Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-25 / 71. szám

4 rtsi MtCY El S^űrtap 1973. MÁRCIUS 25., VASÁRNAP Április 20-23: Krematórium í Valóban nincs egyetlen jó mozi sem? Pályázati felhívás Krisztus A Magyar Nemzeti Galériá­ban április 20—23 között az auschwitzi volt koncentrációs tábor tragikus eseményeit megörökítő képzőművészeti 1 aloktásokból nyílik tárlat a Hazafias Népfront és a Ma­gyar Partizán Szövetség ren­dezésében. Valamennyi festmény, szo­bor és grafika a kivégzett fog­lyoknak, férfiaknak, asszo­nyoknak, gyermekeknek állít emléket. Kiállítják Picas só­nak A koncentrációs tábor foglya című litográfiáját, Je- huda Baconnak asszonyfejet ábrázoló, Szomorúság című grafikáját. A ritka képzőmű­vészeti alkotások egyike a Krematóriumi Krisztus, ame­lyet égett fahasábokkal for­mált meg egy lengyel művész. A képzőművészeti gyűjte­ményben helyet kaptak a fog­lyok grafikái, festményei is. A Nemzeti Galériában be­mutatásra kerülő mintegy 130 festmény, foto és plakát a volt koncentrációs tábor terü­letén levő nemzeti múzeum myaga. Olvasó munkások Több mint kétezer-hatszáz- zal emelkedett tavaly Pest megyében a szakszervezeti könyvtárak rendszeres olva­sóinak száma Az olvasóknak mintegy háromnegyede fizi­kai dolgozó. Néhány héttel ezelőtt egyik napilapunkban Mesterházi La. jós író számolt be Pest megye közművelődéséről. A többi kö­zött ezt írta cikkében: „Jár- tomban-keltemben egyetlen jó mozit sem láttam.’’ Már az első olvasásra sem értettem egyet megállapításá­val — tizenhetedik esztendeje ismerem Pest megye közmű­velődési intézményéit, film­színházait is —, mégis arra ösztönzött az író véleménye: üljek kocsiba, s járjam végig újra, válogatás nélkül egy táj­egység mozijait. A Dunaka­nyar két oldalára esett válasz, tásom. A fővárostól északra Dunakeszi a legelső Pest megyei község. Két filmszínháza van. A Vörös Csillag a nagyobb, korsze­rűbb. Az épületet most tata. rozzák kívülről, belső felújí­tása már korábban elkészült. A Pest megyei Moziüzemi Vállalat — amint azt Latzin- ger Gyula üzemvezetőtől meg­tudom, mintegy félmillió fo­rintot költött az épületre. Két. gépes, xenon! ámpás vetítő­berendezése kitűnő széles­vásznú képet biztosít. Feb­ruár közepe óta vasárnap dél­előttönként matinékat, április 7-től pedig szombatonként éj­szakai előadásokat is rendez­nek. A göd-alsói mozit — szintén félmilliós költséggel — három esztende­je alakították át szélesvásznú­vá. Az átalakításkor műbőr­bevonatú, kényelmes székeket, a falak faburkolatot, a meny- nyezet jó akusztikát biztosító kiképzést kapott. A kívül-be­Vízkereszt a Teátrumban Július 6-tól 22-ig tizenegy előadás a szentendrei szabadtéri színházban Mi sem természetesebb, mint az, hogy a színházakat nyá. ron tatarozzák. A szentendrei fiőtér házait, vagyis az ottani szabadtéri színház helyét pe­dig — télen. A készülődés a Teátrum idei «lóadásaira azonban nemcsak ilyen látványos módon folyik Erről szól a művészeti vezető­igazgató, Zsámbéki Gábor. Próbák — áprilistól — Most alakult ki a próbák és az előadások időrendi be- esztása. Ezek szerint április­ban kezdődnek a próbák a Vígszínházban, amelyeket jú. ndus 26-tól július 6-ig a hely. színi főpróbák követnek. Az üdéi bemutató, Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok tómű vígjátékának előadása július 6-án lesz, ezután a pén. Deki, szombati napokon és va­sárnaponként összesen 11 elő­adást tartunk. Az utolsót jú­lius 22-én. Javában folynak már a szervezési előkészüle­tek, és már most kötjük . a részvevő művészekkel és mű­szakiakkal a szerződéseket. — Fiatal előadást akarunk teremteni — mondja a rende­ző, Iglódi István —, bár ez magából a darabból fakad. A mű voltaképp az akarások, vá­gyakozások egymásba fonódó láncolata. Élettel, érzelemmel teli, felszabadult, vérbő komé. diázásnak ad otthont idén a Teátrum. S amit az előadással mondani akarok: mindenki, aki társat keres, addig marad fiatal és értékes ember, míg vállalja bármi áron is ezt a vágyakozást, és az igaz, em­beri érzelmeket: a valóban őszinte szerelmet és a valóban hűséges bátorságot. Neves gárda A darab szereplőgárdája? Íme, a korántsem teljes fel­sorolás: a két ikertestvér, Job­ba Gabi és Zala Márk, Orsino herceg: Lukács Sándor, Olivia grófnő: Béres Ilona, Keszeg András: Szacsvay László, Böf- fén Tóbiás: Vajda László Ka­posvárról, Antonio: Dózsa László. — A darab egyik központi és sokat vitatott figurája, Mal- volio, akit jobbára idősebb szí. nész szokott játszani — foly­tatja Iglódi István. — A figu­rában eddig állandóan a má. sodvirágzását élő férfi félbo; lond vágyakozását hangsú­lyozták. Kevesen tudják, hogy az eredeti darabban Malvolio korára egy betűnyi utalás sincs. Viselkedésének nem ko­ra az oka, hanem az, hogy ele­ve más tőről fakadt társadal­mi réteget — a polgárság ép­pen Shakespeare korában ala­kult egyre jelentősebb erővé — képvisel, akit igen komo­lyan, reális ellenfélként kell felfogni. Megszemélyesítője nálunk öze Lajos lesz. Pódium nélkül — Hogyan befolyásolja a rendezőt elképzeléseiben a szentendrei tér? — A környezet hangulatát, jellegét az előadás szolgála­tába kell állítanunk, illetve az adott lehetőségeket maximá­lisan ki kell használnunk. így például nem lesz pódium sem a téren, hisz ezzel máris bár­hol felállíthatóvá tennénk a helyszínt. A díszletek csak kiegészítő elemei lesznek az épületeknek. Az adott archi­tektúra szerves keretbe fogja majd az előadást. Ehhez iga­zodik a darab stílusa, és kor­talan kora is. — S a zene? — Bácskai György írja. Meg. győződésem, hogy prózai da­rabban csak funkcionális le­het a muzsika, tehát a zene­kari árokból szóló kísérőzené­nek nincs helye. Vers az utcán — Milyen szerep jut az elő. adásban a főiskolásoknak? — Továbbra is építünk já­tékukra. A Bohóc szerepét Re- viczky Gábor, Máriáét Lázár Kati kapta. Mindketten most végeznek. Rajtuk kívül még fellép körülbelül 20—30 főis­kolás kisebb-nagyobb szere­pekben. A darabon kívül az előtte rendezett népi játékok­ban is „szóhoz jutnak”. Ter­vünk, hogy a kezdés előtt „szétengedjük” a szereplőket a HÉV-állomás felé, és a forgal. más utcákra, hangulatteremtő verssel-dallaí fogadni a ven­dégeket. . Dalos Gábor lül esztétikus látványt nyújtó épületben — ha jó a film — kellemesen szórakozhat a kö­zönség. A sződligeti kicsi — mindössze százhet- venkilenc széket tudtak elhe­lyezni benne —, de kulturált környezetet biztosít a filmek megtekintéséhez. A falakat alul pozdorja, felül műbőrbur­kolat fedi. A székiek nem re­csegnek, a kép és a hang mi­nősége jó. A verőcei mozit Ferenc Jánosné mutatja meg. ízléses portáló épület a főút mellett. Kár, hogy meg­közelíteni csak az udvarról le. hét. Innen tágas, világos, tisz^ ta előcsarnokba jut a néző. A falakon színészek képei s plakátok keltik fel az érdeklő, dóst a soron következő bemu­tatókra. Az utcára néző szé­les ablakokon fehér nylon­függönyök. Mindez együtte­sen otthonos környezetet nyújt, ahová szívesen járnak el a verőcei emberek. Bizony, ság rá, hogy az előcsarnokban elhelyezett urna már megtelt az „Ez a való világ” pályázat kitöltött szelvényeivel. A nagymarosi kívülről nem a lege&ztétiku- sabb látvány ugyan, belülről azonban semmivel sem ma­rad el a verőceitől. A szobi viszont az alig egy esztendeje épült új művelődési házban kapott helyet és minden igényt kielégít. Hogy ilyen, abban része van a Pest megyei Mo­ziüzemi Vállalatnak is: hat­százezer forintot biztosítottak a művelődési ház építéséhez. A zebegényi mozi viszont most vár átala­kításra. Ha semmi sem jön közbe, már szezonkezdetre megnyithatja kapuit az itt lé­tesítendő presszómozi. Ez lesz az egyetlen olyan jellegű film. színház a megyében, ahol a nézők asztalok mellett, fo­gyasztás közben tekinthetik meg a bemutatott filmeket. Ennyit a Dunakanyar egyik oldaláról. S a másik oldalon sincs miért szégyenkezni. A november 7-én avatott visegrádi mozi — kétmillió forintba ke­rült — méltó a nagy látoga­tottságnak örvendő üdülőhely­hez. Tágas és korszerű, mű­anyagborítású előcsarnokában székek s asztalok — az elő­adásra váró közönség számá­ra. A központi fűtéses épület kívül-belül ízléses. Leányfalun — sajnos — még nem ez a helyzet. Felépült ugyan a'kö­zelmúltban egy művelődési ház a község vezetői azonban megfeledkeztek arról, hogy fel­építéséhez a Moziüzemi Válla­lattal szövetkezzenek. Ha ezt teszik — mint például a szo­biak, vagy legutóbb az érdiek —, egy helyett két dologban léphettek volna előbbre: nem­csak korszerű művelődési há­zuk, hanem a mai igényeknek megfelelő mozijuk is lehetne már. így azonban továbbra is csak egy keskenyfilmes mozi­ja van a községnek. Körutam utolsó állomása: Budakalász. A főúton épült filmszínházat két esztendeje újították fel. Nemcsak kívülről mutat ren­dezett képet, belül sem lehet különösebb panasza a látoga­tóknak. A kétszáz személyes termet teljes faburkolat bo­rítja, a jó kép- és hangminő­ségről pedig a két vetítőgép gondoskodik. Ennyit a Duna két oldalán tett körutamról. Ám nem len­ne teljes a kép, ha — akár­csak röviden is — nem tágí­tanám ki egész Pest megyére. Másfél száz mozi működik jelenleg megyénk­ben. A mozik fele — az el­múlt négy esztendő eredmé­nyeképpen — szélesvásznú fil­mek vetítésére alkalmas. Ez van a mérleg egyik serpenyő­jében. A másikban: zömmel magánházakban üzemelő, het­ven keskenyfilmes mozi. Ezek egy része ma már valóban nem felel meg a követelmé­nyeknek — csupán a szükség indokolja működésüket. A szükség, hogy ezeknek a tele­püléseknek a lakossága is ki­elégíthesse —, ha nem is meg­felelő technikai szinten — a filmek nyújtotta művelődési- szórakozási igényeit. Abban teljesen igaza van Mesterházi Lajosnak, hogy meg kellene gyorsítani — nem­csak Pest megyében, hanem országosan — a mozihálózat fejlesztését, korszerűsítését. Ennek a lehetőségei azonban nagyon korlátozottak. Egy két­százötven-háromszáz szemé­lyes mozi építése legalább négy-ötmillió forintba kerül. Ugyanakkor o megyei Mozi­üzemi Vállalatnak egy eszten­dőben fejlesztésre nem egészen hat és fél millió forintja, a meglévő mozipark fenntartá­sára pedig még hárommillió forintja sincs! A tényeket nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni! Prukner Pál Az MSZMP Pest megyei Bizott­ság oktatási igazgatósága az 1973/74. éfi tanévre felvételt hir­det a marxizmus—leninizmus esti egyetem következő tagozataira: 1. Hároméves általános tagozat 2. Szakosító tagozatok O Speciális továbbképző tanfo­"*■ lyamok hároméves Altalanos ta­gozat: A hallgatók az első tanévben fi­lozófiát, a másodikban politikai gazdaságtant, a harmadikban ma­gyar és nemzetközi munkásmoz­galom-történetet tanulnak. Fél­évenként vizsgáznak. Az egyetem befejezése után végbizonyítványt kapnak. A jelentkezés feltételei: Közép­iskolai vagy ennél magasabb is­kolai végzettség, marxizmus—leni­nizmus esti középiskolai végzett­ség. A hároméves általános tagozat osztályai a Pest megyei oktatási igazgatóságon (Budapest, XIV. kér, Amerikai, út 96., irányitószám: 1145). továbbá valamennyi járási székhelyen, illetve városban és a Csepel Autógyárban működnek. SZAKOSÍTÓ TAGOZATOK: A tagozatok elméleti továbbkép­zést, felsőfokú ismereteket nyújta­nak a következő szabadon választ­ható szakokon: — politikai gazdaságtan (kapita­lizmus—szocializmus) — magyar munkásmozgalom tör­ténete — nemzetközi munkásmozgalom története — filozófia — vallástörténet-valláskritika. Jelentkezés feltételei: egyetemi, főiskolai, marxizmus—leninizmus esti egyetemi (általános tagozat) vagy 1 éves pártiskolai végzettség. A tanulmányi idő 2 év. A szakosító tagozat hallgatói eredményes osztályvizsgák után államvizsgát tesznek. A sikeres ál­lamvizsga feljogosít kiegészíts sza­kon a marxizmus további két ágá­nak 1—1 éves tanulmányozása után ezekből is államvizsga letételére. Ebben az esetben a tanulmányi idő 4 év és a 17/1963. VII. 2. Korm. sz. rendelet értelmében főiskolai végzettséget biztosító oklevelet kapnak. A szakosítók az MSZMP Pest megyei Bizottsága oktatási igazga­tóságán működnek, kihelyezett ta­gozat nincs. SPECIALIS TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAMOK: Párt-, állami, tömegszervezeti, gazdasági, kultúrpolitikai funkcio­náriusok, propagandisták és Kü­lönböző szakterületeken dolgozók speciális marxista—leninista to­vábbképzését teszi lehetővé. Speciális továbbképző tanfolya­mok indulnak: — Pártépítés és vezetéselmélet kérdései. — A szocializmus gazdálkodási rendszerének főbb kérdései. — A, szocialista világgazdaság kérdései. — AUamélet, szocialista de­mokrácia, politika. — Marxista etika és világnézet IcérdÉssi* A tanfolyam hallgatója lehet, aki a marxizmus—leninizmus esti egye­tem általános tagozatát elvégezte, vagy ennek megfelelő végzettség­gel rendelkezik. A tanulmányi idő 1 év. A hallgatók év végén vizsgát te-, hetnek, és akkor a tanfolyam el­végzéséről bizonyítványt kapnak. A tanfolyamok a megyei oktatá­si igazgatóságon működnek, kihe­lyezett tagozat nincs. Általános tudni valók: — A jelentkezők felvételi vizs­gát tesznek. Az általános tagozatra jelentkezőknél a marxizmus—leni­nizmus esti középiskola, szakosí­tókra jelentkezőknél az esti egye­tem megfelelő szakának tananyaga képezi a felvételi vizsga tárgyát. — Felvételt nyer, aki a felvételi vizsgán megfelel, egyidejűleg más egyetemre, tanfolyamra nem je­lentkezett, tanulást engedélyező, orvosi igazolással rendelkezik. — A tanév szeptember 1-től jú­nius 30-ig* tart. — Az általános és szakosító tago­zaton hetenként, a speciális to-, vábbképző tanfolyamokon kéthe­tenként meghatározott napon és időben előadás vagy osztályfoglal-] kozás van, amelyen a részvétel kör telező. — A tandíj egy tanévre: általános tagozaton 170 Ft szakosítón 250 speciális továbbképzőn 170 fi — Az általános és szakosító tar gozatra felvett hallgatót a munka­ügyi miniszter li5/1967. (XI. 18.) MüM sz. rendeletének 13. §-a alap­ján (megjelent a Magyar Közlöny 1967. nov. 18. számában) tanéven­ként 21 munkanap tanulmányi szar badság illeti meg. A szakosító ta­gozaton a három államvizsgára való felkészüléshez még 21 nap szabadság jár (államvizsgánként 7 —7 nap). — A jelentkezés valamennyi ta-. gozatra a járási-városi pártbizott-. ságok propaganda- és művelődési osztályain beszerezhető jelentke- ségi lapokon történik. A tanulás­sal kapcsolatos bővebb felvilágosí­tást is a pártbizottságok tudnak adni. — A jelentkezést a pártszerver zet és a munkahely javaslataival ellátva, a munkahely szerint il­letékes járási-városi pártbizottság-; ra kell beküldeni 1973. április 28-ig. — A felvételi vizsgák 1973. május 7-től június 1-ig lesznek. — Az esti egyetem valamennyi tanfolyamára pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. Vz MSZMP Pest megyei Bizottságának oktatási igazgatósága BEE THO VEN-KONCER TEK Martonvásáron, az MTA Me­zőgazdasági Kutató Intézeté­nek parkjában az idén is meg­rendezik a hagyományos Bee- thoven-hangverseny soroza­tot. Az első koncertre június 30-án kerül sor, a Magyar Ál­lami Hangversenyzenekar az Egmont-nyitányt, az Esz-dur zongoraversenyt és az V. szim­fóniát adja elő. Igazi zenei csemegét kínál a hangversenyévad zárókoncert­je, augusztus 25-én, a Magyar Állami Hangversenyzenekar előadásában. Lehel György ■ve­zényletével az első és a kilen- cedik szimfóniát hallhatja majd a közönség. Tanulni a riasztó példákból „ Vissza a term A visegrádi környezetvédelmi tanácskozás után Akadnak már-már közhelynek ható igazságok, amelyeket soha nem tehetünk szóvá elégszer. Ezek közé tartozik: iramló korunk zaklatott életvitelű em­berének szellemet és erőnlétet gúzsbakötő civilizációs görcsét aligha oldhatja más, mint o természet. A teen­dő tehát világosan elénk rajzolódik. Óvnunk, véde­nünk kell környezetünket, és meg kell találni az utat a természethez. Ébredő lelkiismeret Az emberiség ura lett a kör­nyező világnak. Igényelne«, kényelmének megfelelő új környezetet teremtett. Ám ez idegen szervezetünknek. Oly hatások érnek bennünket nap­ról napra, amelyekhez alkal­mazkodni szinte képtelenség. A természetes vizek, a levegő egyre fokozódóbb szennyező­dése, a zaj, s a modern civi­lizáció egyéb agresszív hatá­sai mindenütt a világon föl­keltik a társadalmi lelkiisme­retét. Felelős gazdái vagyunk a természet kincseinek, ame­lyek védelme és okos, kímé­letes fölhasználása — egyet jelent társadalmunk védelmé­vel. Valamikor, az ősidőkben még elenyésző volt az ember pusztítása. Később, amikor már fa kellett a hajóépítés­hez, kipusztultak Libanon cédrusai. A búrok, hogy nyol­cas ökörfogataikat végigérő ostort készíthessenek, kiirtot­ták Dél-Afrikában a zsiráfot. Irmagja is alig maradt az amerikai bölénynek, s rezer­vátumokban él európai roko­na. S eme pusztítás mind el­törpül a mai civilizáció rom­bolása mellett, amikor radar segíti például a bálnavadászt. Korunk tudománya A természettudósok sokszor festenek ijesztő képet az em­beriség jövendőjéről. Korunk tudománya lett a természet- és a környezetvédelem. Szerte a világon kongresszusok, szimpozionok követik egy­mást, újabb és újabb deklará­ciókat adnak ki a társadalmi és nemzetközi felelősség föl- élesztésére. Igyekeznünk kell, menteni ami menthető, s meg­teremteni az ember alkotta gépbirodalom és az élővilág harmóniáját, hogy fiainknak, unokáinknak, és még számos jövendő nemzedéknek jusson valami az élővilág értékeiből. Nyilvánvaló, hogy nem vala­miféle romlatlan, érintetlen természet után áhítozunk gyermekded nosztalgiával, ha­nem a humanizált természet jótékony hatását igényeljük. Szívünk szerint persze mind­annyian azokat az egyre rit­kuló, s ezért mindinkább szi­gorú védelemben részesítendő területeket, rezervátumokat érezzük a természet igazi ott­honának, ahol az ember úgy­szólván még semmit sem vál­toztatott az eredeti környeze­ten, de valóságos örömet gon­dozott parkjainkban, ligete­inkben, erdeinkben lelünk. A legtöbb ember észre sem ve­szi, hogy nem természetes, hanem csak természetszerű erdőkben jár, ahol vadgazdál­kodás és fakitermelés folyik. A változatos táj, a rengete­gek, bércek, völgyek látvá­nyosságot, egyszersmind fel­üdülést adnak. A modern épí­tészet már együtt tervezi az épületekkel, utakkal az új városnegyed zöldterületeit, a közeli erdőkben parkoló- és pihenőhelyeket létesítenek. Orvosok és erdészek Hazánk legelső parkerdején ben, Visegrádon tanácskoztak a közelmúltban a Hazafias Népfront környezetvédelmi munkaközösségének szakem­berei. Biológusok, orvosok, erdészek, mezőgazdászok, ve­gyészek, szociológusok, és ki tudja még, hány tudomány je­les képviselői szövetkeztek ez alkalommal arra, hogy ötmil­lió embert vonnak be Ma­gyarországon a környezetvé­delem teendőibe. Erről a ta­nácskozásról annak idején be­számolt a rádió, a televízió, s csaknem minden lap. Az ol­vasók megismerkedhettek az illetékes hatóságok, társadal­mi szervezetek állásfoglalásá­val. A népfront fölhívását azóta szintén nyilvánosságra hozták. Ne bonyolódjunk hát bele a részfeladatok ismerte­tésébe. Arról azonban célsze­rű lesz szót ejteni, mi törté­nik ez ügyben szűkebb pát­riánk, Pest megye területén! Feltérképezik o megye értékeit A megyei természetvédelmi bizottság — tanácsad« szer­vezetként a megyei tanács mellett — máir az elmúlt esz­tendőben megalakult. Mun­kájuk is akadt azonnal. Köz­vetlenül, illetve az Országos Természetvédelmi Hivatal ré­vén több mint száz bejelentést kaptak: vizsgálnák meg egy- egy erdőrészlet, növénytársu­lás, geológiai képződmény ér. t 4 4 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom