Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-27 / 72. szám

A P.fS.T M f G Y E Í HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV, ÉVFOLYAM, 72. SZÄM 1973. MÁRCIUS 27., KEDD Sülysápi akcióprogram Tanévkezdetre megnyílik a nyolctantermes iskola Utak, járdák, hidak felújítása — Csatornázás, A sülysápi nagyközségi ta­nács a község szociális, kultu­rális és gazdasági színvonalá­nak növelése éndekében olyan 16 pontból álló akcióprogra­mot dolgozott ki, amelyet a IV. ötéves terv hátralevő sza­kában, anyagi erejéhez mér­ten, meg is tud valósítani. A program főbb pontjainak ismertetése előtt érdemes visz- szatekintenünk a tanács utób­bi kétéves időszakára. Az 1971-es tanácstagi je­lölőgyűléseken kétszázöt- venhárman szólaltak fel, s 80 százalékuk a nyolctan­termes iskola felépítését kérte. ÍA kívánság nagyrészben meg is valósult: remélni lehet, hogy az 1973. szeptember 1-én kezdődő új tanévre az iskola építését teljesen befejezik. Sajnos, a tanács több jogos kérelmet — például az alsó részen az óvodai helyek bőví­tését, a felső részen az iskola központosítását, továbbá több mélyfúrású kút építését — anyagi fedezet hiányában nem tudott teljesíteni. A most következő időszak­ban szükséges, hogy a tanács­tagok minél jobban megismer­jék jogaikat, kötelezettségei­ket, ezért részükre előadásso­rozatokat tartanak. A jobb egészségügyi ellá­tás érdekében az I. számú anya- és gyermekvédelmi kört a Fő út 45, az I. számú orvosi rendelőt és szolgálati lakást pedig a ECSER—MAGLÓD Kétszázötvenen hoztak áldozatot Megvendégelték a véradókat önkéntes véradónapot tar­tottak a múlt héten Maglódon és Ecseren. Mindkét helyen az általános iskolában rendezke­dett be a Gödöllőd Véradóállo- más. Maglódon az első donorok a kora délelőtti órákban érkez­tek, a ktsz-bői, a tsz-ből s a tanácsházáról is. Magyar György Gyomron lakik, de Ä vasipari vállalatnál dolgozik. Tizenötödször tartotta karját a tű alá. Fejes Istvánná 20 éve dolgozik a vasipari szövetkezetben. Tizedszer adott vért. Fiatal, csinos kislány Filep Zsuzsa. Először vállalko­zott véradásra, mégsem félt. Délután fél ötkor megszüle­tett az eredmény: százhuszon­hét donor 45 liter vért adott térítésmentesen. Ecseren már hagyományai vannak a véradásnak. A helyi Vöröskereszt-szervezet hetek­kel ezelőtt mindent megtett a váradónap sikeréért, mely nem is maradit el: százhuszon- hárman 42 liter vért adtak. Este a Vöröskereszt a Fészek vendéglőben vacsorára hívta meg a véradókat. Péter Imre megyei véradó­szervező üdvözölte a megjelen­teket, hangsúlyozva: ez a kis község évről évre kitesz ma­gáért. Külön üdvözölte azt a tizenkét véradót, akik ez al­kalommal estek át a „tűzke­resztségen”. (-ér) Ruházati szaküzlet nyílt Gyomron Március 1-én nyílt meg Gyomron, a Ruhaipari Szövet­kezet kezelésében, az új üzemház földszinti részén a ruházati szaküzlet, s a bolt dolgozója, Bata Jánosné és Sallai Istvánná szerint máris megkedvelték a gyömrőiek, akik nemcsak a gyömrői szö­vetkezet, hanem más egység áruit is megvásárolhatják benne, melyek zömmel leérté­keltek. A korszerű önkiválasztó bolt naponta 10—12 ezer forint forgalmat bonyolít le. Beren­dezése is modern. Eladói azt ígérik, hogy a tavaszi ruhafé­lékből minden igényt ki tud­nak majd elégíteni. (g.) Fő út 47. szám alá helye­zik át, következésképp szükségessé válik a jelen­leg kialakított három or­vosi körzet átszervezése. Ebben az ötéves tervidőszak­ban, saját és társadalmi erő­ből, valamint gazdasági és tár­sadalmi szervek segítségével, a 2. sz. iskola alsó tagozatá­nak zavartalan ellátása érde­kében az iskola főépületéhez két tantermet kell építeni. Növekedik majd az 1. számú óvoda is, ugyanis az ott levő konyha elköltözik, s a felsza­badult helyiségeket oktató­termekké alakítják át. Az átalakítási és bővítési munkálatokhoz a Virágzó Tsz jelentős mértékben hozzájárul. A tanács 1973. évi fejlesztési tervében a következő fon­tosabb feladatokat kívánja megvalósítani: utak, hidak, járdák felújítása, illetve hosz- szabbítása, belső vízelvezetés, csatornázás, a sportkör és a KISZ-szervezetek anyagi tá­mogatása. A felsoroltak telje­sítése több mint 500 ezer fo­rintot emészt fel, a nyolctan­termes iskola építéséhez pedig 478 ezer forintot biztosított a tanács. Krátky László Előkészület a hétszázadik évfordulóra Művelődési munkaközösség alakult Gyomron Havonta találkoznak A népfront megyei elnöksé­ge kidolgozta a művelődési munka feladatait, s a műve­lődési munkaközösségek ki­alakításának lehetőségeit is számba vette. Járásonként az első „lépcsőbe” két községet javasolt, s a kiválasztottak közé került Gyömrő is. Korábban évenként egy-két színvonalas baráti rendez­vényt tartott a Hazafias Nép­front, melyek mindig rango­sak és látogatottak voltak, például legutóbb a művelődé­si házzal közösen szervezett rendezvény is, a lengyel kul­túra hónapja alkalmából. A február 22-én tartott ösz- szejövetel huszonöt résztvevő­jének hozzászólásai arról győz­ték meg a szervezőket, hogy havonta legalább egy alka­lommal kell találkozniuk. A következő megbeszélés a múlt hét végén zajlott le. A beszél­getés alapjául az MSZMP gyömrői szervezetének végre­hajtó bizottsága, a nagyközsé­gi tanács vb és a népfront­elnökség által elfogadott terv szolgált, amely véglegesen megfogalmazta a község 700. évfordulójával kapcsolatos te­endőket. Furuglyás Géza MŰSOR MOZIK Gyömrő: A szemtanú. Mag­lód: Murphy háborúja. Men­der A katona visszatér a front­ról. Monor: Ne ingereljétek a mamát. Nyáregyháza: Kecske­szarv. Pilis: A betyárkapitány kincse. Üllő: Felszabadítás I— II. Vecsés: Űzött szamuráj. A GEMINI EGYÜTTES GYÖMRÖN Március 31-én, szombaton, este fél 8 órai kezdettel a Ge­mini együttes vendégszerepei a gyömrői művelődési házban. Tudósítás jelölőgyűlésekről Miért késik a szőlősnyaralói óvoda felépítése? EGYES LAKÓK IS HIBÁSAK Szőlősnyaralón az elmúlt héten a népfrontbizottság ja­vaslatára, három nő és két férfi került a tanácstagi je­lölőlistára. A választópolgá­rok egyöntetűen bíznak ab­ban, hogy az öt jelölt méltó- I képpen képviseli majd a ta­nácsban a községbeliek érde­keit. A három asszony, Farkas Istvánná, Kácsor Ferencné és Szabó Kálmánná, szinte erre a posztra termettek: mindhár­man szókimondásukról ismer­tek. Elmondották, hogy megválasztásuk esetén olyat nem kérnek majd, amit megvalósítani nem lehet, azonban a megenge­dett kereten belül körze­tük szociális és kulturális felemelkedéséért küzde­nek. Sinkovits István már az el­múlt két ciklusban is tanács­tag volt, de még mindig a fia­talabb korosztályhoz tartozik: mindössze 34 éves. Munkájá­ban következetes, és nagyon lelkiismeretes, ezért őrizhette meg választói bizalmát. A jelölőgyűlések egyikén megemlékeztek a távozó Nagy József tanácstagról, aki egész­ségügyi okokból volt kényte­len megválni tisztségétől. Az ő nevéhez fűződik egyebek között az Iskola utcában 3 villanyoszlop felállíttatása, s ugyanott a járda elkészítése, ö szorgalmazta minduntalan a dimbes-dombos Lenin út feltöltését is. Nagy József helyére Balá- zsovits Sándort jelölték. Gyer­mekkorában Sülyben nevelke­dett, a Kiskóka utcában. Ké­sőbb elkerült, de most, hogy nemrég nyugdíjba vonult, em­lékei visszahúzták falujába. Bár csupán két éve él Szőlősön, szívvcl-lélekkel EGY DÉLELŐTT AZ IGAZGATÁSRENDÉSZETEN Akik idézésre jelentek meg Reggel, 8 óra. Fogadónap a Monori Járási Rendőrkapi­tányságon. A bejárat előtt legalább öt- venen szoronganak. Van, aki útlevélkérelmét jött intézni, mások személyi igazolványuk dolgában várakoznak. Vannak azonban, nem is kevesen, aki­ket idéztek, szebálysértésd tár­gyalásra. Cseh Kálmán alosztályve­zető még egy utolsó megbeszé. lést tart Göbölyös István sza­bálysértési előadóval, aztán elkezdődik a napi munka. Repült a vödör Az ötven év körüli S. János vecsési lakost hívják be elő­ször a szobába. Egy házban la­Farsangi komédia A LOVA TETT UDVARLOK — Hol van már a tavalyi hó? S hol a 30—40-es évek tavaszig kitartó havai, ame­lyek csak a farsang utáni „böjti szelekkel" múltak el... Havas volt a 38-as tél is. A vigasságok húshagyó keddig tartottak, amely visz- szafelé számítva éppen hét héttel húsvét előttre esik. Rég öröklött, szigorú rend volt ez falun. Kitáncoltuk magunkat, aztán már csak a locsolóbál következett. — Nem volt ritka, hogy hét falu messzeségéből men­tek mátkát keresni a legé­nyek. Pilis, Gomba, Vasad, Nyáregyháza nem éppen kő- hajításnyira van egymástól, mégis megfordultak a vala­mirevaló legények egymás falujában: Hát azon a far­sangi bálon is volt annyi szomszédbeli legény, hogy a lányoknak minden ujjára ju­tott, pedig 80 centis hó esett, azt kellett megtaposniuk, mégis jöttek. Ahogy meséli, nagyokat ne­vet, és már magam is a sza­lagos bálteremben érzem ma­gam: « Anyám meg csak mondta: „látod fiam, pártában ma­radtál!’’ — Elaludtam, de hamaro­san kelnem kellett: „Tűz van fiam! Félreverik a harangot!’’ Készítette a csizmát, én meg álmos fővel bele a kényelmes ruhába, vettem a mászóövet, anyám hozta a védősisakot, indultam a tűz irányába. Jöttek a többiek is, sok ál­mos, kicsit részeg legény... Tűz sehol, csak egy háztető szakadt be a nehéz hó alatt. — En, szerencsére, józan maradtam, mert hát egy „nő­nek” nem illik innia. Cimbo­ráim nem mertek a tetőre mászni, égnek álltak a geren­dák, recsegtek, ropogtak a deszkák, és jajgatott a ház­népe. Ott hevert a sonka, kolbász, a leszakadt padláson, az egész évi kenyérhez való. Már mindenki kijózanodott, s megmentettük, rendbe tettük a hótömegtöl a roskadt ház­tetőt. ★ A locsolóbálon már hiába ke­resték a dundi menyecskét, a szép, gömbölyű formájú lányt, mert a tréfás kedvű önkéntes tűzoltólegény megfogadta, so­ha többé nem cseréli fel a kényelmes bakancsot, csizmát női cipőre. Fekete Gizella kik haragosával, B. Józseffel. Már három éve naponta vesze­kednek. Most kölcsönösen je­lentették fel egymást. — Mondja el, hogy történt a legutóbbi eset január 27-én — kéri S-t a százados. — B. kijött a lakásából, és a szennyvizet az én portámra öntötte. Elfutott a méreg, s rá­szóltam. Persze, mondtam neki csúnyákat is... Erre ő a vöd­röt felém vágta. Ha nem ug­rok el, fejbe talál. B-t kérdezik a történtekről. — Szemenszedett hazug­ság, amit S. János mond. A vi­zet először is az én portámra öntöttem. Az igaz, hogy a vöd­röt felé dobtam, de ő meg utá­na fejszével és csavarhúzóval akarta a fejemet szétcsapni. Meghallgatják B. feleségé­nek vallomását is, és pont ke­rül az ügy végére: Göbölyös István felhívja mimdannyiuk figyelmét, hogy a jövőben ke­rüljék a hasonló összezördülé­seket. K. István pilisi lakos feltű­nően illuminált állapotban jött el a szabálysértési tárgyalás­ra. Az a vád ellene, hogy ál­landóan bántalmazza feleségét, üldözi a családját Az egyik tanú: — Nemegyszer láttam, hogy K. az utcán szaladt a felesége után, aki menekült előle. Egy­szer úgy megrugdosta őt. hogy azt hittem, vége az asszony­nak. K. tagad, sőt, még kiabál is. Kivezetik .. . Bizonyára elzá­rással próbálják rávenni, hogy változtasson magatartásán. Garázdák A jól öltözött fiatalember, T. Sándor üllői lakos, Buda­pesten, a Bástya moziban bot­rányosan viselkedett. Kérték őt, hogy üljön máshová, mert a jegye nem oda szól, ő meg dulakodni kezdett A rendőr,, járőr tett ellene feljelentést. A péteri Rákóczi Tsz zár­számadó közgyűlésén, február 10-én, többen alaposan felön­töttek a garatra, s verekedni kezdtek: az ő ügyükben is most döntenek. H. András betért a helyi kisvendéglőbe, feleségével, só­gornőjével együtt. Odament hozzájuk R. Ferenc, és meg. zavarta szórakozásukat. H. erre nekiment, s többször ar­cul ütötte őt, ütés közben még a hüvelykujja is kitört. Most beismeri tettét, mégis R-t hi­báztatja. Beidézték a kisvendéglő ve­zetőjét, P. Józsefet is. — H. András a hibás, még szódásüvegek, poharak is ösz- szetörtek. A kár 185 forint volt, melyet H. megfizetett. Kénytelen büntetések — Vannak-e tipikus esetek? — kérdezem Göbölyös István századostól. — A legtöbb a gépjármű­vel okozott szabálysértés. So­kan túllépik a megengedett se. bességet, mások ittasan vezet­nek. Garázdák is sokan akad­nak. Nem célunk a minden áron való büntetés, de leg­többször kénytelenek vagyunk büntetéshez folyamodni, csak azzal tudjuk elérni, hogy csök­kenjen a szabálysértések szá­ma. Gér József minden társadalmi meg­mozdulásban rúszt vesz. Mint párttag, tagja a csúcsve­zetőségnek, s esténként nagy hozzáértéssel vezeti a marxis­ta—leninista középiskolai tan­folyamot is. A jelölőgyűléseken legtöb­ben ismét az óvoda felépítését kérték. Többen megjegyezték, hogy a tanács már 4—5 éve határozott ígéretet tett az óvoda felépítésére. A létesít­mény tervét megrendelték, sóit illetékes helyen szabálysze­rűen el is készítették, a lakos­ság pedig, hivatalos nyomtat­ványon, már társadalmi mun­kát is vállalt. Nem tudja sen­ki, hogy ez a szép akció miért maradt abba. A sok felszólalás közül ér­demes még egyről említést ten­nünk. Az egyik választópol­gár tárgyilagosan megállapí­totta, hogy a Magdolna út rossz álla­potáért hibásak az út egyes lakói is. Az út hatalmas gödreibe, tár­sadalmi munkában, a Virágzó Tsz traktorosai homokot és sa­lakot hordtak, a gödrök he­lyén ezáltal, természetesen, kisebb-nagyobb dombok ke­letkeztek, melyeknek elsimí­tása az út lakóira várt. Ezt a munkát többen el is végez­ték, de sajnos, akadtak olyan lakosok is, akik az előttük ék­telenkedő kupacokhoz hozzá sem nyúltak, sőt, egyik-mási­kuk a homokot titokban be­csempészte az udvarába, és saját építkezéséhez használta fel. A jövőben az ilyen visz- szásságokra a leendő tanács­tagoknak jobban fel kell fi­gyelniük. K. L. A 38-as választókörzet kérése Gyömrő egyik főutcája men­tén kapott helyet, nem épp községünk díszeként, a MÉH helyi kirendeltsége. Számta­lan esetben fordult elő, hogy vezetőváltozás vagy egyéb gondok miatt az átvétel hosz- szabb-rövidebb ideig szüne­telt, majd két napra csökkent az átvételi napok száma (kedd és péntek). Ha Gyömrő nagyközségben mindenképpen szükséges MÉH-kirendeltség, legalább üzemeljen. (f.) MONOR Virágzik a Csapody-sáfrány Gyulajon, a dámszarvasok erdejében, a szeszélyes és hi­deg időjárás miatt kissé kés­ve, megkezdődött a védett Csapody-sáfrány (latin nevén: crocus heuffelianus v. csapo- dyae) virágzása. A vadsáf­rányoknak ez a világos lila színű fajtája egyedül a gyulaji vadrezervátum tölgy- és gyer­tyánerdőiben díszük tömege­sen, s nyílása megelőzi az ibo­lyáét. Nyílik a kökörcsin sár­ga virága is. SPORT Nem csalódtak a szurkolók Nem csalódott az a százöt­ven ember, aki elkísérte ked­venc csapatát: monori autó­sok, motorkerékpárosok kara­vánja érkezett Isaszegre. Az isaszegiek bíztak „fiaik” játékában, biztos győzelmet vártak Monor ellen, de a mo­nori csapatot is fűtötte a győzni akarás az ősszel Mo- noron elszenvedett 4:l-es ve­reség miatt. Bori Gyula monori szurko­ló, aki minden mérkőzésre el­kíséri a csapatot, így foglalta össze a látottakat: — Az első félidőben a ha­zai csapat irányította a játé­kot. de a monori védelem, Kalocsával, Dérivel és Ger­gellyel az élen, sorra vissza­verte a meg-megújuló roha­mokat. A 25. percben mégis a hazaiak szerezték meg a ve­zetést. Szünet után Monor volt a kezdeményező. A 48. percben Petries hibázott, tiszta hely­zetben, de az 50. percben jó­vátette hibáját, egyenlített. László S. az 50. percben meg­szerezte a monori győztes gólt, s az eredmény (2:1) már nem változott. A mérkőzés végén az isaszegi szurkolóik is elismerték, hogy Monor ját­szott kulturáltabban. Monori ifi—Isaszegi ifi 4:1.' Vitéz Imre — En egy nagyon szép, magas sarkú cipőben táncol­tam, csak úgy röpködött a bő szoknyám, fodros, csipkés alsószoknya vagy hat volt alatta, hímzett pruszlik fe­szült rajtam. Az egyik le­gény már ölelgetett volna, de kért a másik, így jártam kéz- ről-kézre. Tették a szépet, megállás nélkül talpon vol­tam hajnalig. Menyecskének gondoltak, a kikapósabbakból, talán mert szép gömbölyű voltam, nem nádszálderekú. Kisértek is reggel felé csapa­tostul haza. Kérték a csókom, kérték a kezem. En meg csak azon gondolkodtam erősen, hogyan is lehetne a cipőtől szabadulnom. — Kérdezte egy szabóle­gény, kérdezte a bognár, a kistanító, mikor jöhetne el? Mikor anyám beparancsolt a kapuból, már a kezem kérte meg az egyikük. Faképnél hagytam valamennyit. Édes­anyám úgy kacagott, ahogy életében sohasem hallottam nevetni. Levettem a csinos cipőt, zsibogott a lábam ke­gyetlenül. Be az ágyba!

Next

/
Oldalképek
Tartalom