Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-03 / 52. szám

1973. MÄRCIÜS 3., SZOMBAT írlap % 7 Nyárra A Váci Kötöttárugyár varrodájában froftírruhákat készíte­nek a nyári szezonra. Egy műszakban több mint félezer színes női frottírruha kerül le a szalagokról. Gábor Viktor felvétele Megfékezett fertőző beteaséaek Balesetelhárítási vizsgát tesznek a testnevelők A művelődésügyi miniszter most megjelent utasítása az iskolai testneveléssel és sport­foglalkozásokkal kapcsolatos balesetelhárítási és egészség- ügyi feladatokról szól. Az uta­sítás hatálya az alsófokú okta­tási intézményekre, a gimná­ziumokra és a szakközépisko­láikra terjed ki. Az utasítás szerint a fent említett iskolákban testneve­lést képesítéssel — vagy anél­kül — tanító pedagógusok kö­telesek az iskolai testnevelés­sel és sporttal kapcsolatos bal­esetek megelőzése érdekében balesetelhárítási vizsgát tenni. Az utasítás hatályba lépé- í sekor testnevelést tanító pedagógusok az 1972/73. | tanév második felében kötelesek a vizsgát letenni. Ä további tanítási években vizsgakötelessé válók a téli szünetben, a képesítés nélkül testnevelés tanítására alkalma­zott pedagógusok a megbízás­tól számított egy hónapon be­lül kötelesek vizsgázni. A vizsgát minden tíz évben meg kell ismételni. Baleset- mentes működés esetén a meg­ismétlés alól az iskola igazga­tója felmentést, adhat. A testnevelési szakfelügye­lettel megbízott pedagó­gusok — megbízatásuk idején — mentesülnek a vizsgakötelezettség alól. A vizsga szervezéséről és le­bonyolításáról az alsófokú ok­tatási intézmények pedagó­gusai részére a városi tanács vb művelődésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a járási hivatal, a gimnáziumok és szakközépis­kolák pedagógusai részére pe­dig a megyei tanács vb mű­velődési feladatokat ellátó szakigazgatási szerve gondos­kodik. Az utasítás hatályba lé­pett. A Pest megyei Hírlap idei február 6-i számában tallózva az alábbi hirdetésre bukkan­tam: „Teljesen felszerelt vá­góhíd és húsfeldolgozó üzem átadó vagy eladó Albertirsán. Tárgyalni: a lajosmizsei Petőfi Mg Tsz elnökével lehet’’. A lajosmizsei tsz elnöke, aki egyben a Szövetkezeitek önál­ló Közös Húsipari Vállalkozá­sa felszámoló bizottságának is az elnöke: Katona János. Élt: hónapokat Az eladásra kínált albertir- sai vágóhíd és húsfeldolgozó üzeim eddigi rövid története. A negyvenes évek elején, egészen a felszabadulásig ma­gános húsfeldolgozó hadiüzem volt. Ezt követően hallgat a fáma. 1971 októberében vásá­rolja meg a már-már elfelej­tett üzemet a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezeit. Némi átalakítás után a KÖJÁL engedélyezi a melléküzem startját. 1972. április 1-én új gazdát kap az albertireai üzem: a „vállalkozás” szemé­lyében. Újabb nápolyi királyság: a balul sikerült vállalkozás már december közepén atomjaira hull. Az atomok — a társuló gazdaságok — ahogy tudnak, menekülnek a vállalkozásból. Történt pedig, hogy a Lajos- mizse (Bács-Kiskun megye) és környékén levő gazdaságok elhatározták: valamilyen úton- módon megoldják a község húsellátását. Nemes elhatározásuk — vá­góhíd és húsfeldolgozó üzem létesítése — végrehajtásához azonban nem volt elég pénzük. Állami dotációra nem számít­hattak, s amire egyébként szá­mítottak, a SZŐ VOSZ se nyi­totta ki bugyellárisát. Más megoldás után kellett nézni. Kanóra jött a ceglédi Vörös Csillag Tsz ajánlata: vegyék meg az albertirsai üze­met. Az alapítótőkét a gazda­gságok adták össze: hat lajosmi­zsei, két ladánybenei s ugyan­csak három gazdaság a ceglédi járásból. Érdekessége az össze­állításnak, hogy az extulajdo- nos ceglédiek, mint legfőbb részvényesek, szintén beszáll­tak. • Főkönyvelő kerestetik — taxival — Nem vártunk jelentős nyereséget — mondja Katona János —, a tagságnak is az volt a véleménye, hogy első­sorban a húsellátás biztosítása domináljon. A vállalkozást az igazgató és az igazgatósági tanács közre­működésével irányította. Kez­detben nem is rosszul. A zöm­mel Lajosmizséről, Ceglédről és Albertirsáról beszerzett ser­tések igen ízletes áruként hagyták el a feldolgozó üze­met. Szeptember végén még 56 ezer forint tiszta nyeresé­get tudhatott magáénak a „me­gyeközi” vállalkozás. A válság felhői azonban már ekkor gyülekeztek. Augusztus­ban 19 fizikai munkás mellett 6 alkalmazottat fizettek. A fi­zikaiak összbére 49 ezer, az alkalmazottaké 20 ezer forint volt ebben a hónapban. — Helytelen volt az is, hogy a fizikaiak órabért kaptak — a felszámolási bizottság elnö­kének véleménye szerint cél­szerűbb lett volna a lényege­sen ösztönzőbb teljesítménybé­rezés alkalmazása. — Ideális körülmények között — jobb szervezés és irányítás mellett — ebben az üzemben évente legalább 6—8900 sertést lehe­tett volna feldolgozni. Csakhogy egyre kevésbé vol­tak ideálisak a körülmények. Szaporodott az improduktív dolgozók száma. így lett főmérnöke is a vál­lalkozásnak: kinevezésekor az igazgató úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a termelés nem ér el egy bizonyos nettó értéket, az esetben ő és a főmérnök „csak” a fizetésük 80 százalé­kát veszik fel. Mondani sem kell, hogy az elmaradt eredmény ellenére a vállalkozás nobilitása a tel­jes fizetését felvette. Siettette a csődöt a felesleges repre­zentáció is: a felszámolási do­kumentációban szerepel töb­bek között egy 1500 forintos taxiszámla is — taxival ke­restek főkönyvelőt —, jólle­het a vállalkozásnak volt sa­ját gépkocsija. Nem forgott a forgóalap Baj volt a forgóalappal is kezdettől fogva: mindössze .három részvényes járult hoz­zá. (Érdekességként: az albert­irsai ÁFÉSZ ez ideig még az alapító tőke ráeső részét sem fizette be az időközben már feloszlott „közös önálló vál­lalkozás” pénztárába. Nehéz­kes volt a felvásárlás is. En­nek következtében az egyéb­ként sem túlságosan terme­lékeny üzem időnként, leállt. Disznónként az igazgató tíz forintot ígért. A vágóhíd volt portása most kereken negyven disznó fejpénzét perli a vál­lalkozástól. December közepéig úgy ahogy megvolt az üzem. A veszteség addigra már meg­haladta a 400 ezer forintot. Hogy véget vessenek a veszte­ségnek, az igazgatósági tanács 1972. december 14-én meg­tartott ülésén megválasztot­ták az öttagú felszámolási bizottságot. Ezzel egy időben a felvásárlást leállították, ha­tározat született a meglevő nyersanyagok feldolgozásáról, a készletek értékesítéséről, valamint a mérlegek év vé­gére történő elkészítéséről. Valamennyi részvényes az általa befizetett alapító tőke függvényében „fizeti meg a tandíjat”. A lajosmizsei Petőfi Tsz bánatpénze 52 ezer fo­rint. Ez tagonként hozzáve­tőlegesen 500 forinttal keve­sebb jövedelmet eredménye­zett. Várják az új tulajdonost Veszteség az ; alapítótőke összege is, mindaddig, amíg a vágóhidat és húsfeldolgozó üzemet nem tudják eladni. Csak a Petőfinek 200 ezer fo­rintja vár visszautalásra. — Ha tavaly áprilisban vet­tünk volna 40 növendéküszőt, az értékük december végére éppen megkétszereződött vol­na — mondja szomorúan a tsz elnöke. — A hirdetés megjelenése óta eddig még csak egy érdek­lődő jelentkezett, az albertir­sai Szabadság Tsz. Ügy tu­dom, saját hizlaldájuk is van. — Mennyire tartják a vá­góhidat és húsfeldolgozót? — Hát, szeretnénk annyiért eladni, amennyiért vettük, kétmillióért. — Mennyit engednek belőle? — ugyanis, ha engednek, to­vább nő a részvényesek vesz­tesége. — Erre nem tudok válaszol­ni, nyilván meg kell tanács­kozni az igazgatósággal. A lajosmizseiek segítségére sietett a kiskunfélegyházi húsfeldolgozó. S amint arról néhány napja értesültünk: Kunszentmártonban rövide­sen megkezdődik az Iparsze­rű Sertéstartó Vállalat elneve­zésű. termelőszövetkezetek — k'öztük, mint ahogy lapunk­ban már megírtuk, a ceglédi Vörös Csillag által alapított vállalkozás — külföldi part­ner közreműködésével —, évi félmillió sertést feldolgozó vágóhíd jának építkezése. ★ A kátyúba rekedt részvénye­sek kihúzása még késik. Előbb- utóbb azonban majd csak akad egy gazdaság vagy vál­lalat, amelyik kifizetődőnek találja egy jól szervezhető, megfelelően irányítható kis teljesítményű vágóhíd és húsfeldolgozó üzemeltetését. Kertész Péter Az idei influenzajárvány végérvényesen * befejeződött, van azonban éppen elég más fertőző betegség, amit meg kell akadályoznia a KÖJÁL-nak, nehogy járványt okozzon. Tavaly például, amikor Nagykátán és Kókán néhány gyermek diftériábain megbete­gedett a közegészségügyi dol­gozók körében ez riadalmat keltett. Valaha akkor minősí­tették járványnak ezt a beteg­séget, ha a megyében száz számra fertőzött meg gyereke­ket, ezúttal az előfordult nyolc esetet is már annak tekintet­ték. Kiderült, hogy a megbetegedett gyerme­keket szüleik nem vitték el a védőoltásra. Mind a nyolc felgyógyult, vi­szont a KÖJÁL átvizsgálta 200 00Ó Pest megyében lakó 14 éven aluli gyermek oltási ada­tait és aki közülük valamilyen okból nem részesült oltásban, pótlólag soron kívül megkapta. Mindez kiderül a KÖJÁL múlt esztendőre vonatkozó járványügyi jelentéséből. Ab­ban olvastuk azt is, hogy a szamárköhögés sem kínozza már a gyermekeket, hét cse­csemő azonban mégis megkap­ta, mert életkoruk miatt még nem részesülhettek oltásban. Másik gyermekbetegség, a kanyaró ellen most már öt éve beoltják a legfiatalabb nemzedéket és azóta lényege­sen kevesebb idősebb gyer­mekre ragad rá. A múltban enyhe járványnak minősült, ha csak 4—4500 kanyarós meg­betegedés fordult elő' egy-egy időszakban, tavaly viszont már 1233 eset is járványnak szá­mított. Oltásban nem részesült iskoláskorú gyermekek íözül legtöbben Kókán, Tápiósze- csőn, Tápióságon, Vecsésen és Üllőn betegedtek meg benne. Vácott az év végén jelentke­zett, de még ennek az eszten­dőnek az elején is előfordult kanyaró. Múlt évben valamivel növe­kedett, még így sem érte el azonban az ezret a skarlátos gyermekek száma. Járványsze- rűen csak egyes helyeken, pél­dául Szigetszentmiklóson és Nagykőrösön lépett fel. Gödöllőn hét esetben most először mutattak ki Pest megyében egy állatról emberre átragadó bélfertő­zést, amelynek kórokozóját az egész világon csak néhány éve is­merik. Ugyancsak Gödöllő és Vác környékén múlt ősszel fertőző szemkötőhártya-gyulla- dás okozott járványt. Egy hó­napig tartott, és ezalatt 70 ember kapta meg.-Ilyen mérv­ben a megye területén eszten­dők óta nem fordult elő ez a betegség. Hét esztendei folyamatos csökkenés után múlt ősszel és télen ismét növekedett a fer­tőző májgyulladások száma, különösen Monoron, Tahitót- falun, Galgahévízen és Zsám- békon. A betegek környezeté­nek oltásához, jó hatással, ki­lenc és fél literrel több gam- maglobulint használtak föl, mint az előző évben. Mindezek ellenére a megye járványügyi állapota a múlt évben is jó volt. Olyan súlyos betegség, mint amilyen a kiütéses tífusz ismét távol maradt, hastífuszban pe­dig mindössze négyen bete­gedtek meg. Az országban mindenütt növekszik, egyedül Pest megyében csökken a sal- monellafertőzések száma. Pest megyében csupán 272 esetben észlelték. Ki hinné azonban, hogy a múlt évben még a kolera is adott munkát a Pest megyei KÖJÁL-nak. Kolerával fertő­zött országokból 17 személy érkezett megyénkbe, öt napig tartó vizsgálat alá vetették őket. A tavaly lezajlott jugo­szláviai hímlőjárvány miatt pedig 235 onnan érkezett utast tartottak 14 napig megfigyelés alatt. Tervezők, beruházók, kivitelezők! GAZDASÁGOSAN, GYORSAN ÉPÍTKEZHETNEK, ha nálunk vásárolnak Ajánlatunk: AGROTERV típus (12x24x3—4,5 m) AGROVAZ - TAKARÉKÜREGES SZERKEZETEK (12x28 m) KOMPLETT MODULBARAKK (6 és 10 m-es fesztáv) acélvázas szerkezetek Típusainkat minden méretben, raktárak, felvonulási épületek, műhelyek és mezőgazdasági létesítmények céljára ajánljuk."' A szerelés a helyszínen könnyen elvégezhető. Gyors szállítás. Az AGROVAZ és az ÁGROTERV típusú szerkezeteket a rendeltetési állomásig díjtalanul szállítjuk. Bővebb felvilágosítást ad: a Budapesti Agroker Vállalat Vegyes Osztálya, Budapest XV., Cservenka M. u. 107. Telefon: 635—466. ügyintéző: Sebő Lászlóné Február 21-től AMÍC A KÉSZLET TART: Sérült bútorok vására a BNV 5-ös * pavilonjában Ssekrényfalcak nagy árengedménnyel Nyitva: hétköznap 10-től 18 óráig, szombaton 10-től 15 óráig. I 1 l Vágóhíd eladó! Póruljárt vállalkozás Járványkrónika a múlt esztendőből

Next

/
Oldalképek
Tartalom