, fából faragott szobor, másfél évszázados, finom mívű Mária-szobor, öreg petróleumlámpa látható a gyűjteményben. S a tárgyak közé került nemrég egy fagylaltos- kanál is, azzal mérte nyaranta, huszonöt éven át Tóth Imre a fagylaltot a ceglédieknek. Amikor felpattan délutánonként kis motorjára, a szomszédok tudják, most indul felfedező körútra. Néha porosán, pókhálósán érkezik meg, mert nem átall bebújni a számára kincset sejtető padlások, kamrák, fásszínek mélyére. „Így még nagyobb az öröm, ha egy kicsit meg kell dolgoznia egy-egy tárgyért az embernek” — mondta mindig, s vallja most is. Ismerik őt a ceglédi tanyavilágban, ahol minden kapu kinyílik kopogtatására: tudják, hogy örömét leli az öreg tárgyak keresésében. Cs. L lezajló tanácstagi választások alkalmával elnyerik Cegléd választópolgárainak bizalmát. Tovább — a fejlődés útján: ezt a címet viseli a dokumentációs kiadvány, amely szinte előjegyzési füzete lehet Cegléd lakóinak a következő időszakra maradt feladatok elvégzéséhez. Az elmúlt két év eredményei pedig mérceként állnak: így, vagy ennek nyomán még jobban kell munkálkodni, gazdálkodni, hogy tovább fejlődjön Pest megye déli részének területi központja. A kiadvány Szabó Alfréd és Szilágyi Miklós munkája. A címlapot és a grafikákat Mik- losovits László készítette. E. K. Agrárvetélkedő Évek óta szakmai tudnivalókból vetélkedőt rendeznek két, Cegléd járásbeli község közös gazdaságai, az albertir- sai Dimitrov és a Szabadság tsz, valamint a ceglédberceli Egyetértés Tsz. Az agrárvetélkedőre, melyet április 7-én, szombaton, délután 6 órai kezdettel tartanak meg az albert- insai Móra Ferenc Művelődési Ház nagytermében, a tsz-eik fiataljai jelentkeztek. Műsorvezető Kovalik Károly, a Magyar Rádió és Televízió munkatársa lesz, a vetélkedő után pedig a Generál együttes ad műsort. Nyomdászok az idős emberekért A legutóbbi szombaton teljes üzemmel dolgozott a ceglédi nyomda, holott a nyomdászoknak pihenőnapjuk lett volna. Vállalati kedzeménye- zésre ők is vállalták, hogy egy műszakjuk bérét felajánlják az arra rászoruló, kis jövedelmű, idős emberek és az árvák támogatására. AZ ÁFÉSZ IGAZGATÓI, ELNÖKEI SZAMARA értekezletet tartott a ceglédi járási hivatal. Az értekezleten a múlt évi eredményeket értékelték, és a ceglédi járás kereskedelmi életének helyzetéről, várható fejlődéséről tárgyaltak a részvevők. FALUJÁRÓ KRÓNIKÁSOK • • Összegyűjtik a múlt emlékeit KÉSZÜL ALBERTIRSA MONOGRÁFIÁJA Évek óta folyik az a kutató és rendszerező munka, amely Albertirsa krónikájának megírását készíti elő. A népfrontbizottság és a tanács kezdeményezésére alakult kis csoport szabad ideje nagy részét arra fordítja, hogy feltárja a község történetét, keletkezésétől napjainkig. Gyűlik a teleírt lapok száma a majdan nyomtatásban megjelenő monográfiához. A kutatók — a községük iránti szeretettől vezérelve — járják a falut, keresik az írásos és tárgyi dokumentumokat, amelyek hiteles képet adnak a település munkájáról, fejlődéséről. Embereket keresnek fel, akik részesei voltak a múlt eseményeinek, és szívesen beszélnek a község régi életéről. Járnak pincékben, padlásokon, porosodó, sárguló lapokat vallatva. Érdeklődnek magánosoknál, közületeknél, de eljutnak az Országos Levéltárba és a könyvtárakba is. Szántó Józseffel, a Tessedik Sámuel általános iskola nevelőjével beszélgettünk arról a részfeladatról, amelynek teljesítését ő vállalta magára A község művelődési helyzetével kapcsolatos adatokat gyűjti, elsősorban a község közművelődési könyvtárainak múltját kutatja — Községünkben — mint mondotta —, a könyvtári élet az 1880-as években kezdődött. A jelenlegi községi könyvtár épületében volt régen az iparosok találkozóhelye. Az iparosok közül többen az akkori időkben haladó gondolkodású emberek voltak, kezdetben a monarchiaellenes 48-as pártba tömörültek, majd jó néhányan részt vettek a Tanácsköztársaság idején a helyi és a járási direktóriumokban, és többen képviselték a haladó szellemet a későbbi korszak idején is. Szántó József örömmel mondja el, hogy sokan segítik munkáját a lakosság köréből. Akiket megkérdez, újabb és újabb oldalról világítják meg a múlt eseményeit, s ezért elismerés, köszönet illeti őket. Még nem teljes az anyag, de tovább gyűlik, és remélhe- ' tői eg nem sok idő múlva elkészül a fényképekkel és más dokumentumokkal kiegészített összeállítás. F. V. ABONYI KRÓNIKA Vagyonvédelmi vizsgálat a boltokban INTÉZKEDÉSEK A FOGYASZTÓK ÉRDEKÉBEN A múlt évben tizenkilenc boltban végzett vagyonvédelmi vizsgálatot az abonyi ÁFÉSZ felügyelő bizottsága, a lakosság és a szövetkezet érdekeit tekintve fő szempontnak munkája során, s megállapította, hogy többnyire rendesen, szabályosan kezelik az árut és a pénzt. Mindössze egy boltot, a 22-est kellett elmarasztalnia a pénz kezelésének módja miatt. Ellenőrizte több bolt elfekvő készletét, ahol talált, a kereskedelmi csoport segítségével, forgalmasabb üzletbe juttatta el. A fogyasztók érdekvédelmében a bizottsági tagok húsz helyen végeztek vizsgálatot. Észrevételeiket a kereskedelmi osztály tudomására adták, s az intézkedéseket tett a hibák felszámolására. Például több helyen nem megfelelő körülmények közt tárolták a kenyeret, nem a vásárlóknak kedvezett a bolti nyitva tartás, a fogyasztói árat több árucikken hiányosan tüntették fel. A bizottság megvizsgálta a részközgyűléseken elhangzott javaslatokat követő intézkedéseket is. Az ÁFÉSZ-igazgatóság a múlt évi észrevételek alapján 29 alkalommal dolgozott ki pontos végrehajtási tervet. A felügyelő bizottság és a szövetkezet igazgatósága állandó és jó kapcsolatot tart fenn egymással. • • r ISMÉT JELÖLTEK Ötször interpellált Valamennyi fogadóéi óját megtartotta Abonyban a 39. számú választókörzetbeliek a jelölőgyűlésen ismét Kelemen Tibornét jelölték tanácstagnak. Kelemenné az elmúlt két évben tanácstag valit a nagyközségben, és a megyei tanácsban is ő képviselte az abonyiakat. Most Kőröstetétlenen dolgozik, a Vörös Csillag Tsz központi irodájában: tavaly augusztus óta a közös gazdaság főkönyvelője. Azelőtt, tizenkét éven át, az abonyi Ságvári Tsz-ben volt főkönyvelő-helyettes. Közvetlenül iskolai tanulmányai befejezése után került oda, és munkatársaitól hamarosan elsajátította tennivalóit Tevékenyen dolgozott a KISZ-alapszervezetben, majd később a szocialista brigád tagja lett, egyben vezetője is. A tsz nőbizottsági elnökének őt választották meg, a községi sportkör pedig a számvizsgáló bizottság vezetését bízta rá. Tevékeny, határozott, szókimondó asszony. Két évvel ezelőtt választották meg tanácstagnak, akkor lett a megyei tanács tagja is. Kezdeti lámpaláza lassan elmúlt, mert a nagyközség gazdasági és politikai vezetőitől sok segítséget, útmutatást kapott felelősség- teljes társadalmi tevékenységéhez. A megyei tanács ülésein két alkalommal, öt aktuális probléma megoldása ügyében interpellált. Az egyik interpelláció eredményeként a Kossuth téri építkezéshez a nagyközség másfél millió forint bankhitelt kap. Megtartotta valamennyi fogadóóráját, s azt a tapasztalatot szűrte le, hogy az abonyiak elégedettek a település fejlődésével, közéletével. A jelölőgyűlésen körzete ismét őt jelölte tanácstagnak. Kelemen Tibomé tudja, ha meg is választják, sok fontos feladatot kell elvégeznie, sok gond megoldásában kell segítenie. Az otthoni feladatok nagy része is rá vár: két gyermek édesanyja. Tervszerűen osztja be a napokat, így jut ideje tanulásra is: a marxizmus— leninizmus esti egyetem hallgatója Gy. F. Dallamok Budai úti kaláka SZOMSZÉD SEGÍT A SZOMSZÉDNAK Szombaton és vasárnap délután népes volt a ceglédi főutca. A jó idő sétálásra csalogatta az embereket. A főútvonalon a kora délutáni órákban szinte szünet nélkül suhantak a kocsik, főleg Budapest irányába. Szombaton a pihenőnapjukat élvező kiskerttulajdonosok taposták a kerékpár pedálját a Budai úton, s a kormányra akasztott locsolókannák, a csomagtartókra erősített pakkok jelezték, hogy ezt a napot kis parcellájuk megmunkálására fordítják. A házikók körül asszonyok serénykedtek, gyerekzsivajtól volt hangos a környék. Itt-ott füstoszlopot kavart a tavaszi szél. Volt, ahol gallyat égettek, a távolból sült szalonna illata terjengett. Az egyik dűlőút végén népes tábor forgatta a nyársakat: három család fogott össze a fölséges früstök elkészítéséért. Az egyik fa tövében ott a háromliteres bütykös: tartalma oltja majd a szomjukat. Az illat minket is megállított. Farkas Albert invitálására helyet foglaltunk a tűz körül szabadon maradt farönkökön. — A szálonnasütés után mit tesznek? — kérdeztük a gazdától. — Megy ki-ki a dolgára — felelte a férfi helyett a feleség, s ebben már benne volt az aggodalom is, mivel tíz órára járt az idő, és sok teendő volt még hátra. — Ki irányítja a munkát? — Azt én — mondta Farkas Albert. — Nem azért, mert én hordom a kalapot, hanem mert jobban értek a kerti munkákhoz. A fiam és a feleségem, ha én vidéken dolgozom, csak szakkönyvekből tudja, mi következik. Én még otthon megtanultam, apám egy holdnyi „birtokán”. Ma összeszedjük a száraz kórót, gereblyézgetünk, az asszony kitakarítja a „villa” egyetlen szobáját. — Mit hozott a konyhára a tavalyi termés? — Háromszáz négyszögöles a telek, amelyet szőlővel betelepítve vettünk meg. Hét hektó borom termett. Tavaly csak ezzel foglalkoztunk, az idén, az asszony kívánságára, babot, krumplit vetünk a sorok kőié. A ház mellett van néhány öl üres hely, oda zöldség kerül. , — Minden szabad idejüket itt töltik? — Ha lehet, minden ráérő óránkat. A szomszédokkal nemcsak szalonnasütéskor jövünk össze, hanem nagyobb munkák végzésekor is. Kalákában dolgozunk. Gyorsabban megy a munka, vidámabban telik az idő. Az abonyi Bihari János Zeneiskolában háromszázhúszan tanulnak 9 tanszakon. A fiatalok közül többen tervezik, hogy tanulmányaikat középfokú zeneiskolában folytatják. A képen: Varga György fiatal zenetanár egyik növendéke gyakorol. Gyuráki Ferenc felvétele A parázs lassan elhamvadt. Ásót, gereblyét ragadtak a férfiak, s estefelé szépen gereblyézett ágyások jelezték: kellemesen és hasznosan töltötték el a napot a szabadba vágyó városi emberek. Csatári Ilona Tavasz a földeken Munkára kész minden gép A friss, tavaszi időben már kora reggel ott dohognak a mezőgazdasági gépek az abonyi határban, a termelőszövetkezetek földjén. A tagok a nagyrészt csapadéktalan, enyhe tél után, munkával igyekeznek megalapozni termelési eredményeiket. A Ságvári Tsz 4250 hektárnyi területen gazdálkodik. A talajerő-utánpótlást és a gyomirtást részben a növényvédő állomás repülőgépeivel, részben saját mezőgazadsági gépeikkel végzik. Istállótrágyával 484 hektárnyi területet látnak el, zöldtrágyázást pedig 77 hektárra terveznek, napraforgó zöld leszán tásával. őszi búzából 1175 hektárról várnak termést, kukoricából 1223 hektárnyit vetnek, s takarmánybúza, lucerna, cukorrépa, silókukorica is kerül a földbe. I i I
