Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-28 / 73. szám

XV. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM 1973. MÁRCIUS 38., SZERDA A gazdasági egységek segíthetnének Közösen biztosítsák a művelődési házak eredményesebb működését PÉLDÁUL NYÁREGYHÁZÁN — ÉLNI A LEHETŐSÉGEKKEL A tudomány és technika ro­hamos fejlődése az emberek ismereteinek szüntelen bőví­tését igényli. Ezért annak, aki lépést akar tartani a korral és megnövekedett követelmé­nyeivel, állandóan tovább kell képeznie magát. A továbbkép­zést segíti elő egyebek között a művelődési ház is. — A monori járás művelő­dési intézményei elmaradtak a más területeken végbement kedvező változásoktól. A 14 művelődési otthon, illetve ház közül hét, te­hát a fele nem alkalmas feladatainak ellátására. Korszerűtlenek, többet régi épületből, lakóházból s egyéb­ből alakítottak át — állapítot­ta meg egy nemrégiben meg­tartott értekezleten Földesi István, a járási pártbizottság propaganda- és művelődés­ügyi osztályának vezetője. — Sem a helyiségek száma, sem beosztása nem biztosítja a zavartalan, és főleg kielégítő tevékenységet, nem is beszél­ve a hiányos berendezésről. Az állami támogatás össze­ge évek óta nem emelkedett. A tanácsoknak sem áll mód­jukban nagyobb mérvű anya­gi támogatás. De gátolja a művelődési há­zak tevékenységét a meg­felelő vezetők hiánya, il­letve a vezetők szinte ál­landó változása: 3—5 évenként cserélődnek az igazgatók és munktársaik. A másik gond: a jelenleg foglalkoztatott tizennégy igaz­gató közül csupán egy rendel­kezik megfelelő képesítéssel. Mi az elvándorlás oka? El­sősorban a kellő anyagi és er­kölcsi megbecsülés hiánya, Nem lehetett gyógypcdikűrös Baromfitenyésitőnck késiül ÚGY ÉRZI, JÓL VÁLASZTOTT Szép termetű, fiatal lány. Még nincs tizennyolc éves. Nemcsak öltözete vall róla, de a szemében a szomorúság is, hogy gyászol. Csendesen mondja el Oláh Margit, miként alakult eddigi élete sora: — Gyógypedikűrös szeret­tem volna lenni. Magam sem tudom, hogy jutottam erre a döntésre. Aztán nem sikerült. Sokan jelentkeztek, és engem nem vettek fel. Nagy csaló­dást éreztem. Nem tudtam, mit kezdjek jövőmmel és ön­magámmal. — Aztán egy különös vé­letlen egészen új irányt sza­bott életemnek. Mintegy két éve már, hogy a tévében a Bábolnai Állami Gazdaság ba­romfitenyésztő szakra tanulók felvételét hirdette. Kedvet kaptam hozzá, és nekivágtam. Tudom, nagyon távol esik ez a munka eredeti elképzeléseim­től, de nem bántam meg. Monorról, de az egész kör­nyékről csak én tanulok ott, debreceniekkel, szegediekkel és baranyaiakkal. — Igazán jó sorunk van. Az országos hírű állami gazda­ság mindenben gondoskodik 40 növendékéről, akik jelenleg részvevői ennek a kétéves tan­folyamnak. Teljes ellátásunk biztosított, kollégiumban la­kunk. A négy-hat személyes szobák szépen berendezettek, fürdőszobánk is van. Külön tévészoba, kultúrterem és könyvtár segíti szórakozásun­kat, kulturális fejlődésünket. Két év tanulás és két év szer­ződéses munka vár ránk. Heti beosztásunk: három napon át tanulunk és három napon át gyakorlati munkát végzünk. A vasárnapunk szabad. A gazda­ságtól 400—500 forint ösztön­díjat kapunk. Nagyszerű ered­ményeket ért már el eddig is a Bábolnai Állami Gazdaság az állattenyésztésben, illetve a baromfitenyésztésben. Jövője van a szakmámnak. Más világ az, mint amiben eddig éltem itt, Monoron, de szeretnék ott maradni, letelepedni. — Apám váratlan halálhíre hozott haza, de most már visz- sza kell mennem. Vár rám a munka és a hivatás. A tatai táborbeli tanfolyamon meg­szereztem a szükséges minősí­tést, KISZ-alapszervi titkár­ként tevékenykedem. Néha magam is csodálkozom, meny­nyire más irányba fordult az életem, de így van jól. F. J. JEGYZET AHOL NEM LÁTJÁK? Milyen sokszor elhang­zott már, a legkülönbözőbb helyeken, hogy Manor nem éppen a tisztaságáról híres. ■ Sőt, a jelölőgyűléseken is elhangzott, csaknem mind­egyikben: miért nem te­szünk valamit azért, hogy tisztább legyen a közsé­günk? Teszünk, többes- számban, tehát mindany- nyian. , A szemétszállító kocsi már jár, hajnalonként a házak elé tett rossz edé­nyekből üríti ki a hulla­dékot. S lám, hogy egyre igényesebbek leszünk, pél­da rá az ugyancsak jelölő­gyűlésen elhangzott kérdés: nem lehetne az edényeket egységesíteni? „Mert — mondta a felszólaló — csúnya látvány, amint pél­dául a Móricz Zsigmond utca egyik háza előtt két rossz lavórban áll a hamu, a másik előtt egy rossz üst­ben, a harmadik előtt lyu­kas vödörben.” A furcsa azonban in­kább az, hogy a szemetet ócska zsákba gyömöszölik sokan, elkötik a zsákot, amiből azonban még így is kilógnak a műanyag tejes­zacskók, a piszkos rongyok, s bedobják az árokba. Mint például a békési kisközben, ahol hetek óta áztatja a szennyvíz az ilyen hulladé­kot. „Nem látja senki”. Csak aki arra jár. Egyelőre tehát nem az a baj, hogy nem egységesek szeméttárolóink, sokkal in­kább az, hogy van még Mo­noron hulladék a tárolókon kívül is nem egy helyen és nem is kevés! K. Zs. másodsorban az, hogy a lel­kesen kezdő fiatal népművelő gyakran magára marad. Sokkal többet segíthetné­nek a gazdasági egységek, a vállalatok, üzemek és gazdaságok, melyek kü- lön-külön, szétforgácsol­va és elaprózva, jelentős összegeket fordítanak alapjukból kulturális cé­lokra. A megyében több helyen, többféle formában már elkez­dődött a művelődési otthonok közös fenntartású működteté­se. Például Százhalombattán, Hernádon és a monori járás­ban egy helyen, Nyáregyhá­zán, ahol a tanács és a terme­lőszövetkezet közösen tartja fenn a művelődési házat. A legjobb megoldás az, említi a referátum, hogy a termelőszövetkezet teljes egészében átveszi a műve­lődési házat, és annak to­vábbi fenntartásáról, de tartalmi munkájáról is gondoskodik, a helyi ta­nács általános felügyeleti jogának meghagyásával. Ez jobb működési körülmé­nyeket teremt, s lehetővé te­szi a tartalmi feladatok ered­ményesebb végrehajtását is, nem beszélve az anyagi erők gazdaságosabb felhasználásá­ról. A monori járás ütemes és gyors fejlődése biztosíték ar­ra, hogy a művelődési intéz­mények is hamarosan fejlő­désnek indulnak. A'megoldás adott, csak élni kell a lehető­ségekkel. Kovács György Befejeződtek a jelölőgyűlések Már értékelik a hozzászólásokat A monori járásban is befe­jeződtek a jelölőgyűlések. A Hazafias Népfront összesen 692 jelölőgyűlést szervezett, vala­mennyit eredménnyel. Egy ta­nácstagot jelöltek 680 válasz, tási körzetben, míg 12 helyen kettős jelölésre került sor. A jól szervezett gyűléseken a választók 43,3 százaléka je­lent meg, akik közül nagyon sokan el is mondották felszó­lalásaikban véleményüket, észrevételeiket. A hozzászólá­sokat a tanácsok most érté. kelik. A legjobb eredményt Ecse­ren érték el, ahol az összvá- lasztók 70,5 százaléka volt kí­váncsi a beszámolókra, illetve a jelöltek személyére. A máso. dóik helyen, 63 százalékkal, Va­sad áll. Egyetlen község sem akadt, amelyben a választóknak leg­alább 30 százaléka ne jelent volna meg. Az aktívák, élükön a veze­tőkkel, a párt, a Hazafias Nép. front és a tanácsok szervei, jó és eredményes munkát végez­tek. ÁPRILIS 2-3., MONOR József Attila gimnáziumok országos találkozója MŰSOR / Mozik Maglód: Murphy háborúja. Nyáregyháza: Kecskeszarv. Vecsés: Űzött szamuráj. Tavasz a földeken Primőr áruk — húsvétra A kedvező időjárás a mono­ri járásban is meggyorsította a tavaszi mezőgazdasági mun­kákat. A termelőszövetkeze­tekben jó ütemben folyik a talajművelés. A műtrágya- kiszórást megkezditek, alap- és fejtrágyázást is kapnak a földek. Legelőször a zab és a borsó vetését kezdték meg a közös gazdaságok. Az előbbi­ből több mint 200 hektárnyit már el is vetettek, alig 50 hek tár maradt hátra. Ugyancsak jól halad a borsó vetése. A napokban kezdik a sárga répa, zöldség és az egyéb nö­vények vetését. A kertésze­tekben is élénkül a munka. A sülysápi Virágzó Tsz-ben több ezer négyzetméter fóliás ker­tészetet alakítottak ki, mely­ből már húsvétra primőr salá­tát, retket adnak piacra. Meg­kezdődött a kertészetekben a paradicsom-, paprikamag ve­tése, a primőr palánták kiül tetése. (-ér) A monori József Attila Gim­názium és Szakközépiskola rendezésében, április 2—3-án kerül sor a József Attila gim­náziumok országos találkozó­jára. A találkozó védnöke dr. Gosztonyi János művelődés- ügyi miniszterhelyettes lesz. A következő, középiskolák képvi. seltetik magukat: a budapesti, kunszentmártoni, makói, ózdi, polgári, soproni, székesfehér­vári és természetesen a mono­ri József Attila gimnázium. Az emléktalálkozó április 2-án, 15 órakor, a költő szob­rának és emléktáblájának ko­szorúzásával kezdődik, majd képzőművészeti kiállítás nyí­lik, meg, végül klubdélután zárja az e napi programot. Április 3-án, délelőtt 9 óra­kor kezdődik az ünnepi műsor. Emlékbeszédet dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese mond, majd kiosztják a helyi József Atti- la-emlékbizottság emlékpla­kettjeit és díjait. Kultúrműsor következik az­után, melynek keretében feh- lép a helyi gimnázium és művelődési ház irodalmi szín­pada, egy budapesti tízosztá­lyos iskola gárdája és a gim. názium énekkara. Tizenegy órakor kezdődik a nagyszabású szavalóverseny, amelyet dr. bencédi József, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője, a zsűri elnö­ke nyit meg Délután eredményhirdetés­sel zárul a kétnapos prog­ram. (g.) Legtöbben ipari jellegű iskolákban tanulnak tovább A monori járásban ebben a tanévben ezerhetvenkilene nyolcadikos végez, közülük ezerhuszonnyolcan tanulnak tovább. Gimnáziumba százhuszon- hatan kérték felvételüket: normál tagozatra ötvenhár­mán, szakosított tagozatú osz­tályba pedig hetvenhárman. A lányok száma nyolcvanhá­rom, a fiúké negyvenhárom. Szakközépiskolába három- száztizenhárman jelentkeztek. Legtöbben ipari szakközépbe, kilencvenegyen. Ezután a köz- gazdasági, nyolcvanöt, majd az egészségügyi szakközépiskola következik, harminchét jelent­kezővel. A közgazdasági tago­zatra nyolcvankét lány, fiú te­hát csak három kérte felvéte­lét, míg az egészségügyi szak­középiskolába csak lányok je­lentkeztek. Szakmunkástanuló-iskolába ötszázötvenen kérték felvéte­lüket, legtöbben ipari jellegű szakmunkástanuló-iskolákba, háromszáznyolcvanegyen. Ke­reskedelmi és vendéglátó szak­munkásiskolába százötvenhár- man jelentkeztek. A mezőgaz­daságban csak tizenhatan kí­vánnak szakmát tanulni. Gyors- és gépíróiskolába harminckilencen jelentkeztek, valamennyien lányok. Kilenc­venhat lány és ötvenöt fiú nem tanul tovább. K. Gy. Ipari kiállítás Gyomrán Ankét és üzletkötések Nagy megtiszteltetés érte Gyömrőt: 'a Termelőszövetke­zetek Árukapcsolatait Szer­vező Iroda, a TÁSZI, az Épí­tőgépgyártó Vállalat, valamint a VILLÉRT közös termékbe­mutatóját, s azzal kapcsolatos ankétot a nagyközségben ren­dezték meg. Az országból meghívták a TÖVÁL-ok kép­viselőit is az ankétra. A vendégeket, Jászberényi Gusztávot, a MÉM osztályve­zetőjét, Álle Pált, a TÁSZI igazgatóját, Búzás Józsefet, az TIZENKILENC ÉVES Először szavaz — először jelölték A pilisi hizlalda portáján érdeklődöm: hol találom meg Sóvári Istvánt? A portásnő készségesen telefonál, de sehol sem találja meg őt. Aztán va­laki megjegyzi, fenn van s villanyoszlop tetején. Üzenek érte, s alig telik el néhány perc, már a klubte­remben beszélgethetünk. (Di­vatos, kissé hosszú, szőke, göndör haja kikandikál a svájcisapka alól. Örült, hogy hazajöhetett / — Budapesten születtem, de egész kis koromtól Itt élek, Pi­lisen. Szüleim munkásembe­rek, édesanyám szintén itt dolgozik, édesapám pedig a vasútnál. 1971. júliusában ke­rültem a pilisi hizlaldába. Jó eredménnyel végeztem az emelt szintű szakmunkáskép­zőt. örültem, hogy hazajöhet­tem. Igyekeztem munkámat jól elvégezni, s úgy érzem, ennek is köszönhető, hogy óra­bérem ma már 11 forint, a kezdeti 8 helyett. — Tavaly szeptember vé­gén felkértek a KISZ-titkári teendők ellátására is. Szívesen vállaltam. Húsz fiatal dolgo­zik jelenleg a hizlaldában, s közülük tizenöt KISZ-tag. Sze­rintem jó ez az arány, s most már a szervezeti életben is jelentős a javulás. Megtudtam róla, hogy nem­egyszer elment az igazgató­hoz, s társadalmi munkát kért. Nem elégedett meg a szak­munkásvizsga letételével: je­lenleg az Irinyi János szakkö­zépiskolába jár. Hetente há­romszor iskola, KISZ-teendők — nagyon elfoglalt ember. Tettekkel akar bizonyítani — Milyen érzés tanácstag­jelöltnek lenni? — Amikor megkerestek, s felkértek, vállalnám-e a ta­nácstagságot, meglepődtem. Jólesett az előlegezett bizalom, de egy kicsit féltem is, ám a félelmem a jelölőgyűlésen, itt, a hizlaldában, elmúlt. Érez­tem, a 9-es körzet lakói meg­bíznak bennem, hiszen jól is­mernek. Egyhangúlag jelöltek. Szeretném tettekkel bizonyíta­ni, ha megválasztanak, hogy kiérdemeltem a bizalmat. — És mint választó? — Először járulok az urnák elé, s az én nevem is először kerül fel a szavazólapra. Ki­mondhatatlanul jó érzés, re­mélem, nem csalódnak ben­nem az emberek. Török Mária, a pilisi nagy­községi tanács elnöke: — Sóvári István szorgalmas, szerény fiatalember. Ügy érez­zük, megvan benne a szándék a tanácsi teendők jó ellátásá­ra. Ha megválasztják, ő lesz Pilis legfiatalabb tanácstagja. G. J. ÉPGÉP kereskedelmi osztály­vezetőjét, valamint a megje­lent vállalati képviselőket Rónaszéki Ferenc, a gyömrői TÖVÁL főmérnöke köszöntöt­te, majd Alle Pál tartott tájé­koztatót A TÁSZI feladatai a mezőgazdasági építkezések gépellátásában címmel. Tájé­koztatóját követően, a kiállító vállalatok nevében Búzás Jó­zsef beszélt a hazai építőgépek szerepéről mezőgazdaságunk­ban. A tájékoztatót szakmai film­vetítés követte, majd a vendé­gek a helyi TÖVÁL udvarán és a községi tanácsteremben kiállított gépeket nézték meg. A látogatást üzletkötésekkel kötötték egybe. A bemutató sikerességét bi­zonyítja: az ÉPGÉP képvise­lőinek tájékoztatója szerint, az első nap csaknem egymil­lió forintnyi üzletkötésre ke­rült sor. Furuglyás Géza Kosárlabda-híradó KFSE (Szentendre)—Monori SE NB III. férfi, 47:37 (20:17). Monor, szabadtéri pálya. Monori kosarakkal kezdő­dött a találkozó, de hamaro­san feljöttek a vendégek, és kiegyenlítettek, sőt, a 15. perc. ben már a vezetést is megsze­rezték, 12:10 arányban. A 17. percben a hazai csapat ki­egyenlített, 12:12 lett azered; meny. A félidő utolsó három percében a vendégek újra el. húztak, és 20:12 arányban nyerték a félidőt. Szünet után a hazai kosa­rasoknak sikerültek jobban a kosárra dobások. Már-már úgy tűnt, hogy a hazaiaknak sikerül megfordítaniuk az eredményt, de mégsem: a fő­városiak az utolsó öt percet jobban .győzték, nyugodtab- ban játszottak. ★ A monori kosarasok, akik­nek ez volt az első szabadtéri játékuk, sok helyzetet hagy­tak ki. Mezőnyben egyenran­gúak voltak, de kosár alatt a fővárosiak bizonyultál^ job. baknak. Jók: Giíányi, Mátyás, Csorba, Hernádi. BSE IX.—Monori SE NB HL női 75:40 (32:16). A fővárosi lányok csapatá­ban több NB I-es játékos is szerepelt, így a vidéki, de még a fővárosi NB III-as csapatok sem vehetik fel a versenyt a BSE csapatával szemben. Jók: Lentár, Antal, Benkő. ★ ISMÉT GYŐZÖTT A Kossuth Általános ISKOLA KOSÄRLABDA- CSAPATA Monori Kossuth Általános Iskola—KSI/I 48:10 (28:6). A mérkőzés a fővárosban ke­rült lejátszásra. Mintegy száz' néző volt kíváncsi a két ko­sárlabdacsapat játékára, annál is inkább, mert a monori tíz­éves lányoknak már „nevük van” a fővárosban is. Ez alka. lommal is tetszés szerint ér­ték el kosaraikat. Szünet után mindössze négyszer tudták bevenni a fővárosiak a mono­nak kosarát. Kosárdobók: Csehó (20), Si­mon (11), Szűcs (10), Tiszai (2), Beklcer (2), Marton, Bok­ros, Saskó (1—1). (vitéz) » I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom